Az Amerikai Egyesült Államok irodalma – Wikipédia Az Amerikai Egyesült Államok irodalma A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2020. november 3. Pontosság ellenőrzött Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Ez a szócikk feltüntet forrásokat, de azonosíthatatlan, hol használták fel őket a szövegben. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts lábjegyzetekkel ellátni az állításokat! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye Ennek a szócikknek hiányzik vagy nagyon rövid, illetve nem elég érthető a bevezetője. Kérjük, segíts olyan bevezetőt írni, ami jól összefoglalja a cikk tartalmát, vagy jelezd észrevételeidet a cikk vitalapján. Ez a szócikk az Amerikai Egyesült Államok (USA) szépirodalmáról szól. Tartalomjegyzék 1 Irodalomtörténete 1.1 A gyarmati kor irodalma 1.2 Korai amerikai irodalom 1.3 19. század 1.3.1 Az amerikai stílus kialakulása 1.3.2 19. századi líra 1.3.3 Realizmus, Mark Twain és Henry James 1.4 A 20. század első fele 1.5 A 20. század második fele 2 Kortárs amerikai irodalom 3 Az Egyesült Államok irodalmi díjai 4 Szépirodalom témák szerint 5 Rokon művészeti ágak 6 Az Amerikai Egyesült Államok nem angol nyelvű irodalmai 7 Kapcsolódó szócikkek 8 Jegyzetek 9 Bibliográfia 10 További információk Irodalomtörténete[szerkesztés] Történetének kezdeti szakaszán Amerika csak brit gyarmatok egy csoportja volt a mai Egyesült Államok keleti partján. Ennek az időszaknak az irodalmát ezért szélesebb értelemben az angol irodalomhoz szokták kapcsolni. Jellegzetes amerikai vonásai miatt mégis külön hagyományként szokták kezelni. A gyarmati kor irodalma[szerkesztés] John Smith (1580–1631), az első amerikai angol történetíró Az amerikai irodalom első formái röpiratok és olyan írások voltak, melyek dicsőítették a gyarmatok hasznosságát mind az európai és a gyarmati közönség számára. John Smith kapitányt tekintik az első amerikai szerzőnek A True Relation of … Virginia … (1608) és a The General Historie of Virginia, New England, and the Summer Isles (1624) című műveivel. Ebben a habitusban írt még Daniel Denton, Thomas Ashe, William Penn, George Percy, William Strachey, Daniel Coxe és John Lawson. A vallás, az Amerikába való kivándorlás egyik oka szintén irodalmi téma volt. John Winthrop naplójában részletesen leírja a Massachusetts-öböl kolónia vallásos megalapítását. Edward Winslow szintén naplóban rögzíti a Mayflower nevű történelmi hajó érkezése utáni első éveket. További vallásos befolyásoltságú irodalmi alak volt még Increase Mather és William Bradford, a Plymouth Plantation (Plymouth ültetvény) című napló szerzője. Akadtak olyanok is, mint Roger Williams teológus vagy Nathaniel Ward lelkész, akik az állam és az egyház szétválasztása mellett szálltak síkra. Versek is maradtak fenn ebből az időszakból, melyek közül a legjelentősebbek Anne Bradstreet és Edward Taylor költeményei. Michael Wigglesworth The Day of Doom című verse, amely a végítélet napjáról mesél, a kor egyik legnépszerűbb verse volt. Egy bizonyos Nicholas Noyes írt ezen kívül irodalmilag kevésbé jelentős verseket. Egyéb korai írások foglalkoznak még az indiánokkal való érintkezésekről és összetűzésekről, ahogyan azt Alexander Whitaker, John Mason, Benjamin Church, és Mary Rowlandson írásaiból láthatjuk. John Eliot misszionárius vampanoag nyelvű fordításával megindult a Biblia átültetése a különböző indián törzsek nyelvére. Jonathan Edwards és George Whitefield személye jelentette a Great Awakening vallásos mozgalmát, a 18. század elején, amely a személyes vallásos élmény fontosságát hangsúlyozta a már hívő emberek között. A Harvard Egyetem lelkes, ifjú lelkészei igyekeztek hirdetni az új eszméket, hogy visszanyerjék a vallásukban megfáradt embereket. Ez a forradalmi időszak politikai írásoktól sem volt mentes, melyek közül a legjelentősebbek Benjamin Franklin és Thomas Paine tollából származnak. Franklin önéletrajzi műve (The Autobiography of Benjamin Franklin) a sarjadó amerikai öntudat egyik fontos híradója. Paine röpirata a Common Sense (Józan ész) és a The American Crisis (Amerikai válság) meghatározták a kor politikai hangulatát. A forradalom alatt népszerűek voltak az olyan versek és dalok, mint a Yankee Doodle és a Nathan Hale. Philip Morin Freneau költő szintén írt a háború menetéről. Korai amerikai irodalom[szerkesztés] A háború utáni időszakban Alexander Hamilton, James Madison és John Jay The Federalist című esszéi a kormányzati rendszert és a köztársasági értékeket vitatták meg. Thomas Jeffersont tartják a korai amerikai irodalom legtehetségesebb írójának az Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozata, az alkotmányra gyakorolt hatása, önéletrajza, a Virginia államról írt jegyzetei és hatalmas mennyiségű levelezései miatt. Az első amerikai regényt William Hill Brown írta The Power of Sympathy címmel (1789). Az új nemzet korai irodalma azon volt, hogy megtalálja saját, egyedi hangját. Ekkoriban az amerikai irodalmat mindössze az eredeti európai irodalmak fordításainak tekintették.    Régi amerikai szerzők Gaspar Pérez de Villagrá (1555–1620, spanyol) John Smith of Jamestown (1579–1631) William Bradford (1590–1657) Edward Winslow (1595–1655) Roger Williams (1603–1684) Anne Bradstreet (1612–1672) költő-író Michael Wigglesworth (1631–1705) költő Mary Rowlandson (1635–1711) Edward Taylor (1642–1729) költő Benjamin Franklin (1706–1790) Francis Hopkinson (1737–1791) költő-író Thomas Paine (1737–1809) Timothy Dwight (1752–1817) költő-író Philip Morin Freneau (1752–1832) költő Phillis Wheatley (1753–1784) költő Joel Barlow (1754–1812) költő William Hill Brown (1756–1793) Charles Brockden Brown (1771–1810) 19. század[szerkesztés] Az amerikai stílus kialakulása[szerkesztés] James Fenimore Cooper portréja, melyet John Wesley Jarvis készített 1822-ben Az 1812-es brit–amerikai háború után számos új irodalmi alak tűnt fel, melyek közül a legfontosabbak Washington Irving, William Cullen Bryant, James Fenimore Cooper és Edgar Allan Poe voltak. Irving humoros műveket írt, Bryant korai romantikus és természet-ihlette költeményeket írt, melyek mind eltávolodtak európai elődeiktől. 1832-ben kezdett Poe rövid történeteket írni: The Masque of the Red Death, The Pit and the Pendulum, The Fall of the House of Usher, és The Murders in the Rue Morgue. Ezek az emberi pszichológia korábban nem feltárt részeit mutatják be és egyben kitolják a próza határait a detektívregény és az ún. fantasy irányába. Cooper Bőrharisnya ciklus történetei (Leatherstocking Tales) népszerűek voltak Amerikában és külföldön is, realizmusuk és ugyanakkor romantikus hangvételük miatt. A New England Brahmins írók egy csoportja volt, mely szoros kapcsolatban állt a Harvard Egyetemmel. A csoport magját James Russell Lowell, Henry Wadsworth Longfellow és Oliver Wendell Holmes alkotta. 1836-ban Ralph Waldo Emerson (1803–1882), volt miniszter megjelentette Nature (Természet) című munkáját, melyben azt állította, hogy vallásos szervezetek nélkül is magas lelkiállapotot érhetünk el a természettel való szoros összehangoltság által. Műve nemcsak a körülötte összegyűlt művészekre volt nagy hatással, hanem az előadásait hallgató közönségre is, így később gondolatai transzcendentalizmus néven mozgalommá váltak. Edgar Allan Poe ünnepélyes újratemetése 1875-ben Emerson egyik legtehetségesebb kortársa Henry David Thoreau (1817–1862) volt, egy megrögzött nonkonformista. Miután két évet egyedül töltött egy kis erdei faházban, Thoreau megírta Walden című könyvét, melyben a megrendezett társadalmi kényszerek ellen buzdít. Szélsőséges írásai az amerikai individualizmus mélyen gyökerező hajlamáról tanúskodnak. Transzcendentalista írónak számít még Bronson Alcott, Margaret Fuller, George Ripley, Orestes Brownson és Jones Very. Sok író és költő foglalkozott a rabszolgaság eltörlésével, mint William Lloyd Garrison, John Greenleaf Whittier és Harriet Beecher Stowe. 1837-ben a fiatal, new englandi Nathaniel Hawthorne (1804–1864) Twice-Told Tales című könyvében összegyűjtötte szimbolizmusban gazdag írásait. Hawthorne később teljes terjedelmű allegorikus regényeket ("románcokat") írt, melyek olyan témákkal foglalkoznak, mint bűn, büszkeség és érzelmi elnyomás. Mesterműve a The Scarlet Letter (Skarlát betű), egy olyan nőről szól, akit kitagadott saját társadalma házasságtörés miatt. Hawthorne művészete nagy hatással volt Herman Melville-re (1819–1891), aki saját hajós élményeit szőtte bele írásaiba. Hawthorne példáját követve, Melville is átitatta írásait saját filozófiájával. Moby Dick című regénye, mely egy kalandos bálnavadászatról szól, ám egyben olyan témákat dolgoz fel, mint rögeszme, a gonosz természete és az emberi küszködés az elemekkel szemben. Műveit a 20. század elején fedezték fel újból. 19. századi líra[szerkesztés] Walt Whitman arcképe, a Fűszálak, a világirodalom első szabadverse kezdősoraival (1855) A 19. század két legnagyobb amerikai költőjének stílusa és vérmérséklete aligha különbözhetett volna jobban. Walt Whitman (1819–1892) önkéntes ápoló volt az amerikai polgárháború (1861–1865) alatt, munkás ember, utazó és újító költő volt. Hatalmas művészeti nyitánya a Leaves of Grass (Fűszálak) nevet viseli, melyben szabadon folyó, változó hosszúságú verssorokat használ, hogy ezzel jelképezze a mindent magába foglaló amerikai demokráciát. Ezt odáig fejleszti, hogy a végén egy egoizmus nélküli összehasonlításban magához méri a szerteágazó amerikai ember hétköznapi tapasztalatait. Emily Dickinson (1830–1886) ehhez képest az előkelő hajadon visszavonult életét élte egy kisvárosban (Amherst, Massachusetts). Formai rendszerét tekintve költészete egyedülálló, elmés, tökéletesen kimunkált, melyet áthat a pszichológia. Költészete egyedülálló a maga korában, mégis kevés versét adták ki életében. Számos költeménye szól a halálról, gyakran csintalan csavarral a végén. Realizmus, Mark Twain és Henry James[szerkesztés] Mark Twain (Samuel Langhorne Clemens írói álneve, 1835-1910) az első jelentős amerikai író volt, aki nem a keleti parthoz közel született, hanem Missouri határállamban. Regionális mesterművei az Élet a Mississippin (Life on the Mississippi) és a Huckleberry Finn kalandjai (Adventures of Huckleberry Finn). Twain stílusa, melyet befolyásolt a zsurnalisztika, párosult a vernakuláris nyelvvel. Nyelve közvetlen, felesleges giccsektől mentes, ugyanakkor végtelenül humoros és felidéző jellegű. Ezzel Twain megváltoztatta az amerikai irodalom nyelvezetét. Szereplői úgy beszélnek, mint az átlagemberek és eltéveszthetetlenül amerikainak hangzanak. Helyi dialektusokat, regionális akcentusokat tanulmányozott és használt fel műveiben. George W. Cable, Thomas Nelson Page, Joel Chandler Harris, Mary Noailles Murfree (Charles Egbert Craddock), Sarah Orne Jewett, Mary E. Wilkins Freeman, Henry Cuyler Bunner és William Sydney Porter írókat is a regionális különbségek és dialektusok foglalkoztatták. William Dean Howells regényeiben megteremti a realista hagyományokat, olyan írásaiban, mint a The Rise of Silas Lapha. Henry James (1843–1916) közvetlenül a régi és az új világ ellentéteiről ír. Jóllehet New York városában született, felnőtt éveit Angliában töltötte. Számos regényében a főhős Európában él vagy oda utazik. Tekervényes és rendkívül összetett mondataival, érzelmi és pszichológiai tartalmával James írásai ijesztőek lehetnek. Könnyebben olvasható regényei közé tartozik a Daisy Miller, az Egy hölgy arcképe, amely egy amerikai lány európai élményeit meséli el, és A csavar fordul egyet, amely egy rejtélyes szellemtörténet.    19. századi amerikai írók Noah Webster (1758–1843) David Cusick (1780–1840) Washington Irving (1783–1859) James Fenimore Cooper (1789–1851) William Apess (1798–1839) Ralph Waldo Emerson (1803–1882) Nathaniel Hawthorne (1804–1864) Edgar Allan Poe (1809–1849) Harriet Beecher Stowe (1811–1896) Henry Theodore Tuckerman (1813–1871) Richard Henry Dana (1815–1882) Henry David Thoreau (1817–1862) Thomas Mayne Reid (1818–1883) Frederick Douglass (1818–1895) James Russell Lowell (1819–1891) Herman Melville (1819–1891) Edward Everett Hale (1822–1909) Charles G. Leland (1824–1903) John Rollin Ridge (Yellow Bird, 1827–1867) Ellen G. White (1827–1915) Louisa May Alcott (1832–1888) Horatio Alger (1832–1899) Frank R. Stockton (1834–1902) Mark Twain (1835–1910) William Dean Howells (1837–1920) Wolf Robe (Honehevotomah, 1838–1910) Henry Adams (1838–1918) Joaquin Miller (1841–1913) Ambrose Bierce (1842–1914) Henry James (1843–1916) Joshua Slocum (1844–1909) Sarah Orne Jewett (1849–1909) Frances Hodgson Burnett (1849–1924) Laura E. Richards (1850–1943) Kate Chopin (1851–1904) Jacob Michailovitch Gordin (1853–1909, jiddis) Elbert Hubbard (1856–1915) L. Frank Baum (1856–1919) Charles Sheldon (1857–1946) Black Elk (Hehaka Sapa) (1863–1950) Frank Norris (1870–1902) Stephen Crane (1871–1900)    19. századi amerikai költők William Cullen Bryant (1794–1878) Ralph Waldo Emerson (1803–1882) Henry Wadsworth Longfellow (1807–1882) John Greenleaf Whittier (1807–1892) Edgar Allan Poe (1809–1849) Oliver Wendell Holmes (1809–1894) Walt Whitman (1812–1892) Henry Theodore Tuckerman (1813–1871) James Russell Lowell (1819–1891) Julia Ward Howe (1819–1910) Emily Dickinson (1830–1886) Celia Thaxter (1835–1894) Joaquin Miller (1841–1913) Sidney Lanier (1842–1881) Laura E. Richards (1850–1943) Stephen Crane (1871–1900) Paul Laurence Dunbar (1872–1906) A 20. század első fele[szerkesztés] F. Scott Fitzgerald A 20. század elején az amerikai regényírók kibővítették a próza társadalmi spektrumát, mintegy kapcsolódva a realizmus naturalista iskolájához. Edith Wharton történeteiben és regényeiben alaposan megvizsgálja azt a felső osztályt, ahol maga is felnőtt. Hozzávetőlegesen ugyanebben az időben Stephen Crane a New York-i prostituáltak életéről írt (Maggie: A Girl of the Streets), mégis legismertebb műve a polgárháborús The Red Badge of Courage című regény volt. Theodore Dreiser (1871–1945) Sister Carrie (Carrie drágám) című regénye egy vidéki lányról szól, aki felköltözik a nagy Chicagóba és ott férfiakkal tartatja el magát. Hamlin Garland és Frank Norris az amerikai farmerek problémáiról írtak egyéb társadalmi jellegű dolgok mellett naturalista szemmel. A stílussal és formával való kísérletezés hamarosan új irodalmi témákat szabadított fel. 1909-ben Gertrude Stein (1874–1946), aki akkor már Párizsban telepedett le, kiadta Three Lives című, újításokkal tűzdelt könyvét, melyet kortárs művészeti irányzatok befolyásoltak, például a kubizmus. Stein nevezte el "Elveszett nemzedéknek" (Lost Generation) azokat a neves amerikai írókat, akik az 1920-as és 1930-as években Párizsban telepedtek le. A költő Ezra Pound (1885–1972) Idaho államban született, ám élete nagy részét ő is Európában töltötte. Művei összetettek és néha homályosak azáltal, hogy számos keleti és nyugati művészeti irányzatra utal bennük. Nagy hatással volt olyan költőkre, mint T. S. Eliot (1888–1965), aki szintén elhagyta Amerikát. Eliot rövid, elmés verseket írt, melyeket szimbólumokkal tűzdelt teli. "Átokföldje" című verseskötete (The Waste Land) az első világháború utáni társadalom "sárgaságáról", irigységéről szól, szaggatott, üldöztetett képekkel. Ahogy Pound költészete, Elioté is utalásokkal teli, ezért a köteteket magyarázó lábjegyzetekkel látták el a költők. 1948-ban Eliotot Irodalmi Nobel-díjjal tüntették ki. Az amerikai írók kiábrándultságot éreztek a háború után. F. Scott Fitzgerald (1896–1940) történetei az 1920-as évek emberének nyughatatlan, élményekre éhes és dacos hangulatát írják le. Fitzgerald jellemző témáit jól mutatja be fő műve "A nagy Gatsby" (The Great Gatsby), a dzsesszkorszak egyik legismertebb könyve. Sinclair Lewis és Sherwood Anderson szintén kritikusan írtak az amerikai társadalomról. John Dos Passos (1896–1970) háborúellenes regényei fontos gyöngyszemek ebből a korból. Ernest Hemingway (1899–1961) mentősként saját szemével látta az I. világháború szörnyűségeit és kegyetlenségeit, és a vérontás arról győzte meg, hogy az elvont nyelv leginkább üres és félrevezető. Írásaiból kivágdosta a felesleges szavakat, leegyszerűsítette mondatainak szerkezetét, a kézzelfogható tárgyakra és cselekményekre összpontosított. Ragaszkodott ahhoz a morális elvhez, hogy nyomás alatt kihangsúlyozódik a jóindulat. Főhősei erős és csöndes férfiak, akik gyakran ügyetlenül bántak a nőkkel. A "Fiesta, a nap is felkel" (The Sun Also Rises) és a "Búcsú a fegyverektől" (A Farewell to Arms) című regényeit tekintik általánosan a legnagyszerűbbnek. 1954-ben Irodalmi Nobel-díjat kapott Az öreg halász és a tenger című kisregényéért. Öt évvel Hemingway előtt egy másik amerikai regényíró is Nobel-díjat kapott: William Faulkner (1897–1962). Faulkner benépesítette regényei szereplőivel az általa kitalált Yoknapatawpha megyét, amelyet Mississippi államban helyezett el. Szerette volna megjeleníteni szereplőinek belső világát és erre a "tudatfolyam" („stream of consciousness”) technikát használta. Összekuszálta az idő folyamát is, amivel például azt ábrázolta, hogy a múlt "rosszai" (mint a déli államok rabszolgatartása) elérnek a jelenig. Legjelentősebb művei "A hang és a téboly" (The Sound and the Fury), a "Fiam, Absolon!" (Absalom, Absalom!), az "Eredj, Mózes" (Go Down, Moses) és a "Megszületik augusztusban" (Light in August). A nagy gazdasági világválság időszakának irodalma komorabbá vált a sok közvetlen társadalomkritikától. John Steinbeck (1902–1968) a kaliforniai Salinasban született, ahol későbbi történetei játszódnak. Egyszerű stílusa gyorsan megnyerte az olvasókat, ám a kritikusokat annál kevésbé. Steinbeck gyakran írt szegény, munkásosztálybeli emberekről és szenvedéseikről, hogy tisztességes életet éljenek. Steinbeck volt a kor társadalmilag legérzékenyebb írója. Érik a gyümölcs (The Grapes of Wrath) című regénye a Joad család történetéről szól, akik a szegény Oklahoma városából utaznak Kalifornia államába, egy jobb élet reményében. További népszerű könyvei a Kedves csirkefogók (Tortilla Flat), az Egerek és emberek (Of Mice and Men) és az Édentől keletre (East of Eden). 1962-ben Irodalmi Nobel-díjjal jutalmazták. Más írókat a "proletáriskola" tagjaként tartanak számon, úgy mint Nathanael West, Fielding Burke, Jack Conroy, Tom Kromer, Robert Cantwell, Albert Halper és Edward Anderson. További klasszikusok: Költészet Edgar Lee Masters (1869–1950) Ezra Pound (1885–1972) költő, műfordító, kritikus, szerkesztő, főleg Cantóival vált híressé. Regény Thornton Wilder (1897–1975) regény- és drámaíró, leghíresebb munkája a Szent Lajos király hídja című regény (1927) Dráma Eugene Gladstone O’Neill (1888–1953) drámaíró Arthur Miller (1915–2005), fő műve Az ügynök halála című dráma (1949)    A 20. sz. első felének írói Ellen G. White (1827–1915) Mark Twain (1835–1910) William Dean Howells (1837–1920) Henry Adams (1838–1918) Joaquin Miller (1841–1913) Ambrose Bierce (1842–1914) Sarah Orne Jewett (1849–1909) Frances Hodgson Burnett (1849–1924) Jacob Michailovitch Gordin (1853–1909, jiddis) Booker T. Washington (1856–1915) Elbert Hubbard (1856–1915) L. Frank Baum (1856–1919) Francis La Flesche (1857–1932) Charles Sheldon (1857–1946) Charles Eastman (Ohiyesa, 1858–1939) Owen Wister (1860–1938) Abraham Cahan (1860–1951, jiddis-angol) O. Henry (1862–1910) Edith Wharton (1862–1937) Black Elk (Hehaka Sapa) (1863–1950) Edgar Lee Masters (1868–1950) W. E. B. Du Bois (1868–1963) Frank Norris (1870–1902) James Weldon Johnson (1871–1938) Theodore Dreiser (1871–1945) David Pinski (1872–1959, jiddis) Willa Cather (1873–1947) Gertrude Stein (1874–1946) Jack London (1876–1916) Jean Webster (1876–1916) Zitkala-Sa (1876–1938) Sherwood Anderson (1876–1941) James Oliver Curwood (1878–1927) Carl Sandburg (1878–1967) Upton Sinclair (1878–1968) Peretz Hirshbein (1880–1948, jiddis) Henry Louis Mencken (1880–1956) Helen Keller (1880–1968) Alfred Kreymborg (1883–1966) Napoleon Hill (1883–1970) Sinclair Lewis (1885–1951) Ezra Pound (1885–1972) Joseph Opatoshu (1886–1954, jiddis) Hilda Doolittle (1886–1961) Mourning Dove (Humishuma, 1888–1936) Eugene O’Neill (1888–1953) Dale Carnegie (1888–1955) Raymond Chandler (1888–1959]) Conrad Aiken (1889–1973) H. P. Lovecraft (1890–1937) Henry Miller (1891–1980) Zora Neale Hurston (1891–1960) Nella Larsen (1891–1964) Pearl S. Buck (1892–1973) James M. Cain (1892–1977) Edna St. Vincent Millay (1892–1950) William March (1893–1954) Dorothy Parker (1893–1967) James Thurber (1894–1961) Dashiell Hammett (1894–1961) E. E. Cummings (1894–1962) Paul Green (1894–1981) Francis Scott Fitzgerald (1896–1940) Louis Bromfield (1896–1956) John Dos Passos (1896–1970) A. J. Cronin (1896–1981) William Faulkner (1897–1962) Thornton Wilder (1897–1975) Paul Gallico (1897–1976) Scott O'Dell (1898–1989) Ernest Hemingway (1898–1961) Vladimir Nabokov (1899–1977) E. B. White (1899–1985) Thomas Wolfe (1900–1938) Margaret Mitchell (1900–1949) Isaac Bashevis Singer (1902–1991, jiddis) John Steinbeck (1902–1968) Langston Hughes (1902–1967) Nathanael West (1903–1940) Anaïs Nin (1903–1977) Erskine Caldwell (1903–1987) John O'Hara (1905–1970) Ayn Rand (1905–1982) Kenneth Rexroth (1905–1982) Robert Penn Warren (1905–1989) Lillian Hellman (1905–1984) Robert E. Howard (1906–1936) Henry Roth (1906–1995) Clifford Odets (1906–1963) Abraham Joshua Heschel (1907–1972) Robert A. Heinlein (1907–1988) Richard Wright (író) (1908–1960) William Saroyan (1908–1981) Louis L'Amour (1908–1988) Avigdor Miller (1908–2001) Nelson Algren (1909–1981) Paul Bowles (1910–1999) Chaim Grade (1910–1982, jiddis) L. Ron Hubbard (1911–1986) Mary McCarthy (1912–1989) John Cheever (1912–1982) Delmore Schwartz (1913–1966) Irwin Shaw (1913–1994) Ralph Ellison (1913–1994) Tennessee Williams (1914–1983) Howard Fast (1914–2003) Arthur Miller (1915–2005) Carson McCullers (1917–1967) Laura E. Richards (1850–1943) Edgar Lee Masters (1868–1950) Edwin Arlington Robinson (1869–1935) James Weldon Johnson (1871–1938) Alexander Lawrence Posey (1873–1908) Robert Frost (1874–1963) Carl Sandburg (1878–1967) Vachel Lindsay (1879–1931) Wallace Stevens (1879–1955) Mina Loy (1882–1966) William Carlos Williams (1883–1963) Alfred Kreymborg (1883–1966) Sara Teasdale (1884–1933) Ezra Pound (1885–1972) Hilda Doolittle (1886–1961) Celia Dropkin (1887–1956, jiddis) Marianne Moore (1887–1972) Robinson Jeffers (1887–1962) Maxwell Anderson (1888–1959) Conrad Aiken (1889–1973) Edna St. Vincent Millay (1892–1950) Archibald MacLeish (1892–1982) Dorothy Parker (1893–1967) E. E. Cummings (1894–1962) Charles Reznikoff (1894–1976) Hart Crane (1899–1932) Langston Hughes (1902–1967) Ogden Nash (1902–1971) Countee Cullen (1903–1946) Carl Rákosi (1903–2004) Louis Zukofsky (1904–1978) Kenneth Rexroth (1905–1982) Robert Penn Warren (1905–1989) W. H. Auden (1907–1973) James Agee (1909–1955) Chaim Grade (1910–1982, jiddis nyelvű) Delmore Schwartz (1913–1966)    A 20. sz. első felének költői {{{4}}} A 20. század második fele[szerkesztés] Norman Mailer Az 1940-es évek végétől az 1970-es évek elejéig tartó időszakban születtek az amerikai irodalom történetének legsikeresebb művei. J. D. Salinger Rozsban a fogójától[1] (The Catcher in the Rye) egészen Sylvia Plath Az üvegbura (The Bell Jar) című művéig az amerikaiak az irodalom iránti rajongás lázában éltek. A Beat-generáció intellektuális köre főleg a New York-i Columbia Egyetem diákjaiból nőtte ki magát és hivatalossá San Franciscóban vált valamivel később. A „beat” kifejezés a jazz zene ellenkulturális ritmusa kívánt lenni, a háború utáni társadalom konzervatív feszültsége ellen. Érdekelte a csoportot a drogok, az alkohol, a filozófiák és vallások (főleg a Zen buddhizmus) által megszerezhető új spirituális élmények. Allen Ginsberg Howl (Üvöltés) című költeménye megadta a mozgalom kezdőhangját, amely Whitman stílusára emlékeztet. Ugyanakkor jó barátja, Jack Kerouac (1922–1969) éltette a Beat-ek bohém, spontán jellegű, csavargó életmódját elsősorban az Úton (On the Road) című regényében. A második világháború utáni időszak a háborús regények újabb fénykora volt. Ezek közül a legismertebb Norman Mailer The Naked and the Dead (Meztelenek és holtak, 1948), Joseph Heller A 22-es csapdája (Catch-22, 1961) és Kurt Vonnegut Az ötös számú vágóhíd (Slaughterhouse-Five, 1969). Flannery O'Connor (1925–1964) Mark Twainhez és William Faulknerhez hasonlóan az Egyesült Államok déli államairól írt.    A 20. sz. második felének írói Carl Sandburg (1878–1967) Upton Sinclair (1878–1968) Helen Keller (1880–1968) Alfred Kreymborg (1883–1966) Napoleon Hill (1883–1970) Mountain Wolf Woman (Kéhachiwinga, 1884–1960) Ezra Pound (1885–1972) Hilda Doolittle (1886–1961) Raymond Chandler (1888–1959]) Conrad Aiken (1889–1973) Henry Miller (1891–1980) Zora Neale Hurston (1891–1960) Nella Larsen (1891–1964) Pearl S. Buck (1892–1973) James M. Cain (1892–1977) Dorothy Parker (1893–1967) James Thurber (1894–1961) Dashiell Hammett (1894–1961) E. E. Cummings (1894–1962) Paul Green (1894–1981) John Dos Passos (1896–1970) A. J. Cronin (1896–1981) William Faulkner (1897–1962) Thornton Wilder (1897–1975) Paul Gallico (1897–1976) Scott O'Dell (1898–1989) Ernest Hemingway (1898–1961) Vladimir Nabokov (1899–1977) E. B. White (1899–1985) Lame Deer (John Fire, 1900–1976) Isaac Bashevis Singer (1902–1991, jiddis) John Steinbeck (1902–1968) Langston Hughes (1902–1967) Anaïs Nin (1903–1977) Erskine Caldwell (1903–1987) Clifford D. Simak (1904–1988) John O'Hara (1905–1970) Ellery Queen (1905–1971/1905–1982) Ayn Rand (1905–1982) Kenneth Rexroth (1905–1982) Robert Penn Warren (1905–1989) Lillian Hellman (1905–1984) Henry Roth (1906–1995) Clifford Odets (1906–1963) Ladislas Farago (1906–1980) Abraham Joshua Heschel (1907–1972) Robert A. Heinlein (1907–1988) Richard Wright (1908–1960) William Saroyan (1908–1981) Louis L'Amour (1908–1988) Avigdor Miller (1908–2001) Dee Brown (1908–2002) Nelson Algren (1909–1981) Paul Bowles (1910–1999) Chaim Grade (1910–1982, jiddis) L. Ron Hubbard (1911–1986) Mary McCarthy (1912–1989) John Cheever (1912–1982) Delmore Schwartz (1913–1966) Wilson Rawls (1913–1984) Irwin Shaw (1913–1994) Ralph Ellison (1913–1994) Tennessee Williams (1914–1983) Bernard Malamud (1914–1986) William S. Burroughs (1914–1997) Howard Fast (1914–2003) Arthur Miller (1915–2005) Saul Bellow (1915–2005) Herman Wouk (1915–2019) Thomas Merton (1915–1968) Carson McCullers (1917–1967) Walker Percy (1916–1990) Harold Robbins (1916–1997) Sidney Sheldon (1917–2007) Jacqueline Susann (1918–1974) Jerome David Salinger (1919–2010) Frank Herbert (1920–1986) Isaac Asimov (1920–1992) Mario Puzo (1920–1999) Ray Bradbury (1920–2012) James Jones (1921–1977) Alex Haley (1921–1992) Patricia Highsmith (1921–1995) Jack Kerouac (1922–1969) Kurt Vonnegut (1922–2007) Joseph Heller (1923–1999) Norman Mailer (1923–2007) Milton Murayama (1923–2016) Truman Capote (1924–1984) James Baldwin (1924–1987) Leon Uris (1924–2003) William H. Gass (1924–2017) Flannery O'Connor (1925–1964) Elmore Leonard (1925–2013) William Styron (1925–2006) Gore Vidal (1925–2012) Edward Lewis Wallant (1926–1962) Evan Hunter (Ed McBain, 1926–2005) Tim LaHaye (1926–2016) Harper Lee (1926–2016) Philip K. Dick (1928–1982) Hubert Selby (1928–2004) Robert Sheckley (1928–2005) Edward Albee (1928–2016) Maya Angelou (1928–2014) Elie Wiesel (Wiesel Eliézer, 1928–2016) Chaim Potok (1929–2002) Martin Luther King (1929–1968) Ursula K. Le Guin (1929–2018) Hal Lindsay (1929–) John Barth (1930–) A. R. Gurney (1930–2017) Gary Snyder (1930–) Elizabeth Cook-Lynn (1930–) Donald Barthelme (1931–1989) Clive Cussler (1931–) Edgar Lawrence Doctorow (1931–2015) Toni Morrison (1931–2019) Tom Wolfe (1930–2018) Sylvia Plath (1932–1963) José Montoya (1932-2013, spanyol–angol) John Updike (1932–2009) John Gardner (1933–1982) Susan Sontag (1933–2004) Edward Bunker (1933–2005) Vine Deloria, Jr. (1933–2005) Philip Roth (1933–2018) Audre Lorde (1934–1992) Carl Sagan (1934–1996) Amiri Baraka (1934–2014) Joan Didion (1934–) Harlan Ellison (1934–2018) N. Scott Momaday (1934–) Gerald Vizenor (1934–) Oscar Zeta Acosta (1935–1974) Richard Brautigan (1935–1984) Tomás Rivera (1935–1984, spanyol–angol) Ken Kesey (1935–2001) Woody Allen (1935–) Jean M. Auel (1936–) Richard Bach (1936–) Don DeLillo (1936–) Larry McMurtry (1936–) Marge Piercy (1936–) Tom Robbins (1936–) Richard Fariña (1937–1966) Hunter S. Thompson (1937–2005) John Kennedy Toole (1937–1969) Rodolfo Anaya (1937-, spanyol nyelvű) Robert Fulghum (1937–) Thomas Pynchon (1937–) Renata Adler (1938–) Judy Blume (1938–) Raymond Carver (1938–1988) Larry Niven (1938–) Joyce Carol Oates (1938–) Robert James Waller (1939–2017) Maxine Hong Kingston (1940–) Billy Collins (1941–) Paul Theroux (1941–) Michael Crichton (1942–2008) James Welch (1940–2003) Wayne Dyer (1940–2015) Thomas Harris (1940–) Gloria E. Anzaldúa (1942–2004, spanyol–angol) John Irving (1942–) Steven Millhauser (1943–) Joe Eszterhas (1944–) Armistead Maupin (1944–) Alice Walker (1944–) August Wilson (1945–2005) Dean Koontz (1945–) Kathy Acker (1947–1997) Ward Churchill (1947–) Tom Clansy (1947–) Stephen King (1947–) David Mamet (1947–) James Patterson (1947–) Danielle Steel (1947–) T. Coraghessan Boyle (1948–) S. E. Hinton (1948–) Wendy Rose (1948–) Esmeralda Santiago (1948-, spanyol–angol) Leslie Marmon Silko (1948–) Joni Eareckson Tada (1949–) Jerry B. Jenkins (1949–) Haunani-Kay Trask (1949–) Jessica Hagedorn (1949–) Scott Turow (1949–) Nora Roberts (1950–) Joy Harjo (1951–) Tomson Highway (1951–) Timothy Zahn (1951–) Michael Cunningham (1952–) Rita Dove (1952–) Alberto Ríos (1952–) Pam Muñoz Ryan (1951–) Gary Soto (1952–) Amy Tan (1952–) Ana Castillo (1953–) Louise Erdrich (1954–) Louis Sachar (1954–) Helena Maria Viramontes (1954–) John Grisham (1955–) Michael Connelly (1956–) Patricia Cornwell (1956–) Jonathan Franzen (1959–) David Baldacci (1960–) Greg Iles (1960–) Rick Moody (1961–) Chuck Palahniuk (1962–) Donna Tartt (1963–) Bret Easton Ellis (1964–) Sherman Alexie (1966–) Poppy Z. Brite (1967–) Robert Frost (1874–1963) Mina Loy (1882–1966) William Carlos Williams (1883–1963) Ezra Pound (1885–1972) Hilda Doolittle (1886–1961) Marianne Moore (1887–1972) Robinson Jeffers (1887–1962) Conrad Aiken (1889–1973) Archibald MacLeish (1892–1982) Dorothy Parker (1893–1967) E. E. Cummings (1894–1962) Charles Reznikoff (1894–1976) Hart Crane (1899–1932) Langston Hughes (1902–1967) Ogden Nash (1902–1971) Carl Rákosi (1903–2004) Louis Zukofsky (1904–1978) Kenneth Rexroth (1905–1982) Robert Penn Warren (1905–1989) W. H. Auden (1907–1973) James Agee (1909–1955) Charles Olson (1910–1970) Chaim Grade (1910–1982, jiddis) Elizabeth Bishop (1911–1979) Delmore Schwartz (1913–1966) Thomas Merton (1915–1968) Robert Lowell (1917–1977) Gwendolyn Brooks (1917–2000) Lawrence Ferlinghetti (1919–) Charles Bukowski (1920–1994) Jack Kerouac (1922–1969) Denise Levertov (1923–1997) James Merrill (1926–1995) Frank O'Hara (1926–1966) William De Witt Snodgrass (1926–2009) Robert Bly (1926–) Robert Creeley (1926–2005) Allen Ginsberg (1926–1997) Mary Higgins Clark (1927–2020) W. S. Merwin (1927–2019) John Ashbery (1927–2017) William Peter Blatty (1928–2017) Rodolfo Gonzales (1928–2005, spanyol) Anne Sexton (1928–1974) Adrienne Rich (1929–2012) Gregory Corso (1930–2001) Elizabeth Cook-Lynn (1930–) Gary Snyder (1930–) Carter Revard (1931–) José Montoya (1932-2013, spanyol–angol) Sylvia Plath (1932–1963) Audre Lorde (1934–1992) Amiri Baraka (1934–2014) N. Scott Momaday (1934–) Gerald Vizenor (1934–) Tomás Rivera (1935–1984, spanyol–angol) Ira Cohen (1935–2011) Don DeLillo (1936–) Raymond Carver (1938–1988) Joseph Brodsky (1940–1996) James Welch (1940–2003) Peter Benchley (1940–2006) Billy Collins (1941–) Janet Evanovich (1943–) Kathy Acker (1947–1997) Alurista (1947-, spanyol) Yusef Komunyakaa (1947–) Joy Harjo (1951–) Alberto Ríos (1952–) Gary Soto (1952–) Ofelia Zepeda (1952-, papago) Ana Castillo (1953–) Luci Tapahonso (1953-, navahó) Louise Erdrich (1954–) Gitl Schaechter-Viswanath (1958-, jiddis) Lois-Ann Yamanaka (1961-, hawaii kreol)    A 20. sz. második felének költői {{{4}}} Kortárs amerikai irodalom[szerkesztés] A hozzávetőleg az 1970-es évektől napjainkig terjedő időszak amerikai irodalma minden bizonnyal a legismertebb kategória. A „posztmodernista amerikai irodalom” elnevezéssel is találkozni lehet. A legnépszerűbb és legismertebb írók Thomas Pynchon, Tim O'Brien, Don DeLillo, Bret Easton Ellis, William Gibson, Paul Auster, Philip Roth, Cormac McCarthy, Joyce Carol Oates és Annie Dillard. Ezen szerzők, akiket posztmodern íróknak is neveznek, általában a popkultúra és a tömegmédia hatásaival foglalkoznak. Gyakori téma például az amerikai kormány manipulatív hatása a társadalomra és az amerikai ember történelemhez való viszonyulása. Számos posztmodern szerző gyorséttermekben szállítja le történetét, vagy aluljárókban vagy bevásárlóközpontokban. Előszeretettel írnak drogokról, plasztikai műtétekről és tévés reklámokról. Néha ezek a leírások ünneplésként hatnak. Ám ezzel egyidejűleg az írók ezen iskolája öntudatos, szarkasztikus és, ahogy egyes kritikusok fogalmaznak, „leereszkedő” hozzáállással nyúlnak alanyaikhoz. David Eggers, Chuck Palahniuk és David Foster Wallace talán a legismertebbek ebben az irányzatban. A 20. század kiváló etnikai írói közé számít Toni Morrison, Leslie Marmon Silko, Maxine Hong Kingston és Sandra Cisneros. Fontosabb kortárs amerikai költők: Robert Lowell, Sylvia Plath, Gwendolyn Brooks, Elizabeth Bishop, Allen Ginsberg és John Ashbery.    Kortárs amerikai írók Renata Adler (1938–) Edward Albee (1928–2016) Laura Albert (JT LeRoy, 1965–) Sherman Alexie (1966–) Woody Allen (1935–) Rodolfo Anaya (1937–, spanyol) Maya Angelou (1928–2014) Jean M. Auel (1936–) Paul Auster (1947–) Richard Bach (1936–) David Baldacci (1960–) Amiri Baraka (1934–2014) John Barth (1930–) Greg Bear (1951–) William Peter Blatty (1928–2017) Judy Blume (1938–) Tom Clansy (1947–) T. Coraghessan Boyle (1948–) Ray Bradbury (1920–2012) Poppy Z. Brite (1967–) Dan Brown (1964–) Ana Castillo (1953–) Michael Chabon (1963–) Ward Churchill (1947–) Mary Higgins Clark (1927–2020) Billy Collins (1941–) Michael Connelly (1956–) Elizabeth Cook-Lynn (1930–) Patricia Cornwell (1956–) Michael Crichton (1942–2008) Michael Cunningham (1952–) Clive Cussler (1931–) Mark Z. Danielewski (1966–) Don DeLillo (1936–) Joan Didion (1934–) Edgar Lawrence Doctorow (1931–2015) Rita Dove (1952–) Wayne Dyer (1940–2015) Dave Eggers (1970–) Bret Easton Ellis (1964–) Harlan Ellison (1934–2018) James Ellroy (1948–) Louise Erdrich (1954–) Joe Eszterhas (1944–) Janet Evanovich (1943–) Jonathan Safran Foer (1977–) Jonathan Franzen (1959–) Robert Fulghum (1937–) William H. Gass (1924–2017) William Gibson (1948–) John Grisham (1955–) A. R. Gurney (1930–2017) David Guterson (1956–) Jessica Hagedorn (1949–) Daniel Handler (1970–) Joy Harjo (1951–) Thomas Harris (1940–) Tomson Highway (1951–) S. E. Hinton (1948–) Khaled Hosseini (1965–) Greg Iles (1960–) John Irving (1942–) Jerry B. Jenkins (1949–) Stephen King (1947–) Maxine Hong Kingston (1940–) Dean Koontz (1945–) Elizabeth Kostova (1964–) Tim LaHaye (1926–2016) Ursula K. Le Guin (1929–2018) Harper Lee (1926–2016) Elmore Leonard (1925–2013) Hal Lindsay (1929–) Jonathan Littell (1967–) francia–angol Norman Mailer (1923–2007) David Mamet (1947–) Kati Marton (1949–) Armistead Maupin (1944–) Cormac McCarthy (1933–) Larry McMurtry (1936–) Grace Metalious (1924–1964) Steven Millhauser (1943–) N. Scott Momaday (1934–) José Montoya (1932–2013, spanyol–angol) Rick Moody (1961–) Toni Morrison (1931–2019) Audrey Niffenegger (1963–) Larry Niven (1938–) Joyce Carol Oates (1938–) Chuck Palahniuk (1962–) Christopher Paolini (1983–) James Patterson (1947–) Matthew Pearl (1975–) Marge Piercy (1936) Thomas Pynchon (1937–) Alberto Ríos (1952–) Tom Robbins (1936–) Nora Roberts (1950–) Wendy Rose (1948–) Philip Roth (1933–2018) Pam Muñoz Ryan (1951–) Louis Sachar (1954–) Jerome David Salinger (1919–2010) Esmeralda Santiago (1948–, spanyol–angol) Dr. Seuss (1904–1991) Sidney Sheldon (1917–2007) Leslie Marmon Silko (1948–) Gary Snyder (1930–) Gary Soto (1952–) Nicholas Sparks (1965–) Danielle Steel (1947–) R. L. Stine (1943–) William Styron (1925–2006) Joni Eareckson Tada (1949–) Amy Tan (1952–) Donna Tartt (1963–) Paul Theroux (1941–) Haunani-Kay Trask (1949–) Scott Turow (1949–) John Updike (1932–2009) Gore Vidal (1925–2012) Helena Maria Viramontes (1954–) Gerald Vizenor (1934–) Kurt Vonnegut (1922–2007) Alice Walker (1944–) David Foster Wallace (1962–2008) Robert James Waller (1939–2017) Elie Wiesel (Wiesel Eliézer, 1928–2016) Tom Wolfe (1930–2018) Herman Wouk (1915–2019) Lois-Ann Yamanaka (1961–) Timothy Zahn (1951–) Alurista (1947–, spanyol) John Ashbery (1927–2017) Amiri Baraka (1934–2014) Robert Bly (1926–) Ana Castillo (1953–) Ira Cohen (1935–2011) Billy Collins (1941–) Elizabeth Cook-Lynn (1930–) Don DeLillo (1936–) Louise Erdrich (1954–) Lawrence Ferlinghetti (1919–) Joy Harjo (1951–) Yusef Komunyakaa (1947–) W. S. Merwin (1927–2019) N. Scott Momaday (1934–) José Montoya (1932–2013, spanyol–angol) Carter Revard (1931–) Adrienne Rich (1929–2012) Alberto Ríos (1952–) Gitl Schaechter-Viswanath (1958–, jiddis) William De Witt Snodgrass (1926–2009) Gary Snyder (1930–) Luci Tapahonso (1953–, navahó) Gary Soto (1952–) Gerald Vizenor (1934–) Ofelia Zepeda (1952–, papago)    Kortárs amerikai költők {{{4}}} Az Egyesült Államok irodalmi díjai[szerkesztés] Stephen King, NBA-életműdíjas A USA legrangosabb irodalmi díja az évente különféle kategóriákban odaítélt Pulitzer-díj (1917-től). A másik legrégebbi irodalmi kitüntetés az év legjobb novellaírójának adományozott O. Henry-díj (1919-től). A számos egyéb országos elismerést jelentő irodalmi díj közül kiemelkedik még a próza, líra, ifjúsági irodalom, gyermekirodalom és szakirodalom kategóriákban kiosztott National Book Award (NBA, 1950-től) és a prózaíróknak adományozott PEN Faulkner-díj (1981-től). A Pulitzer-díjasok közé tartozik Eugene O’Neill (Beyond the Horizon, 1920; Anna Christie, 1922; Strange Interlude, 1928; Long Day's Journey Into Night, 1957), Arthur Miller (Az ügynök halála, 1949), Ernest Hemingway (Az öreg halász és a tenger, 1953), William Faulkner (Példabeszéd, 1955; The Reivers, 1963), Sylvia Plath (The Collected Poems, 1982) és Philip Roth (Amerikai pasztorál, 1998). Az O. Henry-díjban többek között a következő írók részesültek egy-egy elbeszélésükért: William Faulkner (1939, 1949), Irwin Shaw (1944), Truman Capote (1948), Woody Allen (1978), Saul Bellow (1980) és Stephen King (A fekete öltönyös férfi, 1996). Az NBA díjazottai például Faulkner (1951, 1955), Saul Bellow (Augie March kalandjai, 1954; Herzog, 1965; Mr. Sammler planétája, 1970), Philip Roth (Isten veled, Columbus, 1960; Sabbath színháza, 1995), Susan Sontag (Amerikában, 2000); a költészet kategóriában Conrad Aiken (1954) és Allen Ginsberg (The Fall of America, 1974); az ifjúsági irodalomban pedig Louis Sachar (Stanley, a szerencse fia, 1998). NBA-életdíjasok többek között Ray Bradbury (2000), Arthur Miller (2001), Philip Roth (2002) és Stephen King (2003). Lásd még: Az USA irodalmi díjainak listája Irodalmi díjas amerikai költők, írók listája Szépirodalom témák szerint[szerkesztés] Dr. Seuss, gyermekkönyíró Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében! Jellemző témák Kisebbségek élete Indián irodalom Afroamerikai irodalom Amerikai zsidó irodalom Bevándorlók Gyermek- és ifjúsági irodalom Régi tudományos és vallási irodalom Történetírás és önéletírás Sci-fi és fantasy Krimi és horror Western Az amerikai ponyvairodalom Rokon művészeti ágak[szerkesztés] Joan Baez és Bob Dylan Szépirodalom a zenés műfajokban Vallásos dalirodalom Világi dalirodalom Zenés színművek irodalma (opera, musical stb.) A beatnemzedék költészete Pop, rock és költészet Filmművészet és irodalom Filmforgatókönyv Szépirodalom filmen Képregény Az Amerikai Egyesült Államok nem angol nyelvű irodalmai[szerkesztés] Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében! Indián nyelvű irodalmak Európai nyelvű irodalmak Spanyol nyelvű irodalom Jiddis nyelvű irodalom Amerikai magyar irodalom Ázsiai nyelvű irodalmak    Nem angol nyelvű szerzők Indián nyelvűek: Luci Tapahonso (1953-, navahó nyelvű) Ofelia Zepeda (1952-, papago nyelvű) Spanyol nyelvűek: Alurista (1947–) Rodolfo Anaya (1937–) Gloria E. Anzaldúa (1942–2004) Rodolfo Gonzales (1928–2005) José Montoya (1932–2013) Pedro Pietri (1944–2004) Miguel Piñero (1946–1988) Tomás Rivera (1935–1984) Esmeralda Santiago (1948–) Gaspar Pérez de Villagrá (1555–1620) Puerto Rico spanyol nyelvű szerzői lásd: Amerikai költők, írók listája#Puerto Ricó-i szerzők Jiddis nyelvűek: Abraham Cahan (1860–1951) Celia Dropkin (1887–1956) Jacob Michailovitch Gordin (1853–1909) Chaim Grade (1910–1982) Peretz Hirshbein (1880–1948) Joseph Opatoshu (1886–1954) David Pinski (1872–1959) Isaac Bashevis Singer (1902–1991) Gitl Schaechter-Viswanath (1958–) Francia nyelvű: Jonathan Littell (1967–) Hawaii kreol nyelvű: Lois-Ann Yamanaka (1961–) Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés] Észak-Amerika irodalma Amerikai költők, írók listája Magyarul olvasható amerikai költők, írók listája Egyéb listák:    Amerikai drámaírók Edward Albee (1928–2016) Maxwell Anderson (1888–1959) Amiri Baraka (1934–2014) E. E. Cummings (1894–1962) Don DeLillo (1936–) Jacob Michailovitch Gordin (1853–1909, jiddis) Paul Green (1894–1981) A. R. Gurney (1930–2017) Lillian Hellman (1905–1984) Tomson Highway (1951–) Peretz Hirshbein (1880–1948, jiddis) Langston Hughes (1902–1967) Alfred Kreymborg (1883–1966) David Mamet (1947–) Arthur Miller (1915–2005) Clifford Odets (1906–1963) Eugene O’Neill (1888–1953) David Pinski (1872–1959, jiddis) William Saroyan (1908–1981) Gore Vidal (1925–2012) Thornton Wilder (1897–1975) Tennessee Williams (1914–1983) August Wilson (1945–2005)    Női szerzők Kathy Acker (1947–1997) Renata Adler (1938–) Laura Albert (JT LeRoy, 1965–) Louisa May Alcott (1832–1888) Maya Angelou (1928–2014) Gloria E. Anzaldúa (1942–2004) Elizabeth Bishop (1911–1979) Judy Blume (1938–) Anne Bradstreet (1612–1672) Poppy Z. Brite (1967–) Gwendolyn Brooks (1917–2000) Pearl S. Buck (1892–1973) Willa Cather (1873–1947) Ana Castillo (1953–) Kate Chopin (1851–1904) Mary Higgins Clark (1927–2020) Elizabeth Cook-Lynn (1930–) Patricia Cornwell (1956–) Emily Dickinson (1830–1886) Joan Didion (1934–) Hilda Doolittle (1886–1961) Rita Dove (1952–) Celia Dropkin (1887–1956) Louise Erdrich (1954–) Janet Evanovich (1943–) Jessica Hagedorn (1949–) Lillian Hellman (1905–1984) Patricia Highsmith (1921–1995) S. E. Hinton (1948–) Julia Ward Howe (1819–1910) Zora Neale Hurston (1891–1960) Sarah Orne Jewett (1849–1909) Helen Keller (1880–1968) Maxine Hong Kingston (1940–) Elizabeth Kostova (1964–) Nella Larsen (1891–1964) Ursula K. Le Guin (1929–2018) Harper Lee (1926–2016) Charles G. Leland (1824–1903) Denise Levertov (1923–1997) Audre Lorde (1934–1992) Mina Loy (1882–1966) Kati Marton (1949–) Mary McCarthy (1912–1989) Grace Metalious (1924–1964) Edna St. Vincent Millay (1892–1950) Margaret Mitchell (1900–1949) Mountain Wolf Woman (1884–1960) Marianne Moore (1887–1972) Toni Morrison (1931–2019) Mourning Dove (Humishuma, 1888–1936) Audrey Niffenegger (1963–) Anaïs Nin (1903–1977) Dorothy Parker (1893–1967) Marge Piercy (1936) Sylvia Plath (1932–1963) Ayn Rand (1905–1982) Adrienne Rich (1929–2012) Laura E. Richards (1850–1943) Nora Roberts (1950–) Wendy Rose (1948–) Mary Rowlandson (1635–1711) Pam Muñoz Ryan (1951–) Esmeralda Santiago (1948–) Anne Sexton (1928–1974) Susan Sontag (1933–2004) Danielle Steel (1947–) Gertrude Stein (1874–1946) Harriet Beecher Stowe (1811–1896) Jacqueline Susann (1918–1974) Joni Eareckson Tada (1949–) Amy Tan (1952–) Luci Tapahonso (1953–) Donna Tartt (1963–) Sara Teasdale (1884–1933) Celia Thaxter (1835–1894) Haunani-Kay Trask (1949–) Helena Maria Viramontes (1954–) Gitl Schaechter-Viswanath (1958–) Alice Walker (1944–) Jean Webster (1876–1916) Edith Wharton (1862–1937) Phillis Wheatley (1753–1784) Ellen G. White (1827–1915) Lois-Ann Yamanaka (1961–) Ofelia Zepeda (1952–) Zitkala-Sa (1876–1938)    Nobel-díjas amerikai szerzők Saul Bellow (1915–2005) Joseph Brodsky (1940–1996) Pearl S. Buck (1892–1973) William Faulkner (1897–1962) Ernest Hemingway (1898–1961) Sinclair Lewis (1885–1951) Toni Morrison (1931–2019) Eugene O’Neill (1888–1953) Isaac Bashevis Singer (1902–1991) John Steinbeck (1902–1968)    Amerikai származású szerzők Brit szerzők: T. S. Eliot (1888–1965) Henry James (1843–1916) Jegyzetek[szerkesztés] ↑ 2015 előtti magyar címe: Zabhegyező Bibliográfia[szerkesztés] Bollobás Enikő: Az amerikai irodalom története, Budapest, Osiris, 2005 ISBN 963-389-771-8 New Immigrant Literatures in the United States: A Sourcebook to Our Multicultural Literary Heritage by Alpana Sharma Knippling (Westport, CT: Greenwood, 1996) Asian American Novelists: A Bio-Bibliographical Critical Sourcebook by Emmanuel S. Nelson (Westport, CT: Greenwood Press, 2000) További információk[szerkesztés] Bollobás Enikő: Az amerikai irodalom története – Zsidó irodalom az USA-ban Sablon:Művészete m v sz Az Amerikai Egyesült Államok művészete Népművészet  •  Építészet  •  Festészet  •  Szobrászat  •  Iparművészet  •  Zene  •  Tánc  •  Irodalom  •  Színház  •  Fotóművészet  •  Film Irodalomportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap Ez az irodalmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Az_Amerikai_Egyesült_Államok_irodalma&oldid=23210099” Kategória: Amerikai irodalom Rejtett kategóriák: Forrással nem rendelkező lapok Bevezető nélküli cikkek Szakaszcsonkok Csonkok 2006 januárjából Csonkok (irodalom) Navigációs menü Személyes eszközök Nem vagy bejelentkezve Vitalap Közreműködések Fiók létrehozása Bejelentkezés Névterek Szócikk Vitalap Változatok Nézetek Olvasás Szerkesztés Laptörténet Több Keresés Navigáció Kezdőlap Tartalom Kiemelt szócikkek Friss változtatások Lap találomra Tudakozó Részvétel Kezdőknek Segítség Közösségi portál Kapcsolatfelvétel Adományok Eszközök Mi hivatkozik erre? Kapcsolódó változtatások Speciális lapok Hivatkozás erre a változatra Lapinformációk Hogyan hivatkozz erre a lapra? Wikidata-adatlap Nyomtatás/exportálás Könyv készítése Letöltés PDF-ként Nyomtatható változat Társlapok Wikimédia Commons Más nyelveken English العربية Asturianu Azərbaycanca Беларуская Български বাংলা Bosanski Català Čeština Dansk Deutsch Español Eesti فارسی Suomi Français हिन्दी Hrvatski Bahasa Indonesia Italiano 日本語 ქართული 한국어 Kurdî Latina മലയാളം Nederlands Norsk bokmål ਪੰਜਾਬੀ Polski پنجابی Português Русский සිංහල Simple English Slovenčina Slovenščina Српски / srpski Svenska தமிழ் Tagalog Türkçe Українська Tiếng Việt Winaray 中文 Bân-lâm-gú Hivatkozások szerkesztése A lap utolsó módosítása: 2020. november 3., 00:34 A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket. Adatvédelmi irányelvek A Wikipédiáról Jogi nyilatkozat Mobil nézet Fejlesztők Statisztikák Sütinyilatkozat