Hsiteteiretsh 
 n Mun 
 
 is 
 TTE 
 in 
 Mig 
 Tete 
 Hin 
 d Mit 
 i SuBmH Hitt 
 TEST RII MH 
 LEA Des T 
 iani 
 HUEHADIM 
 HOUR 
 BIET Hid n 
 
 TT 
 igs 
 
 HUE 
 into 
 TEE 
 mn 
 
 estaeta tats 
 SU Tinte v 1: 
 i 
 e 
 ditat 
 D n 
 7 ite 32) 
 ttt! ett 
 [ADR FE Ht AM 
 ius RHODE in 
 BHRHHHDAMOH UE 
 Tout ieltidr. Wt n 
 Haat n n tt 
 at eles 
 ius 
 Tete git ss 
 arith 
 qntetenm 
 ; SEI 
 Wi 
 T 
 quus 
 BOLHEEDEOHA i 
 Hon tit 
 
 titi 
 MADE 
 Sti 
 BS 
 t 
 + 
 
 tt 
 HO 
 
 "m 
 BE HIA 
 ! Wen 
 DET re 
 quiet 
 H SISETRR 1 5 
 
 T 1 
 
 1 
 
 A 
 inr. 
 i Hi shabeptattteh 
 nuhi 
 " 
 f. 
 ii HAMA 
 SEE 
 NER 
 5 i! tt 
 ae | 
 
 { 
 
 i 
 
 if 
 WE 
 HORROR 
 "ih ir 
 
 jT 
 it 
 yt Tit ^ 
 
 it 
 Trinit u 
 THEE 
 rum 
 Tnt 
 : tne 
 "n in 
 items 
 i i int 
 it a 
 UAE 
 pubs 
 ddr 
 D 
 
 1 
 
 iH 
 (BHL: 
 dud ii 
 
 TT. | 
 i in : - 
 U iU 
 de Air mini Do 
 Ht Bn iei b — | 
 | | ERE Tisi 
 Hu nuum C 
 THER 
 iiem 
 TE 
 VEBIHTHEE 
 Rif SIME 
 IRAE 
 
 1t. 
 A 
 SUE 
 in i 
 felt i 
 
 "m Tn 
 
 a 
 
 Hii 
 $t 
 
 i sj 
 Nri Es i 
 
 n idi : 
 
 intet. 
 Tur 
 n 
 T 
 
 if 
 
 "a 
 
 RITE Lr rere 
 
 i 
 
 um 
 VE 
 Hd 
 
 $3341 
 Iba 
 Hn 
 
 t: 
 H 
 
 n 
 um 
 d 
 n 
 EI :] 
 cpu p 
 t But 
 IHRE MH 
 f Ha 
 THE 
 THREE 
 
 VHS HE WIE OE HHPRITI EH TERUTEHI FHHDEIMEI 
 "nuu WIE 
 
 itte 
 
 HH 
 
 D UPES 
 reum 
 
 
 

 
 
 
mam 
 
 Dn 
 
 kN. 
 
 
 
SET GU ne 
 
 A 
 due ae 
 d 
 
 
 

 

 
A. M. D. (5. 
 
 THE STUDENT'S GRADUS 
 
 AN AID TO LATIN VERSIFICATION 
 
 I" 7N 
 P, 
 7 
 
 BY 
 
 LEO T. BUTLER, S.j. 
 
 BOSTON COLLEGE LIBRARY 
 CHESTNUT HILL, MASS, 
 
 WOODSTOCK COLLEGE 
 WOODSTOCK, MD. 
 
 1914 
 
Copyright 1914 
 by 
 Leo T. Butler 
 
 131308 
 
 Baltimore City 
 Printing and Binding 
 Company 
 352-363 Equitable Building 
 
CONTENTS 
 
 
 
 PAGE 
 INTRODUCTION—By Rev. Charles B. Macksey, S. J.... iii 
 PRSVENUCE SAG Mapa PS a Lie MN eL dr eas d RUN RUE s E RN Ria V 
 PRAENOTANDA 
 | ERI CLOS Yt a ry ARCANO NAI EARN du. 09S UD CEU X vil 
 BL d E Poot ss ek ey neon ey PN vii 
 Pie su x2 aaa n 
 : 
 J IX Ehe Caesardl adsense eame rie m e vil 
 | A. species and Length Of Verse seis ooo ds viii 
 ; MI uOGeherul Rules Of;Prosody... 2. dou eu xii 
 MESOPOSUCTJcenses 0 eu Leser RE ES xii 
 NT opOeanUes OL Tindal 5ylHables... 5... 5. coe xiii 
 LISTOIUPEADIHORSQGEDEID o i ILE en ME M xxiv 
 LIST OO ADO REVIT A THON SWISH Dey oo. Seely xxvi 
 JEDER tod, © Des IRAs oot he a UV Ve es 1-454 
 APPENDIX 
 I. A list of Proper Names, Ancient and Modern, 
 common to Po8try........ Sin peas a UT 457-498 
 
 II. A list of Trees, Plants, Flowers and Shrubs... 499-509 
 III. A list of Birds known to the Ancients........ 510-516 
 

 
 
 
INTRODUCTION. 
 
 Experienced teachers of English know that the compassing of a style 
 in prose is somehow connected with patient drill work in English verse, 
 even though the pupil may never look to projecting his thoughts upon 
 the poetic clouds of creative fancy. Few men, if any, who have suc- 
 cessfully taught the mastery of the written and the spoken word in 
 Latin, have doubted the value thereunto of a careful drilling in Latin 
 verse. The familiarity with Latin idiom, rhythm, antithesis and epi- 
 gram gotten by the successful grasp of the elegiac distich, for instance, 
 is a distinct step in the security of Latin expression. So long, then, as 
 we retain Latin as the best type for a thorough study of language and 
 as an instrument for the development of the powers of thought-recep- 
 tion and thought-expression, we may count on the retention of Latin 
 verse work in the class-room, in spite of sporadic discontent therewith. 
 If so, the value of the present work is obvious. 
 
 For many years those of us who have put the Latin Gradus among 
 the school-boys’ tools have been constrained to fall back upon Noel’s 
 French edition of the Gradus. Thereby we complicated the problem 
 for the student, unless he was familiar with French, and we embar- 
 rassed the college authorities concerned with book-supplies, for the 
 reason that it was difficult and sometimes impossible to secure imported 
 copies of Noel. More than once some of us have looked longingly for 
 the prospect of having an edition out in English. While teaching Latin 
 at Georgetown University some years ago, Mr. Butler emphasized to 
 the Prefect of Studies the pressing need of such an edition and was 
 
 told in reply that if he desired a Latin Gradus for the use of English 
 

 
 iv INTRODUCTION. 
 
 
 
 students he would have to prepare it himself. He has done so. The 
 present edition in English of the old French Noel, revised and abridged, 
 is the result. The Prefect of Studies in the case herewith bids it wel- 
 come and Godspeed. May it do- for the students of today as much 
 
 good as its French forbear did for an earlier generation! 
 CuHanRLEs B. Macksey, S.J. 
 
 Gregorian University, Rome, 
 Oct.i22, T9 I2. 
 
 
 
PREFACE. 
 
 The compiler of the Student's Gradus makes no claim to originality 
 either in the purpose or in the contents of this work. As was the case 
 with any Gradus, it must be founded along the lines of those which 
 have blazed the way to Parnassus for the student of the past. When 
 James Vaniére, S.J., uniting together all the merits of the different 
 works, issued to aid the student of Latin poetry, brought forth his 
 famous Magnum Dictionarium Poeticum, he left no room for improve- 
 ment from the standpoint of originality, and when Noel, taking up the 
 work of the scholarly Jesuit, augmented it by many more examples, 
 phrases and quotations, no future editor could hope to extend the field 
 covered by both. So the writer has availéd himself of these two 
 works, merely retrenching what was superfluous and making certain 
 changes, which, from experience, seemed necessary and useful to the 
 student of the present day. 
 
 As this volume is for the young student of the High School and 
 College course, it has been thought advisable to omit all words not 
 needed in his work, such as rare geographical terms, names of obscure 
 personages, and uncommon words, found but seldom, in the classical 
 authors. Epithets for the most part have been left out, since the 
 young student's propensity to fill out his line at any cost has made them 
 an occasion of abuse, while anyone, who can use them with profit, will 
 easily select them from the authors read.  Participles have been 
 omitted, except as synonyms of adjectives, since they will be found 
 with the verb from which they are derived. Those, however, which 
 have been so commonly used that their connection with the verb is lost 
 
 sight of, are embodied in the text. 
 
vi PREFACE. 
 
 
 
 It has seemed fit to separate from the main part of the Gradus the 
 proper names in common use, the list of trees, plants, flowers and 
 shrubs, as well as a complete list of the birds known to the ancients, 
 and place them in three distinct appendices. This has been done that 
 the body of the work should be as compact as possible, while the 
 student, wishing to make use of these sections, may run through them 
 with greater ease and less expenditure of time. Po 
 
 Such then is the work which the writer offers to the young student 
 of Latin Verse, desiring as he does, to assist him in the great work of 
 formation based on the time-honored study of the classics. He has 
 been led to undertake this task, seeing the difficulty of procuring for 
 the boys the old Gradus Ad Parnassum, so long out of print, and the 
 trouble they are accustomed to have with the edition in French. If it 
 may be of assistance in helping them to acquire a greater knowledge 
 and love of the classics, he will feel amply repaid for the labor spent 
 upon it. | 
 
 
 
 | 
 
 
 
PRAENOTANDA. 
 
 A SuonT TREATISE ON LATIN VERSIFICATION. 
 
 I. QUANTITY. 
 
 The quantity of a syllable in Latin depends upon the quantity of 
 its vowel sound, which in turn is governed by fixed rules according 
 to its nature and position. If the vowel is long by nature, the syllable 
 is long. If, however, the vowel is short by nature, yet followed by two 
 consonants, the syllable is long by position, unless the two consonants 
 be a mute followed by a liquid in the same syllable. In the latter case, 
 the quantity may be considered either long or short. For the sake of 
 the student, but three symbols are used to indicate the quantity of the 
 syllable: the long (2), the short (~), and the common (x). The 
 last indicates that a syllable is either long or short, by nature or posi- 
 tion. A little practice will enable the student to discover which is meant 
 by the common mark, since a syllable will be common by position only 
 when the vowel is followed by two consonants, not a mute and a liquid. 
 
 Il «Tag Boor: 
 
 The standard of all metrical measures in Latin is the foot. The 
 following are the more ordinary ones used by the classical poets. 
 
 i Love a ENG ED TRORMIOB hair mabey ale VLA ates monstrüm. 
 dur oV EHE qa oo Mo s curru dies. 
 cea date By og © CRU BORON M e uis arma. 
 Nu Dou: BES Sun's 0 oan AN a Ara d aO Un péde. 
 Sag cg HE Tage UR Vg RE A I PO US càrmíná, 
 ee cc. DNO AMADgesEr i a a iU driven piétas. 
 Bros) phe Me. DEA Wace hcg dis anima. 
 EU MER UC BOITE S S T ANIME RR EA éxanimas. 
 
 In regard to these measures it is to be noted that the last syllable 
 of a verse may be indifferently long or short, whatsoever the metre. 
 
Vill PRAENOTANDA. 
 
 
 
 III. Enxision. 
 
 One of the difficulties with which the student has to contend in 
 writing Latin verse is the elision of a vowel, diphthong, or a final syl- 
 lable ending in a vowel and M before a word commencing with a 
 vowel or H. With the ancients this combination was harsh-sounding 
 and unpleasant, so the final syllable of the previous word was elided 
 and not considered in the scansion. As too many elisions, however, 
 are apt to make a line rough and harsh, it is well to be sparing of them 
 at first. 
 
 Certain interjections are not elided: e.g. 0, ah, heu, proh, 10, etc. 
 
 IV. THe CarsuraAL PAUSE. 
 
 At certain points in a line of poetry, the ancients placed what was 
 known as the caesural pause, namely a pause or slight suspension of 
 the voice for harmony, happy effect, to give prominence to certain 
 important words or ideas, or even to relieve the too stately effect which 
 is apt to result in a long line such as the hexameter. 
 
 One or two things must be noted. A syllable that is elided never 
 ends a caesura. The caesural syllable is always the end of a word. 
 It generally comes about the middle of the verse. In the hexameter 
 it is generally found before the last syllable of the third foot, though 
 for grace and variety it is often found in the second and fourth feet. 
 In the pentameter, as well as most of the other measures, the caesura 
 has a fixed place. 
 
 V. SPECIES AND LENGTH OF VERSE. 
 A) Hexameter Verse. 
 
 This is composed of six feet, of which the first four are indiffer- 
 ently dactyls or spondees, the fifth a dactyl, and the sixth a spondee. 
 Sometimes a spondee is found in the fifth foot, but in that case a 
 dactyl will be found in the fourth. As this latter variety is the excep- 
 tion rather than the rule, a spondee should not be placed in the fifth 
 foot. 
 
 DIAGRAM. 
 
 
 
 A quick, light or joyful thought predominates in dactyls, while a 
 stately, mournful theme contains more spondees. Care should be 
 taken to have the measure fit the thought expressed. In general, how- 
 
 
 
PRAENOTANDA. ix 
 
 ever, the best effect is produced by a skilful combination of both dac- 
 tyls and spondees. But the first foot should be a dactyl in preference 
 to a spondee. ) 
 
 The Hexameter is the measure used in heroic and didactic poems 
 on account of its stateliness. 
 
 B) Pentameter Verse. 
 
 This is composed of four feet, with two extra syllables called the 
 caesural syllables, one of which is placed after the second foot, the 
 other at the end of the line. The first two feet are indifferently dactyls 
 : or spondees, the last two necessarily dactyls. The last word in a line 
 should never be a word of three syllables, or even a monosyllable 
 unless the words "est," if preceded by a vowel which is elided. The 
 best word to end the line is one of two syllables, though a word ot 
 four or even five syllables may occasionally end the verse for the sake 
 of variety. 
 
 DIAGRAM. 
 
 
 
 The Pentameter verse is used with the Hexameter to form a couplet, 
 called the Elegiac distich. It is the usual measure employed in elegies. 
 
 C) Iambic Verse. 
 
 There are two kinds of Iambic verse, the dimeter consisting of four 
 feet, and the trimeter of six feet. 
 
 In the dimeter, the fourth foot must be an iambus, but the other 
 feet vary according to the diagram below. 
 
 THE DIMETER. 
 
 
 
 The trimeter may be entirely iambic or it may be varied. In the’ 
 latter case the sixth foot is always an iambus. In the mixed Iambic 
 trimeter, the second, fourth and sixth feet must either be iambi or 
 tribrachs, while the first, third and fifth may either be dactyls, spondees, 
 or anapaests. The third foot, however, sometimes admits the tribrach, 
 while the fifth is generally a spondee or an anapaest. 
 
X PRAENOTANDA. 
 
 THE TRIMETER. 
 
 
 
 D) Sapphic and Adonic. 
 
 This measure consists of three Sapphic verses and one Adonic. 
 
 The Sapphic verse has five feet. The first is a trochee, the second 
 a spondee, the third a dactyl and the last two trochees. The caesura 
 comes usually after the fifth and sometimes after the sixth syllable. 
 
 The Adonic verse is composed of a dactyl followed by a spondee. 
 
 DIAGRAM. 
 
 
 
 E) Asclepiad Metres. 
 
 The general name of Asclepiad is given to five variations of metre 
 based on the use of the choriambus. They are best explained by the 
 diagrams below. 
 
 I. First ASCLEPIAD. 
 
 4 
 = 
 yy 
 = 
 = 
 
 
 
PRAENOTANDA. xi 
 
 
 
 4. FOURTH ASCLEPIAD. 
 
 
 
 F) Alcaic Verse. 
 
 This difficult measure is composed of four lines, the first two of 
 which are Dactylic Alcaics, the third an Archilochian lambic, and the 
 fourth a Dactylic Trochaic line. 
 
 The first two lines have four feet and a caesural syllable. The first 
 foot is a spondee, rarely an iambus, the second an iambus, followed by 
 the caesural syllable, while the last two feet are dactyls. In the third 
 line the first foot is a spondee, rarely an iambus, the second an iambus, 
 the third a spondee, and the last foot an iambus with a hypermetric 
 syllable following. The fourth verse is composed of two dactyls fol- 
 lowed by two trochees. 
 
 DIAGRAM. 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 Another and more modern method of scanning the Alcaic metfe is 
 by considering the first syllable of the first three lines an anacrusis; 
 in that case, the first two verses consist of an anacrusis, a trochee, 
 spondee and two dactyls. The third and fourth lines are expansions 
 of the first and second halves of these lines respectively; the third 
 adding two trochees to the first half of the first line, and the fourth 
 
Xil PRAENOTANDA, 
 
 
 
 adding them to the second half. The following diagram will explain 
 the method clearly. 
 
 DIAGRAM. 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 VI. GENERAL RULES or PRosopy. 
 
 1. The last syllable of a verse may be long or short, no matter 
 what species of foot be required. A 
 
 2. Every vowel is long by position when it is followed by two con- . - 
 sonants, the single consonant J, and the double consonants X and Z. 
 The single exception to this rule is a vowel, short by nature, followed 
 by a mute and a liquid in the same syllable. In this case a vowel may 
 be long or short ad libitum. | 
 
 3. A vowel followed by another vowel is short except in the case 
 of certain words borrowed from the Greek, the genitive and dative 
 singular of the fourth declensions, and the I in Fio and its compounds, 
 except when the I is followed by ER. 
 
 4. Final O is common, except in monosyllables, the dative and 
 ablative singular of nouns, and most adverbs. 
 
 5. Derived words follow the quantities of the words from which 
 they are derived. 
 
 VII. Poetic LicENsEs. 
 The following licenses have been found in the works of the great 
 Latin poets, which, however, should be used with moderation, if at all: 
 
 1. A syllable, short by nature and position, may be considered long 
 if followed by the caesura. 
 e.g. Néc qui pretériit, hora rédiré potest... .O. 
 2. A vowel followed by the caesura is not elided sometiines before 
 another vowel Some poets have even used this license where the 
 
 caesura did not follow. 
 e.g. Arcádico jüvéni in leva parté mámillz... . . J. 
 
PRAENOTANDA, xiii 
 
 
 
 35. Very rarely a vowel at the end of a line is elided by one begin- 
 ning the following line. 
 e.g. Robórá navigiis àptant rémdsqué ridéntésque 
 Exigüi nüméro..... jf 
 4. Sometimes a word is divided so that a part ends one line, and 
 the other part begins the following line. 
 e.g. Potét ácetum ; ágé, si et straméntis incübét unde- 
 Octoginta ànnos nàtüs...... i2 
 5. Sometimes the poet adds the suffix ER to the infinitives of 
 passive and deponent verbs. 
 e.g. Et incipiébat princeps ingrédiér; éüm 
 Addücit prétío. Phaed. 
 6. Frequently two vowels generally pronounced as two separate 
 syllables are made to form one syllable, more often a long one. 
 e.g. Invidia postquam péllacis Ülysset. V. 
 7. It is a common practice for the poet to separate the parts of a 
 compound word by an intervening word. 
 e.g. Quo me cunque rapit tempestas — H. 
 
 VIII. Quantities oF FINAL SYLLABLES. 
 
 1. Nouns. 
 First Declension. 
 Singular. Plural. 
 PR SE OR Lr E Res E ini ial A e BOR VO AUREUM a. 
 QE TU eR ay MIU gfe RUN OES alU LU AE UH artim. 
 IE PER UU uus Fale Ahearn IU ene AQ DR S Is. 
 DASE io a V MER v BUSES DUST MON CRUSE Oc M. SE WDR FRU as. 
 Ve Ces dius uh E Nt, FRG SPA aoe, INI GIs RT NA xo IGS 2e. 
 Kee UME ut S p wA d QU Gegen VOLARE NBN a SN I REDE OU 6r is. 
 
 Note. In the singular, the first list is the regular declension 
 ending. The others are the endings of Greek nouns of 
 which there are a few used in Latin. 
 
 Second Declension. 
 
 Singular. Plural. 
 BN CES EP IP ALAS UIS AUS cios duse s ver C SOR Y E 1,'d. 
 GEL een ee ey AU hib so Door EL D órüm. 
 TIME OU aem PU e OMS E CHA, pi MEAN S 4 3 is. 
 D. QAM CC rv uel ADE NOUO ONG UL DA VP oo Fe HU RO A ARM OS, à. 
 TUS OB ETT DO o LOUP duse Rai cS E OI RM RA ait eke 
 
 THe ee ee Ry SN a Me ohare aR OU OT RIMAGE Nal is. 
 
xiv PRAENOTANDA, 
 
 
 
 Third Declension. 
 
 Singular. Plural. 
 PO Oe, 49/0326; 05: Neut 3,6, 0$ 1 1 Lev 1s, 683 IN aia. 
 Legen REND ye ome SURREAL MERON M Ts Gub Vee am) aa 
 RAR RHICME hee RUNE ORAS PP qn re UN Dy Kc LAU a kee ME inc 1 
 ACC... ,em, 1m, 4, In; : N. a e Na RS D Ne AY ad ag es, 1s; N.; à, à, 
 AMO UNDE CHR as 'Nominative. j 
 NODIS E annu i br ATUS ups Tut DAS oh Ne Oe ex cus ARMIS. 
 
 Fourth Declension. 
 Singular. Plural. 
 
 PT OS Nenb Hou s coL EU Mee RU S JL Sean. Ua. 
 Hime d ads UR Pu M ultep bi LA UNE RUE UR UNE DURATA 
 Tabs OTL LAUS aera dp da mua on OU DE PRSE ENS sis 0S ADUR, DUS: 
 Acc....üm, Bo vL. DIM vs tie COME rp Ml goat M aera Ti 
 UO eos We Gis dis SPORE: dS Nomistive. 
 
 E NE d qe d CoL LG EDU NDS 
 
 Singular. Plural. 
 PEL RU d QN a EB ne osos ea de qal ue TE "IAEA RE A QUT: és, 
 Ce Nep MIS PL URN Vas ARREST US eri 
 
 SIME PE ORL ea s dios S RNa hy bat Mice T a END ER 
 NCC L D HEHL emos sov es PORE oe eb ES D X ADMI AE ee 
 MOC..i.. s 22. ,.pame as Nominative, 
 
 NU Y. uL d eua qM Ko NEU ME TM ébüs. 
 
 9. PRONOUNS. 
 
 Singular. 
 SER ed TTE Cro RTE galas NE MUA Cauca Hae, Bac; "mo . le, ila, illád 
 ERU AMG oo ty Ele ds S BÜL E. hüjüs. DEL UM . Allfüs. 
 PE Un VNB. Ls SI ss BC s MI 
 TOO meas. 46, .......56.. .. Hane, hanc, hoc. diam, illam, 1llàd. 
 TUBE COL S Later i V 56... hoc, hac, hoc... ; Me 23 1]. 
 
 Plural. 
 
 Node C UNO. :MOSL iio (C) HL Me; hac. ^. HT MEO 
 G.......nostrüm, 1.véestrüm, 1.sü1. . . .horüm, hàrüm. . illorüm, illàrii:n. 
 Duc NODIS. T DRE. € SAbE Coe eo deem . . Illis. 
 
 JUOG. Cervo HOS LU MORAL 2 se. . hos, has, hic. . . illos, illàs, ia. 
 X8 23.25 adl AP MR YODIS, ; 8 At a a Piet) bey 
 
PRAENOTANDA. XV 
 
 
 
 
 
 
 
 Singular. 
 NUS V OL BE PH. Id. i Ipsé, ipsa, ipsüm. ....Qui, quz, quód. 
 Qu UE EUIS. risu. stn 52 9 vee ICT HR: 
 Dr I Pte TURON S dE CIUS TRES bane cao af Cl: 
 Acc...... éüm, é4m,id......ipsiim, ipsam, ipsum. .quem, quam, quód. 
 ABE s CO PAJEOU T m. :.1D50, Ipsa. IDSD - «s.s quo, qua, quo. 
 l 
 Plural. 
 NA VOL EL), eae, 63... MDSI; ApSeey ipsa? eus . qui, qua, quà. 
 Cr S .. éorüm, éarüm.....1psorüm,Ipsarüm....quoórüm, quarüm. 
 D ele AS Deas eas QUBSIS UE nro CR quibüs. 
 Po Cs a ce COS, CaS Ca... unis. S05, 1pSa5/ IDSa: Ys. quos, quàs, qua. 
 Abo c BIS HS ve Gola s ZIDSIS o de eed ates quibüs. 
 
 Note. The words Uter, Alter, Neuter, and Alius are declined 
 like /pse. The interrogative pronoun Quis, quae, quid, is 
 declined like Qui. 
 
 NUMERAL ADJECTIVES. 
 
 NON. UNS 8, MIM uice cs 12:2 OUS MIM ee CHO cca ica Trés, tria. 
 GU NI DIS eU E EU ..düorüm, dáarüm...... . tríüm. 
 DRIN SES LENS Hr D PRU an ee ; A ditobis; dHabus. os Les tríbüs. 
 Ages TS ünüm, ünàm..... 452 Ns SONOS: dUAS, CUO. . 4 . trés, tria. 
 ADI T JEUO UNAS Ld VAIO düobüs, dáabüs........ tribis. 
 
 Note. .imbo is declined like Duo. 
 
 3. Tur PERSONAL ENDINGS OF VERBS. 
 
 ACTIVE. 
 Indicative, . Subjunctive. 
 Present. 
 L ls III. IV T. I III. IV. 
 SOUL, é6. é. 10. em, Eam o am iam. 
 as. és, Is. is. es, éas. as. las. 
 át. ét, it. it. ét. éat. at. iat. 
 Pl. àmüs. é@mtis. imis.  imüs. emüs. é€amts. amtis. iamis. 
 atis. étis. itis. itis. etis, catis... Aüs: iatis. 
 ant. ént. tint. fünt. ent. eant... « ant. lant. 
 Imperfect. 
 
 S. abam. ébam. ébam. iébam. |arém. erem.  érém. irem. 
 abas. ^ ebas. bas. © iébas. ares. érés. érés. Ires, 
 dbat. ebat. ^ ebát, | iébát laret.  erét.. €rét. iret. 
 
 Pl. àbamüs.ebamüs. ébamis. iebàmüs.|aremüs. éremüs. érémüs. irémüs. 
 abatis. ébatis. ébatis. iébatis, |àretis. érétis, érétis. irétis. 
 abant. eébant. ébant. iébant. larent. érént. érent. irent. 
 
PRAENOTANDA. 
 
 
 
 Xvi 
 Future. 
 S abd, ébé.' àm. iam. | 
 abis. éebis. és. les. 
 abit — eh. et. iét. Wanting. 
 Pl. àbímüs. ebímüs. émüs.  lemüs. 
 abitis. ébitis. etis, iétis. 
 abunt. ébunt. ént. ient. 
 Perfect. Pluperf. Fut. Perf.| Perfect. | Pluperf. Fut. Perf. 
 .. (For all conjugations.) (For all conjugations.) 
 a d éram. ero. érim. issém. 
 isti. eras. éris. éris. isses. 
 it érat, érit. érit. issét. Wanting. 
 Piss imius:; éramts. érimis. érimüs. issemüs. 
 istis. ératis. — éritis. éritis. issétis. 
 erünt (éré). érant. érint. érint. Issent. 
 Imperatives. 
 L T II. IV, 
 MD. q^ ato. é, etó. é, itd. i, itd. 
 9: ato. etó. ito. ito. 
 Pl. 2. até, atote. etc, Etdté. ité. 1t6té. ité, itoté. 
 3. antd. énto. üntó. iunto, 
 Infinitives. 
 1, Th. TII. IV. 
 Pres. àré. éré, ere. iré. 
 Perf. issé. issé. issé. Issé, 
 
 Fut. arts, a, im essé. 
 
 LL 
 Pres. àns,àntis. 
 Fut.  ürüs,à, am. 
 
 ürüs, 4, im éssé. ürüs, 4, iim éssé. ürüs, à, im éssé. 
 
 Participles. 
 
 RH: Il. IM. 
 ens, entis, ens, entis, 
 
 ürüs, 4, üm. ürüs, 4, tim. 
 
 iéns, iéntis. 
 urus, a, tim. 
 
 PASSIVE. 
 Indicative. Subjunctive. 
 Present. 
 il H. III. BV bd T ITI. INS 
 So éor. or. ior. ér. éar. Ar. iar. 
 aris. éris. éris, iris. eris. éaris.  àris. iaris. 
 abr. etr s ARES für. etür.  éatür. .atür. . qatar 
 Pl àmür. éeémür. lmür.  imür emür. éàmür. amtr. [làntür. 
 Amini. émini, imini. imini. |émíni, éàmíni. àmini. lamür. 
 antür. énttir. üntür. Iüntür. Jentür. éantür. àntür. iamini 
 
 
 
 ESL 
 

 
 PRAENOTANDA. xvii 
 Imperfect. 
 L LT. III. IV. I. II. TII IV. 
 S. abár. ' ebir. ebár. iebár.  |àrér. Grér,  érér.  irér. 
 -21-7^* -1- 4 -1- * Med mw em JL mn Nd - - x FERES: 2.- 
 abaris. ébaris. ébaris. iébaris. |àreris. éréris. éréris. iréris. 
 abatür. ebatür. ébatir. iébatiir. |arétir. érétiir. érétiir. iretür. 
 Pl. abàmür. ébamtr, ébàmür. iebàmür.|àremür. eremür. érémür. irémiir. 
 abamini. ébamini. ébamini. iebamíni.|arémíni. érémini.érémini. irémini. 
 abanttr. ébantür. ébantir. febantür.|arentür. éréntir. éréntir. iréntir. 
 Future. 
 S.D 8bor, abor. ar. iar. 
 abéris. ébéris. eris. iéris. 
 abitür. ébitur. étfir.’. iettir Wanting. 
 Pl abimtr. ebímür. émür. iémir 
 abimini. ebimini. emiíni. iémini 
 abüntür.ebüntür.entür.  lentür. 
 Perfect. Pluperf. Fut. Perf. |Perfect. Pluperf. Fut. Perf. 
 (For all conjugations.) (For all conjugations.) 
 Past Part. with süm, éram, & éró, |Past. Part. with sim Wanting 
 etc. & essem, etc. 
 T . 
 Imperative. 
 1i if. II. IV. 
 m7. NEC Ln ROME: - v -1M€ "" wv,X -" -€X 
 GM. aré, ator. éré, etór. éré, itor. iré, it6r. 
 B atór. etór. ítór. itór. 
 PL». mini. emíni. imini. imini. 
 3. antor. entór. üntór. Iüntór. 
 Infinitive. 
 T. II. TEE IV. 
 Pres. art éri. 1. TET: 
 Perf. atüm éssé. Itüm éssé. tüm éssé. itum éessé. 
 Fut. atüm iri. itüm iri. tüm iri. Itüm iri. 
 Participles. 
 D IT TII: TVs 
 Perf. atüs, a, iim. ittis, 4, üm. tis, 4, üm. itüs, a, im 
 Fut. arts, a, Gm) rds) A, Gm. |) (Gnas: a, lm. ürus, a; tim 
 Supines. 
 I. LA TII. IV. 
 atim, ü. Itüm, ü. tüm, ü. itüm, ü 
 
 
 
xviii PRAENOTANDA, 
 
 
 
 4, IRREGULAR VERBS. 
 
 Sum. 
 Indicative. 
 Pres. Sim, és, ést, sümüs, estis, sünt. 
 Imperf. Bram, eras, érat, éramüs, Eratis, érant. 
 Future. Éró, éris, érit, érimis, éritis, érünt. 
 Perf. Fui, füisti, füit, füímüs, füistis, füerünt (éré). 
 Pluperf. Füérám, füéràs, füérát, füéramüs, füératis, füérant. 
 Fut.Perf. | Füéró, füérls, füérit, füérimüs, füéritis, füérint. 
 Subjunctive. 
 Pres. Sim, sis, sit, simüs, sitis, sint. 
 Imperf. Essém, éssés, Essét, éssémüs, essetis, essent. 
 Perf. Füérim, füéris, füérit, füérimüs, füéritis, füérint. 
 Pluperf. Füissém, füisses, füissét, füissemüs, füissetis, füissent. 
 
 Infinitives. Essé, Füissé, Fór&. 
 Participles. Fütürüs, à, im. 
 
 Possum. 
 Indicative. 
 Pres. Possüm, pótés, potest, posstimts, potéstis, possünt. 
 Imperf. Pótéràm, pótéras, pótérát, potéramus, potératis, potérant. 
 Fut. Pótéró, pótéris, pótérit, potérimus, poteritis, pótérünt. 
 Perf. Pótüi, pótüisti, potiit, pótüimüs, potitistis, pótüerünt (éré). 
 Pluperf. Pótüéràm, pótüéras, pótüérát, pótüéramüs, pótüératis, . 
 pótüérant. 
 Fut.Perf. | Pótüéró, pótüérls, pótüérit, pótüérimüs, pótüéritis, pótü- 
 érint. 
 Subjunctive. 
 Pres. Possim, possis, possit, póssimüs, possitis, possint. 
 Imperf. Póssém, posses, posset, possemüs, possetis, possent, 
 Perf. Pótüérim, pótüéris, pótüérit, potüérimüs, pótüéritis, poti- 
 érint. 
 Pluperf. Pótüissém, pótüisses, pótüissét, pótüissemüs, pótüissetis. 
 pótüissent. 
 Infinitives. | Possé, Pótüissé. 
 Eo. 
 Indicative. 
 Pres. Éó, is, it, imüs, itis, éünt. 
 Imperf. Ibàm, ibis, ibát, ibàmüs, ibatis, ibant. 
 Fut. Ibó, ibis, ibit, ibimüs, ibitis, ibünt. 
 Perf. Ivi (Ti), ivisti, ivit ( Ht, i ivímüs, ivistis, iverünt (lérünt). 
 Pluperf. Ivéram (Iéràm), ivéràs, ivérat, ivéramüs, ivératis, ivérant. 
 
 Fut. Perf. — Ivéró (Iéró), ivéris, ivérit, ivérimüs, ivéritis, ivérint. 
 
 
 

 
 Pres. 
 Imperf. 
 Perf. 
 Pluperf. 
 
 Imperative. 
 
 Pres. 
 Imperf. 
 Fut. 
 
 Perf. 
 Pluperf. 
 Fut. Perf. 
 
 Pres. 
 Imperf. 
 Perf. 
 Pluperf. 
 
 Pres. 
 Imperf. 
 Fut. 
 
 Perf. 
 Pluperf. 
 Fut. Perf. 
 
 PRAENOTANDA. XIX 
 
 
 
 Subjunctive. 
 Eam, éàs, &it, éàmüs, éatis, cant. 
 Irém, ires, irét, irémüs, iratis, irént. 
 Ivérim (Iérim), ivéris, ivérit, ivérimts, ivéritis, ivérint. 
 
 Ivissem (lissem), ivissés, ivissét, ivissémiis, ivissétis, 
 ivissent. 
 Infinitives. | Iré, Ivissé (Tissé). 
 Participles. Yéns (éüntís), Ituris (à, im). 
 
 I, ité, itoté, éüntó. Gerundive. Éündi, éündo, éündüm. 
 Fero. 
 Indicative Active. 
 Féró, fers, fert, férímüs, fértis, férünt. 
 Férébam, férébas, etc. 
 Féràm, féres, etc. 
 Tuli, tülisti, etc. 
 Tüléràm, tüléras, etc. 
 Tüléró, tülérís, etc. 
 Subjunctive Active. 
 Féràm, féras, etc. 
 Férrém, férrés, etc. 
 'Tülérim, tüléris, etc. 
 Tülissem, tülisses, etc. 
 Indicative Passive. 
 Férór, ferrís, fertür, férimür, férimini, férüntür. 
 Férébar, férébaris, etc. 
 Férár, féreris, etc. 
 Làtüs stim, és, etc. 
 Lattis éràm, éràs, etc. 
 Latüs éró, éris, etc. 
 
 Subjunctive Passive. 
 
 Pres. Férár, féraris, féràtür, féràmür, féramini, férántür. 
 Imperf. Ferrér, férréris, ete. 
 Perf. Làtüs sim, sis, etc. 
 Pluperf. Lattis essem, esses, etc. 
 Infinitive. Imperative. 
 
 Active. Passive. Active. Passive. 
 Férré, Férri. S. 2. Fér, fertó, Férré, fertór. 
 ''ülissé. Làtüs, 4, üm éssé, 3. Fértó. Fertór. 
 
 Pies Pi. 2. Ferté, fertoté, Férimini. 
 articiple. Férünté Férünt 
 
 Active. Passive. Pu Gene nhac ie ib 
 Féréns, éntis. —Làtüs, 4, im. Supines. | Làtüm, lati. 
 Làtürüs,i,üm. Féréndis, à, im. Gerund. ^ Férendi, 6, tim, 6 
 
Pres. 
 Imperf. 
 Fut. 
 
 Per. 
 Pluperf. 
 Fut. Perf. 
 
 Pres. 
 
 Infinitive. 
 Participles. 
 Imperative, 
 
 Supine. 
 
 
 
 
 
 PRAENOTANDA., 
 
 Fio. 
 
 Indicative. 
 F16, fis, fit, fimüs, fitis, fiünt. 
 Fiébàm, fiebàs, etc. 
 Fiàm, fiés, etc. 
 Factis süm, és, etc. 
 Factüs éram, éràs, etc. 
 Factüs éró, érís, etc. 
 Subjunctive. 
 Fiàm, fiàs, etc. 
 Fiérém, fiérés, etc. 
 Facttis sim, sis, etc. 
 Facttis essem, éssés, etc. 
 Fiéri, Facttis éssé, Factüm iri. 
 Factis, Faciéndis. 
 Sih. Ba £106. 
 3. Fitó. 
 Facti. 
 
 Pl, 2. Fité, fitoté, 
 3. Fiüntó. 
 
 Note. ‘Those compounds of Facio which are formed by the union with 
 an adverb are conjugated like Fio in the passive. All others form 
 the passive regularly. 
 
 Pres. 
 Imperf. 
 Fut. 
 
 Perf. 
 Pluperf. 
 Fut. Perf. 
 
 Pres. 
 Imperf. 
 Pe. 
 Pluperf. 
 Infinitive. 
 Participles. 
 Imperative. 
 
 Gerund. 
 
 Edo. 
 
 Indicative. 
 Fido, édis & és, édit & est, édímüs & estis, édünt. 
 Edébam, édébas, etc. 
 Edam, édes, etc. 
 Edi, édisti, etc. 
 Edéràm, édéras, etc. 
 Edérim, édéris, etc. 
 Subjunctive. 
 Edam, édas, etc. 
 Edérém & Essém, etc. 
 Edérim, édéris, etc. 
 Edissém, edisses, etc. 
 Édéré & Essé, Edissé. 
 Edéns (éntís), Esürüs (à, im), Esás, Édéndüs. 
 S. 2. Édé& Es. 
 Pl. 2. Édité & Esté. 
 
 Édendi, édéndé, édendüm, édéndo. 
 
 
 
 Mc oL LL iioii 
 
Pres. 
 Imperf. 
 Fut. 
 
 Perf. 
 Pluperf. 
 Fut. Perf. 
 
 Pres: 
 Imperf. 
 Perf. 
 Pluperf. 
 
 Pres. 
 lmperf. 
 Fut. 
 
 Perf. 
 Pluperf. 
 Fut. Perf. 
 
 Pres. 
 Imperf. 
 Perf. 
 Pluperf. 
 
 Pres. 
 Imperf. 
 Fut. 
 Perf. 
 Pluperf.. 
 
 Fut. Perf. 
 
 PRAENOTANDA. 
 
 XXi 
 
 
 
 Volo. 
 
 Indicative. 
 V6l6, vis, vült, volümüs, vültis, vólünt. 
 Volébam, volébas, etc. 
 Volam, vóles, etc. 
 Volui, voluisti, etc. 
 Voluéram, voliéras, etc. 
 Vólüéró, vólüéris, etc. 
 Subjunctive. 
 Vélim, vélis, velit, vélimüs, vélitis, vélint. 
 Vellem, velles, vellét, vellémüs, velletis, vellent. 
 Vólüérim, vólüéris, etc. 
 Vólüissem, vólüisses. 
 
 Infimitives. | Vellé, Vólüissé. 
 Participles. Vóléns (entis). 
 Nolo. 
 Indicative. 
 
 Nolo, non vis, nón vült, nolümüs, non vültis, nolünt. 
 
 Nolebàm, nolebas, etc. 
 Nolam, nolés, etc. 
 Nolüi, nolüisti, etc. 
 Nolüéràm, nolüéràs, etc. 
 Nolüéró, nolüéris, etc. 
 Subjunctive. 
 Nolim, nólis, nólít, nolimüs, nolitis, nolint. 
 Nollém, nolles, nollét, nollémüs, nolletís, nollent. 
 Nolüérim, nolüéris, etc. 
 Nolüissém, nolüisses, etc. 
 
 Infinitives. | Nollé, Nolüissé. 
 Participle. | Nolens (entis). 
 Imperative. Noli, Nohtó, Nohté, Nolitoté. 
 
 Malo. 
 
 Indicative. 
 Malo, mavis, màvült, malümüs, maviltis, malünt. 
 Malebàm, malébas, etc. 
 Malam, malés, etc. 
 Malui, maliisti, etc. 
 Maluéram, maliiéras, etc. 
 Malüéró, maltiéris, etc. 
 
 
 
xxii PRAENOTANDA. 
 
 
 
 Subjunctive. 
 Pres. Malim, malis, malit, malimüs, maàlitís, malint. 
 Imperf. Mallém, mallés, mallét, mallemüs, mallétis, mallent. 
 Perf. Malüérim, malüéris, etc. 
 Pluperf. Malüissem, malüisses. 
 
 Infinitives. Mallé, Malüissé. 
 Participle. Maléns (entis). 
 5. DEFECTIVE VERBS. 
 
 Certain verbs are only found in the following tenses, numbers and 
 persons :— 
 
 o TED. 
 Indic. Pres. Aig, 51$, ait ie ata ME, 
 
 Imperf. Aiébam, àiebas, aiebát, -  , aiebatis, aiebant. 
 Subj. Pres. z 85148,4146, "*- ., oS) alant. 
 Imperative. Ai. 
 
 Participle, Aiéns. 
 
 29. inquam. 
 
 Indic. Pres. Inquam (inquió), inquis, inquit, inquimüs, inquitis, 
 inquiünt. 
 
 Imperf. d TOM nC LN E UL LUE 
 Fut. Hoc igi MERE ARIS e ee Idee 
 Perf. s. mgpuisu Intalt, eism y Mensa 
 
 DD), tres, ro A E ROE Se Rei eU 
 
 Imperative. Inqué, inquitó. 
 
 dme Far. 
 
 Indic. Pres. WU sss AES deor os s ae 
 Fut; Labb 5-0. FAMEM Sa 
 
 Imperative. Faré. 
 
 Participles. Fans, Fatts, F’andis. 
 
 Infinitive. Fari. 
 
 Gerund. Fandi, fando. 
 
 Supine. Fati. 
 
 Note. In like manner the compounds Affari, Effari, and Profari are 
 defective. 
 
 
 

 
 4. Quaeso. 
 Indic. Pres. 
 
 Infinitive. 
 
 ~ 
 
 5. Avere. 
 
 Imperative. 
 Infinitive. 
 
 6. Salveo. 
 
 Indic. Pres. 
 Fut. 
 
 Imperative. 
 Infinitive. 
 
 7" Ovat. 
 
 Indic. Pres. 
 Subj, Pres. 
 
 Imperf. 
 
 Participles. 
 Gerund. 
 
 PRAENOTANDA. 
 
 Quiasó, - ,quisit, quxsümüs, - , - . 
 
 Quzeséré, 
 
 Ave, Aivéts, Avété. 
 Avéré, 
 
 Salvéó. 
 Salvébis. 
 Salvé, sálvetó, salvété. 
 
 Salvéré. 
 
 Ovat. 
 
 Ovét. - 
 Ovarét. 
 
 Ovans, Ovatts. 
 
 Ovandi. 
 
 8. Fuo (obsolete). 
 
 Subj. Imperf. 
 
 Infinitive. : 
 
 Fórem, forés, forét, - , - ,fórént. 
 Fór&. 
 
XXIV PRAENOTANDA. 
 
 
 
 LIST OF AUTHORS CITED. 
 (With the Abbreviations Used.) 
 
 Cat. Catullus (Gaius Valerius). b. Verona, 86 B. C. <A lyric and ele- 
 giac poet. 
 
 Enn. Ennius (Quintus). b. Calabria, 239 B. C. He was the first Latin 
 poet and wrote the Annales (extant only in fragments), also trage- 
 dies and comedies. 
 
 H. Horace (Quintus Horatius Flaccus). b. Venusia, 63 B. C.; d. 6 
 B. C. A famous lyric, satiric and didactic poet and friend of 
 Augustus and Maecenas. 
 
 J. Juvenal (Decius Junius). b. Aquinas, 60 D. C. A famous satiric 
 poet of the reign of Nero and Domitian. 
 
 L. & Lr. Lucretius (Titus Lucretius Carus). Disciple of Epicurus. 
 He wrote the De Natura Rerum. 
 
 Mart. Martial (Marcus Valerius Martialis). b. Biblis in Spain. He 
 came to Rome in the reign of Galba. He was a famous epigram- 
 matic poet. 
 
 O. Ovid (Publius Ovidius Naso). b. Sulmo (Sermonetta), 43 D. C.; 
 d. Pontus, 18 A. D. He was banished from Rome for some un- 
 known cause by Augustus. His best-known works are his Meta- 
 morphoses, Fasti, Ars Amatoria and Tristia. His poems are noted 
 for their elegance, smoothness and feeling. 
 
 Pers. Persius (Aulus Persius Flaccus). b. Volterra, 34 D. C. A 
 satiric poet. 
 
 Phaed. Phaedrus. b. in Thrace about the time of Augustus. He is 
 noted for his fables, which are mostly translated from Aesop's. 
 Plaut. Plautus (Titus Accius). b. about 254 B. C.; d. 184 B. C. He 
 is noted for his comedies, of which he wrote about fifty. "Though 
 rather coarse in his language, his plays were greatly in vogue as : 
 
 late as the reign of Diocletian. 
 
 Prop. & Pr. Propertius (Sextus Aurelius), b. Umbria, about 50 B. C.; 
 d. about 15 B. C. An elegiac poet of great power. 
 
 Sen. Seneca (Lucius Annaeus). b. Cordova, 4 B. C.; d. Rome, 65 
 
 A. D. Philosopher, rhetorician and poet. Nine of his tragedies 
 are still extant. 
 
 
 

 
 
 
 Ter. 
 
 Tib. 
 
 PRAENOTANDA. XXV 
 
 Terence (Publius Terentius). b. Carthage about 195 B. C.; d. 
 159 B. C. He is celebrated for his comedies, of which six are 
 extant. He is considered inferior to Plautus in wit, but more 
 elegant in style. His writings are coarse and vulgar. 
 
 Tibullus (Aulus Albius). b. 55 B. C.; d. about 19 B. C. Con- 
 
 temporary of Ovid. Superior to the latter in style and taste, his 
 language is much coarser. 
 Vergil (Publius Vergilius Maro). b. near Mantua, 76 B. C.; d. 
 Rome, 15 B. C. Rome's greatest poet. He is famous for his epic, 
 the Aeneid, his Eclogues and Georgics. By all he is considered 
 one of the four greatest poets in the world. 
 
 LIST OF ABBREVIATIONS USED. 
 
 abl. ablative. infin. infinitive. 
 
 acc. accusative. interj. interjection. 
 adj. adjective. interr. interrogatiye. 
 adv. adverb. inus. not used. 
 arch. archaic. m. masculine. 
 conj. conjunction. n. neuter. 
 
 ; dative. nom. nominative. 
 eccl. Ecclesiastic. pass. passive, 
 Epith. Epithet. Phr. Phrase. 
 
 r feminine. pl. plural. 
 
 Fig. Figuratively. prep. preposition. 
 freq. frequentative. pron. pronoun. 
 fut. future. sing. singular. 
 gen. genitive. subst. . substantive. 
 impers. impersonal. . Syn. Synonym. 
 imper. imperative. sync. syncopated. 
 
 indecl. indeclinable. voc. vocative. 
 

 
THE STUDENT. 5 GRADUS. 
 
 (N. B. In the Phrases, found with each word, many are citations from 
 different authors. These have the quantities as they are scanned. 
 The others have the different variations possible.) 
 
 A, ib, abs. prep. From, away from.  Syn.—E, éx, 4b üsqué 
 prócül 4b. By, through the agency of. Syn.—Pér. 
 Abactér, oris, m. Cattle-thief. Syn—Fir, pr#d6, pécoris raptor. 
 
 Abàáctüs, à, im. Taken away, led away. | Syn.—Abdüctüs, ablatis, 
 
 raptüs. Repulsed.  Syn.—Actüs, éxàctüs, pülsüs, expülsüs, 
 éjéctiis, exsül. 
 
 Abáliíenó, às, avi, atüm, aré. To remove, to separate, to alienate. 
 Syn.—Alién6, disjüngó, avértd, distrihó, divelló, séparo. To 
 sell. Syn.—Vendó. 
 
 Abbas, atis. m. Abbot. Syn.—Antistés, prasül, patér, rectór. 
 Phr.—CGnóbii presil. Mitra lítüoqué décorüs. 
 
 Abdicó, às, avi, atim, àré. To abdicate, to resign. Syn.—Extd, 
 dépond, répono. Phr.—Impéríüm dépónó, pond. Magistratim 
 abdícó. To disavow, to reject. Syn.—Exüó, abjicié, rénüó, 
 réjicid. To deprive of one’s rights. Syn.—Exhrédó. 
 
 Abdicó, is, ixi, ictüm, ér&. To refuse, to reject, to disapprove. 
 Syn.—Exüó, rejició, abnüó, rénüó. 
 
 Abdité. adv. Secretly.  Syn.—Clàm, óccülte, sécréto. 
 
 Abditüm, i. n. Recess. Syn.—Látébra. Phr.—Obsciirits récésstis, 
 secretüs lócüs. Fig.—Secret. Syn.—Sécrétim, arcanim. Phr. 
 —-Potérit dólór abdita cordis Rümpéré. 
 
 Abditüs, à, im. Hidden, secreted. Abditi frondé lévi, dénsa 
 spécülabór ab ülmo. O. Syn—Condittis, abscondittis, récon- 
 ditüs, Occültatüs, Sccilttis, téctüs, contectüs, Gbtéctiis, obdüctüs, 
 láténs, latitans, Opértis, rémotüs, Ópàcüs, látébrosüs, rédüctüs, 
 invistis, claüsüs, czcüs, obscürüs, ircintis. Phr.—Latébris cón- 
 dítüs, inclüsüs.  Occültüs ümbris. Cürvis ténébris défénsiis. 
 Antró cóntéctüs Spicd. Vépré liténs. Nübé cávà ümictüs. 
 Solís Ínàccéssüs rádiis. Fig. Phr—Abditds gérit sénsiis. Abdi- 
 tique intiis spiraménta Anim®. Occiltum inspires igném. 
 Abdita fata. Sécréti paréntis. Anchis® dómüs. 
 
 Abdé, is, didi, ditiim, éré. To conceal, to bury. Evdlat & natiim 
 
 
 
ABDOMEN 2 
 
 
 
 
 
 frondosis móntíbüs abdit. V. Syn.—Condó, àbscondó, récondé, 
 abstrüdó, occültó, obdücó, veló, ópàcó, celó, Spérid, involvó, 
 tégó, Obtégó, contégó.  Phr.—lInvolvéré horrentibüs ümbris. 
 Cxcis látébris condéré. Dénsa sépé tégéré. Claüsümqué cava 
 té condéré terrà. Opes térra préméré. Fürtüm  deponéré. 
 Prémit àltüm cordé dólorém. Fama obscürá récondit. Ubi 
 cGlüm condidit ümbrà. Obsciird gradiéntés aére sxpsit. To 
 remove. Syn.—Amóvéó, arcéó. Sé—. To hide. Syn.— 
 Látéór, látítór, delítescó, abdór, abscondór, tégór, velór, célér, 
 Occültór. Phr.—Latébris sé dáré. Célaré se ténébris. Noctis 
 sé condídít ümbris. Ocülos fügéré. Vanis sese Occülít ümbris. 
 Bt nócté tégüntür Ópàca. 
 
 Abdomén, inís. n. Abdomen, belly. Syn.—Veéntér, Alvis, adéps, 
 pinguedó. Phr.—Alvi vasta vóràgó. Ingénti gravis àbdomíné 
 ventér. 
 
 Abdücó, is, düxi, düctüm, éré. To lead away, to turn aside. Syn.— 
 Amóvéó, rémóvéó, abstráhó, aüféró, sübdücó, sübmóvéó, rápió, 
 tolló, ábigó. Phr—Grémiis matriim abdiicéré nàtos. Pécüdes 
 abdücéré fürto. Fig—To turn away from.  Syn.—Avertó, 
 aàvOcó, àbsterréó. 
 
 AÁbéó, is, ivi & ii, itim, iré. To go away, to depart. Syn.—E6, 
 céd6, àbcedó, récédó, excedó, migró.  Phr.—Sólüm miitaré. 
 Pénatés, ürbém, patriam rélinquéré. Técto, ürbé, patria cédéré. 
 Clam se sübdücéré. Pédém efferré. Sé prorípéré. Quo divérsüs 
 ábis? Quo nünc té proripis? Cito pédé désérit ürbem. Gréssiis 
 rémóveté, prófani. Prócül, 6 prócül esté, prófant Décédéré 
 campis. In silvam pénnis ablata récessit. Ardét ibiré füga. 
 To go forth. Syn —Excédé, exéó, absistó, egrédiór. To vanish. 
 Syn.—Fiigi6, vanéscó, evanescó. 
 
 Abérró, às, avi, àtüm, àré. To wander, to lose one's way. Syn.— 
 Déérró, óbérró, deflectó, vágór. Phr.—Déviiis erró. 
 
 Abhinc. adv. Henceforth, henceforward. Syn—A—, áb— ; hinc. 
 
 Abhorréó, és, ti, éré. To hold in horror, to have an aversion for. 
 Syn.—Horréó, ábhorréscó, horréscó, pérhorréscó, ábominór, 
 exsécrór, détestór, odi, àvérsór, effügió, réfügió. Phr.—Qui 
 crimén ábhorrét. Omnino ábhorréeré inímüm. To disagree. 
 Syn.—Discrépó, différó, absüm. 
 
 Abiés, abiétis & abiétis. f. Spruce, fir, hemlock. (See Appendix 
 under list of Trees, etc.) 
 
 Abigé, is, égi, àctüm, éré. To drive away. O vir cdlloquid non 
 ábígéndé méó. O. Syn—Pélldé, expelló, propelló, fügó, arcéó. 
 Phr.—Quz dum àibígó ménté. Quo vos püvór, inquit, ibegit 
 
 
 
 
 
 OSEE 
 
 di nin cim 
 
Ei ABNUO 
 
 
 
 Impiüs?  Abígatqué moto nóxías Avés pannd. Qui cürás 
 abigat. 
 
 Abitts, üs. m. Departure. Syn—Discéssiis, éxcésstis, digressüs, 
 abscéssts. 
 
 Abjició, is, jéci, jéctüm, éré. To throw, to cast away. Abjicito 
 pótiüs quam quo pérférré jüberis. H. Syn.—Projicid, réjíció, 
 exüó, pond, deponó.  Phr.—Ad térram mittó.  Abjéctüs in 
 hérbis. Fig.—To reject, to refuse. Syn.—Réspüó, déspició. 
 
 Abjüngó, is, xi, ctüm, éré To unyoke, to separate. Mürentem 
 àbjüngens fratérna morté jüvencüm. V. Syn.—Abjügó, dis- 
 jüngó, sepáró. 
 
 Abjüró, as, avi, atim, aré. To abjure, to deny with an oath. Syn.— 
 Négo, abnégó, ejüró. 
 
 Ablégé, às, avi, atüm, aré. To chase away, to send away.  Syn.— 
 Amaàndó, pelló, expelló, extrüdó, arcéó, rélegó. Phr.—Finibüs 
 ablégaré süis. Sédibits ablégat própriis. 
 
 Abligürió, is, ivi & ii, itüm, iré. To waste riotously in eating or 
 drinking. Syn.—Decóquó, absümó, prófündó, helláór. Phr.— 
 Abligüriérat bond patérna. 
 
 Ablüdó, is, si, stim, éré. To be unlike. Hac à té non mültum 
 ablüdit Ímagó. H. Syn.—Discrépó, différó, absiim. See Dis- 
 crepo. 
 
 Ablüó, is, ti, ütüm, ér& To wash, to clean, to purify. Dónéc me 
 flaminé vivo Ablüéró. V. Syn.—Làvó, elüó, abstérgó, pérgó, 
 mündó. Phr.—Aquis rigó. Aqua spargó. Undis sordes, labés 
 elió, mündó.  Türpeés oré fügaré nótas.  Vülnérá lympha 
 Abluit. Irrorátqué maniis lymphis. Dat mánibüs fámüli 
 lymphas. Spàrgüntür flaminé largo. To bathe. Syn—Immér- 
 go, lávór. Phr.—Corpüs, cérpéra áquis, ündis, flüvio, mérgó, 
 immérgó. Coórpüs mé in áquàm, in ündàs immittó, projició. 
 Me do flüvió. In àmném descendó. In ündàs desilíó. To 
 purify, to expiate. See Expio. To efface, to make disappear. 
 Syn.—Pelló, fügó, dispelló, amóvéó. | 
 
 Abnátó, às, Avi, àtüm, àré. To swim away from.  Syn.—Enátó, 
 énavig6, émérgó. Phr.—Tümidis abnatat ündis. Tábülis frac- 
 tis enàtát exspes. 
 
 Abnégó, às, avi, àtüm, àr&. To deny, to refuse. Abnégit éxcisa 
 vitàm pródücéré Trójà. V. Syn.—Nég6, pernégó, abnió, rénió. 
 Phr.—Jüppitér 4bnégit imbrém. Néc cómitém Abnégat. Pren- 
 siqué négabünt Vérbéra lénta pati. 
 
 Abnüó, is, ti, ütüm, éré. To nod refusal. Quis tàlià déméns 
 
ABOLEO 4 
 
 
 
 abnüát? V. Syn.—Rénüó, récüsó, négó, àbnégó, dénégó, pér- 
 négó, noló, respüó. Phr.—Néc màxímüs 6mén Abnüit Aénéas. 
 
 Ab6lé6, és, evi, itim, éré. To abolish, to efface. Nec potérit ferrüm 
 néc édàx aboléré vetiistas. O. Syn.—Antiqué, réscindé, tolló, 
 deléó, éxstinguó, oblitéró, destrüó. Phr.—Irritüm fáció. In- 
 féctüm réddó, priebéó. Si quid délévérit stds. Si proles 
 defecérit Gmnés.  Férroqué tids abdléré népotés. Abdléré 
 néfandi Cünctá viri mónümentá jübét. See Everto, Abrogo. 
 
 Abólescó, is, éré. To be abolished, to cease.  Syn.—Abóléór, ànti- 
 quór, réscindér, éxólescó, deléór, intéréó, intércidó, vanéscéd, 
 abéo. 
 
 Abominandis, 4, im. Abominable, detestable. Syn.—Détéstàndüs, 
 détéstabilis, éxsécrandts, éxsécrabilis, horrendüs. 
 
 Abomin6r, aris, àtüs sim, ari. To hold in horror, to detest. Si méa 
 sors rédiménda tüà, quód abominor, écró 
 detestór, fügió, horréó, àbhorréó, àvérsór. PY ee éüs 
 oómén avértat. Absit O6mén. 
 
 Abràádó, is, rasi, ràsüm, éré. To erase, to rub away. Syn.—Radé, 
 corrads, deradó, aüféró, tolló. 
 
 
 
 
 
 
 
 xS 
 
 Abripió, is, üt, reptüm, éré, To snatch away, to bear away. Syn.— 
 HANE ia erípió, abstráhó, tolló, aüférró, avelló, divelló. 
 Abroódó, i 
 
 S, si, sum, éré. To gnaw away. Sxpé quód abrodint 
 
 miséris 6s ülcéré totam. O. Syn.—Rodó, córrodó, exédó. 
 
 Abrógó, às, avi, atim, aré. To abolish, to abrogate. Et nimiam 
 scriptis ibrógát 1llé méis. O. Syn.—Rescindó, ábóléó, antiquó, 
 deléó, éxpüngó, tolló, ádímó, aüféró, evértó, detrihó. Phr.— 
 Leges antiquas réfringó, deléó, réscindó. | Abrógát illé fidém. 
 
 Abrümpó, is, rüpi, rüptüm, éré. To break, to separate. Manibis 
 ténérós abrimpéré ràmós. O. Syn.—Rümpó, disrümpó, frangé, 
 scindó, àbscindó, avéll6. To interrupt. Syn.—Rümpó, intér- 
 rümpó, intércipis. 
 
 Abrüptüm, i. n. Precipice, steep declivity. Sorbét in àbrüptüm 
 rürsüsqué süb atiras Erigit V.  Syn.—Prirüptüm, przceps. 
 Phr.—Celique abrüptá ténebát. Fertür in àbrüptüm mons. 
 
 Abrüptüs, 4, im. Broken, inaccessible. Syn.—Rüptüs, prierüptüs, 
 difficilis; Phr.—Abripti nübibüs ignes. Abrüptá lócá. Abrtipta 
 ripa. Interrupted. Syn.—Intérriiptis, intérceptüs. 
 
 Abscédó, is, cessi, céssüm, éré. To go away, to depart. Parce 
 dctilis, hdspés, lücoque Abscédé véréndd. Prop. Syn.—Ceédo, 
 discedó, excedó, récedó, ibéó, exéó, absistó, fügió, migró, evado. 
 Phr.—Ni prócül abscédát. Somnüs üt abscessit. Régnis éx- 
 
 
 
5 ABSONUS 
 
 
 
 céssit Avitis. Décédéré campis.  Téctisque abscédéré nostris. 
 Scélérata excedéré terra. 
 
 Abscéssüs, üs, m. Departure, leave. | Syn.—Discéssüs, éxcéssüs, 
 exitüs, abitts. 
 
 Abscidó, is, idi, isüm, éré. To cut off, to separate. Syn.—Abscindó, 
 réscindó, c#d6, sécó, résécó, divídó, ampütó, abrümpó. 
 
 Abscindó, is, idi, issüm, éré. To separate, to tear away. Tim pits 
 Aeneas hüméris abscindéré véstém. V. Syn.—Divido, sepàró, 
 disjüngó, divelló, distráhó. To interrupt. | Syn.—Abrümpó, 
 rümpó, interrümpó, intércipi6. 
 
 Abscénd6, is, di & didi, dítüm, éré. To hide, to conceal. Donéc 
 hümo tégére ic fovéis abscondéré discant. V. Syn.—Condó, 
 récondó, abd6, tégó, obtégó, celó. Phr.—Téctdqué répónünt. 
 Sécréti célant callés. Clypéiqué süb orbé tégüntür. Vitréisque 
 absconditür antris. Ligno óccültàntür Achivi. 
 
 Abséns, éntis. adj. Absent, distant. lllum aütem Aéneàs abséntem 
 in proelia poscit — V.  Syn.—Rémotüs, distans, disjünctüs. 
 Phr.—Szvit in abséntés. Illum àbséns àábséntem aüditqué 
 videtqué. Abséntém qui rodít ámicüm. Ft früstra absentem 
 réspexit ámicüm. 
 
 Absilió, is, iti & ilii, iré. To leap away from, to spring away, to 
 
 | jump. Syn.—Salié, résilió, exsilió, prosilió. Niddsqué tépéntés 
 
 
 
 
 
 Absiliünt. 
 
 Absimilis, is, €. Different. Syn.—Dissimilis, haüd similis, dispar, 
 impar. 
 
 Absinthíüm, fi. n. Wormwood. (See Appendix under list of Trees, 
 etc.) 
 
 Absistó, is, stiti, éré. To go away, to go forth. Absistamits, Ait, 
 nam lüx inimica própinquát. V. Syn.—Abscédé, discédó, ré- 
 céd6, ábéó. Phr.—Né€c ciist6s absistit liminé Jànüs. Gréssiis 
 rémovété, profani. To escape. Syn.—Exé6, ériimpé, éxsilié. 
 To cease from, to desist. Syn.—Désisté, désind, abstinéó. 
 Phr.—Absisté móvéri. Néc victi possünt àbsistéré ferro. Ab- 
 sistéré bello. 
 
 Absólüte. adv. Perfectly. Syn.—Pérfécte, optime, égrégié. Briefly. 
 Syn.—Paücis, brévitér. 
 
 Absoólvó, is, solvi, sólütüm, éré. To free from a debt. Syn.—Sóolvó. 
 To absolve. Syn.—Dimittó, hibéró. Phr.—Criminé  solvó, 
 eximó.  Cülpà lhbéró.  Cülpàm cóndonó, rémittó. To paw. 
 Syn.—Solv6, éxsolvó, pérsolvó, pendó. 
 
 Absónüs, 4, tim.  Discordant. Si dicéntis érünt fórtünis absóni 
 dicta. H. Syn.—Dissónüs. Phr.—Non cónsónüs. Milé sónàns. 
 S6n6 discors. 
 
 
 
 
 
 
 
ABSORBEO 6 
 
 
 
 Absórbéó, és, büi & psi, ptüm, éré. To engulf, to absorb. Syn.— 
 Sorbéó, éxsorbéó, vóró, devóró, haüriíó, imngürgitó. Phr.—Oré 
 híanti éxcipéré. Avidam démittére in alvüm. To devour one's 
 substance | Syn.—Décóquó, hellüór. 
 
 Abstémíüs, 4, im. Abstemious, one who does not drink wine. Vina 
 fügit gaüdetqué méris abstémitts ündis. O. Syn.—Sobriüs. 
 Phr.—Vini àbstínens. Osdr lacchi. "Vinüm éxosüs.  Potór 
 aque. Abstémia péctora vino. Temperate. Syn.—Abstinéns, 
 témpérans, frügi. 
 
 Abstérgéé, és, si, süm, éré. To wipe off, to dry, to wipe away. Syn. 
 —Détérgéd, pürgó, ablüó, dilüó. 
 
 Absterréó, és, üi, itum, eré. To drive away through fear. Syn.— 
 Détérré6, avócó, arcéó, térréó. Phr—Saxis abstérrént türribüs 
 hostém. Abstérrént vitiis. 
 
 Abstinéntia, ze. f. Abstinence, temperance. Syn.—Sdbriétas, jejà- 
 nium. Phr.—Parctis, ténüis victüs. Méddictis cibüs. Sdbria 
 mensi. Méns lüxüs inímicá. Parvd contént’. Parci mores. 
 Módiczequé dapés et sdbria pocülà. 
 
 Abstinéó, és, tii, tentüm, éré. To abstain from.  Lüdéré qui nescit, 
 campestribüs abstinét àrmis. H. Syn—Témpéré, pàrcó, módé- 
 ror, mé contínéó, fügió, réfügió. Phr—Abstinét ora cibis. To 
 prevent. Syn.—Cóhibéó, continéd, arcéó. 
 
 Abstó, as, iti, aré. To stand off from, to be distant. Syn.—Disté, 
 absüm, longé sto. 
 
 Abstrahé, is, traxi, tractiim, éré. To drag away violently. Non 
 illam cürá quietis Abstráhére indé pótest. O. Syn.—Distráhó, 
 abripié, avelló, divelló, abdücó, aüféró.  Phr.—Abstrihór à 
 patriis mánibüs. In partes abstráhór. 
 
 Abstrüdó, is, trüsi, trüsüm, éré. To conceal, to dissimulate. Syn.— 
 Abdó, àbscondó, récondó, óccültó, tégó, celó, involvó. Phr.— 
 C&cis antroórum àbstrüsérát ümbris. 
 
 Absüm, és, füi, éssé. To be absent or away from. Nüllüm nómén 
 ábest, si sit prüdentíá. J. Syn.—Distó, disjüngór, süm rémotüs, 
 disjünctüs. Phr.—Nünquam áibéró. Vir mihi sémpér Abést. 
 Longis inter sé passíbüs absünt. To be lacking. Syn.—Désiim, 
 défició. Phr.—Abérat plácitze pr&séntia forma. Nihil abfóré 
 credünt. 
 
 Absümó, is, siimpsi, sümptüm, ér& To consume, to engulf. Ambésas 
 sübígàt malis absüméré mensas. V. Syn.—Consümó, dépascor, 
 absorbé6, vóoró, dévóró, déglütió, ligürió, confició, exhaüríó. 
 Phr.—Absümét hérés Cacübá digniór. To destroy. Syn.— 
 Péssümdó, éxstingud, périmó, abdlé6, éxcidó. 
 
 
 
fá ACCENDO 
 
 
 
 Absürdé. adv. Foolishly. Syn. Stülte, inépté, insülse. 
 
 Absürdüs, à, am. Absurd, foolish. Syn.—Stiltis, ínéptüs, in- 
 sülsüs, absónüs. 
 
 Abündans, àntís adj. Overflowing. Syn.—Exündàns, éffisis. 
 Abundant. Syn.—Divés, afflüens, lüxüríans, plénts, réfertüs, 
 férax, fertilis, übér, pinguis. 
 
 Abiindantér. adv. Abundantly, sufficiently. Syn.—XAbünde, affatim, 
 copiose, large, afflüentér, sat, satis, übertim. 
 
 Abandantia, z.. f. Abundance. Syn.—Copiá, übértàs, fértilitas, làxü- 
 ries, afflhentíá. Phr.—Opiim vis. Prodiga florüm lüxürics. 
 Bónorüm cümülüs. 
 
 Abündó, às, avi, àtüm, aré. To overflow. Rürsüs ábündàbat flüidüs 
 liquor. V. Syn.—Exündó, efflüó, éffündór, éxspatidr, exübéró. 
 To be in abundance. Syn.—Exübéró, rédündó, lüxürió, afflüó, 
 circümflüó. Phr.—MfÍhi ábünde ést. 
 
 Abütór, éris, üsüs sim, i. To abuse. Phr.—MAlé, iniqué, indigne, 
 pérvérsé ütór. In malds, pravos üsüs vértó, Adhibéó. 
 
 Abyssüs, i. f. Abyss, chasm. | Syn.—Vóràgó, gürgés, biráthrüm, 
 hiatis. 
 
 Ac. conj. And. Syn.—Atqué, ét, -qué, nécnón. (With a compara- 
 tive) Than, as. Syn.—Atqué, quam. 
 
 Acacia, €. f. Acacia. (See Appendix under list of Trees, etc.) 
 
 Acanthis & Acalanthis, idis. f. Goldfinch or linnet. (See Appendix 
 under list of Birds.) 
 
 Acanthis, i.m. The acanthus. (See Appendix under list of Trees, 
 etc.) | 
 
 Accéd6, is, cessi, céssüm, éré. To approach, to arrive. Aenéàs cón- 
 cürsu accédéré màgnó Anthéá Sérgestümqué vidét. V. Syn.— 
 Advénté, àpprópinquó, &ó, ádéó, accürró, ingrédiór, sübéó. To 
 go forward.  Syn.—EÉó, ádéó, advénió, ingrédiór, süccedó, 
 sübéó. To be added. Syn.—Adjüngór, àddór, àdjíciór. 
 
 Accéléró, às, Avi, àtüm, àré. To hasten. Accéléra, et fratrém, si 
 quis módüs, éripé morti. V. Syn.—Advóló, àccürró, festinó, 
 própéró, apprópéró. Phr.—Accéléraré gridüm.  Móràs rüm- 
 péré, tolléré, pelléré. To hurry another. Syn.—Céléró, matüró, 
 féestinó. 
 
 Accéndó, is, di, stim, éré. To burn. llic será rübens accendit 
 lamina Vespér. V.' Syn.—inflammó, süccéndó, üró. Phr.— 
 Igném, flammás, fáces, tadas sübdéré, sübjícéré, àpponéré. 
 Dáré ignibüs. Sübjéctis üréré flammis. Fig—To inflame, to 
 irritate. Syn.—Excitó, ürgéó, stímüló, hortór, instigó, impelló. 
 
ACCEPTUS 8 
 
 
 
 Phr.—Seü stímülis accéndat équiim. Accéndéré sénsüs. Accén- 
 dit gloria rerüm. 
 
 Accéptüs, 4, im. adj. Pleasing, acceptable. Syn.—Probatts, gratts, 
 jücündüs, acceptissímüs. 
 
 Accérsó, is, ivi, itüm, éré. To summon, to invite. Extémpló sócios 
 primümque accérsit Ácesten. V. Syn.—Acció, àdvócó, àrcéssó, 
 exció, invitó, vócó. Phr.—Totoque accersítür orbé. Stids cla- 
 moré vócabát. Convócát hic amnes. To go and seek some- 
 thing. Syn.—Quéré, pétó, páró. To hasten someone on. 
 Syn.—Própéró, féstind, ürgéó, przcipitó. 
 
 Accéssió, Onis. f. Act of approaching. Syn.—Adventüs. Increase. 
 Syn.—Accéssüs, aügméntüm, aüctüs, cüimülüs, incrementüm. 
 
 Accésstis, tis. m. Approach, entrance. Portis ab àccessü ventorum 
 immotüs. V. Syn.—Aditiis, ingréssüs. Arrival. Syn.—Ad- 
 vénttis, appülsüs. /ncrease. Syn.—Accéssid, aüctüs, atigmén- 
 tum, incrementum. 
 
 Accidó, is, cídi, éré. (Cado). To fall. Accidére in ménsas üt rósá 
 missá sólét. O. Syn. 
 Advénió, événió, aàccedó, occürró, fi6. 
 
 Accidó, is, cidi, cisüm, éré. (Cedo). To cut into, to cut away. 
 Syn.—Czedó, circümcidó. Fig—To ruin. Syn.—Absümó, cón- 
 sümó, intérimó. 
 
 Accingó, is, xi, ctüm, éré. To girt, to surround.  Látérique àc- 
 cinxérát ensém. V. Syn.—Cingó, pr&cingd, süccingó. Phr.— 
 Hic férro accingor rürsüs. Fiddque àccingitür énsé. 
 
 Accinó, is, cínüi, céntüm, éré. To sing together. Syn.—Accàntó, 
 assónó, concinó. 
 
 Acció, is, ivi, itüm, iré. To summon. Si, Türno exstincto, sdcids 
 sum àcciré páratüs. V. Syn.—Adsciscó, advócó, accersó. 
 Accipió, is, cépi, ceptüm, éré. To take, to receive. Hinc scéptra 
 accipére ét primos attdlléré fasces. V. Syn.—-Capi6, admitto, 
 sümó, assümó, préhendó, prendó. Phr.—Capé sacra mani. Te 
 grémio accipiét. Accipé daqué fídém. Accepit Fabila prisca 
 fidem. To welcome. Syn.—Excipió, récipió. To listen. Syn. 
 —Aüdió, discó, cognoscó. Phr.—Accipé nünc Danaum insidias. 
 
 Accipitér, tris. m. Hawk. (See Appendix under list of Birds.) 
 
 Accitüs, is. m. Summons, mandate. | Syn.—Impéríüm, jüssüm, 
 maàndatüm. 
 
 Acclamatió, onis. f£. Shout, cry of joy. Syn.—Plaüsüs, àpplaüsüs, 
 frémitüs. 
 
 Acclamé, às, avi, àtüm, àré. To approve with a shout. Syn.— 
 Clam6, cónclamó, réclàmó, plaüdó, applaüdó. ^ Phr.—Plaüsü 
 dicta próbànt. Lieto clamoré silütant. 
 
 
 
 
 
 
 
 Cádó, concidó. To happen. Syn.— 
 
 
 
 1 
 | 
 

 
 9 ACCUSATOR 
 
 
 
 
 
 
 
 Acclinis, is, €. Bent, curved. Syn.—Acclinatis, inclinatüs, acclivis, 
 réclinis, incümbens, innixüs, fültüs. Fig—Prone to. Syn.— 
 Proclivis, pronüs, propénstis. 
 
 Acclinó, às, avi, atüm, aré. To bend, to incline. Circiimspéxit 
 Atyn, seque Acclinavit ad illüm. O. Syn.—Inclinó, réclinó, 
 cürvó, fléctó. 
 
 Acclivis, is, é. Sloping, pondo vost déclivis, devexüs, 
 proclivis. b 
 
 Accóló, is, üi, cültüm, éré. To dwell near.  Accólit éffiisd stagnan- 
 tem fluminé Nilim. V. Syn.—]Jüxtà habito, manéo, cold, incóló. 
 
 Accommódate. adv. In a suitable manner. | Syn.—Appósite, apte, 
 commóde, cónvénientér, décéntér. 
 
 Accomm6d6, às, avi, atiim, aré. To adjust, to accommodate. | Láté- 
 rique Argivum àccómmódát énsém. V. Syn.—Adjüngó, aptó, 
 applicé, ádhib&ó. Phr.—Classem Aptént taciti. Clypéoqué síni- 
 stram Insértabam àptàns. 
 
 Accémmodis, 4, im. Fit, proper, convenient. Syn—Comméddis, 
 áccommódatüs, àptüs, itilis, congrüüs, iddnétis, opportünüs. 
 Accrédé, is didi, ditüm, éré. To believe. Syn.—Credó, fidó, cón- 
 
 fidó. 
 
 Accréscó, is, crévi, cretüm, éré. To increase. Syn.-—Créscé, aügéór. 
 
 Accrétié, onis. f. Increase. Syn.—Aigméntiim, aüctüs, accéssiis, 
 üccéssió, incréméntiim. 
 
 Accümbó, is, übüi, übítüm, éré. To lie down, to recline. Ta das 
 épülis accimbéré divüm. V. Syn.—Accübó, discümbó, récümbó. 
 Phr.—Accümbéré ménsis. Épülis àccambéré. Discttbiiéré tóris 
 prócéres. Stratoqué süper discümbitür ostro. 
 
 Accümülàté. adv. Largely. Syn.—Cümiülate, large. 
 
 Accümüló, às, avi, àtüm, aré. To accumulate, to heap together. 
 Syn.—Congéró, aggéró, exaggéró, ácérvó, cdacérvd, colligó, 
 cogó. To overwhelm. Syn.—Aügéó, cümüló, ornó. To in- 
 crease. See Augeo. 
 
 Accüraté. adv. Carefully, exactly. Syn—Diligéntér, gnàvitér, 
 sedülo, stüdiose, solérti cura. 
 
 Accürró, is, cirri, cürsüm, éré. To run towards.  Primüsque 
 acctirrit Acéstés. V. Syn.—Advóló, cürró, accéléró, própéró, 
 apprópéró. Phr.—Concürsu accédéré magno. Rapidis accir- 
 runt passibts. Rápido cürsü advdlat. Raptis accürrünt ündíqué 
 telis. 
 
 Accürsüs, üs. m. Concourse, arrival. Syn.—Coóncürsüs, advéntis.. 
 
 Accüsátór, dris. m. Accuser. Syn.—Delatór, index. Phr.—Falsis 
 impilérit criminibts. 
 
 
 
Ne a a Wm 
 
 ACCUSO 10 
 
 
 
 Acciis6, as, avi, àtüm, àré. To accuse. Accüsassé mihi, vobis dam- 
 nassé décorum ést. O. Syn.—Inciisé, insímüló, argüó, rédargüoó. 
 Phr.—Réüm àgó, deféró. Criminis, criminé àrgüó. Criminibüs 
 ónéraré. Scélüs rétégéré. Criminibiisqué prémünt veris. 7o 
 blame, to find fault with.  Syn.—Carpó, répréhendó, vitüpéré, 
 
 crimínór. Phr.—Talibis ingüsát. 
 Acedia, s». f ^ Laziness, sloth n.—lgnàviá, inértia, desidii, 
 tzedíüm. 
 
 Acér, acris, acré. Acid, bitter, biting. Syn.—XAcídüs, aspér, mordax, 
 jmárüs. Fig.—Biting, caustic.  Syn.—Mordaàx, aspér, ácerbüs. 
 Eager.  Syn.—lmpigér, gnàvüs. Shrill-sounding. | Syn.— 
 Ácütüs, ácerbüs, sénans. Dazzling. Syn.—Vivídüs, fülgidüs, 
 flamméüs. Strong, vigorous. Syn.—WValidis, robüstüs. Fig.— 
 Violent. Syn.—Viólentüs, ingéns, màgnüs, dürüs, gravis. 
 
 Acér, érls. n. Maple tree. (See Appendix under list of Trees, etc.) 
 
 Acerbe. adv. Harshly, bitterly. Syn.—Acérba, gravitér, acriüs. 
 Phr.—Acérba tüéns. Stabat acérba fréméns. Acérba géméntém. 
 
 Acérbitas, atis. f. Greenness of fruit. Syn.—Acrimoníá.  Fig.— 
 Bitterness. Syn.—Acér, acérbiim. Affliction. Syn.—Acérbiim. 
 
 Acérbé, às, avi, atüm, aré. To render bitter, to exasperate. Arti- 
 ficis scélüs ét formidiné crimén ácérbát. V. Syn.—Exacérbé, 
 exàáspéró, irritó, acts. 
 
 Acerbüs, 4, im. Green, unripe. Pomáqué criidéli véllis ácérbi 
 mánü. O. Syn.—Acér, amaris, aüstérüs, immatiris, crüdüs. 
 Premature. Syn.—Immiatiris, pracóx, própératüs, féstinatis. 
 Fig.—Harsh, severe, hard. Syn.—Aspér, átrox, sivüs, dürüs, 
 immitis, mólestüs, Insuadvis, sévértis, tristis. Casi cóncüssüs 
 ácerbo. In rebüs ácerbis. Péstis ácérbá bóüm. 
 
 Acervó, às, avi, atüm, àré. To heap together. Syn.—Congéré, 
 aggéró, cóácervó, cümüló, àccümüló. 
 
 Acérvüs, i. m. Heap, pile. Syn.—Aggér, cóngériés, cóngéstüs, 
 cümülüs, strües. Phr.—Ingéns fàrris acérvtis. Cadis ácérvos. 
 
 Acetüm, i. n. Vinegar. Syn.—Vinüm Ácídüm. Phr.—Phário madéns 
 ácéto. Vétéris non parctis áceti. Fig.—/rony. Syn.—Satvra, 
 sáles. Phr.—Acriá vérba. 
 
 Acidis, 4, im. Acid, bitter. Syn.—Acér, Ácérbüs, aspér, mordax. 
 
 Aciés, Gi. f. Keen edge, point. Ipsa aciés falcis nóndüm téntanda. 
 V. Syn.—Aciimén, mücró, ciispis. Acuteness of mind.  Syn.— 
 Ácümén, ingénitim, vis, solertiá. Battle-line. | Syn.—Agmén, 
 exercitüs, légió, catérva, phalanx, mániplüs. 
 
 Aconitiim, 1. n. Aconite, wolfsbane, monksbane. (See Appendix 
 under list of Trees, etc.) 
 
 
 
11 . ADDUCO 
 
 Acquiéscó, is, évi, etüm, éré. To repose. Syn.—Quiéscó, àccümbó, 
 innitór. To acquiesce. Syn.—Assentiór. 
 
 Acquiró, is, sivi, sittim, éré. To acquire, to gain.  Syn.—A dipiscór, 
 ásséquór, páró, cOmpard, conséquór, colligó, obtinéó, quaeró. 
 Phr.—Mihí párió. Vobis parta quies. Aüro concilíatür ámór. 
 Nihil absqué láboré páratür. 
 
 Acrímoniá, x. f. Bitterness. Syn.—Acérbiim, acérbitas. 
 
 Acritér. adv. Bitterly.  Syn.—Acré, acérbé. Lively, strongly: Syn. 
 —Fortitér, véhéméntér. Phr.—4Acri inímo. 
 Acta, orüm. n. Deeds, actions. Si tàmén Acta déos nünqüam mortali 
 
 fallunt. O. Syn.—Aüsiá, facta, gestá, gestae res. 
 
 Actió, onis. f. Action, operation. Syn.—Actis, ópüs, aüsüs, fácinüs, 
 aüsüm, inceptüm, inceptüs, lábór, acta, facta, gesti.  Phr.— 
 Famam éxténdéré factis Hoc virtiitis opis. 
 
 Acüléatüs, 4, im. Sharp, pointed. Syn.—Aspér, ácümínatüs, ácütüs. 
 
 Acüléüs, i. m. Sting of an insect. In general, any sharp point. Syn. 
 —Aciés, Aciimén, ciispis, stímülüs. 
 
 Aciimén, inis. n. Point. Syn.—Aciilétis, aciés, cüspls. Keenness of 
 mind. Syn.—Aciés, vis animi, ingéniüm, sdlértia, sagacitas. 
 
 Acüó, is, iti, atiim, éré. To sharpen, to file. Syn.—Exácüó, inspicó, 
 aspéro, exaspéró, cácüminó. Fig.—to excite, to irritate. Syn.— 
 Excitó, instigó, impéllé, àccendó, incító, stimüló, hortór. 
 
 Ácütüm & Aciité. adv. Sharply, keenly, skilfully. | Syn.—Argüte, 
 ságacitér, solertér, sübtilitér. ; Td 
 
 Ad. prep. To, towards, in the direction of. Syn.—Vérsis, in, prdpé, 
 jüxtà, circa, circüm, ápüd, anté, coram. 
 
 Adz&qu6, às, avi, atüm, aré. To equal. Syn.—Aequó, exiiquó. 
 
 Adaüctüs, iis. m. Increase, augment. | Syn.—Aügmeéntüm, aüctüs, 
 incréméntüm. | 
 
 Adaügéó, és, aüxi, aüctüm, éré. To increase. Syn.—Aügéó, àccü- 
 mild, amplificór, crescó, aügescó. 
 
 Addeénsó, às, avi, atüm, aré. To press together, to thicken.  Syn.— 
 Cogó, denso, stipó. 
 
 Addicó, is, dixi, dictüm, éré. To sell, to deliver over to another. 
 Syn.—Vendó, do, tradó, dédé. 
 
 Add6, is, didi, dítüm, éré. To place upon or near. Syn.—Admóvéó, 
 immittó, imponóÓ, injicié, Adhibéd, Applicé, apponó. To add. 
 Syn.—Admóvéó, ádhíbéó, adjüngó, Adstrii6, ànnéctó, àpponó. 
 Phr.—Süpér, insüpér àddá. Addünt sé sdcids. Ardórem menti- 
 büs addünt. | 
 
 Addücó, is, xi, ctüm, éré. To lead, to conduct. Syn.—Diicéd, Agé, 
 
 
 
ADEDO ; 12 
 
 
 
 
 
 traho, dedücó, àdvéhó. Phr.—Noctém dücentibüs astris. Qui 
 te casüs attülérint. Et ágentes frigórá ventós. To attract. 
 Syn.—Attráhó, allíció, afféró, inféró. 
 
 Adédó, is, edi, ésüm, éré. To eat, to gnaw into. Syn.—Exédó, 
 rod6, consümó, absümó. 
 
 Adé6, is, ivi & íi, itim, iré[. To go towards. Quin ádéàs vatém, 
 précibüsque Orácüli poscás. V. Syn.—Accédé, cónvénió, visó, 
 invisó, visitó. To undertake. Syn.—Obé6, sübéó, süscipió. 
 
 Adéóo. adv. So, so much. Syn.—Tam, ita, sic. 
 
 Adéps, ipis. m. Fat, grease. Syn.—Arvina, ságiná, pinguédó. 
 
 AdhZEréó, és, si, sm, éré. To be attached to, to cling to. Fronté 
 tamén RhüGsi nón irrita ciispis ádhzsit. O. Syn.—Héréo, in- 
 hré6, adh&réscé, applicér, adjüngór, àffigór. 
 
 Adhibé6, és, ti, itim, éré. To employ, to use. Syn—Admévéd, 
 ütór, indücó, àdjició. 
 
 Ádhinnió, is ivi, itüm, iré. To neigh. Syn.—Hinnió, hinnitüm 
 réddo. 
 
 Adhortór, aris, atüs sim, ari. To exhort, to encourage. Syn— 
 Hortór, exhortór, mónéó, àdmónéó, impelló, 1ncitó, excitó. 
 Adhiic. adv. Up to this point. Syn.—Hacténüs, étiamntm, étiam- 
 
 nünc, nünc quoqueé. 
 
 Adiantim, i. n. The herb maidenhair. (See Appendix under list 
 of Trees, etc.) 
 
 Adigé, is, égi, àctüm, éré. To push, to drive into. Ensém per 
 costas ádigit. V. Syn.—Agé, immitté, sübigó, impelló. 
 
 Adimé, is, émi, émptiim, éré. To take away, to release. Non im- 
 püné férés, Adimam tibi namqué figiram. O. Syn.—Rapio, 
 abripió, aiiférd, tolló, pelló, dépéll6, avelló, extorquéó. 
 
 Adimplé6, és, evi, etüm, éré. To fill, fulfil. Syn.—Compléó, impléó, 
 répléó. 
 
  Adipiscór, érís, deptüs sim, i. To attain, to obtain. Syn.—Assé- 
 
 quór, àcquiró, páàró, compáró, obtinéó. 
 
  Adítüs, as. m. Approach, arrival. Syn.—Ingréssüs, intróitüs. 
 Phr.—Defendünt armis áditüs. Fit via vi; rümpünt aditis. 
 Aditimqué pér avia quarit. 
 
 Adjacé6, és, ti, eré. To lie near. Syn.—Accübó, assidéó. To be 
 situated near. Phr.—Süm proximis, própiór, vicinüs. 
 
 Adjició, is, éci, éctüm, éré. To throw or place near. Cir virüs in 
 ànguées Adjicis? O. Syn.—Addó, indó, immittó, infindo. To 
 
 attach to. Syn—Applicé, àdmóvéó, advértó, ádhibéó, àpponó. 
 To add. Syn.—Addó, adjüngó, siipéraddo. 
 
 
 

 
 T3. ADMISCEO 
 
 
 
 Adjüdicó, às, avi, atiim, aré. To award. Et nünc, si quid ábest, Italis 
 adjüdicit armis. H. Syn.—Tribué, attribiid, addicó (is). 
 Adjümentüm, i. n. Aid, help, assistance. Essé düos jiivénés firma 
 adjiménta paréntis. O. Syn.—Aüxilíüm, lévamén, sdlamén, 
 
 sübsidiüm. 
 
 Adjüngó, is, xi, ctüm; éré. To join, to bind, to unite, to attach. 
 Syn.—Alligé, ànnéctó, àpplícó, Adhibé6, idmóvéó, addó, àdjició, 
 conjüngó, sóció. Phr.—Taüros adjüngit áràtro. SÓciüm süm- 
 mis adjüngéré rébüs. 
 
 Adjüró, às, avi, àtüm, aré. To swear, to protest with an oath. 
 Adjüro Stygii cápüt implacabilé fontís. V. Syn.—]üró, testór, 
 Obtestór. Phr.—Omnés tibi àdjüró déos. 
 
 Adjütór, orís. m. One who gives help or assistance. Syn.—Admi- 
 nistér, ministér, aüxilíatór, faütór, sÓcíüs, praesidium, aüxilíüm. 
 
 Adjütrix, icis. f. A woman who helps or gives assistance. Syn.— 
 Sóciá, ministri, administra. 
 
 Adjüvó, às, jüvi, jütüm, aré. To aid, to assist. Quaslibét infirmas 
 adjüvát irá mánüs. O. Syn.—Sécündó, jüvó, fávéó, adsüm, 
 süccürró, àspiró, ópem féró. Phr.—Di nostra incepta sécün- 
 dént! Et quos dédit, adjtivét ignes! Adjüvét &t przséns ingén- 
 tíbüs annüát aüsis. Adjüvitqué sid procümbens pondéré ferrüm. 
 
 Adminicülüm, i. n. Support, prop, stay. Syn.—Cólümén, filcimén- 
 tim, cólümni, sübsídíüm. 
 
 Adiisetir. tri. m. & Administra, &. f. One who gives assistance 
 or aid. Syn.—Ministér (tra), adjütór (trix), sóciüs (4). 
 Admínistró, às, àvi, atüm, àré To present, to furnish. Syn.— 
 Ministró, süppéditó, süffíció, prebéd. To rule, to govern, to 
 
 manage. Syn.—Régó, cüró, géró, gübérnó. 
 
 Admirabilis, is, & Wonderful, astonishing. Parcé, püér, szecli décüs 
 admirabilé nostri. O. Syn.—Mirabilis, miràndüs, admirandts, 
 mirüs, mirífícüs, spectabilis, conspicüüs, egrégiüs, magnificis. 
 
 Admirabilitér. adv. In a wonderful, marvellous manner. Phr.— 
 Mirüm in módüm. Miris módis. 
 
 Admiratié, ons. f. Astonishment, wonder. Syn.—Stüpór. 
 
 Admirór, aris, atiis sim, iri. To wonder at, to be astonished. Séd 
 tamén àdmiror qué páctó jidicium illüd Fügérít. H. Syn— 
 Mirór, démirér, émirér, stüpéó, Sbstiipéd, süspícíó. Phr.—Hic 
 stüpét attónitüs. Emirabitiir insdléns. Obstüpüere íními. At- 
 tonitis inhians Animis. Moti stuipefactits Aquarüm. Stüpéfac- 
 taqué cordi. Obstüpitt viria confüsüs imaginé rerüm. 
 
 Admiscéó, és, tii, stüm & xtüm, ér&. To mingle, to mix. Préddérit 
 
ADMISSUM 14 
 
 
 
 et tünsüm galle admisceré sáporém. V.  Syn.—Miscéó, com- 
 miscéó, immiscéó, permiscéó. 
 
 Admissüm, i. n. A fault committed. Cétéra szpé tamén pótüere 
 admissa négari. O. Syn.—Commissüm, délictum, cülpá. See 
 Culpa. 
 
 Admittó, is, misi, issüm, éré. To push or send forward. Syn.— 
 Concitó, impelló, immittó. To admit, to receive. Syn—Ex- 
 cipié, récipió, indücó, introdücó, intromitto. 
 
 Admódüm. adv. To a very high degree. Syn.—Valde, mültüm. 
 
 Admónéó, és, ii, Ytüm, éré. To warn, to urge. Admónét ét magna 
 testatür vocé pér imbras. V. Syn.—Mónéó, commónéó, hortór, 
 suadé6, jübéó, pracipió. 
 
 Admóvéó, és, móvi, motüm, éré. To conduct. Ast übi digréssim 
 Sictil te admovériít ore. V. Syn.—Applicé, apponó, adjíció, 
 adjüngó. 
 
 Admürmüró, às, àvi, atüm, àré. To murmur applause or blame. 
 Syn.—Plaüdó, applaüdó, àcclamó, àppróbó, réjíció. To make 
 a heavy sound. Syn.—Mürmüró, frémó. 
 
 Adnó, às, avi, atüm, aré. To swim towards. Hüc paüci vestris 
 adnavimus oris. V. Syn.—Adnaté, adnavigé. 
 
 Adnübiló, às, avi, atiim, aré. To obscure. Syn.—Obscüró. Phr.— 
 Nübé, nübibüs tégó, condó, opério. 
 
 Adóléó, és, ti & evi, Ádültüm, éré. To honor, to burn incense be- 
 fore. Syn.—Adoró, hónoró, vénérór. 
 
 Adóléscens, éntis. m. & f. A young boy or girl. Ego Adolescens, 
 égo éphebüs, égó püér. Cat. Syn.—]Jüvénis, éphébts, püér. 
 Phr.—Intégér vi. Agéns jam tria lüstrá püér. Vigéns jüvéni- 
 lbüs ànnis. Primv6 floré jüventz. Insignis floré jüvéntz. 
 Forma viridiqué jüventa. Prima vi parté virens. Primi cui 
 florét tempóris &tas. Prima sparstis, tectüs laniiginé males. 
 Néc jüvénis néc jam püér. Jücündo floré jüventa. Ora püér 
 prima signans intónsá jiivénta. 
 
 Adóléscentiá, x. f. Youth. Régendà migis est fervida Addléscéntia. 
 Sen. Syn.—Jüventüs, jiivénta, pübertas. Phr.—F lds, vér zetatis. 
 Flos vi. Aévüm primüm.  Jüventá prima, florens, viridis. 
 Vérnantis £vi pürpürá. Aétas mollis ét apta régi. 
 
 Adóléscó, is, Addlévi, idültüm, éré. To grow up. Maártià tér sénds 
 proles ádólevérát ànnos. O. Syn.—Aügéór, créscé, aügéscó, 
 incréscó. Phr.—Ac düm prima nóvis ádólescit frondíbüs &tas. 
 
 Adópérió, is, iti, Ópértüm, iré. To cover, to conceal. Syn.—ÓOpérió, 
 tégó, Obtégó, veló, abdó, abscondó. 
 
 Adoptó, às, avi, tim, aré. To choose. Syn.—Optó, éligé, adsciscó. 
 
 
 
15 ADVENIO 
 
 
 
 Adór, órís (oris). A grain used in the sacrifices. Syn.—Faàr, frü- 
 mentüm, triticum. j 
 
 Adoratió, onís. f. Adoration. Syn.—Cuültüs, hónór. 
 
 Adóriór, iris, Ortüs sim, iri. To attack.  Syn.—Aggrédiór, invadé. 
 
 Adornó, às, avi, àtüm, àré. To adorn. Syn.—Ornó, exoórnó, décoró. 
 
 Ad6r6, às, Avi, àtàm, aré. To adore. Syn.—Cold, vénérór, révéréór. 
 
 Adrép6, is, psi, ptüm, ér& To glide towards.  Syn.—lrrépó, obrepó, 
 grassor, illabór. 
 
 Adsció, is, ivi, itüm, iré. To call, to summon. | Syn.—VÓcó, àdvOcó, 
 cónvócó, àccérsó, àcció. To enroll. Adjüngó, adscribo. 
 
 Adsüm, ádés, adfüi, éssé. To be present. Syn.—Intérsüm, àdstó, 
 éxst6, existó. To aid. Syn.—]üvó, àdjüvó, aüxiliór, süccürró. 
 
 Adülatió, ionis. f. Flattery. Syn.—Assentatió, blanditiz, blandi- 
 ménta. 
 
 Aduüulatór, oris. m. A flatterer. Syn.—Asséntator. Phr.—Blandá 
 lóquens. Doctüs fàlléré verbis. 
 
 Adüló, às, avi, atüm, àré. (Also a deponent). To flatter. Syn.— 
 Blàndiór, àssentór. 
 
 Adümbró, às, avi, atüm, àré. To overshadow, to shade. Syn.—Ob- 
 scüró, Óbümbró. To trace out with a crayon. Syn.—Effingó, 
 éxprim6, delinéó, describó. 
 
 Adüncüs, 4, im. Bent, curved, twisted. Róstroque immanis vültür 
 ádünco. V. Syn.—Uncis, óbüncüs, cürvüs, incürvüs, récürvüs, 
 flexüs, réflexüs. 
 
 Adünó, 4s, avi, àtüm, aré. To unite, to assemble. Syn.—Jingé, 
 conjüngó, cogó in ünüm. 
 
 Adüró, is, üssi, üstüm, éré, To burn up. Aüt Bóréx pénétrabilé 
 Írigüs ádürát. V. Syn.—Üró, exüró, siccó, indüró. 
 
 Adisqué. prep. As far as, up to. Syn—Usqué ad, ad. Adv. 
 Wholly. Syn.—Usqué. 
 
 Advéhé, is, véxi, véctüm, ér& To bring, to carry. Advéhit ainda 
 ratés. O. Syn.—Véh6, dévéhó, invéhó, addücó, afféró. 
 
 Advél6, às, avi, àtüm, àr&. To cover, to conceal. Viridique àdvelàt 
 tempórá laüro. V. Syn.—Veló, tégó, àbdó. See Tego. 
 
 Advéna, zx, m. & f., subst. & adj. A foreigner. Syn—Aliénigéna, 
 hospés, externüs, pérégrinüs. Phr.—M ültos advéná torsit ámór. 
 Advéná gris. Advéna quércüs. | 
 
 Advénió, is, vent, ventüm, iré. To come towards. Advéniat, vültüs 
 néve exhorréscát ámicós. O. Syn.—Vénió, devénió pérvénió, 
 ádéó, adsüm, Accédé, àdvéntó, advéhór, afférór. Phr.—Aliquo 
 eradim férré, référré. Cürsüm vértéré. Undiqué conflüéré. 
 
ADVENTICIUS 16 
 
 
 
 
 
 Concürsü áccédéré màgno.  Dévénéré lócós.  Portüs àccédit 
 Avérni. Jàmqué propinquabant portis. Ad aürés Tarditis advé- 
 niunt. Térrasqué cita ratis attigit aüra. 
 
 Advénticitis, 4, tm. adj. Foreign. Syn.—4Adscitüs, Accérsittis, 
 álienüs, externüs, pérégrinüs. 
 
 Advéentüs, üs. m. Arrival. Phyllídis àdventü ndstre némüs ómné 
 virébit. V.  Syn.—Accéssüs, àppülsüs. Phr.—Advéntümqué 
 pédüm flàtüsque aüdivit équorüm. 
 
 Advérsá, ériim, n. Adversity, misfortune. Si quando idvérsa vó- 
 carent. V. Syn.—Aérimna, casts, lábór, infortüníüm, cladés, 
 exitium. Phr.—Rés advérs&. Res ácerbz, égenz, dürz, dübiz, 
 fráctie, afflict. Advérsa fortüná. Advérstis cásüs. Sors péssima 
 rérüm. FPortünié ictüs, teli. Advérsis indólüissé süis. Et res 
 misérabéré írüctüs. O passi gráviorá. Miséros tristis fortüni 
 ténacitér ürgét. Me advérsa fátigát. Troja süprémum aüdiré 
 láborém. 'Toto pátior jactattis in orbé. Tü né cédé mülis. 
 Fortüná férenda est. Rébtis angüstis 4nimdsts. Aequam mé- 
 ménto rébtis in ardüis Sérvaré mentém. Gaüdet patiéntia düris. 
 Ferré jügüm paritér dólosi. 
 
 Advérsáríüs, 4, im. Hostile, opposed to. Syn.—Contràáríüs, ad- 
 vérsüs, oppósitüs, infénstis, infestüs, hostis, inimictis. 
 
 Advérs6r, aris, àtüs stim, ari. To be opposed to, to resist. Non àd- 
 vérsata péténti. V. Syn.—Résistó, réfragér, rélüctór, oblüctór. 
 Phr.—Visüsque Obsistéré contra. Frénis sepé répügnát équüs. 
 Et inexpügnabilís obstát. See Resisto. 
 
 Advéersüm & Advérsüs. prep. Towards. Syn.—Vérsüs, 4d, in. 
 Against. Syn.—Contra, In. 
 
 Advérsüs, 4, im. Opposed to. Intér se advérsi lüctàntür cornibüs 
 hedi. V. Syn.—Contraritis, oppósitüs. Phr.—Géníbüsque àd- 
 verse oblüctór irenz. Déxtér in advérsüm niténs. Isque übí 
 téndéntem àdvérsüm pér graminé vidit. Férrum Advérso sib 
 pectóré condit. Rival. Syn.—Advérsàáríüs, inimicis, #miilis, 
 infestüs. 
 
 Advérté, is, ti, süm, éré. To turn towards. Ocitis àdvértünt proras, 
 ürbiqué prépinquant. V. Syn.—Obveértó, coónvértó, vérto. Phr.— 
 Pédémque Advértéré ripe. Advértitis &equóré cürsüm. Note 
 advertüntür árénz&. Advértéré méntém. 
 
 Advigiló, às, avi, atüm, aré. To watch over. Syn.—invigiló, cón- 
 süló. 
 
 Advócatüs, i. m. A lawyer, patron. Syn.—Caüsidicüs, pátronüs. 
 
 Advócó, às, àvi, àtüm, àré. To call to oneself, to summon. Syn.— 
 V6c6, àccérsó, compelló, convócó. 
 
 
 
ies AEGROVO 
 
 
 
 Advóló, as, avi, àtüm, aré. To fly towards. Advolat, Haid Alia est 
 Türni vénientís imagó. V. Syn.—Vóló. To run towards. 
 Syn.—Accürró, àccéléró, festinó, própéró, apprópéró. Phr.— 
 segnes rümpé moras. Féstinaté, viri. 
 
 Advolvó, is, volvi, volütüm, éré. To roll towards. Advolveré focis 
 ülmós ignémqué dédéré. V. Syn.—VOolvó, sübvolvó, àdvéhó. 
 Phr.—Volvendo dücéré. Mánibüs sübvolvéré saxa. 
 
 Adytüm, i. n. A sanctuary, or inner part of the temple. Isque ádytis 
 hzc tristia dicta réportát. V. Syn.—Pénétralé. Phr.—Lócus 
 sécrétiér &dis. AÁdyti pénétralé rémoti, Ex ádyto sortes aiidiré 
 prófündo. 
 
 Aédés, is, f. Temple. Et déà màrmóréà cüjüs in zdé sümüs. O. 
 Syn.—Témplim, délübrüm. Phr.—Stabat in #dé. Ja the plu- 
 ral, a house. Syn.—Dómüs, tectüm, larés, pénatés, hospitiüm, 
 sedes. 
 
 Aédificatér, Gris. m. A builder or contractor. Syn.—Constriictér, 
 exstrüctór, strüctór, conditér. 
 
 Aédificó, às, Avi, atiim, aré. To build, to construct. Aedificaré dó- 
 mos, liribüs cónjüngéré nostris. J. Syn.—Strüó, cónstrüó, ex- 
 strüó, condó, fündó, molíór, érígó, attolló, státüó, cónstitüó. 
 Phr.—Molés, mürórüm moles erigéré, dücéré. Colo édiicére. 
 Técta lócaré. Fiindaménta, fündaminá locaré, Aédificaré casas. 
 Dedala fingéré técta. Témpliim dé màrmóré pónàm. Non 
 cüptae àssürgünt türres. Mania prima fündaré. Cingéré miiris 
 oppida. Cüm condérét arcés. Arcémqué lécaré. 
 
 Aégér, gra, grim. Sick. Et mánüs officiüm longitis era négat. O. 
 Syn.—Aeégrótüs, infirmüs, invalidis, languidts, languéns, mór- 
 bidtis. Mémbris zgér. Aégér éx vülnéré. Morbo, afféctiis, 
 áffictás. Languidi mémbra trahéns. Morbi criiciatibiis istiis. 
 Artis invalidi. Ossi morbo collapsi. Génüà gra trahéns. 
 Fébré laborantés corpora morbo. Horrida vültüm Déformat 
 máciés. Aégér consilii. Licti misérabilis @gr6. Cüris ingenti- 
 büs Zgér. Aégra sénéctüs. Déjicit hinc vültüs &gér püdor. 
 Difficult, painful. Svn.—Gravis, difficilis. 
 
 Aegre. adv. With difficulty. Syn.—Vix, difficilé. Hatid facile. 
 
 Aégréscé, is, éré. To become ill. Syn.—Aégrotó. To become irri 
 tated. Syn.—Exaspérér, acérbér. Phr.—Aégréscit Animiis. 
 Aegrescit cürá párentis. 
 
 Aegrítüdó, inis. f. Illness. Syn.—Morbüs, lànguór. Anxiety. Sya.— 
 Cura, anxiétas, sollicitadó, m@rér, &rümni, 
 
 Aégrotó, às, avi, atiim, àré. To be sick. Quam mihi das xgroó, dabis 
 grotaré timénti. H. Syn.—Aegréscó, dóléó, lànguéó, lan- 
 guéscó. Phr.—Morbo, morbis affici, confíci. Essé mórbó im- 
 
AEGROTUS 18 
 
 ISI sulin Ei, ak Aled SIUS onsite a UE ene eh re ie eae) NS aN 
 plícítim.  Aégro essé corpóré. Morbüs mémbra pópülàtür. 
 Sübéünt morbi. Dólór déntés invadit. Exürit viscérá fébris. 
 Artis dépascittir àridá fébrís. Tristes incéssünt péctórá morbi. 
 Gémit morbo móritürüs inerti. Térrificis corpórá lànguór 
 hábét. Tristi languébant córpórá morbo. Türbát igéns ánímàm. 
 Corpüs ingenti languoré jácét. 
 
 Aegrotüs, 4, im. Sick. See Aeger. 
 
 Aémülór, aris, àtüs stim, ari. To imitate, to id. as a model. Pin- 
 dárüm quisquis stüdat amülari. H. Syn.—Imitór, séctor. To 
 dispute with, Syn.—Contendó. 
 
 Aémiülüs, 4, im. Jmitator, rival. Syn.—Imitatér, imitatrix, séctator. 
 Envious. Syn.—Invidis. 
 
 Aénéiis, 4, im. Made of bronze. Syn —Ahénis, Ahendis, eréts. 
 
 Aénigma, atis, n. An enigma, puzzle, parable. Phi. dentem tts 
 ambagés, láquéi. Vérborum Occülti. Implicita, impléxa, pér- 
 plexá vérbá. Czcis vérbis Occültá. Invólütá sénténtia. 
 
 Aéquálís, is, & Equal. Néc nón &qualis 4b, ómni Parté fórét. O. 
 Syn.—Aéquabilis, @quiis, par, compar, similis, párilis. Phr.— 
 Aéquüs titérqué lábór. Páres animis jüvénes. Nüméroqué parés 
 et viribüs qui. Of the same age. Syn.—Aequ&vüs. Phr.— 
 Par xtaté. Ex Xqualibis ünàm. 
 
 Aéquanimis, is, 6, & Aéquanimis, à, im. LEven-tempered, calm. 
 Syn.—Aéquabilis, constàns, patiéns, médératis. 
 
 Aeque. adv. In like manner, equally, just as. Syn.—Páritér. Phr.— 
 Haüd sécüs, haüd álítér. Justly, rightly. Syn.—Jisté, jüré, 
 mérito. 
 
 Aéquipar, aris. adj. Equal. Syn.—Pàr, sequüs, xqualis. Phr.— 
 "Haüd impar. 
 
 Aéquiparé; às, avi, àtüm, àré. To equal Nec cilámis solum 
 &quipáràs, séd vócé mágistrüm. V. Syn—Aéquo, éx&quo, ádz- 
 qué. To compare. Syn. Compáró, conféró. 
 
 Aéqué, às, avi, àtüm, aré. To make things equal. Sny.—Adzqué, 
 éxzequé. Phr.—Et nümérüm cüm navibiis Rquat. Aequémüs 
 pügnàs.  Ánímos xquabat Ólympo.  Aéquàssét nocti lüdüm. 
 To be equal to. Syn.—Aéquípáró. Phr.—Paàr, Xqualis süm. 
 Maré coelum &quaré videtür. Véntds #quanté ságittà. Aéquat- 
 qué Síchzüs ámorem. Quiim primüm sülcos Xquant sata. To 
 imitate. Syn.—Référéd, réddé, Ymitór. 
 
 “Aéquor, ris. n. Any level surface, a field or plain. At pritis ignótüm 
 férro quam scindímüs quér. V. Syn.—Planitiés, càmpüs. 
 The sea. Syn.—Miáré, àaltüm, prófündüm, frétüm, sálüm, 
 pélágüs, marmér, póntüs, ócéánüs. Phr—Néptinid àrvá. 
 
 
 

 
 19 AESTAS 
 
 
 
 
 
 Strata Zqualitér ainda. Stratim silét Squér. Armatiim scó- 
 pülis #quor. Immania ponti zquórá. Pérvia velis Aéquora. 
 Làssatüm flüctfbüs quoér. Pélagi média aréa. 
 
 Aequüm, i. n. Justice. Non illd mélíor quisquam néc ámaàntiór 
 equi. V. Syn.—Aéquitas, jüstitiá, réctim. 
 
 Aéqutis, 4, im. Even, level. 'Té comínüs quo Méciim crédé sólo. V. 
 Syn.—Plànüs, zquàtüs. Equal, similar. Syn.—Aéquialis, par, 
 similis. Tranquil, calm. Syn.—Plácídüs, quiétüs, libens. Just. 
 Syn.—]Jüstüs. Phr.—Par ést. Fas et jürá vólünt. Favorable. 
 Syn.—Favéns, própítíüs, sécündüs, bénignüs. 
 
 Aer, aéris. m. The air. Térra féras cepit, volücres ágitabilis aer. O. 
 Syn.—Aéthér, (sometimes) altim, aürá, inané, vácüüm, pólüs, 
 nübeés, nübilá. Phr—Aéris, cali, lüminis Ore.  Aürz aérix. 
 Aérii tráctüs. Aérii plagd. Inania coeli. Cüelestí spatia. Siné 
 nübíbüs aer. Coli in régidné séréna. Aéris in campis làtis. 
 Vácüüm pér inané vólütát. 'lollant in lümínis aüràs. Mánet 
 sub Jóvé frigido. Aérias téntassé dómos. Véctiis pér inania 
 cürrü. Silét hümidüs aer. Gravis intónát àer. 
 
 Aéréüs, 4, im. Bronze. Micat #rétis énsis. V. Syn.—Aheénüs, áhe- 
 néüs, enétis. Phr.—Néexi #ré trabés. Lücé córüscüs ahéna. 
 
 Aéríüs, 4, im. Pertaining to the air, aerial. Qu, cüncta aéríi dis- 
 cérpünt irríti venti. Cat. Syn.—Aéthériiis, zthéréüs, sidéréüs, 
 cGlestís, süpérüs. Elevated, high. Syn.—Altüs. 
 
 Aérügó, inis, f. Copper rust, verdigris. Syn.—Férrügó, rübigó, si- 
 tus. Fig—Poison. Syn.—Fel, vénénüm. 
 
 Aérümná, zx. f. Pain, anxiety, trouble. Tristidr est étíàm przséns 
 zrumna príoré. O. Syn.—Lüctüs, cürá, dólór, m@rér, lábór, 
 Onis, infortüniüm, advérsa. 
 
 Aerümnosüs, 4, im. Unhappy, miserable. Syn.—infélix, misér, in- 
 fortünàtüs. 
 
 Aes, aris. n. Bronze, copper, brass. Phr.—Aéris métallüm, métalla. 
 Stridéntia tingünt Aéra licü. Nexzque ré trábes. Fóribüs 
 càrdo stridebát áhenis. 
 
 Aéscüléüs, 4, im. Made of Oak. Vicérat, &scüléx cápiebat frondis 
 hónorém. O. Syn.—llicéis, ilignüs, ilignétis, quércétis, quér- 
 nus, robóréüs. 
 
 Aéstas, atts. f. Summer. Stabat nüda &stas ét spicéá sertá gérébat. 
 V. Syn.—Aéstüs, cánicülá, Siríüs. Phr.—Aéstivi, &stiféri dies. 
 Aestivá témpórá. Siríüs àrdór. Aéstiviis ardór. Pars férvén- 
 tiór Anni. Cáliídissimá solibüs Zstas. Jam vénit Xstas. Cüm 
 arént héerbz. Ürüntür gramíná campi. Solé dies référénté sic- 
 cos. Leta tempórá. 
 
AESTIFER 20 
 
 
 
 Aéstifér, érá, érüm. Bringing, causing, producing heat. Syn.—Aés- 
 tivüs, &stüosüs, fervidüs. 
 
 Aéstímó, às, avi, atüm, àré. T'o esteem, to appreciate. Syn.—Pendó, 
 pondéró. To judge, to consider. Syn.—Cénséó, jüdicó, répütó, 
 péndó, éxpéndó. 
 
 Aéstüó, às, Avi, àtüm, àré. To burn, to boil. Syn.—Ardéó, flágró, 
 candé6, cándéscó, ürór. To ferment, to seethe. Syn —Exestid, 
 fervéó, effervescó. Fig. To be agitated. Syn.—Agitór, jactor, 
 àngór, türbór, trépidó. To be in doubt, uncertain. Syn.—Am- 
 
 |. bigó, flüctáó, jáctór. 
 
 Aéstüósüs, 4, im. Hot. Syn.—Torridis, üstüs, ádüstüs. Boiling. 
 Syn.—Férvéns, férvidis, inquiétis. 
 
 Aéstüs, üs. m. Heat. Aéstiis éràt, magnisqué labor géminavérat 
 &stüm. O. Syn.—Ardér, cálór, férvér. Phr.—Aéstüs hitlcat 
 agros. Lassds àstü ferventé lácertos. Rápido fessis méssori- 
 büs zstü. Aspérqué siti atque exterrítüs sti. Totoque aütümni 
 incandüit Zstü. Aéstiis éràt médiíüsqué dies. Scindit ágros 
 &stüs Phéebéis ignibüs ardens. Fire. See Ignis. A fever. See 
 Febris. A boiling, heaving, or agitation. Syn.—Vis, impétüs, 
 ardór, fervór. Fig.—4 commotion of the mind. Syn.—Cüpidó, 
 fürór, irá, rabiés. The swell or surge of the sea. Phr.—Ündá 
 réciprócá. Rélabéns, abscédéns, réflüens maré.  Révólübilis 
 ündá. Ponti récürsüs. Ut máüré sollicítüm stridet réflüentibüs 
 ündis. 
 
 Aétas, atis. f. Age. Syn.—Anni. See Pueritia, Senectus, Adolescen- 
 tia, Juventus. Life. Syn.—Aevüm, vita. Phr.—Vitz témpis. 
 Cito pédé figiéns. Singülá vérténs. Cüm matüra ádólevérit 
 tas. Tia vita digniór ztàs. Singülá rápido cürsü cóntérit ztàs. 
 An epoch. Syn.—Sécülüm, séclüm. 
 
 Aétérnitas, atis. f. Eternity. Phr.—Nésciá finís. Finé cáréns. Ex- 
 pérs principii. Aévüm aternüm, pérpétüüm. Pérpétüüs xvi 
 tráctüs. Vita pérénnis. Innümérábilis ànnórüm sériés. Spátiis 
 non claüditür üllis. Cui néqué principium ést ünquàm néc finís. 
 Sémpér adést, sémpérqué füit, sémpérqué manébit. 
 
 Aétérnó, às, Avi, àtüm, aré. To immortalize. Phr—Imm6értalé, 
 ztérntim facéré, reddéré. Aétérnz mémorix mandaré, tradéré. 
 Aétérn& committéré fami. Néc mors mihi finiét iràs. 
 
 Aétérnüm. adv. Perpetually, forever. Sédét, xtérnümqué séucoit 
 Infelix Théseüs. V. Syn.—Aétérno, sémpér, üsqué, pérpétüo. 
 Nünquàm nón, ómni témpóré, dempto finé. Siné finé. Unceas- 
 ingly. Syn. —Assidtié, szpiüs. 
 
 Aeternüs, 4, im. Eternal, immortal, per sila Aéternüm nostros 
 
 
 
21 AFFINGO 
 
 
 
 
 
 lüctüs extendit in vim. O. Syn.—Sémpitérnüs, pérénnis, im- 
 mortalis, contínüüs, jügís, pérpétüüs. Phr—Finé cárens. Aéré 
 pérénniér. Mánét &térnümqué manébit. Néc*métas rerüm, néc 
 témpora pond. Impériíüm síné finé dédi. Témpiis in ómné. 
 
 Aéthér, érís, m. The upper part of the air, the ether, Crébris micat 
 ignibiis #thér. V. Syn.—Aér, &thrá, inané, cceltiim, aüra. Phr.— 
 Rüít àrdáüs zther. Pátüit mihi pérvitis zther. The heavens. 
 Syn.—Pólüs, Ólympüs, c&lim. 
 
 Aéthéríüs, 4, im (Aethéréüs). Pertaining to the upper air, ethereal. 
 Jam médium xthéri6 cürsü trajécérat àxém. V. Syn.—Aéríüs, 
 c&léstis, süpérüs. Phr.—Aéthéré% sédés. Arx sthéréá. Aéthé- 
 réàs telüm cOntorsit in atiras. 
 
 Aéthra, z, f. The ether or upper air. See Aether. 
 
 Aévüm, i. n. Eternity. Phr.—Vivét éxténtd Prócületüs xvo. Age 
 Syn.—Aétàs, anni. Phr.—Aévo cónféctüs. Aévi matirts. Life. 
 Syn.—Vitá, xtas. Phr.—Angüsti términis ®vi. Spátíüm mihi 
 ‘finiat Zvi. Aéviim pro laüdé pàcisci. Aevi transcéndéré metas. 
 Tradicéré lénitér vim. Bréve ét irréparabilé témpüs Omni- 
 büs ést vi. Epoch. Syn.—Témpüs, diés, sécliim, sécülüm. 
 
 Affabilis, is, &. Affable. Néc visi facilis, nec dictu affabilis alli. V. 
 Syn.—Comis, hümànüs, ürbanüs. Phr.—Allóquíi facilis. 
 
 Affübre. adv. With art, artistically. Syn.—Elégantér, scite, périte, 
 docte, solértér. 
 
 Affari, affatiis süm, (defect. verb.) To speak. Tim sic Affari et 
 ciiras his déméré dictis. V. Syn.—Allóquór, compelló. Phr.— 
 Dictis aggrédi. Compéllaré vocibüs. 
 
 Affatim. adv. Abundantly. Syn.—Abünde, large, mültüm. 
 
 Afféctó, às, avi, atiim, aré. To aspire to. Cür Ópüs àfféctàs, ambi- 
 tidsé, novim? O, Syn.—Ambié, aücüpór, cüpió, appétó, éx- 
 pétó, exquiró, séquór, séctór, moliór, aggrédiór. 
 
 Affectüs, iis. m. Affection, passion, emotion. Quod lícét, afféctü 
 tácíto letaris. O. Phr.—Sénsüs áními, péctóris, motüs, stü- 
 diüm. Love. Syn.—Amór, Amicitia. 
 
 Afféró, fers, attüli, allatiim, férré. To bring to, to carry. Aürüm 
 spectato non qua mantis afférat aürüm. Prop. Syn.—Féró, 
 déféró, inféró, portó, addücó. To cause. Syn.—Féró, conféró, 
 facio, effíció, tribüó, do, gignó, parié. To announce. Syn.— 
 Nüntió. 
 
 Affigó, is, xi, xüm, éré. To fix, to attach. Cóncrétàm pátítür radicem 
 affigéré terre. V. Syn.—Figó, infigó, àpplícó, adnécté, ad- 
 jüngó. 
 
 Affingó, is, inxi, ictüm, éré To add. Syn.—Adjüngó, àdnéctó, ad- 
 jíció. To feign, to pretend. Syn.—Simüló, fingó, àssimüló. 
 
AFFINIS 22 
 
 
 
 Affinis, is. &. Neighboring, near. Syn.—Vicinüs. Related to. Syn.— 
 Cognatiis, cónsánguinéüs, própinquüs. Resembling.  Syn.— 
 Similis, consimilis, proximis. 
 
 Affirmó, às, avi, àtüm, aré. To strengthen, to fortify. Syn.—Con- 
 firmó, firmó. T'o assure. Syn.—Assér6, assévéré, jüró. 
 
 Afflatiis, is. m. A blowing, breathing. Hos nécát afflatü, fiinésta hos 
 tàbé pérédit. O. Syn.—Flatüs, spirittis, halítüs, anhélitus. 
 
 Affligó, is, xi, ctàm, éré. To overwhelm, to overturn. 'Terrzque 
 afflixit Achilles, O. Syn.—Prostérnó, déjicié, evertó, pessümdó, 
 Fig.—To persecute. Syn.—Angó, véxó, prémó, opprímó. Phr.— 
 Dóloribüs, mális prémó, confició. Cladibüs innüméris miséram 
 véxavit. Mé quóqué pér mültos similis fortüná lábores Jacta- 
 tim. 
 
 Affló, às, avi, atiim, aré. To breathe upon. Fülminis afflavit véntis. 
 V. Syn.—Adhal6, spiró, inspiró. Phr.—Taürorum afflabittr oré. 
 Lztos ócülis afflabát hónorés. 
 
 Affláó, is, lüxi, flüxüm, ér& To flow towards or upon. Syn.—Flüó. 
 To glide towards. Syn.—Adrépé, illabór. To come in a crowd. 
 towards. Syn.—Accirré, cóncürró, convénió. To have or be in 
 abundance. Syn.—Ábündó, rédündó, exübéró, lüxürió. 
 
 Agér, agri. m. A field. Est àntiquüs áger, Tüsco mihi proximüs 
 amni. V. Syn.—Agéllis, arva, cültá, jügérá, rürá, nivalia, cam- 
 pus, sólüm, hümüs, tellás. Phr.—]Jügérá terra. Agér gramén 
 hábéns. L#t6 graminé vérnàns. Consiítüs àrbóribüs. Opérosi 
 vitibüs agri. Vestiti graminé càmpi. Non omnis fert Omnia 
 tells. Agér messíbüs Ónératüs. Réddéns sita lata. Flavéntia 
 méssibtis àrvà. Exércitá frügibüs arvá. Télliis friméntis Op- 
 tímá. Divitis übér agri. Fértilis über campüs. Présso pinguis 
 sib voméré térra. 'Tellas nünquàm mentitá cólono. Hümidá 
 màjores hérbas álit. Utraqué frügiféris ést nobilis agris. Coun- 
 try, region. Syn.—Teérrá, tellüs, orz, arvá, littora, plágz, rég- 
 nüm, fines. 
 
 Aggér, éris. m. A mound. Tlliditqué vádis atque aggéré cingit árenz. 
 V. Syn.—Acérvis, cümülüs, àggéstüs. Phr—Aggésta hümüs. 
 Térrea molés. An eminence. Syn.—Tümülüs, collis. Rampart. 
 Syn. —Vallim, münimén, própügnácülüm. Phr.—Mürorüm àg- 
 gér. Aggéré firmant moenia, 
 
 Aggéró, às, avi, àtüm, aré, & Aggéró, is, essi, estüm, éré. To heap 
 up, to pile together. Premia pügni Aggérát. V. Syn.—Con- 
 géró, cóácervó, cümüló, àccümüló, strüó, àdstrüó, agglóméró, 
 colligé. 
 
 Aggrávéscó, is, éré. To become, or to be heavy. Syn.—Grávór, ag- 
 grávór, prémór, déprímór, opprimór, obrüór. 
 
 
 
23 AGNUS 
 
 Aggrávó, às, avi, atim, aré. To weigh heavy. Syn.—Aggrávescó. 
 Fig.—To burden, to press down. Syn.—Gravo, prémó, opprímó, 
 ónéró, Obrüó, aügéó. 
 
 Aggrédiór, érís, gréssüs sim, i. To go towards. Tàlíbüs aggréditir 
 Vénérem Saturnia dictis. V. Syn.—Accedó, ádéó. To attack. 
 Syn.—Ad6riér, invàdó, lácessó, oppügnó, provócó, rüó, irrüó, 
 irrümpó, férór, incürró. Phr.—Dénsis incürrímüs àrmis. To 
 undertake, to commence. Syn.—Iincipió, inéd, süscipió, ordiór, 
 ádóriór, moliór. 
 
 Aggrégó, às, avi, àtüm, àré. To gather together. Syn.—Congrégó, 
 cogó, colligó. Phr.—intér sé cóíissé viros. Mistz glómérantür 
 in orbem. 
 
 Agilis, is, é. Nimble, light, agile. Fer gréssüs agilés mécum, ét cómí- 
 taré volentem. O. Syn.—Alácér, célér, cítüs, expéditüs, gnavis, 
 lévis, Ociór, pérnix, promptüs, velox, vólücér. Active. Syn.— 
 Gnàvüs, indüstríüs, impigér, acér, álácér. 
 
 Agilitas, atis. f£. Agility. Syn.—Lévitàs, mobílitàs, vélacitas. 
 
 Agilitér. adv. Quickly. Syn.—Citó, própére, velocítér, ociüás. Phr.— 
 Haüd mora. Dicto citits. 
 
 Agité, às, avi, atüm, àr&, To chase, to pursue. Füdimüs insidiis tota- 
 que ágítavimüs ürbé. V. Syn.—Agó, pelló, ürgéó, séquór, séc- 
 tór, insectór, instó. Phr.—Tímidos ágitàvimüs. Cürsüqué féras 
 Agitabat Tülüs. To conduct or lead. Syn.—Agó, dücó. To agi- 
 tate, to move. Syn.—Agó, jàctó, türbó, versó. To meditate. 
 Syn.—M éditór. j 
 
 Agmén, inis. n. Course; march, Leni flüit 4gminé Tibris. V. Syn.— 
 Cürsüs, motüs, acttis. An army on the march, a squadron. 
 Syn.—Catérva, cóhors, éxércittis, légid, mániplüs, mantis, pha- 
 lànx, türmá. Phr.—Süccinctüm phárétris agmén. Filgéns in- 
 signíbüs àrmis. Dévolvit müinibüs agmén. Agminé fàcto, Inva- 
 dint hostem. A troop of any kind. Syn.—Türbá, cóhors cá- 
 
 ' tervà, türmà. 
 
 Agná, x. f. Lamb. Utqué fügit visos àgná nóvellá lüpos. O. Syn.— 
 Balans, bidéns, dvis. 
 
 Agnóscó, is, Ovi, itüm, ér& To recognize, to know. Syn.—NoOscó, 
 cognéscé, sció, pérspíció. To confess. Syn.—Admittó, fátéór, 
 confitéór. 
 
 Agnüs, i. m. A lamb. Szpé ténér nostris Ab Svilibiis imbüét àgnüs. 
 V. Syn.—Agneéllüs, àgná, balàns, bidéns, óvis. Phr.—Fotüs 
 óviüm ténéri. Dépülsi à matribiis Agni. Lanigéri sÓbóles grégis. 
 Pávidoqué fügaciór agno. Titi sib matríbüs agni. Maàctàndüs 
 ad àram. Qui süo crüoré signavit itér ád Astra. 
 
AGO 24 
 
 
 
 Agé, is, egi, àctüm, éré. To drive, to chase. Syn.—Pelló, ágitó, per- 
 séquór, ürgéó, instó. Phr.—Paàlàntés Troás ágebát. Undé sére- 
 nas Ventüs ágàt nübés. To lead. Syn.—Dücó. To bring, to take 
 along. Syn.—Abdücó, aüféró, rápió, abripió, tolló. To trouble. 
 Syn.—Agitó, türbó, exágitó, móvéó. To compel. Syn.—Cogó, 
 digo, impelló, ürgéó, jübéó. 
 
 Ágréstis, is, é. Rural. Lüdéré que véllém cálámo pérmisit ágresti. 
 V. Syn.—Risticis, silvestris. Rustic, rude, uncultivated. Syn.— 
 Férüs, incültüs, rüsticüs, silvestris, rüdis. As a noun, a coun- 
 tryman. Syn.—Agrícólá, rürícólá. Phr.—Riris incólá. Colléctos 
 armat agréstés. 
 
 Agricólá, &. m. A farmer. Syn. —Agréstis, arator, cólonüs, riricdla, 
 rüsticüs, villícüás. Phr.—Cültór agélli. Arva cólens. Rürís cólo- 
 nus. Cültorqué viréntis agélli. Cürvi modératér aratri. Qui 
 térram scindit, exercét. Rüstícá pübes. Agréstis jüventüs. Rüs- 
 tícá türbá. Fortis patiénsqué láborüm. Ópérosá cólentibüs arva. 
 
 Agricültürá, x. f. Agriculture. See Ager, Rus, Aro. 
 
 Ahénéüs, 4, im. Bronze. Syn.—Ahénüs, xnéüs, Eréüs. Phr.—Et 
 lücé córüscüs áhena. Fóribüs card6 stridebát áhenis. Fig.—In- 
 flexible. Syn.—Dürüs, férréts. 
 
 Ahenüm, i. n. A bronze caldron or vessel. Virgéa süggéritür costis 
 ündantís ahéni. V. Syn.—Lébes, óllá, cacabtis. Phr.—Cádüs 
 áhénüs. Aés cávüm. Ordine ahéna lécant alii. Ardénti décdxit 
 Ahénd. Et Ahéna ündàntiá flammis Expédiünt. 
 
 Aió, ais, ait. To speak, to affirm. Syn.—Dicó, inquàm, lóquór, às- 
 séró, àffirmó. Phr.—Hoc aiébat ét hoc. Ut fama est. Dissi- 
 lüissé férünt. Ut aiünt. Sic fatir lácrimàns. 
 
 Ala, &. f. The wing of a bird. Radit itér líquidüm, célérés néqué 
 commóvét alas. V. Syn.—Pénna, plümá. Phr.—Alarüm rémi. 
 Remigíüm àlàrüm. Pénnàrüm remi. Pénnàrüm velá. Hüméris 
 accOmmOdat alas. Aériis süblimém süstülít àlis. In c&lim pari- 
 büs sé süstülit alis. Pédibüs célér, ét pérnicibiis alis. Alas qua- 
 téré. Circümsónát alis. Férit zthérà pennis. Pénne sónüéré 
 pér aüràs. Símül athéra vérbérat alis. Veloces agitat pennis. 
 Lüdünt stridentibus alis. Vólát 11lé pér aéra. Lambéré pennis. 
 The wing of an army. Syn.—Cornü. Phr.—Equitim tirme. 
 Dim trépidant àlz. 
 
 Alacér, & Alacris, is, & Quick, prompt, active. Sic rüít in dénsós 
 alacér Mézéntitis hostes. V. Syn.—Célér, citiis, lévis, éxpéditiis, 
 parattis, àcér, Agilis, proómptüs, festinüs, propértis. Gay, joyful. 
 Syn.—LZtüs, híliris, gaiidéns, Óvàns, exsültàns. Phr.—Laetitía 
 exsültans, lxtitiz plenüs. 
 
 
 
20 ALIENO 
 
 
 
 Alapa, x. f. A slap or buffet. Syn.—Cóláphüs. Phr.—lImpàcta in 
 vültüs dextrá. Mülto majoris alap# mecüm venéünt. 
 
 Alatis, 4, iim. Winged. Ut primum alatis tétigit magalíá plantis. V. 
 Syn.—Alígér, pénnigér, pénnàtüs, alés, vólàns. Phr.—Alis in- 
 strüctüs, Ornatis. Alarüm remigío instrüctüs. Fig.—Qwick, 
 prompt. See Celer. 
 
 Alaüdà, zx. f. The lark. (See Appendix under list of Birds.) 
 
 Albé6, és, tii, eré. To be white. Campique ingentes Ossibüs albént. 
 V. Syn.—Albícó, candéó, canéó.  Phr.—Canis capillis albét 
 cápüt. Néc prata canis albícant prüinis. Flammarim longos à 
 tergo albescéré tractiis. Flüctüs fractis albescit in ündis. 
 
 Albis, 4, im. White. Candida per silvam cüm fcti concólór albo 
 Prócübüit....süs. V. Syn.—-Albéscéns, albicans, candidis, ca- 
 nts, candéscéns, cànéscens, argentéüs, ébiirnétis, lactétis, nivéüs. 
 Phr.—Candoré fülgens, décorüs, Srnatiis, tinctás. Candoré ni- 
 vali. Candidior cycnis, cycno, nívibüs. Candida parté. Lactéa 
 colla Aüro Innectüntür. Máàrmóréa eápüt' a cérvicé révülsüm. 
 Pale, of an ashen appearance. Syn.—Pallidts, pallens, décólór. 
 Clear, serene. Syn.—Sérénüs. Fig.—Favorable. Syn.—Faüstüs. 
 
 Alcedó (Haàlcedó), inis. f. The kingfisher. (See Appendix under 
 list of Birds.) 
 
 Aléa, ze. f. Dice, or any game of chance. Nam néqué mé vinüm, nec 
 me ténét aléa fallax. O. Phr.—Lüditür aléa pernox. Si dam- 
 nosa sénem jüvát aléá. Néc ténét incertas aléi blandá manis. 
 Fig.—Chance, risk, hazard. Syn.—Casüs, discrimén, péricülüm. 
 Phr.—Aléà fati Fortin lüdi ancipités. Varii casiis. Aléa 
 grandis inést. 
 
 Aléatér, Orís. m. One who plays dice, gamester in general. Aedilém 
 vócát üdüs aléatór. M. Syn.—Alé6, lüsór. Phr.—Aléz cüpidüs. 
 Quém praeceps aléa nüdàát. Móvét arma fritillo. Talos ágitaré 
 fritillo. | 
 
 Alés, itis. adj. Winged. Syn.—Alàtás. Fig.—Qwick, nimble, rapid. 
 Syn.—Citüs, ripídüs, célér, pérnix, prpés, velox. Phr.—Alité 
 véctüs équo. Alité plümbo. 
 
 Alés, itis. m. & f. A bird. Aéthéria quos lapsi plága Jóvis alés 
 áperto. V. Syn.—Avis. Phr.—Cristátüs alés. Explícát ipsa 
 stias alés pennàs. See Avis. 2 
 
 Algéé, és, alsi, alsiim; éré. To be cold. Próbitàs laidatir ét alget. J. 
 Syn.—Algéscó, frigéó. Phr.—Frigóré rigéó. See Frigeo. 
 
 Algídüs, 4, im. Cold, frozen. Syn.—Frigidüs, gélidüs. 
 
 Alíénó, às, avi, àtüm, àré. To part with, to sell. Syn.—Abálienó, 
 véendó. Phr.—Aliéniim fáció. To divide. Syn.—AmóÓvéó, avertó, 
 disjüngó, distráhó, sepáró. 
 
 
 
ALIENUS 26 
 
 Aliénis, 4, im. Belonging to another. Fertilior ségés est aliénis 
 sémpér in àrvis. O. A stranger. Syn.—Aliénigéna, éxtérnis. 
 Inconsistent, out of place. Syn.—Discrépans, abhorréns. 
 
 Alifér, & Aligér, érá, érüm. Winged. Transit ét aliféro tollitür àxé 
 Cérés. O. Syn.—Alés, alatüs, pénnattis. 
 
 . Alímentüm, i. n. Food, nourishment. Concipit Iris aquas, alimén- 
 táqué nübíbüs affert. O. Syn.—Cibüs, dapés, ésca, pabulim,. 
 nutrimentum. 
 
 Aliquandó. Sometimes. Syn.—Intérdüm, nónnünquàm, quanddqué. 
 Finally, some day. Syn.—Tàndém, démüm. 
 
 Aliquantüm. adv. A little, somewhat Syn.—Aliquantispér, lévitér, 
 nonnihil, paülüm, paülispér. 
 
 Aliquis, quá, quid & quód. Some, someone. Ait Aliquis látét errór. 
 V. Syn.—Ünüs, quidàm, quis, quispiam, nónnüllás. Phr.—Si 
 vis esse álíquis. 
 
 Alitér. adv. Otherwise. Séd quia nón álítér vires dabit omnibüs 
 aquas. V. Syn.—Afías, sécüs. Phr.—Non sic, non ita, álío 
 pact6. Alia via, rátioné. Dis alitér visüm. 
 
 Aliüm, íi. n. Garlic, leeks, onions. (See Appendix under list of 
 Trees, etc.) 
 
 Alíündé. adv. From another place. Syn.—Alia ex parté. 
 
 Aliüs, alia, áliüd. Another, other, different. Ait álíüs càsüs lecto te 
 affixit. H. Syn.—Altér, diversüs, váríüs, nóvüs. Phr.—NoOn is, 
 non illé, non talis. In the plural, the others. Syn.—Cetéri, ré- 
 liqui, omnes. 
 
 Allabér, éris, lápsás süm, i. To glide towards, to approach, to arrive 
 at. Seü mare Ínoffensüm créscénti allabitür sti. V. Syn.— 
 Accédé, vénió, advénié, pérvénió, afférór. 
 
 Alláboró, às, avi, àtüm, àré. To increase by work. Simplici myrto 
 nihil allábores. H. Syn.—Adjüngó, annécté. 
 
 Allambé, is, i, éré. To lick, to come in contact with.  Syn.—Làmbó, 
 Iibó, àttingó. 
 
 Allatró, às, avi, àtüm, àré. To bark at. Syn.—Làtró. Fig.—To 
 backbite, to accuse maliciously. | Syn.—Málédicó, cónviciór. 
 Phr.—Miáilédictá, conviciá fündó, ingéró. Ingéniüm vitia alla- 
 trantia quassant. 
 
 Allégó, às, avi, atiim, àré. To send, to depute. Syn—Légé, mittó, 
 màndó. To allege. Syn.—Afféró, référó, citó, prxténdé. 
 Allégó, is, légi, lectüm, éré. To choose, to select. Syn.—Légó, 
 
 délígó, éligé, séligé, àdscribó, addó, àdjüngó. 
 
 Allévó, às, àvi, atüm, àré. To raise up. Illé crüoré flüens sübito 
 
 
 
 a 
 
 a m cef 
 
 4 
 . 
 3 
 
2" ALNUS 
 
 támén allévat artis. O. Syn.—Lévó, süblévó, tolló, àttolló, 
 erigó. To relieve. Néc viribüs allévór üllis. O. Syn.—Lévó, 
 süblévó, lenió, mitigó, mollió, témpéró. 
 
 Allicié, is, exi, éctiim, éré. To entice, to allure, to attract. Syn.— 
 Péllició, invitó, cápió, tráhó, attráhó, dücó, indücó, éxcitd. 
 Allidó, is, si, stm, éré. To dash or strike against. Syn.—Iillidé, 
 
 collidó, infringó, impingó. 
 
 Alligó, às, avi, atüm, aré. To bind, to attach to. Uncd non Alligat 
 ànchórá morsü. V. Syn.—Ligó, colligó (às), réligó, vinció, 
 stringó, astringó. To hold, to hinder. Syn.—1Impédió, cóhibéó, 
 cóércéó. Phr.—Nilüs néc ripis alligát 4mném. Tristique inama- 
 bilis anda Alligat. To contract. Syn.—Stringó, àstringó, cón- 
 traho, addücó. Phr.—Sópór àalligát artis. Vültum àlligat quie 
 tristitiés? Fig.—To bind, to oblige. Syn.—Obligó, vinció. 
 
 Allinó, is, levi, lítüm, éré. To annoint, to smear, to rub something 
 upon. Incomptis allinét atrüm 'Trànsvérso cálàmo signüm. H. 
 Syn.—Linó, illínó, inüngó. 
 
 Allóquíüm, ii. n. Talk, colloquy. Aüsüs és àllóquio süstinüissé tis. 
 O. Syn.—Allócütió, collóquíüm, àffátüs, sérmó, vérba, voces. 
 Phr.—Früítürqué déorüm collóquío. Longis prodücéré nóctéma 
 Alléquiis. 
 
 Allóquór, éris, cütüs sim, i. To speak to someone.  Extrémà 
 móriens tamén alloquor hora. V. Syn.—Compelló (às), affari, 
 dicó, lóquór. Phr.—Coóràmqué paréntém Allóquéré.  Dictis 
 affatür ámicis.  Proséquiítür dictis. Voces oré dabat. Tali 
 fügíentem ést vóocé sécütüs. Ad süpéros talíá vérba , dédit. 
 Sic prior ést ingréssá Vénüs. His Aenéàn cémpéllat vocibüs 
 ültro. Talibis àggréditür dictis. 
 
 Allüdó, is, si, stim, éré. To play, to sport. Syn —Lüdó. To joke. 
 Syn.—]Jócór, lüdó, ridéó. 
 
 Allüó, is, i, ér&. To bathe, to wash. Syn.—Allàbór, przflió, pretér- 
 Aid, circümflüó, allàmbó, lávó, pranátó. 
 
 Allüvies, ei. f. An inundation. Syn.—Allüvió, alláviüm, elüvies, 
 dilávíüm, illüvies, prolüvies. Phr—Elivié mons est déjéctüs 
 in xquór. Infüso stagnantés zquóré càmpi. 
 
 Almüs, 4, im. Nourishing, fertile. Nütrit rürá Céres almáqué 
 Faüstítas. H. Syn.—Aléns, férax,,fécündüs, lxtüs, Spimis. 
 Phr.—Partürít almüs ágér. Vitíbüs àlmis Aptitis übér érit. 
 Libér ét alma Cérés. Favorable, benignant. Syn.—Favéns, 
 felix, faüstüs. Fig—Venerable, august. Syn.—Sanctiis, véné- 
 randis. 
 
 Alnts, 1. f. An alder tree. (See Appendix under list of Trees, etc.) 
 
ALO 28 
 
 . A16, is, alii, alitim & altüm, éré. To nourish, to bring up. Binds 
 alit übéré fetis. V. Syn.—Pascé, nütrió, edücó (as). Phr.— 
 Aliménta, dapés, pàbülá, cibos do, süffició, porrigó, offéró, 
 mínistró. Ferré cibum.  Cíbis fóveré. Pàrvos edücéré nàtos. 
 Alit irá léonés. Lactisque álímentá déderé. (By extension) To 
 produce. Syn.—Parié, gignó.  Fig.—To ferment. Syn.— 
 Nütríó, pascé, fovéd. To increase.  Syn.—Auügéór, créscó, 
 vigéó. 
 
 Alóe, és. f. The herb aloe. (See Appendix under list of Trees, etc.) 
 
 . Altàré, is, n. An altar. Bis sénos cui nostra dies altaria fümant. V. 
 Syn.—Ará. See Ara. 
 
 Alte. adv. High, from on high. Syn—Excélsé, süblimé, sürsüm. 
 Phr.—In àltüm, in süblimé, Altiüs ingréditir. Deeply. Syn.— 
 Prófündüm, pénitus. 
 
 Altér, érá, érüm. Another. Syn.—Aliüs. The second. Syn.— 
 Sécündüs, aliis. Different. Syn.—Dispàr, dissimilis, diversüs, 
 aliis, mütatüs. 
 
 Altéercór, aris, àtüs stim, ari. To quarrel. Syn.—Cértó, contendó, 
 pügnó. 
 
 Altérnans, antis. adj. Alternating. Syn.—Réciprócüs. Hesitating. 
 Syn.—Ancéps, ànxiüs, dübiüs, incértiis. 
 
 Altérnis, adv. Alternately. Syn.—Vicissim. Phr.—Pér altérnàs 
 vícés. In vicém. Pér vicés. Altérna vicé. Altérnd tempóré. 
 Altérnis vicibüs. 
 
 Altérné, às, avi, àtüm, àré. To alternate. Syn.—Altérnis ágó, dicó. 
 
 Altilis, is. m. & f. Capon, hen. (See Appendix under list of Birds.) 
 
 Altitüdó, inis. f. Height. Syn.—Apéx, vértéx, fástigiüm, cácümén. 
 
 Altér, Oris. m. A father. Syn—Nitritér, patér, génitór. 
 
 Altrix, icis. f. A mother, nurse. Syn.—Nitrix, matér, paréns, 
 génitrix. 
 
 Altüm, i. n. The air, the heavens. Maia génitüm démisit ab alto. V. 
 Syn.—C@lim, aér, xthér. Phr.—Altüm nidis pétiéré rélictis. 
 The sea. Syn—Maré. 
 
 Altüs, 4, im. High, elevated. Régia solis érat süblimibüs alta 
 cólümnis. O. Syn.—Ardüüs, aéríüs, célstis, excelsüs, prcélsis, 
 éditiis, élàtüs, prOcérüs, süblimis, sümmüs, süpremüs. Phr.— 
 Sidéra tangéns. Siirgéns in astra. Eréctüs ad sidérá. Siléx 
 altissima visi. Excéls6 vérticé montis. C&loque edücéré tén- 
 tant. Aéríi cürsü pétit ardiia montis. Ad sidéra dücti. Tall, 
 in speaking of human beings. Syn.—Süblimis, magntis, ingens. 
 Fig.—Illustrious, noble. Syn.—Insignis, nobilis, inclytüs. Proud. 
 Syn.—Süpérbüs, élatüs, süblimis, férox. Deep. Syn.—Pró- 
 
 
 
29 AMBIGUE 
 
 fündüs, imüs. Phr—Alt# neü crédé pálüdi. Prémit àaltüm 
 cordé dólorem. Alta siléntia cogís Rümpéré? Manét alta ménté 
 répostüm. Maré prófündüm. 
 
 Alvearé, aris, Alvéaríüm, ii & Alvearíá, Grim. n. Beehive. Sei 
 lento füérint alvedria viminé téxta. V. Syn.—Alvéüs. Phr.— 
 Céréa técta, castra. Cortícibüs siita cávatis. Corticis antrüm. 
 Apüm sédés, dómüs, cübilé. Et floribüs horréá texünt. Dilci 
 distéendünt néctáré cellas. Examina condünt. Dédala fingéré 
 tectà. 
 
 Alvéüs, éi & ei. m. The bed of a river. Próno rapit àlvéüs àmni. V. 
 Phr.—Solitarim limés aquarim. Spümaàntique inctibat alveo. 
 Impósitas ornos fert, süstínét alvéüs. The hold of a ship. Syn.— 
 Navis, cymbá. Basin. Syn.—Alvéólüs. 
 
 Alvis, i. f. The belly, womb. Syn.—Véntér, ütérüs, ilíá, viscéra. 
 
 Amiabilis, is, €. Amiable, lovable. Ut améris, Amabilis esto. O. 
 Syn.—Amiandiis, gratis, jücündüs, dülcis, suàvís, plácens. 
 Phr.—Dignis ámàri. Dignàndüs ámoré. Fronte et menté 
 bénignüs. Qui sibi concílíat mentes. Qui peéctórá mülcét, 
 allícit. 
 
 Amàrácüs, i. m., f. & Amaraciim, i. n. Sweet-marjoram. (See Ap- 
 pendix under list of Trees, etc.) 
 
 Amáranthüs, i. m. The everlasting, a flower that never fades. (See 
 Appendix under list of Trees, etc.) 
 
 Amaàrities, ei. f. Bitterness. Syn.—Acérbitas, ámarór, álóe. 
 
 Amirér, oris. m. Bitterness. Syn.—Amiéritiés, ámarüm. Phr.— 
 Amari sápór. 
 
 Amiariis, 4, üm. Bitter. Sa&licés carpétis ámárás. V. Syn.—Acér- 
 büs. 'Phr.—Amàriór hérbis. Painful, harsh. Syn.—tTristis, 
 ingrátüs, móléstüs, àspér, dürüs, insuavis, ácerbüs.  Phr.— 
 Rümoóre àccénsüs imàro. Dictis àccendit ámàris. Amara lxto 
 Témpérét risü. 
 
 Ambagé (abl sing.) & Ambiagés, im. f. Windings, detours. Deda- 
 lüs ipsé dólós técti Ambagésqué résolvit. V. Syn—Méandris, 
 Labyrinthis, gyrüs, fléxiss, sínüs, spire, circüitüs, érrér. Phr.— 
 Rémotz ambagés. Obliqua viarüm. Vérborüm ambagé nóvo- 
 rüm. T 
 
 Ambédó, is, édi, &süm, éré.. To gnaw all around.  Syn.—Abrodó, 
 circümroódó, corrodó. 
 
 Ambigó, is, égi, àctüm, éré. T'o be in doubt. Syn.—Dübitó, hzer&ó, 
 flüctáó. Phr—Ancéps animi sim. To hesitate. Syn.—Dübitó. 
 To dispute. Syn.—Conténdé, dispütó, cérto. 
 
 Ambigüé. adv. In a doubtful manner, Syn.—Dübie, varie. 
 
AMBIGUUS 30 
 
 Ambigüüs, 4, im. Double. Agnóvit prolem ambigiam géminos- 
 qué párentes. V. Syn.—Ancéps, géminüs. Ambiguous, doubt- 
 ful. Syn.—Dübiüs, incértis. Treacherous, crafty, deceiving. 
 Syn.—Fallax, pérfidtis, dólosüs, bilinguis. Uncertain, hesitat- 
 ing. Syn.—Ancéps, dübíüs, ànxiüs, incérttis, siispénsiis, flüc- 
 tüans. 
 
 Ambió, is, ivi & fi, itüm, iré. To surround. Oras ambiit aüro. V. 
 Syn.—Cingó, circümdó, circümdücó. To go around, to make 
 a turn, Syn.—Circüméó, óbéó, óbamüló. To flow around. 
 Syn.—Circümfílüó, circümlàbór, compléctór.  Fig.—T o ambi- 
 tion. Syn.—Afféctd, càptó, séctór, aücüpór, vénér. To visit. 
 Syn.—Accédó, ádéó. 
 
 Ambitié, onfs. f. Ambition, an excessive desire of honors. Syn.— 
 Ambitüs, cüpidó.  Phr.—Hónorüm dirá cüpidó. Ambitidnis 
 amor. Impérii sitis. Dómínandi vésana sitis. Régnandi dirá 
 cüpidó. Avaritiz f€dissima nütrix. Quz  mortàliá corda 
 torquét. Ambitioné mala pallét. Vanity, ostentation. Syn.— 
 Fàstüs, süperbíá. Phr—Imménstis imor laüdís. Laüdüm 4r- 
 réctá cüpidó. Lüxüs inani Ambitioné füréns. Vand spléndida 
 fastü. 
 
 Ambitiosüs, 4, im. Ambitious, eager for honor. Phr.—Ambitioné 
 láborans, füréns, trémens. Vanis inhians hónoribüs. Mendicüs 
 hónórüm. Cáàptàtór pópülaris aire. Laüdüm máàgno pércülsüs 
 ámoré. Laiidis ámoré captiis. Varid jactatiis laüdís imoré. 
 Quém laiidis amor incendit, agit, excitát. Cüjüs ürit mísérüm 
 gloria péctüs. Proud, stately. Syn.—Faàstüs, vànüs, stipérbis. 
 Affected, pompous. Syn.—Timidis, élatis, éxquisitis. 
 
 Ambitis, is. m. Tour, circuit. Et prépérantis aquz pér ámüanos 
 ambittis agros. H. Syn.—Circüitüs, orbis, gyrüs, fléxtis, sintis. 
 Fig.—Ambition. Syn.—Ambitid.  Entreaty, prayer. Syn.— 
 Votüm, précés, stüdiüm. 
 
 Ambé, &, 6. Both. Syn.—Düó, titérqué. 
 
 Ambrosia, x. f. Ambrosia, the food of the gods. Phr—Ambrosiz 
 süccüs, cibtis. Déorüm, Divüm cibis. 
 
 Ambülàcrüm, i. n. A private way to walk in, portico, gallery. Syn.— 
 Aréa, pórtícüs, xystüm. Phr.—Tritüm spátiüm. Sémita tita. 
 Xystorüm imménsi tractiis. Arbóríbüs tectüm gratis itér. 
 
 Ambülatió, onfs. f£. Walking, a place to walk in. Syn—Ambiila- 
 crim. 
 
 Ambüló, as, avi, àtüm, aré. To walk. Ambiilat ét sübito fünüs 
 mirattir amici. Prop. Syn.—Pérambiilé, déambüló, inàmbüló, 
 incédó, spátíór, progrédiór. Phr.—itqué réditqué viam. Pér 
 
 
 
31 AMITTO 
 
 
 
 tícitüm némüs iré. Ité pédés qudciinqué férent. Talém sé 
 lxtá férebát. Gréssümque 4d ménia tendit. Instabili gressü 
 metitür littora cóonjüx. 
 
 Améns, tis. adj. Foolish, mad, insane. Arma &méns capid, néc sat 
 rátionis in àrmis. V. Syn.—Déméns, éxcórs, vécórs, insants, 
 málésàánüs, vésants, delirüs, lympháàtüs, fürens, füriosüs. Phr. 
 —Meéntis indps. Ménté cáptüs. Expérs sti. Impós süi. Ra- 
 tidnis égens. Rátioné cárens. Cxca ménté praceps. Non sano 
 péctóré, Qu vos dementía ádegit? Quz mentem insania 
 mütát? Vix béné sanüs. Fügit me rátió. Menté tarbata férór. 
 
 Ameéntiá, z. f. Madness, folly. Qu tanta animds amentíá cepit? 
 V. Syn.—Déméntia, vécordia, insania, fürór, deliríüm. Phr.— 
 Cxctis méntis fürór. Efféra vis áními. Mens délira, insana. 
 
 Améntim, i. n. Strap or thong to hold a javelin or spear. Syn.— 
 Ligamén, lórüm, vincülüm, habéna. Phr.—Améntaqué tor- 
 quent. 
 
 Amicié, is, icüi, & ixi, ictüm, iré. To cover, to clothe. Syn.— 
 Véstió, veló, tégó, involvó, ópérió. Phr.—Amicitir vitibis 
 ülmüs. Fülvis ámicitür ab alis. 
 
 Amicitia, x. f. Friendship, affection. Tllüd àmicitiaà sanctum àc 
 vénérabilé nómén. O. Syn.—Amór, cóncórdiá, gratia, stüdiüm, 
 fides. Phr.—Fóédüs ámoriís. Üsüs amicitiz. Vincülà, vincla 
 ámoris. Féédtis, nexüs amicitiz, His ámór ünüs érát. Spes 
 ánimi crédila mütüi, 
 
 Amictüs, is. m. A garment, clothing, apparel. Pürpüréos móritürá 
 mani discindit ámictüs. V.  Syn.—Amicülüm, véstis, vésti- 
 méntim, tegmén, vélamén, palliim, toga. A veil. Syn—Car- 
 basis, linüm, péplüm, palla. 
 
 Amicüs, 4, im. Friendly, dear. Syn.—Caris, diléctüs. Favorable, 
 propitious. Syn—Bénignis, favéns, faüstüs, felix, gratis, 
 jücündüs, Aptis. Phr.—Dictis àffatür ámicis. Amica frügi- 
 bis zstas. 
 
 Amicüs, i. m. A friend. Tia mé virtüs tibi fecit Amiciim. H. 
 Syn.—Cómés, sódalís. Phr.—]Jünctüs Amicitia. Optima vita 
 süpellex. Sancta cültór aAmicitiz. Véra dictis ámicitia. 
 Paücis münitüs ámicis. Pars áními Pars ánímx méliór. 
 Anime dimidiüm méx. © lücé mágis dilecti sórori.—Dülcé 
 décüs méüm.  Cüjüs notá fidés. Rébüs in àdvérsis cónstàns. 
 Pectórá jünctá fide. 
 
 Amittó, is, isi, issüm, éré. To send away. Syn.—Mittó, rémittó. 
 
AMNIS 32 
 
 
 
 To lose. Syn.—Deémittó, pérdó, abjicié, pond, spóliór, nüdór, 
 exüór, excütiór. Phr.—]Jàctüràm facid, féró, pátiór. Vitam 
 amisit in undis. 
 
 Amnis, is. m. River. Scinditür in géminàs partés circümflüüs 
 amnis. O. Syn.—Flümén, flüviás, anda.  Phr.—Rüünt dé 
 montibüs àmnes. Concitüs imbríbüs. 
 
 Amó, às, avi, àtüm, àré. To love, to cherish. Flüvios dim piscis 
 ámàbit. V. Syn.—Diligó, séquór, séctór, gaüdéó, déléctér, 
 Obléctór, làétór. Phr.—H6c plácét, arridét mihi. Hoc me jüvát, 
 non inihi ingrátüm ést, nón displicét. Carim hábéó. Amoré 
 ténéór. 
 
 AÁmünüs, 4, im. Pleasant, beautiful. Dévénéré lócos lxtos ét 
 ámüGná virétá. V. Syn.—]ücündüs, gratis, litüs. Phr.—De- 
 liciis plenüs. Récréans dülcediné mentes. Dignüs ámoré lócüs. 
 
 Amoliór, iris, itis stm, iri. To remove, to put away. Syn.— 
 Amóvéó, rémóvéó, àrcéó. Phr.—Avértité péstém. — Próhibeté 
 néfàs. 
 
 Amor, oris. m. Love, affection, esteem. Ait mors sollíciti finís 
 ámoris érit. O. Syn.—Amicitià, cóncordiá, gratia, affectüs, 
 stüdiüm, cara. Love of one's country, parents and children. 
 Syn.—Piétas, caritas, affectüs, stüdíüm. Phr—Amér pátrix. 
 Et nati servà commünis ámorem. 
 
 Amóvéó, és, ovi, otüm, éré. To set aside, to displace. Syn.—Ré- 
 móvéó, àmóliíór, àrcéó. 
 
 Amphithéatrim, i. n. An amphitheatre. Omnis Ciesáréo cedat lábór 
 amphithéatr6. M. Syn.—Arená, cavéa, circüs, ctinéi. 
 
 Amphórá, E. f. A vase or jar for keeping wine. Amphórá non 
 mérüit tam prétiosá mori. M. Syn.—Lagéna, quadrantal, 
 cádüs, ioti, Gnóphórüm, tésta, ürná, vas. 
 
 Ampléctér, érís, éxüs stim, écti. To embrace. Sc&Eque ampléctor 
 limina porte. V. Syn.—Ampléxér, complectór. Phr.—Coóm- 
 pléxü ténéó, fóvéó, cingó, excipió. DO circüm brachia collo. 
 Ampléxü pétó. Lacértis, ülnis complectór. Colló brachia pono. 
 To surround.  Syn.—Cingó, àmbió, circümdó, complectór. To 
 embrace, to contain. Syn.—Compléctér, inclüdó, compréndó, 
 continéó. To choose. Syn.—Séquór, inéo. 
 
 Ampléxüs, fis. m. A surrounding or encircling. Syn—Ambitis, 
 circüítüs, circüs. An embrace. Syn.—Complexüs, oscülà. 
 
 Amplificé. adv. Richly, amply. Syn.—Amplé, amplitér, làrge. 
 
 Amplificé, as, avi, atim, àré. To enlarge, to amplify. Syn— 
 Aügéó, ídaügéó, àmplió, prodücó, protráhó, dilató, cümüló, 
 tolló. 
 
 
 
ao ANGELUS 
 
 
 
 Amplió, as, avi, atüm, aré. To enlarge, to increase. See Amplifico. 
 
 Ampliíüs. adv. More, more than. Ampliiis Gbjéctam pàssüs transiré 
 pálüdem. V. Syn—Magis, plüs, süpér, insüpér, pratéréa. 
 Longer. Syn.—Diütiüs. 
 
 Amplüs, à, üm. Grand, spacious, ample. Illés porticibüs rex accipié- 
 bat in àmplis. V. Syn.—Latüs, ingens, magnts, vàstüs, spatio- 
 sis. Phr.—Laté paténs. Noble, illustrious. Syn.—Claris, 
 insignis. Rich. Syn.—Prétiosüs, Ópimüs, ópülentüs. 
 
 Aaqmpütó, às, avi, atüm, aré. To cut, to amputate. Syn.—Sécd, 
 exsécó, résécó, ciedó, récidó, scindó, abscindó, rescindó, éxcido. 
 Phr.—Férro aüféró, sécó, résécó. To prune. Syn.—Pütó, at- 
 tondéó, circümcidó. 
 
 Amygdala, x. f. An almond tree. (See Appendix under list of 
 Trees, etc.) 
 
 An. adv. Whether, or else? (Generally not translated). Syn.— 
 Anné, ütrüm, nüm, €cquid, nümquid. 
 
 Anádémià, atis. n. 4n ornament for the head. Syn.—T&niá, córoni, 
 sertum. 
 
 Anis, atis. f. Duck. (See Appendix under list of Birds.) 
 
 Anáthemá, atis. n. Gift, offering, votive offering. Syn.—Donàriüm, 
 minus, donüm.  Phr.—Mémóres tábelle. Voti argiimenta 
 pótentis. Péndülà signa. 
 
 Ancéps, itis. adj. Two-headed, two-faced. Syn.—Düplex. Doubt- 
 ful, hesitating, uncertain. Syn—Ambigiiis, dübiüs, incértis, 
 ànxiüs. 
 
 Anchórá, i. f. Anchor. Atqué ténàx üncó classém pétit anchora 
 rostro. V. Syn.—Rétinàcülüm.  Phr.—Férréüs dens, üncüs. 
 Anchore mórsüs. Néxü ànchóri cürvo. Anchórá dé prora 
 jácitür. Üncó non allígát anchórá mórsü. Anchórá jàctá ratés 
 ténéat. Fig.—Protection. Syn.—Prsidiüm. 
 
 Ancilé, is. n. A small shield. Lzvàque àncilé gérébat. V. Syn.— 
 Clypéüs, scütüm. 
 
 Ancilá, x. f. Maid-servant. Fallitiir àncillie, décípítürqué lübór. 
 O. Syn.—Fàmülà, sérva, ministra. Phr.—Opérum haüd ignara 
 Minérve. 
 
 Anémoné, és & Anéména, x. f. The anemone. (See Appendix 
 under list of Trees, etc.) , 
 
 Anéthüm, i. n. The herb anise. (See Appendix under list of Trees, 
 etc.) 
 
 Anfractiis, iis. m. Detour, circuit. Est cürvo àánfráctü vallés àccóm- 
 moda fraudi. V. Syn.—QGyrüs, circüitüs. 
 
 Angélüs, i. m. Messenger. Phr.—Czléstis nüntíüs. Divinz méntis 
 

 
 ANGO 34 
 
 interprés. Pénnatiis jüvénis. Cüli démissüs 4b àrcé. Clesté 
 génüs. 
 
 Angó, is, xi, éré. To suffocate, to strangle. Corripit in nódüm cóm- 
 plexüs ét angit inh&rens. V. Syn.—Stràngüló, stringó, süffocó, 
 constringó, prémó, ürgéó. To squeeze hard. Syn.—Prémé, 
 àrctó, cÓarctó, cóercéó, angüstó. Fig—To torment. Syn.— 
 Crüció, torquéó, vexó. 
 
 Angór, Oris. m. Grief, anguish, trouble. Syn.—Dólór, mürór, 
 tristitia. 
 
 Anguis, is. m. Serpent. Latét ànguis in hérbà. V. Syn.—Dricó, 
 serpens, cólübér, hydrüs. 
 
 Angülüs, i. m. Angle, corner. Inqué dómo lícrímàs àngülüs Omnis 
 habét. O. Syn.—Récéssiis. 
 
 Angistiz, arim. f. Defile, narrow pass. Syn.—Faücés. Phr.— 
 Angisti# viarüm. Angisti ádítüs. Arcté via. Fig.—Diffcul- 
 ties, straits. Syn.—Rés ardi&, àngüstz, égenx.  Angüstüm 
 tempüs. Trouble, distress. Syn.—Angór, mürér, dólór, Zrümnz. 
 
 Angüstó, às, avi, àtüm, àré. To straiten, to restrain. Syn—Arcté, 
 cóàrctó, compriímó, stringó. 
 
 Angüstüs, 4, im. Narrow, strait, close. Ingéntés ánimos àngüsto 
 in péctóré vérsant. V. Syn.—Arctiis, arctatis, brévis, cón- 
 tractus. Phr.—Angüstos habéant iditüs. Short, brief. Syn.— 
 Brévis, éxigüüs. Poor, mean, small. Syn.—Macér, misér, 
 paüpér, inops. Needy, pinching. Syn.—Arctis, ténüis, dürüs, 
 aspér, difficilis, àrdüüs, égenüs, àfflictüs. Phr.—Rés àngüstá 
 domi. Ménsa angista. 
 
 Anhélans, àntís. adj. Out of breath. Syn—Anhélis. Breathing 
 forth. Syn.—Spirans, éxspirans. 
 
 Anhelítüs, ais. m. Breath, vapor, scent. Aridüs & làsso véniébat 
 Anhélitiis oré. O. Syn.—Flatüs, halitüs, spiritis, spiràmén, 
 Anima. Phr—Aéthéris haüstüs. Vitalis aürá. Spiraminis 
 aürz. Féssds quatit gér ànhelítüs artis, 
 
 Anhélé, às, avi, àtüm, àré. To be out of breath, to breathe hard. 
 Principio clivi nostér ánhelát équüs. O. Syn.—Spiritüm, auram 
 tráhó, dücó. Aürás càptó, haürió. Phr.—Non réspiraré pótes- 
 tas. Aürzqué grivés cáptàntür hiatü. Longi süspendünt ilia 
 flatüs. To breathe forth. Syn.—Emitté, spiró, exspiró, exhaló, 
 effló. 
 
 Anhélis, 4, am. Short-winded, breathing hard.. Syn.—Anhélans. 
 Phr.—Péctiis ánhelüm.  Cürsü féstintis ánhelo. Breathing. 
 Syn.—Spirans. 
 
 
 
95 ANNITOR 
 
 
 
 Anima, x. f. Air, wind. Syn.—Aürá, ventüs, aer, flatüs. Breath. 
 Syn.—Spirítüs, halitis, spiramén. Phr.—Animi aürárüm lévés. 
 Soul. Syn.—Mens, ánímüs, spirítüs. Phr—Fons vitz, drigé, 
 princípíüm. Pars nostri mélíór. Calo nata. Déi imàgó. Astris 
 debítá. Néscia fati, morté caréns. Corpóréam molém igitàns. 
 Diffüsá pér artis. Ex zthéré missá. Life. Syn—vVita. Phr.— 
 Animam éfflaré, reddéré, éffiindéré, finiré, déponéré, rélinquéré. 
 Linquéré dilcés ánímàs. 
 
 Animadvért6, is, ti, süm, éré. To notice. Syn.—Advertó, observó. 
 
 Animal, alis. n. Animal. Próonáqué cüm spéctént Animalia cétéra 
 terram. O. Syn.—Animians, brütüm, béstia, béllia, férá, pécüs. 
 
 - Phr.—Génüs 6mné férarüm. 
 
 Animó, às, avi, atüm, àré. To give life to. Syn.—Vitàm dáré. 
 Fig.—To encourage. Syn.—Accéndó, incéndó, éxcitó, cóm- 
 móvéó, compelló, hortór. 
 
 AÁniímose. adv. Courageously. Syn.—Aüdàctér, fortitér. 
 
 Anímosüs, 4, iim. Breathing. Syn—Spirans. Living. Syn.— 
 Vivüs, spirans. Full of life, animated.  Syn.—Vividüs, férvi- 
 düs, àcér, véhéméns. Courageous. Syn.—Aüdaàx, fortis, géné- 
 ross, impávidüs, intérrítüs, invictüs, màgnániímüs. Phr.— 
 Prastans áními. Animis cálidüs. Aüctüs ánimo. Robür inest 
 ánimis. Rébüs àngüstis ánimosüs atqué Fortis. 
 
 Animis, i. m. The soul, as opposed to the body. Syn.—Anima, méns, 
 spiritus. Phr.—Pars ignéá nostri athéré nata, divinitts, orta, 
 néscia mortis. Déi mens cénscia. The mind, intelligence. Syn.— 
 Méns, péctüs, cór, ingéniüm, sensüs, rátió. Phr—Animi vis, 
 vires. Opinion. Syn.—Sénsis, sénténtia. Heart. Syn.—Pectüs, 
 cor, mens, affécttis. Courage. Syn.—Péctiis, vis, virtüs, robür, 
 fortitadó. Phr—lIpsé dólor virés ánímo dabat. Vires áni- 
 mümqué mínistrát. Desire, wish. Syn.—Cüpidó, vólüntàs, mens, 
 stüádíüm. Character. Syn.—Ingéníüm, indóles, nàtürá. 
 
 Annalés, Yüm. m. History, chronicle. Si vácét annalés nostrorum 
 aüdiré láborüm. V. Syn.—Fasti, historia, acta. Phr.— Prisci 
 tempóris acta. Aétatis mónümeéntá vétüstz.  Victürz chartz. 
 Annalés volvéré priscós. Antiqui mónümentá pérénnia facti. 
 
 Annéct6, is, xiii, xüm, éré. To attach to. Aürcá cóccínéas ànnéctit 
 fibülá vestes. V. Syn.—Neéctó, ligó, alligó, vincid. To add. 
 Syn.—Adjicié. 
 
 Annitér, éris, nisiis & nixüs stim, 1. To lean to or upon. Syn.—Inni- 
 tór. To strive. Syn.—Nitér, énitór, cónór, cóntendó, moliór, 
 lüctór. Phr.—Conór moliminé màgno. 
 
ANNONA 36 
 
 
 
 Annona, &. f. A year's supply of provisions. Syn.—Cibaria, com- 
 méàtüs. Phr.—Annonàm incéndéré. Price. Syn.—Prétiüm. 
 Phr.—Aügeré annonam. Laxaré, lévaré annonam. Vilis ámicó- 
 rum ést ànnóná. Annona conválescit. Inférré caritatém àn- 
 none. | 
 
 Annosüs, 4, im. Full of years, aged. Ecce ants in médiis résidéns 
 annosa püellis. O. Syn.—Grandévus, longévis, àntiquüs, pris- 
 cüs, vétüs, vétüstüs. Phr.—Aévo, ànnis gravis. Aévi matiris. 
 Annésa vólüminá vatüm. 
 
 Annótó, às, avi, àtüm, aré. To note, to mark. Syn.—NOtó, signó. 
 To remark, to notice. Syn.—N6té, animadvérté, obsérvó. 
 
 Annüméró, 4s, avi, atüm, 4ré. To number among, to add to. Et 
 mihi ndmén Tünc quóqué, cüm vivis ànnümérarér, érat. O. 
 Syn.—Adscribó, accénsé6. Phr.—In nümérüm référó. In nü- 
 méro pono. Nüméro àddó. To count. Syn.—N üméró. 
 
 Annüó, is, i, éré. To nod to, to consent. ÀAnnüit, atqué dólis risit 
 Cythéréa répértis. V. Syn.—Asséntió, cdncédé, próbó, cón- 
 sentíó. To grant, to permit. Syn.—Concédo, tribüó, do, indül- 
 géó, permittó. 
 
 Annis, i. m. Year. Atque in sé süá pér véstigia volvitür ànnüs. V. 
 Phr.—Anni vices, témpüs, tempórá. Annüá orbís. Annorim 
 sériés ét fügá tempórüm. "Témpórá vértüntür Annórüm. Flü- 
 minis instar Làbitür. Post iliquót áristas, hiémés. Volventibüs 
 annis. Age. Syn.—Aétàs, vim. Phr.—Intégér ànnorüm. 
 
 Annüüs, 4, im. Annual, yearly. Syn.—Solémnis. Phr.—Célébra- 
 bànt ànnüá fésta. 
 
 Ansa, X. f. Handle. Et gravis àttrità péndébat canthárüs ànsa. V. 
 Syn.—Ansülá. Phr.—Panda rübér ürcéüs ànsa. A digitis ex- 
 cidit ànsá méis. 
 
 Ansér, éris. m. Goose. (See Appendix under list of Birds.) 
 
 Anté. adv. Before. Syn.—Antéà, príüs, olim, quondàm. 
 
 Anté. prep. Before, in the presence of. Syn.—Coràm, pró. 
 
 Antéa. adv. Before. Syn.—Anté, priíüs, olim, quóndàm. 
 
 Antécápió, is, cépi, céptüm & cáptüm, éré.. To take in advance, to 
 anticipate. Anté lócüm capiés Óócülis. V. Syn.—Occüpó, praé- 
 Occüpó, ànticipó, àntévénió, ántévertó. 
 
 Antécédé, is, cessi, céssüm, éré. To precede, to go before. Syn.— 
 Pr&cédé, antégrédiór, pr&grédiór, antééd, praééó, antévénió, 
 przvénió, pravérté. Fig—To surpass. Syn.—Antécelló, pri- 
 celló, süpéró, émínéó, sápéreminéó. 
 
 Antécelló, is, ti, éré. To surpass. Syn.—Excelló, praééó, vincó, 
 przestó. » 
 
 
 
13 ANTRUM 
 
 
 
 Antéó, éis, ivi & ii, &ré. To go before, to precede. Syn.—Praééó. 
 Fig.—To surpass. Syn.—Antécelló, vincó, pristó, süpéreminéó. 
 
 Antéféró, fers, tüli, làtüm, férré. To take or bring before. Phr.— 
 Antétülit gréssüm. Fig—To prefer. Syn.—Antéhab&3, ànté- 
 pond, priféró. 
 
 Antéponó, is, pósiti, positàm, éré. To place before, to prefer. Syn.— 
 Praféró, antéférd, pliiris fáció. 
 
 Antéquam. adv. Before. Syn.—Príüsquàm. 
 
 Antévénió, is, veni, ventüm, iré. To come before, to get the start of. 
 Syn.—Prevéni6, antécedó, antégrédiér. To excel. Syn.—Anté- 
 cedó, süpéréminéó, éminéd. See Antecedo. 
 
 Antévertó, is, ti, süm, ér& To precede, to outstrip. Syn.—Privertó, 
 precéd6, pravénió. 
 
 Anticipó, às, avi, tim, àré. To anticipate, to prevent. Syn.—Oc- 
 cüpó, praéoóccüpó, antévértó. Phr.—Priór occüpó. To advance 
 before. Syn.—Pr&cürró, àntévóló. 
 
 Antiquitas, àtís. f. Antiquity. Syn.—Vétüstàs, vétérés, prisci, anti- 
 qui. Phr.—Ut priscá géns mortaliim. Fama miratrix sénidris 
 xvi. 
 
 Antiquitüs. adv. Long ago, formerly. Syn.—Olim. 
 
 Antiquüs, 4, im. Ancient, old, antique. Hospitis antiqui sólítas in- 
 tràvímüs dés. O. Syn.—Prisciis, vétüstüs, vétüs, pristinüs., 
 Aged, heavy with years. Syn.—Long&vüs, ànnosüs, grandzvus, 
 sénéx. Anterior to, preceding. Syn.—Pristinis, príór, pratér- 
 itus, élapsts. As a noun, used in the plural. The ancients. 
 Syn.—Vétéres, majorés, prisci. Phr.—Prisct mortales. Ranci- 
 dum aprum antiqui latidabant. 
 
 Antistés, itis. m. Priest. Non sinit illá süi vanas àntistítis inquam 
 Essé précés. O. Syn.—Sücérdos, przsül. Phr.—Sácrorüm an- 
 tistés. Sácrorüm morümqué mágistér. Mitrz quem sácér ornat 
 hónos. Quém.sácér ornát apex. 
 
 Antistita, x. f. Priestess. Syn—Siacérdos. Phr.—Stabat ápüd sa- 
 cras antistita nüminis aras. / 
 
 Antist6, 4s, avi, àtüm, aré. To surpass, to excel. Syn.—Pristó, sü- 
 péró, praccedó, antécelló, antééó. 
 
 Antrim, i. n. Cave, cavern. Et vastas apérit faticés süb rüpíbüs an- 
 trim. V. Syn.—Cávérná, spécüs, spélicüm, spelüncá, récésstis. 
 Phr.—Mons cávüs. Cava riipés. Cavata siléx. Cávüm saxüm. 
 Antrüm lücé cáréns. Solís inaccéssiim radiis. Longo spelüncá 
 récessü. Dómüs atra féràrüm. Antra viréntia müsco. R6rantia 
 fontibüs àntrá. Péndéntia pümicé tectá. Scópülis péndéntibits 
 
ANULUS 38 
 
 
 
 antrim. Silvéstribts abdittis antris. Süb terra fodéré larém. 
 Sab rüpé cávatà. Antra sénant. Hic spelüncá füit vasto süb- 
 mota récéssü. Est spécüs fi médio. Vastdque immanis hiati. 
 
 Anülüs, i. m. Ring. Nisi fülsérit anülüs ingens. J. Syn.—Anellüs. 
 Phr.—Dat digitis gémmàs. Gémmatd nitét anülüs aüro. 
 Dieitos circümlígát aüro. Seal. Syn.—Sigillüm, gémmà. 
 
 Anis, tis. f. An old woman. Ecce ánüs in médiis rés8dens ànnosá 
 püelliss O. Syn.—Vétüli, Aniciila. Phr.—Gráivís ànnis. An- 
 ndsa párens. Cui frons rügis contracta. Grandidr xvo. Invá- 
 lidis inüs enervatá lácértis. Quatiéns vocé tréménté cipüt. Ora 
 rügis éxarata. Sübnixá bácillo. As an adjective. Syn.—Annosá, 
 long#va, vétüs. 
 
 Anxiétàs, atis. f. Anxiety, trouble. Pérpétüa Anxiétas néc ménsix 
 tempóré céssat. J. Syn.—Cira, sdllicitidd. Phr—Anxiétas 
 animi. See Cura. 
 
 Anxíüs, 4, im. Anxious, restless. Sdllicitim tíimór anxíüs irgét. V. 
 Syn.—Ambigüüs, ancéps, dtbitis, incértüs. Phr—Anxia fürti. 
 Grávidüs cüris. See Sollicitus. 
 
 Apér, Apri. m. A wild boar. Fülmén habént àcrés in ádüncis dénti- 
 büs apri. O. Syn.—Süs. Phr—Dénté minax. Déns immanis 
 ápri. Obliqué dénté timéndiis ipér. Viilnificds Actiéns déntés. 
 Vastàns rürá colonis. Indómitüs régnabat ápér. Spiimantis prt. 
 Tilé rüit spargitqué cines. Sanguine ét igné micant Ócüli rígét 
 horridá cérvix. 
 
 Apérió, is, ti, értiim, ir&. To open. Nüminé claüsa xpérit, claüdit 
 apérta süio. O. Syn.—Réséró, réclüdó, pàndó, patéfacis, di- 
 dücó. Phr.—Laxat claüstrá Sinon. Stipér fóribüs réclüsis. 
 Hospitibüs résérans sécréta. Jamqué fórés apérit. To release. 
 Syn.—Lax6, solvó, résolvó, rélax6. To unfold, to manifest. 
 Syn.—Détégó, nüdó, expiles: To show. Syn.—Patéfaci6, ds- 
 tendó, detégó. 
 
 Apérté. adv. Openly, plainly. Syn—Palam, mánifeste. Frankly. 
 Syn.—Ingéniié, sincéré. 
 
 Apértis, 4, im. Open. Jamque Adéo éxiérat portis équitattis Apértis. 
 V. Syn.—Réclüsüs, patéfacttis, résératüs, Adapértiis, pitens, 
 hians, híülcüs. Discovered. Syn—Détéctiis, nüdatüs, nüdüs. 
 Free, open. Syn.—Libér, pitens. Manifest, clear. Syn.—Cér- 
 tis, clartis, manifésttis. Frank, open. Syn.—Candidis, in- 
 génüüs, sincérüs. 
 
 Apés (Apis), fs. f. A bee. Cécropias innatüs apés amor ürgét ha- 
 bendi. V. Phr.—Apüm agmén, éxamén, exercítüs. Géns dpiféx 
 mellis. Néctaris artificés. Florüm tiirb’ ripix. Sttidiés% cóhors. 
 
 
 
39 APPLICO 
 
 Crara thymo pleni. Thymo paste. Mellé gravide. Hymétti 
 pópülatrices. Carpit apis studidsa thymos. Veris pópülàntür 
 ópés. Grata cárpentis thyma pér laborém plürímüm. Exércitis 
 méllifér. Pér campos volitant. Compléat üt dulci sedülá mellé 
 favs. 
 
 Apéx, icis. m. Crest of wool that surmounted the head-dress of the 
 Flamens. Also an omen in the form of a flame at the sacrifices. 
 Syn.—Crista. Top, summit. Syn.—Cülmén, cácümén, vertex, 
 fastigiim. 
 
 Apothéca, x. f. Cellar, larder. Ait ápóthécá précis intacta est aüt 
 pécüs. H. Syn.—Cellà. Inn, store. Syn—Tabérna, Officina. 
 
 Apparatis, is. m. Apparel, adornment. Pérsicos odi, püér, appá- 
 ratis. H. Syn.—Páratüs, pompa. 
 
 Apparé6, és, üi, ítüm, éré. To appear, to be seen. Apparént rari 
 nantés in gürgité vàsto. V. Syn.—Vidéór, cernór, aspicidr, cón- 
 spiciór. Phr.—Me óstendó. Visüs ádessé mihi. Visa mihi ante 
 ócülos. To be evident. Syn.—Liquét, pátét, ápértüm est. 
 
 Appáró, às, àvi, àtüm, àré. To prepare, to make ready. Incértis 
 quàs Jünó férat, quas appárét iràs. V. Syn.—Páró, compáró, 
 prapáró, ornó, ádornó, instrüó, àccingó. 
 
 Appelló, às, avi, àtüm, aré. To address, to speak. Syn.—Compelló. 
 To declare, to proclaim. Syn.—Déclaró. To name. Syn.—VÓócó, 
 nomínó, compelló (as). Phr.—Nomíné clàmó. Et genti nomen 
 dédit. Sic nóminé dicünt. Romands stid dé ndminé dicét. To 
 interrupt. Syn.—Intérpelló. To invoke. Syn.—Invócó, téstór. 
 
 Appelló, is, üli, ülsüám, éré. To drive or lead towards. Féssos ad 
 littórá cürvá jüvencos Appüléràm. O. Syn.—Addücó, ad- 
 móvéó, advéhó. To touch, to board, to disembark upon. Syn.— 
 Appellór, àpplicór, àdvéhór, advértór, àallabór. Phr.—Littoórá 
 nàvé tàngó. Tellüré pótiór. Portüm tangé, ténéó, sübéó. Porta 
 considó, quíescó. Plénis sübit Ostiá velis. 
 
 Appénd6, is, di, süm, ér& To suspend. Syn.—Süspéndó. Fig.—To 
 weigh. Syn.—Pérpeéndó, pondéró. 
 
 Appété, is, ivi & if, itüm, éré. To seek to attain. Syn.—Pété, 
 nitór (in), afféctó. To seize. Syn—Préhéndé, àppréhéndó. To 
 attack. Syn.—Pétó, invadó, impétó, aggrédiér, idóriór. To de- 
 sire. Syn.—Expétó, cüpió, optó, éxdptd, péroptó. To approach. 
 Syn.—Advént6, própinquó, instó. Phr.—Fi6 própiór. 
 
 Applicé, às, avi, àtüm, àr&. To attach to, to apply to. Syn.—Adhibéó., 
 admóvéó, àddó, adjicié, adjüngó, àpponó. To conduct, to lead 
 towards. Syn.—Agé, dücó, appélld (is). 
 
APPONO 40 
 
 Apponó, is, pósüi, pósítüm, éré. To place near or upon, to add. Hoc 
 quóqué nesció quid nostris apponé líbellis. O. Syn.—Addó, 
 aàdmóvéó, adjicié, affingó, adjüngó. To serve at table. Syn.— 
 Pond, afféró. 
 
 Appréhendó & Appréndó, is, di, sim, éré. To ae: to seize. Syn.— 
 Préhénd6, préndé, capié, corripió, arrípió. 
 
 Apprime. adv. Very, much, excessively. Syn.—Valdé, mültüm, ap- 
 prima. 
 
 Appróbó, às, avi, àtüm, àré. To approve. An véréar né nón àppróbét 
 illa Gétes? O. Syn.—Próbó, laudó, ame, assentiór. To prove. 
 Syn.—Próbó. 
 
 Apprópéró, às, avi, atüm, aré. To hasten, to advance quickly. Syn.— 
 Própéró, féstinó, céléró, accéléró, advóló, matüró. Phr.—Grá- 
 düm ürgéó. 
 
 Apprópinquó, às, avi, àtüm, àré. To approach. Syn.—Própinquó, 
 àccedó, àdventó, advénió. Phr.—Jamqué própinquabànt portis. 
 
 Apricér, aris, àtüs stim, ari. To keep in the sun. Phr.—In aprico 
 spátiór, ambüló, sto, sédéd. 
 
 Apricüs, á, im. Exposed to the sun. Mitis in apricis cóquitür vindé- 
 mia saxis. V. Phr.—Soli expósitüs, expostüs, pátens, obnoxiüs. 
 A véntis tütüs, defensüs. Solé gaüdens. 
 
 Apté. adv. Justly, a propos, aptly. Syn.—Accommódate, recte, béné, 
 cOnvéniéntér, décentér, opportüne, tempóré&. 
 
 Aptó, às, avi, àtüm, àré. To fit, to adjust. Intéréà classem vélis 
 aptaré jübebát. V. Syn.—Adapté, accommódó, cómponó, in- 
 strüó, intérstrüó, Ornó, pard. Phr.—Aptàt sé pügna. Animds 
 aptént àrmis. Nérvoque aptaré sagittis. Aptat ad àrmá manis. 
 Latérique àccommódát énsém. 
 
 Aptis, 4, im. Adjusted, attached. Syn.—Coónnéxüs, conjünctüs, có- 
 h&réns, àccommódàtüs.  Fig.—Fit, proper. Syn.—Congrüüs, 
 ídonéüs, commódüs, àccómmódüs, opportünüs, habilis, ütilís, 
 convéniíens, décéns, bónüs. Phr.—Lócüs àptüs équis. Remis 
 apta pálüs. Aétas mollis ét àptá régi. Aptidr est ménsá jóco. 
 
 Apid. prep. At the house of. Syn.—intér, ad. In the presence of, 
 before. Syn.—Córàm, anté. Jn. Syn.—Intér, in. Near. Syn.— 
 Jüxtà, própé, ad, circum, ante. 
 
 Aqua, &. f. Water. Quid próhibétis Aquas? üsüs commünis áquàrum 
 ést. O. Syn.—Ündà, hümór, líquór. Phr.—Simplicis hümór 
 áqua. Térrz circümflüüs hümór. Spring water. Syn.—Lymphá, 
 látex, fons, fontes. Phr.—Aqu fons, lapstis. Décürsüs aqua- 
 ram. Líquorés gélidi. Aqua fontibüs haüstá. Jiigis aqué fons. 
 Sümmoque haüsit dé girgité lymphas. Ad áquix léné cápüt 
 
 
 
41 ARBITER 
 
 
 
 sacre. River water. Syn.—Flümén, flivits, fliéntim. Marsh- 
 water. Syn.—Palis, stagnim, lactis. Phr.—Lócá feta pálüstri- 
 bis ündis. Rain-water. Syn.—Plüviá, imbér. Sea-water. Syn — 
 Maré, Néptünüs, ündá, flüctüs, sal, sálüm. Phr.—Spüméà mür- 
 murat ündá. Navés àccipíünt inimicum imbrem. 
 
 Aquális, is. m. Water-pot, vessel, pitcher. Syn.—Pocülüm, vas. 
 
 Aquilá, x. f. Eagle. (See list of birds in appendix). The Roman 
 military standard. Syn.—Signüm, vexillüm. 
 
 Aquiló, onís. m. The north wind. Frigidüs ét silvis Aquilé décissit 
 hónorém. V. Syn.—Bóréas. Phr.—Vis, rabiés, impétüs, fürór, 
 flatüs, flamíná áquilonis. Aquiloniüs flatás. Bóréalià flabrá. Bis- 
 tóniüs türbó. Armáàtüs türbiné. Concrétis grandiné pennas. 
 Spargit ab 4xé nivém. Stridéns aquiloné prócellá. Hiems áqui- 
 lonibüs horrét. . 
 
 Aqu6r, aris, àtás süm, ari. To water, to give water to. Syn—Ada- 
 qué. Phr.—Ad áquàm, pótüm dücó. Aquas, flüvios ministré, 
 prabéó. 
 
 Aquósüs, 4, im. Watery. Et áquósüs albo Corpóré lànguór. H. 
 Syn—Himidis, üdüs. Clear as water. Syn.—Péllicidis, 
 
 |. vitréüs. 
 
 Ara, à. f. Altar. Ut vétüs Accénsis incandüit ignibüs ara. O. Syn.— 
 Altaré. Phr.—Türé caléns. Türé pio rédólens. Flammis lücéns. 
 Fümàns sácris ignibüs. Mülto que fümát ódoré. Daré sérta 
 pér àràás. Aris imponéré dona. Türé calént àrx. Refuge, asy- 
 lum. Syn.—Asylüm, portüs, arx, pérfügiüm, aüxiliüm. 
 
 Arànéá, x. f. Spider. In fóríbüs 1axds süspéndit áranécá cásses. V. 
 Syn.—Aranéis, aranédlis, aranédla, áráchne. Phr.—Invisá Mi- 
 nérvi. Ténüi stamén dé péctóré dücit. Incaütàs figit árànéá 
 müscás. Antiquas éxércét aranéa telàs. Spiders web. Syn.— 
 Arànéüm. 
 
 Aratér, oris. m. Ploughman, tiller of the soil. Robüstüs quóqué jam 
 taüris jügi solvét áràtór. V. Syn.—Rüricólá, agricdla, cólonüs, 
 villicás. Phr—Agélli, agri cültór. Praceptór arandi. Cürvi 
 módéràtór aratri. Grávem düro térram qui vértit aratro. 
 
 Aratrim, i. Plow. Vomis ét inflexi primüm grávé robür áratri. V. 
 Syn.—Vomér, Phr.—Déns vóméris. Cürvi pondüs 4ratri. 
 Adünci vülnéra áratri. Cürvi formam Accipit ülmüs 4ratri. 
 Véniünt ád aratra jüvenci. 
 
 Arbitér, Ítri. m. Judge. Arbitér és fórmi; cértamina sisté déarüm. 
 O. Syn—Jüdéx. Phr—Quém pénés Arbitrium est. Pacis Ac 
 belli médiüs. A witness. Syn.—Téstis, conscíüs. Prince, ruler, 
 
ARBITRIUM 42 
 
 master. Syn—M6dératér, réx, rectór, dóminüs. Phr.—Arbitér 
 impérii. Maris arbitér. 
 
 Arbitriam, ii. n. Judgment, decision. Syn.—Jidiciim, décrétüm, 
 sénténtia. Phr.—Arbítriüm litis trajécit in omnes. Wish, de- 
 sire. Syn.—Líbidó, vólüntàs, nütüs. 
 
 Arbitrér, àrís, atüs sim, ari. To judge, to think. Syn.—]üdicó, cén- 
 sé6, aütümó, crédó, réór, éxistimd, séntid, pits. 
 
 Arbor & Arbés, éris. f. Tree. Cingit ét angüstás arbor Spaca cómaàs. 
 O. Syn.—Arbüstüm, arbiscila, frütex, virgültüm, silva. Phr. 
 Arboris ümbrá, frondes, hospitiüm, rami. Exténdéns late sia 
 brachia. Ramis diffüsá. Pátülis làxüriosá cómis. Opaca cómis. 
 Frondibüs àrbos Lüxüriat fecündá nóvis. Früctibüs décorá. 
 Largis früctibüs 6nérata. Excélsds téndéns ad sidéra ràmos. 
 Tolléns sé vértice ad aürás. Nivéis überrímá pomis. 
 
 Arbüstüm, i. n. Grove of trees, orchard. Syn.—Arbóretüm, virétim. 
 
 ; Phr.—Lócá virgültis consita. Lócüs arbóribüs fréquéns. Résó- 
 nant àrbüstá cicadis. Bush, shrub. Syn.—Frütex, virgültüm, 
 arbüscülà. 
 
 Arbütüs, i f. The wild strawberry or cherry tree. (See Appendix 
 under list of Trees, etc.) 
 
 Arca, &. f. Box, chest, coffer. Syn.—Arcülàá, cápsá, capsülá, scri- 
 níüm. Coffin. Syn.—Férétrüm. 
 
 Arcàné & Arcané. Secretly. Syn.—Clàm, fürtim, látentér, dcciilté. 
 
 Arcànüm, i. n. Secret, mystery. Arcànüm néqué tü scrütàbéris ül- 
 liis ünquàm. H. Syn.—Sécrétim, mystériim. Phr.—Méntis 
 abdita, occültá, latébrz. 
 
 Arcaniis, 4, im. Secret, mysterious, hidden. Té cólére, àrcànos 
 étiam tibi crédéré sensüs. V. Syn.—Conditüs, àbsconditüs, ab- 
 stüsüs, àbditüs, laténs, latitans, Ópértüs, ádópertüs, réconditüs, 
 czéciis, Obdüctüs, intímüs, sécrétüs, téctiis, ceélatüs, invisüs. 
 Phr.— Qu nàtürá négavit Visibüs hümanis. 
 
 Arcéó, és, üi, ctüm, éré. To keep off, to repulse. Quem fügis ait 
 quis té nostris amplexibüs arcét? V. Syn.—4Abàrcéó, amóvéó, 
 pelló, répelló, propelló, propülsó, àvertór, àmoliór, absterréó, 
 próhibéó, ábígó. Phr.—Arcéri patria. Pr&sépibiis arcent. Tró- 
 jandsque àrcéát ürbé. Finibüs àrcerét. To restrain, to bind. 
 Syn.—Cóércéó, cóhibéó, contínéó, impédió, réprimó, stringó, 
 constringó, vinció. 
 
 Arcéssitüs, is. m. Summons. Syn.—Rógàtüs, vócatüs, mandatim. 
 
 Arcéss6, is, ivi, itim, éré. To send for, to summon. Si pótüit manés 
 arcésséré cónjügis Orpheüs. V. Syn.—Accié, àccérsó, vócó, 
 advócó. 
 
 
 
 
 
43 ' ARDOR 
 
 
 
 Architéctüs, i. m. An architect, a master builder. Syn.—Architécton, 
 strüctór, zdificatór. Fig.—lnventor. Syn.—Machínàtór, aüc- 
 tor. Phr.—Doli fábricatór. 
 
 Arcté. adv. Straitly, closely. Syn.—Angüsté, préssé. 
 
 Arcté, às, Avi, tim, aré. To crowd, to press close. Syn. —Angüstó, 
 contrah6, coarcté, prémó, comprimó, stringó, constringó. pus -— 
 In àrctüm cónstringéré. 
 
 Arctüs, 4, im. Straitened, narrow. Vinclaqué sopitas siding in àrctá 
 mánüs. O. Syn.—Angüstüs, arctatiis, contracttis, strictüs, con- 
 strictüs, coómpréssüs. Phr.—In àrctüm, in àrcto. 
 
 Arcüó, às, avi, àtüm, aré. To bend like a bow, to arch. Syn.—Cürvó, 
 incürvó, cáméró. Phr.—In àrcüm sinüó, fléctó, cürvó. 
 
 Arcüs, is. m. A bow, hand-bow. Aüréüs éx hüméro sénat àrcüs ét 
 arma Diane. V. Syn.—Cornü, nérvüs. Phr.—Fléxilé córnü. 
 Incérto débilis àrcü. Nitido spectabilis arci. Arcü prsignis 
 ádüncó. Arcüm téndéré, flectéré. Et spicülá tendéré cornü. 
 Arcü conténtá paratd. Intendünt acrés arcüs. Rainbow. Syn.— 
 Iris. Phr.—Plüviüs describitür àrcüs. Variata lücé ritbéns. 
 Ingens süb nübibüs àrcüs. Pratexens pictà férriginé c&lim. 
 Vault, arch. Syn.—Fornix, caméra. 
 
 Ardéa, x. f. Heron. (See Appendix under list of Birds.) 
 
 Ardéns, éntis. adj. Inflamed, burning. Syn.—Accénsüs, incénsis, 
 inflammiatits, flagrans, torrens, ignitüs, fervens, fervidüs, cálens, 
 cálidás. Brilliant, shining. Syn.—1gnéüs, rütflans, rütílüs, có- 
 rüscüs, flammatüs, scintillans. Eager, impetuous. Syn.—Acér; 
 impigér. Furious. Syn.—Férvéns, férvidts, cálens. 
 
 Ardé6, és, si, süm, éré. To burn ,to be on fire. Fértilis àccénsis més- 
 sibtis àrdét ágér. O. Syn.—Ardéscé, éxardéscé, flágró, conflà- 
 gro, àccendór, incéndér, crémór, ürór, ádürór, fervéó, zstüó, 
 càndéó, incàndéscó, ignéscó. Phr.—Flàmmis, ignibis, corripiór, 
 ürór, consümór, péréó. Considére in ignes. Flammis crépitaré. 
 Ignés ad técta férüntür. To shine, to glow. Syn.—Fuülgéó, 
 mico. To desire. Syn.—V6l6, desidéró, clipio. To be filled with 
 passion. Syn.—Exardé6, xstiié, cáléó, ürór, incéndor, füró, éx- 
 càndescó. 
 
 Ardéscó, is, éré. To take fire. Syn.—lnàrdéscó, ignéscó, incéndór. 
 See Ardeo. 
 
 Ardór, oris. m. Violent heat. Térrzque ardoré déhiscünt. V. Syn.— 
 Aéstüs, cilór, fervór. Phr.—lIgnéüs àrdór. Flàmméüs ardor 
 silvas éxédérat. Love, affection. Syn.—Amór. Desire, longing 
 for. Syn.—Amór, stiidiiim, cüpidó, vólüntàs. Phr.—vViséndi 
 principis àrdór. Quréndi néminis ardór. Fürít àrdór édendi. 
 Passion. Syn.—Férvór, cálór, &stüs, impétüs, vis, fürór. 
 
ARDUUS 44 
 
 
 
 Ardüüs, 4, im. Lofty, high. Mons ibi vérticibis pétit ardüüs stra 
 düobüs. O. Syn.—Altüs, célsiis, süblimiís, abriipttis, przcéps, 
 invíüs. Phr.—Ardüá térrarim.  Ardüá pénnis Astra séqui. 
 Amantés àrdüá dümi. Difficult. Syn.—MOléstüs, gravis, diffi- 
 cilis, ópérosüs. Phr.—Magn& molis. Rés àrdüx. Nil mortali- 
 bus àrdüum est. 
 
 Aréá, €. f. Barn-floor, threshing floor. Aré& cüm primis ingenti 
 zquanda cylindro. Phr.—Créta sólitandá ténaci. Aequàto plana 
 aréa tergo. Quidquid de Libycis vérritür aréis. Crébrd sonat 
 aréa pülsü. Smooth surface, a plain. Syn.—Campüs, planitiés, 
 zequor. 
 
 Aréfáció, is, éci, actiim, éré. To dry. Syn —Siccéd, éxsiccé. 
 
 Aréna, &. f. Sand. Colléctum hümorém bíbülà didücit 4réna. V. 
 Syn.—Sábülüm. Phr.—Aggér, cámülüsárenix. Nüméro cárens. 
 Nimbüs árénz.  Fürit £sttis árenis. Zéphyro türbantür arén&. 
 The arena. Syn.—Amphithéatrüm, circüs, cavéa, aréa. 
 
 Arénésiis, 4, im. Sandy. Littüs Árénosüm Libyés véentosqué sécabat. 
 V. Phr.—Arénis crébér, stratiis, obdüctüs, tectüs, squaléns. 
 
 Aréé, és, üi, éré. To be dried up, to be parched. Arét agér, vitio 
 moriéns sitit 4éris hérba. V. Syn.—Aréscé, aréfid, siccór, éx- 
 siccór, marcéé, ürór, exürór. Fig—To be dry, to be thirsty. 
 Syn.— Sitio. 
 
 Argéntéis, 4, iim. Of or made of silver. Aürátis vólitàns àrgentéüs 
 ansér Porticibüs. V. Phr.—Argént6d factiis, gravis, sólídüs, 
 mícans. Argéntd cxlata bipénnis. Shining like silver. Syn.— 
 Albüs, candidüs, licidiis, pellücidüs, nitidtis, radians, niténs. 
 
 Argéntüm, 1. n. Silver. Vilíüs argéntum ést aüroó, virtütibüs aürüm. 
 H. Phr.—Argénti métallüm. Lévis argénti lamina. Argenti 
 vàscülá piri. Argéntd filgébat dpis. 
 
 Argümentór, Aris, àtüs süm, ari. To dispute, to argue. Syn.— 
 Rátiocinór, dispütó, disséró, próbó. Phr.—Doctis verbis dis- 
 séró, discéptó. 
 
 Argiméntim, i. n. Argument, proof, reasoning. Syn.—Ratid. Sign, 
 indication. Syn.—Signiim, indiciüm, nota. Subject-matter. 
 Syn.—Matéríes, matéria. 
 
 Argité, is, iti, ütüm, ér&. To show, to prove. Dégénérés ánimos tímór 
 argtit. V. Syn.—Indícó, monstró, Ostendó, prodó, significo, 
 détégó, déclàró. To blame. Syn.—Incrépé, carps, répr&héndó, 
 dàmnó, nótó. To accuse. Syn.—Accüsó, incüsó, insimüló, cülpó. 
 
 Argité. adv. Skilfully, ingeniously. Syn.—Acüte, callidé. 
 
 Argitiz, àrüm. f. Wit, pleasantries. Syn.—Jéci, salés. Phr—Aciité 
 dicta. 
 
 
 
45 ARMO 
 
 
 
 Argütüs, 4, im. Clear, penetrating, piercing. Hic argütá sacra pén- 
 debit fistálá pint. V. Syn.—Acitis, stridülüs, sÓnOrüs, stri- 
 dens. Melodious. Syn.—Cánorüs, liquídüs. Subtle, ingenious. 
 Syn.—Acütüs, ingéníosüs, solers, sübtilis. Pointed, sharp. 
 Syn.—Acütüs, brévis, exilis. 
 
 Ariditas, atis. f£. Dryness. Syn.—Siccitàs. 
 
 Aridüs, 4, am. Dry, arid. Arídá, circüm Nitriménta dédit. V. 
 Syn.—Aréns, àréscéns, siccüs, siccatüs, híülcüs, marcidus. 
 Phr.—Hümorís égéns, égenüs, expers. Burnt, parched. Syn.— 
 Ardéns, torrídüs, flagrans. Fig—Poor, miserable. Syn.— 
 Ténüis, inops, jejünüs. 
 
 Ariés, ariétis & ariétis. m. A ram. Ipse Ariés étiam nünc vellérá 
 siccát. V. Phr.—Düx óviüm. Lanigéri grégis defensór. In- 
 nócüi pécórís tütelá. Bellàtor cornüqué férox. A battering- 
 ram. Phr.—Machiná bellicá. Vix müris tólérandá lües. Müros 
 disjiciéns. Labat ariété crebro. Ariété dissiliünt müri. 
 
 Ariété6 & Ariétó, às, Avi, àtüm, aré. To push or butt like a ram. 
 Ariétát in portàs ét düros Objícé postes. V. Phr—Ariété im- 
 pétó, verbéró, férió, quàtió, concütió. 
 
 Arista, &. f. The awn or beard of grain, also the grain itself. Moll 
 paülàtim flavéscét campiis árista. V. Syn.—Spica, cülmüs, 
 frigés, messis, ségés. Phr.—Grávidis procümbàt cülmüs áristis. 
 Canis flavéscit cülmüs áristis. Téntés glómérantür áristi. 
 Zéphyro gráciles vibrantur aristz. 
 
 Arma, orüm. n. Arms, weapons. Fürór arma ministrát. V. Syn.— 
 Férrim, ensis, gládiüs, hasta, jácülüm, telüm.  Phr.—Dirá 
 nécis instrüméntá.  Armorüm vires. Invisd mátribüs arma. 
 Czxdé cálentíá. Ensés clypéiqué sónant. Arma hórréndüm 
 sónüéré. Armorum ingrüit horrór. Arma citi, ferte arma viri. 
 Arma àméns cápió. Rürsüs in arma férór. Cüncti cócamüs 
 in arma. Arma páràte ánímis.  Teücrüm Arma quiéscünt. 
 Arma dépósüeré hüméris. Defensive armor. Syn.—Cl¥péis,. 
 loricá, gáléá. Phr.—Armórüm titamén. Corpóris münimini. 
 War. Syn.—Bellüm. 
 
 Arméntüm, i, n. Herd. Millé grégés illi tótídémque àrméntá pér 
 hérbàs Pascébant. O. Syn.—Bóveés, taüri, jüvénci, vàccie, pécüs. 
 Phr.—Córnigéri grégés. Stábülis àrméntá ténéré. Pàscüntür 
 virides àrméntá pér hérbàs. 
 
 Armifér, ér3, grim. Bearing arms, warlike. Syn. 
 poténs, 4rmisdniis, bellatór, bellatrix. 
 
 Armó, às, avi, àtüm, aré. To arm, to give arms to. Tim quóqué 
 
 
 
 
 
 
 
 Armigér, armi- 
 
ARMOR 46 
 
 
 
 fas nobis Teücros àrmàré füissét. V. Phr.—Armis indüó, cingó, 
 münió. Arma do. In prolíá àrmó. Ensés dextris àptó. Só- 
 cids simul instrüít àrmis. To furnish. Syn.—lnstrüó, münió. 
 To equip. Syn.—Instrüó, ornó, páró. 
 
 Armór, Aris, àtüs sim, ari. To arm oneself. . Phr.—Armis indüór, 
 instrüór, müniór. Arma cápéssó, cipió, smd.  Cingor fülgen- 
 tíbüs armis. Armor in prülíá. Latérique àáccommódát ensem. 
 Spólíis sé quisqué récentibüs àrmát. 
 
 Aré, às, avi, atim, àré. To labor, to till the fields. Frügibüs infelix 
 €Á néc mànsuéscit áràndo. V. Phr.—Térram, tellarem, hümüm, 
 arva, jügérá, Ágrüm Áràátro, voméré, rastris, lígoné cóló, sübigó, 
 scindó, proscindó, vértó, fódió, exercéó. Glébas frango. V6- 
 méré Ágrüm sülcàré. Rastris térram démaré. Térràm vértébat 
 áratro. Válídis térram proóscindé jüvencis. 
 
 Arrigó, is, exi, éctüm, éré. To raise. Syn.—Erígó, sübrígó. Phr.— 
 Arréxére ánímos laeti. 
 
 Arripíó, is, üi, reptüm, éré. To seize. Syn.—Rápió, sübripió, 
 cápió, préhéndó, préndó, àpprendó, occüpó. 
 
 Arrógó, às, avi, atim, àré. To claim for oneself, to attribute to one- 
 self. Jürá négét sibi nata, nihil non arrógét àrmis. H. Syn.— 
 Vindicó, àdsciscó, sümó, àssümó. To give. Syn.—Afféró, tri- 
 büó, àddó. 
 
 Ars, artis. f. Art, science. Quo nón ars pénétrat? discünt lacrimare 
 décéntér. O. Syn.—Doctriná, sciéntia, disciplina, stüdiüm. 
 Phr.—Invéntrix Ópérüm. Ingénii fetis. Natire amülá. Si 
 látét ars, prodest. The liberal arts. Syn—Stidia. Phr.— 
 Müsàrum ét Apdllinis artes. Stüdíi süccessór ét hérés. Raras 
 dotata pér àrtes. The mechanical arts. Syn.—Artificiim, in- 
 düstríá, solertiá. Phr.—Inópi misérabilis arté. Tantz artis 
 Opts. Artifice, ruse, deceit. Syn.—Fraüs, dólüs. Phr.—Millé 
 nócendi artés. 
 
 Artícülüs, i. m. A joint or knot. Syn.—]ünctürá, compàgó, com- 
 pagés, nodüs. 
 
 Artiféx, icis. m. Workman, artisan. Artífícümqué mánüs intér se 
 ópérümqué líborém Miratir. V. Syn.—Ópifex, fabricator. 
 Phr.—Idónéüs irti Cuilibét. Inventor. Syn.—Fabricatér, aüc- 
 tór, Spiféx, caüsá. 
 
 Artífíciose. adv. Artistically, with skill, according to the rules of 
 art. Phr.—Mülta àrté. Arté mágistra. Pér àrtem. Maültà 
 quém fécérát àrté. Arté láborata véstés. Tantiis décór affüit 
 arti. 
 
 
 
 T e gr ier PET ym 
 
 TANE 
 
 
 
 
 
47 ASPECTUS 
 
 Artificitim, fi. n. Art, profession. Syn.—Ars. Skill. Syn.—Soler- 
 tia. Phr.—Egrégiiis lábór artificis. 
 
 Artis, tim. m. Limbs, joints of the body. Syn.—Mémbrá. Phr.— 
 Corpóris artis. Et màgnós mémbrorum Artis. 
 
 Aründinosüs, 4, im. Full of weeds. Phr.—Crébér áründinibüs. 
 Milta áründiné crébér, fréquéns, ópértüs, tectüs, viridans. 
 
 - Áründó, inis. f. A reed or cane. Hic viridés ténérà pr&téxit árün- 
 diné ripas. V. Syn.—Avéna, cálámüs, canna. Shepherd's pipe, 
 flute. Syn.—Fistülà. Arrow. Syn.—Télim, jácülüm, spicü- 
 lim, ságittá. Pen, Syn.—Calamis. 
 
 Arüspex, icis. m. Soothsayer, diviner. Cénsóre Ópüs ést án árüspicé 
 nobis? J. Syn.—Véatés, aügür, conjéctór. Phr.—Fata canéns. 
 Véntiri pr&scíüs vi. Véntiri cértüs. Intérprés áb extis. 
 
 Arvina, €. f. Fat, tallow. Et spictila lücídá térgünt Arvind pingui. 
 V. Syn.—Adéps, sébüm. 
 
 Arvüm, i. n. A field, tilled field. Externüm pátrío cóntingát ámi- 
 citis àrvüm. O. Syn.—Agér, cültá, sata, jügérá, rürá, sólüm, 
 nóvàlé, nóvàliá, ségés. Phr.—Optimá pingui Arva sólo. Impé- 
 rát àrvis. Insülá nobilis àrvis. 
 
 Arx, àrcls. f. Height, summit. Impigér ümbroósa Parnassi constitit 
 àrcé. O. Syn.—Cülmén, vértéx, cácümén. Célsa sédét Aeólüs 
 àrcé. Citadel, fort, fortress.  Syn.—Castellüm, tirris. Phr.— 
 Urbis tütàmén, münimén, propügnàcüli.  Edüctá süb aüràs. 
 Montis strüctá jügo. Ipso tütá lóco. 
 
 Ascéndó, is, di, stim, éré. To mount, to ascend.  Scális àscendéré 
 miirés. V. Syn.—Cénscéndé, scándó, àssílió. Phr.—Ascénsit 
 montém vincó.  Nitüntür gradibis.  Monté pótitüs.  Cürsü 
 pétit àrdüi montis. Evadéré ad sümmi fástigiá montis. Se 
 tolléré sürsüm. 
 
 Ascensüs, is. m.. Ascent. Sümmi fastigia técti Ascénsü süpéró. V. 
 Syn.—Conscénsüs, Phr.—4Ascénsü süpéràré cácümén. 
 
 Ascia, x. f. Axe, hatchet. Syn.—Bipénnis, sécürls. 
 
 Ascribó, is, psi, ptüm, éré. To write, to add in writing. Réstat üt 
 Ascribat littéra nostrá: valé. O. Syn.—Annüméró, inséró, addé. 
 To attribute to. Syn.—Attribtié, àssignó, tribüó, référó, im- 
 pond, impütó, asséró. 
 
 Asínüs, i. m. & Asina, x. f. An ass. Syn.—Asélliis, ásellá, aüri- 
 tülüs. Phr.—Raücà vóocé rtidéns. Lénté grádiens.  Assídüo 
 vérbéré démitiis. Patiéns láborüm. Assuétiis plagis. Clown, 
 blockhead. Syn.—Caüdéx, stipés, pliimbéts. 
 
 Aspéctüs, üs. m. Sight, view. Obstüpüit primo àspéctü Siddnia 
 
ASPER 48 
 
 
 
 
 
 
 
 Dido. V. Syn.—Conspéctiis, Sbtitiis, visüs. Phr.—lLZto ridét 
 àspectü. Sic ista vénüsto Splendüit aspectu. Stbitoque aspectit 
 terrítüs haesit. Horréscit visi sübito. 
 
 Aspér, érá, érüm, & Aspra, àsprüm. Harsh, rude, rough. Ah tibi 
 né ténéràs glaciés sécét àspéràá plantas. V. Syn.—Scábér. Phr. 
 —Aspérá gémmis.  Aspérá crürá pilis. Aspéra saxis lóci. 
 Bitter to the taste, biting. Syn.—Ácérbüs, ámàrüs, aüsterüs, 
 insuavis. Rigorous, harsh.  Syn.—S&vüs, iniquis, gravis, 
 dürüs, aüsterüs. Hard to handle, intractable. Syn.—Acérbts, 
 dürüs, difficilis, férox.  Phr.—Mónitoribüs àspér.  Aspér ét 
 impróbüs ira. Géns düra àtque àspérá cülta. Difficult, unpleas- 
 ant (in speaking of things). Syn.—AcérbJs, ardüüs, mólestüs, 
 gravis, ingrátüs, injücündüs. 
 
 Aspérgó, is, si, sim, éré. To sprinkle, to wet, to. moisten. Syn.— 
 Spàrgó, conspérgó, rígó, irrigó, pérfündó.  Phr.—Pécórique 
 àspérgéré virüs. Qudavis aspérgéré cünctos. 
 
 Aspérgó, ins. f. A sprinkling, moisteaing. Objéct® salsa spümànt 
 aspérginé caütes. V. Syn.—Rcs, àspér;üs.  Phr.—Sànguis 
 aspérginé tinxéràt herbas. 
 
 Aspéritàs, atis. f. Roughness, rigor. Syn.—Vis, vidléntia. Fig.— 
 Rudeness. Syn.—Diritia, düritíes, barbariés. 
 
 Aspérnór, aris, àtüs süm, ari. To despise, to contemn. Néc Pela- 
 siácie cüram aspérnabéré lentís. V. Syn.—Spérnó, témnó, cón- 
 temnó, déspicié, fastidió, réspüó, abjicié, néglégó. Phr.—Non 
 cüró. Parvi, nihili dücó, xstímó, péndó. Süpérbó vültü respüó. 
 
 Aspéró, às, avi, àtüm, aré. To render rough. Phr.—Hiéms Aqui- 
 l6nibiis àspérát ündas. Vàllüm Aspérát alternis südiíbüs. To 
 render bitter, to exasperate. Syn.—Exaspér6, ácerbó, acid, 
 irritó, accendó. 
 
 Aspérsió, onis. f. A watering, sprinkling.  Syn.—Aspérgó, rós. 
 
 Aspicié, is, éxi, éctüm, éré. To look, to regard. Syn.—Vidéd, tü&ór, 
 intié6r, cérnó, cónspició, réspiciéd, spéctó, Aspécté6. Phr.— 
 Ócülos, lamina vértó, tendó. Ociilds, vultüs àdvertó. Ociilds 
 figó, défigó. Ociilis àspíció. Visi légó. Ocülos àd m&nia 
 torsit.  Véstigàtque Ócülis.  Visüqué sévéro lüstró. Longo 
 satiavit lümíná visi. Obsérvins dcitlis. Sóloque immobilis 
 h&rét. Inténtds ócülos vérténs. Fig—To pay attention to. 
 Syn.—Réspici6, réspéctó, atténdé, spéctó, cdgité, cüró. Phr.— 
 Si qua pids réspéctant nüminá. 
 
 Aspiró, às, avi, àtüm, aré. To breathe, to blow upon.  Léniíüs 
 aspirans aürá sécündá vénit. Cat. Syn.—Affló, flo, spiró. To 
 favor. Syn.—Adsüm, fávéó. 
 
 
 
49 -- ASSTLIO 
 
 
 
 
 
 Aspis, idis. f. An asp, a venomous serpent. Syn.—Anguis, cólübér, 
 serpens. Phr.—Tümidà cérvicé minax. F6érmidabilis 1ctü. 
 AspOrtó, as, avi, àtàm, aré. To carry away. Syn.—Aüféró, àvéhó. 
 Asséclà, ®. m. Attendant, page, companion. | Syn.—Cómés, sóciüs, 
 
 séctatér, àssectàtór. 
 
 Asséctór, aris, atts stim, ari. To accompany. Syn.—Séquór, comi- 
 tor. Phr.—Cómés asséctatiir éüntem. 
 
 Assénstis, is. m. Assent, consent. Consdnat àssensü pópüli préci- 
 büsqué favéntim Régia. O. Syn.—Assensió, cónsensüs, àppró- 
 batié. Phr.—Cünctiqué frémebant àssénsü várlo. 
 
 Asséntió, is, si, stim, iré & Asséntiér, iris, süs stim, iri. To consent 
 to. Syn.—Consentió, ànnüó, próbó, appróbó. 
 
 Assentór, aris, àtüs süm, ari. To flatter. Syn.—Adülór, blàndiór. 
 
 Asséquór, éris, cütüs stim, qui. To attain, to obtain. ^ Xsséquitür 
 transitqué víirüm. O. Syn.—Conséquór, àdipiscór, àcquiró, 
 páró, compáró. 
 
 Assér, éris. m. Joist, piece of wood. Qui séquitir, férit hie cübito, 
 férit isséré dard. J. Syn.— Tignüm, tábülá, assiila, assis, àsser- 
 cülüs, àssícülüs. Phr—CXsa abiés, séct&qué trabés. Séctaque 
 intexünt àbiété cdstas. 
 
 Asséro, is, üt, rtüm, éré. To take or draw to oneself. Syn.—Arrípió. 
 To assure, to affirm. Syn.—Assévéró, affirmó. 
 
 Asséró, is, evi, itim, éré. To sow, to plant. Syn.—Séminé, séró. 
 
 Assértér, Gris. m. Liberator, defender.  Syn.—Defénsór, tatéla, 
 prasidiüm. 
 
 Asservó, às, avi, àtüm, aré. To protect, to guard. | Syn. —Sérvó, 
 consérv6, tüéór, cüstodió, invigiló. Phr.—Pridàm assérvabant. 
 
 Assévéré, as, avi, atüm, aré. To affirm. Syn.—Affirmó, Asséré. 
 
 Assidéó, és, edi, éssüm, éré & Assidó, is, sédi, séssiim, éré. To sit 
 near. Syn.—Sédéó, cónsidéó, considó. To besiege. Syn.— 
 Obstid&ó. 
 
 Assídüe & Assidüo. adv. Continually, frequently. | Syn.—Üsqué, 
 continuo, sémpér. 
 
 Assiditis, 4, iua. Continual, assiduous. Tpsá quóque Assidiis làbün- 
 tir témpórá mótü. O. Syn.—Continüüs, pérpétüüs, -pérénnis, 
 jügls, crébér, fréquéns. Phr—Assidiia rápitür vértiginé c@&lim. 
 
 Assignó, às, avi, àtüm, aré. To distribute, to assign. Cómpónünt 
 àgrós Assignaint, 6ppida céndiint. H. Syn.—Ascrib6, attribiié, 
 divid6, partiér. To seal. Syn.—Obsignó, signó. 
 
 Assilié, is, ti, ivi & fi, ültüm, iré. To assail, to jump upon. Cüm 
 sepe àssilüit defénsz münibüs ürbís. O. Syn.—Assültó, in- 
 silió, irrümpó, irrüó, inváàdó, aggrédiér. 
 
 a 
 
ASSIMILIS 50 
 
 Assimilis, is, &. Similar, like. Assimilémqué süi longa àssuétüdiné 
 fecit. O. Syn.—Símilis, consímilis. 
 
 Assimil6, as, avi, àtüm, aré. To feign, to counterfeit, to simulate. 
 Syn.—Símüló, imitor, fingó, méntidr. To compare. Syn.— 
 Conféró, compáró, coómponó. Phr.—Sic parvis cómponéré 
 magna sólebam. 
 
 Assimüló, as, Avi, atüm, aré. To feign. OÓdiüm cüm cónjügé falsiim 
 Phasids àssímülàt. O. Syn.—Símüló, fingó, confingó, méntiér. 
 
 Assistó, is, stiti, stítüm, éré. To stand near, to be present near. 
 Syn.—Adsüm, àdstó intersüm. To stand. Syn.—Sto. To be 
 ‘favorable to. Syn.—Adsüm, jüvó, àdjüvó, ànnüó, fivéó. 
 
 AssÓció, às, avi, atüm, àré. To associate with, to join, to accom- 
 pany. Syn.—Addó, àdjüngó, sdcié, consóció, àdnéctó, jüngó. 
 Phr.—Ass6ciat passiis. Addit sé cOmitém. Sócia agmina jün- 
 gunt. 
 
 Assólét. It is the custom. Syn.—S6lét, sdlitim ést, mds, moris 
 ést. Phr.—Ut àssólét. Quo moré sólent. 
 
 Assoné, às, ti, itim, àré. To reecho. Plàngéntibüs àssónát écho. 
 O. Syn.—Résónó, coónsónó, accind, résültó, réspondéó. Phr.— 
 Sónüm référó, rémittó, sónítüm ingéminó. 
 
 Assuéfacié, is, éci, actiim, éré. To accustom, to inure. Syn.—Cón- 
 suéfáció, dócéó, edócéó. Phr—Morém fécérat üsüs. 
 
 Assuéscó, Is, evi, etüm, éré. To become accustomed. Adéo in ténéris 
 assuéscéré mültum est! V. Syn.—Consuéscó, discó, assuéfid, 
 condiscó, sóléó.  Phr.—Morém dücó. Votis Assuéscé vócàri. 
 Sóciorum àssuéscité mensis. Ut mihi mos est. Sicüt méüs est 
 mos. 
 
 Assuétüdó, inis. f. Custom, habit. Lac tibi coónsuescát; nil assué- 
 tüdíné màjüs. O. Syn.—Consuétüdó, üsás, mds. Phr.—Lon- 
 gaque álít assuetüdíné flammias. 
 
 .Assültó, às, avi, àtàm, aré. To assail, to jump upon. See Assilio. 
 
 AssümóÓ, is, mpsi, mptüm, éré. To take, to choose. Prxsértim 
 caütos dignos àssüméré. H. Syn.—Cápió, àccipió, déligé. 
 
 . Phr.— Prior nisi c&ná Sábinüm Détinét, A4ssimam. ' 
 
 Assüó,Ís, ti, ütüm, éré. To sew on. Unis ét altér Assüitür panniis 
 
 . pürpüréüs. H. Syn.—Consüó, connéctó. 
 
 Assürgó, is, réxi, réctüm, éré. To rise. Si jüvénes vétülo non àssür- 
 réxérat. J. Syn.—Sürgó, cónsürgó. Phr.—Mé attolló, tolló. 
 Non c&ptae àssürgünt tirrés. Séptemque assürgit in ülnàs. 
 
 Assüs, 4, im. Roasted, burnt, dried. | Syn.—Assátüs, ‘torridis, 
 siccüs. 
 
 Ast. conj. But. Syn.—Séd, At, támén, aütém, àttámén. 
 
 
 
51 ATHLETA 
 
 Astó & Adstó, às, iti, itim, aré. To stand near. Visi ante Ócülos 
 astaré jacéntis. V. Syn.—Sto, àdsum, àssistó. Phr.—Aédibis 
 astabat. Arréctisque aüribüs àdstant. To stop. Syn.—Sto 
 sistó, cOnsisto. 
 
 Astra, Orüm. n. Stars, constellations. Orbém Per düódená régit 
 mündi sol aüréüs astra. V. Syn.—Stellz, sidéra, signa.  Phr.— 
 Ignés &thérii. Flamm cólívágz, sidéréx. Riutilo sidérá fixa 
 pólo, sparsa pólo. Nocté micantia. Flamméüs órdó. Lümíná 
 mündi. Cóli mícantià agmini.  Pólüs düm sidérá pascét. 
 Sidérá cG&périint toto éfférvéscéré cüdo. Liquidim pér ínané 
 micantes. 
 
 Astringó, is, strinxi, strictüm, éré. To bind, to tighten. Set dürat 
 mágis, et venàs astringit hiantés. V. Syn.—Stringó, constringó, 
 ligé, vinció. Phr.—Arcto néxü, firmis vinclis rétínéó, cóércéó. 
 Fig.—To force. Syn.—Obligó, cogó. To condense with the 
 cold. Syn.—Contráhó, düró. See Gelu. 
 
 Astrüm, i. n. Star. See Astra. 
 
 Astür, tiris. m. Hawk. (See Appendix under list of Birds.) 
 
 Astüs, is. m. Ruse, deceit. treachery. Non Ars aüt àstüs belli vel 
 déxtéra deérat. Syn.—Astütiá, fraüs, dólüs, versütiá, calliditas, 
 fallacia, insidiz. 
 
 Astüte. adv. Through a ruse, cunningly, deceitfully. Syn.—Callidé, 
 versüte, dólose. Phr.—Ménté dólosa. Símülàtà ménté. 
 
 Astütíá, €. f. Deceit. See Astus. 
 
 Astütüs, 4, im. Skilful, crafty, adroit. Astüta ingénüüm vülpes 
 imitatá léones. H. Syn.—Callídüs, caütüs, vafér, vérsiitts, 
 dólosüs. Phr.—Mülti mali símülans. Captés astütüs übiqué: 
 
 Asylüm, i.n. Asylum, refuge. Hinc lücum ingéntém quém Romülüs 
 
 ,  &cér ásylüm Réttilit. V. Syn.—Peérfügiüm, portüs, ara, arx. 
 
 At. conj. But, however. Syn.—Ast, séd, vérüm, attámén, támén. 
 Phr.—At vér6, at énim. At least. Syn.—Saltém. 
 
 Atér, àtrá, àtrüm. Black, dark, obscure. Cálcülüs immitém dé- 
 mittítür atér in ürnàm. O. Syn.—Nigér, nigrans, nigréscéns, 
 fisctis, fürvüs, pic&tis, cXctis, obscürüs. Phr.—Filiginé tinctüs. 
 Sib nübibüs atris. Volviítür àtér ódór. Spéliincis abdidit atris. 
 Póntoó nóx incübàít atri. Fig—Horrible. Syn.—Horréndüs, 
 immanis, fcdüs, türpis. Sad, mournful.. Syn.—Füneéstüs, in- 
 
 ^. faüstüs, dirüs, infelix, tristis. 
 
 Athléta, &. m. Athlete. Ninc àthlétàrüm stiidiis, nünc arsit $quo- 
 rim. H. Syn -—Pügil, lüctatór, páilzstritài,. ^ Phr.—Póténs 
 athléta lacértis. Unctiis in athlete morem.  Pülchér südoré 
 pálzstrze. 
 
ATQUE. 252 
 
 
 
 Atqué. conj. And. Syn.—Ac, ét, -qué. But. Syn.—Támén, atta- 
 mén, at énim. 
 
 Atqui. conj. But, yet. Syn.—Porroó, aütem, séd, sédénim, at, ast, 
 verüm. 
 
 Atràtüs, 4, im. Blackened, dyed black. Syn.—Atér. In the garb 
 of mourning. Syn.—Püllàtüs, atér. Phr.—Atra, nigra, pülla 
 vésté indütüs. Püllo velatüs ámictü. Ctm véstibus atris. 
 Lüctüs insignia gérens. Lügübriáque indüé. Mesti sérvans 
 lügübrii lüctüs. 
 
 Atriüm, ii. n. Court-yard, court, hall. Atria sérvantém postico 
 fallé clientem. H. Syn.—Limén, portícüs, véstibilam. Phr.— 
 
 .  Nóvo Süblimé riti molíár àtríüm.  Atríá longa pátescünt. 
 
 AtrOcitas, atis. f. Cruelty, fierceness. Syn.—Diritiés, féritàs, im- 
 manitas. 
 
 Ei - bd - -1 - bl 
 Atrocitér. adv. Cruelly. Syn.—Crüdeélitér, düritér. 
 Atr6x, Ocis. adj. Cruel, fierce. Syn.—Aspér, bàrbárüs, s&vüs, crü- 
 
 delis, szevüs, dirüs, férüs, immitis. Terrible. Syn.—Fürens, 
 térribilis, métüendüs. Violent, eager. Syn.—Viólentüs, àcér. 
 Resolute, inflexible. Syn.—Firmüs, inconcüssüs, ferréüs. 
 
 Attactiis, is. m. A soft, gentle touch. Volvitir àttactü nüllo. V. 
 Syn.—Tactis, contactüs. | 
 
 Attágen, enis. m. & Attagéna, x. f. Grouse, heath-cock, hazel hen. 
 (See Appendix under list of Birds.) 
 
 Aitimén. conj. But, however. Syn.—Támén, ÀÁt, ast, atqué, séd, 
 verümtámén. 
 
 Attémpéré, às, avi, àtüm, àré. To make fit, to adjust. Syn—Ac- 
 commódó, àptó. 
 
 Atténdé, is, di, süm & tim, éré. To bend the mind to, to regard. 
 Syn.—Adhibéó, advértó, àpplicó, àdmóvéó, commódó (aurem). 
 To be attentive to. Syn.—Adüdió, aüscültó. Phr.—Dictis ad- 
 vértéré mentem. Mentem àdjicéré. Vocibüs aürés accommó- 
 daré, pr&béré, àpplicaré. Dicti Animis figéré, defigéré.  Ar- 
 rectis aüribüs àdstant. Favété linguis. To observe, to take 
 care of. Syn.—Advérté, pérspíció, observó. 
 
 Atténté, às, avi, àtüm. aré. To attempt. Syn.—Ténté, éxpérior, 
 exploró. Phr.—Tantum aüsi atténtaré néfas. To attack. Syn. 
 
 i —Aggrédiér, impétó, vidlé. Phr.—Béllo atténtaré jüvéncis. 
 
 Attentüs, 4, tim. Attentive. Vérba pér atténtam non ibünt Cxsiaris 
 aurém. H. Syn.—Intentüs, àrréctüs. Phr—Arrécta ménté. 
 Arréctis aüríbüs àdstant. Atténta ménté siléns. Atténtis h%réns 
 
 , animis. His animum arrécti dictis. 
 
 Atténtiatis, 4, im. Weakened. feeble. Syn.—Téniiatiis, éxésiis, 
 consümptüs. 
 
 
 
35 AUCTOR 
 
 
 
 Atténüó, às, avi, àtüm, àré. To cut, to prune. Non falx atténüáat 
 frondatorum àrbórís ümbram. Cat. Syn.—Pütó, sécó. To 
 thin out, to weaken. Syn.—Mínüó, immínüó, prémó, déprimo, 
 detráhó. To wear out. Syn.—Exténüó, ténüó, consümó, exédó, 
 pérédó, frangó. 
 
 Attéró, is, trivi, tritam, éré. To wear away, to grind, to rub. Hoc 
 plüs spléndéscit quo mágis attérítür. Prop. Syn.—Téró, pro- 
 téró, contéró, imminüó, atténüó, cónsümó, éxédó. To trample 
 upon. Syn.—Calcó, concülcó, prócülcó, calcé prémó. To weaken, 
 to destroy. Syn.—lImminüó, consümó, àatténüó. 
 
 Attexó, is, i, xtüm, éré. To weave. Syn.—Texó. To join to. 
 Syn.—Annéctó, addó, àadjüngó. 
 
 Attinéó, es, ti, entüm, éré. To hold back, to stay.  Syn.—Ténéó, 
 rétinéó. 
 
 Attinét. impers. Jt concerns, it regards. Syn.—Pé€rtinét, spéctat, 
 tàngit, refert, intérest. 
 
 Attingó, is, tigi, tàctüm, éré. To touch. Néc télas possünt attingéré 
 pütrés. V. Syn.—Tàngó, contingó, pértingó. Phr—Néc gra- 
 minis attigit herbàm. Qué nihil àttingünt ad rem. To attain to. 
 Syn.—Asséquór, àccédó, pervénió (ad). 
 
 Attdllé, is, éré. To raise, to lift. Attollitqué glóbos flammarum et 
 sidéra lambit. V. Syn.—Tolló, extolló, efféró, erigó, evéhó. 
 Phr.—Arcémque attolléré tectis. Tér sese attollens.  Attollit 
 lamina clo. | 
 
 Att6né, às, ti, itüm, aré. To astonish, to amaze, to frighten. Syn.— 
 Pértürbó, pércelló, terréó. ; 
 
 Attráhó, is, àxi, actüm, éré. To draw, to attract. Discípülos attrahit 
 ila novos. O. Syn.—Tráhó, dücó, addücó. Phr.—Attrahé lora. 
 Attrahite hüc vinctüm. 
 
 Attréctó, às, àvi, àtüm, 4ré. To touch, to handle. Attréctaré néfas, 
 donec mé flüminé vivo Ablüéró. V. Syn.—Tráctó, pàlpó, con- 
 tingó, attentó. 
 
 Attribüó, is, ii, ütüm, éré. To attribute to, to assign to, to give to. 
 Syn.—Tribüó, àddicó, adscribó, assignó. 
 
 Aücéps, cüpis. m. A fowler, bird-catcher. Non avis aücüpibüs 
 monstrat, quà parté pétattir. O. Phr.—Vólücrüm, ávíüm vénà- 
 tor. Falléré doctüs ivés. Falláccs téndéns láquéós. Qui canta 
 
  délüdit ives. Láquéis quos callidiis abdidit aücéps. 
 
 Aüctór, Gris. m. Creator, author. Aüctórém frügüm, témpéstatim- 
 qué poténtém. V. Syn.—Créatór. Founder. Syn.—Cónditór. 
 Phr.—Et Trój& Cynthíüs aüctór. The head of a race. Syn.— 
 Princéps, cápüt. Inventor, composer. Syn.—Invéntór, réper- 
 
AUCTORITAS 54 
 
 
 
 tor. Cause. Syn.—Caüsá, rátió. Writer. Syn.—Scriptér. 
 A counsellor, persuader. Syn.—Suasor, hortatór. Phr.—Aüc- 
 tor égo aüdendi. Hortatór ét aüctór. 
 
 Aüctoritàs, atis. f. Authority. Syn.—Pótentià. Esteem, reputa- 
 tion. Syn.—Nomén, fama. Weight, credit. Syn.—Pondüs, 
 fídes. 
 
 Aüctüs, is. m. Increase, growth.  Syn.—Aügmén, aügmeéntüm, 
 ádaüctüs, incréméntim. 
 
 Aücüpíüm, ii. n. Fowling, hunting. Syn.—Venatió. Phr.—Avtüm 
 vénatid, vénattis, przdá. Ars aücüpis. 
 
 Aücüpó, às, avi, atim, àré & Aücüpór, aris, àtüs sim, ari. To hunt 
 birds. Phr.—Avés capté, vénór, decipió, falló. Vénàtü séquór. 
 Vólücrés nddésis plágis décipéré. Avibiis insidiór. To watch, 
 to spy. Syn.—Vén6r, càptó, aüscültó. 
 
 Aüdaciá, zx. f. Boldness, presumption. In aiidacés nón ést aüdàciá 
 tita. O. Syn.—Aüdentíá, confidéntià. Phr—Impatiéns, in- 
 dócilis inímüs. Ardór ánimi. Fidéns ánímüs. Aüdacià per- 
 dita. Paülatim priéceps aüdaciá crevit. Confidence. Syn.— 
 Fidücià. 
 
 Aidactér. adv. Boldly, courageously. ^ Syn.—Aüdeéntér, fortitér. 
 Phr.—Aüdaci ánímo.  Pósito, depósito méti. 
 
 Aüdax, acis. adj. Bold, confident, resolute. Quiqué pédüm cürsü 
 valét et qui viribtis aüdax. V. Syn.—Aüdeéns, acér, impávidüs, 
 impértérritis, ánímoOsüs, fortis, cxcüs, precéps. Phr.—Animi 
 témérariüs. Fidéns áními. Spérnax mortis. Impigér ad létim. 
 Timéré nésciüs. Expérs terroris. 
 
 Aüdéó, és, stis süm, éré. To dare. Aüdéo ét Aenéádüm promitto 
 Occürréré tirmz. V. Syn.—Fidó, confidó, süstíinéó. Phr— 
 Non métüó, non dübitó. Et tantas aüdetis tolléré moles! Aüde, 
 hdspés, cOntémnére Spés. Flüvíos tentaré minacés Aüdét. To 
 undertake, to adventure. Syn—vTént6, adoriér, aggrédiór, 
 molíór. 
 
 Aüdió, is, ivi & ii, itüm, iré. To hear. Et vacét annalés nostrórum 
 aüdiré láborüm. V. Syn.—Exaüdió, éxcipid, pércípió, séntid. 
 Phr.—Aüribüs haürió, pércipíó. Concipére aüré sónos. Tübà 
 vérbérét aüres. Sónüs trépidàs aüres férit. Vox aüres tétigit. 
 Vox pérvénit ád aürés. To hear with attention. Syn.—Aüs- 
 cültó, pércipié, àdvértó, haürió. Phr.—Aürés vocibüs, dictis 
 prastó, do, prabéó. Dictis mentem adjíció. Bibit aüré. Avi- 
 dam pàndit rümóribüs aürem. To hearken to. Syn.—Exaüdió. 
 To obey. Syn.—Pàréó. 
 
 
 
 
 
55 AULA 
 
 Aüditór, oris. m. Hearer, disciple. Excitat aüditor stüdíüm, laüdà- 
 taqué virtüs Crescit O.  Syn.—Discipülüs. Phr.—Déficit 
 aüditór. 
 
 Aüféró, férs, abstili, ablatim, férré. To carry away, to take away. 
 Haec te prima dies bello dédit, hxc éádem aüfert. V. Syn.— 
 Tolló, rápió, abripió, erípió, demó, ádímó, abstráhó, avértó, ex- 
 torquéó. Phr.—Aüferté métüs. Aüfér abhinc lacrimas. Pénnis 
 aüféertür. Ut me málüs abstülit errór! Nox hümíidá c&liim àb- 
 stülit. Somnos aüfert timór. To destroy. Syn.—TOolló, occidó, 
 deléó. To gain, to obtain. Syn.—Conséquór, àsséquór, obtínéó, 
 fér6. To siop, to put an end to. Syn.—Désist6, pàrcó, desínó, 
 mittó. 
 
 Aügéó, és, xi, ctüm, eré. To increase, to magnify. At tibi süccréscat 
 prolés, qu facta paréntis Aügéát. Tib. Syn.—Adaügéó, am- 
 plíó, amplificé, addó, adstrüó. Phr.—Rém strenüüs aüge. Vires 
 aüxit fortüná nocendi. Robür florentibüs aüximüs Annis. 
 
 Aügescó, is, éré. To grow, to increase in size or stature. Syn.— 
 Aügéór, ádaügéór, ádaügéscó, amplificér, créscó, cümülór, 
 ádólescó. 
 
 Aügmén, inis & Aügmentüm, i. n. Increase. Syn.—Incréméntim, 
 aüctüs, ádaüctüs. Phr.—Aügmíné donat. Pérféctiim corpóris 
 aügmén. 
 
 Aügür, iris. m. 44 soothsayer, diviner. Aügüribüs Phosbüs, Phisbé 
 vénàntíbüs àdsit. O. Syn.—Aüspex, árüspéx, vatés, sácerdos. 
 Phr.—Os fatidicüm. Prxscia lingua. Intérprés Déüm. Fata 
 cánens. Plénis Phe&b6d. Véri providiis aügür. Ságax ventürá 
 víderé. 
 
 Aügüriüm, íi. n. Divination, soothsaying. Da, patér, aügürium, 
 àtque ánimis illabéré nostris. V. Syn.—Aüspiciüm, 6mén, mon- 
 strüm.  Vàtüm przsagii. Conjectürá fütüri. Méns conscii 
 vàtüm. Vatiim prscia lingua. Divini mónitüs. 
 
 Aügüró, às, avi, àtüm, àré & Aügürór, aris, atüs süm, ari. To pre- 
 sage, to divine. Et réór, ét, si quid véri méns aügürát, optó. V. 
 Syn.—Pr&dicé, vaticinér, cánó. Phr.—Fütürá ápéríó, nüntió. 
 To conjecture, to surmise. Syn.—Conjició, przssentió, prasagió. 
 
 Aügüstüs, 4, tim. Consecrated, holy, venerated, majestic. Syn.— 
 Sacér, sdcratis, sánctüs, rélligidstis, cólendüs, vérendüs, vénér- 
 andis. 
 
 Aülá, x. f. Hall, court. Syn.—Atríüm. A palace. Syn —Régia, 
 palatia (pl.). Phr.—Illà s& jactét in aülà. Intra limina sanc- 
 tidris aülz. Alti régüm pénétralia. 
 
AULZEA 56 
 
 
 
 
 
 Aüleàá, orüm. n. Tapestry, curtains. Nobilis aulis porticüs Attali- 
 cis. Prop. Syn.—Tapétés. Phr.—Aüro gravid. Spirantia sig- 
 nis. Variata figüris. Artifici pérféctá mánü. Nitidos vélant 
 ala pénates. 
 
 Aura, x. f. A gentle breeze. Aürá pétebatür médio mihi lénis in 
 esti. O. Syn.—Flabrüm, flamén, flatás. Phr.—Aequor süm- 
 mim stringítür aürà. Vérnaque incertiór aürà. Aura sécündá 
 vénit. Air. Syn.—Aér, xthér, ccelim. Phr.—Aüras xthéréas, 
 aérids, vitales carpéré. In lüminis aüràs se tolléré. Exit in 
 auras. Si véscittir aürà Aéthéréa. Vérrantqué pér aüràs. The 
 breath. Syn.—Spiritüs, hàlitüs, flatts, anima. Odor. Syn.— 
 Ódór. Splendor, brilliancy. Syn.—Spléndór, nitór, fülgór. 
 Fig.—Popular favor. Syn.—Gratia, favor, stüdíüm. 
 
 Aürantíá, orüm. n. Oranges. (See Appendix under list of Trees, 
 etc.) 
 
 Aüràtüs, 4, im. Gilded, plated with gold. Aüràta est; ipso tibi sit 
 prétiosiór aüro. O. Phr.—Auré ardens, fülgens, nitídüs, nitens, 
 rénidéns. Aürato falgébat Ápollin& püppes. 
 
 Aüréüs, 4, im. Of gold, golden. Aüréüs 4xis érat, témo aüréüs, 
 auréa sümmza Cürvatüri rote. O. Phr.—Aüro factüs, sólídüs, 
 aspér, gravis. Of the color of gold. Syn.—Aüricólór. . Phr.— 
 Flavéntés aüro spic&. Nox aüréá cingittir astris. Barba cólór 
 aüréüs. 
 
 Airifodina, z. f. 4 gold mine. Phr.—Aürüm pallidis abditim cáv- 
 érnis. Aüreo divés übéré gléba. Aüri vena. Flavi sémén mét- 
 alli. Viscérà terra prétiosá. Tellüs feta aüro. Aüriqué métalla. 
 
 Aürigá, x. m. Charioteer. Hic sítüs est Pháéthon, cürrüs aürigá 
 patérni. O. Syn.—Müágistér. Phr.—Cürsór, réctór équüm. 
 Équórüm ágitàtór. Mánibüs qui fléctit hábénàs. fÉquos frenis 
 qui cOntinét àrctis. Et proni dant lori. 
 
 Airis, is. f. The ear. Torquét áb Obscnis jam nünc sérmonibüs 
 aürem. H. Syn.—Aüricülá. Phr.—Aürem sübstringé loquaci. 
 Micat aüríbüs. Aüres diré, idhiberé, applicaré. 
 
 Aurora, x. f. The dawn. Syn.—Tithonià, Pallantis, dies, Lüci- 
 fer. Phr.—Lücís nüntíá. Clàri prznüntià sdlis. Astra fiigans. 
 Diémqué rédücit. Pülchri stds Aürorá cólores Explicát. Nóvo 
 spargebat lümíné térras. Personified as a goddess. (See Ap- 
 pendix.) 
 
 Aürüm, i.n. The metal gold. Phr.—Aüri métallim lamina, pondüs. 
 Fülvüm métallüm. Flava terrx viscérá. Magni pondéris aürüm. 
 Ardébit in aüro. Régàli cónspéctüs in aüro. 
 
 4 
 : 
 [ 
 | 
 J 
 
 
 
D AUTUMO 
 
 
 
 Aüscültó, às, avi, atüm, aré. To listen, to hear. Syn.—A üdió, at- 
 tendó. Phr.—Dictis aüres, méntém, ánimüm, cordá àdvertó, 
 àdmóvéó. To spy upon. Syn.—Aücüpór. To obey. Syn.—Óbe- 
 dió, pàréó. 
 
 Aüspex, fcis. m. A soothsayer, diviner. Syn.—Auügür, vates. Pro- 
 tector. Syn.—Düx, aüctór. Phr.—Aüspicé müsa. Auüspicíbüs 
 cceptorum ópérüm.  Aüspícé Teücro. As an adj. Favorable. 
 Syn.—Faüstüs, latts, felix, sécündüs, fávens. 
 
 Aüspicátüs, à, im. Lucky, favorable. Syn.—Faüstüs, fávens, felix, 
 prospér, sécündüs, l&tis. 
 
 Aüspicíüm, fi. n. Divination, consulting the auspices. Aüspicio felix 
 totüs üt ànnüs éát. O. Syn.—Aügüriüm, omén. Phr.—Avis 
 zqua, dextérá, sínistrá. Vétat auspicium. Conduct, manage- 
 ment, authority. Syn.—Düctüs, arbitriim, nümén. 
 
 Aüspicór, aris, àtüs sim, ari. To consult the auspices or omens. 
 Syn. —Aügürór, vaticinér. To commence, to inaugurate. Syn.— 
 Iné6, incipió, ordiór. 
 
 Aüstér, tri. m. The south wind. Interclüsit hiéms, et térrüit aüstér 
 éüntes. V. Syn.—Nótüs, afrícüs. Phr.—Fuülmíné pollens. Ni- 
 gér imbribüs aüstér. Plüviis violentiór aüstér. Sibilüs aüstri. 
 Crébér prócéllis. Cálábroque obnoxíüs aüstro. Dux inquiéti 
 türbidüs Adrix. Immürmürit aüstér. Concitat aüstér aquas. 
 
 Aüsteritàs, àtis. f£. Harshness, roughness, austerity. Syn.—Aspéri- 
 tas, diritiés, gravitas, sévéritas. 
 
 Aüstérüs, 4, im. Bitter, sour. Syn —Aspér, ácérbüs, amaris. Fig.— 
 Rigorous, severe, austere. Syn.—Aspér, tétrícüs, rigidtis, gravis, 
 sevus, impróbüs. 
 
 Aüsüm, i n. & Aüsüs, üs. m. A difficult undertaking. Adjüvét ét 
 prxséns ingéntibiis ànnüát aüsis. O. Syn.—fFácinüs, cosptüm. 
 Phr.—Aüdàx fácinüs. Atidacés cémpéscitit aüsuüs. Magnani- 
 mos aüsüs imitata párentüm. Me nulla diés tam fortíbüs aüsis 
 Dissimilem argüérit. 
 
  Aüt. conj. Or, either. Syn.—Vél, seü, sivé, -vé. 
 
 Aütem. conj. But, however, moreover. Syn.—Ast, at, séd, vero, 
 vérüm. 
 
 Aütümnüs, i. m. The season of autumn. Stabat ét aütümnüs calca- 
 tis sórdídüs üvis. O. Phr.—Pomis gravis, grávidüs. Racémis 
 témpora cinctüs. Racémiféris circümdátüs üvis.  Annüs pomí- 
 fér. Parptiréd váríüs coloré. 
 
 Aütitmó, às, avi, atüm, aré. To think, to suppose. Syn—Cénséo, 
 existímó, jüdicó, Ópinór, pütó, rédr, sentió. 
 
AUXILIARIS 58 
 
 Aüxilíaris, is, & Coming to aid, auxiliary, subservient. Cirüléüs 
 fratér jüvát aüxiliaribüs ündis. O. Syn.—Aüxiliatór, sdciiis, 
 fámülans, adjütór, sécündüs. 
 
 Auxiliator, Gris. m. One who brings aid or assistance. Syn.—De- 
 fensór, adjütór, aüxilíüm, przsidiüm, tütelá. 
 
 Aüxílíór, aris, atüs sim, ari. To aid, to help. Syn.—Adjüvó, jüvó, 
 àdsüm, süccürró, süblévó, ópitülór, fávéó, protégó, defendó, 
 tüéór, tütór. Phr.—Aüxilíüm, ópem, sübsidíüm do, féró, prxsté. 
 Aüxilio éssé. Déxtram mánüm do, tendó. Non érit aüxilió 
 nobis. Ibant sübsidio Troj&. Aspirat primo fortüná lábori. 
 Jüngéré virés. Opés mittéré. Sócía Arma jüvabó. 
 
 Aüxilíüm, ft. n. Aid, assistance. Aüxiliümqué vik, vétéres tellüré 
 réclüdit Thésaüros. V. Syn.—Adjüméntüm, presidiim, süb- 
 sidiim, cólümén, tütàmén, lévamén, solàmén, solàtiüm. Phr.— 
 Rébüs solàmén in arctis. Cérta sálütis Anchórá. Pérfügiüm mihi 
 ét portüs. Státio titi placidissima portüs. One who gives as- 
 sistance. Syn.—Aüxiliatór, àdjütór, defensór, tütelà. Phr.— 
 Dübiis né déficé rébtis. Aüdàcibüs ànnüé cüptis. Fér ópém. 
 Nostrisqué láboribüs àdsis. Rebüs süccürrité lzsis. Laps6 süc- 
 cürrére ámico. 
 
 Aviaré. adv. Greedily, covetously. Syn.—Avide, cüpide. 
 
 Avaritia, x & Avariíties, e. f. Avarice, cupidity. Férvét avaritia 
 miséraqué ciipidiné péctüs. H. Syn.—Cüpidó. Phr.—Aüri, 
 nümmorüm cüpidó, famés, sítis. Aüri c&ctis ámór. Ópüm dirá 
 famés. Amór immódératüs hábéndi. Türpís ámoór nümmri. 
 Tristis ávarítizi rabiés. Avar& méntis fürór. Atri sacra famés. 
 Sitis insatiabilis aiiri. 
 
 Avaris, 4, im. Eager, desirous. Syn.—Cüpidüs, ávidüs. Greedy, 
 avaricious. Syn.—Cüpídüs, parctis, ávídüs. Phr.—Aüri cacüs 
 ámoré. Aüri quém dirá cüpidó Sollícítát. Cui pécttis avaritia 
 férvét. Qui ámoré sénéscit hábéndi. Lücriqué cüpidiíné fervens. 
 Intér 6pés méndicüs ópüm. Sémpér ávàrüs égét. Sémpér indps 
 quicünqué cüpit. 
 
 Ave, áveto. (def.) All hail, or farewell. Syn.—Salve. Phr.—]Jübéó 
 salveré. Te sálütó. Sálütem dicé. 
 
 Avéhó, is, exi, ectüm, éré. To carry away with one. Syn.—Véhó, 
 dévéhó, àbdücó, àsportó, aüferó. Phr.—Qudd pélágo ét cürvis 
 sécum é carinis. 
 
 Avelló, is, vélli & viilsi, vülsüm, éré. To pull or drag away by force. 
 Fatale àggréssi sacrato avélléré témplo Pallidiüm. V. Syn — 
 Velló, convelló, Abripié, abstrahé. Phr.—Avéllit fróndés. An 
 tibi. màvis insidías fiéri prétíümque Avélliér. 
 
 
 
59 AVIUS 
 
 Avéna, &. f. Reed, cane. See Appendix. Flute, shepherd’s pipe. 
 Syn.—Fistula. 
 
 Avéé, és, eré. To desire eagerly. Syn.—Cüpió, optó, exoptó. 
 
 Avérnàlís, is, &. Pertaining to the lower regions, to hell. Syn.— 
 Achéronticüs, infernüs, Tartaréts. 
 
 Avérs6r, aris, atüs sim, ari. To show aversion for, to turn from. 
 Cam ftigias Avérsérisqué pétentes. O. Syn.—Odi, réfügió, 
 horréó, respüó, àvertór, detestór, ábomínór, exsécrór. 
 
 Avérsüs, 4, am. Turned away or back from. Syn.—Déviis, rémo- 
 tis, àmotüs. Opposed to, contrary. Syn.—Aliénis, inimictis, 
 infensüs. Phr.—Avérsa dé& méns. 
 
  Avértó, is, ti, süm, ér& To turn away, to keep from. Néc posse 
 Italia Teticrdrum àv&rtéré régém. V. Syn.—Péll6, dépelló, pró- 
 híbéó, rémóvéó, àmóvéó, àvócó, àrcéó. Phr.—Dictis avértéré 
 cüràs. Férrdque avérté dólorém. Avértité péstém. Di talem 
 avértité càsum. To make a turn backward... Syn.—Rétráhó. 
 Phr.—Agé rétro, rétrorsüm. To turn oneself backward. Syn.— 
 Avertór. Phr.—Séque éx Ócülis avértít ét aüfert. Sirdaque 
 avértéris aüré. Tüm prora avertit. 
 
 Avértór, éris, sis stim, i. To be turned away. Syn.—Aversór. To 
 flee. Syn.—Fügió, effügió. 
 
 Avia, Grim. n, By-paths, hidden ways. Adítümqué pér avid quzrit. 
 V. Syn —Devià, invia. 
 
 Avide. adv. Eagerly. Syn.—Cüpide. 
 
 Aviditas, atis. f. Greediness, eagerness. Syn.—Famés, sitis, cüpidó, 
 ardór. 
 
 Avidüs, 4, im. Eager. Cóntémptrix süpérüm sEvZque ávídissimá 
 cedis. V. Syn.—Cüpidüs, ávàrüs, ardéns, cipiéns, Avéns, 
 sitiéns. Greedy, ravenous. Syn.—Gülosüs, vóràx, édax, ávarüs. 
 Phr.—Avid& tigres. Avid6 convelléré denté. 
 
 Avis, is. f. Bird. Nünc avis in ràmo téctá láréemqué párát. O. Syn.— 
 Alés, vólücris, prpés. Phr.—Alítüüm, àligérüm génüs. Vólü- 
 crim cóhors, agmén, éxércitiis, nübes. Alítüáüm pénnata cóhors. 
 Pénnigéri gréges. Veris alimna cóhors. Fig—Omen. Syn.— 
 Alés, omén, aiispiciim. Phr.—Avés sínistra. 
 
 Avitis, 4, im. Ancestral. Et stibüla àspéctáns, régnis éxcéssit ávi- 
 tis. V. Syn.—Patérniis, patritis, gentilis; Phr—Avit& laidis 
 hónorés. Ancient, old. Syn.—Priscüs, antiqutis, vétüs. 
 
 Avíüs, i, tim. Inaccessible, untrodden. Avid tam résÓnànt Avibiis 
 virgültá cánoris. V. Syn.—Devíüs, avérsüs, invitis, impérvitis, 
 Ináccessüs, inhdspitis, rémotüs. Phr.—Plénüs àmbàgibüs. Dé- 
 cipiéns érréré lócorüm, víarüm. Aditüqué cárentiá saxá. 
 
 
 
AVOCO .60 
 
 Avócó, às, avi, àtüm, àré. To call off, to alienate, to lead aside. 
 Syn.—Abdücó, abstrahé, avértó, deterréó. 
 
 Av6l5, às, avi, atüm, aré. To fly off, to hasten off. Syn.—Adütérór, 
 
 j aüfügió, evadó. Phr.—Rápído ciítüs àvólát impété milés. 
 
 Avis, i. m. Grandfather. In the plural, ancestors, elders. Syn.— 
 Próávi, átávi, màjores. 
 
 Axis, is, m. An axle-tree. Tim válido nitens süb pondéré faginüs 
 axis. V. The wheel. Syn.—Rótà. Phr.—Stridént àxé nives. 
 Vólàt vi férvidtis axis. Axis temoné révülsüs. Pérvólát axé 
 citato. The chariot or car. Syn.—Cürrüs. The poles of the 
 earth.  Syn.—Pólüs. Phr.—Totüsque àrdéscérét axis. Axé 
 séreno Intónüit. Nüdoqué sib &théris axé. 
 
 B 
 
 Bacca, z. f. Berry, any small fruit of trees. Sànguinéàs ébüli baccis 
 minioqué rübentem. V. Phr.—Baccas frondéntis acanthi. 
 Laüri stringéré baccas. Nulla mihi floret baccis felicibüs arbos. 
 A pearl. Syn.—Gemmá, üníó. Phr—Conchéa bàccá máris. 
 Cónchàárüm gérminá. Aüré lévés pendént bacca. Baccis 6nérat 
 candentíbüs aüres. 
 
 Baccar, aris. n. Lady's glove. (See Appendix under list of Trees, 
 etc.) 
 
 Bàccatüs, 4, im. Garnished or set with pearls. N6n nívéo rétinéns 
 baccat monilia collo. V. Syn.—Geémmatüs. Phr.—Gémmis, 
 baccis, décorüs, divés, prétiosüs, nitens, insignis, gravis. R6- 
 tündioribüs ónüstá baccis ambülét. 
 
 Bácchàtüs, 4, im. Raging, furious, in a frenzy. Syn.—Fürens, fü- 
 riosüs, insànüs, lymphatis. 
 
 Bácülüm, i. n. & Bácülüs, i. m. A stick, club, cane. Trépídümqué 
 ministro Praténtes bácüló, lümínis Orbüs, itér. O. Syn.— 
 Arindé, bacilliim, füstis, scipió. Phr.—Innixüs bácülo. Bácü- 
 loque innixüs ácernó. Mémbra lévànt bácülo.  Bácülümqué 
 ténéns agrésté sinistra. Bácülüm prémit inclinata sénectüs. 
 
 Bàjüló, às, avi, atüm, aré. To carry a burden. Phr.—Hüméris féró, 
 défér6, géró, géstó. Ipsé sübibo hüméris. Süccédoque Ónéri. 
 
 Balena, zx. f. A whale. Quànto delphinis bàliená Britannica major. 
 J. Syn.—Pristis, cete. Phr.—Poónti immàniá corpora, monstrá. 
 Immanis bellüà ponti. Immaàni córpóré pristís. Magna sé molé 
 móvens. Sülcàns ingénti péctoré flüctüs. 
 
 Balans, àntis. m. & f. Sheep, lamb. Balantimqué grégem flivid 
 
 .. mérsàáré sálübri. V. Syn.—Ovis, agnüs, lanigér. 
 
 
 
61 j BARBA 
 
 Balatr6é, onis. m. Vagabond, rogue, rascal. Mendici, mimz, bala- 
 trones, hdc génüs omné. H. Syn.—Néquam, ganéo. 
 
 Bàlbüs, a, im. One who stammers or stutters, halting. Quid, cüm 
 balba féris annoso vérba pálàto. H. Syn—Bl&stis, bàlbütiens. 
 Phr.—Lingua títübans. 
 
 Balbütió, is, ivi, itüm, iré. To stammer, to stutter. Phr.—Balbá 
 vérba réddó, édó, référó. Bl&so oré lóquór. Lingua titübanté 
 lóquór. Balbas dat oré loquélas. Difficilés dédit oré sónos. 
 
 Balista, à. f. A machine for hurling stones or darts in war. Tor- 
 táqué per ténébràs validis balistra lacértis. L. Syn.—Cátápültà, 
 tormentüm Phr.—Molés àddücto concitá nervo. Balistaqué 
 portas Confrégit sàxo. Stridentes torquet balista molarés. 
 
 Bàlnéüm, i. n. A bath, washing place. Syn.—Thermi. Phr.—Cali- 
 dis sudantia thermis Balnéa. Nitidis gémmantíá saxis Balnéa. 
 Nitidas várío de marmóré thérmas Exstrüxit. 
 
 Bàló, às, avi, atüm, àré. To bleat. Phr.—Balatiim do, édó, réddó, 
 fündó. Balatibüs agros implét. Balàtü caülàs répléó, pérsónó. 
 Tüti stb màtribüs agni Balatum éxércént. 
 
 Balsámüm, i. n. The balsam tree. (See Appendix under list of 
 Trees, etc.) 
 
 Baltéüs, i. m. & Baltéá, orüm. n. A girdle, sword-belt. Lato quàm 
 circum àmplectitür auro Baltéüs. V. Syn.—Cingülüm. Phr.— 
 Làto baltéüs aüro. Immaniá pondérá baltei. Aürato réligans 
 lia baltéo. A cincture or belt in general. Syn.—Cingülüm, 
 zona, nodüs. 
 
 Baptisma, atis. n. & Baptismtis, i. m. (Eccl) The sacrament of bap- 
 tism. Phr.—Sacriim lavacrim. Unda lavacri. Unda salatiféri 
 flümínis. Flimina baptismi. Fons sacra. Und queis animz 
 ablütà sordé nitent. Queis animi scélüs elüitür, vétérümqué 
 páréntüm Nominé contractae excedünt contagíá labis. Vétéris 
 cérta médelá mali. 
 
 Baptizó, as, avi, àtüm, aré. (Eccl) To baptize. Phr.—Mérgó, im- 
 mérgó, tingó, ablid, lavé, pérfiindd sacra bàptismátis ünda, 
 sácro fliminé, lüstrálibüs. Sácro pürgaré lavacr6. Sácris lüstrát 
 áquis. Véstigia fratidis ablüéré baptismatis ündaà. 
 
 Báráthrüm, i. n. Gulf, pit, a deep place. Syn.—Hiatis, gürgés. 
 Phr.—PrZzceps tellürís híatüs. Térra déhiscéns. Spécüs ingens. 
 Vast faücés. A vortex in the sea. Syn.—VÓràgó, gürgés, 
 vortex. 
 
 Barba, x. f. A beard. Glacié rígét horridá bàrbá. V. Syn.—Lànügó. 
 Phr.—Génas, malas Grnans. Malis, génis insérpéns. In pectüs 
 sordida barba cádit. Sümmo cadit hispida méntd Barba. Canét 
 
BARBARIES i 62 
 
 y 
 
 barba gélü. Barbs color aüréüs. Gravis jüvéni mihi barba 
 sonabat. 
 
 Barbariés, ei. f. A savage, rough, uncultivated people. Syn.—Bar- 
 bari, barbarici. Rough, unpolished manner. Syn.—Risticitas, 
 aspéritas, féritas. Cruelty. Syn.—Crüdelitas, féritas, immani- 
 tas, sievitíà, saevities. 
 
 Bàrbárüs, 4, im. Foreign, outlandish, strange. Bàrbárüs hic égó 
 stm, quia non intellégór illis. O. Syn.—Aliénüs, aliénigéna, éx- 
 térnüs. Savage, barbarous. Syn.—Ridis, ristictis, àspér, incül- 
 tis, férüs, ágrestis. Phr.—Géns düra atque aspéra cültü. Cruel. 
 Syn.—Crüdelis, férüs, sievüs, immanis. 
 
 Barbatus, 4, im. Bearded. Si jüvénis vétüló nón àssürrexérát, ét si 
 Barbat6 cuicumqué püér. J. Syn.—Barbigér. Phr.—Cui plürímá 
 mentüm Barba tégit. Barbatis vir, sénéx. 
 
 Barbitos, 1. f., Barbitüs, i. m. & Barbitén, 1. n. Harp, lute, lyre. Non 
 facit ad lacrimas bàrbitós alla méas. O. Syn.—Cithárá, chélys, 
 lyra, testüdó. Phr.—Agé, dic Látinüm, barbité, carmén. Hoc 
 génére ét chordas, et pléctra, et barbita condé. See Cithara. 
 
 Basis, is. f. The base, foot, pedestal of a pillar. Quoqué minis 
 dübiítes, stat basis 6rba déa. O. Syn.—Fülcrüm, fülcimentüm, 
 fündamén. 
 
 Béate. adv. Happily. Syn.—Felicitér, faüste, fortünate. Phr.— 
 Alité dextro. Ominé dextro. Déd -favénté. Aüspíciüis felicíbüs 
 ibat. 
 
 Béàtítüdó, inis. f. & Béatüm, i. n. Happiness. Syn.—Félicitas, faüs- 
 titas, prospériítàs, prospérá (orum), latáà (orum). Phr.—Rés 
 sécündx. Méliíor fortüná sécüta est. Fata prospéra. 
 
 Béatiis, 4, im. Happy, blessed. Béatiis illé qui prócül négotíis! H. 
 Syn.—Felix, fortünatüs. Phr.—O térqué quatérqué béati. Quid 
 me lxtilis est béatiisvé? Pérsarim regé béatiór. Rich. See 
 Dives. 
 
 Bellàtór, oris. m. A warrior. Pygmzüs parvis cürrit bellatór in 
 armis. J. Syn.—Bélligér, milés. Phr.—Belli péritüs. Bello, 
 armis mágnüs. Savüs in armis. Promptüs ad arma. Viólentüs 
 in armis. Vir bellipótens. Marté férox et vinci nesciüs armis. 
 Expérti belli jüvénes. Bello lecti jüvéntüs. Pügni sciens. 
 Cedéré néscíüs. Cápüt insupérabilé bello. Expérs terroris. 
 
 Bellícosüs, 4, im. Warlike. Syn—Pignax, béllax, bellatór, belli- 
 gér, bellipótens. 
 
 Bellis, idis. f. The flower marguerite or white daisy. (See Appendix 
 under list of Trees, etc.) 
 
63 BENEVOLENTIA 
 
 Belló, às, avi, atüm, aré & Bellór, aris, atüs sim, ari. To wage war. 
 Pictis béllantur Ámazónés àrmis. V. Syn.—Bélligéré, pügnó. 
 Phr.—Et nünc si béllaré paras. Quóniàm próhibent anni bel- 
 làré, lóquendo Pügnát. Bellüm géréré. 
 
 Bellüá, ae. f. A large animal or beast. Syn.—Férá, monstrüm. 
 Phr.—Pér ópàcá vagantés. Inter deserti férarüm. Sanguiné 
 gaüdent. ; 
 
 Béllim, i. n. War. Et belli rábíes, ét ámór süccéssit hábendi. V. 
 Syn.—Prelia, certamíná, pügná, Mars, arma, militia, Phr.— 
 Bélli vis, fürór, türbó. Bellorüm flüctüs. Rigidi cértamina 
 Martis. Dari certàmini belli. Bélla tüment. Nübes belli düm 
 detónét. Nóvüm consürgéré bellüm. Scélérata insania belli. 
 Bellá tónant. Bella civicá. Motüs civicts. Infandum 4ccén- 
 déré bellüm. Bella ciéré, móveré, páraré, inférré, imdücéré. 
 Bello lacésséré. In arma, in ferrüm rüéré  Móvent in prelia. 
 Malta vi proelià miscent. Dübíi Martis fortina, périctila, cér- 
 tamina. Bello vídüatà cólonis Oppida. Désistéré bello. Com- 
 ponéré feedéré bellüm. Arma réponünt. Arma quiéscant. Finem 
 impostit bello. 
 
 Bellüs, 4, im. Pretty, charming. Historias béllas, carmina bellá 
 facis. M. Syn.—Vénüstüs, élégans, pülchér, formésiis, spécio- 
 sts. See Pulcher. 
 
 Béné. adv. Well. Syn.—Récté, próbe, pülchre, apte. Phr.—Vivitür 
 parvo béné. Dedécórant béné nàtá culpa. Happily. Syn.—Fe- 
 licitér. Very, much. Syn.—Mültüm, valde, largé. 
 
 Bénédicó, is, xi, ctüm, éré. To speak well of anyone. Néc tibi 
 céssarét doctüs bénédicéré léctor. O.  Syn.—Priedicó(às), 
 laüdó. 
 
 Bénéfáció, is, éci, àctüm, éré. To do well, to do a good turn. Syn.— 
 Jüvó, àdjüvó, aüxilíiór. Phr.—Münérá do, officíà tríbüó, con- 
 féró. Praclaré fáció, géró. 
 
 Bén&factüm, i. n. A good deed. Néque énim bénéfacté maligné 
 Détréctaré méum ést. O. Syn.—Bénéfiícíüm. Phr.—Actá pr&- 
 clara, bona. See Beneficium. 
 
 Bénéfictüm, ii. n. A benefit, a good turn. Syn.—Bénéfactüm, minis, 
 Offícíüm, mérítüm. Phr.—Münéribüs cümülat làrgis. Quantis 
 jüvérit officiis. 
 
 Bénéfictis, 4, im. Kind, bountiful, benevolent. Syn.—Bénignis, 
 bénévólüs, làrgüs, libéralis, münifícüs. Phr.—O fáciles dáré 
 sümmá déos! Par dónis armisqué manis. 
 
 . Bénévoléntia, à. f. Benevolence, favor. Syn.—Stüdiüm, amor. 
 
 Phr.—Amica, propénsá vólüntàs. 
 
BENEVOLUS 6+ 
 
 
 
 
 
 Bénévólüs, 4, im. Benevolent, kind, well-wishing. Syn.—Bénév6- 
 léns, bénignüs, stüdiosüs, ámicüs. ; 
 
 Bénigne. adv. Kindly, benevolently. Syn.—Comitér, ámice, man- 
 suété. Phr.—Menté bénigna. Generously. Syn.—Largé, mini- 
 FICE: 
 
 Bénignitas, atis. f. Kindness, benevolence. Syn.—Bónitàs, lénitas, 
 cléméntia, comitas, hümanitas. 
 
 Bénignüs, 4, im. Kind, well-wishing, benevolent. Accipit in Teücros 
 ánímüm méntémqué bénignam. V. Syn.—Bónüs, blandüs, cé- 
 mis, hümánüs, mànsuétüs, facilis, clemens, mitis, lenis. Favor- 
 able. Syn.—Faüstüs, félix, propitiüs, fávens, ámicüs, sécündüs, 
 prospér, commodis, l&ttis, dextér. Liberal. Syn.—Münificüs, 
 largüs, férax, fertilis, fécündüs. Fertile, abundant. Syn.— 
 Largüs, ibündans, fertilis, divés, Opimts, übér. 
 
 Béó, às, avi, àtüm, aré. To render happy. Phr.—Réddéré béatim, 
 felicem. To enrich. Syn.—Ditó. 
 
 Béstia, à. f. Beast, wild animal. Syn.—Férá, jüméntüm, pécüs, áni- 
 mal, bellüá, mónstrüm. Phr.—Pé€ctis ratidnis égéns. 
 
 Bibax, acis. adj. A drinker, given to drink. Syn.—Potàtór, potór, 
 bíbülüs, bibosás. Phr.—Vini avidis. , 
 
 Bibliotheca, #&. f. A library. Syn.—Scrinià(orüm). Phr.—Delübrá 
 müsarüm. Loca sacra Cámünis. Librorüm  ácervüs, copia, 
 supellex. 
 
 Bib6, is, 1, itüm, éré. To drink. Ténéro lac bibit oré püér. O. Syn.— 
 Potó, haüríó. Phr.—Sitim réstinguó, éxpléd, placd, lévó, pró- 
 hibéó. Amném, aquam bibó, haürió. Potat àquam galéa. Simms 
 ténüs attigit oré, Et flüctüs accipit oré. Vind indülgeré. Diém 
 frangéré vino. Fálérni süméré partém. Fig. Syn.—Ebibó, cóm- 
 bibó, haürió. Phr.—Pügnàs bibit aüré vülgüs. Bibé talia pro- 
 nis aüribüs. Bibéré morés pitérnds. 
 
 Bibülüs, 4, im. Given to drink, bibulous. Syn.—Bibàx. That which 
 drinks in or absorbs. Syn.—Avidis, sitiéns, siccüs. 
 
 Biga, x. f. A chariot. (Generally used in the plural). Syn.—Cür- 
 ris, bijiigés, bijügi. Phr—Cirrtis bijügüs, bijügis. 
 
 Bilis, is. f. Bile, bilious humor. Qui pürgor bilem süb vérni tém- 
 poris horam. H. Phr.—Crócéam fébris cóquiít arida bilém. 
 Fig.—IVrath, anger. Syn.—lrà, irácündiá, stómáchüs. Phr.— 
 Cóquit illàm bilís Amara. Acri bilé tümét. 
 
 Blandé. adv. Flatteringly, agreeably. Syn.—Suàvitér, comitér, leni- 
 tér, bénigne. Phr.—Cánit blanditis Orpheo. © 
 
 Blàndilóquüs, 4, im. Courteous, one who speaks sweetly, softly. 
 
 
 
 
 
 ee 
 
 | 
 : 
 
 
 
65 BOVILE 
 
 
 
 Syn.—Blàndüs. Phr—Quid vócé blandiloqua mala consi:i 
 dictas. Blandilóquis dictis, vocibüs, vérbis. 
 
 Blandi6r, iris, itüs stim, iri. To caress, to flatter. Blanditür popülis 
 ümbrà. O. Syn.—Mülcéó, palpd. Fig—To flatter. Syn.— 
 Adülór, àsséntór. Phr.—Blàandisónis dictis mülcéó, delinió, cá- 
 pid, falló, illàquéó. Addé, dicó, ádhibéó blanditias. Blandis 
 vocibüs ator. See Blanditia. 
 
 Blanditi, arüm. f. Caresses, flatteries. Mistaqué blanditiis püérili- 
 bis Oscila jünxít. O. Syn.—Blandimenti, illécébrz, delint- 
 ménta. Phr.—Blàndà, dülcissímá, mitissimá, aüres muüulcentià 
 verbi. Bland&, méllitzi voces. Crébris pérjaria nectit blanditiis. 
 
 Blandis, à, im. Kind, sweet, gentle. Blàndiqué léoónes Sübmiseré 
 jübás. Syn.—Dülcis, lénis, mànsuétüs, mitis, suavis, gratts, 
 jücündüs. — 
 
  Blátéró, às, avi, àtüm, aré. To chatter, to babble. Syn.—Garrió. 
 
 ‘Bona, orüm. n. Goods, riches. Hoórüm Sémpér égo optarim pau- 
 perrímüs essé bónorüm. H. See Divitiae. Good-fortune. See 
 Felicitas. 
 
 Bonitas, atis. f. Goodness, good-will. Syn.—Mansuetüdó, lénitas, 
 clémentii. Phr.—Mens  bénignà. Animts mitis, clemens. 
 Nocti méns néscia fraüdis. Quo méns ignàrá nócendi. See 
 Bonus. 
 
 Bónüm, i. n. A good. Et quid sit natira bóni, sümmümqué quid 
 ejüs. H. See Rectum. Advantage, interest. Syn.—Cómmódüm, 
 ütilitàs.: Hümanis ilia invidét bonis. 
 
 Bónüs, à, im. Good, excellent. Indignor quandoqué bonis dormitat 
 Hómerüs. .H. Syn.—Magnüs, clàrüs, décorüs, próbüs. Vir- 
 tuous. Syn.—Próbüs, rectüs, hónéstüs, pits, sanctüs, intégér, 
 jüstüs. Phr.—Falléré néscitis. Cültór, imàns Equi. Vitid ci- 
 rens. Intégér vite scélérisqué pürüs. Siné criminé vite. Siné 
 labé. See Pius. Favorable. Syn.—Faüstüs, felix. Proper. 
 Syn.—Aptiis, idonéüs, doctüs, péritüs. oll ten 
 
 B66, às, avi, atüm, àré. To bellow, to moo. Syn.—Maügió. See 
 Reboo. : 
 
 Bóréalis, is, 6. Northern. Syn —Aquil6niis, arctoüs, hyperbóréüs. 
 Boréas, &. m. The north wind, northeast wind. Nine gélídüs sicca 
 Bóréàs bacchattir ib Arcto. O. Syn—Aquild. See Ventus. 
 Bos, Óvis. m. Ox, bullock, cow. Sivé bóvüm sive ést cui gratidr 
 tists équorüm. V. Syn.—Taürüs, jüvencüs. Epith.—Corní- 
 gér, férox, torvüs, férüs, indómitüs. Phr.—Cornü, froónté mínàx. 
 Cültór agri. Mügitibüs aérá complens. 
 
 Bóvilé, Is. n. Steading, stable for oxen. Syn.—Bübilé, stábülüm. 
 
 
 
BRACHIUM 66 
 
 
 
 Brachitm, ii. n. Arm. llle inter sésé magna vi brachia tollant. V. 
 Syn.—Lácertüs, ülni. Phr.—inténtaqué brachia remis. Ré- 
 torta tergo brachia. Si brachia forté rémisit. See Amplector, 
 Lacertus, Ulna. 
 
 Bractéa, &. f. Gold-leaf. Sic leni crépitabat bractéa vento. V. 
 Syn.—Lamina, lama, bractéola. 
 
 Brévi. adv. Shortly. Syn.—Mox, módó, cító, quàmprimüm, mo- 
 mento, matiré, Ocíüs, extemplo, ilicét.  Phr.—Brévi, parvo, 
 exígüo, àngüsto tempoóré. Nülla mora. Haüd mora. Missa 
 mora. Brévi (or) in brévi spátio. Nec longa moratts. Nec 
 longum in médio témpüs. 
 
 Brévis, is, &. Short, brief. Vivé mémor quàm sis vi brévis. \H. 
 Syn.—Angüstüs, flüxüs, cádücüs. Phr.—Non longüs, non díü- 
 türnüs. Brévis dómínüs. Vit sümmá brévis. Cüram impendé 
 brévem. 
 
 Brévitér. adv. Briefly. Syn.—Paücis, brévi, concise, exigüe. 
 
 Brümá, za. f. The winter soltice, winter.  Brümá novi prima ést 
 vétérisqué nóvissímá solis. O. Phr—Jam sparsérat Hamo 
 Brümá nivés. O. Syn.—Hiéms, téempüs brümalé. See Hyems. 
 
 Brümalis, is, &. Wintry, pertaining to the winter solstice. Syn.— 
 Hibernüs, hiémalis. 
 
 Brütüm, i. n. Brute, beast. Syn.—Pécüs. Phr.—Brütüm pécüs. 
 Brita animalia. See Animal. 
 
 Brütüs, 4, im. Stolid, heavy, dull. Quo brütà tellas et vaga flu- 
 ming. H. Phr.—Siné sensü, cárens sensü. Stupid. Syn.— 
 Stólídüs, stültüs, stüpídüs, hébés. 
 
 Bubilé, is. n. Stable for cows. Syn.—Bóvilé. See Stabulum. 
 
 Bübó, onis. m. (rarely £.). An owl. (See Appendix under list of 
 Birds.) 
 
 DBübülcüs, i m. Shepherd. Venit ét üpilio tardi vénéré bübülci. V. 
 Syn.—Armeéntàriüs, pàástór. Epith.  Rüsticüs, dürüs, rüdis. 
 Phr.—Arménti, bóüm ciistés, mágistér, pastér. See Pastor. 
 
 Bübülüs, a, im. Pertaining to an ox or a cow. Syn—Bévillis, 
 bóvinüs, bücérüs, bücériüs, taürinüs. 
 
 Düccá, x. f. Mouth, cheek. Quid caüsae est, mérito quin illis 
 Jüpitér àmbas Iratits büccas inflét. H. Syn.—Os, génz. 
 
 DBücciná, x. f. Trumpet, horn. Ut gravis Obstrépéret módülàtis 
 biiccina nérvis. L. Syn.—Tübá, cornü, classicüm, lítüüs. Phr. 
 —Aés raücüm. Cornü récürvüm. See Tuba. 
 
 Büccinatór, Orls. m. Trumpeter. Phr.—Qu6 non przstàántiór altér 
 Aéré ciéré viros. V. 
 
 OTT MAN) 
 
 — 
 
 E AE D WEARS 
 
 € €Ó€—RÁ" 
 
oT | CADO 
 
 
 
 Biiccino, às, avi, atüm, àré. To sound the trumpet. Phr.—Daré 
 signum aré cávo. Martém accendéré cantü. See Tuba. 
 
 Bücólicüs, 4, im. Bucolic, pastoral. Bücólícis jüvénis lüsérát anté 
 modis. O. Syn.—Mználtüs, agréstis, pastoralis, rüsticüs. Phr. 
 —Gracili módülatüs ávena. Ténüi dedüctá poémata filo. 
 
 Bülbüs, i.m. Onion. (See Appendix under list of Trees, etc.) 
 
 Büllió, is, ivi, itüm, iré. To bubble, to boil. Démérsüs sümmà nón 
 büllit in ünda. Pers. Syn.—Ebüllió, férvéó, astüó. Phr.— 
 Aéna ündàntiá flammis. See Ferveo. 
 
 Düstüm, i. n. Place for burning the dead. See Rogus, Cadaver. 
 Tomb. Syn.—Sépülcrüm. 
 
 Büxüs, i f. & Büxüm, i. n. The box-tree. (See Appendix under 
 list of Trees, etc.) 
 
 6 
 
 Cáballás, i. m. Horse. Syn.—Équüs, mánnüs, quádrüpés. See 
 Equus. 
 Cáchinnó, às, avi, atüm, àré & Cáchinnór, aris, àtüs sim, ari. To 
 burst into laughter, to laugh loudly. Syn.—Ridé6. Phr.— 
 Cáchinnos géminó, tolló.  Attolló risüm.  Majoré cáchinno 
 concütitür. See Rideo. 
 Cachinnus, 1. m. Loud laughter. Romani tollent équités péditesqué 
 cáchinnüm. IH. Syn.—Risüs. Phr.—Rigidi censürá cáchinni. 
 See Risus. 
 Cácümén, Ínis. n. Height, summit. Nünc hérb, rüptà tellüré, cá- 
 cüminá tollant. O. Syn.—Apéx, vertex. Tree-top. Syn.—Cül- 
 mén, vértéx, cápüt. | 
 ácüminó, às, avi, atüm, àré. To make sharp, to point. Syn.— 
 Actimin6, àáció. 
 
 davér, éris. n. Body, corpse. Ultdrés rápiant türpé cádavér équi. 
 O. Syn.—Corpüs, trüncüs, (sometimes) fünüs. Epith. Ex- 
 sangué, exánímüm, füdüm, türpé, crüéntüm. Phr.—Artis 
 Inànés, exsángues, exánimés. Spóliatüm vita, lüminé córpüs. 
 Corpüs inane anim. Liicé cárens. 
 
 Cádó, is, cécidi, casüm, cádéré. To fall. Et cádit 4d patrids san- 
 guinólentá pédés. O. Syn.—Concidó, décidó, éxcidé, incidé, 
 procido, labór, collabór, delabór, prolabór, rüó, corrüó, prorüó, 
 przcipiító, pracipitór, procümbóÓ, stérnér, volvór. Phr.—Ad 
 térram, in praceps làbór, cádó.  Préceps ágór, férór, impellór. 
 Volvitür in cápüt. Corpora dévolvünt in hümüm. X Procümbit 
 hümi bos. To fail in strength. Syn—Fatisc6, defíció, vincór, 
 süccümbó, collabór. Phr.—Cécídere Animi. 
 
 Cá 
 Cà 
 
CADUCEUS 68 
 
 
 
 Cadiicéiis, i, & Cadücéüm, i. n. Wand, the famous wand of Mer- 
 cury. Syn.—Virga. Phr.—Léethaüm vimén. Virga potens. 
 Quà somnos dücit ét àrcét. 
 
 Cádücüs, 4, im. About to fall, falling. Utqué cádücis Pércüssü 
 crébro saxa cávàntü. équis. O. Syn.—Cádens,lapsüs  Phr.— 
 Frondés vólitàré cidücas. Belloqué cádüci Dardanid&. Fra- 
 gile, perishable. Sya.—Flüxüs, péritirts, fragilis, lábans, bré- 
 vis, instabilis, mütabilis. Vain, fleeting. Syn.—1nànis, irritis, 
 vants, péritürüs, fügàx. 
 
 Cádüs, t. m. Great earthen vessel for wine. Vina bónüs que deindé 
 cádis 6nérarat Acéstés. V. Syn.—Doliüm. Phr.—Lyo plénis. 
 Condita cadis. See Urna. 
 
 Cxcattis, 4, im. Blinded. Syn.—Cé&ctis. See latter. 
 
 Cxcitas, atis. f. Blindness. Syn —Ténébrx, nox. Phr.—Effdssi 
 ócüli. Ínànes liminis. Lücis Adémptx. Blindness of spirit or 
 heart. Syn.—Nox, ténébrz, érrór. See Caeco, Caecus. 
 
 Cxc6, às, avi, atüm, aré. To blind. Sol étíam cacàt, contra si 
 cérnéré pérgas. Lr. Syn.—Excxcó, obc&c6. Phr.—Limina, 
 ócülos effódéré, erüéré, eripéré, elidéré, excütéré, génis expel- 
 éré, sedibüs erüéré. Mani lamina haüriré.  Lücé orbaré, 
 privaré. Lümén adémit. See Nox. Fig—To deceive. Syn.— 
 Obczcó, éxczxcó, lymphó. Phr.—Errérém injicié. Sénsiis 
 éripid. Caliginé immérgé, mergó, involvó. See Caligo. 
 
 C&ciis, 4, im. Blind. Raptis lümiínibüs répénté c&ctis. M. Syn.— 
 Excecatis, Obczécatüs. Phr.—Ócülis cxcüs. Lüminis expers. 
 Lümiíné casstis. Pérpéttia damnattis nocté. Aétérna nocté, 
 caliginé ócülos téctiis.  Lümínibüs drbatts.  Lücé privatis. 
 Cui lümén adémptim.  Lücé cárens. Litminé rapto. Fig— 
 Blinded, deceived. Syn.—Czcatiis, obtüsüs, obczecatüs, lympha- 
 tüs, 4méns, déméns, insáànüs, vésantis. Phr—Czctis amor stil. - 
 Cxca fütüri gatidia. Aménti c&ca füroré. Obscure, dark. 
 Syn.—Obscirtis, ténébrosüs, atér, caligans. Phr—CXcz técta 
 dómüs. Ciacaqué fóres. Et cxco Marté résistünt. Unknown. 
 Syn.—Obscürüs, téctiis, Occültüs, ignotüs, incognitüs, laténs, 
 arcantis, abditüs. See Abditus. 
 
 Cades, is. f. Massacre, slaughter. Tiine c&dés hóminüm généri, 
 tine pralíá nata. Tib. Syn.—Cladés, fünérá, stragés. Epith. 
 Dara, rabida, criiénta, miséra, fda, finésta, horrida. Phr.— 
 Cádis, stragis ácervüs. Mórientüm cümüli, ácervi. Millé 
 nécis. See Occido, Strages. 
 
 Ciedó, is, cécidi, c&siim, c&déré. To cut, to amputate. Hic viridem 
 
 1 
 
 
 
69 CALAMUS 
 
 
 
 dara czdéré falcé cómam. Tib. See Amputo, Seco. To strike. 
 Syn.—Verbéré, pérctitio, férió. To kill, to sacrifice. Syn— 
 Occidó, nécó, énécó, intérímó, périmó, trücidó, obtrüncó, intér- 
 ficid, mact6. See Occido, Immolo. 
 
 Calàmén, inis. n. Bas-relief. Syn—Signa (orum). Phr.—Ópüs 
 celattim. 
 
 Czlatis, 4, im. Chiselled, carved. Cxlatimqué nóvém Müsis dpis. 
 H. Syn.—Impréssüs. Phr—Aspéra signis. 
 
 Czlébs, ibis. m. & f. One who lives in celibacy. Nil ait esse priüs, 
 mélíüs nil czlibé vita. H. Syn.—Innübüs, innüpti. Phr.— 
 Conjügis expers, ignarits, insciüs. Connübíà vitát. See Castus, 
 Virgo. 
 
 Ciló, às, Avi, atüm, aré. To engrave, to carve. Qui bonis Eüry- 
 tion mülto cxlàvérát aüro. V. Syn.—Incidé, scülpó, imprimo, 
 c&dó. Phr.—Aéré, aüró, màrmóré, lápidé, lignd fingó, exprímó, 
 effingó, imitér. Longo celavérat argümento. See Caelatus. 
 
 Claim, i. n. Engraving tool. Syn.—Scalprüm. 
 
 Ceméntim, i. n. Rough stone from the quarry. Non silicé düro, 
 strüctilivé ceméntdo. M. Syn.—Lápis, saxüm. 
 
 Carülá, orüm. n. The sea. See Mare. 
 
 Ceriléts, & Carülüs, 4, im. Azure, blue. Czrüléüs Tibris, clo 
 gratissimtis àmnis. V. Syn.—Glaücüs, c&sitis, viridis. Pertain- 
 ing to the sea. Syn.—Aéquóréüs, márinüs. 
 
 C&spés, itis. m. Turf, sod. Paüpéris et tügüri congestüm czspité 
 cülmén. V. Syn.—Grámén. Phr.—Graminéis tórüs. Ténéro 
 czspité térra virét. Féciindis tellüs überrímá glébis. 
 
 Cxstts, is. m. The cestus of the boxer. Cürsibüs ét crüdo decertet 
 Grecia cxstü. V. Phr.—Czxlataqué plümbo térga. Nigrantia 
 plümbo Tégmina criida bóüm. 
 
 Cxtérá, & Cetérá. adv. As for the rest, but.  Syn.—C&térüm, 
 cetér6. Phr.—Ouóàd, ad cétéra. 
 
 Calamitas, atis. f. Disaster, loss, calamity. Syn.—Aérimna, cásüs, 
 
 ' clades, infortiniim, dàmnüm, exitiüm. Phr—Advérsi casis. 
 Adversá fortüni, Res àrdüz, afflictze, làpsz. — Sors altima 
 rérüm. O pàssi graviora. See Malum, Adversa (orum), For- 
 tuna, Infelix. SUN 
 
 Cálámitosüs, 4, im. Harmful, disastrous. Syn.—Dàmnosüs, fünes- 
 tüs, nOxitis, nócüüs, exitiosüs, Exitialis. Unhappy. Syn— 
 Misér, infelix, z&rümnosüs, infortünatüs. Phr—Tot mala pér- 
 péssts. See Infelix. 
 
 Cálámüs, i. m. Cane, reed. Corpdré pro nymph cálámos ténüis:t 
 
CALATHUS 70 
 
 
 
 pálüstres. O. Syn.—Áründó, canna. See Arundo. Arrow. 
 Syn.—Ságittá. Pen. Syn.—Aründó, gráphiüm, stilis. 
 
 Cáláthüs, i. m. Basket. Tibi lilia plenis Eccé férünt nymphz cálá- 
 this. V. Syn.—Cánistrüm, fiscélla, fisciná, cdrbis, scirpéa, 
 scirpícülüs, cáláthiscüs, cista, cistülá. Ph.—Contéxtiis viminé 
 jünci. Vas lénto viminé textüm. 
 
 Càlcár, arís. n. Spur. Seü spümaàntis équi fódéret cálcaribüs 7 rmos. 
 V. Syn.—Stimülüs. Phr.—Calx férréa, férrata, #réa, rata. 
 Quo látüs équi tünditür. Calcaribiis préméré, ürgeré, fatigaré. 
 
 Calcéüs, i. m. Shoe. Ut calcétis olim, Si pédé major Erit sübvertet, 
 si minor, ürét. H. Syn.—Alütá, calcéamén, sdcctis. Phr.— 
 Vinclirédüm. Vincülá planta. Ripta calcéüs alter pellé pátét. 
 
 Càlcitró, às, avi, àtüm, àr&. To strike with the heel. Syn.—Récal- 
 citró. To resist. See Resisto. 
 
 Càalcó, às, àvi, àtüm, àré. To grind or roll under the feet. Mix- 
 taqué crüor calcatür árena. O. Syn.—fProcülcó, cóncülcó, téró, 
 protéró, contéró, Obtéró, insültó. Phr—Calcé téró, obtéró. 
 Süb pédibüs téró. Atque hostem sübdídérit pédibüs. Fig—To 
 despise. See Contemno. 
 
 Calda, & & Calida, zx. Hot water. Syn.—Cald& (arüm). See Aqua. 
 
 Càldüs, 4, im. Hot, fiery. Syn.—See Calda, Ardens. 
 
 Cáléfáció, is, feci, factiim, facéré. To warm, to grow warm. San- 
 guiné quam làrgo Gràios caléfécérit àmnés. O. Syn.—Incal- 
 fáció, fóvéó. Phr.—Cilorem addó. Cáloré récréó, fóvéó. See 
 Caleo. 
 
 : Calénd&, arüm. f. The Calends, the first day of the month. Phr.— 
 Mensis prima diés. See Mensis. 
 
 Calé6, es, ti, eré. To grow warm. Quamvis non módico cáléant 
 spéctactila solé. M. Syn—Caléfid, cálescó, incálescó, Zstüó, 
 férvéó, férvescó, àrdéó, tépéó, tépescó. Phr.—Férvénti.torréor 
 &stü. Radiis solàríbüs ürór. Südór pér mémbra cálét. Türé 
 cálent àrz. S.e Ardeo. 
 
 Caléscé, is, éré. To grow warm. See Caleo. 
 
 Calidiis, 4, im. Warm, hot, burning. Et cálidos látices ét ahéna 
 ündàntíá flammis. V. Syn.—Caléns, cáléfactüs, tépens, tépidts, 
 &stüosüs, ardéns, ardéscéns, fervens, férvidtis, férvéscéns, flam- 
 méüs, ignitüs, torridüs. Ardent, boiling. See Fervidus. 
 
 Caligans, àntís. m. f. & n. Dark, black. See Niger, Obscurus. 
 
 Cáliginosüs, 4, im. Dark, black. Syn.—Caligans, obscürüs, téné- 
 brósüs, nigér, Ópàcüs. See Obscurus. 
 
 Caligé, inis. f. Darkness, obscurity. "Tres ádéo incertos c&ca cali- 
 
71 CALX 
 
 giné solés Erramis pélágo. V. Syn.—Nox, ténébr&, ümbrz, 
 nébülà. Epith. Avernàlis, cca, tristis, densá, horrens, horrida. 
 Phr.—Caliginé dénsiis ópàca. See Nox, Tenebrae. Fig. Phr.— 
 Occültá rérüm. Natürz arcana. Cacá mentis càligó. 
 
 Caligó, às, avi, atüm, aré. To be dark, to be covered with shadows. 
 Mortales hébétat visüs atque hümidá circüm Caligát. V. Syn.— 
 Obscürór. Phr.—Caligíné, nocté, ténébris involvór, Obdücór, 
 prémór. Süb nocté látéó, jácéó. Caliganté látent Astra sub 
 ethéré. Fig. Syn.—Czecór, obcacór, czecütió. 
 
 Calix, ics. m. Cup, vase, chalice. Prodit pérspícüüs né did viná 
 calix. M. Syn.—Pocülüm, patéra. See Poculum. 
 
 Calléo, és, ui, eré. To be thick-skinned. Syn.—Indüréscó. To be 
 experienced, to know perfectly. Syn.—Sci6, ténéó, noscó, novi. 
 See Scio. 
 
 Callidé. adv. Skilfully, cunningly. Also in a bad sense, deceitfully. 
 Syn.—Astüte, dólose. 
 
 Callíditas, atis. f. Skill, shrewdness. Consiliüm mirz calliditatis 
 init O. Syn.—Ingéniüm, ácümén, àrs, solertíá. See Ingenium. 
 Skill in deceiving. Syn.—Astitia, vérsütiá, fraüs. See Dolus. 
 
 Callidás, à, im. Skilful, adroit. Callídüs éxciissd pópülüm süs- 
 pendéré nàso. Pers. Syn.—Péritüs, doctüs, solers.  Phr.— 
 Vétérüm jüdex callídüs. Callídüs réi militaris. Deceitful, cun- 
 ning. Syn.—Astütüs, cátüs, dólosüs, sübdólüs, vafér, versütüs. 
 See Dolosus, Fallax. 
 
 Callis, is. m. Beaten path, way. Syn.—Sémita, tramés, via, itér. 
 Phr.—Angüstá víarüm. Angist# faücés áditüsqué máüligni. 
 Sécréti calles celant. See Via. 
 
 Cálór, oris. m. Heat, warmth. Dilapsüs calor atque in ventos vita 
 récéssit V. Syn.—Aéstüs, ardér, fervór.  Fig.—Courage, 
 vivacity. Syn.—Ardór, &stüs, impétüs. 
 
 Calthá, x. f. The marigold. (See Appendix under list of Trees, 
 etc.) 
 
 Cálümniór, aris, àtüs süm, àri. To accuse falsely. Phr.—Criminá 
 fingó. Falsa jáció.  Fictis criminibüs premé, ürgéó. Falso 
 áccüsó, àrgüó, insíimüló. See Mentior. 
 
 Calvéó, es, i, eré. To be bald. Phr.—Dólétqué cápillos Jam sübito 
 glabrüm déstititissé cápüt. See Calvus. 
 
 Calviis, 4, im. Bald. Calvüs équés cápiti sólitüs réligaré cápillos. 
 Syn.—Incómàtüs. Phr.—Cüjüs (or) cui cápüt calvüm, nüdüm, 
 nüdàtüm. 
 
 Calx, cis. m. & f. Heel. Ut néqué calcé lüpüs quémquam, néqué 
 dénté pétit bos. H. Syn.—Talüs. 
 
CALX ae 
 
 
 
 Calx, cis. f. Chalk. Saxa vides primüm sola coaléscéré calcé. Lr. 
 The end of the course marked by a chalk line. Syn.—Finis, 
 terminüs. 
 
 Cámelüs, i. m. Camel. Tollé récens primis pipér é sitiénté cámelo. 
 Pers. Syn.—Drómaàs. Phr.—Immania mémbrá cimeli. 
 
 Caméra, x. f. Room, vaulted chamber. Syn.—Arciis, fornix, 1a- 
 quéar, téstüdó, lácünír. Phr—Effalgént cámérz várió fastigia 
 vitro. 
 
 Cáméró, às, avi, atüm, aré. To bend in the form of a vault. Phr.— 
 In fornícem, in àrcüm incürvó, sínüó. 
 
 Cáminüs, i. m. Forge, furnace. lmpósitàm rüptis flammam éxspi- 
 raré cáminis. V. Syn.—Fornàx. Phr.—Cóquitür dim massa 
 camino. See Fornax. 
 
 Cámani, àrür:. f. The muses. See Muse (in Appendix). 
 
 Campts, i. m. Field, camp, place. Quiqué fréquéns herbis ét fér- 
 tilis übéré càmpüs. V. Syn.—Arvüm, ágér, (sometimes) jüugéràá, 
 cültá. Epith—Fértilis, am@éniis, Opimüs, viridis.  Phr.— 
 Améni diffüsi jügéri campi. Partiri limité cámpüm. Vés- 
 titi graminé campi. Flavéscit campts arista. Pér campos pas- 
 cüntür équi. Plain, Syn.—Planitíes, €quér. Phr.—Camporüm 
 zquór. Planissima campi Aréà. Battlefield. Phr—Campis 
 Martits. 
 
 Canalis, is. m. Canal, conduit. Cürréntem ilignis pdtaré cánalíbüs 
 ündàm. V. Syn.—Tübüs, àlvéüs, fistülá.  Phr.—Rüit acta 
 répénté cánalíbüs ündá. Ouanto se porrigát ündá canali. Viri- 
 dés récréaré cánalibüs hortos. 
 
 Candéla, x. f. Candle. Brévé lümén Caàndéli& cüjüs dispenso ét 
 témpéró filüm. J. Syn.—Céréüs, fax, fünalé, (also) làmpás, 
 lax, lücernà. Phr.—'Trémüla lücé córüscans. Sud absümiítür 
 igné Sénsim 4 süis flammis pérésa déficit. Et noóctém candéla 
 fügát. See Lampas, Fax. 1) 
 
 Candéo, és, tii, éré. To be white. Hic férrata rigent, illic argéntéa 
 candént. Syn.—Caàndicó, càndéscó, cánéó, canéscd, albéó, àl- 
 béscó, albicó. ! 
 
 Càndéscó, is, éré. To be white. See Albeo, Candeo. 
 
 Candicé, às avi, atim, aré. To be white. Syn.—Albicó. See Candeo. 
 
 Candidatis, 4, im. White, clothed in white.  Syn.—Albàtüs, càn- 
 didüs. A candidate. Syn.—Pétitór. 
 
 Candidis, à, üm. White. Candida dé nigris et dé candéntibis atra. 
 O. Syn.—Candéns, àlbüs, albéscéns, albidiis, ébirniis, ébürnéüs, 
 làctéüs, nivétis, àrgéntéüs, canéns, cantis, cànéscéns, candéscéns, 
 
 
 
 
 
73 CANOR 
 
 
 
 càndidülüs. Phr.—Candoré niténs, fülgéns, décorüs. Candi- 
 dior lacté, nivé, nivibtis, cycno. See Albus. 
 
 Candór, Oris. m. Whiteness. Candor érat qualem prafert Latonia 
 lana. Tib. Syn.—Albüm. Phr.—Cólór nivéüs, àlbüs, ébürnéüs, 
 etc.  Nivis cólór. Par nitór intactis nívibüs. Quippé cólor 
 nivis est. Qui candoré nives ànteirent. See Albus. 
 
 Canéó, és, tii, éré & Cànescó, is, éré. To be or become white. Néc 
 rénóvàtüs Agér. gravidis cánebát Aristis. O. Syn—Albéscé, 
 àlbícó. Phr.—Canét barba géli. Düm gramina canent. Fig.— 
 To whiten with old age. Témporibiis géminis canebat sparsa 
 sénéctüs.  Phr.—Caànis albésc6. Canis cápüt àspersum ést 
 capillis. See Canities, Senesco. 
 
 Cani, orüm. m. White hairs. Falsds in tempórá canos addit. O. 
 See Canities. 
 
 Cánicülá, &. f. The dog star. Siccás insáná Cánicülá mésses Jam- 
 düdüm cóquit. Pers. Syn.—Cánis, Siritis. Phr.—Aéstivi canis 
 stellá. Icáriüm sidüs. Átrox horá cánicüli. 
 
 Canis, is. m. & f. Dog. Hinc cánibüs blandis rabiés vénit. V. Syn.— 
 Cátülüs. Epith—Fidélis, ságax, aüdax.  Phr.—Füribüs in- 
 visüs. Türbá vigilans. Canim fida vis. See Latro. 
 
 Cánistrüm, i. n. Basket. Pürá córonàtis portabant sacra canistris. 
 O.. Syn.—Cáláthüs, cistá, cistüli, fiscíná, fiscellá. Phr.—Céré- 
 rémqué canistris. Myrtoqué cánistrá vinctá. See Calathus. 
 
 Canitiés, ei. f. White hairs, beard. Plirima mento C4nitiés incültá 
 jacet oN “Syne Cant, \. Phr- Cant capil.” Cantm’ ‘caput, 
 Témpórá cana. Capitis nivés. Frigida canitiés. Sparsi pér 
 témpora cani. 
 
 Canna, zx. f. Cane, reed. Ara vétüs stabat trémülis circümdátà 
 canis. O. Syn.—Aründó, calamis, jüncüs. Phr—Pratéxéns 
 viridis ripas. Pigram vélabat canna palidém. Long parva 
 sub áründíné canne. See Arundo (appendix). 
 
 Cánó, is, cécini, cantim, éré. To sing. Non cánimüs sürdis, ré- 
 spondent Omnia silvae. V. Syn.—Caàntó, módülór, cdncino. 
 Phr.—D6 càntüs, éxercéó. Aéthéra canti mülcéó. Fério aérá 
 càntü. Litos oré cieré módos. Módülàri carminé vocé. Càntü 
 falléré cüràs. Némüs céncéntibiis implét. Abséntém cantat 
 ámicüm. Dülcé quérüntür ávés. Dülcé sónàt carmén. Sicilidés 
 müsz paülo majora canamtis. To celebrate in verse. Syn.— 
 Càntó, dicó, mémóró, célébró. See Laudo, Celebro. 
 
 Canor, Gris. m. Sound of instruments, or of the voice. Martíüs 
 ille &ris raüci cánór incrépat. V. Syn.—Sónüs, sónitüs, modi, 
 clangór, càntüs. Phr.—Res ést blanda cánór. 
 
CANORUS 74 
 
 Cánórüs, 4, im. Harmonious, musical. Avia tim résónànt ávibüs 
 virgulta cánoris. V. Syn.-—Sónans, sónórüs, résónans, argiitis, 
 dülcis, dülcisónàns. 
 
 Càntàmén, inís. n. Enchantment. O ütínàm mágica nossem canta- 
 mina musz. Pr. Syn.—Cantts, incàntamentüm. See Carmen, 
 Magicus. . 
 
 Cantator, Gris. m. Singer. Cantatdr cycnüs fünéris ipsé sti. M. 
 Syn.—Cantor. 
 
 Cantatrix, icis. f. Singer. Syn.—Cantór. 
 
 Cantharis, i. m. Cup. Et gravis attrità péndébat canthartis ansa. 
 V. See Poculum. 
 
 Cànticüm, i. n. Song. Cantícá qui Nili, qui Gaditana süsürrát. M. 
 Syn.—Cantüs, carmén, mélós. 
 
 Càntitó, às, àvi, atüm, àré. To sing frequently. See Cano. 
 
 Cant6, às, avi, àtüm, aré. To sing. Cantabit vácüüs coram latroné 
 víatór. H. See Cano. 
 
 Cantor, Oris. m. Singer. Syn.—Cantaàtór. 
 
 Càntüs, is. m. Song, air, sound of instruments. lpsá dómüm mül- 
 cens ténéo Proserpiná cantü. Syn.—Cánór, carmén, vox, 
 mélós, módi, moduli, módülamén, cóncéntüs, (sometimes) Ca- 
 meena, müsá. Epith.—Argütüs, sónorüs, dülcis, àmcnüs, l&tis, 
 grattis, rüsticüs, flebilis. Phr.—Vocis módülàmén. Lztüm mür- 
 mur. Liquid vocés avium. Vocis jücünda sónüs. See Cano, 
 Carmen, Musica. 
 
 Canis, í, üm. White. Cana légàm ténéra lanüginé mala. V. Syn.— 
 Albis, candéns, candidiis, canéscéns. See Candidus. 
 
 Capax, acis. m. f. & n. Spacious, vast. Mültá cápax pópüli cóm- 
 moda circtis hábét. O. Syn.—Amplüs, latüs, paténs, spátiosüs, 
 vàstüs, ingéns. 
 
 Cápér, ri. m. Goat. Non álíam ób ciilpam DBàcchó capér Smnibis 
 aris Caditir. V. Syn.—Hircüs, (sometimes) hxdis, cápréólüs. 
 Epith.—Hirsütüs, torvüs, intonsüs. Phr.—Düx pécóris, capri- 
 génüm pécüs. Virqué patérqué grégis. 
 
 CápéssÓ, Is, ivi, itüm, éré. To take eagerly, to seize. See Capio. 
 
 Cápillatüs, 4, im. Covered with hair. Sic te fréquéntés aüdiant 
 capillati. M. Syn.—Cómaátüs, crinitüs, intonsüs. Phr—Cui 
 capilli effüsi, longi, densi, fláentes. Capillis horrídüs. Largus 
 come. Cui cíipüt intonsüs. See Capillus. 
 
 Capillis, i. m. Hair. Molles imitabittir xré cápillos. H. Syn.— 
 Cxsariés, cómá, crinés. Epith.—Aüréüs, flavüs, nigér, vénüs- 
 tüs,longüs. Phr.—Et nigró criné décorüs. Stétérüntqué cómi. 
 False hair. Syn.—Galéris. 
 
 4-————— 
 
75 CAREO 
 
 
 
 Càpió, is, cepi, captüm, éré. To take, to seize. Arma àméns cápio, 
 néc sat rátíionis in armis. V. Syn.—Cápeéssó, préhendó, prendó, 
 sümó, àrrípió. Phr.—Cápé saxa mánü. To capture. See Vin- 
 cio, Captwus. To deceive. Syn.—Decipiíó, falló. To under- 
 stand. Syn.—Pércipió, intellégó, comprendó, àsséquór. 
 
 Capistrim, i. n. Halter. Aüdiit, inqué vicem dét mollíbüs orá 
 capistris. V. Syn.—Frenüm, habéna, lorüm, lüpi, lüpatá. See 
 Frenum. 
 
 Capra, &. f. She-goat. Eccé féra, sàxi dejectae vérticé, caprz. V. 
 Syn.—Capella, capréa. See Caper. 
 
 Captivus, i. m. Captive, prisoner of war. infélix Stygio dücor 
 captiva tyrànno. Syn.—Captüs. Phr.—Süb jügá missüs. Manis 
 post térgá révinctüs. Jam nobis aüdàx Gérmania servit. 
 
 Capto, às, avi, atüm, aré. To try to seize, to seize. Tim láquéis 
 captaré féras et falléré visco. Syn.—Appétó, inhid, àffectó, 
 nitór in, moliór. 
 
 Captus, üs. m. Understanding, intelligence. Syn.—Intélléctis, vis. 
 
 Cápüt,is. n. Head. Céntüm lümínibüs cinctüm, cápüt Argüs habé- 
 bát. O. Syn.—Vértéx, cervix, frons, collüm, témpórá, capilli. 
 Phr.—Rédimita laüro. Promissds éffündens vérticé crines. 
 Fündéré lümén apéx. 
 
 Carbasts, i. f. & Carbasa, orüm. n. Fine linen; sail. Flüxá cóloratis 
 astringünt carbasa gemmis. L. Syn.—4Amictüs, palla; vélim, 
 lintéüm. 
 
 Carbé, onis. m. Coal, carbon. Syn.—Prüná. 
 
 Carcér, érís. m. Prison. Vidérat imménsam ténébroso in carcéré 
 lücem. I, Syn.—Cüstodii, claüstrá, (also) vincülá. Phr.— 
 Siné lücé téctim, dómüs. 
 
 Carcérés, fim. m. Barriers. Signa tub dédérànt, cüm carcéré 
 prónüs ütérqué Emicát. O. Syn.—Claüstrá. 
 
 Card6, inis. m. Hinge. Emoti procümbünt cardiné postés. V. 
 Epith—Aératis, férràtüs, sdlidts, stridens. Phr.—Pdstésque 
 a cardiné véllit. 
 
 Cardiiélis, is. f. A goldfinch, thistlefinch. (See Appendix under list 
 of Birds.) 
 
 Caré. adv. Dearly. Syn.—Magni, magno. Phr.—Noón parvo lüit. 
 
 Caréns, éntis. m. f. & n. That which is lacking, or in need of. Vana- 
 qué cáréntíá pompa Jira placént. L. Syn.—Casstis, éxpérs, 
 égéns, éxsdrs, indígüs; nüdüs, nüdàtüs, spdliatis. 
 
 Caréd, es, ti, itim, éré. To lack, to have need of. Jàmqué ptidét 
 vanas finé cáreré précés. O. Syn.—Égéo, indigéé, privór, vácó, 
 
CARIES 76 
 
 
 
 exclüdó, désidéro. Phr—Siim égéns, éxpérs, éxsors, nüdüs, 
 immünis. 
 
 Cáries, em, e. f£. (Other cases not used). Rottenness, decay. Syn.— 
 Sitüs, pütrór, tàbüm (used only in the ablative). 
 
 Carina, x. f. Keel. Pinéá conjüngens inflexi téctá cáring, Phr.— 
 Püppis valida fundata carina. Used also for vessel. See Navis. 
 
 Cáriosüs, 4, im. Decayed, rotten. Syn.—Pütris. Phr.—Cárie adé- 
 sts, exésüs, corrüptüs, vitiatüs. 
 
 Caritas, atis. f. Dearness. See Penuria. Fig—Esteem, affection. 
 Syn.—Amór, àfféctüs, stádiüm. See Amor, amicitia. 
 
 Carmén, inis. n. Verse, poem, song. lllé cólit térras, ili méa car- 
 mina cürz. V. Syn —vVérsiis, módi, nüméri, mia, lyra. 
 Epith.—Celésté, divinüm, dülcé, léné, cánorüm, ingéniosüm. 
 Phr.—Verbà módülandá fídibüs. Müsaárüm gaüdià. Phaobi af- 
 flamén. Dülciá mendacii vàtüm. In pédés vérba cóactá. To 
 make verses. Phr.—Vérsüs cánéré, condéré, dicéré, fündéré, 
 modulari. Vérsibüs inclüsa est sénténtia. 
 
 Carniféx, icis. m. Executioner. Carnifici düràs przbüit ila mánüs. 
 O. Syn.—Tortór, lictór. Phr.—Légüm vindex. 
 
 Carnificina, i. The office of executioner. See Supplicium. 
 
 Cáró, carnis. f. Flesh, meat. Cürvát apér lànces carném vitantis 
 inértém, H. Syn.—Férina. Phr.—Séd málé viva caro est. 
 Carpints, 1. f. The hornbeam, a species of oak or beech. (See Ap- 
 
 pendix under list of Trees, etc.) 
 
 Càrpó, is, psi, ptüm, éré. To pluck, to gather, to cull. Primüs veré 
 rósam àtque aütümno carpéré poma. V. Syn.—Légé, colligó, 
 métó, demétó. To enjoy. Syn.—Früór. Phr.—Carpé diem. 
 Carpebàt somnos. 
 
 Carptim. adv. Jn small portions, at different times. Syn.—MiÍnütàtim. 
 
 Carüs, 4, im. Dear, costly. Non illas fixüm cards éffécérat aürüm. 
 Prop. Fig.—Caré püér, méa sola et será vólüptàs. Syn—Amiéa- 
 tüs, ámicüs, dilectüs, àcceptüs, grátüs, dülcis, cárissímüs. Phr.— 
 Ante álios cariis. Vita caré magis. Vita fratér amabiliér. O 
 lücé mágis dilécta sórori. V. 
 
 Casa, x. f. Hut, cabin, cottage. Atque hümiles habitaré casas et 
 figéré sérvos. V. Syn.—Cásülá, tügüriüm, magalia, mapalia, 
 dómüs. Epith—Risticad, agréstis, médica, parva, vilis. Phr.— 
 Ristica técta. Larés angüsti. Dómüs himilis. Straminé técta 
 dómüs. Dómüs sordídá fümo. Ju 
 
 Casétis, i. m. Cheese. Candidtis élix® miscétür casétis herba. O. 
 Phr.—Láàctis massa cdacti. Lac dénsüm. In nivéàs lac cégéré 
 glebas. Féciindi münérá riris. 
 
 
 

 
 VA CASUS 
 
 
 
 Cassés, ium. m: Nets, snares. Décidit in casses prada pétitá méos. 
 O. Syn.—Láquéi, plage, retià. See Rete. 
 
 Cassis, idis. f. Helmet. Spictla cum pictis haerent in cassidé pennis. 
 O. Syn.—Cassidà, galéa. Phr.—Técti scütis et casside ahéna 
 Armati. See Galea. 
 
 Cassis, 4, im. Empty. Syn.—Inànis, vácüüs. 
 
 Castanéa, x. f. Chestnut-tree (See Appendix). Also chestnut, the 
 nut. Phr.—Castanéa nix. 
 
 Casté. adv. Religiously, chastely. jJüstitíamqué süi cáste placassé 
 paréntis, Illo qu témplüm péctdré sémpér habét. O. Syn.— 
 Püre, püdice, hóneste. 
 
 Castéllim, i. n. Fort, fortress. Ait montàná sédét circüm castellá 
 stb armís. V. Syn.—Oppídüm, arx. See Arx. 
 
 Castigatió, Gnis. f. Correction, reprimand. Syn.—Objürgatió. Pun- 
 ishment. Syn.—Censürá, poná. 
 
 Castigatór, oris. m. One who punishes or reprimands. Castiga- 
 torqué mínorüm. H. Syn.—Objürgatór, répréhensór, censór. 
 
 Castigo, às, avi, atüm, aré. To reprimand. Castigatque aüditqué 
 dólos, sttbigitqué fáteri. V. Syn.—Objürgó, incrépó. To pun- 
 ish. Syn.—Pünió, pléctó, férió, mülctó. To correct a work. 
 Syn.—Corrigó. 
 
 Castitas, atis. f. Chastity, purity. Métüens altéríüs viri Certo fedéré 
 castitas. H. Syn.—Püdór, pidicitia, virginitas. Phr.—Castá 
 vita. Casti mores. Casti jürá püdoris. Intactiis flos püdicitiz. 
 Nüllà réparabilis arté. Ingénüz signa püdicitiz. 
 
 Castra, orüm. n. Camp. Clàssem qu latéri cástrorum àdjünctá 
 látebát. V. Syn.—Téntoriá. Phr—Téntoria érécta. Milto 
 référta milité. In tüto lócatá lóco. Médiis impósiti campis. 
 Castra métari. Tiitd lóco érigéré, ponéré, signàré castrá. Con- 
 sidünt cástris ét minii vallant. Castra inimica pétünt. Troops. 
 Syn.—Agmina, catérv&, türmae, phálangés. _ 
 
 Càstüs, 4, im. Chaste, pure. Casta püdicitíam sérvat dómüs. V. 
 Syn.—Pidéns, püdicüs, pürüs, hónéstüs, illibattis, intémératis. 
 
 , Phr.—Quo non est castidr altér. Nócüit cui nüllá vólüptàs. 
 Nünquàm molli líbidíné victüs.  Laüdé püdicitía  célébér. 
 Animóque ét corpóré càstüs. Castiqué mddéstia vültüs. Non 
 oblita püdoris. 
 
 Casts, iis. m. Fall, downfall. Témpóré jam ex illo casüs mih? cogni- 
 tus ürbis. V. Syn.—Rüinà, làpsüs, éxcídíüm.  Phr.—Celszx 
 grávíoré cásü Décidint türrés. Evérsz famantia Trojx Excidia. . 
 Misfortune. Syn.—Cladés, éxitíüm, pérniciés. Phr.—Daüri solà- 
 tia cásüs. Di, talem avértíté càsüm! Casi concüssüs ácérbo. 
 
CATE 78 
 
 
 
 Pér tanta péricülà casts Inséquitür. Danger, peril. Syn.—Dis- 
 crimén, péricülüm. Phr.—Pér tot discrimina rérim. Casis 
 évasérat omnes. Tot volvéré casüs. Chance, lot. Syn—Aléa, 
 fortüná, sors. Phr—Incértdqué flüünt mortalia cast. Casts 
 abiés visürà márinos. 
 
 Cáte. adv. Skilfully. Syn.—Calliíde, scite, solertér. 
 
 Cátená, x. f. A chain. Tantüm ne réligér düra captivi cátena. O. 
 Syn.—Vincülüm, vincülá, vinclüm, vinclá, cómpédes, láquéüs, 
 manic#, néxüs, nodüs, lorá(orüm), ligamén, fünls. Phr.— 
 Gráciles éx x#ré cátenz. Néx# pér colli cátenz. Stridor ferri 
 tractequé cátenzx. Férratz% collo sónüeré cátenz. —Vincitqué 
 mánüs post térga cátenis. Fig—Ties of tenderness. Syn.— 
 Vincülá, néexüs, nodüs. Phr.—Vincüla Amicitiz. 
 
 Catérva, se. f. Band or troop of soldiers. Diffügiünt équitüm tirmz 
 pédítümqué cátervi. H. Syn.—Agmén, cóhors, éxércittis, gló- 
 bis, légió, mániplüs, áciés, mantis, phalanx. Phr.—Spümantes 
 cedé, fülgentes xré cátérvz. Floréntés xré catérvas. Crowd 
 ( in general). Syn.—Türbá. Phr.—Magnà comitanté catérva. 
 Stipanté catérva. 
 
 Cathédra, #. f£. Chair, seat. Syn.—Sellá, sédilé, sedes, sólíüm. 
 
 Cátinüs, i. m. A large dish or plate. Syn.—Cátillüs, páropsis, discüs, 
 lànx. 
 
 Cátülüs, i.m. A little dog. Syn.—Cátellüs, canis. Phr.—Cátülorüm 
 blàndá própàgó. Sic cánibüs cátülos similés. 
 
 Cátüs, á, üm. Skilful, adroit. Féros, cültàs hóminüm récentüm Vocé 
 formasti cátüs. H. Syn.—Callidüs, caütüs, prüdens, péritüs, 
 solers. Phr.—Jacilari caütüs. Cátüs arté pálxstrze. 
 
 Catiis, i. m. A cat. Syn.—Cattà, felis, xlürüs. Phr.—Müríbüs in- . 
 
 fensá. Nata dólis. Sómni inimicis. 
 
 Caüdà, x. f. Tail. Quique ima gradiéns vérrit vestigíá caüda. V. 
 Phr.—Hirté lüdibríá cauda. Molli caudae vérbéré. 
 
 Caüdéx, icis. m. The trunk of a tree. Syn.—Trüncüs, stipés. 
 
 Caülá, & & Caülx, àrüm. f. The entrance of a sheepfold. Ac véliti 
 pleno lüpüs insidíatüs óvili Cüm frémit 4d caülàs. V. Syn.— 
 Óvilé, stábülüm, séptá(pl.). 
 
 Caürüs, i. (Corüs, i). m. The northwest wind. Sémpér hiéms, 
 spirantés frigórá caüri. V. Phr.—Véntüs ab Occàsü flans, spi- 
 rans. Fériéns pontiim, nübés glémérans. Coli füscatór Edi. 
 Silvam cüm flamina caüri pérflant. 
 
 Caüsá, &. f. Cause, source, origin. Et caüsás cognoscité rérüm. Pers. 
 Syn.—Capiit, fons, Órigó, principiüm, radix, sémén, aüctór. 
 Phr.—Taànti caüsá cápütqué mali. Hinc mihi prima mali labés. 
 
 ————" 
 
LARC AS Ee Seg F- cn 
 
 — 1 NIE; 
 
 79 CAVUS 
 
 
 
 Hinc mihi principfüm damni. Hinc ill& lacrimz. Motive, rea- 
 son, pretext, Syn.—Ratid, caüsá. Phr.—Caüsá füit lüctüs. Pia 
 caüsá cOégit. Process, law-suit. Syn.—Lis. 
 
 Caüsidícüs, i. m. Lawyer. Non süm caüsidicüs, néc ámàris litibüs 
 aptüs. M. Syn.—Pátronüs, défénsór, actér, oràtór. Phr.— 
 Caüsarüm àctór. Elóquio prxstans, Faciindd maximiis oré. 
 Fama décüsqué fóri. Solliciti tatéla réi. Agéré caüsás ét cdm- 
 ponéré lites. Caüsis clàrüs ágendis. Litis ámans. Qui fórüm 
 magnis clàmóriíbüs implét. Iràs et vérba lócàns. 
 
 Caüte. adv. Prudently. Syn.—Caütiüs, prüdentér. —— 
 
 Caütes, is. f. Rock, cliff. Staré vél insanis caütés Obnoxíá ventis. 
 Tib. Syn.—Ripés, scópülüm, sàxüm, silex. Phr.—Salsa spü- 
 mant aspérginé caütes. Caütibüs objectis réjéctat caxerülà. 
 
 Caütüs, 4, im. Prudent, cautious; skilful. In verbis étiam ténüis - 
 caütüsqué sérendis. H. Syn.—Priidéns, próvídüs, cónsültüs, 
 circümspéctüs; péritüs, ságàx, solers, ingéniosüs. Phr.—Caü- 
 tüs áditó. Cunning, deceitful. Syn.—Astütüs, dólosüs, váfér, 
 vérsütüs, cállidüs. 
 
 Cávéá, x. f. Cave, ditch. Syn.—Cávüs, àntrüm, cávérná, fóvéà, 
 fossa. Cage. Syn.—Clathri, claüstrüm. Amphitheatre. Syn.— 
 Ampithéatriim, circüs, árená. 
 
 Cavéo, és, cavi, caütüm, éré. To be on one’s guard, to take care. 
 Commisissé cavét quod mox mütàré láborét. H. Syn—Pre- 
 cávéó, advért6, vídéó, àntévidéó, providéó, prospició, vitó, fügió, 
 déclinó. Phr.—Máilüm vitaré civendo. Aüt himana párüm 
 cavit nàtürá. Et tristes ánimi cávéeré morsüs. 
 
 Cavérna, x. f. Cave, cavern. lnsónüéré cávié gémitümqué dédéré 
 cavérne. V. Syn.—Antrüm, látébrá, spelüncá, spécüs. Phr.— 
 Abrüptis spécüs àtrá cavérnis. Cürvisque immügüit Aétna cáv- 
 érnis. Ümbrosz pénitiis pátüeré cávernx. Lair (of animals). 
 Syn.—Antrüm, spécüs. 
 
 Cavilla, & & Cávillatió, onís. f. Raillery, wit. Syn.—Cávillàm, 
 jOcatid, jóci, dicteríüm, salés, scommá. 
 
 Cávillór, àrís, àtüs sim, ari. To taunt, to jeer, to jest. Syn.—Ridéó, 
 irridéó, jócór, lüdó, illadó. Phr.—Prócacitér illadó, irridéó. 
 Prótérvis conviciis lacéssé. 
 
 Cavé, às, avi, àtüm, aré. To hollow out. Néc formam àccípiünt, 
 férroqué cávàntür Ácüto. V. Syn.—Excávó, fódió, effódio. 
 Phr.—Güttá cávàt lapidem, Cavatqué téllirém. Cavat arboré 
 lintrés. Molli sàxá cávàntür Aqua. 
 
 Caviis, 3, im. Hollow, hollowed out. Süstínét impósitos sümmà 
 
CAVUS 80 
 
 
 
 cávüs alvéüs inda. O. Syn.—Cavatiis, concávüs, effossüs, pró- 
 fündüs, àltás. Phr.—Dat signum &ré cávó. Cava trabé cürri- 
 müs Zquór. Cávis éxspectànt türribüs hostem. Empty. Syn.— 
 Inànis, vácüüs. 
 
 Cávüs, i. m. Ditch, trough, cavern. Syn.—Cávüm, àntrüm, cávérni, 
 fossa, spécüs, fóràmén. 
 
 Cédó, is, céssi, céssüm, éré. To retire, to go away. ld manént 
 immotá lócis, néc 4b ordiné cedünt. V. Syn.—Excedó, récedó, 
 concédó, exéó, ábéó. Phr.—Cédémüs campis. Cédés cóémptis 
 saltbüs. Céssit ib oré fürór. Nec cedéré quóquàm. To, yield. 
 Syn.—Cóncédó. Phr.—Cédé Déo. Cédit Aréna pédi. To be 
 inferior to, to yield in dignity. Syn.—Vincór, süpérór. To suc- 
 cumb, to be overwhelmed. | Syn.—Vincór, | fátiscó, déficio. 
 Phr.—Nimi6 cómitüm né cédé timéri. Cedünt lamina somno. 
 Cédébat victá pótéstás. To grant. Syn.—D6, cóncedó, tribüó. 
 
 Cédrüs, i. f. The cedar tree. (See Appendix under list of Trees, 
 etc.) 
 
 Célébér, ébris, &bré. Thronged, frequented. Circüs éràt pompa célé- 
 bér nüméroqué dédrim. O. Syn.—Fréquéns, crebér. Cele- 
 brated, illustrious. Syn.—Clariis, pr&claris, illüstris, inclytüs, 
 insignis, nobilis, nótüs, cónspicüüs, mémorattis, Eximitis, égré- 
 gíüs, laüdàátüs, spéctabilis, spéctattis. Phr—Célébri fama laü- 
 datiis in 6rbé. Fama célébérrimtis. . Fama süpér &théra notüs. 
 Fama ingens. Félix &térnó ndminé. Victorqué viriim volitaré 
 pér Ora. Notissímá fama Insülá. Consecrated. Syn.—Sacritiis, 
 dicattis, sacér. 
 
 Célébró, às, avi, àtüm, àr&. To frequent, to haunt. Cüjüs inairati 
 célébrarünt limina cürrüs. Prop. Syn.—Fréquentó. To cele- 
 brate, to solemnize. Phr.—Cüncti l&tim célébrémits hondrém. 
 Féstés àlbatüs célébrét To praise. Syn.—Laüdó, cánó, mémoro, 
 efféró, przdicó. 
 
 Célér, éris, éré. Prompt, rapid, quick. ila vólàt, célérique ad térram 
 tirbiné férttir. V. Syn.—Citüs, concitüs, cítàtüs, féstinans, 
 féstinüs, velox, pr&céps, ráüpidüs, lévis, pérnix, pripés, 
 promptis, vólàns, vólücris. Phr—Hatid ségnis. Ocidr eüro, 
 aura, véntd, sagitta, filming. Pédibtis célér. Pérnicidr alité 
 vento. Fig. Syn.—Gnavtis, impigér, ágílis, alacér. Joyful, exu- 
 berant. Syn.—Acér, férvidiis, alacér, priceps. 
 
 Céléritas, atis. f. Ouickness. Syn —Vélocitas, lévitas. 
 
 Céléritér. adv. Quickly.  Syn.—Citó, confestim, éxtémplo, Ociüs, 
 prompte, própére, lévitér. Phr.—Haüd mora. 
 
 a cn i 
 
eee 
 
 ——— 
 
 81 CEREUS 
 
 
 
 Céléró, às, avi, atüm, aré. To hasten, to hurry. Séd céléraré fügam 
 in silvas, ét fidéré nocti. V. Syn.—Accéléré, festinó, màtüró, 
 própéró. Phr.—inde aliz célérant cürsüs. I1]4 víam célérans. 
 
 Cellá, &. f. Cellar, larder. Syn.—Apóthécá, cellariüm. Cell, small 
 chamber. Syn.—Cellülà. 
 
 Celó, as, avi, atüm, àré. To conceal. Séd béné célétiir, béné si 
 celabítür index. O. Syn.—Abdó, àbscondó, tégó, Obtégó, Oc- 
 cüló, occültó. Phr.—Vültüm mánibüs celàré. Celàntür árün- 
 diné fOssz. Néc sé pótüit célaré ténebris. Graniim sib corticé 
 célant. To keep silent about. Syn.—Tégó, dissímüló, siléó, 
 tácéó, prémó. 
 
 Célsts, 4, im. High, elevated. Fériüntqué celsos fülgürá montés. 
 H. Syn.—Excélsüs, pr&célstis, àltás, ardüüs, süblimis. Phr.— 
 Celso e vérticé montis. Stans célsa in püppi. Celsum in córnüà 
 cervüm. Haughty. Syn.—Stpérbis. 
 
 Cénsé6, és, Ui, im, eré. To esteem, to consider, to judge. Quam scit 
 üterqué libens, cénsebo, exercéát artem. H. Syn.—Arbitrór, 
 existímó, jüdicó, pütó, réór, sentió. To decree. Syn.—Opinór, 
 décernó, jübéó. 
 
 Censór, Oris. m. -A censor, a Roman magistrate. Syn.—Morüm 
 mágistér, arbitér, jüdéx. A critic, censurer. Syn.—Castigatór, 
 objürgatór, répréhensór. 
 
 Cénsts, üs. m. A census, enumeration. Syn.—Cénsi6, récensüs. The 
 valuation of a man’s estate, one's property, wealth. Syn.—Bona, 
 Opés, réditüs, res. Phr.—Daàt cénstis hónores. Cénsüs atigéré 
 paternos. 
 
 Centümvirt, orum. m. The Centumviri, Roman magistrates. Phr.— 
 Cénttim jüdices. Cénténtis jüdex. 
 
 Cerá, &. f. Wax. Hinc arté récéntés Excüdünt ceràs. V. Phr.— 
 Arté liboratá. Rédóléns thymüm.  Admoto cáloré líquens. 
 Caloris impatiéns. Hymettiá solé Céra rémollescit. 
 
 Cérásüs, 1. f. The cherry tree. (See Appendix under list of Trees, 
 etc.) 
 
 Cératis, 4, im. Waxed, smeared with wax. Phr.—Céra oblitüs, 
 ünctüs. i | 
 
 Cérébrosüs, 4, iim. Headstrong. Syn.—Stómáchosüs. 
 
 Cérébrüm, 1. n. The brain, the head. Ossáqué dispérgit cérébro pér- 
 mixta crüento. V. Sparsdque infécta cérébro. V. Fig.—The 
 head, mind, reason. See Caput, Mens. 
 
 Cérétis, i, im. Waren, smeared with wax. Syn.—Cératis. Fig.— 
 Flexible, pliable. Syn.—Mollís, dictilis, tractabilis, ténér, flex- 
 ilis, flexibilis. 
 
CEREUS 82 
 
 Céréüs, 1. m. A war taper. Syn.—Candelá, fünalià, lücernà. Phr.— 
 Trémila lücé córüscáns. Eripiés noctem. Vincéns ténébras. 
 
 Cernó, is, crévi, cretüm, éré. To separate. Protínüs innüméris 6mnia 
 cérné cavis. O. Syn.—Excérnó, sépard, dividó. To see dis- 
 tinctly. Syn.—vVidéo, àspició, cOnspicié, pérspicíó, intü&ór. 
 Phr.—Lüminé, ócülis lüstró, perlüstró. Cérnéré ácüte, ácütüm. 
 To decide. Syn.—Deécernó. 
 
 Cernüüs, 4, im. Stooping, bending. implicit, éjéct6que incümbit 
 cernüüs àrmó. V. Syn.—Acclivis, prónüs, prcéps. 
 
 Cértamén, inis. n. Conflict, battle. A&quo géritür certaminé bellüm. 
 L. Syn.—Bellüm, Mars, preéliim, pügnà. Phr.—Dari, rigidi 
 cértamina Martis. Pügna aspéra sürgit. Prócül à cértaminé 
 pügná. Effort, attempt. Syn.—Ardór, cónàtüs, cOnamén, im- 
 pétüs. A game, or exercise. Syn.—Lidi. 
 
 Certatim. adv. With rivalry, earnestly, eagerly. Phr.—Pari ardoré. 
 Animis, stüdíis cértàntibüs omnes. 
 
 Cértatid, onis. f. Combat. See Certamen. 
 
 Certatüs, is. m. Struggle, combat. Syn.—Cértàmén, cértatié. 
 
 Certe & Certo. adv. Certainly, assuredly. Syn.—Équídém, ni, pró- 
 féct6, veré. Phr—Véra lóquór. 
 
 Cérto, às, àvi, àtüm, aré. To strive, to contest, to fight. 'Tàntümque 
 .ánímis cértatis iniquis. V. Syn.—Decertó, confligó, cóngrédiór, 
 dimic6, pügnó, cérnó, décérnó. Phr.—Cértàmén iniré. Pügnam 
 committéré. Décérnéré ferro. Conférré mánüs. Téntaré péri- 
 cüli belli. Vasto cértaminé tendünt. To dispute, to argue. 
 Syn.—Contendó. 
 
 Certüs, 4, im. Certain. Réquiés éà cérta láborüm. V. Syn.— 
 Clàrüs, mánifestüs, indübitàtüs. Phr.—Non dübiüs, non incér- 
 tis. Non infítiandüs. Aüspicíis manifésta fídes. Déi cértis- 
 sima proles. Worthy of trust, faithful. Syn—Véris, vérax, 
 fidelis, fidüs. Phr—Non méndax, non fallax. Resolute, cour- 
 ageous. Syn.—Firmüs, fortis, fidéns, aüdàx. Fired, deter- 
 mined. Syn.—Fixüs, immotüs, firmüs, stábilis, rátüs. 
 
 Cérvix, icis. f. The neck. It crüór, inque hüméros cérvix cdllapsa 
 récimbit. V. Syn.—Collüm. Phr.—Róséa cérvicé réfülsit. 
 Marmoréa cápüt à cérvicé révülsüm. Fig.—Pride. Syn.—Sü- 
 pérbia. 
 
 Cérvis, i. m. A stag. Cérvi c&l6 capita alta féréntés Corníbüs 
 
 arboréis. V. Syn.—Cérva. Phr.—Pérnix férá. Celsüs, sürgens. 
 
 in cornüà. Ràmosa extollens cornüá. Célérés pér Avia cérvi. 
 Déféndint cornüá cérvüm. 
 
 enfin iut ee 
 
83 CICER 
 
 
 
 Céss6, às, Avi, àtüm, àré. To cease, to be at ease. Et si quid céssaré 
 pótes, réquiéscé stb Gmbra. V. Syn—Quiésco, vácó, otiór. 
 Phr.—Rétia céssint. Circüs adhitc céssát. To discontinue. 
 Syn.—Désin6, sistó, absistó, desistó. Phr.—Ópüs intérmittéré, 
 sistéré. Incópto désistéré. To delay. Syn.—MÓrór. 
 
 Cet. adv. As, just as. Syn.—Uti, üt, vélüt, vélüti, sicüt, quasi, 
 tamquam. 
 
 Chzréphylim, 1. n. CS herb chervil. (See Appendix under list of 
 frees, etc.) 
 
 Chalybs, ybis. m. Steel. Phr—Chalybis métalliim, massa, lamina. 
 
 Charactér, eris. m. Character, sign. Syn—N6ta, signüm, insigné, 
 forma. 
 
 Charta, x. f. Paper. Syn.—Pápyrüs. Phr—Scribére in avérsa 
 charta. 
 
 Chlámys, ydis. f. An upper garment of wool. Syn.—Amictis, 
 tünicá, vestis. 
 
 Chorda, a. f. The string of an instrument. Ridetür chorda qui 
 sempér óbérrát éadem. H. Syn.—Nérviis, fidés (iim). Phr.— 
 Sóciandá chordis. Impélléré pollicé chordas. Chordà sónüm 
 reddit. Priténtat pollicé chordas. 
 
 Chóréá, x. f. & Chóréz, àrüm. f. Dance. Syn.—Chórüs. Phr.— 
 Indülgéré chóréis. Exércéré chóréas. Móvéré ad nümérüm. 
 Térram, hümüm quátéré, tündéré. 
 
 Chórüs, i m. A company of dancers. Syn.—Chóréá. Phr.—Ex 
 ércét Diana chóros. Inqué chóri ludünt spéciém. An assembly. 
 Syn.— Cótüs, concilíüm, tirba. ’ 
 
 Chrysanthémüm, 1. n. The chrysanthemum. (See Appendix under 
 list of Trees, etc.) 
 
 Cibüs, i. m. Food, nourishment. Non dómüs apta satis, non hic 
 cíbüs ütilis z:gro. O. Syn.—Esci, álíméntüm, nütrimentüm, 
 pàbülüm, dapés, éptlz. Phr.—Réficiéns vires, corpórá. Moestos 
 éxhilarans ánimos. Fig. Syn.—Aliméntiim, nütriméntüm, pabi- 
 ]üm. 
 
 Cicada, à&. f. Grasshopper. Et cantü quérüli& rümpent arbista 
 cicadz. V. Phr—Ebria roré. Cal róriféris ébria lacrimis. 
 Brümie séctra future. 
 
 Cicatrix, icis. f£. Wound, scar. Valniss Í in àntiquüm rédiit malé firma 
 cicatrix. O. Syn.—Vülnüs. Phr.—Signata in fronté cicatrix. 
 Vülnéris inflicti véstigia. 
 
 Cicér, éris. n. Chick-pea. Néque illé Sépósiti cicéris néc longae 
 invidit ávenz. H. Syn.—Cicercüli. Phr—Télliris édàx. 
 
CICHOREUM 84 
 
 
 
 Cichéréiim, i. n. Chicory or suceory. (See Appendix under list of 
 
 Trees, etc.) 
 
 Ciconiá, x. f. Stork. (See Appendix under list of Birds.) 
 
 Cicür, tris. m., f., & n. Tame, domestic. Syn.—Cicüratüs, dómés- 
 tictis, mansuétis, mansuéfactis. 
 
 Cicüró, às, avi, àtüm, aré. To tame. Syn.—Lénió, mànsuéfáció, 
 mitigó. See Mansuefacio. 
 
 Cícütá, x. f. Hemlock, used as a poison. See Venenum. 
 
 Ciéó, és, civi, & cii, citüm, ciére. To arouse, to move. 1mo Néreüs 
 ciét Zquora fündo. V. Syn.—Mévéé, commóvéó, cóncitó, éx- 
 citó, accéndó, cóncütió, stímüló. Phr.—4Aéré ciéré viros. Cieré 
 fletüs. 
 
 Cinctüs, iis. m. Girdle. Syn.—Cingülüm, z6na. 
 
 Cingó, Is, cinxi, cinctüm, éré. To gird, to bind. Cingor fülgentibüs 
 armis. V. Syn.—Circümcingó, pricingó, àrmó.  Phr.—Néc 
 ácüto cingimür énsé. See Armor. To crown. Syn.—Córónó. 
 To surround. Syn.—Ambió, circümdó, circümcingó, amplectór, 
 complectór, claüdó, inclüdó, sépíó, córonó. Phr.—Nigrà némüs 
 abiété cingünt. Undiqué circüm Fündimür. Infért sé séptis 
 nébülà. See Circumdo. 
 
 Cingülüm, i. n. Cincture, girdle. Aüréá sübnectens exsertz cingülà 
 mammz. V. Syn.—Zoná, bàltéüs. Phr—Prétidsaqué cingülà 
 gemmis. Aüréà büllis Cingülà. See Balteus, Zona. 
 
 Cinis, éris. m. Ashes. Effftds cinérem immündüm jactaré -pér 
 agros. V. Phr.—Caàndét in igné cinis. Cinérémqué fóco dimovit. 
 Cinéri látét obrütüs ignis. Ashes of the dead. Syn.—Maünes, 
 rélliquiz, ossá. Phr.—-Accipiat.cinérés térra patérna. 
 
 Cinnamon, i. n. The cinnamon tree. (See Appendix under list of 
 Trees, etc.) 
 
 Circa. prep. Around, around about. Et circà régem àtque ipsa ad 
 pratoriá densae Miscentür. V. Syn.—Circüm, jüxtà, própé. As 
 an adverb. Syn.—Circüm, jüxtà, propé. 
 
 Circitér. prep. & adv. Roundabout, near. Syn—Circa, ad, süb, 
 féré, ferme. 
 
 Circüítüs, üs. m. Circuit, tour. Sváqué circüitü cürvantem brachia 
 longo. O. Syn.—Ambitis, circülüs, gyrüs, orbis. Phr.—Molles 
 áditüs per dévia flexo Circüitü pétit. Detour. Syn.—Circitió, 
 ambagés. 
 
 Circülüs, i. m. Circle. Ubi circülüs àxim Ültímüs éxtremüm spa- 
 tidqué brévissimüs ambit. O. Syn.—Circlüs, Orbis, zona. A 
 gathering, society. Syn.—Cétis, corona. 
 
 Circüm. prep. & adv. Around. Syn.—Circà, jüxtà, própé. 
 
 Ime m RE NT 
 
 
 
 A———— U^ 
 
85 CIRCUMSISTO 
 
 
 
 
 
 Circümáigó, igls, egi, àctüm, ágéré. To turn around. Nil ópüs est 
 te circimagi. H. Syn.—Circümdücó, circümféró, circümvolvó, 
 convértó. Phr.—Déüs circüm cápüt égit hónéstüm. 
 
 Circümcidó, dis, di, stim, éré. To cut around. Et circümcidàs aciém 
 solamqué rélinquas. Lr. Syn.—Ampütó, circümsécó. To cut 
 off. Syn.—Résécó, detráhó. 
 
 Circümcingó, is, xi, ctüm, éré. To surround. Syn.—Circümdó. See 
 Circumdo. 
 
 Circümclaüdó, is, si, sim, éré. To shut in. See Cingo, Claudo. 
 
 Circümdó, às, dédi, dátüm, dáré. To shut in, or around.  Septemque 
 ana sibi miro circümdédit àrces. V. Syn.—Ambió, cingó, cir- 
 cümcingó, circümvalló, clauüdó, inclüdó, córonó, Sbéd, sépid. 
 Phr.—lgni circümdáré mürós. Circümdátà collá cátenis, 
 
 Circüméó, is, ivi, itim, iré. To go around. Moré lüpi claüsàs cir- 
 cüméüntis óves. O. Syn.—Erré, lüstró, pérlüstró, 6béd, Sbam- 
 büló, pérágró. To surround. See Cingo. 
 
 Circümféró, fers, tült, latüm, férré. To carry around. Circimférre 
 ócülos spectandis rebüs. Syn.—Volvó, torquéó. Phr.—Partes 
 convertére ín omnes. Tér sdcids pürà circümtülít ünda. To 
 publish. Syn.—Prádicó, dictitó. à; 
 
 Circümflectó, ctis, xi, xüm, téré. To turn around, to describe a 
 circle. Undé révérti Scirént ét longos übí circiimfléctéré cürsüs. 
 V. See Flecto. 
 
 Circümflüó, is, üxi, üxüm, éré. To flow around. Cocytüsqué sinü 
 làbens circümflüit atro. V. Syn.—Allüó, circümlüó, circüm- 
 fündór, circümlàbór. To surround. Syn.—Cingé. 
 
 Circümfündó, is, füdi, füsüm, éré. To spread around, to expand. 
 Tam démüm térris quàs circümfüdérát atra Témpéstas Stygix 
 tandém figéré ténébre. See Fundo. 
 
 Circümligó, às, avi, atüm, àré. To bind around. Implicadt atque 
 habilém médiz circimligat haste. V. See Ligo. 
 
 Circümlínó, is, levi, litim, linéré. To smear around, to cover. Phr.— 
 Misco circümlitá saxa. 
 
 Circtimquaqué. adv. On every side. Syn.—Ündiqué, indéquaqué. 
 
 Circümretió, is, ivi, itüm, iré. To surround with nets. Syn.—Implicé, 
 impédió. 
 
 Circümscribó, is, scripsi, ptüm, éré. To write around, to trace. To 
 limit, | Syn.—Finió, limits. Phr.—Préméns stivàm, designat 
 moenia sülco. 
 
 Circümsistó, is, stiti, stittim, éré To surround. Syn.—Cingó, Cir- 
 cümdó. 
 
CIRCUMSPECTUS 86 
 
 
 
 Circümspectüs, á, üm. Circumspect, careful. Syn.—Caütüs, prü- 
 dens. See Prudens. 
 
 Circümspíció, is, spexi, spectüm, éré. To look around, to cast one's 
 eyes on every side. Constitit atque ócülis Phrygia agmíná cir- 
 cümspéxit. V. Syn.—Circümspéctó.  Phr.—Ocülos hüc illüc 
 pér singüli volvó. Ocülís lüstró, pérerró. Hic orá férebát ét 
 illic. Omnia Obsérvans. Dim vérsat in Omnia vültüs. Hic 
 illac volvens. 
 
 Circümstó, às, stéti, státüm, aré. To stand around. Circümstànt 
 anim dextra livaqué fréquentes. V. Syn.—Circümsistó, àm- 
 bid, cingó. Phr.—St6 circüm. Svis circümstétit horrór. 
 
 Circümvalló, as, avi, àtüm, aré. To surround. Quippe aciém denso 
 circümvallavérát orbé.  Syn.—Valló, obvalló, cingó, àmbió, 
 inclüdó, münió, Sbéd. See V allo. 
 
 Circümvéhó, is, vexi, véctüm, éré. To transport around. Vix cir- 
 cümvéhimür sparse dispéndia rüpis. Syn.—Circümvectór, per- 
 cürró, perlüstró. 
 
 Circümvénió, is, veni, ventüm, iré. To envelop, to surround. Ter 
 quátér ardenti térgd circümvénit anguis. V. Syn.—Circümdó, 
 circüméó, àmbió, cingó, obsidéó. To deceive. Syn.—Décipió. 
 
 Circüs, i. m. Circle. Hinc tibi circüs érit semper vertentibüs ànnis. 
 Syn.—Circülüs, Orbis. Circus. Syn—Cavea, amphithéatrim, 
 cünét, árená. See Amphitheatrum. 
 
 Cis. prep. On this side (of anything). Syn.—Citra. 
 
 Citériór, tis, oris. m. That which is nearer. Syn.—Própiór, pró- 
 pinquiór, viciniór. 
 
 Cithara, x. f. Harp, lute. Néc stüdio cithára, néc müsse deditüs 
 alli. H. Syn.—Barbitüs, fidés, lyrá, plectrum, testudó. Phr.— 
 Citharz  nérvi, cantis, cOncéntis, sónüs, strépitis, módi. 
 Cürarüm dülcé lévamén.  Dülces reddit pollícé tacta :sónos. 
 Imbélli cithara carmina divides. See Lyra, Fides, Plectrum. 
 
 CithárGdüs, i. m. Harpist, minstrel. Et cithar&dis Ridetür chorda 
 qui sempér óbéerrát éadém. H. Syn—Citharista, fidicén, 
 lyricén. Phr.—Citharam pilsans. Nérvds pülsaré péritüs. 
 Stüdio citharz deditüs. Citharz potens. Pléctra móvens. Im- 
 pellens pollicé. Frétis cithara. 
 
 Citó. adv. Quickly, promptly. Néc cité crédidéris quàntüm cit6 
 crédéré l&dat. O. Syn.—Conféstim, contínüo, extemplo, mox, 
 protínüs, répénté, sübito, própére, Oocíüs. Phr.—Haüd mora. 
 See Brévi. 
 
 Citó, as, àvi, àtüm, àré. To excite, to arouse, to push, to animate. 
 
 
 
87 CLAREO 
 ANSSCORE STORE CR ES eo MALIN lh CAN t [PE MAR A een SERN EU D NS Qa E ON 
 
 Ad fréna citavit ólores. See Incito. To make come. Syn.— 
 Ciéo, vócó. To mention. Syn.—Mémóró, référó. 
 
 Citra. prep. On this side of. Néc virtüs citrà génüs est. O. Syn.— 
 Cis. Before. Syn.—Anté&. 
 
 Citrüs, i. f. The citron tree. (See Appendix under list of Trees, 
 etc.) ; 
 
 Civics, 4, am. Pertaining to a citizen. Civica pro trépidis cüm 
 tulit arma réis. O. Phr.—Seü civícá jira Réspondéré paras. 
 Civil. Syn.—Civilis. 
 
 Civilis, is, &. Pertaining to a citizen. Syn. —Civicis, ürbanüs. 
 
 Civis, is. m. Citizen. Quis fürór 6 civés, que tanta lícentiá ferri? 
 Syn.—Incola. 
 
 Civitas, atís. f. State, city. Tü civitatém quis décéat státüs Ciras. 
 H. Syn.—Urbs. See Urbs. 
 
 Cladés, is. f. Misfortune, loss, destruction. Inque ipsos s&và mé- 
 dentes Erümpit cladés. O. Syn.—Casiis, éxitiiim, pestis, pér- 
 niciés. See Exitium, Calamitas. Slaughter. Syn.—Czdes. 
 
 Clam. adv. Secretly. Clam férro incaütüm süpérat sécürüs ámórüm 
 Gérman®. "V. Syn.—Clàncülüm, fürtim, laténtér, dccilté, 
 secreto, tacité. Phr.—Rémoto testé. In occülto. Occültà fraüdé. 
 
 Clàmó, às, avi, àtüm, aré. To cry out, to speak loud. Clamabis 
 capiti viná sübessé méo. Pr. Syn.—Conclamó, vocíférór. Phr.— 
 Ce&lim, aürás, vóocibüs, clàmoré impléó, répléó. Clàmorém do. 
 Clamóre incendünt c&liim.  Néc voci irzqué pépércit. See 
 Clamor. 
 
 Clàmór, oris. m. Shout, cry. Natitictis exóritür vário cértaminé 
 clamór. V. Syn.—Voóx, clàmitatió, sÓnüs, sÓnitüs, frémitüs, 
 strépitis; (Of grief), plàngor, ülülatüs, làmentüm, quéstts, 
 gémitüs, mügitüs. Phr.—Süblatüs ad &théra clamor. Vocésqué 
 répénté prófüsz. Tim véro ingéminat clamér.  Cólüm cla- 
 moré miscétür. It clamor calo. 
 
 Clàndestinüs, 4, im. Secret, clandestine. Et clandéstinis sirgéntia 
 fraüdibüs arma. Syn.—Arcànüs, Occültüs, sécréttis, cacüs, 
 Ópertüs. 
 
 Clangór, oris. m. Sound of the trumpet. Tyrrhenüsqué tibz mügiré 
 pér xthéra clàngór. V. Syn.—SÓnüs, sónitüs, strépitüs. Phr.— 
 Raücüs stridénti mürmüré clàngór Incrépült. Sonipés motüs 
 clàngoré tübarüm. See Tuba. 
 
 Claré. adv. Clearly. Pénsió té córàm pétitir claréqué pálamqué. M. 
 Syn.—Apérté, plàne, líquido, mánifesto, conspicüe. 
 
 Claré, és, iti, éré. To be clear, to shine. Claréát Andrómédes sig- 
 
CLARESCO 88 
 
 
 
 
 
 nam. Cic. Syn.—Spléndéé, lücéó, pátéó, apparéó, claréscé, in- 
 claréscó, inndtéscd, enítéó. 
 
 Claréscé, is, éré. See Clareo. 
 
 Claritas, atis. f. Clearness, splendor. Syn.—Splendór, lüx, lümén. 
 Fig. Syn.—Fàmá, hónór, noómén. 
 
 Claró, às, avi, atüm, àré. To illuminate, to make clear. Mitis, iter 
 longas claravit limité flammz. Syn.—lllüminó, illüstró. 
 
 Claris, 4, im. Bright, clear, brilliant. Syn.—Lücidüs, pellücidüs, 
 nitidiis, splendidüs. Famous. Syn.—lllüstris, insignis. 
 
 Classis, Is. f. Fleet. Classibiis, hic lócüs; hic acié cértaré sólebànt. 
 V. Syn.—Ratés, navés, püppés, rostrá. Phr.—Fertür cita gür- 
 
 ‘gité classis. Latét süb classibiis zquór. Classemqué rélatam 
 nüntió. See Navis. 
 
 Clathris, i. m. Bars, barriers. Syn.—Cancélli, claustrá, crates, sépta, 
 répagülà. 
 
 Claüdó, Is, si, süm, éré. To shut, to close  Claüdité jam rivos püért 
 sat prata biberünt. V. Syn.—Occlüdó, praclüdó, intérclüdó, 
 Obséró, Obstrüó.  Phr.—Postibüs séram obdó.  Férro ét com- 
 pagibüs arctis. 
 
 Claüdüs, 4, im. Lame. Pars, vülnéré claüdà, rétentát Néxantém 
 nodis. V. Syn.—Claüdicàns, títübàns. Phr.—Brévior. pédé. 
 Pédé claüdó incédéns. Qui gréssiim trahit imparém. 
 
 Claüstrüm, i. n. Enclosure, cloister. Claüstráqué cüstodem pacis 
 cohibéntia Jànüm. H. Syn.—Forés, valv®, Óbex, septá. Phr.— 
 Claüsx forés. Obstantia rümpéré claistra. 
 
 Clavis, is. £. Key. Néc prohibént clavés ét canis ipsé tacét. "Tib. 
 Phr.—Portàs résérans, pandéns, réclidéns. Sénsit jania 
 clavem. 
 
 Clavüs, i. m. Nail. Aspér ét Obtüsà cüspidé clàvüs érit. Phr.— 
 Clavum infigó. Clavis figó. The tiller. Syn.—Gübernacülüm, 
 gubérnacliim, témó, módéramén, régimén, hábeng. See Guber- 
 nator. 
 
 Cléméns, éntís. adj. Kind. Primo cléméntior à&vo.  Syn.—Bé- 
 nignüs, bónüs, cómís, exoràbilis, facilis, mollis, himantis, in- 
 dülgéns, lenis, mansuétis, mitis. Phr.—Pigér ad poenas. Vénix 
 paratis. Lénis in míséros. Précibüs nünquam implacabilis. 
 
 Cléméntér. adv. Kindly. Syn.—Bénigne, plácide, lenítér. Calmly. 
 Syn.—Placitér, mollítér, lenitér. 
 
 Cléméntia, x. f£. Kindness, Emollit géntés cléméntia cceli. L. Syn.— 
 Bénignitas, bónítàs, mansuétidd. Phr.—Mitis ánímüs. Pacis 
 amans. 
 
89 CENA 
 
 
 
 .Cliens, éntis. m. Client. Pilsatisvé párens ét fraüs innéxa clienti. 
 
 V. Phr.—Ciultorum türbà tüorüm. Ultra limites cliéntim. 
 Client of a lawyer. Syn.—Cültór. 
 
 Clientelá, ae. f. Patronage, protection. Syn.—Pátrociniüm, tütelá. 
 
 Clivosüs, à, im. Hilly ,steep. Syn.—Prarüptüs, ardüüs, déclivis, 
 acclivis. 
 
 Clivüs, i.m. Hill. Syn.—Clivülüs, collis. See Collis. 
 
 Clóàcà, x. f. Sewer, cloaca. Phr.—Lócüs séntinàrüm. 
 
 Clypéüs, i. m. Shield. Oppósüi mdlém clypéi téxiqué jácentem. O. 
 Syn.—Aégis, parma, pélta, scütüm, ümbó, cétrá. Phr.—Clypéi 
 Orbis. Aératiim tégmén. Aéré münitüs. Sxvo fülgoré micans. 
 Clypéüs sónát zréüs hàstis. : 
 
 Cóácérvó, às, avi, àtüm, aré. To heap up. Et céacérvatis ardebànt 
 corpora mémbris. Syn.—Acérvó, àggéró, congéró, cümüló, ac- 
 cümüló, collígó. See Aggero. 
 
 Coaléscé, is, üi, itim, éré. To grow together, to unite. Suàadét ét 
 infüsüs ténéros cdaléscéré fetüs. Phr.—üÜna, símül créscó. 
 Syn.—Có66, jüngór, conjüngór, cOh#ré6, concréescó. 
 
 Cóargüó, is, üi, ütüm, éré. To convince. Syn.—Convincó. 
 
 Coóccüm, i. n. The berry of the scarlet oak. Scarlet hue. Syn.— 
 Müréx, Ostrüm, pürpürá. Phr—Codccd vélata rübenti. Ar- 
 denti radiabat Scipió cocco. 
 
 Cédéx, icis. m. Trunk of a tree. Syn.—Caüdex, trüncüs. Tablet, 
 testament. Syn.—Tabila, libér, charta. 
 
 Celéstis, is, é&. Divine, celestial. Tant#ne animis c@&léstibiis irz? 
 V. Syn.—Aériiis, &théritis, sidéréüs, süpérüs, divinüs. See 
 Coelum. 
 
 Colicólz, àrüm. m. The inhabitants of Heaven. Omnés cé&licdlas 
 ómnés süpéra alta ténentes. V. Syn.—Coelestes, ccelités, dii, 
 divi, süpéri. Phr—Qui coeéstes atiras, süpéràs dómos, coeli 
 tectá incólünt. See Deus. 
 
 Calites, im. m. The inhabitants of heaven. See Coelicolae. 
 
 Calitüs. adv. From on high. Syn.—Cólo, e ccelo, divinitüs. 
 
 Colüm,i.n. Heaven. Quantits id xthéréüm c&l6 conspectüs Ólym- 
 pum. V. Syn.—Aéther, Astra, sidérá, polis, axis, Ólympüs. 
 Phr.—Cclesté sólüm. Or cüléstes, aéríz. Coli axis. Aethér- 
 éüs vertex. Stellis ardens lücéntíbüs zther. Mündi flammeéa 
 téctá. Pólüs dim sidéra pascét. Süb coli tegmiíné. Tér clo 
 clartis 4b alto Intónüit Pátér. Et cóttü cinxéré pólüm. Limén 
 Olympi. Calestiá témplá. Caelestis aulá. 
 
 Cena, x. f. Feast, supper. O noctes cüenxqué déüm quibüs ipsé 
 
C@NATIO 90 
 
 méiqué Anté larém própriüm véscór. H. Phr.—Miltd splén- 
 dida lüxü. See Convivium. 
 
 Cenatid, ionis. f. Dining-room. Syn.—Cé&nacilim, tricliniim. 
 
 C€n6, às, avi, atüm, aré. To sup, to dine. Sxpé tribis lectis vidéas 
 ccnaré quáternos. H. See Convivium. 
 
 Ccenüm, i. n. Mud, dirt. Syn.—Limüs, lütüm, sordes. 
 
 C6éé6, is, ivi & ii, ittim, iré. To join, to unite. Syn.—]Jüngór, cóá- 
 lescó. To assemble. Syn.—Convénió, concürró. 
 
 Ceepi, isti, ceptum, 1ssé. To commence. Dimiditm cópti qui béné 
 cepit hábét. O. Phr.—Placid6 sic péctóré capit. See Incipio. 
 
 C&pt6, às, avi, atüm, aré. To commence, to undertake. See Incipio. 
 
 Captüm, t. n. Undertaking. At trépída 6t c&ptis immanibis éfféra 
 Dido. V. Syn.—Incéptüm, aüsüm, propósitüm, consiltüm, orsà. 
 Phr.—Vanique insania ccépti. Cóoptá téne. Di, coeptis aspirate 
 méis. 
 
 Cóerc&ó, és, üt, Itüm, eré. To encompass, to enclose. Vitta cóercüérat 
 négléct6s alba cápillos. O. Syn.—Céntinéd, rétinéó, cdhibéo, 
 constring6, prémó, inclüdó. To check. Syn.—Cóhibéó, frenó, 
 réfrenó, réprimó. To correct. Syn.—Emendó. 
 
 C&tis, iis. m. Gathering, assembly. | Syn.—Concilíüm, conséssüs, 
 conventüs, córoná, chórüs, àgmén, türbà, fréquéntia, globus, 
 grex. See Turba. 
 
 Cogitatió, onis. f. Thought. Syn.—Cogiítatüm, consiliüm, mens, 
 sénténtia, méditatá (orüm). 
 
 Cogitó, às, avi, àtüm, aré. To think, to reflect. Cogitat et dübium 
 est. O. Syn.—Pütó, répütó, ágitó. Phr—Animé, cordé ágitó, 
 volvó, vérsó, révolvó. Animo Occürrit. Vénit In mentem. 
 Omnia sécüm vérsanti. To plan, to design. Syn—Méditor, 
 páró, moliór, ágitó. Phr.—]Jàm süspendiá savá cogítabas. 
 
 Cognàatió, onis. f. Relationship. Cara darét solemné tibi cognatio 
 minis. M. Syn.—Affinitas, consanguinitas. 
 
 Cognatüs, à, im. Related. Hic übi cognatorum óÓpibüs cürisqué 
 réfectüs. H. Syn.—Affinis, própinquüs, consanguínéüs. Phr.— 
 Sanguiné jünctüs. 
 
 Cognitió, onis. f. Knowledge. Syn.—Notió, notitiá. 
 
 Cognitór, orís. m. One who has knowledge. Syn—Sciéns, doctüs, 
 péritüs. 
 
 Cognomén, inis. n. Surname. Drüsüs in his mérüit quondam cdg- 
 nomina terris. O. Syn.—Cognomentüm. See Nomen. 
 
 Cógnóscó, is, novi, nítüm, éré. To know, to recognize. Felix qui 
 pótüit rérüm cógnóscéré caüsás. V. Syn.—NoOscó, novi, scíó, 
 pércipió, intellégó. Phr.— Et cdgndscénti similis. To learn. 
 Syn.—A üdió, discó, accipié, resció. 
 
 
 

 
 91 COLLOQUIUM 
 
 
 
 Cogó, is, cóegi, cóàctüm, éré. To force, to compel. Syn—Adigé, 
 sübigó, compelló. To amass. Syn.—Colligó, àccümüló. To as- 
 semble. Syn.—Congrégó, convócó, compelló, ágó, colligó, cdn- 
 tráhó, condücó. Phr.—Tityré cógé pécüs. Sdcids ad littora 
 cogant. Omnés éódém cógimür. 
 
 Cóharéó, es, si, stm, éré. To hold together. Syn.—CóhZréscó, 
 hzréd, adh#résc6, annéctór, connéctór, cdnjiingér. 
 
 Cóhibéó, es, üi, ittim, éré. To retain. Non pótüit fortés aüro có- 
 hibéré lácertóos. O. Syn.—Té€néé, rétinéó, cóercéó, restringó, 
 constringó. See Vincio. To check. Syn.—Inhibéé, arcéó, cóer- 
 céó, compéscó, comprimó, réprimó, frenó, réfrénó, cdntinéd, 
 ténéó, rétinéó. See Freno. 
 
 Cóhors, ortis. f. Cohort, company of soldiers. lbátiín xràatas nullo 
 terroóré cóhórtes. Syn.—Aciés, agmén, légió, mantis, maniplis, 
 phalanx. Phr.—Pilis armata. Furiata cóhors. See Actes. 
 Crowd. Syn.—Catérva, türbá, agmén. See Turba. 
 
 Colaphis, i.m. Buffet. Syn —Alapa, ictás. Phr.—Objürgat püérüm 
 cóláphis. Düríori mánü pulsdré génàs. 
 
 Collabér, érís, làpsüs sim, i. To fall. Syn.—Laàbór, cádó, concidó. 
 See Cado. 
 
 Collegiüm, ii. n. Association, company. Syn.—Cétis, conventüs. 
 
 Collidó, is, isi, isüm, éré. To break against. Anülüs üt fiat primo 
 colliditür aürüm. O. Syn.—Attéró, contéró, impingó, illidó, 
 confringó. 
 
 Colligó, às, Avi, atüm, àré. To bind, to unite.  Ansáqué cómpressos 
 cólligát àrctá pédés. Tib. Syn.—Ligé, allígó, constringó, vinció, 
 révinció. See Vincio. 
 
 Colligó, is, egi, éctüm, éré. To gather together. Collígére arma jübet 
 
 .  vülidisque incümbéré rémis. V. Syn.—Cogó, légó, congéró, 
 àggéró, congrégó. Phr.—Plüvíam nox colligit. Iram colligit 
 et ponit téméré. Flores carpebant. Tondéré, decerpéré, météré, 
 colligéré rdsas. 
 
 Collinó, is, evi, itiim, éré. To besmear. Syn.—Obliné, lind. Fig.— 
 To stain. Syn.—Feedé, mácüló. 
 
 Collis, is. m. Hill. Liber pampinéas invidit collibüs üvàs. V. Syn.— 
 Clivüs, jügüm, tümülüs, 4péx, vertex. Phr.—F'rondoso vérticé 
 collis. Mollítér assürgens collis. See Mons. 
 
 Collócó, às, Avi, àtüm, àré. To put, to place. Hic jüvénem in látébris 
 àvérsum à lümíné Nymphá Collócát. V. Syn.—Ponó, deponó, 
 componó, státüó, constitüó. 
 
 Collóquiüm, fi. n. Conversation. Nam míséris nec fleré quidem att 
 
COLLOQUOR 92 
 
 
 
 léniré dóloré Colloquiis impüné lícét. Syn.—Allóquiüm, cón- 
 gréssus, sérmó. Phr.—Hac vicé sermonüm. See Colloquor. 
 
 Collóquór, quéris, cütüs sim, qui. To speak, to converse. Vidébit, 
 collóquetür, ádérít ina in ünis zedíbüs. Ter. Syn.—Allóquór, 
 affari, confabülór. Phr.—Aüdire et réddéré voces. Várió noc- 
 tem sermoné tráhebát. See Loquor. 
 
 Collücéó, es, üxi, éré. To shine brilliantly. Mcenia collücent flammis. 
 V. Syn.—Córüscó, réfulgéó. See Luceo, splendeo. 
 
 Collüdó, is, isi, üsüm, éré. To play together. Att sümmaà nàntes in 
 aqua collüdéré plimas. V. See Ludo. 
 
 Collüm, i. n. Neck. Ille übt complexu Aéné# colloqué pépendit. V. 
 Syn.—Cervix. Phr.—Collà tégenté coma. Parvis addüxit colla 
 lacértis. O. 
 
 Collüstró, às, avi, atüm, aré. To shine. See Illustro. 
 
 .Cóló, is, üi, cültam, éré. To cultivate the ground. See Ager, Aro. 
 To adore, to honor. Syn.—Ado6ré, vénérór, révéréór, hónoró. 
 To celebrate. Syn.—Célébró. To dwell. Syn.—Incóló, habito. 
 
 Cólonüs, i. m. Laborer, farmer. Dira lácertosi fódiebant àrvá 
 cóloni. O. Syn.—Aratér, agréstis, agricola, cültór, rüsticüs, 
 villícüs. See Agricola. Inhabitant. Syn.—Incdla, civis. 
 
 Cólór, Oris. m. Color. Sitné cólor própriüs rérüm lücisqué répülsü 
 Eladant ácíem. L.  Phr.—Cólór pünicéx floré prior rósz. 
 Rébis nox abstilit atra cólorem. Nimíüm ne crédé color. 
 Paint. Syn.—Pigméntim. 
 
 'Cóloró, às, avi, atim, aré. To color, to paint. Quos Aürorá süis 
 rübrá cólorát équis. Pr. Syn.—Pingó, tingó. Phr.—Cólorem 
 do, indücó.  Cóloré fücó, médicó, sátüró, infició, distinguó, 
 décoró. 
 
 Cólübér, übri. m. Snake. Syn.—Anguis, serpens, drácó. See Ser- 
 pens. 
 
 Columba, à. f. Dove, pigeon. (See Appendix under list of Birds.) 
 
 Cólümén, inís. n. Support. Syn.—Fuülcrüm, cólümná, tütelàá, tüta- 
 mén, prasídíüm, aüxiliüm. Phr.—Tü cólümen vitz. Cólümen- 
 qué rérüm. | 
 
 Cólümnà, x. f. Column, pillar. Syn.—Cólümén, fülcrüm. Phr.— 
 Navali sürgentes zré colimnz.  Celsis süggestá théatra cól- 
 ümnis. 
 
 Cólüs, i & üs. m. & f. Distaff. Et cólüs et füsüs digitis cécideré 
 rémissis. O. Phr.—Non illá cólo cáláthisvé Mínérvie Assuéta. 
 See Neo. 
 
 Coma, x. f. Hair. Formos périeré cómie, quas véllét Ápolló. O. 
 Syn.—Cz&sáríes, capilli, crines. See Capillus, Head. See Caput. 
 
 MÀ UNI IIIS RR DA NE ui es E M m NE T a P NOR 
 
93 COMITOR. 
 
 
 
 Comatis, 4, im. One who has much hair. Càlvüs quüm füéris, éris 
 comatis. M. Syn.—Capillatis, crinitüs. Phr.—Casárie, cápil- 
 lis ornatür, décorüs. See Capillus. 
 
 Cómbibó, is, bibi, bibítüm, éré. To drink, to imbibe. Sic módó com- 
 bíbítür, técto módó gürgité lapsüs Redditür Argólícis ingens 
 Érásinüs in àrvis. O. Syn.—Bibó, adbibé, ebibó, haüríó. Phr.— 
 Ara crüórem Combibérat. Combibit 6s mácülas. To be pene- 
 trated with. Syn.—Sodrbéd, absorbéó. 
 
 Cémbib6, onis. m. Drinking companion. Syn.—Compotór. Phr.— 
 Ménsz sóciüs, cómés. 
 
 Cómbüró, ris, ssi, stim, réré. To burn up. Syn.—UÜró, ádüró, exüró, 
 crémó. Phr.—Flammis absümó. See Uro, Incendo. 
 
 Cómédó, édis, & és, edi, esüm, éré & Essé. To eat. Hic porcis hódie 
 cómédéndá rélinques. H. Syn.—Édó, màndó, màndücó, páscó, 
 àbsümó. See Edo. Fig.—To devour with the eyes. Syn.— 
 Vóró, dévóró, haürió. 
 
 Cómés, itis. m. & f. Companion. Ti tibi dix comiti, tà cómés ipsa 
 :düci. Tib. Syn.—Cómitàns, cómitàtüs, sócíüs, sddalis, sócíatüs. 
 Phr.—Exsilii cómitém qu&rís. See Comitor, Socius. 
 
 Cométa, & & Cómétes, x. m. Comet. Nec diri tótíes àrseré cómetze. 
 V. Phr.—Stélla cómàns, crinità. Claro ardoré trémülüs. 
 Exitíalé mícans. Stélla facém dücéns. Fax dirá cómetae. 
 
 Comíicüs, 4, im. Comic, pertaining to comedy. Vérsibiis exponi 
 tragicis rés comicá non vült. H. Phr.—Ac própé socco dignis 
 carminibüs. 
 
 Comínüs. adv. Near at hand.  Cómínüs énsé férit, jácülo cadit 
 emínüs ipsé. O. Syn.—Própé, própiüs. 
 
 Comis, is, é. Polite, affable. Hic tibi comis ét ürbànüs liberqué 
 videtür. H. Syn.—Bénignüs, blàndüs, commódáüs, facilis, hà- 
 mantis, lénís, mansuétiis, mitis,  plácidüs, ürbànüs, civilis. 
 Phr.—Mité ingéniüm. Aditi clemens. See Benignus, Clemens. 
 
 Comitas, atis. f. Affability, politeness. Syn.—Bénignitas, hümàni- 
 tas, irbanitas. See Bonitas. 
 
 Cémitatis, is. m. Following, suite. Syn.—Cétis, catérva, cóhors, 
 comités. See Turba. 
 
 Comitér. adv. Politely. Syn.—Bénigne, hümàne. 
 
 Cómitiüm, fi. n. Public assembly. |Syn.—Cótüs, cónsessüs, cón- 
 ventüs, cóncilíüm. 
 
 Cómitór, aris, àtüs süm, ari. To accompany, to follow. Et nostro 
 comitaté gradis, ét in ardüá montis Ité símül. O. Syn.—Séquór, 
 stipó.  Phr.—Cómés sim. Cémés vénió. Me sóciüm addó. 
 
.COMMACULO 94 
 
 
 
 Ipsé comés Niso gráditür. Tibi cómés iré récüsó. Addidérat 
 sese socitim. 
 
 Commácüló, às, avi, àtüm, àré. To stam. Syn.—EFGdó, inquínó, 
 mácüló. See Maculo. 
 
 Comméditér, aris, atts süm, ari. To meditate. See Meditor. 
 Comméndé, às, avi, atim, aré. To entrust. Natds cOmméndant 
 cir nümínibüsqué tüis. O. Syn.—Credó, cóommrittó, tradé. 
 Coómméntüm, i. n. Lie. Syn—Méndaciiim, fabila, fictió. Phr— 
 
 Fictà vérba, fictz res. 
 
 - Commíniscór, scéris, méntüs süm, minisci. To contrive. Post hic 
 cachinnans Comminiscitür libros. M. Syn.—Coómmentór, fingó, 
 excogitó, invénió. See Fingo. 
 
 Commínüó, itis, ii, ütüm, üéré. To break. Syn—Frangé. To dimin- 
 ish, to enfeeble. Syn.—Minüó, imminüó, fràngó, debilitó. See 
 Debilito. To move. Syn.—Fleéctó, placé, móvéó, vincó. 
 
 Commissüm, i. n. A fault. Post mihi nón símili pnd commissá 
 luétis. V. Syn.—Délictiim, érrátüm, crimén, admissim, cülpà. 
 Secret. Syn.—Arcànüm. 
 
 Committé, is, misi, missüm, éré. To join. See Jungo. To entrust to. 
 Syn.—Crédó, tradó, màndó, cOmméndé, mittó. To commit. 
 Syn.—Admtittó, fáció, patré. 
 
 Commédé. adv. Conveniently, easily. Syn.—Apté, béné, récte, dé- 
 centér. Kindly. Syn.—Comitér, bénigne. 
 
 Cómmóditàs, atís. f. A favorable occasion. Syn.—Occasió. Phr.— 
 Aptá, oppórtüná, commódà témpórá. 
 
 Cómmódó, às, avi, atüm, aré. To lend with good will. Syn—Pre- 
 béó, adhibéd, sifficié, do, largiór. 
 
 Cómmódüm, i. n. Utility, profit. Syn.—Utilitas, bónüm, früctüs, 
 emólümentüm. 
 
 Cómmódáüs, 4, im. Fit, proper. Syn.—Accommódüs, Aptis, Idonéüs, 
 cOnvéniéns, Opportünüs, témpéstivüs, ütílis. Phr.—Mequé lóco 
 plécti commódíoré vélit. O. 
 
 Commoliór, iris, itüs süm, iri. To. contrive, to prepare. Cam com- 
 móliri témpéstas fülmíná c&ptat. Syn.—Moliór, nitór, adnitór, 
 connitór. See Molior. 
 
 Cómmóvé&ó, és, móvi, mótüm, éré. To move, to agitate. Radit iter 
 liquídüm, célérés néqué commóvét alas. V. Syn.—MÓv&6, pér- 
 móvéó, igó, ígitó, pelló, quatis. Phr.—Cómmorünt zxquórà 
 venti. To excite. Syn.—Excité, cíéó, éxcié6. To disturb, to 
 trouble. Syn.—Afficid, móvéó, pertürbó, ágitó, impelló, pér- 
 celló, 
 
 
 

 
 95 COMPENSO 
 
 
 
 
 
 Commüníicó, às, avi, àtüm, àré. To communicate. At süá Tydides 
 mécüm cómmünicát acta. O. Syn.—Committd, crédó, im- 
 péertíór. Phr.—Participém facio, sócíüm àdvócó, mihi àdjüngó, 
 in partem réi vócó. 
 
 Comminis, is, é. Common. Quid prohibétis aquas? üsüs cOmmiinis 
 áquàrum est. O. Phr.—In médíüm pósitüs. In commüné datis. 
 Sénsü cómmüni plané cárét. Una sálüs àmbobüs érit. 
 
 Commiünitàs, atis. f. Society, community. Syn.—Commünió, só- 
 ciétas. Phr.—Éósdém habéré pénatés. See Communis, Societas. 
 
 Commünitér. adv. Commonly. Syn.—Paritér. Equally. Syn.— 
 Aéqualitér, qué, páritér. — 
 
 Comó, is, psi, ptüm, éré. To arrange, to set in order, to comb. Comat 
 virginéas hasta récürvá cómàs.. O. Syn.— Péctó, dépéctó. See 
 Pecto. 
 
 Comeedia, a. f. Comedy. Intérdim támén ét vocém cOmedia tollit. 
 H. Syn.—Soccüs. 
 
 Comoadüs, 1. m. Actor, comedian. Syn.—Mimis, àctór, histrió. 
 Cómosüs, 4, im. Hairy. Calvüs cómosà fronté nüdó corpóré. Phaed. 
 Syn.—Cápillatüs, crinitüs, intonsüs, cómatüs. See Capillus. 
 Cémpagés, is & Compagé, inis. f. A joining, joint. Efficiéns hü- 
 milém lipídüm cómpàgibüs arcim. O.  Syn.—Commissürá, 
 jünctürá, nexüs, vincülüm. Phr.—Dira vinctos compagé téné- 
 
 bant. Làxis litérüm compagibüs. See Vinculum. 
 
 Compar, aris. m., f. & n. Equal, alike. See Par. Companion. Syn.— 
 Sóciüs, conjünx. j 
 Compàréó, és, iti, éré. To appear, to be seen. Syn.—Apparéó, 
 
 vídéór. 
 
 Compáró, às, avi, atüm, aré. To prepare. Et calidam fesso com- 
 parat üxór áquam. Tib. See Paro. To be prepared. Syn.— 
 Páró, appáró, moliór. To acquire. See Acquiro. To assemble 
 together. Syn.—Colligó, cogó, congéró. To compare. Syn.— 
 Compónó, cónféró, zquó, cóxquó, exaquó, Kquipard, aptó, 
 assimiló, committó. 
 
 Compelló, às, avi, àtüm, aré. To speak. Ultrd vérbis compellát 
 ámicis. V. Syn.—Allóquór, appelló, affari. Phr—Dictis ag- 
 grédiór. Maülto compellát hónoré. See Alloquor. 
 
 Compelló, is, tli, ülsüm, éré To push, to chase, to drive. Hzdo- 
 rümqué grégém viridi compellére hibisco. V. Syn.—Impelló, 
 pelló, ábígó, trüdó, ürgéó, 4g6. To force. Syn.—Cogó, ádigó, 
 sübigó. 
 
 Cómpénsó, às, avi, atüm, aré. To reckon, to balance, to weigh. Tot 
 
COMPERIO 96 
 
 
 
 
 
 tàmén amissis té compensavimüs ünüm. O. Syn.—Pé€ns6, ré- 
 pensó, quo. 
 
 Compérió, is, éri, ertüm, iré. To discover, to find out. Compérit 
 invidiam süpremo finé domari. H. Syn.—Cognoscó, novi, 
 aüdió, discó, sció, résciscó. 
 
 Compédés, am. f. Shackles. Impliciti cóhibent férrat% compédis 
 orbés. O. Syn.—Vincula, laquéts. See Vinculum. 
 
 Compéscé, Is, üi, itüm, éré. To stop, to check. Syn.—Codércéd, có- 
 híbéó, comprímó, cóntínéó, rétínéó, frenó, réfrenó. Phr.—Com- 
 pescéré flümíná ripis. Compescitür ira léonüm. To cut off. 
 Syn.—Ampütó, récidó, réescindó. 
 
 Compéto, Is, ivi & ii, itüm, éré. To agree with, to be fitting. Syn.— 
 Congrüó, convénió, décéó. 
 
 Compingó, is, egi, actim, éré. To push with violence. Syn— 
 Adigé, compelló, detrüdó. To join. Syn.—]üngó (which see). 
 
 Compitim, i. n. Cross-road. Syn.—Tríviüm, quàdriviüm, platéa, 
 vicüs. Phr.—Rümór pér cómpítá manat. In térnàs compita 
 sécta vías. See Via. 
 
 Complácéó, es, üi, itüm, éré. To please. See Placeo. 
 
 Complectór, éris, xüs süm, cti. 7o embrace. See Amplector. To 
 love. Syn.—CoOló, diligó (which see). To shut in, to surround. 
 Syn.—Ampléctór, cómpréhendó, cómpréndó, cdntinéd, cápió. 
 See Cingo, Circumdo. 
 
 Compléó, es, évi, etüm, éré. To fill. Lün& sé cornüá lüminé com- 
 plent. V. Syn.—Impléó, répléó, idimpléó.  Phr.—Lateé loca 
 
 : milité complent. Complété sédilíá patrés. To accomplish. 
 Syn.—Absolvó, cónfiíció, pérfíció, finió, pérágó. 
 
 Compléxts, üs. m. Embrace. See Amplexus. 
 
 Complüres, és, 4. Several. Syn.—Miülti, permülti, plirés, plirimi. 
 
 Compónó, is, ósüi, ítüm, éré. To put together. Coómponéens mani- 
 büsqué mantis atque Oribüs Gra. V. Syn.—Coómmittó, jüngó, 
 cónjüngó. To arrange. Syn.—Aptó, fingó, formó, informó, 
 ordínó. Phr.—Componéré crinés. . 
 
 Compréhendó, fs, di, stim, éré. To take, to seize. Syn—Appré- 
 héndó, àppréndó, cápió, rapid, àrripió. To shut in. Syn.— 
 Compléctér, àmpléctór, cipió, continéó. To comprehend. Syn. 
 —Intéllégd, asséquór, cóncipió. | 
 
 Cómprímó, is, éssi, éssüm, ér& To press, to shut together. Syn.— 
 Prémó, stringó, cónstringó, àrctó. To hold back, to check. 
 Syn.—Cóércéó, cóhibéó, cdmpéscéd, sistd, rétàrdó, rétínéó. 
 
 Compróbó, às, Avi, àtüm, àré. To approve. Syn.—Próbó, àppróbó, 
 laüdó. 
 

 
 
 
 97 CONCIPIO 
 
 
 
 
 
 Compütó, às, avi, atüm, aré. To calculate, to compute. Syn— 
 Nüméró, récénséó, répütó. 
 
 Conàtüs, üs. m. Effort. In médiis conàtibüs &gri Süccidimüs. V. 
 Syn.—Conamén, conata (órüm), molimén, lüctamén, nisás, 
 vis. Enterprise. Syn.—incéptüm, c&ptim, aüsüm, téntamén, 
 orsa (pl.). 
 
 Concávó, às, àvi, àtüm, aré. To hollow out. Est lócüs in géminds 
 übí brachia cóncávát arcüs Scorpiüs. O. Syn.—Cavé, éxcavo, 
 flectó, inflectó, sináó. 
 
 Concavis, 4, im. Hollow. Syn.—Cávüs, cávàtüs, éxcivattis, imis, 
 prófürdüs. See Cavus. 
 
 Concedó, dis, ssi, ssüm, éré. To retire, to yield. Cum Zéphyris si 
 cóncedes ét híründiné prima. H. Syn.—Abéó. To permit. 
 Syn.—Peérnmittó, do, tríbüó, largiór. Phr.—Lüdüm püéris cón- 
 cedéré. Plus tribüit quam mortali concedéré par est. Con- 
 cessüm muünéré divum. 
 
 Coóncélébró, às, Avi, àtüm, aré. To frequent. Syn.—Célébró, fré- 
 quentó. To solemmize. See Celebro. 
 
 Concentüs, tis. m. Harmony. Tine vólücres letis concéntibus aera 
 mülcent. V. Phr—Concdrs cantts.  Vocüm discdrdia cón- 
 cors. Résonat cóncentüs in aüras. See Cantus. 
 
 Concha, &. f. Mussel, mussel-shell. Ebria Baiano véni módó concha 
 Litcrind. Syn.—Conchyliüm. Phr.—Implicita testa. Trum- 
 pet. Syn.—Tuba. 
 
 Conchylíüm, fi. n. Mussel, mussel-shell. ' Syn.—Conchà. 
 
 Concids, is, di, éré. To fall. Ipsé gravis, gravitérque àd térram 
 pondéré vasto Concidit. V. See Cado. To die. See Morior. 
 
 Concilió, as, àvi, àtüm, aré. To unite, to join, Omnia qui sürsüm 
 cum conciliantür in àlto. See Jungo. To procure. Syn.— 
 Afféró, páró, compáró. 
 
 Cénciliim, ii. n. Council, assembly. | Syn.—Cütüs, cónvéntüs, có- 
 rona, consésstis. See Convoco. 
 
 Céncinné. adv. Proportionately, elegantly. Syn.—Lépidé, vénisté, 
 décéntér. i 
 
 Concinnó, às, Avi, àtüm, aré. To arrange, to prepare. Syn—Paré, 
 compáró, strüó, fáció, effíció. 
 
 Concínó, is, üi, centüm, éré. To sing together. Ad vada Miàndri 
 concinit àlbüs ólór. O. Syn.—Cané, àccínó. Phr.—Concentüm 
 éd6, càntü réspoéndéré. See Cano. 
 
 Concionàtór, oris. m. Orator. Syn.—Orátór. 
 
 Concipis, is, épi, éptiim, éré. To conceive, to bring forth. Sce 
 
 
 
CONCITO 98 
 
 
 
 
 
 Genero. To receive. Syn.—Cápió, àccípió, dücó, tráhó, récipió, 
 rapid, admitt6.  Phr.—Concipit iras. To meditate. Syn.— 
 Méditór, ágitó, volvó, vérsór, moliór. 
 
 Concitó, as, avi, atüm, àré. To arouse, to excite. At malts intér- 
 pres pópüli mihi concitát iram, O. Syn.—Excitó, incité, ágó, 
 móvéóo, impelló, acid, stímüló, instigó, incéndó.  Phr.—Coón- 
 citat Eürüs áquàs. Qué vos déméntia, dixi, Concitát? See 
 Excito. 
 
 Cónclàmó, às, avi, àtüm, àré. To cry out. Syn.—Clàmó, éxclamé, 
 vOciférór, vócó, invócó. See Invoco. To resound. Syn.— 
 Résónó. 
 
 Conclavé, is. n. Room.  Cürréré pér totüm pávidi conclàvé. H. 
 Syn.—Caméra, cübicülüm, céll4. Phr—Démiis intima, se- 
 créta (pl.). 
 
 Concliido, is, si, stim, éré. To shut in, to enclose. Pars Optàré 
 lócüm técto et conclüdéré siilcd. V. Syn.—Claüdó, inclüdó, 
 ampléctór, compléctór. Phr.—Conclüdéré follibüs aüràs. Por- 
 tüs conclüditür ürbé. See Claudo. | 
 
 Concordia, x. f. Harmony, concord. Quid mihi, si tànto felix cón- 
 cordia bello Exstitérit? Prop. Syn.—Pàx, Amicitia, füdüs. 
 Phr.—Coóncórdes iními. Sénsiis ünánímes. Contràrii liti. See 
 Amicitia. 
 
 Concors, dis. m., f. & n. Of the same mind, agreeing. Syn— 
 Unanimis, üninímüs, cónsónüs. 
 
 Céncréd6, is, didi, dítüm, éré. To entrust. Vél quibüs dbséssds 
 possit concrédéré müros. V. Syn.—Créd6, committó, màndó, 
 comméndó. Phr.—Vitàm cóncrédéré ventis. Et cui concredéré 
 nügas. See Confido. 
 
 Cóncrémó, às, avi, atüm, àr&, To burn. Syn—Adiré, combüró, 
 crémó, incendó. See Uro. 
 
 Cóncrépó, às, ti, itim, aré. To rattle, to crash. Cymbala Thébàno 
 concrépüeré Déo. Prop. Syn.—Crépó, crépitó, strépó, strépitó, 
 stridéó. To resound. Syn.—Pérsónó, pülsó, quátió. 
 
 Concréscó, is, evi, etüm, éré. To grow together. Ut his exordii 
 primis Omnia ét ipsé ténér mündi concrévériít orbis. V. Syn.— 
 C666, cóálescó, cogór, dénsór, condensór, indürescó, indürór. 
 
 Cénciilcé, às, Avi, àtüm, àré. To trample under foot. Erigitir, 
 pédibüsqué virüm cóncülcát équinis. O. Syn.—Calcó, prócülcó, 
 téró, attéró, contéró, protéró. See Calco. 
 
 Cénctipié, is, ivi & ii, itàm, éré. To desire strongly. At si quid 
 ünquàm talé concüpivérit. H. Syn.—Cüpió, pétó, appétó, optó, 
 péroptó. See Cupio. 
 
99 CONDOLEO 
 
 Concürró, is, rri, rsüm, éré. To run together. Séd gloméraré 
 mánüm béllo, ét concürrére in àrcem. V. Syn.—Concürsó, ac- 
 cürró, àdvóló, convóló, cóéó, conflüó. Phr.—Concürsu accédéré 
 magn6. Concürrünt trépid& cómites. To fight. See Pugno. 
 Phr.—Aüdetqué víris concürréré virgó.  Aüsüs cóncürréré 
 comínüs hosti. To clash together. Syn.—lmpingór, confligó. 
 
 Concürsüs, is. m. Concourse, gathering. Quid vült concürsüs ad 
 amnem? V. Syn.—Accürsüs. See Turba. Shock. Syn.— 
 Conflictüs. 
 
 Concüssüs, tis. m. Shock. See Motus. 
 
 Concütió, is, üssi, üssüm, éré. To shake, to agitate. Aégida con- 
 cütérét dextrà, nimbosqué ciérét. V. Syn.—Quátió, ágitó, jacto, 
 móvéó, commóvéó. Phr.—Nütü concütít Grbém. Conctitit ossá 
 métüs. Mens cóncüssá métü. 
 
 Condémnó, às, avi, àtüm, aré. To condemn. See Damno. 
 
 Condénsis, a, im. Pressed close together. Nat® nequicquam altaria 
 circum condensz. V. See Densus. 
 
 Condicé, is, xi, ctüm, éré. To agree to, to promise. Syn.—Indicó, 
 constitáó. Phr.—Victori laüdém cuidam pyctae üt scribérét. 
 See Promitto. 
 
 Condiméntim, i. n. Seasoning. Syn.—Conditió, conditürà. 
 
 Condió, is, ivi & ii, itüm, iré. To season. Et quadringentis nümmis 
 condiré gélosüm. J. Phr.—Cdndiméntis, suavi sáporé tempéró. 
 Condiménta miscéó, adhibéd. 
 
 Condiscó, Is, didici, éré. To learn with someone. A ténéris crimen 
 condiscitür annis. Syn.—Discé, assuescó. See Disco. 
 
 Conditió, onis. f. Condition. Accipe ét hoc minis conditioné mala. 
 O. Syn.—Léx, páctüm, promissüm. Phr.—Accipé süb certa 
 conditiéné précés. Fortune, lot. Syn.—Fortüná, sors, statis. 
 Manner, fashion. Syn.—Ratid, Modis. 
 
 Cond'tór, orís. m. Founder, author. Syn.—Exstrüctór, fündatór, 
 fábrícatór, créatór, aüctór, molitór. Phr.—O stellíféri conditór 
 Orbis. Historian. Syn.—Scriptor. 
 
 Cénd6, is, idi, itim, ér&. To conceal. Syn.—Abscóndó, récondó, 
 àbdó, dcciild, Occültó, tégó, obtégó.  Phr.—Claüsümqué cava 
 té condéré térrà. V. Ubi cillüm condidit imbra Jüpitér. . Téné- 
 bris condentíá nübiíli c&lim. To bury. Syn.—Sépélió. To 
 build. Syn.—Aeédificó, fündó. To write. Syn.—Scribó. See 
 Carmen. 
 
 Cóndól&6, és, üt, éré. To grieve. At si condólüit téntatim frigóré 
 corpüs. H. Syn.—D6lé6, indoléó. See Doleo. ; 
 
CONDONO 100 
 
 Condónó, às, avi, atüm, àré. To give. Syn.—Largiér. See Dono. 
 To pardon. Syn.—Ignéscé, pàrcó, rémittó. See Parco. 
 
 Condücit. Impers. Jt is becoming. Quod non propósito cóndücàt 
 ét heréat apte. H. Syn.—Convénit, expédit, prodest, atilé est. 
 
 Condücó, Is, xi, ctum, éré. To lead together. See Duco. To re- 
 assemble. Syn.—Collígó, contráhó, cogo, congrégó. 
 
 Coónféró, fers, tüli, latüm, ferré. To carry, to bring together. Syn — - 
 Syn.—Féró, afféró, congéró. To transport. Syn.—Transféro, 
 féró, vertó. 
 
 Conférté & Confértim. adv. In close rank.  Phr.—Confeérto, dén- 
 sàto agminé. 
 
 Confestim. adv. Straightway, immediately. Syn.—Continüo, subito, 
 státim. 
 
 Confició, is, éci, ectüm, éré. To execute, te do. Séd nds imménsüm 
 spatiis, confécímüs aquór. V. Syn.—F acid, éfficiéd, pérficid, 
 pérágó, pátró, perp..ró, absolvó, exséquór. To exhaust. Syn.— 
 Exhaürió, absümó, décóquór. To destroy. Syn.—Deléó, de- 
 strüó, absümó. To overwhelm. Syn.—Prémé, sternó, affligo. 
 
 Confidentér. adv. Confidently. Syn.—Confidéntiíüs, aüdàctiüs. 
 
 Confidentiá, à. f. Confidence. Syn.—Fidüciá. Impudence. Syn.— 
 Audacia. 
 
 Confidó, is, sts stim, éré. To trust, to rely on. Désinat élatis quis- 
 quam cónfidéré rebüs. Syn.—Fidó, credó, concrédó. Phr.— 
 ME committó. Confidé figür&. See Fido. 
 
 Configó, is, xi, xüm, éré. To pierce. Nil püéri faciint, ipsam 
 configité matrem. J. Syn.—Figó, transfigó, fódió, confódió. 
 
 Confingó, is, nxi, ctüm, éré. To invent. Syn.—Fingó, excogitó, 
 commentór, cOmminiscér. See Fingo. 
 
 Confirmó, às, Avi, àtüm, àr& — To strengthen. Syn—Firmé, córro- 
 bóró. To encourage. Syn.—Réfició, récréó, firmó, érigé. 
 Phr.—Animiim, ánímos àddo. Princeps cónfirmát itirds. To 
 assure. Syn.—Affirmó, àsséró, assévéró. 
 
 Confitéór, éris, Esstis süm, eri. T'o confess, to avow. Et scéléris nü- 
 méros confitéaré titi. O. See Fateor. 
 
 Conflágró, às, avi, atim, aré. To burn. Syn.—Flagré, ardéó, 
 ardescó, exardéscó, combürór, crémór, incéndór. 
 
 Cónfligó, is, xi, ctüm, éré. To fight. Tot símül àbjéctis posset cón- 
 fligéré rébüs. Syn.—Congrédiór, cóncürró, certó, décertó, 
 dimicó, pügnó, lüctór. See Certo, Pugno, Luctor. 
 
 Confló, às, avi, àtüm, aré. To forge. Syn—Fabricér, fábricó, cüdó, 
 excüdó, fingó, confíció. Fig—To excite. Syn.—Excitó, éx- 
 cíéó, conciéó. D 
 
101 CONGREDIOR 
 
 
 
 
 
 x 
 
 Conflüó, is, üxi, üxüm, éré. To flow together. Syn.—Affláó, cóé 
 concürró, convénió. 
 
 Coníódió, is, odi, ossüm, éré. To dig. Syn.—FOódió, perfódíó. To 
 pierce with a weapon. Syn.—Fodio, perfódió, transfodio, éf- 
 fódió, pérfóró, ápérió, réclüdó, pérfringé, rümpó, pérrümpó, 
 pércütió, féríó, trànsigó, transadigé, transverbéró, haürió. See 
 V ulnero. 
 
 Confórmó, às, avi, àtüm, aré. To form, to fashion. Syn.—Formó, 
 informó, componó, figüró, confló, fingó. 
 
 Confrágóosüs, 4, im. Rugged, uneven.  Syn.—Aspér, scábér, pétro- 
 süs, lApidéstis, silébrosüs, scrüpéüs, inaccésstis, invíüs. See 
 Saxosus. 
 
 Confügíüm, ji. n. Refuge, retreat. Syn—Asylim, pérfügium. 
 Phr.—Qui mihi confügíüm, qui mihi portüs éràs. See Perfu- 
 gium, Auxilium. 
 
 Confündó, is, üdi, üsüm, éré. To confound, to mingle. Siculis 
 confünditür ündis. V. Syn.—Miscéó, permiscéó. Phr.—Nàm- 
 qué diés confündit itér. Confündéré sacra profanis. Impériüm, 
 prómissá, précés confündit ín ünüm. To disfigure. Syn.— 
 Füdó (which see). To trouble. Syn.—Türbó (which see). 
 
 Confütó, às, avi, atüm, àré. To refute. Syn.—Réfütó, réfelló, 
 cóàrgüó. 
 
 Congéló, às, avi, atüm, àré. To freeze, to harden.  Péctórá naütis 
 Congélát hibérni vültüs Jóvis. V. Syn.—Géló. Phr.—Látices 
 süós congélit àmnís. To become thick or hard. Syn.—Indi- 
 réscó, rigéscó, gélór. 
 
 Congémó, is, ti, Ítüm, éré. To weep together. Quid mortém cón- 
 gémis et fles? L. Syn.—Gémó, lügéó, adgémó, ingémó, indóléó. 
 Phr.—N üm flétu ingémüit nostro? Ait dólüit misérans indpém. 
 Nostros licéat confündéré flétis. See Gemo. 
 
 Congériés, iei. f. Heap, mass. Congériém sécüit, séctamque in 
 mémbra rédégit. O. Syn.—Congestüs, cümülüs, strüées, acér- 
 vis. 
 
 Coóngéró, is, essi, estüm, éré. To heap together, to form a mass. 
 Syn.—Aggéró, ácervó, cóácervó, àccümüló, glóméró, àgglóméró, 
 conglóméró, strüó, exstrüó, colligó, cogó, cóngrégó. See Ag- 
 gero. 
 
 Congrédiór, éris, éssüs sim, édi. To march together. Néc pédé 
 céngréssds quo, néc telá féréntés Inséquitür. V. To meet any- 
 one. Syn.—Convénió, ídéó, cdéd, allóquór. To fight. See 
 Pugno. 
 
 , 
 
CONGREGATIM ] 102 
 
 
 
 
 
 Congrégatim. adv. Together, by squadrons. Syn.—Türmaàtim, tina 
 simul. 
 
 Congrégó, às, avi, tim, àré. To collect together, to gather. Syn.— 
 Aggrégó, cóogó, colligó, contráhó, glóméró. 
 
 Congrüó, is, üi, éré. To unite together. Syn.—Convénió, cdéé, 
 congrégó. To agree. Syn.—Convénió, consentíó, cónsÓnó, 
 quádró. 
 
 Congrüüs, 4, im. Conformable, suitable. Syn.—Convéniéens, aptis, 
 Ídonéüs, par. 
 
 Conjéctiira, ze. f. Interpretation of dreams. Syn.—Aügüriüm, divi- 
 natio, vàtícíniüm, Spinid, süspició. 
 
 Conjíció, 1s, jéci, jéctiim, éré. To throw, to hurl. 'Teláqué cdnjiciint 
 protirbantque émínüs hostem. V. Syn.—Jáció, injicié, inféró, 
 mittó, immittó, torquéó. Phr.—Et grandia conjícé sàxá. Sésé 
 Conjicit in latébras. Absénti s&pé quérelas Conjicit. To inter- 
 pret a dream. | Syn.—Aügürór, vaticinér, conjéctó, divinó, 
 previdé6, przndscé, pr&sentió, siispicér. 
 
 Conjiigalis, is, 6. Pertaining to marriage. Syn.—Jigalis, connübía- 
 lis, maritalis, sócíalis, máritüs. 
 
 Conjügíüm, fi. n. Marriage. Conjügiüm vécat, hoc prxtéxit ndminé 
 cülpam. V. Syn.—Connübíüm, hyménzi. Phr.—Tzedz jügales. 
 Conjugii facés. Connübialé jügüm. Jugalia vincülà. Maritim 
 fcedüs. 
 
 Conjügó, às, avi, atüm, aré. To place under the same yoke, to unite. 
 Syn.—]ügó, colligó, jüngó, conjüngó. 
 
 Conjügüs, 4, im. That which is united, husband, wife. Syn.— 
 Vir, conjüx, máritüs, üxór. 
 
 Conjüngó, is, xi, ctüm, éré. T'o join, to unite. Pan primüs cálámos 
 céra conjüngéré plirés Instítüit. V. Syn.—Jüngó, adjüngó, 
 néctó, àdnéctó, copüló. Phr.—Avidi cónjüngéré déxtras ardé- 
 bànt. 
 
 Conjüratió, onis. f. Conspiracy. Syn.—Coóitió, conspiratió. 
 
 Conjüró, às, avi, atüm, aré. To swear together. Qui jürat, mens 
 est: nil conjüravímüs illá. V. See Juro. To conspire. Syn.— 
 Conspiró. To make an alliance. | Syn.—Conspiró, convénió, 
 consentió. 
 
 Conjüx, ügls. m. Husband. Heit! Quis té cásüs déjéctim conjügé 
 tanto Excipit? V. Syn.—Miáritüs, vir, sponsüs. See Maritus, 
 Conjugium. Wife. Syn.—Spónsá, üxór. See Uxor. 
 
 Connécté, Is, xi & xüi, xüm, éré. To unite, to join. Syn.—Nectó, 
 adnéct6, jüngó, àadjüngó, conjüngó, allígó, colligó, componó. 
 
 See Jungo. 
 
103 CONSECRO 
 
 
 
 Connitór, éris, sis & xüs süm, i. To strive together. Hastis con- 
 nixi incürrünt. V. Syn.—Nitór, innitór, conór. Phr.—Toto 
 corpóré connixüs. See Nitor. 
 
 Conór, Aris, àtüs süm, ari. To attempt something. Mollitér im- 
 préss6 cónór Ádiré tóro. Prop. Syn.—Nitór, àdnitór, connitór, 
 enitór, Obnitór, téndó, cónténdó, incümbó, moliíór, lüctór, ag- 
 grédiér. Phr.—Conatüs edéré. Viribtis eniti. Conari plirima 
 friistra. Sümmis àdnixüs viribis. 
 
 Conquérór, éréris, éstüs süm, éri. To complain. Sed quid égo 
 ignàris néquicquam cónquérór aüris? Cat. Syn.—Quérór. 
 Phr.—Quérélàs, quéstiis édó, fündó, effündó, promó, proféró. 
 See Queror. ; 
 
 Conquiró, is, sivi & sii, sitüm, éré. To seek, to investigate. Non illis 
 stüdiüm vülgoó conquirére ámàntées. Prop. Syn.—Véstigo, in- 
 véstig6, scrütór. See Quero. 
 
 Consànguínéüs, 4, im. Related to, relative. Et consanguinéd lacri- 
 mans cOmméndat Acéste. V. Syn.—Affinis, cOgnatts, própin- 
 quis. Phr.—Sanginé jünctüs. Consanguinitaté própinquüs. 
 Consors générís. A stirpé jünctüs. Cognatd sanguiné vinctüs. 
 Sanguiné éodem nàtüs, ortüs. Sanguine ab tino dicéns. 
 
 Cénsanguinitas, atis. f. Relationship. Illi mé cómitem ét cónsàn- 
 guinitaté própinquüm. V. Syn.—Affinitas, cognatió. Phr.— 
 Affinia vincülá. Généris consortia. See Consanguineus. 
 
 Coónsceéndó, is, di, stim, éré. To mount. Conscéndébat équos, pátrio 
 mücroné rélicto. O. Syn.—Scàndó, àscendó. See Ascendo. 
 
 Consciéntia, x. f. Conscience. Non támén eripiet laüdis cónscién- 
 tíam. Phaed. Phr.—Conscia méns. Anímüs cónscíiüs. Mens 
 conscii facti. Conscid péctórá. Téstis dómeésticüs.  Assidüüs 
 In pectóré testís, Habitans süb alto péctóré testis. 
 
 Conscindó, is, idi, issüm, éré. To tear down. Syn.—Scindé, dis- 
 cérpó, lácéró, dilánió. 
 
 Consció, is, ivi, itüm, iré. To feel oneself at fault. Phr.—Cülpas 
 consciüs süm. 
 
 Consciscó, is, ivi, itüm, éré. To decree publicly. Syn.—Décérné, 
 státüó. 
 
 Consciüs, 4, im. Having common knowledge with some one. Con- 
 scitis in cülpà non scélüs éssé sta. O. Syn.—Consciens. Phr.— 
 Sacri sibi conscia facti. Witness. Syn.—Téstis, arbitér, arbitra. 
 Phr.—At niimina conscíá véri. Cénscia sidéra téstór. 
 
 Conscriptüs, i. m. Roman Senator. Syn.—Sénatér, patrés conscripti. 
 
 Consécró, às, avi, àtüm, àré. To consecrate, to dedicate. Syn.— 
 
CONSENSUS 104 
 
 
 
 Sácró, dicó, dédicó, addicó, vóvéó. Phr.—Suürgent templá tid 
 dédita nomini. 
 
 Consénsüs, üs. m. Agreement, concord. Syn.—Assénsis, concordi. 
 Phr.—Concordes animi. See Concordia. 
 
 Conséntànéüs, 4, im. Agreeable, conformable. Unda máris tépidi 
 non cOnséntanéa brimz. Syn.—Conséntiéns, convéniens, aptüs, 
 cóncórs, cóngrüüs, quis, par. 
 
 Conséntíó, is, si, sim, iré. To agree with. Conséntiré süis stüdiis 
 qui crédídérit té. H. Syn.—Asséntié, asséntiér, annüó. Phr.— 
 Méns Omnibis üna ést. Omnibüs idem animis, 
 
 Conséquór, Eris, sécütüs sim, qui. To follow closely upon. Gyas 
 quém deindé Clóànthüs Conséquitür mélior remis. V. Syn.— 
 Instó, ürgéó. See Sequor. To acquire, to obtain. Syn.—Ac- 
 quiró, ádipiscór, àsséquór, páró, compáró, obtínéó. See Ac- 
 quiro. 
 
 Conséró, is, évi, itim, éré. To sow, to plant. Syn.—Séró, inséró, 
 sémin6, plàntó. See Sero. 
 
 Conséró, is, érüi, éertüm, éré& To mingle, to join together. Quid 
 nocti consérüissé diém? O. Syn.—Miscéó, conjüngó, connéctó. 
 See Jungo. 
 
 Consérvó, às, avi, atüm, àré. To preserve. Phr.—Consérvabat ópes 
 humilis casa. Syn.—Sérvó, assérvó, tüéór, tütór. See Servo 
 
 Considéó, és, edi, essüm, éré. To sit together. Forté stb àrgütà 
 consédérát ilícé Daphnis. V. Syn—Assidéo, considó, àssidó. 
 To stop, to delay. Syn.—Mórór, commórór, consistó, considó. 
 
 Cónsidéró, às, Avi, àtüm, àr& To regard with attention. Ait làtüm 
 pictz# vestis considérat aürüm. J. Syn.—Contémplér, tüéór. 
 To reflect. Syn.—Répütó, cogitó, méditér, expendó, pondéró. 
 
 Considó, is, edi, éssüm, éré. To sit, to recline. Divi considünt téctis 
 bipátentibüs. V. Syn.—Considéó, sédéó, sidó. To fall. Syn.— 
 Desidó, fátiscó, prolabér, evertór, corrüó.  Phr.—Totàmqué 
 vidémtis Consédisse ürbem lüctü. To be calm.  Syn.—Ponó, 
 quíescó, sédór. 
 
 Consilíüm, fi. n. Advice. Consilium nobis resqué lócüsqué dábünt. 
 O. Syn.—Mónitüs, mónitüm, admónitüs. 
 
 Consistó, is, stiti, stítüm, éré. To stop. Constitit Anchisa sátüs, et 
 véstigia préssit. V. Syn.—Sto, sistó, sübsistó.  Phr.—Con- 
 sistéré contra. Tér frigóré constitit Istér. To stand. Syn.— 
 Stó. To exist. Syn.—Constó, éxstó, exsistó, süm. . 
 
 Consólór, aris, àtüs süm, àri. To console. Syn.—Solór, lévó. 
 
 Cónsónó, às, ti, ítüm, àré&. To sound in unison. Syn.—SÓnó, pér- 
 

 
 105 CONS'TA'Y 
 
 
 
 
 
 
 
 sono, résónó. Fig—To be in harmony. | Syn.—Conséntió, 
 convénid, congrüó, concordó, quádró. 
 
 Consónüs, a, tim. Harmonious. Tractat ínaürátz cónsóná fila 
 lyre. O. Syn.—Concors. Suitable. Syn.—Conséntanéts, cón- 
 córs, cOnvéniéns, congrüüs, aptüs. 
 
 Consors, Ortis. Companion. Syn.—Sdciiis, cómés, particéps. Phr. 
 —Consors patrizqué lyrxqué. Sóciüsqué láboris. 
 
 Consortium, íi. n. Community, participation in. Nam te longa 
 manént nostri consortiá mundi. Phr.—Sócíá vita. Sócià fata. 
 Sóciüs libór. 
 
 Cénspéctts, tis. m. Sight, view. Vix é cónspéctü Sícülz tellüris in 
 altüám Vela dabant. V. Syn.—Aspéctüs, visiis. Phr.—Séque 
 ex Octilis avertit ét aüfert. 
 
 Conspérgó, is, si, stm, éré. To scatter around, Anni 'Témpórá con- 
 spérgünt viridantés floríbüs hérbas. L. Syn.—Spàrgó, fündó. 
 See Spargo. To water. Syn.—Spàrgó, aspérgé, perfündó, 
 irroró, rigó, hüméctó, mádéfáció. 
 
 Conspíció, is, spéxi, spéctüm, éré. To look, to see. MGníà cón- 
 spicio àtque adverso fornicé portas. V. Syn.—Conspícór, àspi- 
 cid, vidéó, intüéór. Phr.—Viridique in littóré cónspicitür sis. 
 See Aspicio. 
 
 Conspícüüs, 4, im. That which is easily perceived. Syn.—Con- 
 spéctüs, cOnspiciéndis, spéctabilis, insignis. Distinguished. 
 Syn.—Claris, pr&claris, égrégitis, nobilis. 
 
 Conspiró, às, avi, àtüm, àré. To breathe together. Syn.—Consónó. 
 To conspire. Syn.—Conjüró, consentíó. To agree. Convénió, 
 conjüró, concordó. 
 
 Conspüó, is, üi, ütüm, éré. To spit upon. Syn.—Spüó, exspüó. 
 
 Constàns, antis. adj. Fixed, constant. At contra mellis cénstantidr 
 ést nàtürá. L. Syn.—Stabilis, idém, ünüs. Firm. Syn.— 
 Firmüs, immotüs, immobilis, incóncüssüs, certüs, stabilis, 1mmü- 
 tabilis. Phr.—Meéns néscia flécti. Animis cdnstantidr Annis. 
 Cónstàns in Amicitia. Néqué mé sénténtia vertit. Stat cünctis 
 immota minis. Nüllá diés tam fortibüs aüsis Dissimilem àrgü- 
 érit. 
 
 Cénstantér. adv. Constantly. Di quós éxpéridr nimiüm cónstàntér 
 iniqués. O. Syn.—Assídüe, üsqué, sempér. 
 
 Constantia, E. f. Constancy, firmness.  Syn.—Robür. Phr.—Ani- 
 nüs firmüs, cOnstans, immobilis, immotüs. Mens néscia flecti. 
 See Constans, Fortitudo. 
 
 Constit. impers. It is certain. Patét, cértüm, (or) mánifestüm est, 
 liquét. 
 
CONSTERNO 106 
 
 
 
 Constérnó, is, stravi, stratum, éré. To strew around, to scatter. 
 Syn.—Stérnó, prosternó, conspergó. Phr—Térram constér- 
 néré tergo. Consternüntür milité campi. See Sterno. 
 
 Constitüó, is, ti, ütüm, éré. To place, to establish. —Constitüunt 
 taürum ante àràs. V. Syn.—Ponó, státüó, lócó. To build. 
 Syn.—Státüó, pond, adifícó, erigó, strüó. Phr.—Constitiéré 
 pyras. Urbém constítüeré. To resolve, to decree. Syn.— 
 Státüó, décérnó, vóló, sanció. 
 
 Constó, às, stiti, stítüm & statiim, àré. To be together, to stand to- 
 gether. Syn.—Consistó, conflór. To persevere. Syn.—Pérsto, 
 mánéó, pérmánéó, düró. To agree with. See Convenio. To 
 cost. Syn.—Vendór, vénéó, émor, 
 
 Constringó, is, inxi, ictüm, éré. To bind. Brévis expéditos zona 
 constringit sinüs. Sen. Syn.—Stringó, àstringó, ligo, arcto, 
 cóàrctó, comprimó. See Vincio. Fig.—To force, to reduce. 
 Syn.—Cogó, ádigó, rédigó. 
 
 Constrüó, is, üxi, üctüm, éré. To build, to construct. Nidüm sibi 
 constrüit oré. O. Syn.—Aggéré, strüó.  Phr.—Ménsz con- 
 strict dápé mültiplici. | 
 
 Consuefáció, is, feci, factüm, éré. To accustom. | Syn.—Assuefáció. 
 
 Consuéscó, is, evi, etüm, éré. To be accustomed to.  Syn.— 
 Assuéscó. 
 
 Consuetüdó, inis. f. Custom, habit. Consuetüdó mali; ténét insana- 
 bilé mültos. J. Syn.—Assuetüdó, mos, ists. Phr.—Nil cón- 
 suétidiné majis. : 
 
 Consül, ülis. m. Consul, Roman magistrate. Si fortüná vólet, fies 
 dé rhétoré consül. J. Phr.—Urbis réctór. Sümmá ténens. Qui 
 jüstis módératür legíbüs ürbém. Annüá jira cápit. See Con- 
 sulatus. 
 
 Consülàtüs, üs. m. Consulship. Syn.—Fàscés, sécüres. Phr.—Con- 
 stilis münüs, pótestas, jüs. Consülis impéríüm. 
 
 Consüló, is, ti, ültüm, éré. To consult, to ask advice. Phübique 
 óràcülá supplex Consülit. V. Syn.—Intérrógó, sciscitór, scitór, 
 quro. Phr.—Consiliüm pétó, cápió. Consiliis ütór. Spécü- 
 lam consülát àanté süüm. To deliberate. Syn.—Délibérd, 
 tràctó, ágó. To watch over, to take care of. Syn.—Providéó, 
 prospicíó, cávéó, cüró. 
 
 Consülte. adv. Prudently. Syn.—Pridéntér, caüte. 
 
 Consülto. adv. By design. Syn.—Consilio. 
 
 Cónsültüm, i. n. Resolution, decree. Syn.—Décrétim, státütüm. 
 
 Consümmó, às, avi, àtüm, àré. To achieve, to consummate. Syn.— 
 Nondüm litasti, nàté; coónsümmà sácrüm.  Syn.—Absolvó, 
 pérágó, confició, pérfíció. See Finio. 
 
 
 
107 CONTERO 
 
 
 
 Consümó, is, psi, ptüm, éré. To consume. Accisis coget dapibis 
 consüméré ménsas. V. Syn.—Absümó, éxhaürió, confíció. To 
 use up, to destroy. Syn.—Absümó, édó, pérédó, destrüó. See 
 Perdo, Exedo. To satisfy. Syn.—Expléó, sátió. 
 
 Consürgó, is, sürréxi, réctüm, éré. To rise together. Cinctiqué 
 rélictis Consürgünt ménsis. V. Syn.—Sürgó. 
 
 Contàctüs, is. m. Touch, contact. Syn.—Taàctüs. 
 
 Contages, is, Contagió, onis, f. & Contagiíüm, ii. n. Contagion. 
 Qu contagé sid palloríbüs Omnia pingant. Syn.—Lües, pestis. 
 Phr.—Gréx tótüs in agro Üniüs scabié périt. Scélérüm con- 
 tagia. 
 
 Contàmínó, às, avi, atüm, àré. To soil, to corrupt. Sic intérpositis 
 
 . villo contaminát üncto. M. Syn.—Féédé, inquínó, cóinquínó, 
 pollud, infíció, contéméró. See Polluo. 
 
 Contégó, is, exi, Ectiim, éré. To cover, to conceal. Aüt égó Txnaria 
 contégar exsül hümo. O. Syn.—Tégó, obtégó, condó, abscondó, 
 Opérió. 
 
 Contéméró, às, àvi, atüm, aré. To corrupt. See Contamino. 
 
 Contémn6, is, psi, ptüm, éré. To scorn, to despise. Contemnüntqué 
 fávos et frigídá tecti rélinquünt. V. Syn.—Témnó, spérnó, 
 aspérnor, despició, fastidió, réspc6, déspéctó, concülcó, abjicis. 
 réjicíó, negligó. Phr.— Parvi, nihili dücó, fáció, xstímó, pendó. 
 Non (or) nihil cüró. Contémnéré fam mürmürái. See As- 
 pernor. 
 
 Contemplatüs, üs. m. Sight, view. Syn.—Vistis, intüitüs, aspéctits, 
 cOnspéctis. 
 
 Céntémplér, aris, àtüs sim, ari. To contemplate, to consider. Syn. 
 —Aspici6, intücór, considéró. 
 
 Contémptor, oris. m. One who despises. Syn.—Sprétór. 
 
 Coóntemptüs, is. m. Contempt. Syn.—Fastidíüm. Phr.—Méntém 
 contemptü nécís armat. Süperbá pati fastidia. 
 
 Contendó, is, di, sim & tim, éré. To stretch. Syn.—Téndó, inténdé. 
 Phr.—1lliá risü conténdéré. Non üt contendérét àrcüm. To 
 strive,  Syn.—Conór, nitór. To maintain. ' Syn.—Affirmó, 
 giu a 
 asséró. j 
 
 Contente. adv. With an effort. Syn.—Enixe. 
 
 Conténtid, ons. f. Dispute, strife. Syn.—Lis, rixá. 
 
 Cénténttis, 4, im. Happy, contented. Syn.—Lztüs, felix. Phr.— 
 Contentüs vivéré parvd. Hac galéa cdnténttis Abits. Méns 
 placida cónténtà quiété. 
 
 Contéró, is, trivi, tritim, éré. To rub away. Séd omné limen cón- 
 
CONTEXO 108 
 
 
 
 téris sálütatór. M.  Syn.—Téró, attéró, protéró, cóomminüó. 
 Phr.—Vivacis cornüá cervi contéré. To consume, to destroy. 
 Syn.—Absümo, cónsümó, confíció, exhaürió. ) 
 
 Contéxó, is, xüi, xtüm, éré. To join together. Ut cüm contéxiint 
 amaranthis alba puella Lilia. Tib. Syn.—Néctó, connectó, ligó, 
 consii6, jüngó, compingó. Phr.—Contéxéré villos. 
 
 Contícéó, es, üi, éré. To be silent. Contiícüére omnes inténtique Gra 
 ténebant. V. Syn.—Táàcéó, réticéó. X Phr.—Conticüistis avés. 
 See Sileo. 
 
 Contigtts, 4, im. Touching. Hünc übí contígüüm miss fóré cred- 
 idít haste. V. Syn.—Própinquüs, propiér, proximüs, vicinüs, 
 contermínüs, jünctüs, conjünctüs. 
 
 Continentér. adv. Continually. Syn.—Continüo, assidüe, pérpétüo. 
 With restraint. Syn.—Módeste. 
 
 Continentíá, z. f. Restraint, abstinence. Syn—Abstinéntia. See 
 Castitas. | 
 
 Continéd, és, ti, entüm, éré. To hold. Syn.—inclüdó, compléctór, 
 ténéó, cápió. To restrain. Syn.—MoOró, détinéd, impédió, ré- 
 tinéó. To restrain. Syn.—Abstinéd, téempéró(ab). 
 
  Contingó, Is, igi, àctüm, éré. To touch. Syn.—Tàngó, àttréctó. To 
 attain. Syn.—Attingó, àsséquór. 
 
 Contínüó, às, avi, àtüm, 4ré. To continue. Syn.—Pérgó, pérsé- 
 véró. Phr.—Non àbsistó. Non deésistó, céssó, désinó. 
 
 Cóntínüo. adv. Continually. Syn.—Sémpér, protínüs. Straight- 
 ay. Syn.—Actütüm, cénféstim, éextémplo, ilicét, ilico, mox, 
 répenté, sübiíto, protínüs. Phr.—Haüd mórá. Mora nüllá. 
 
 Continüüs, 4, im. Continued, continuous.  Syn.—Continüatüs, con- 
 tinens. Continual. Syn.—Pérénnis, jügis, perpétüüs, assidüüs, 
 &ternüs. 
 
 Contorquéó, és, torsi, tortüm, éré. To twist, to turn. Contorsit 
 lévas proràm Palinirts id ündàs. V. Syn.—Torquéó, intér- 
 quéó, flectó, infléctó. To hurl. Syn.—Torquéó, injíció, ;ácülór, 
 vibró, emittó. See Jaculor. 
 
 Contra. prep. Against. Italiam contra Tibérináqué longe Ostia. V. 
 Syn.—Advérsüs, in. 
 
 Contrà. adv. To the contrary. Contra non nülla est óléis cültará. V. 
 Syn.—Verüm, véroó, aütem. 
 
 Contrádicó, is, ixi, ictüm, éré. To contradict.  Syn.—Advérsór, ób- 
 lóquór, répügnó, résistó. 
 
 Contráhó, is, àxi, àctüm, éré. To draw together, to narrow. Ipsé 
 tibi jam brachia céntrahit àrdens Scórpíüs. V. Syn—Arcté, 
 angüstó, prémó, stringó, cóarctó, àddücó. Phr.—Contrahés 
 
 
 
109 CONVENIO 
 
 
 
 vento nímíüm sécündo türgídi véla. Animus formidiné divüm 
 Contrahitir. To assemble, to unite. Syn.—Collígó, cogó, coón- 
 grégó, convócó. 
 
 Contrariüs, 4, im. Opposed to. Scindítür incértüm stüdía in con- 
 traria vülgüs. V. Syn—Advérsaritis, àdvérsüs, oppósitüs, in- 
 ímicüs, pügnàns. 
 
 Contrémiscó, is, éré, & Contrémé, is, üi, éré. To tremble. Cón- 
 trémüit némüs, ét silvae intónüeré prófündi. V. Syn.—Trémó, 
 intrémó. To fear. See Timeo. 
 
 Contribüó, is, ui, ütüm, éré, To contribute.  Syn.—Conféró, tribüó. 
 
 Contrévérsia, x. f. Dispute. Syn.—Altercatió, contentió, jürgiüm, 
 lis, rixa. 
 
 Controversüs, à, im. Disputed. Syn.—Ambigüüs, ancéps, dübiüs 
 incértüs. 
 
 ContüéÓr, eris, ittis stim, eri. To regard. See Aspicio. 
 
 Conttmacia, z. f. Obstinacy. Syn.—Pértinacia, stipérbia. <Arro- 
 gance. Syn.—Arrogantia, fastüs, stipérbia. 
 
 Conttimax, àcís. adj. Rebellious.” Syn.—Rébellis, indócilis, stipér- 
 bis, pértinax. 
 
 Conttmelia, x. f. Insult, injury. Syn.—lnjüríá, próbrüm, oppro- 
 briüm, cónviciüm, dédéctis. Phr.—Factis immitíbüs addit Verba 
 süperbá férox. Püdét hac opprobriá dici. 
 
 Contündó, is, üdi, üsüm, éré. To break, to bruise. Syn.—Tündó, 
 Obtéró, frango, comminüó. To check, to repress. Syn.—Dómó, 
 sübígó, frangó, rétündó. 
 
 Coóntürbó, as, avi, atüm, aré. To trouble, to disturb. Syn.—Türbó, 
 cóntürbó, miscéó, commiscéó, confündó. See Turbo. 
 
 Contüs, 1 m. Pole. Ipsé rátém cónto sübigit ^V.  Phr.—Daüris 
 hostes detrüdéré contis. ) 
 
 Convéctó, às, avi, atüm, aré. To transport. Syn.—Véhó, vectó, 
 transportó. 
 
 Convelló, is, élli & ülsi, ülsüm, éré. To uproot. Vincéré néc düro 
 potéris convelléré ferro. V. Syn.—Velló, avelló, evelló, ré- 
 velló. Phr.—Aviddqué dapés convelléré denté. A terrà con- 
 velléré füném. Vérbis convelléré pectüs. See Frango, Moveo. 
 
 Convéniéntér. adv. Conformably. Syn.—Apté, décentér. 
 
 Convéniéntia, &. f. Conformity, concord. Syn.—Consénsüs, cón- 
 cordia. : 
 
 Cónvénió, is, veni, véntüm, iré. To assemble. Coónvéniünt, quibüs 
 ait ódíüm crüdelé tyranni. V. Syn.—Cóéó, congrédiór, con- 
 fláó, concürró. Phr.—Bóni quóníam cónvénimüs àmbó. Inter 
 
CONVENTUM 110 
 
 sé cófissé viros. Undiqué collecti cóéünt. To agree. Syn.— 
 Consónó, consentió, congrüó. 
 
 Convéntim, i. n. Compact. Cónvéntüm tamén ét pactum ét spdn- 
 salia nostra Témpéstaté paras. J. Syn.—Paàctüm, conventüs, 
 fedis. 
 
 Convéntiis, is. m. Assembly, agreement. Syn—Ccetis, concilíüm, 
 türbá, fréquéntia, consessüs. : 
 
 Convértó, is, ti, sam, éré. To turn. In mé convertité ferrüm. V. 
 Syn.—Veértó. To change. Syn.—Vértó, mütó, commütó. 
 
 Convéxis, à,üm. Convex, curved. Syn.—Cürvüs. Hollow. Syn.— 
 Cávüs, concávüs, cürvüs. 
 
 Convicíüm, ii. n. Injury, insult. Tim püéri naütis, püéris convicíá 
 naütz Ingéréré, H. Syn.—Miálédictüm, próbrüm, oppróbríüm. 
 Phr.—Lingu& convicíá, jürgíá, vérbéra. Lingua mala, aspéra, 
 protérva. Amara prélia lingue. Turpia dicta. Convicia fün- 
 déré, Próbris 6néraré. Addit conviciá facto. Reproach. Syn.— 
 Objürgatió. 
 
 Concincó, is, ici, ictüm, éré. To convince. Syn.—Cóargüó. Phr.— 
 Convincéré falsi. To prove. Syn.—Evincó, Ostendó, próbó, 
 árgüó. 
 
 Convivá, x. m. Guest. Trés mihi cénviv® própé dissentiré videntür. 
 H. Syn.—Convictór, compotór, combíbó, sódalis. Phr.—Mensz 
 sócíüs. Tia das épülis àccümbéré divüm.  Tóris jüssi discum- 
 béré pictis. 
 
 Cénvivatér, Gris. m. Host. Syn.—Hospés, caüpó, hospitá, mensa 
 pátér. : 
 
 Conviviüm, ii. n. Feast. Syn—Epul&, dápes mensi, cena. Phr.— 
 Explént convivíá dictis. 
 
 Convivó, is, xi, ctüm, éré. To live together. N6n cónvivéré, néc 
 vidéré saltem. M. Phr.—Simil, ana vivó, dégó, vim, vitam 
 trádücó. 
 
 Convivór, Aris, atts süm, ari. To feast. Quod cónvivàris siné me 
 tam sxpé, Lipércé. M. Syn.—Épülór, cond. ^ Phr.—Conviviá 
 ágitó, célébró, cüró, iné6, fáció, dücó. Dapés institiéré. Épülis 
 vacaré. See Convivium. 
 
 Convócó, às, Avi, àtüm, àré. To call together. Convócát alternos ad 
 süá fésta déos. O. Syn.—Vócó, àdvócó, àccérsó, àcció, con- 
 grégó. 
 
 Convolvó, is, vi, ólàtüm, éré. To roll together. Syn.—Cogó, collígó, 
 contráhó. To envelop. Syn.—Involvó. 
 
 CóÓpérió, is, tii, értüm, iré. To cover. Syn.—ÓOpérió, tégó, contégó, 
 Obtégó, occültó. See Abscondo, Tego, Abditus. 
 
pup: CORONA 
 
 
 
 Cóóriór, iris, Ortüs süm, iri. To rise. Se ventis cOmmisérat ündà 
 coortis. O. See Orior. 
 
 Copia, a. f. Abundance. Quod cupid mécum est, inópem me copia 
 fecit O. Syn.—Abindantia, übértàs, vis, ácérvüs, nümérüs. 
 Phr.—Vitz copia defüit illis. Quod si nón esset facilis tibi 
 copíá. Fastidíosàm deséré copiam. 
 
 Cépiz, àrüm. f. Forces. Syn.—Agmén, exercítüs. 
 
 Copülàá, x. f. Knot. Lactantém fristra copülá dürá ténét. O. Syn.— 
 Vincülüm, ligamén, néxüs. 
 
 Cóquó, is, Oxi, octüm, éré. To cook. Indé cibüm cóquére et flammz 
 molliré váporé Sol dócüit. L. Syn.—Concóquó, incóquó, pércó- 
 qué. Phr.—Igné, flàmmis torréré. Dómaré férventibüs ündis. 
 Vincéré flàmmà. Atra vérsaré fávill. Att himana palam 
 cóquát éxta. 
 
 Cór, cordis. n. Heart. Morbidá vis in cór m&stim conflüxérát 
 &gris. L. Syn.—Pr&cdrdia. Phr.—Pülsantür trépídi cordé. 
 Pérfídá cordá. Fig.—Cowrage. Syn.—AÀnimüs, péctüs. Phr.— 
 Pacem indignantia cordá. Bello trépidantia cordá. Neéscia 
 vinci Péctórá. Nünc pectóré firmo. 
 
 Coràm. prep. In the presence of. Ne püéros coràm pópülo Medeá 
 trücidét. H. Syn.—Anté. Phr.—tIn ócülis, in cónspéctü. Ante 
 ócülos, Gra. Ad cónspéctüm. Sub Gra. 
 
 Cordaté. adv. Wisely, sensibly. Syn.—Prüdentér, sapiéntér, caté, 
 scite. 
 
 Cordattis, 4, im. Judicious. At té cui sapiéns fit et cordata jüven- 
 tis. M. Syn.—Priidéns, sapiéns, scitüs, solérs, ságax, cátüs. 
 
 Cornicülá, x. f. Jackdaw, or little crow. (See Appendix under list 
 of Birds.) 
 
 Cornigér, 4, im. Horned. Cornigér Héspéridim flüvíüs regnatór 
 aquarim. V. Syn.—Cornütüs. Phr.—Géréns cornüá. Corni- 
 bis instrüctüs. Frons h#d6 primis türgídá corníbüs. 
 
 Cornix, icis. f. Crow. (See Appendix under list of Birds.) 
 
 Cornü. n. indecl. Horn. Et düctüs córnü stabat sácér hircüs ád 
 aram. V. Phr.—Naàtüm fronti. In térgá recürvüm. Cui frons 
 aspéra cornü. In cornüá celsüs. Sümmis vix cornibüs exstant. 
 
 Cornüs, i. f. The cornel tree. (See Appendix under list of Trees, 
 etc.) í 
 
 Córoná, x. f. Crown, diadem. Pàlam ét gémmifér® dónum éx- 
 itialé córonz. V. Syn.—Diadéma. Phr.—Düplicem gemmis 
 aüroqué córonàm.  Témpórá cingéns, Grnans. Cordna cápüt 
 ambit. Garland of flowers. Syn.—Sértüm, córollá, flores. . 
 Phr.—Néxz phylyrà córonz.  Córonam ténéro pollícé. Fis 
 pér collá córonz. See Corono, Sertum. 
 
CORONO 112 
 
 
 
 
 
 Córónó, às, Avi, àtüm, àré, To crown. le düó diversa dómini dé 
 parté córónant. O. Phr.—Córona cápüt, témpórá, crines, capil- 
 los, cómàm, frontém Ornó. Cordna cingó, vinció, implicó. 
 Cingó floré cápüt. Frondenti tempórá ràmo Implicat. Méritos 
 ornat diadémate crines. 
 
 Corpüléntüs, 4, im. Heavy, fat. Syn.—Pinguis, crasstis, Óbéesüs. 
 Phr.—Obési corpóris. Abündans corpóris éxigüüsque áními. 
 
 Corpüs, órís. n. Body. Major in exígüo régnabat corpóré virtüs. 
 Syn.—Mémbrá, artis. Phr.—Corpóris artis, membrá. Anime 
 càrcér. Corpóréi moles. Compagés mémbrorüm. Corpts 
 demittéré morti. Délécta virüm corpora. Magno contüsà là- 
 boré. Dead body. Phr.—Corpüs cassum anima. Corpüs inane 
 anima. Corpora lücé cárentüm. 
 
 Corràdó, is, si, stim, éré. To rake together. Syn.—Radó, abradó, 
 colligó. 
 
 Correpte. adv. Briefly. Syn.—Brévitér, presse. 
 
 Corrig6, is, exi, ectüm, éré. To make straight, to better. Tita cor- 
 rigé vota. H.  Syn.—Emendó, mütó. To correct. Syn.— 
 Eméndé, cástigó, polié, éxpdlié, limó. Phr.—Errata expüngó. 
 Limam ádhiíbéó. Méndis pürgó, expüngó. Ad incüdem révó- 
 caré libéllim. Inciidi réddéré vérsüs. Correxi sib te cénsoré 
 I«fbellos. 
 
 Corrípió, is, ti, éeptüm, éré. To seize, to take.  Arcümqué mani, 
 célérésqué sagittas Corrípüit. V. Syn.—Cápió, arripió, pré- 
 héndó. To reprehend. Syn.—Rédargüó, castigé, objürgó. 
 
 Corrobóró, às, avi, àtüm, àré. To strengthen.  Syn.—Robóró, firmó. 
 
 Corrodó, is, si, sim, ér& To gnaw. Syn.—Rodó, àrrodó, circümrodó, 
 édó, éxédó. 
 
 Corrümpó, is, rüpi, rüptüm, éré. To break. Mihi corrüpit dentes. 
 Plaut. To corrupt. Syn.—Füdó, contaminó, vitió, polláó, in- 
 ficid, pérdó, péssumdó.  Phr.—Corrümpéré febribüs àrtüs. 
 Corrümpéré déntibtis üngues. Pécórique àspérgéré virüs. See 
 Polluo. 
 
 Córüscó, às, avi, àtüm, aré. To be in movement, to be agitated. 
 Syn.—Trépídó, ágitór, móvéór, trémó. To shine. Syn.—Splén- 
 déó, spléndéscó, réspléendéó, fülgéó, réfülgéó, micd, rádió. 
 Phr.—Lücem do, spargé, fündó, vibró. Licém stb niabila 
 jacté. Fülgóré córüscánt. See Luceo. 
 
 Córüscüs, 4, im. Trembling. Syn.—Trémülüs. Shining, brilliant. 
 Syn.—Coriiscans, spléndidtis, spléndéns, fülgens, fülgidüs, àr- 
 dens, rütilàns, rütílüs, micans, radians. 
 
 Córvüs, i. m. A raven. (See Appendix under list of Birds.) 
 
 Córylüs, 1. f. The hazel tree. (See Appendix under list of Trees, cic.) 
 
113 CREBRESCO 
 
 ^ 
 
 
 
 
 
 Cos, cotis. f. Whetstone. Füngàr vicé cótis, ácütüm Reddéré que 
 ferrüm valét, éxsors ipsa sécandi. H. Phr.—Cote àcüit telim. 
 Sübigünt in Coté sécüres. Coté nóvàt nigras rübiginé falces. 
 Stone. Syn.—Sàxüm, silex, caütes, rüpes. 
 
 Costa, s. f. Side. Spe lid tardi costas agitator aselli Vilibüs aut 
 ónérét pomis. V. Syn.—Látüs. Phr.—Costàrüm cratés, ossi. 
 Látérüm, péctóris cratés.  Frícát àrbóré costas.  Tergorà 
 diripiint costis. Costis spimantis aheéni. 
 
 Cétharnatiis, à, im. Wearing the buskin. Pertaining to tragedy. 
 
 ; Syn.—Tragictis, hérdictis, gràndilóquüs. 
 
 Cóthürnüs, i. m. Buskin. Pürpüréoque alté süràs vinciré cóthürno. 
 V. Tragedy. Syn—Tragcedia.  Phr.—Máàgnümqué  lóqui 
 nitiqué cóthürno. See Tragoedia. 
 
 Cótürnix, icis. f. A quail. (See Appendix under list of Birds.) 
 
 Crabró, Onis. m.: Hornet. Préssüs hümo bellatór équüs crabronis 
 órigo est. O. Syn.—Vespá, fücüs. 
 
 Cras. adv. Tomorrow. Quid sit fütürüm cras fügé quaréré. H. 
 Phr.—Cràstini lüx, aürorá, díes. Lux altéra. Lux séquens. 
 Sed cüm lax altéra venit. Quid crastina volvérit setas Sciré 
 néfas homini. 
 
 Crássüs, à, im. Thick, dense, solid. Syn.—Spissiis, dénstis, dénsa- 
 tüs, pinguis. Phr.—Crassaqué convéniant liquidis. Crassas 
 gürgité volvit iquàs. Stout, fat. Syn—Pinguis, dbéstis, amplüs, 
 procéris, ingéns. 
 
 Crastints, à, im. Pertaining to the morrow. Syn.—Péstériis, prox 
 mits. See Cras. 
 
 Cratér, eris. m. Mixing bowl for wine, goblet, cup. Indilgént vino, 
 et vertünt cratérds ahénds. V. Syn.—Cratéra, calix, scyphiüs, 
 patéra, cárchésíüm, pócülüm. Phr—Capax arn®. Aird sóli- 
 dus. Signis àspér, imprésstis. Géstat cratéra córüscüm. {m- 
 plévit cratéra méro. See Poculum. 
 
 Cratéra, x. f. Mixing bowl. See Crater. 
 
 Cratés, is. f. Frame. Phr.—Siccis térgá süis rara pendenti craté. 
 Shield. Syn.—Clypéüs. 
 
 Créatér, Gris. m. Creator, maker. lllé créator rérüm. L. Syn.— 
 Aüctór, conditór, ópifex. 
 
 Crébér, ri, rüm. Frequent. Néc tam crébér Agéns hiíémégi rüit 
 equoré türbó. V. Syn.—Fréquéns, spissüs, mültüs, plürimüs, 
 répétitüs. Phr.—Crébérqué précéllis Afrícüs. Errat tempórá 
 circüm Crébra mantis. Crébrisqué bipénnibiis instant. Crébritis 
 agmén érit. 
 
 Crebréscó, is, büi. To increase, to redouble. Syn.—Incrébréscd, 
 crescó, atigéscé, aügécór. | 
 
CREBRO 114 
 
 
 
 Crebro. adv. Frequently. Syn —Spé, sipíüs, fréquéntér, crébra. 
 
 Crédibilis, is, é. Credible, worthy of belief. Crédibile est ipsos con- 
 sülüissé déds. Syn.—Prdbabilis, verisimilis. Phr—Crédi, fide 
 dignüs. Fidém haüd stipérans. Fide non major. Cui crédéré 
 fas est. Vix credéré posses. See Fides. 
 
 Credó, is, didi, dítüm, éré. To believe. Id cinérem aüt manés crédis 
 ciraré sépültos. V. Syn.—aArbítrór, réór, éxistimó, puto. 
 Phr.—Süm rátüs éssé féram. Jàmqué dies, ni fallor, adést. 
 Omnia pro véris crédam. Qui vita béné crédat émi, quo tendis, 
 hónorém. Aüt üllá putatis Dona cáreré dólis Dánáüm? Fidém 
 do, addo, ádhibéó. Crédité dicenti. 
 
 Crémó, às, avi, atüm, àré. To burn. Altitis égréssiis c@&léstia signa 
 crémabis. O. Syn.—Uré, cómbüró, exüró, ádüró. Phr—Num 
 incénsa crémavit Trojá viros? Flàmma crépitanté crémari. See 
 Uro. 
 
 Créó, às, àvi, àtüm, àré. To create, to produce. Syn.—Procréo, 
 gignó, généró, párió, prodücó, edó. Phr.—Fortés créantür for- 
 tíbüs. Magnique imménsa créavit. 
 
 Crépida, ze. f. Sandal. Syn.—S6léa, sandaliim. 
 
 Crépitó, às, avi, atüm, aré. To rattle, to creak. Syn.—Crép6, pér- 
 crépó, sónó, stridéd, strépitó. 
 
 Crépitüs, ts. m. Creaking, rattling. Cassis ét invérs6 crépitüm dédit 
 aüréá fündo. J. Syn.—Sónüs, sdnitiis, strépítüs, fragor. See 
 Sonitus. 
 
 Crépó, às, üi, itim, àré. To rattle, to make a sound. Syn.—Crépitó, 
 pércrépó, sónó, stridéó. Phr.—Déntés crépüeré rétecti. 
 
 Crépüscülüm, 1. n. Twilight. Pastor Ovés sátüràás ad prima crépüs- 
 cülà lüstrát. O. Phr.—Dübízqué crépüscüli nóctís. Extréma 
 péractz pars lücis. Nox prima. Noctem dücentibüs astris. In 
 nóctém vérgénté dié. Ndcté sic mixta sólét Pra&béré lümén 
 primüs aüt serüs dies. See Diluculum, Aurora, Nox, Vesper. 
 
 Créscó, is, vi, etüm, éré. To increase.  Syn.—Accréscó, cóncrescó, 
 increscó, aügéscó, aügéór, adatigédr, extendór, extollór. Phr.— 
 Aügminá sümó. Cava flümíni créscünt Cüm sónitü. Aequor 
 créscit quis. Moeníá crescünt. 
 
 Crimén, inis. n. Crime.  Criminis injüsti türpii signa páti., O. 
 Syn.—Cülpá, àccüsatíó. Phr.—Criminibüs térréré nóvis. Vi- 
 tasque ét crimina discit. Wrong. Syn.—Scélüs, fácinüs, néfas, 
 flagítíüm, noxá, délictiim, peccàtüm. — 
 
  Criminosüs, 4, im, Injurious. Syn.—Próbrósüs, contümeliosüs. 
 
 Crinés, iim. f. Hair. Dülcis compósitis spiravit crinibüs aürá. V. 
 Syn.—Cápilli, cómá, c#sariés. 
 
 
 
 
 
abi Bs: CRUDUS 
 
 
 
 Crinitüs, 4, im. Hairy. Syn.—Capillatis. 
 
 Crispór, aris, àtás, sim, ari. To be agitated. Syn.—Undé, flüctüó. 
 
 Crispüs, 4, im. Curly, curled. Syn.—Cürvüs, ciirvatis. Agitated. 
 Syn.—Crispàns, crispátüs, trémülüs. 
 
 Crista, à. f. Top of the head, used generally of a rooster, sometimes 
 of a man’s head. Syn.—Apéx, cornü. Phr.—Manantes sàn- 
 guiné cristz. Alt6 vérticé cristá tréméns.  Décüs cristarüm 
 süperbüm. 
 
 Crócéüs, 4, im. Saffron. Nonné vides crócéos üt Tmolüs ódorés 
 Mittit? V. Syn.—Crócinüs. Saffron colored. Syn.—Crócinüs, 
 flàvüs, latéüs, latéólüs, rütilüs. Phr.—Cróci contractá cóloré. 
 
 Crócüs, i. m. The saffron. (See Appendix under list.of Trees, etc.) 
 
 Criciatis, is. m. Suffering. Látéris crücíatibüs ürór. O. Syn.— 
 Torméntim, dólór, pana. See Poena. 
 
 Crücifigó, às, avi, atüm, àré. To crucify. Phr—Mémbra crüci 
 affigó, süffigó, in trábé figó. In crücém tolló. Infami süspen- 
 déré ligno. Süpplício criicis finiré laborés. See Crux. 
 
 Crüció, às, Avi, àtüm, àré. To torment. Quàntüm sic crüciat lamina 
 véstra dólór. Pr. Syn.—Discrüció, excrüció, angó, torquéó, 
 macté6. Fig. Syn.—Affligó, véx6, prémó, conficio. Phr.—Cladi- 
 büs innüméris véxaré, torquéré. 
 
 Criidélis, is, 6. Cruel. Crüdélis matér magis, àn püér impróbüs ile? 
 V. Syn.—Acérbis, àspér, átrox, barbárüs, dirüs, dürüs, saevüs, 
 immitis, férüs, éffériis, füréns, trix, trücülentüs, incléméns, 
 immanis, impróbüs. Phr.—Aspér ét improbtis ira.  Flecti 
 néscitis. Péctéra s&vá. Sanguiné gaüdens. Sxvitqué jüventüs. 
 In düro stat cordé siléx. 
 
 Crüdelitàs, atís. f. Cruelty. Crüdelitaté non métü mortis tréméns. 
 Syn.—S&vitia, s&vitiés, acérbitas, aspéritas, atrocitas, barbariés, 
 düritíes, féritas, immaànitàs, incléméntia. Phr.—Mens crüoris, 
 seva. Sanguinéa sitis. Crüdelés aüsüs. 
 
 Crüdelitér adv. Cruelly. Crüdéli officio nimiüm cridélitér iti, M. 
 Syn.—Barbaré, Átrocítér, immanitér, rigide. Violently. Syn.— 
 Vidléntér, véhémentér. 
 
 Crüdéscó, is, üi, éré. To become bitter. Syn.—Récrüdéscó, ingrá- 
 véscó, aüg&Ór, crescó, irritór, àccendór, stímülór. Phr.—Déjécta 
 cradéscit pügná Camilla. Crüdescünt 1rz. 
 
 Crüdüs, 4, im. Raw. Phr.—Non cóctüm.  Éssé négàs cóctüm 
 léporém. Unripe. Syn.—Acérbüs, immatirts. Young, vigor- 
 ous. Syn.—Firmis, végétüs, robüstüs, vigens. Unpolished. 
 Syn.—Aspér, scábér, dürüs. 
 
CRUENTO 116 
 
 
 
 
 
 Crüentó, às, avi, atüm, aré. To make bloody. Syn.—Crüoré, san- 
 guiné spargo, conspergó, imbüó, pollüó, türpó. 
 
 Crüentüs, à, um. Bloody. Tydidés mültaà vastabat cadé crüéntüs. 
 V. Syn.—Crüentàtüs, sanguinéüs, sanguinólentüs. Phr.—San- 
 guiné mádens. ÁAtro tépéfacta crüoré madét. Stétit oré crüento. 
 Rorantes sanguíné cristás. Spümas agit oré crüentàs. 
 
 Crümená ze. f. Pouch, purse. Et mündüs victüs non déficiénté 
 crümena. H. Syn.—Marsüptiüm, sáccülüs, lócüli. 
 
 Crüór, Gris. m. Blood. Virginéümque àlté bibét acta crüorem Hasta. 
 V. Syn.—Sanguis, sánies, tabo (abl). Phr.—Sanguínéüs, crü- 
 entüs rós, imbér, rivüs, flümén.  Effüsüs sanguis. Atrd san- 
 guiné gttte. See Cruentus. 
 
 Crista, se. f. Crust, bark. Syn.—Cortex. 
 
 Crüstüm, i. n. Cake. Syn.—Crüstülüm, béllaria, cüpedià (2 & 
 orüm). 
 
 Crüx, ücls. f. Cross. Syn.—Trabs, lignüm, trüncüs, stipés, arbór, 
 robür, pitibülüm. Phr.—Cricis féralé lhignüm. Arbér infelix. 
 Trabs fünesti. Fatalé robür. See Crucifigo. 
 
 Crystallus, 1. f. Crystal. Phr.—Liquidi miractila saxi. Mira silex 
 mirüsqué latéx. Prodigidsa siléx. 
 
 Cübicülüm, i. n. Sleeping-room. Syn.—Thalamis, cübilé. 
 
 Cübilé, is. n. Bed. Syn.—Léctiis, tórüs, thálàámüs, stratüm. See 
 Lectus, thalamus. 
 
 Cübitüm, i. n. & Cübitüs, 1. m. Elbow. Tér sése attollens cübítoque 
 innixá lévavit. V. Phr.—Süppósito cérvicem innixá lácérto. 
 Cübó, às, ti, itiim, àré. To rest, to take a sleep. Et timét in vácüc 
 sola cübàré tóro. O. Syn.—Incübó récübó, récümbó, jácéó, 
 sternór, quíéscó, réquíéscó. Phr.—Membrá lecto ponéré. Sómno 
 
 jácéó. Sómno mé stérnó. Léctüm pétó. 
 
 Cücülüs (Cücüllüs), i. m. A cuckoo. (Sce Appendix under list of 
 Birds.) 
 
 Cüdó, dis, di, sim, éré. To forge. Mülcibér Aétniis failmén cüdebát 
 ín antris. V. Syn.—Excüdó, procüdó, fábricó. Phr.—Férrüm 
 igné mollió. Fornacé cóquó, cüdé diffingó. Dürüm procüdit 
 áratór. See Procudo. 
 
 Calcita & Cüleitrá, €. f. Bed. Syn.—Léctülüs, pülvinüs. Phr— 
 Molli timéat tibi cülcitrá plima. See Cubile, lectus. 
 
 Cüléx, icis. m. Gat. Phr.—Pondéré vel cülícis lévior famaqué 
 féretür. 
 
 Cülmá, &. f. Kitchen. Captiim té nidoré siz pütát illé citline. J. 
 Syn.—Céquina. 
 
 Cülmén, inis. n. Top, summit, height.  Ardü& türrigér& sirgént in 
 
 
 
117 CUNCTANTER 
 
 
 
 
 
 cülmíná ripe. Syn.—Cácümén, apéx, fastigiim, téctiim, técta. 
 Phr.—Evado ad sümmi fastigia cülminis. See Cacumen. 
 
 Cülmüs, i. m. Stalk. Romüléoqué récens hórrébat régia cülmo. V. 
 Syn.—Avéena, cálámüs, stipülá, páléà. Phr.—Suargéntés cülmi 
 in ségétém. Né gravidis prócümbat cülmüs áristis. V. Türgeés- 
 cunt lacténtibiis hordéá cülmis. 
 
 Cülpá, x. f. Fault. Püná pótést poni, cülpá pérénnis érit. O. 
 Syn.—Delictüm, nóxá, peccatüm, admissim, commissum, érra- 
 tim, errór, scélüs, flagitíüm, píacülüm.  Phr.—Lüímüs misér- 
 andz crimina cilp&. Opértz cónscíá cülpi: cünctá cávét. Tacita 
 südant prxcordia cülpà.  Süccümbéré cilpx. See Crimen, 
 Scelus, Pecco. 
 
 Cülpó, as, avi, atiim, aré. To blame, to accuse. Réspondét; cülpatür 
 ab his, laüdatür ab illis; H. Syn..—Acciisé, inciis6, insímüló, 
 àrgüó, rédargüó, répréhéndó, criminór, objürgó, carpo, damnó, 
 incrépó. See Accuso. 
 
 Culté. adv. Elegantly. Syn.—Ornaté, concinne, cóncinnitér. 
 
 Cültér, tri. m. Knife. Moré süpérvácüàm cültris abrümpéré càr- 
 nem. J. Syn.—Ciiltéllis, ferrüm. Phr.—Calido tinctürüs san- 
 guiné cültros. Fixo vülnérá cültro. Longi mücronem àdmit- 
 téré cültri. 
 
 Cültüs, is. m. Culture, labor. Syn.—Cültürá. Phr.—Patrids cül- 
 tüsque hábitüsqué lócorüm.  Nüllo tàntüm jactat se Mesia 
 cültü. Education. Syn—Disciplina. Manners. Syn.—Habitis, 
 mores, vita. 
 
 Cüm. prep. With. Phr.—Ünà cüm. Non siné. 
 
 Cam (more correct than Quam), conj. When. Syn.—Quand6, post- 
 quam, quandoqué, üt, übi, dim, quóties. Phr.—Quo tempóré. Si 
 forté. Si quàndó. Since. Syn.—Quaàndó, üt, quóníam, siquidém. 
 
 Cümülàtim. adv. Abundantly, copiously. Syn.—Cümülàte, ácétvàatim. 
 
 Cümüló, às, avi, atüm, aré. To heap together. Qui malé cdngéstds 
 aüro cümülabát acérvés. Syn.—Accümiüló, ácérvó, cóácérvó, 
 àggéró, congéró, cogó, colligó, componó, cóngrégó.  Phr.— 
 Divitias cámülaré cidücàs. 
 
 Cümiülüs, i.m. Mass, heap. Inséquitür citmitlésqué rüit málé pinguis 
 árenz. V. Syn.—Ácérvüs, cóngériés, strües, aggér, copia, vis. 
 Phr.—Ingéns farris icérvüs. Aéris ácervüs ét aüri. Inséquitür 
 cümülo pr&rüptüs Aquae mons. 
 
 Canabiila, orüm. n. Cradle. Syn.—Incünábülá, cine. 
 
 Cine, àrüm. f. Cradle. Et ténér in cünis filiüs xgér érit. O. Syn.— 
 Canabila, incünàabüli. Fig—ZJnfancy. See Infantia. 
 
 Canctantér. adv. Hesitatingly, slowly. Syn—Ségnitér, tardé, lente. 
 
CUNCTATOR 118 
 
 
 
 
 
 Cünctatór, Oris. m. One who delays. Syn.—Cünctàns, cünctabün- 
 düs, dilatór. 
 
 Cünctór, aris, atüs sum, ari. To delay. Cünctátürqué métü telimque 
 instaré trémiscit. V. Syn.—Moror, haréó, sübsistó. 
 
 Cünctüs, 4, im. Whole. Cünctüs ob Italiam terràrüm claüditür 
 Orbis. V. Syn.—Omnis, quisqué, ünüsquisqué, singüli. Phr.— 
 Et cünctá térrarim subacta. 
 
 Cünéüs, i.m. Wedge. Nam primi cünéis scindébant fissilé lignüm. 
 V. Phr.—Finditür in sólídüm cünéis via. Cünéis gémit robur 
 ádàctis. Wedge of troops in battle. Syn.—Aciés. 
 
 Cupédia, x. f. & Cüpedià, orüm. n. Sweetmeats. Syn.—Crüstülá, 
 bellaria, dülcià. 
 
 Cüpide. adv. Eagerly. Syn—Avidé, véhéméntér, ardéntér, stü- 
 diosé. Phr.—Avida ménté. 
 
 Cüpidó, inis. f. Desire, passion. Crévériint ét dpés ét ópüm füriosá 
 cüpidó. O. Syn.—Ardór, líbidó, ámór, stüdíüm.  Phr.—Laü- 
 dümque immensi cüpidó. Exagitans ánímüm. Sitis ardéscit 
 habéndi. Süá cuiqué déüs fit dirá cüpidó. Qué lücis miséris 
 tam dirá cüpidó? See Libido, Ambitio. 
 
 Cüpidüs, 4, im. Desirous. Et révócàt cüpidàs aléá spé mánüs. O. 
 Syn.—Ávídüs, ivàrüs, ámàns, cüpiíens, Optans, appétens, flà- 
 gràns, stüdíosüs. Phr. — Cüpidiné cáptüs, düctüs, tactüs, #s- 
 tüàns. Cüpidüsqué crüoris lüpüs. 
 
 Cupid, is, ivi & ii, itüm, éré. To desire, to wish. Cüpio omnia qua 
 tü vis. Plaut. Syn—Pété, appétó, expétó, optó, exoptó, avés, 
 pércüpió, cóncüpió, concüpiscó, désidéró, voló, ardéó, flágró, 
 quero, réquiró, àmbió, aspiró, afféctó, stüdéó. Phr.—Mihi 
 plácét, arridét, cordi ést. Méns ágítat mihi. Méns est. Ardént 
 ánimi. Quod votis optastís ádest. Habés quod tota menté 
 pétisti. Hoc érat in votis. See Volo. 
 
 Cüpréssüs, i, & tis. f. A cypress tree. (See Appendix under list of 
 Trees, etc.) 
 
 Cir. adv. Why. Cir nón ipsa vénit cür hc cértamina vitat? O. 
 Syn.—Quianam, quid, ündé, cürnàm, ündénàm, quaré. Phr.— 
 Quà, quanàm caüsa. Quid caüsae est? Quid ita? Qué caüsá 
 sérénos Foedavit vültüs? Qui ratio est, inquis? 
 
 Cura, x. f. Care. Jam tum àcér ciiras véniéntem extendit in àánnüm 
 Agrícólà. V. Syn.—Stüdiüm, lab6r, indüstríá, ópérá, sedülitàs. 
 Phr.—Cüris ácüéns mortaliá cordá. Fortidr obstát Cara diicis. 
 O cürás héminiim! O mihi cüràrüm prétiim! A fection. Syn.— 
 Ámór, stüdíüm.  Phr.—Püér iré páírát, méá maxima cüri. 
 Raücz, tid cürá, pálümbes. 
 
 
 
119 CURVO 
 
 
 
 Curia, x. f. Senate-house. Syn.—Aila, sénatüs. 
 
 Cüró, às, avi, atum, aré. To care for, to pay attention to. Nempe üt 
 cürentür recte hac? Ter. Syn.—Consüló, invigiló. Phr.— 
 Cüràm süscipió. Opéram do. Non néglégó. Rém cürz habéo. 
 Cüràs impénd6d. Inténdéré cüras. Illi sünt Omnia cürà. Néc 
 tibi cürá cánüm füérit postréma, 
 
 Cürrícülüm, i.n. Course. Sint quós cürrícülo pülvérem Ólympícüm 
 Collegissé jüvát. H. Syn.—Stádiüm, spatia, circüs, cürsüs, cam- 
 pus, €quér. Phr.—Gyro cürré, póetá, td. Revolution of the 
 stars. Syn.—Cürsüs, itér. 
 
 Cürró, is, cücürri, cürsüm, éré. To run. Nünc hic, nünc illic, ét 
 ütroqué sine Ordiné cürró. Syn.—Décirré, àccürró, festinó, 
 própéró, accéléró, férór, aüférór, àbripiór, rüó, fügió, vóló, 
 advóló. Phr.—Me prorípió. Cürsü férór. Precipités cürsüs 
 rapid. Fert impétüs ipsé vólàntém. Fügit ociór Eüro. Rápídiqué 
 férüntür Ad müros. Littórá cürsü Fida pétünt. 
 
 Cürrüs, is. m. Chariot. Proséquir ét cürrüs ütroque à littore 
 óvàntes. Pr. Syn.—Bijügi, bíjügés, quádrige, quáàdrijügi, 
 rhéda, plaüstrüm, axis, témó, rota, équi. Phr.—Spdliis ónér- 
 àtos Cásárís àxés. Véstigia cürrüs. Sistít équos. Cürrü férór. 
 Véhàr alité cirri.  Cürrüm agitaré.  Stímülabát in equoré 
 cürrim. Sib jügá cogit équos.  Cóloque invéctüs aperto 
 Fléctit équos. 
 
 Cürsim. adv. Hastily. Syn.—Obitér, cürsü, citó, propéré, próper- 
 antér. 
 
 Cürsüs, üs. m. Course. Inde alids inéünt cürsüs alidsqué récürsüs 
 Advérsis spatiis. V. Syn.—Stádiüm, spátíüm, cürrícülüm, cir- 
 cüs, càmpüs, quér. Phr.—Concittis grádüs. Jamque hos 
 cürsü, jam pretérit illos. Route, way. Syn.—lItér, via. 
 
 Curtis, 4, im. Short. Syn.—Brévis, exígüüs, parvüs. Phr—Ninc 
 mihi cürto Iré libét mülo. Sic cürtá péciinia créscét. 
 
 Cürvàmén, inis. n. A curving, vaulting. Syn.—Fléxüs, sinüs, cir- 
 cus, ànfràctüs. Phr.—Séquitür patriz cürvàminá ripe. Préssd 
 cürvaminé flécti Incipit. 
 
 Cürvàtürá, z. f. A curving. Aüréá simm Cürvatüri rótz. O. 
 Syn.—Cürvàmén, flexüs, orbis, gyrüs. 
 
 Cürvó, as, avi, atiim, àré. To bend, to curve. Pértiis Ab E66 flüctà 
 curvattir In àrcüm. V. Syn.—Incürvó, récürvó, flectó, inflectó, 
 sínüó, inclinó, torquéó, intorquéó. Phr.—Véntiqué láborànt 
 Tot cürvàré sínüs. Magna vi fléxa dómàtür In bürim. Doneéc 
 ciirvata cóirent Intér sé capita. Nüx ràmos cürvàbit dléntés. 
 
CURVUS | 120 
 
 
 
 Cürvüs, 4, im. Bent, curved. Néc vénit tárdo cürvá sénectá pédé. 
 Tib. Syn.—Cürvátüs, récürvüs, récürvátüs, incürvüs, flexüs, 
 inflexüs, sínüatüs, sinüosüs, Obliquüs, tortüs, intortüs, rétortüs. 
 Phr.—Caürvàtüs corpóré toto. 
 
 Cüspis, idis. f. Point, especially of a spear. Dat ácütz cüspídis 
 hastam. O. Syn.—Maücró, ácíes, ácümén.  Phr.—Ét acita 
 cüspidé contos. Fig—An arrow, weapon.  Syn.—Feérrüm, 
 hasta, spicülüm, ensis, télim. 
 
 Cüstodiá, x. f. A watching, care. Püpili quos dura prémit cüsto- 
 dia màtrüm. H. Syn.—Tuütelá, vigilantia. Phr.—Níhil inviti 
 prodest cüstodià solers. Fida cánüm cüstodíà. Guard, sentinel. 
 Syn.—Excübix, vigili, vigilés, prxsidiim. ^ Phr.—Portàrüm 
 vigilés. Vigilum éxcitbi#. Noctem cüstodíá dücit Insomnem 
 lado. Aditüs cüstodiá servát. Fügam cüstodià claüdit. Om- 
 némque aditim cüstodé córonát. 
 
 Custodio, is, ivi, & íi, itim, iré. To guard, to watch. Cistddite 
 animas ét nülli crédité méns&. J. Syn.—Sérvó, assérv6, con- 
 servó, ttéér, tütór, tégó, protégó, defendó. 
 
 Cüstos, odis. m. Guard. Cistds és paüpéris horti. V. Syn.—Tütór, 
 defensór, tütelà, cistodia, presidiam. Phr.—Vigilans in liminé. 
 Fidüsque àd limina cüstos. C&sis stimmé cüstodibüs arcis. 
 Cüstodüm transiré mantis. See Custodia. 
 
 Cütis, is, f. Skin. In cüté cüràndà plüs zquo Spérata jüventüs. H. 
 Syn.—Péllis. Phr.—Addücitqué cütém mácies. Armavit nà- 
 türá cütem. Béné ciirata cüté nitidts. 
 
 Cyánüs, 1. m. Turquoise, lapis lazuli, Phr.—Gémmá c#riléa. Pür- 
 püréüs lapis. Cyánüs mícàns. 
 
 Cyathts, i. m. Cup. Cardiacd nünquàm cyáthüm missürüs ámico. 
 J. Syn.—Poócülüm, cálix, cratér, patéra, scyphüs. See Poculum. 
 
 Cyclícüs, i. Cycle. As an adj, Néc sic incipias üt scriptor cyclícüs 
 
 (lim, «H. 
 
 Cycnüs, i. m. A swan. (See list of Birds in Appendix.) 
 
 Cymbá, z. f. Bark, skiff. Et férriginéa sibvéctat corpora cymba. 
 V. Syn.—Navicülàá, navigiüm, lémbis, lintér, pháselüs, scapha. 
 See Navis. 
 
 Cymbálüm, i. n. Cymbal. Tinnitüsqué cie, et matris quaté cymbala 
 circim. V. Phr.—Raücos fündens sónós. Cymbala pülsaré, 
 fériré, quátéré, pércütéré. Et cava cymbala pülsant. Crépi- 
 tantiaque #ra. D 
 
 Dàctylüs, i. m. Dactyl, a foot in verse, consisting of one long and 
 
 two short syllables. Phr.—Spondzo6 comitanté dactyloqué. Pés 
 hérdictis. Nümérüs héroicüs. 
 
 
 
121 DEBILIS 
 
 
 
 
 
 Dàmnó, às, àvi, àtüm, àré. To condemn. Absdlvés hómiínem et 
 scéléris damnabis éündem. J. Syn.—Condémnó, mülctó. Phr.— 
 Dücéré dignüm süpplícío. Vitio nigrüm przfigéré theta. Dedé 
 néci. To blame, to accuse.  Syn.—Rédargüó, quérór, cülpó, 
 incísó, incrépó, nótó, argüó. Ph:.—Damnaré moras. Scéléris 
 criminé damnat avos. 
 
 Damnosts, 4, im. Hurtful. Dàmnosüs pécóri cürris, damnosiór 
 agris. O. Syn.—Nócéns, incommódüs, fünestüs, inimictis, exi- 
 tíosüs, éxitialis, pérnicidsts. See Noceo. 
 
 Dàmnüm, i.n. Loss, damage. Syn.—Détrimentüm, jactira, erum- 
 na, clades, málüm, incommódüm, éxitiüm, pernicies. Phr.— 
 Lingua füit damno. Accédéns m damna püdór. Damna minis 
 cOnsuéta móvent. Néc perditi cürent. See Malum, Pernicies. 
 
 Dapés, im. f. Feast, banquet. Syn.—Epilz, fercülüm, cíbüs, escá, 
 ménsa, cena. Phr.—lIllos dapibis solatür Spimis. Dapés avido 
 convélléré dénté. Non Sicüli dipes Dülcem élaborabiint sapo- 
 rém. See Cibus, Convivium, Epule. 
 
 Daphné, és. f. A laurel tree. (See Appendix under list of Trees, 
 etc.) 
 
 Dapsilis, is, & Rich, sumptuous. Syn.—Laütüs, ópimüs, dipalis, 
 ábündàns, magnificis. 
 
 Dapsilitér. adv. Abundantly, sumptuously. Syn.—Dapsilé, laüte, 
 magnifice. 
 
 Dátór, oris. m. One who gives. Syn.—Donatór, largitór. Phr.— 
 Adsit l&titiz Bacchis dátór. 
 
 Daüliás (alés), ádis. f. A nightingale. (See Appendix under list 
 of Birds.) 
 
 De. prep. From, away from. Dé cólo tactas mémini pradicéré 
 quércüs. V. Syn.—E, éx, ab. According to. Syn.—Pro, ex, 
 ad, sécündüm, jüxtaà. 
 
 Déà, &. f. Goddess. Quattüór his àràs alta ad delübrá Déarüm Con- 
 stitué. V. Syn.—Divá, nümén. See Deus. 
 
 Déambüló, às, avi, atüm, aré. To walk. Syn.—Ambüló, incédé, 
 spátiór. See Ambulo. 
 
 Debelló, as, avi, àtüm, àré. To fight, to conquer. Syn.—Dómó, 
 sübigó, süpéró, vincó. Phr.—Bello coóntündó, fràngó, stérnó, 
 vincó. See V inco. 
 
 Debilis, is, €&. Weak. Corpora debílibüs nitüntür sistéré membris. 
 Syn.—Invalidis, infirmüs, iners, imbellis, imbécillis, énervis, 
 elümbis, mollis, ténér, fragilis, effütüs, debilitatüs, fésstis, dé- 
 fessüs, lasstis, exhaüstüs, déficiéns, languens, lànguidüs, zgér. 
 Phr.—Siné viribüs. Robóris expers. Robóré defectüs. Viri- 
 bis amissis. Aégré languida membrá tráhens. 
 
DEBILITAS 122 
 
 
 
 
 
 Débilitas, atis. f. Weakness. Syn.—infirmitas, lànguór, infractx 
 virés. See Languor, Senectus. 
 
 Débilitó, às, avi, àtüm, aré. To weaken. Débilitat virés animi 
 mütàtqué vigorem. V. Syn.—Infirmó, enervó, fràngó. Phr.— 
 Vigorém, virés tolló, frango. 
 
 Décédé, is, cessi, cessum, éré. To go, depart. Gnossiáque ardentis 
 décédat stellá Córonz. V. Syn.—Cedó, discédé, éxcédo, récedó, 
 ábéó, exéó, mígró. Phr—Abitimqué parabat. Eménso cüm 
 jam décédét Ólympo. To yield to. Syn.—Cedoó. 
 
 Décém. Ten. Syn.—Déni. Phr.—Bis quinqué. Bis quini Bis 
 quinos silét illé dies. 
 
 Décémbér, ris. m. December. Phr—Ménsis ültímüs anni. Mensis 
 décimüs. Qué cànent Bóréalibüs arva prüinis. Gélidd trémé- 
 rém cüm ménsé Décémbri. 
 
 Décémviri, dram. m. Decemvirs, Roman magistrates. Phr.—Magis- 
 tratüs Romanis. 
 
 Décéns, éntis. adj. Becoming, befitting. Placiddqué décéns révérén- 
 tid vültü. O. Syn.—Aptüs, cóngrüüs, cóngrüens, consónüs, 
 convéniéns. Beautiful. Syn.—Décórüs, formosüs. 
 
 Décéntér. adv. Becomingly. Syn.—Convénientér, apté, recte, béné. 
 Gracefully.  Syn.—Décore, apte, elégantér, pülchre. 
 
 Decérnó, is, crévi, crétiim, éré. To decree. Nünc pro Cxsaribis 
 süpéris décérnéré gratés. O. Syn.—Státüó, constítüó, sánció. 
 To judge. Syn.—]üdicó. 
 
 Decérpó, is, si, ptüm, éré. To detach with the hand.  Addücto 
 pomüm décérpéré ràmo. O. Syn.—Légó, colligó, carp6, excerpó, 
 détrahé, avelló. Phr.—Nóvos decerpéré flores. 
 
 Décért6, às, avi, àtüm, àré. To fight. In ültímá bello décértaré 
 plácét. O. Syn.—Ceértó, cónfligó, congrédiór, dimicé, pügnó, 
 
 | preliér. Phr.—Agmina décértant bello. See Bellum. 
 
 Décét. impers. Jt is becoming. Quis finis standi? qué mé décét 
 üsqué téneri? V. Syn.—Convénit, quadrat, congrüit, jivat, 
 expédit. Phr—Est par, àptüm, cónvéniíens, cénséntanéim, 
 aquüm. Pülchrum ét décorum ést. Tim décüit cüm sceptrá 
 dabas. Nec tibi quid licéat sed quid fécissé décébit, Occürrát. 
 
 Décidó, is, cidi, cisüm, éré. To cut. Arbóribüs frondes décidéré 
 falcé nóvellàs. V. Syn.—Sécó, résécó, scindó, àbscindó. See 
 Scindo. 
 
 Décídó, is, cidi, éré. To fall down. Décidit in cassés prieda pétita 
 méos. O. Syn.—Cadé, concídó, éxcidé, labér, délabér, pro- 
 làbór, rüó, przcipitó. Phr.—Excélsz gravidré casi décidiint 
 
 
 
 
 
 
 

 
 123 DECORO 
 
 
 
 
 
 türres. Décidit exánimis. Si décidit imbér. Fig—Urbisqué 
 potéstas Décidit. To be forgotten. Syn.—Excidó, labor, elabór, 
 deflüó. — 
 
 Décidüüs, 4, im. Cut. Syn.—Cidüüs, c&siis. 
 
 Décidüüs, 4, im. Fallen, about to fall. Syn.—Cádéns, lapsüs, 
 cádücüs, flüxüs, labans. 
 
 Décimüs, 4, im. Tenth. Syn.—Dénis. 
 
 Décipié, is, cepi, éptiim, éré. To deceive. Nam néqué decipitür 
 
 ' rütíó néc décipit ünquàm. 'Syn.—Lüdó, deladó, eladó, ludi- 
 ficó, ladificér, falló, früstrór, circüméó, circümvénió, capio. 
 Phr.—Dólis, àstü, fraüdíbüs, àrtíbüs captó, cápió, innéctó, vin- 
 cid. Fraüdibüs ambid. Fraüdé pétó. Artes dólosas adhibéo. 
 Dólosis artibtis ütór. Ddlds nectéré. Insidiis delüdéré mentes. 
 Símülata ménté lóqui. Promissis dücére 4mantém. Aut fraus 
 innéxa clienti. See Fallax. 
 
 Déclàmó, às, avi, atüm, aré. To declaim. Syn.—Récitó. To cry 
 out against. Syn.—Milédicó. 
 
 Deéclaró, as, avi; atüm, aré. To declare. Victorém magna przconis 
 vocé Clóànthüm Déclarat. V. Syn.—Denüntió, proclamó. To 
 show, to manifest. Syn.—Indicó, significó, apérid, manifésto, 
 nüntió, explicó, exprómó, vülgó, divülgó. See Ostendo. 
 
 Déclin6, as, avi, atim, aré. To turn away. Déclinamüs item motüs, 
 néc témpóré cértd. L. Syn.—Déflécté, fléctó, avértó, demóvéó. 
 To avoid. Syn.—Vitó. To go away from. Syn.—Défléctor, 
 avertór, récedó, abéd. 
 
 Déclivis, is, é. Inclined. Stella Lycaóníam vergit proclivís ad arctón. 
 O. Syn.—Proclivis, dévéxiis, inclinatüs, inflexüs, pronüs, dé- 
 scendéns, przcéps, acclivis, clivosüs. Phr.—Déclivis ólympüs. 
 Natas ripis déclivibiis imbras. 
 
 Décólór, Gris. adj. Discolored. 'Syn.—Décólorátüs. Pale. Syn.— 
 Syn.—Palléns, pàallídüs, éxsanguis. 
 
 Décóquó, is, Oxi, Octüm, éré. To cook. See Coquo. To burn. 
 Syn.—Üró, exédó. Fig —To devour. Syn.—Dévóró. To ruin, 
 to consume.  Syn.—Concóquó, prófündó, absümó, consümó, 
 pérdó, effündó, prodigó, dispérdé, lígürió, devóró, exhaürió, 
 dissipó. 
 
 Décor, oris. m. Beauty, grace. Mira décoré pid sérvabat nàtà 
 pénates. Syn.—Décüs, hónór, gratia, forma, pülchritüdó, vénüs- 
 tas, spécles. See Forma. 
 
 Décoré. adv. Elegantly. Syn.—Pülchre, ornàte. 
 
 Décóró, às, avi, àtüm, àré. To adorn. Absénti férat inférias décó- 
 
DECORUS 124 
 
 
 
 rétqué sépiler6. V. Syn.—Ornó. Phr.—Décóràntqué süper 
 fülgentibüs àrmis. Et sértis décóràré cómàs. To honor. Syn.— 
 —Hoónestó, cóhónéstó, célébró, laüdó. 
 
 Décorüs,àá, im. Becoming, fitting. An falso criminé türpé Accü- 
 sassé mihi, vobis damnassé décorum est. O. Syn.—Convéniens, 
 aptüs. Beautiful. Syn.—Pilchér, fórmosüs, cónspícüüs, con- 
 spiciendüs, vénüstüs, cOncinnis. Adorned. Syn.—Décóràtüs, 
 ornatis, insignis. 
 
 Décréscé, is, vi, étüm, éré. To decrease. Syn.—Minüór, immínüór ; 
 (sometimes) lànguescó, déflagré, defervéó. 
 
 Décrétim, 1. n. Decree. Syn.—Consültüm, scitüm, sénténtia. Phr.— 
 Pátrümqué Prospérés décrétá süper jügàándis Féminis. 
 
 Décümbó, is, übüi, übitüm, éré. To lie down, to recline. Té sümüs 
 obliti décübüissé séném. Syn.—Cübó, récübó, réciimbo, àccüm- 
 bó, jácéó, quiéscó, réquiescó. See Cubo, Jaceo. 
 
 Deécürró, is, cürri, rsüm, éré. To run down. A té decürrit ad méos 
 haüstüs liquér. Phaed. Syn.—Cürró, rid, pracipitó, déscéndo. 
 Phr.—Cito decürrit tramité virgó.  Effüso deécürréré pàssü. 
 Décürréré rógos. To run through, to finish.  Syn.—Pércürró, 
 exséquór, cónfició. 
 
 Décirsts, is. m. Running, course. Syn.—Cürsüs, incürsüs, impétüs, 
 lapsts. Phr.—Magnüs décürsüs áquarüm. 
 
 Décüs, órls. n. Ornament, decoration. Ibat ératqué décüs pompz 
 cómitümqué süorüm. O. Syn.—Décór, décóràmén, Ornàtüs. 
 Phr.—Vétérüm décóra alta páréntüm. Scénis décóra alta fü- 
 türis. Regtüm capiti décüs. Glory, honor. Syn.—Laüs, hónór, 
 gloria, splendór, nomén. Phr.—Décüs addité divis. Tia décüs 
 omné tüis. Décüs ét tütàmén in àrmis. Néc minimtim mérüeré 
 décüs. 
 
 Décütió, is, üssi, üssüm, éré. To shake down, to throw off. Ait 
 érrans bücülá campo Decütíat rorem et sürgentes attérat herbas. 
 V. Syn.—Excütió, éjicié, detürbó. Phr.—Silvis hónorem de- 
 cütit Décembér. 
 
 Dédécét. impers. Jt is unbecoming.  Admóviqué préces quàrüm mé 
 dédécét üsüs. O. Syn.—Non décét, nón cónvénit. 
 
 Dédécüs, Gris. m. Dishonor, infamy. lé nótat vétéres ét longi 
 dedécüs zvi Abstülít O. Syn.—Próbrüm, oppróbriüm, ignd- 
 minia, infamia, labés, mácülá, nótá, stigma. Phr.—Faàmi labes. 
 Non égó dedécóri tibi stim. See Infamia. 
 
 Dédicé, às, avi, àtüm, àré. To dedicate, to consecrate. Syn—Dicé 
 (às), sácró, cOnsécr6, vóvéó, devóv&ó, offéró. See Consecro. 
 
 
 
125 DEFIGO 
 
 
 
 
 
 Dédignór, aris, àtüs süm, ari. To disdain. Is mé néc cOmitém, nec 
 dédignatiir ámicüm. O. Syn.—Aspérnér, réspüó, fastidió, con- 
 temnó. 
 
 Dedó, is, idi, itam, éré. To deliver. Dédatir cüpído jamdüdüm 
 nüptá márito. Cat. Syn.—D6, tradé, addicó, tribüó. Phr.— 
 Dédé néci. 
 
 Dédücó, is, düxi, düctüm, éré. To conduct from. Mémnoniis de- 
 dücéns àgminá régnis. L. Syn.—Dücó. Phr.—Me dedüxit in 
 Helles. To lead down. Syn.—Détrahé, devolvó, ago (praci- 
 pítem). —carmén. To compose verses. See Scribo. To chase 
 away. Syn.—Amóvéó, ábígó, exímó, expelló, avertó. 
 
 Déérró, às, avi, àtüm, àré. To wander from the way. Syn.—Erró, 
 áberró, deflectó, devió. See Erro. 
 
 Déféctiis, is. m. Defect. Defectüs solis varids lünzequé lábores. V. 
 Syn.—Caréntia, égestàs. 
 
 -Déféendó, is, di, stim, éré,^ To defend. Assuéti longo defendéré 
 bello. V. Syn.—Defensó, tüéór, tütór, tégó, protégó, cüstodió, 
 aüxiliór, servó, propügnó. Phr.—Süm tütelá. Fines cüstodé 
 tüéri, Prd Trojà stabat Apolló. Hzc ara tüebitür omnés. 
 See Auxilior. To repulse. Syn.—Arcéó. 
 
 Defénsór, orís. m. Defender. NOn tàli aüxilío, néc defénsoribüs 
 istis Tempüs égét. V. Syn.—Pátronüs, propügnatór, servatór, 
 tütór, aüxiliatór, tütàmén, tütelá, cüstos, cüstodíà, cólümén, 
 przsidíüm, aüxiliüm. Phr.—Rérüm cértá sálüs. Insigné mistis 
 presidiim réis. Di quórüm sib nümíné Troja est. Italie 
 preséns tütelá. Naté, méz vires, méá magna potentia. 
 
 Deféró, fers, tüli, latüm, férré. To bring, to carry. Natds ad 
 flamina primüm Deférímüs. V. See Fero, Porto. 
 
 Déférvéd, és, büi, éré. To boil. Syn.—Déférvéscd, réfrigescó, 
 résidó. . 
 
 Défésstis, 4, im. Tired out, wearied.  Pàndité déféssis hospitá 
 fana viris. Prop. Syn.—Fessüs, defátigatüs, lasstis, debilitatüs, 
 enérvàtüs, fracttis, exhaüstüs, languens, languéscéns, languidüs. 
 See Fessus. 
 
 Defició, is, feci, fectüm, éré. To lack, to, be wanting. Noctis lentüs 
 non déficit hümór. V. Syn.— Cár&à, egéó. Hu lack strength. 
 Syn.—Languéó, frangór, exhaüriíór, débilitér, céssó, süccidó. 
 Phr.—Deéfíciünt àd ccptá. To abandon. Syn.—Déséré, dés- 
 tittio, récedó. To revolt. Syn.—Déflécté, désciscó. 
 
 Défigó, is, xi, xüm, éré. To fix, to plant. Defigünt tellüre hástás 
 et scütá réclinant. V. Syn.—Figé, infigó. Phr.—Térre défi- 
 gitür àrbos. Spicüli défigünt crabronés. 
 
DEFINIO 126 
 
 Définió, is, ivi & li, itüm, iré. To limit. Et certo definit limité 
 campos. Syn.—Finió, términó, determinó, déscribó, circüm- 
 scribó, limitó. To prescribe. Syn.—Deétérminó, státüó, con- 
 stítüó. 
 
 Deflágró, às, avi, àtüm, àré. To burn. Rapidd cüm defligràát igné. 
 Lr. Syn.—Flágró, àrdéó, ardéscé, éxàrdéscó, ürór, combürór, 
 éxürór. 
 
 Deéfléctó, is, xi, xüm, éré. To bend. Quid rápidüm défléctis itér? 
 L. Syn.—Fléctó, torquéó, detorquéó. To turn away from. 
 Syn.—Avértó, àmóvéó, àarcéó. To wander. Syn.—Dévió, 
 áberró. | 
 
 Déflé6, és, Evi, Etim, éré. To weep. Grávibüs cogor defleré quéré- 
 lis, Pr. Syn.—Fléó, déploró, lügéó, plàngó, laméntor. Phr.— 
 Vànós defleré laborés. See Lacrimo. 
 
 Deflüó, is, üxi, üxüm, éré. To flow down. Exigüa deflüít ündá 
 mora. O. Syn.—Flüó,làbór. To escape. Syn—Excidé, labor, 
 élabér. To fall. Syn.—Cádó, éxcidé. To fall into disuse. 
 Syn.—Cad6, intércidó, abdlédr, exóléó. 
 
 Défddié, is, fodi, fossüm, éré. To dig. Syn.—Fódió. To bury. 
 Syn.—Infódió, obrüó. 
 
 Defoórmis, is, 6. Deformed. Sérmónum indocti, faciém deformis 
 amici. H. Syn.—Infoórmis, türpís. Phr.—Formaà cárens. As- 
 péctü horridás. Horréndis visi. Qué nón ést türpliór altér. 
 Namque aliz türpés horrent. Dirty. Syn.—Féédiis, squàlidüs, 
 squaléns, tétér, atér. Phr.—Cocyti deformís áründó.  Fodüs 
 aspécti. Obscürisqué génis türpis. 
 
 Défórmó, às, avi, àtüm, aré. To form, to fashion. Màrmórá prima 
 déformata mánü. M. Syn.—Effingó, fiígüró. To disfigure. 
 Syn.—Türpó, détürpó, fcedó. Phr—Ho6rrida vültüm déformat 
 mácíes. 
 
 Dégénér, éris. m. & f£. Degenerate, unworthy of one's race. Si mé 
 dégénéri stravissént fata stb hosté. IL, Syn —Dégénérans, 
 mütatüs, indignüs, détériér. Phr—Patrii nominis, virtütis. 
 ávitié immémór, haüd mémór, oblitás. Dédécüs égrégii généris. 
 Dégénérés inímos tímór argüit. See Ignavus. 
 
 Dégénéró, às, avi, atüm, àré. To degenerate. Dégénérat, palmi 
 vétérümque oblitüs hónorém. O. Syn.—Süm degénér, déscis- 
 có, mütór. Phr.—A virtüté patérna déficéré.  Virtüti non 
 réspondéré patérne. Dégénérés afferre ánímos. Avórum in- 
 dignum éssé. See Degener. 
 
 Déegó, is, i, éré. To spend one’s life. Témpore in ànteàáctó cüm 
 
 
 
 
 
127 DELICATUS 
 
 pilchré dégérét Svim. Lr. Syn—Agé, ágitó, éxigd, dücó, vivó. 
 Phr.—Dignàm Dis dégéré vitam.  Altériüs sib nütü degitür 
 aetas. 
 
 Degüstó, às, àvi, àtüm, aré. To taste. Céléri degüstat singülá 
 sensü. Syn.—Gaüstó, libó, delibó. 
 
 Déhinc. adv. Henceforth. Ut spécidsa déhinc miracülá promát. H. 
 Syn.—Déindé, deindé, déin, dein, exin, postéà. 
 
 Déhiscó, is, éré. To yawn. Sed mihi vel tellüs optem príüs ima 
 déhiscát. V. Syn.—Hi6, hiscó, discédó, didücór, apérior, fin- 
 dór, làxór, pátéfió, pátéó, dissilió. Phr.—Vasto tellüs discedit. 
 Déhiscit Cónvülsüm rémis zquór. Térrzque ardoré déhiscünt. 
 Rimis cymba déhiscit. 
 
 Déhortór, Aris, àtüs stim, ari. To dissuade. Syn—Dissuadéd, de- 
 terréó, avócó, avérto. 
 
 Défi, Déinceps, Déindé & Dein, Deinceps, Deindé. Again, in the 
 second place. Syn.—Exin, éxindé, déhinc, dehinc, post, posthàc. 
 
 Dejíció, is, jéci, jectàm, éré. To hurl down. Génitor qux plirima 
 colo Déjicit in terrás. V. Syn.—Mittó, jácülór, sternó, pros- 
 ternó, dirüó, evértó, deétürbó. Phr—Stérnére hümi. Solo 
 terre effündéré. See Everio. To chase. Syn.—Dépelló, éx- 
 pelló, éxtürbó, détrüdó, pelló. 
 
 Délabér, érís, lapstis stim, i. To fall. Syn.—Labór, deférór, dé- 
 scendó. To fall from on high. Syn.—Làbór, cádó, déciídó, 
 defláó. 
 
 Déléctó, às, àvi, atam, aré. To give delight. Quém plüs nimio 
 déléctavéré sécündo. H. Syn—Oblécté, récréó, jüvó, rélàxó, 
 mülcéó, pérmülcéó, plácéó, arridéó.  Phr.—Gaüdiíi àfféro. 
 Letitia perfündó, impléó. See Gaudium. 
 
 Dél&6, és, evi, etüm, éré. To destroy. Déléré pédüm véstigia caüda. 
 Syn.—Expüngó, abstérgéd, oblitéró, oblinó, radó, tolló. To 
 correct. Syn.—Corrigó, émendó. To destroy totally. Syn.— 
 Aból&éó, déstrüó, dirüó, Evértd, pérdó, tolló, pessümdó, exstin- 
 gud. Phr.—Massilíam déléré vácát. Témpüs delevit amorém. 
 See Everto. 
 
 Délibéró, às, avi, àtüm, àré. To deliberate. Scit quid in Arsácía 
 Pácórüs délibérét aülà. M.  Syn.—Consüló, consültó, volvó, 
 vérs6, ágitó, méditór. See Statuo. 
 
 Délicatiis, 4, üm. Delicious, charming.  Célsz cülmini délicata 
 villi. M. Syn.—Amé@&niis, grátüs, diilcis, suavis. Tender. Syn. 
 Ténér, mollis. Fastidious. Syn.—Fastidiosüs, sáperbüs. Given 
 to pleasure. Phr.—Déliciis déditiis, làxürians. Mollitié, laxa 
 solitts, flüéns. 
 
DELICIA 1238 
 
 Délicia, a. f. Delight, pleasure. Syn.—Gaüdiá, vólüptas. Phr.— 
 Dülcià vite. Lüxü caréntés déliciz. Déliciis implére ánimos. 
 Déliciis lüxüriaré novis. See Voluptas. Softness. Syn.— 
 Mollities, làxüs. 
 
 Délictim, i. n. Fault, offense. Syn.—Admissüm, cülpà, errór, érra- 
 tüm, noxa, píacülüm. Phr.—Qui nostra satis délicta piabit. Pro 
 délictis hostíá blanda füit. See Culpa, Peccatum. 
 
 Déligo, is, egi, écttm, éré. To pick, to pluck, Et primàm ténüi 
 deligére üngué rósam. O. Syn.—Légé, colligó, càrpó, décérpé. 
 See Carpo. To choose. See Eligo. 
 
 Déliniméntim, i. n. Caress. Syn—Blanditiz, blandiménta, illé- 
 cébrae. 
 
 Delinió, is, ivi & ii, itüm, iré, To flatter, to charm. Syn.—Lénié, 
 solór, mülcéó, pérmülcéó, blandiér. 
 
 Delinquó, is, iqui, ictüm, éré. To commit a fault. Màjüs péccatum 
 est, paulüm deliquit àmicüs. H. Syn.—fPeéccó, éerró. See Erro. 
 
 Déliró, às, avi, àtüm, aré. To be in delirium. | Syn.—Desipió, in- 
 sanió. See Amens. 
 
 Délirüs, 4, im. Delirious. Prxtilérim scriptor delirüs inérsqué 
 víderi. H. Syn.—Démens, stültüs, insànüs, lymphatüs. Phr.— 
 Delirüs ét àmens. Déliraqué fatür. See Amens. 
 
 Délitéo, és, üi, eré. To be concealed. Vipéra delítüit, célaimque 
 éxtérrita fügit. V. Syn.—Latéé, látitó, abdór, abscondór, occül- 
 tor, opériór. See Lateo. 
 
 Delübrüm, i. n. Shrine, temple. Ad delübrá vénit, mónstràátas éx- 
 citát aras. V. Syn—Fanim, témplim, #dés. Phr—Alta 
 déorüm délibra. Delibraqué ditíá donis. Süpérüm delübrà 
 vaporant. See Templum. 
 
 Delüdó, is, di, stim, éré. To deceive, to fool. Ait qui sdpitds 
 delüdünt somniá sensüs. V. Syn.—Lido, illadó, falló, décipio, 
 circümvénió. Phr.—Corvüm délidit híantem.  Tellas délidit 
 árantes. See Decipio, Fallo. 
 
 Déméns, éntis. adj. Foolish. Déméns ét cantü vócát in cértamina 
 divos. V. Syn.—Améns, insáànüs, malésantis, vésaniis, vecors, 
 lympatis, delirüs. Phr—Timidiim démeéntia somníà terrent. 
 Ménté cáréré. Svit inops ánimi. See Amens, stultus. 
 
 Dementér. adv. Foolishly. Syn.—Stülte, insané. 
 
 Déméntia, x. f. Foolishness, madness. Cüm sübita t1ncaütüm 
 déméntia cépit 4mantém. V. Syn.—Améntia, insania, fürór, 
 stiltitia. Phr—Déméns, amens ánímüs. Qu tanta insania 
 civés? Scélérata insania bell. Ftrorné cctis, àn rapit vis 
 acriér? See Amens. 
 
 
 
 ee ee Re VII a NEN 
 
129 DENSEO 
 
 
 
 Déméréó, es, ii, itüm, eré. To gain something, to merit. Syn.— 
 Dévinció, obstringó. 
 
 Démérgó, is, érsi, süm, éré. To submerge. Dim licét, Obscdénain 
 ponto démérgité pappim. O. Syn.—Mérgó, immérgó, démér- 
 go, demittó, obrüó. 
 
 Démétó, is, ésstii, essüm, éré. To gather the harvest. Solé sub 
 ardenti flavéntia deniitit arvá. Cat. See Meto. To cull. biu 
 Carpo, légó, colligo. 
 
 Démigró, às, avi, àtüm, àré. To change one's dwelling, to go away. 
 Pátrüs qui démigravérit Oris. Syn.—Migró, abéo, éxéo, dis- 
 cedó, récedó, evadó. See Abeo. 
 
 Démitt6, is, misi, missüm, éré. To send down. Plüsqué cüpit quo 
 plürá süàm démittit in alvam. Syn.—Mittó, immittó. Phr.— 
 Qui làreüm cóló démittitis imbrem. To lower. Lassévé pápa- 
 vérá coll6 Démiséré cápüt. Syn.—Déjicio, inclinó, ponó. To 
 lose courage. Syn.—Abjíció, déjicié, pond, déspóndéó. 
 
 Demó, is, psi, ptüm, éré. To take away. Exígüüm pleno dé maré 
 démat aque. O. Syn.—Adimé, tolló, aüféró, détrahd, erípió, 
 amóvéó, exüó. Phr.—Démé süpercilio nübem. Dé grémio 
 pallid démé tid. 
 
 Demoliór, iris, itis sim, iri. To demolish. Syn.—Deétürbó, déjicio. 
 
 Demonstró, às, avi, atim, àré. To show. Syn.—Declàró. ostendó. 
 
 Démóvéó, és, ovi, Stim, eré. To displace. Syn.—Amóvéó, arcéó. 
 Phr.—Nihil lücró té démóvét. 
 
 Demüm. adv. Finally, Syn.—Tàndém, déniqué, postrémo. 
 Dénégé, às, Avi, àtüm, àré. To deny. Amnis tibi dénégat ündàs. 
 O. Syn.—Négó, abnégó, àbnüó, rénüó, récüsó. See Abnego. 
 
 Deni, s, 4. Ten. Syn.—Décém. Phr.—Bis quinqué. 
 
 Déniqué. adv. Finally. Syn.—Démüm, postremo. 
 
 Dénóminó, às, avi, atüm, àré. To name. Quando et pridrés hinc 
 Lámias férünt Dénomínatos. H. Syn.—Appelló, dicó, némino. 
 Phr.—Imp6néré nomén. 
 
 Dénótó, às, Avi, atiim, aré.: To designate. Quia per gallinam denó- 
 tavit féminas. Phaed. Syn.—Significó, indícó. 
 
 Dens, déntis. m. Tooth. Déntibüs infréndéns gémítü némüs 6mné 
 réplébat. O. Phr.—Ossa oris. Magnis insignia déntibiis Ori. 
 Déntés crépüéré rétécti. Dapés Zvidd convelléré dénté. Dén- 
 témque in dénté fátigát. Lassd cénté pigér. 
 
 Dénsé, és, i, éré & Dénsd, às, Avi, àtüm, àré. To condense. Et 
 Jüppítér hümfdüs Aüstris Dénsét, rant qua ràrá módo ét qux 
 dénsá rélàxát. V. Syn.—Condéns&ó, addénséó, àddénsó, cdgo. 
 To put close together. | Syn.—Stipó, cógó, spissó. 
 
DENSUS 130 
 
 
 
 Dénsüs, 4, im. Thick, condensed. Dénsi mágis Céréri rarissima 
 quaqué Lyao Térra fávét. V. Syn.—Spisstis, dénsátüs, cóm- 
 préssus, cOmpactiis, cóàctüs, concretüs.  Phr.—Deénsiór aéré 
 tellas. Dénsa frigórís aspéritas. Dénsis texit süá nübibüs 
 ora. Pressed close together. Syn.—Confértis, cóndénsüs. 
 Phr.—Dénsis incürríimüs àrmis. Dénszque in montibüs ümbrz. 
 Dénsissímüs imbér. Millé rápit Censos acié. Numerous. Syn.— 
 Fréquéns, crébér, mültüs, plürimüs. 
 
 Dénüdó, às, avi, atüm, àré. To denude. Syn.—Nüdó, éxitd, spólió. 
 See Nudo. 
 
 Dénüntió, 4s, avi, atüm, aré. To announce, to declare. "Tristes 
 dénintiat iràs, V. Syn.—N üntió, significó, déclàró, indicó, pra- 
 dicó. See Nuntio. 
 
 Dénüó. adv. Anew. Syn.—RRürsüs, rürsüm, itérüm. 
 
 Déorsüm. adv. Downward. Syn.—Ád imüm. In imüm (or) imi. 
 
 Dépascor, Eris, stüs stim, i. To eat, to consume. Néc quádrüpes 
 densas dépascittir aspérá silvas. Tib. Syn.—Pascér, cárpó, dé- 
 tondéó, demétó. 
 
 Depelló, is, üli, ülsüm, éré. To expel. Cüràs depelléré vind. Tib. 
 Syn.—Pelló, expelló, répelló, propelló, propülsó, déjicid, dé- 
 turbo, extürbó, ibigó, àmOóvéó, arcéó. Phr.—Caüsam dépélléré 
 leti. Quam mortem fratri dépülit, ipsa tülit. 
 
 Depéndé6, és, di, stim, éré. To hang. Dépéndént lynchni láquéari- 
 bis aüreis. V. Syn.—Péndéó. 
 
 Dependó, is, di, sim, éré. To pay. Mallém félicibiis armis Dé- 
 pendissé cápüt. L. See Solvo, Pendo. 
 
 . Déperdó, is, idi, itüm, éré. To lose. Et membratim vitalem dépér- 
 déré sénsüm, L. Syn.—Pérdó, àmittó. Phr.—Bónàm dépérdéré 
 famam. Usiim lingua dépérdéré. 
 
 Depér&éó, is, ivi & fi, ittim, iré. To perish. Décor lacrimis dépérit. O. 
 Syn.—Péré6, dispéréó, 1ntéréó, Sccidd. 
 
 Déploró, as, avi, àtüm, àré. To weep. Sternüntür ségétes et dé- 
 plorata cóloni Vota jacént. V.  Syn.—Fléó, defléó, lugéó, 
 dóléó, gémó, plàngó. Phr.—Déplorat# limén ádiré dómüs. See 
 Fleo. 
 
 Déponó, is, pdsiti, pdsitiim, éré. To put down. Armaqué depósüere 
 hüméris. T'o entrust, to place in one's care. Syn.—Credó, con- 
 crédó, committó. To give up. Syn.—POonó, abjicio, exüó, ré- 
 linquó, mittó. 
 
 Dépópülór, aris, àtüs sim, ari. To ravage, to devastate. Firtis 
 àssuétüs iniiltis Depópülaré grégés. Syn.—Pópülór, déprador, 
 vasto. 
 
 
 
qo f DERIVO 
 
 
 
 Deportó, às, avi, atüm, aré. To transport. Cürvá te in Hercüléüm 
 déportant ésséda Tibür. Pr. Syn—Féré, transféré, dévéhé. 
 
 Deposcó, is, póposci, itim, éré. To ask. Aüt priüs infecto deposcit 
 premia cürsü. Pr. Syn.—Poscó, éxposcó, réposcó, réquiró, 
 pétó, postüló. Phr.—Votis dépdscéré pügnàm. See Posco. 
 
 Dépravo, as, avi, atüm, àré. To corrupt. Né gravis articülüs de- 
 pravat pondéré moles. Syn.—Corrümpó, vitió. 
 
 Déprécór, aris, atüs sum, ari. To pray earnestly. Hc süpéros, hoc 
 té quóqué déprécór, hospés. V. See Precor. To refuse. Syn.— 
 Récüsó, abnüó. 
 
 Dépréhéndo, is, di, stim, éré. To take, to seize. lmpróvisüs ides; 
 déprendes tütüs inérmém. O. (The syncopated form is used 
 generally in verse as in the quotation). Syn.—Opprim6, occüpó, 
 cápió, excipió.  Phr.—Dépréndit in squóré nàvem Aüstér. 
 Tibi, Tantálé, nallz deprendüntür iqua. To recognize. Syn.— 
 Agnóscó, compérió, detégó, invénió. 
 
 Depriímó, is, préssi, sim, éré. To press down. Et né déprimérét 
 flüctüsvé lapisvé cárinam. V. Syn.—Prémó, comprímó, affligó, 
 attéró, contéró, protéró, déjíció, démittó, dépelló, demergó. 
 
 Depromó, is, psi, ptüm, éré. To bring forth.  Ültricem pharétra 
 depromé ságittàm. V. Syn.—Promó, éxprémé, erüó, extráhó, 
 exséró, proféró. Phr.—Deproméré Czcübüm Cellis ávitis. To 
 publish. Syn.—Edó, émittó, proféró. See Edo. 
 
 Déprópéró, às, avi, atüm, aré. To hasten. Quis üdo déprópéràre 
 ápio coronas Cürátvé myrto? H. Syn.—Própéró, féstind. 
 Depügnó, às, avi, atüm, àré. To fight. Non méa magnanimd de- 
 pügnat tésséra talo. M. Syn.—Lüctór, obnitór.  Phr.—De- 
 
 pügnat morti jüvénis. See Pugno. 
 
 Dépütó, às, avi, atüm, aré. To cut. N6n mihi falx nímías Satürniá 
 depütát imbras. O. Syn.—Pütó, ampütó, résécó. To esteem. 
 Syn.—Pütó, cénséó, Estímó, jüdicó. 
 
 Déridé6, és, di, sam, éré. To laugh at. Déridént stólídi verbá Latina 
 Gétz. O. Syn.—Ridéé, irridéó, lüdó, jladó. Phr.—Risi, 
 cáchinno, silibüs, jócis éxciípéré, lacésséré, Gbstrépéré. Tolléré 
 cachinnim. See Irrideo. 
 
 Déripió, is, pti, éptüm, éré. To tear down. Codlaqué przlorüm 
 fiimésis déripé téctis. V. Syn.—Rápió, dirípió, éripid, detráhó, 
 dédücó, démittó, abripió. Phr—Vélamina Précné Deripit ex 
 hüméris. Péctóré véstém Deéripiüit. 
 
 Déristis, iis. m. Derision. Syn.—Risüs, jócüs, lüdíbriüm. 
 
 Dérivó, às, avi, àtüm, aré. To draw off water. Fig—To turn. 
 Syn.—Avérté. 
 
DEROGO 132 
 
 
 
 Dérógó, às, avi, tim, àré. To abrogate. Syn.—Abrógó, detráhó, 
 aüféró, ádimó. 
 
 Deésácró, às, avi, atüm, aré. To consecrate. Syn.—Sacr6, consécró. 
 
 Désivió, is, ii, itüm, iré. To rage. Sic toto Aeneas desavit péctóré. 
 V. Dés#vit in omnes. See Saevio. To be appeased. Syn.— 
 Defervéó, résidó, cádó, mitescó, mitigór, placor. 
 
 Déscéndé, is, di, sim, éré. To descend. Ait fülvüm déscéndéré 
 monté léoóném. V. Syn.—Labór, delabór, illabér, demittór, 
 désilié, deférór, deflüó (of waters). Phr—Ad térram férór, 
 volvór, illabór. Érébi descendit Ad ümbràs. In máré descendit 
 Tibris. Démissüm làpsi per fünem. To penetrate into. Syn.— 
 Pénétró. 
 
 Déscisc6, is, ivi, itüm, éré. To withdraw. Syn.—Discédó, déséró. 
 See these words. 
 
 Déscribo, is, psi, ptàm, éré. To describe. Att plüvíüs describítür 
 arcüs. LH. Syn.—Depingó, pingó, ádümbró, effingó, delinéó. 
 To write. Syn.—Scribó, exáró, scülpó, inscülpó. To brand. 
 Syn.—Désigno, nótó. 
 
 Desécó, às, wi, éctiim, aré. To cut. Syn.—Sécó, scindó, przcidó. 
 
 Déséró, is, ti, ertüm, éré. To abandon. Hanc quóqué désérímüs 
 sédém, paücisqué rélictis, Velá dámüs. V. Syn.—Linquó, ré- 
  linquó, fügió, discedó. .See Relinquo. Phr.—Virtütisqué víam 
 désérit ardüx. Maültá vólentem Dicéré desérüit. To abandon a 
 work. Syn.—Linquó, rélinquó, ómittó, dimittó, neglégó, prater- 
 mittó, abjicid. To betray. Syn.—Deésciscó, déficid, destitüó, 
 prodó, linquo, rélinquó, discédó. See Prodo. 
 
 Désérta, orum. n. Desert. Séd mé Parnassi désérta pér àrdüá 
 montis Raptát ámór. V. Syn.—Solitüdó, récéssüs, avíáà. Phr. 
 Désérta tellüs, terrá, orá, lócá, littórá. Ignotz litébr&. Ris 
 vácüüm. 
 
 Désidériüm, ii. n. Desire, wish. Ait aliz cüjüs désidérium insidéat 
 ré. Lr. Syn.—Cüpidó, votim. Regret. Syn—Méestitia, 
 mcror, lüctüs.  Phr.—Quis désidéri6 sit püdór ait módüs 
 Tam cari capitis? Quérit patria Cisárem. 
 
 Desidéró, às, Avi, àtüm, aré. To wish, to desire. Ti quid égo et 
 pópülüs méctm désidérét audi. H. Syn.—Cüpíó, optó, exoptó, 
 quaró, voló, libét, plácét.  Phr.—Cordi est. Désidérantém 
 quid satis est. See Cupio. To regret. Syn.—Luügéó, defl&ó, 
 fléó, quérór. 
 
 Desidíá, x. f. Laziness. Syn.—Ignavia, inértia, pigritia, sdcdrdia, 
 ségnitiés, otíüm, torpór, véternüm. Phr.—Vitanda ést impróbá 
 Sirén Désidia. See Pigritia. 
 
 
 
153 DEÉSTITUO 
 
 
 
 Desidiosüs, 4, am. Lazy. Syn.—Désés, inérs, pigér, segnis, socors. 
 Phr.—Desidía tardts. Cui sünt désidiz cordi. Horridüs alter 
 desidía. 
 
 Desidó, is, édi, éré. To settle down.  Cür vada désidant ét ripa 
 cóércéát ündàs?  Syn.—Résidó, cónsidó, süccümbó, collabor. 
 Phr.—Vaàsto désédit hiatü. 
 
 Désigné, às, dvi, atüm, àré. To mark out, to design. Ipse hümili 
 désignat m&nia fossa. V. Syn.—Déscribé, définíó, nótó. To 
 show. Syn.—Signé, monstró, dsténdé, indícó. 
 
 Desilió, is, íi & ti, ültám, iré. To jump down. Désílüt Türnus 
 bíjügis, pédés apparat iré. V. Syn.—Exsilid, déscéndo, przci- 
 pitó, rid. Phr.—Aéthéré desilüit Jünó. Désilit € cirri. 
 
 Desínó, is, ivi & fi, itüm, éré. To cease, to finish. Atque üt vivàmüs 
 vivéré désinimtis. Syn.—Desistó, ábsistó, céssó, abstínéó, mit- 
 tó, Omittd, finió. Phr—Hic finis fandi. Finém dédit ore 
 loquéndi. Lüsüs habét finém. 
 
 Desistó, is, stiti, stítüm, éré. To stop, to desist. In primo destitit 
 oré sónüs. O. Syn—Céss6, déficid. To give up. Syn.— 
 Absistó, rélinquó, ómittó, déséré. 
 
 Desperó, às, avi, atiim, aré. To despair. Proxímüs huic grádüs 
 est béné déspéraré sálütem. O. Syn.—Diffidó, spém pono. 
 Phr.—Mé spés déstititit. Animo cidó. Spé excídó. Animim 
 despondéó, pérdó. Néc spes ülli füga. Hic possé früi dés- 
 pérat. 
 
 Déspicid, is, exi, ectüm, éré. To look down upon. Dé vérticé món- 
 tis Déspicére in vallés. O. Syn—Déspéct6, imminéó. Fig.— 
 To despise. Syn.—Spérné, àspérnór, témnó, contémnó, réspüó, 
 fastidíó, posthábéó, néglégó. Phr.—NoOn cüró. Fronté süpérbà 
 déspicit. Déspicit irrisam vültü. See Aspernor, Contemno. 
 
 Despüó, is, üi, ütüm, ér&. To spit. Fig.—To reject. Syn.—Reéspüó, 
 rejicíó, fastidió. 
 
 Déstinó, às, avi, atüm, àr& To fix, to determine. Compósito rüm- 
 pit, vocem ét me déstinat ar. V. Syn.—Assignó, tríbüó, attri- 
 büó, dévévéd, addicó, dicó, sérvd, réservó. To plan, to medi- 
 taie. Syn.—Moliór, méditór, páró. To choose. Syn.—Prz- 
 finió, przstítüó, éligs. To intend. Syn.—Státüó, constitüó, 
 cOgitó, páró. 
 
 Destitüó, is, ti, tütüm, éré. To abandon. Néc spés déstitiiat sed 
 frügüm sémpér ácervos Prebéat. J.  Syn.—Deéséró, linquó, 
 rélinquó, Phr.—Spé déstitii. Poma déstiítüünt famém. Men- 
 tém jam vérba paratam Deéstitüünt. 
 
DESTRINGO 134 
 
 
 
 Déstringó, is, nxi, ictüm, éré. To grasp, to pluck. Att sümmaàs 
 déstringe éx àrbóré plantas. V. Syn—Carpé, velló. To wound 
 slightly. Syn.—Pérstringo, lado Fig—To censure. Syn.— 
 Làdó, carpó, mordéó, lácéró. 
 
 Déstrüó, is, üxi, üctüm, éré. To destroy. Méa Pygmalion dim 
 menia fratér Déstrüát. V. Syn.—Dirüó, érüó, pérdo, deléo. 
 
 Désüm, és, füi, éssé. To be lacking, to be abseni. Syn.—Déficio, 
 absüm, désidéré. 
 
 Détégó, 1s, exi, éctüm, éré. To uncover. Lacérés artis ét grandia 
 détégit dssa. O. Syn.—Rétégó, nüdó, ápérió, pandó, pátéfáció, 
 Ostendó. See Ostendo. To reveal. Syn.—Rétégó, ápérió, os- 
 tendó, monstró, nüdó, dénüdó, pátéfáció, münifestó, réséró, 
 pàndó, prodó, indicó, téstór, argüó, declaró, demonstró, vilgo, 
 divülgó, significó, expromó, révelló, résignó, exséró. Phr.— 
 Süb aüras féró. In ápértüm efféró. Latébris edücó. Indiciim 
 fáciét. | 
 
 Détérgéd, es, eré & Déteérgó, is, si, sim, éré. To clean, to wipe. 
 Détérgiint staminé flétiis. Syn.—Térgé, abstergó, elüó, mündó, 
 pürgó. Phr.—Détérsit lacrimas. To take away. Syn.—Démó, 
 ádimó. 
 
 Detériór, Oris. Mean, inferior. Syn.—Pé€jér, vitiosiór. 
 
 Détérmin6, às, àvi, àtüm, aré. To limit. Syn.—Teérmínó, definió. 
 
 Detéró, is, trivi, tritüm, éré, To rub away.  Detérét invalidds et via 
 longa pédes. Tib. Syn.— Téró, àttéró, contéró, absümó. To 
 efface. Syn.—Tolló, deléó. To weaken. Syn.—Miínüó, de- 
 prímó, elévó. 
 
 Deterréó, és, ti, ittim, eré. To dissuade. Cadíbüs et victü feds 
 (silvestres hómínés) détérriit Orpheüs. H. Syn.—Déhortór, 
 àvÓcó, révÓcó, àmóvéó, dédücó, àbdücó, avertó, amoliór, dis- 
 suadé6, déprécór. Phr.—A factd timdr avócát. Aliquisque ex 
 omnibüs aüdét Détérréré néfas. Incéptd désistéré cogit. Quippé 
 vétor fatis. To drive away. Syn.—Dépéllé, répelló, expelló. 
 
 Détéstabilis, is, é. Hateful. Non érít üllam Exemplum in nostro 
 tam detestabilé sexü. J. Syn.—Détéstandiis, éxsécrabilis, éx- 
 sécrandts, horréndüs, infandis. 
 
 Détéstér, aris, àtüs sim, ari. To curse. Syn.—Abomínór, ábhorréó, 
 exsécrór, àversór. See Imprecor. 
 
 Détínéó, es, üi, entüm, éré. To hold, to restrain. Séd mé magna 
 déüm génitrix his détinét oris. V. Syn.—Ténéé, rétínéó, mórór, 
 démórór, rémórór, capié. 
 
 Détórquéó, és, si, süm, éré. To bend, to twist. Ardüà torquent 
 Cornüi, détorquentqué; férünt süá flamina clàssém. V. Syn.— 
 
 4 
 
 
 
135 DEVOLVO 
 
 
 
 
 
 Deflectó, àvértó. Phr.—Ocitilds détorquét ad ündas. Limén 
 détorquét ab illa. 
 
 Détrahé, is, xi, ctàm, éré. To take away. Detülérat fascés indigno 
 détrahét idém. EH. Syn.—Aüféró, tolló, démó, ádímó, eripió, 
 sübdücó, spólíó, éxtié, nüdó. To pluck. Syn.—Décérpo. 
 
 Détrécté, às, avi, àtüm, aré. To reject, to refuse. Düctüs ab 
 arménto taürüs détréctat áràtrüm. O. Syn.—Abnüó, récüsó, 
 décliné, dénégó, fügiíó, réfügió, réspüó, indignór. Phr.—Aüt 
 jügàá détréctans (vacca). Détréctaré füroré Militiam ficto. 
 
 Détriméntüm, i. n. Loss, damage. Syn.—Dàmnüm, jáctürà, incom- 
 módüm. 
 
 Detrüdó, is, si, sim, éré. To push down. Süpérisqué Jovém de- 
 trüdéré régnis. V. Syn—Déjicid, detürbó, extürbó, devolvó. 
 Phr.—Nünc düró cóntràriá péctórá conto Detrüdit müris. To 
 drive. Syn.—Eveélló, révelló, pelló, depelló, &jició. See Pello. 
 
 Detürbó, às, avi, àtüm, àré. To drive away with violence. In máré 
 prxcipitém püppi détürbit ab alta. V. Syn.—Extürbó, déjicié, 
 détrüdó, dépelló. Phr—Agmina détirbat glídio. Capit détir- 
 bat terra. See Dejicio. 
 
 Déüs, i.m. God. Régés in ipsos impéríum est Déi Cünctá stipércilid 
 móventís, H. Syn.—Nümén, dómínüs, créatór. Phr.—Pátér 
 ómnipótens. Rérüm génitór. Celi térrzequé créàtór. Rég- 
 nàtór Olympi. Qui sidéra torquét. Qui nütü concütiít orbem. 
 Qui máré, qui térras, qui c&elüm nümíné complét. 
 
 Dévéhé, is, exi, éctüm, éré. To carry, to transport. Trans &quórá 
 mércés Dévéhit. Syn.—Véhó, deféró, féró, transpdrtd, cón- 
 véctó. Phr.—Nünc àd tüá dévéhór Astra. 
 
 Dévénió, is, veni, véntüm, iré. To arrive. Dévénéré lócós lxtos 
 ét dmcena viréta. V. Syn.—Vénió, pérvénió, advénid, accédo. 
 Phr.—Dévénit in Scythiam. 
 
 Dévértó, is, ti, sim, éré. To turn. Véntira pótes dévértéré cürsü. 
 L. Syn.—Deflectó, àvertó. See Averto. 
 
 Deévinció, is, inxi, inctüm, iré. To bind. Syn.—Vinció. Fig. Syn.— 
 Obligó, obstringó, déméréó. 
 
 Déviüs, 4, im. Out of the way. Pér dévii lüstrá vágàntés Oré 
 trahébat áquàs. O. Syn.—Aviüs, rédüctüs, rémotüs. Wan- 
 derer. Syn.—Errans, abérrans, vigüs. Phr.—Ignàrosqué viz. 
 Avia cürsü düm séquór. Sive érroré vix. Néc vos vid fallit 
 éüntés. 
 
 Devolvó, is, vi, vólütüm, ér& To roll down. |Corpórá dévolvünt in 
 hümüm. O. Syn.—Volvó, démittó, dejició. Phr.—Düm molliá 
 pénsa Devolvünt füsis. 
 
 
 
DEVORO 136 
 
 
 
 
 
 Dév6r6, às, avi, atüm, àré. To devour. Prolem dévórát immérsam 
 viscéribüsqué ténét. O. Syn.—Vóró. To engulf. Syn.—Hauürió, 
 absorbéó. Phr.—Uncta devóraré patrimonia. 
 
 Dévóvé6, es, Ovi, otüm, éré. To vow, to consecrate. Süpéros quo- 
 rim sé dévóvét aris. V. Syn.—V6vé6, sácró, consécró, dicó, 
 àddicó, offéró, destínó. Phr.—Mé déstinat arx. Dis Italis 
 votum immortalé sacrabat. Natam pro mütà dévóvét agna. 
 To curse. Syn.—lmprécór. 7 
 
 Déxtér, érá, érüm & Déxtra, trim. Right. In pàrté sinistra Oppó- 
 süére ácíém nam déxtéra cingitür àmni. V. Syn.—Déxtérior. 
 Fig.—Dexterous. Syn.—Callidiis, indüstriüs, ingénidstis, ságàx, 
 solers. Propitious. Syn.—Faüstüs, felix, fortünatüs, praesens, 
 prospér, sécündüs. Opportune. Syn.—Aptüs, commódüs, op- 
 pórtünüs. 
 
 Déxtéra & Déxtra, x. f. The right hand. Déxtéra crüdélis qui me 
 fratremqué nécavit. O. Syn—Manis. Phr.—Caür déxtr® jün- 
 géré déxtram nón dátür. Jincta ést mihi füidéré déxtra. Ad 
 foedéra jüngéré déxtram. 
 
 Déxtére & Déxtré. adv. Adroitly. Syn.—Périté, solertér. 
 
 Déxtéritas, atis. f£. Skill. Syn.—Solertiá, indüstriá, calliditas: 
 
 Diadéma, atis.n. Diadem. Dignidr est scéptro et regni diadématé 
 virtüs. M. Syn.—Córoná. Phr.—Régis insigné. Frontis décüs. 
 Impósitüm cápiti. Gémmis díidémàá córüscáns. Cui frons dia- 
 déma córüscàans. 
 
 Dicó, às, avi, àtüm, aré. To dedicate, to consecrate.  Déeiópeàm 
 Connübio jüngam stabili própriamqué dicàbó. V. Syn.—Dédicé, 
 sácró, consécró, vóvéó, dévóvéó, àddicó, destinó. Phr.—Tém- 
 pla dicata déis. Concéptaqué votàá dícabànt. 
 
 Dicó, Is, ixi, ictüm, éré. To say, to speak. Dicérét; hiec méá sünt, 
 vétérés, migraté cólont. V. Syn.—Lóquór, elóquór, fari, pró- 
 fari, éffari, mémóró, référó, edisséró, edó. Phr.—Dicti dáré. 
 Effündéré péctóré vocés. Fündo oré lóquelàs. Vocé siléntia 
 rümpó. Talia vocé réfert. Oré sdnds éd6. To relate. Syn.— 
 Mémóró, nàrró, enàrró, référó, pandó. 
 
 Dictüm, 1. n. Word. Talibiis aggréditir Vénérém Saàtürniá dictis. 
 V. Syn.—Vérbüm, sérmó. Phr.—Et mutüá dicta référré. Inter 
 sé dicta cOh&rént. Cüm factis componéré dicta. Written work.. 
 Syn.—Scripta, ópüs. 
 
 Didücó, is, xi, ctüm, ér& To divide. Tim véro in ciiras Animis 
 didücitür 6mnés. V. Syn.—Dividó, dirímó, distrihó, divelló, 
 sépáró, apérid. Phr.—Assem in céntiim partés didücéré. Cón- 
 tinüàm didüxit hümüm. Véstém didüxit Ab oré, Immiüni faücés 
 didücit hiati. 
 
 
 
LIST DIFFUSE 
 
 Diés, ei. m. & f. Day. Non ülli pástos ils egeré diébis. V. Syn.— 
 Lüx, sol. Phr.—Díürnüm tempüs. Díürni mora témpóris. 
 Hore díürnz. Exspéctata diés ádérát. Quibüs ültimüs éssét 
 Illé diés. Dies óriens. Soles hibérni. Vénienté die. Sivé 
 diém dücit sol. Volvéndá dies én attülit ültró. 
 
 Différó, ers, istüli, ilatüm, érré. To scatter. Métium in divérsá 
 quádrigz Distülérànt. V. Syn.—Disjíció, dissipó, spargé, dis- 
 pérgó, distráhó, discérpó, dirípió, divelló. Phr—Laté différré 
 fávillam. To toss about. Syn.—Agitér, jactér, distráhór. To 
 spread abroad. Syn.—Vilgé, divülgó, spargó, nüntió. To de- 
 lay. Syn.—Cünctór, mórór, rémittó, prdcrastind, protráhó, 
 prodücó, prorógó. Phr.—Caros né différ ámicos. Néc te ven- 
 tiiras différ in horas. To differ. Syn.—Discrépó, distó. 
 
 Difficilis, is, &. Difficult. Difficile ést, fátéor, séd tendit in ardüá 
 virtüs. O. Syn.—Ardüüs, ópérosüs, gravis. Phr—Té siné nil 
 àltüàm méns inchdat. Nil mortalibiis àrdüum ést. Dürüs ütér- 
 qué labér. Ardtia prima vía est. Hard to please, morose. 
 Syn.—Aspér, gravis, mdléstiis, morósüs, quérülüs. Ungovern- 
 able. Syn.—Dürüs, àspér, férréüs. 
 
 Diffícültas, àtis. f. Difficulty. Syn—Labér, molés, négotiíüm. Phr. 
 —Hoc ópüs, hic lábór est. Néc màagnüs próhiberé lábór. Tantz 
 molís érat Rómànàm condéré gentem. 
 
 Difficültér. adv. With difficulty. Syn.—Difficilé, gré, vix. 
 
 Diffidó, is, stis stim, éré. To mistrust. Heit nímíüm fáciles l&sis 
 diffidéré rebüs. Phr.—Non fidó. Non confidó. Cüm jam 
 diffidérét àrmis. Deératné tibi fidüciá nostrá. To despair. See 
 Despero. 
 
 Diffingó, is, inxi, ictüm, éré. To change. Inciidé diffingads rétüsum 
 in Massagétas Arabasqué férrüm. H. See Muto. 
 
 Difflàó, is, üxi, üxüm, éré. To flow in different directions. Quas- 
 satis indiqué vasis Difflüére hümoreém. L. Syn.—Flüó, effiió. 
 Fig.—To waste away. Syn.—Tabéscé, languééd, dissolvór. 
 
 Diffügió, is, igi, éré. To fly in different directions. Diftiigéré nives, 
 rédéünt jam gramina campis. H. Syn.—Fügió. Phr.—Diffü- 
 gímüs visu exsangues. See Fugio. 
 
 Diffündó, is, üdi, üsüm, éré. To expand. Undantique animam 
 diffündit in àrmá crüoré. V. 'Syn.—Fündó, effündó, prófündó, 
 sparg6, dispérgó, dissipó. Phr.—Aéstivas platanis diffüdérát 
 ümbras. Dédératqué cómàm diffündéré ventis. Fig.—Diffün- 
 dimüs iràm. To rejoice. Syn.—Récréó, hiláró. 
 
 Diffüse. adv. Diffusely. Látüs hoc terr& diffüsiüs explicát àgros. 
 Syn.— Làte. 
 
DIGERO 138 
 
 
 
 Digéró, éris, éssi, stüm, éré. To distribute. Quam mérüit poenam 
 sdlis, digéssit in 6mnés. O. Syn.—Différó, distribüó, divido. 
 To arrange. Syn.—Disp6nd, ordinó, régó, constitho. To con- 
 sume. Syn.-—Consümó, absümó, dissipo. 
 
 Digitis, i.m. Finger. Et digitos digitis, et frontém fronté prémé- 
 bam. O. Syn.—Pollex, artictli. Phr.—Aürorz vincis digitos. 
 Digitis intendit mollibüs àrcüm. 
 
 Diglidiór, aris, àtüs stim, ari. To fight. Syn.—Pügnó, praliór, 
 cért6, decertó. To dispute. Syn.—Contendó, rixor. 
 
 Digne. adv. Worthily. Vétérüm digné vénéror cüm scripta viro- 
 rüm. O. Syn.—Jüste, mérito. 
 
 Dignitas, atis. f. Honor, merit. Syn.—Virtüs, décüs, hónos. Dig- 
 nity. Syn.—Hónór, munis, mágistràtüs. Phr.—Sümeéndá tibi 
 fastigia jürls. See Auctoritas, Fama. 
 
 Dignor, aris, àtüs stim, ari. To judge worthy. Haid équidém tali 
 me dignór hónoré. V. Syn.—Dignüm cénsé6, hábéó, dicó, 
 puto. Phr.—Nüllà támén alité verti dignatür. Hine vénià 
 dignàré líbellüm. To deigm. Syn.—Non récüsó, non détréctó. 
 
 Dignoscó, is, Ovi, éré. To discern. Non qui civém dignoscérét 
 hosté. H. Syn.—Discérnó, distinguó. Phr.—Cürvo dignoscéré 
 rectum. 
 
 Dignüs, 4, im. Worthy. Si té digni mánet divini glorià rüris. V. 
 Syn.—Méritüs, proméritüs, débitüs, jüstüs, par. Phr.—Non 
 indignüs. Digntis amari.  Mülto dignüs hónóor&, Si crédéré 
 dignum est. Dignáqué vérba jóco. Dic aliquid dignüm pro- 
 missis. 
 
 Digrédiór, éris, ésstis sim, i. To retire. Hos égO digrédiéns lácri- 
 mis affabér Óbortis. V. Syn.—Abé6, éxé6, discedó, récedó. 
 See Abeo. Fig.—To digress. Syn.—Discédé, excürró. 
 
 Digressüs, üs. m. Departure. Syn.—Discéssiis, ábitüs. 
 
 Dilabor, éris, psüs stim, 7. To glide apart, to go to pieces. Pricéps 
 sanguinéd dilàbítür igné cOmétés. Syn.—Labór, élabér, difflió, 
 solvó, consümór, absimor. 
 
 Dilácéró, às, àvi, atüm, àré. To tear, to rend. Dilacéranda féris 
 dabor alitibisqué Pridà. Cat. Syn.—Lácéró, discérpo. 
 
 Dilápídó, as, avi, àtüm, àré. To stone, to put to death by stoning. 
 See Lapido. To scatter. Syn.—Dissipé, dispérdé, absümó. 
 
 Dilató, às, avi, àtüm, aré. To spread out. Ipsáqué dilatant pátülos 
 cónvicíá rictüs. O. Syn.—Disténdó, protendó, extendó. 
 
 Diligéns, entis. adj. Diligent, attentive. Quém si térsérís aüré dili- 
 genti. M. Syn.—Impigér, àcér, alacér, gnàvüs, vigil, sedülüs, 
 atténttis, stüdíosüs, indüstriosüs. Phr.—Haüd ségnis. Ségni- 
 
 
 
tiém fiigiéns. Quiétis impátiens. Désidiam €éx6stis. Oti 
 detestans. Miliz sédilitatis hómó. See Alacer. 
 
 Diligéntér. adv. Diligently. O quam, Reégülé, diligentér érras. M. 
 Syn.—Seédülo, gnavitér, acritér, assidue, stüdiose. Phr—Haud 
 segniüs. 
 
 Diligentiá, à. f. Diligence, attention. Cüràte h&c, stülti, magna 
 diligentia. Sen. Syn.—Cuürà, sedülítas, indüstríà, stüdiüm, 
 lábór. Phr.—Omniá vincens. 
 
 Dilig6, is, exi, éctüm, éré. To love. Diligitür nemo, nisi cui fortüná 
 sécünda ést. O. Syn.—AÀmó. Phr.—Fratérnd moré sddalés 
 Diligéré. See Amo. 
 
 Dilücéó, és, xi, eré. To shine, to be clear. Syn.—Lücéó, 1llücéó. 
 See Luceo. 
 
 Dilücide. adv. Clearly. Syn.—Claré, pérspictié. 
 
 Dilücídüs, à, im. Clear, luminous. Et rérüm dilücidüs 6rdé. Syn. 
 —Lücidüs, clàrüs, nítidüs, perspicüüs, cónspícüüs, mánifestüs. 
 
 Dilücülüm, i.n. Dawn. Syn.—Crépüscülüm, aürorá, mané. Phr.— 
 Lüx prima. Ut primüm lüx alma data est. Jam ndcté piilsa 
 dübíüs effülsit dies. Vix sümmos spargébat laminé montes 
 Orta dies. 
 
 Dilüó, is, üi, ütüm, éré. To wash away, to dissolve. Diliit et 
 lácrimis müréns ünguéntà prófüsis. O. Syn.—Ablüó, ali, 
 lavo, abstergó. To mingle, to dilute. Syn.—Miscéó, témpéró, 
 líquéfáció. 
 
 Dilüvíüm, fi. n. Flood, inundation. Horréndamqué cültis Dilüviem 
 méditatür ágris. H. Syn.—Elüvies. Phr.—üÜltrices ündix. It 
 stragés fatalis áqux. Süpérànt nünc flümini ripàs. 
 
 Dimicó, às, avi, àtüm, àré. To fight. Et gladiis ét ácatà dimicét 
 hasta. O. Syn.—Cértó, décértó, congrédiér, confligó, pügnó. 
 Phr.—Bellüm géró. 
 
 Dimínüó, is, ii, ütüm, éré. To break in pieces. Syn.—Cómmmninüó, 
 fràngó. To diminish. Syn.—Démínüó, minüó. 
 
 Dimitt6, is, misi, issüm, éré. To send in different directions. Pér 
 littórá certos dimittàm. V. Syn.—Mittó. To dismiss. Syn.— 
 Mittó. To renounce, to give up. Syn.—Omtittó, deponó, mittó. 
 
 Dimóvéó, és, ovi, Stim, éré. To move aside, to separate. Aéthéré 
 sé mittit, spirantés dimóviít aüràs. V. Syn.—Rémóvéó, pelló, 
 arcé6, dépelló. Phr.—Incürvó térram dimovit íràatro. 
 
 Dinüméró, às, avi, àtüm, àr&. To number. Témpora dinüméràns. 
 V. Syn.—Nüméró, énüméró, récénséó, pércénséd. 
 
 Diré. adv. In a terrible manner.  Syn.—Dirüm, dirá, horrificé. 
 Phr.—Dirá fréméntüm Ut vidéré. 
 
DIRIGO 140 
 
 
 
 Dirígó, is, exi, éctüm, éré. To direct. Hiic ádés ét cceptüm dirigé, 
 Czsár, itér. O. Syn.—Régó, órdinó, componó, disponó. Phr.— 
 In médio dirigé velà fréto. Diréxére ácies. 
 
 Dirímó, is, emi, émptiim, éré. To separate, to divide. Et qui c&rü- 
 léüm dirímebat Néréa Delphin. O. Syn.—Seépáró, divido. 
 Phr.—Pérténtat crimina Minos Et jüstis dirimit sontes. See 
 Separo. 
 
 Diripió, is, ipüi, éptim, éré. To tear apart. Cüm constérnatis 
 diripéréris équis. O. Syn.—Différó, distráhó, discerpó. Phr.— 
 Diripiéntqué ratés alii navalibtis. Dirípiünt térgora costis. To 
 pillage. Syn.—Rápió, pradór, déprxdér, pópülór, vastó, aüféro. 
 Phr.—Dirípiüntqué dápes. 
 
 Dirüó, is, ti, ütüm, éré. To overthrow, Dirüit, zdificat, mütàt 
 quadrata rótündis. H. Syn.—Diéstrüó, sübrüó, évértó, vértó, 
 perdó, déjíció. See Verto. 
 
 Dirüs, 4, im. Cruel, terrible, fearful. Cüstodés lécti, Phoenix ét 
 dirüs Ulyssés. V. Syn.—Crüdeéliís, atrox, szvüs, trüx, immitis, 
 infensüs, inímicüs, inféstiis, métüendüs, horrendüs.  Phr.— 
 Ante Ócülos mórs dirá vágatür. Diri méns cónscíá facti. Que 
 méns tam dirá? Hideous. Syn.—Féüdüs, horríidüs. Unpropi- 
 tious. Syn.—infaüstüs, infélix, levis, importünüs. 
 
 Discedó, is, essi, essüm, éré. To depart. Infisimqué jübet pópü- 
 lum discédéré circo. V. Syn.—Cédó, décédó, récedó, Abéd, 
 exéó, migró. Phr.—Discédit in aüràs. 
 
 Discéptó, às, avi, àtüm, aré. To dispute. Discépténtque àrmis, tér- 
 rarum ütér impérét Orbi. Syn.—Cértó, décértó, contendó, 
 dispütó. 
 
 . Discérnó, fs, crévi, crétüm, éré. To separate. Syn.—Dividé, dis- 
 
 | criminó, distinguó, sepáró, dirimé. To distinguish. Syn.— 
 
 Distinguó, discrimínó, dignóscó, intérnóscó. 
 
 Discerpó, is, si, tim, éré. To tear in pieces. In parvas pàrtés dis- 
 cérpitir aürüm. Lr. Syn.—Discindó, dissécó, différó, dilácéró, 
 dilanio. To disperse. Syn.—Dissipó, disjíció. 
 
 Discinds, is, idi, issüm, éré. To cut, to tear open. Discinditiir 
 
 . qué In mültás pàrtés. Lr. Syn.—Dividó, scindó, àbscindó, 
 divelló, dilácéró. j 
 
 Discingó, is, xi, ctüm, éré. To ungird, to disarm. Syn.—Exàrmó, 
 vincó. 
 
 Discipliná, X. f. Science, course of instruction. Déctér ámàrüs 
 énim discénti sémpér éphébo, Néc dülcís ülli disciplina infantiz. 
 Syn.—Ars, déctrina, sciéntia. Conduct. Syn.—Régülá, mos. 
 Phr.—Vit& rátíó, módüs, norma. 
 
 
 
141 DISCRIMINO 
 
 
 
 
 
 Discipülüs, i. m. Pupil. Dic ágé discípülos 4d méa templá tüos. 
 O. Syn.—Aiditor. 
 
 Disclüdó, is, si, stm, éré. To separate. Tim düràré sólum et dis- 
 clüdéré Néréa ponto. V. Syn.—Sépáró, dírímó. To open. 
 Syn.—Apério, findo. 
 
 Discó, is, didici, éré. To learn. Discérét ündé précés, vatém ni 
 Misa dédissét. H. Syn.—Addiscé, édiscé, pérdisco, cógnóscó, 
 pércípió, novi, dócéór, erüdiór. Phr.—Artibis ingénüis vácó. 
 Müsas cóló. Stiidiis intendéré mentem. Miusis sérviré. Discé 
 méo éxémplo. Véniéndi discéré caüsás. 
 
 Discólór, Gris. adj. Varicolored. Discolor inde aüri pér ràmos 
 aürá réfülsít. V. Phr—Variis floret via discólór armis. Pélágo 
 néc discólór amnis. Fig.—Different. Syn.—Dissimilis, divér- 
 sus, dispar, discors. 
 
 Disconvénió, is, eni, entüm, iré. To disagree. Viti disconvénit 
 Ordiné toto. H. Syn.—Discordó, dissidéé, discrépó. 
 
 Discordíá, x. f. Discord, dissension.  Exórítür trépidos inter dis- 
 cordia cives. V. Syn.—Dissénsié, dissidíüm, cértamén, cón- 
 tentió, rixa, lis, pügná, pr&liim, seditió, tümültüs. Phr.—Stüdiá 
 discordíá, contraríá. Discordés áními. Egit flagrans discordíá 
 cives. Sdciisqué cOmés discdrdia régnis. See Seditio. 
 
 Discordó, às, avi, àtüm, àré. To disagree. Quanttim pàrcüs dis- 
 cordét ávaro. H. Syn.—Dissidéd, disconvénió, discrépó, dis- 
 séntio, pügnó, Obstó. Phr.—Rüpéré fídém. Tot discdrdantia | 
 ritti Corda vírüm. | 
 
 Discors, ordís. adj. Disagreeing, inharmonious. Extímüi né vos 
 agérét vésania discors. H. Syn.—Discórdàns, pügnàns, infensüs, 
 inimictis, Opposittis, advérsüs, contráríüs.  Phr.—Prócül dis- 
 córdibüs àrmis. Discordíá sensit Pectórá. Different. Syn.— 
 Discordàns, àbsónüs, disséntis, dispar, Oppósitüs. Phr.—Non 
 congrüüs. 
 
 Discrépó, às, ui, itüm, aré. To disagree, Médio né discrépét imüm. 
 H. Syn.—Disséntio, dissídéó, différó, pügnó, répügnó, abscédé, 
 discéd6, récédó, distó, discordó, disconvénió. Phr.—Sim dis- 
 similis, discors, dissÓnüs, dispar. Néc mültüm discrépét Rtas. 
 
 Discrimén, inis. n. Division, separation. Minimiim quos intér ét 
 hostém Discrimén mürós, portaqué claüsá fácít O. Syn.— 
 Intérvallüm, spátíüm, distàntí. Distinction, Syn—Distinctié, 
 crisis. See Periculum. — 
 
 Discrimínó, às, avi, àtüm, àré. To separate. Ouàntüs ab Arctois 
 discriminat &théra plaüstris Anguis. Syn—Sépiré, dividé, dis- 
 tinguó. To vary. Syn.—Várió, distinguó, divídó. 
 
DISCRUCIO 142 
 
 
 
 Discriicié, às, avi, àtüm, àré. To torment. Syn.—Cricié, torquéó, 
 vexó, stimüló. 
 
 Discümbó, is, übür, übitüm, éré. To recline (at a feast). Syn.— 
 Accümbó. 
 
 Discürró, is, ri, ürsüm, éré. To run about. Ilicét in müros tótà 
 discürrítür ürbé. V. Syn.—Vágór, divágór, exspátiór. Phr.— 
 Olli Discürreré páres. Mens discürrit ütroqué. 
 
 Discüs, i. m. Discus. Aéra si misso vácüüm jácülabéré disco. O. 
 Phr.—Disci missilé pondüs. Spléndida Spartani pondéra disci. 
 
 Discütíó, is, üssi, üssüm, éré. To disperse, to rend. Magnoqué 
 fragdré Discüssit trabs acti ciüpüt. Syn.—Excütió, disjíció. 
 To dissipate. Syn.—Dimóv&ó, dispelló, àmóvéó, àrcéó, auféró, 
 fügó. Phr.—Morté tia discüssá fídes. 
 
 Dísertüs, 4, im. Eloquent. ln caüsa facili cuivis licét éssé díserto. 
 O. Syn—Faciindis, elóquens. Phr.—Disértis léporum et 
 facétiarim. Dicta tibi pleno vérba disérta ford. 
 
 Disjicié, is, éci, éctiim, éré. To disperse, to scatter. Frontem Dis- 
 jicit ét sparso laté rigat Arma crüoré. V. Syn.—Spargo, dis- 
 pérgó, dissipó, diffündó, différó. To destroy. Syn.—Distürbó, 
 dissolvó, évérté, rümpó. 
 
 Disjüngó, is, nxi, nctüm, ér& To separate. Italis longe disjüngimür 
 óris. V. Syn.—Abjüngó, dissóció, dividó, sepáró, avelló, divelló. 
 
 Dispandó, is, ( ), ànsüm & essüm, éré. To expand, to extend. 
 Vestes dispansze in solé séréscünt. L. Syn—Pandé, explicó. 
 
 Dispàr, aris. adj. Unequal, different. Est mihi dispüribüs septem 
 compacta cícütis Fistülá. V. Syn.—In&quis, impar, disparilis, 
 inzqualis. See Dissimilis. 
 
 Dispelló, is, tli, ülsüm, éré. To chase away, to dissipate. Aérata 
 dispélléns Hquéra prorà. Syn.—Pelló, Expéllé, fügó, discütió, 
 disjició. 
 
 Dispéndiüm, ii. n. Expense. Siné sümptü, sinc dispendio. Ter. 
 Syn.—lmpensá, sümptüs. Loss. Syn.—Dàmnüm, jactira. 
 Dispénsó, às, avi, atüm, àré. To distribute. Tünc qui dispénsant 
 mortalia fata sÓórorés. O. Syn.—Distribüó, partidr, dispértió, 
 
 divídó. 
 
 Dispérdó, is, idi, itim, éré. To destroy. Stridénti misérüm stiptla 
 disperdéré càrmén. V. Syn.—Perdó. 
 
 Dispérgó, is, si, stim, éré. To scatter. Ossáqué dispérgit cérébro 
 pérmixta crüénto. V. Syn.—Spàrgó, disseminó, diffündó, dif- 
 féró, disjició. Phr.—Vitàm dispérgit in auras. Dispérsa im- 
 mittit silvis incéndia pastor. 
 
 
 
. 143 DISSERO 
 
 
 
 Dispértio, is, iré, & Dispértiér, iris, itis süm, iri. To distribute. 
 Dispértitur üt horror ét incütit indé timérém. L. Syn.—Par- 
 tidr, dividó, distribüó. 
 
 Dispició, is, exi, éctüm, éré. To look around. Lévés éréctüs in 
 aüràs Dispicit ómné némüs. O. Syn.—Circümspició. 
 
 Displicé6, és, ui, itim, eré. To displease. Néc mihi displicéat mácü- 
 lis insignis ét albo. V. Syn.—Sordéó, lxdó, offendó, non 
 plácéó.  Phr.—Non àrridéó, sim Gdidstis, ingrattis, Invisüs, 
 injücündüs, mólestüs, gravis. Sordént tibi miinéra nostra. 
 Dümqué tibi ést ódio méà fistülá. Aüribüs ingratüm cármén. 
 Ócülos offendit ét aüres. 
 
 Dispólió, às, avi, atüm, 4ré. To despoil. SXpé tamén propriis dis- 
 pólíatür homo. Pr. NOn sic prata nóvo veré décéntia Aéstatis 
 calidz dispoliat vapor. Sen. Syn.—Spólió. 
 
 Disponó, is, ósüi, Ssitiim, ér&. To dispose, to set in order. Plénaque 
 ódorati disponünt pocülá Bacchi. O. Syn.—Coómponó, ordind, 
 digéró, distríbüó. 
 
 Dispütó, às, avi, atüm, aré. To dispute, to discuss. Quód optimüm 
 sit convivíüm dispütát. M.  Syn.—Disséró, ágitó, discéptó, 
 tráctó. 
 
 Disquiró, is, sivi, sitim, réré. To inquire after. Syn.—Qu&ró, in- 
 quiró, scrütór, investigó. 
 
 Disrümpó, is, üpi, üptüm, éré. To break. Syn.—Rümpó. 
 
 Dissécó, às, ti, aré. To cut open, to cut to pieces. Nec tanta tüos 
 vidléntia nervos Dissécét. Syn.—Sécó, scindó, discindó, dis- 
 cérpó, dividó, lácéró. 
 
 Dissémin6, às, avi, atüm, àré&. To scatter broadcast. Syn.—Sémino, 
 sparg6, dispérgó, diffündó, (sometimes) vülgó, divülgó. 
 
 Dissénsi6, Onis. f. & Dissénsüs, is. m. Dissension. Syn.—Discordiá, 
 dissidíüm.  Phr.—üÜrbém scindünt dissensü vario. See Dis- 
 cordia. 
 
 Dissénti6, is, si, süm, iré. To disagree. Trés mihi cOnvive prope 
 dissentiré vidéntir. H.  Syn.—Dissídéó, discrépó, discordó. 
 Phr.—Dissénséré déz. 
 
 Dissépié, is, si, tim, iré. To divide, separate. Vix éà limitibis dis- 
 sépsérát Smnid cértis. O. Syn.—Discérnéd, discriminó, sepáró, 
 distinguó. Phr.—Béné dissépti fedéra mündi Traxit in ünuüm 
 Théssala pinüs. 
 
 Disséró, éris, érüi, értiim, éré. To discuss. Sed cür non potiiis 
 vérbis qu disséris üsü Expériér?  Syn.—Dispütó, disceéptó, 
 pügnó. : 
 
DISSIDEO 144 
 
 Dissidéó, és, edi, essüm, éré. To be seated apart or away from. 
 Omnem équidém scéptris térram qua libérá nostris Dissidét 
 externam réór. See Disto. To disagree. Syn.—Disséntié, dis- 
 córdó, discrépó, distó, répügnó. Phr.—M@tris ab ingénio dissi- 
 dét. See Discors. 
 
 Dissilió, is, ii & ti, ültam, iré. To leap apart, to burst forth. Dis- 
 silit omné sólüm, pénétratque in Tartara rimis Lümén. O. 
 Syn.—Dissültó, discédó, déhiscó, findór, disrümpór. Phr.— 
 Aéráqué dissiliint. See Rumpo.. 
 
 Dissimilis, is, €. Unlike, different. Nos quóqué dissimili cértamina 
 ménté sübimüs. O. Syn.—Absimilis, dispar, disparilis, divér- 
 sts, álíüs, distans, discrépans, disconvéniens. Phr.—Non simi- 
 lis. Non idém. Unfit. Mé nülli diés tam fortibiis aüsis Dis- 
 similem argitérit. Syn.—Dégénér. 
 
 Dissímüló, às, avi, atüm, aré. To dissemble.  Dissímülàre étiam 
 sperasti, perfídé, tantüm Possé néfas. V. Syn.—Símüló, fingó, 
 celó, tégó, occültó, falló, mentiór. Phr.—Símülàtà ménté lóqui. 
 Tristi fingéré ménté jócüm. Imitari gaüdiá falsa. Multa malts 
 simulans. 
 
 Dissipo, às, avi, àtüm, àré. To disperse, to scatter.  Fülminéo 
 céléres dissipat oré cánes. O. Syn.—Spargé, dispérgó, dispelló, 
 disjicio, fügó. Phr.—Dissipat imbras. Dissipatiir in aüràás. 
 
 Dissítüs, i, im. Spread out. Syn.—Diffüsüs. Separated. Syn.— 
 Disjünctüs, divisüs, séjünctüs, dissóciíatüs, distans, rémotüs. 
 
 Dissóció, às, avi, àtüm, àré. To separate. Syn.—Disjüngó, sépáró, 
 dividó. 
 
 Dissolvó, is, vi, Ólütüm, éré. To dissolve. Nübilá dissolvit Ph&bis. 
 Syn.—S0lv6, résolvó, laxó, rélaxó, fràngó, dilió, rémittó. 
 
 Dissónó, às, ti, Ítüm, aré. To disagree. Syn.—Discrépó, discdrdé, 
 disséntio. 
 
 Dissónüs, 4, am. Discordant. Syn.—Absónüs, discors, àbsímilis. 
 Phr.—Non cónsónüs. See Discors. 
 
 Dissuadéé, es, si, stim, éré. To dissuade. Hinc dissuadét Amor, 
 victüs püdór éssét ámoré. O. Syn.—Déhortór, détérréd, ab- 
 dücó, avértd, àvócó. 
 
 Distans, antis. adj. Distant. Aéquali spátio distántibüs illis. O. 
 Syn.—Disjünctüs, dissitüs, rémotüs, dissdciattis. Different. 
 Stidiisqué favor distantibüs àrdét.  Syn.—Váríüs, diversüs, 
 dispàr, disconvéniens. 
 
 Distantia, a. f. Distance, interval. Syn.—Spáitiüm, intérvàallüm, dis- 
 crimén. 
 
 
 
 uen UT 
 
 HE Wow DA HUN ym i, S NES 
 
 E TUR. Sm e E ee OR 
 
 
 
145 DIUS 
 
 Distendó, is, di, sam & tim, éré. To extend. Disténdéré brachia. O. 
 Syn.—Tendó. To fil. Syn.—Disténto, impléo, compléó. Fig.— 
 To dwide. Syn—Divido, distraho. 
 
 Distérmin6, às, Avi, àtüm, aré. To divide, to separate. Syn.—Divido, 
 séparo. 
 
 Distinéó, és, üi, entüm, éré. To retain. Et máré quod laté térrárüm 
 distinét Gras. Lr. Syn.—Ténéó, détinéó, rétinéó, moror, có- 
 ércéó, Gcctip6. Phr—Dim distínét hostem Agger mürorüm. 
 
 Distinguó, is, xi, ctüm, éré. To divide, to separate. Séd duo sunt, 
 qu nos distinguünt, milliá passim. M. Syn.—Dividó, sepáró, 
 discriminó, séjüngó, distérminó. To vary. Syn.—Várió, dis- 
 criminó. To distinguish. See Discerno. 
 
 Distó, às, aré. To be apart. Nimiüm distaré cárinàs Jam quéritur. 
 H. Syn.—Absüm, sépárór, semóvéór, sejüngór. Phr.—Siam 
 rémotüs, divistis. Néc longo distat cürsü. Néc nos maré séparat 
 ingens. To be different. Syn.—Discrépó, différó, dissónó, dis- 
 convénió, absüm, récédó. 
 
 Distráhó, is, xi, ctüm, éré. To pull apart, to pull away. Syn— 
 Divéllo, didücó, abstrahd, discindó, discérpó. To separate. 
 Syn.—Séparo, sejüngó, disjüngó. 
 
 Distribüó, is, ti, ütüm, ér& To distribute. Distribüendá pios hómi- 
 nim mandavit in üsüs. Syn.—Dividó, partior, dispértior. 
 
 Distringó, is, nxi, ictüm, éré. To bind. See Stringo. 
 
 Distürbó, às, avi, atüm, aré. To overthrow, to demolish. Tim fal- 
 mina mittat ét adés Saepé süàs distürbét. L. Syn.—Dirüó, dis- 
 jició. See Everto. To put in disorder. See Turbo. 
 
 Ditéscó, is, éré. To become rich. Sivé féras intérficére ét ditéscéré 
 praeda. Lr. Syn.—Ditór, lócüpletór. Phr.—Divés, lócüplés, 
 ópülentüs fió. Opes, divítias páró, cómpáró, cóácervó. Rém 
 fáció. Rem strüó. Sic alta pécünià créscét. 
 
 Ditó, às, avi, àtüm, aré. To enrich. Suévérat innüméràás hóminüm 
 ditaré catérvas. Syn.—Lócüpletó. Phr.— Divitis, Ópibüs, for- 
 tünis aügéó, cümüló. 
 
 Dia. adv. Long time. Syn.—Longe, lóngüm, longitis. Phr—Pér 
 longüm. Miltds ànnos, diés, lóngüm tempüs. 
 
 Diam, ii, & Divüm, i. n. Air. Néc mihi tim molles sib dio carpéré 
 somnos. V. Syn.—Aér, xthér. | 
 
 Diürnüs, 4, im. Lasting for a day. Phr.—Iimplésse Xtatis fata 
 diarna stu. Düràtqué diém. 
 
 Diüs, A, im. Godlike. Si tamén in did quóndàm céncréta prófündo 
 Spima fii. O. Syn.—Duivinüs, c&léstis, divis. 
 
DIVELLO 146 
 
 
 
 Divelló, is, ülsi, ülsüm, éré. To snatch apart, to separate. Néquic- 
 quam tendit mánibüs divélléré nodos. V. Syn.—Distráhó, 
 abstráhó, àvelló, disjüngó.  Phr.—Divellimür indé. Divelléré 
 somnos. Fig. Syn.—Adimó, éxcittié, abrümpó. 
 
 Divérsoríüm, fi. n. Inn. Syn.—Hospitiüm. 
 
 Divérsts, 4, im. T'urned in different directions. Qué tàntüm divér- 
 süs ibis? V. Phr.—Divérsos tibi sénsit équos. Obrüé püppes, 
 Aüt ágé diversás. Different. Syn.—Dissimilis, dispar, cón- 
 traritis, etc. Phr.—Rürsum é diverso cceli. Plébs hábitat di- 
 vérsá lócis. Hostile. Syn.—Avérsüs, advérsiis, divisüs, OppÓ- 
 sítüs. 
 
 Divérto, is, ti, sim, éré. To turn away from.  Càstáliàm molli 
 divertitür Orbiti clivo. V. Phr.—Dé, ex via deflectó. Alio itér 
 fléctó, féró, álio férór. To have recourse to. Syn.—Convértór, 
 confügió. 
 
 Divés, itis. adj. Rich. Divitis aüdita ést cui non Ópülentià Croesi? 
 O. Syn.—Lócüplés, dis, ópüléntüs, ditissímüs, pr&divés, béatüs. 
 Phr.—Divés ópüm, aüri. Divitiis, Ópibüs ábündans. Béné nüm- 
 mattis. Adri congésto póndéré divés. Attalicis pollens ópibüs. 
 Precious. Syn.—Prétidstis, laütüs. Abundant. Féciindis, 
 übér. 
 
 Divid6, is, isi, isüm, éré. To divide, to share. Dividimüs müros et 
 méenia pàndímüs ürbís. V. Syn.—Disjüngó, distrihó, distin- 
 guó, sépáàró. Phr.—Pars in früstà sécant. Abjünctis dissócia- 
 mur áquis. To distribute. Syn.—Distribüó, partior, dispertiór. 
 Phr.—Sócios pártitür in 6mnés. Vina Dividit. 
 
 -. Divinitüs. adv. Divinely. Haüd équidém credo, quia sit divinitüs 
 illis Ingéniim. V. Syn.—Cülítüs. Phr—Ex Dé6, divino, 
 c&lésti nüminé, münéré. E nihilo gigni divinitis. 
 
 Divinó, às, avi, tim, àré. To divine, to forecast the future. Divi- 
 nàre éténim magniis mihi donát Ápolló. H. Syn.—Vaticinór, 
 predic6, przsagió, aügürór. To conjecture. Syn.—Conjició, 
 aügüró, pr&séntis. 
 
 Divintis, à, im. Divine, heavenly. Lidit in hümànis divini pó- 
 tentíá rebüs. O. Syn.—Divüs, €théritis, codlestis. Phr.—Caelo 
 démissüs ib alto. Colésti nàtüs Órigíné. Divina stirpé créatis, 
 satis, crétiis. Divüm cértissima proles. 
 
 Divitiz, arüm. f. Riches. Nil Divitüis pótérünt régalés addéré 
 màjüs. H. Syn.—Opés, fortüni, giz, thésafiri, aürüm, argén- 
 tam, péciinia, nümmi, bona, cénsüs, Ópülentià. Phr.—Ceénsiis 
 ingentes. Régalés gàzX. Aés cóngestuüm. Magnum ingens ar- 
 
 
 
147 DOLIUM 
 
 
 
 génti pondüs ét aüri. Et Tro gàzi pér ündàs. Si res ampla 
 dómi. See Pecunia. 
 
 Divortíüm, fi. Detour. Syn.—Fléxüs, divértícülüm. Divorce. 
 Syn.—Discidíüm, discéssió. 
 
 Divüs, i. m. God. Syn.—Déüs, nümén. 
 
 Do, às, édi, átüm, ár&. To give. Vitaqué mancipio nülli datir, 
 Omnibtis isi. Lr. Syn.—D6nd, prab&ó, tribüó, làrgiór, im- 
 pértiór, tràdó, ministró, süffíció, süppéditó, commódó, praestó. 
 Phr.—Münéré donó. Dono dáré. Dàbitür, Trdjané, quód optas. 
 $01 quóqué digna dabit. To grant. Syn.—Conceédó, annüó, per- 
 mittó, tríbüó. Phr.—Tibi di quxciinqué précéris. Si dant éà 
 monii Parcx. Rérüm dédit essé mágistros. To make. Syn.— 
 Efficié, edó. 
 
 D6cé6, és, iti, octüm, éré. To teach. Expédiam ét paücis ánimos ad- 
 vérté, dócebó. V. Syn.—Edóc&6, érüdió, instítüó, informó, pre- 
 cipid. Phr.—Artibiis instítüó, mstrüó. Praceptá tràdó. Exém- 
 plo mülti dóceré. To indicate. Syn.—Osténdó, indicó, mon- 
 stró, Ápérió, pandé. 
 
 Docilis, is, &. Teachable, docile. Pércipiant Animi dóciles ténéatqué 
 fídeles. H. Syn.—Capax, Aptis. Phr.—Céréüs in vítiüm flécti. 
 Pravi dócilis. Ménitis aüres advértéré. 
 
 Docte. adv. In a learned manner. Syn.—Scité, périte, béné. 
 
 Doctilóquüs, 4, im. Eloquent. Syn.—DoOctüs, élóquéns, faciindis, 
 disertüs. 
 
 Doctor, Gris. m. Teacher, master. Syn.—Mágistér, pr&ceptór. 
 Phr.—Püéris dant crüstülá blandi Dóctorés. See Magister. 
 Doctrina, z. f. Teaching. DOctrinz prétíüm tristé mágistér habét. 
 O. Syn.—Disciplina, cültüs, pr&cépta. Learning. Syn.—Ars, 
 
 disciplina, sciéntia. 
 
 Dócümeéntüm, i. n. Teaching, proof. Syn.—Mónitüm, pricéptüm, 
 prascriptüm, dóctriná, àrgümentüm. 
 
 Doléntér. adv. Sorrowfully, sadly. Post Phaétontéds vidissé dólén- 
 tiüs ignes, O. Syn—Mé@&sté. Phr.—Cüm gémitü. 
 
 D6lé6, es, ti, Ítüm, éré. To grieve, to suffer pain. Vülnérá non 
 alitér quàm módó facta dólent. O. Syn.—Criiciér, indól&ó, 
 moréó, gémó, ingémó, lügéó. Phr.—Doóloré, dóloribüs ürór, 
 crüciór, vexór, àngór, ágitór, prémór, tórquéór, conficiór, ex- 
 ercéór. Indülgéré dólori. Mé@réri vacdré. Gravés baüriré dó- 
 lores. O pàssi gráviori! Tacitiim nütrit sib péctóré vülnüs. 
 
 ' To bewail. Syn.—Gémó, ingémó, defléó. See Queror. 
 
 Dolrüm, fi. n. Cask. Dümmódó pürpüréo spüment mihi dolíà Bac- 
 
 chó. Pr. Syn.—Cádüs, vas, amphórá, díotá. Phr.—Dolià quassa 
 

 
 DOLOR 148 
 
 novat. Tüàm vincant dolíá füsá sítim. Pingui spimantia dolia 
 müsto. 
 
 Dólór, orís. m. Sorrow, suffering. Fürit ima dolor delapsüs ad ossa. 
 V. Syn.—Crüciatüs. Suffering of the mind. Syn.—Angor, 
 mürór, crüciatüs, erimna, tristitia, lactis, cara. Phr.—Quiéte 
 inímicüs. Longi tormentá dóloris. Aciti in cordé dólores. 
 Stétit àcri fixà dóloré. Dólór éxcitat iras. Exarsit jüvéni dólór 
 Ossibüs ingéns. Infandüm, régina, jübes rénóvaré dólorém. 
 
 Dólose. adv. Deceitfully. Syn.—Astüte. 
 
 Dólosüs, à, im. Crafty, deceitful. Syn.—Fallax, àstütüs, callídüs, 
 vafér, sübdólüs, perfidüs. Phr.—Dól fábriícatór. Dólis aptis- 
 sima tellüs. Dólis instrüctüs ét arté Pélasga. See Fallax. 
 
 Dólüs, i. m. Deceit, guile. Dólüs àn virtüs, quis in hosté réquirát? 
 V. Syn.—Astüs, astiitia, fraüs, fallacia, insidíze, ars, callíditas, 
 péllàcíá, pérfidia, láquéi. Phr.—Mens símülàtá. Ars sübdólàá. 
 Criminá fraüdis. Pütatis Dona cáreré dólis. See Fraus, Decipio. 
 
 Doméstictis, à, im. Pertaining to the family. ille égó convictor 
 densoqué dóméstícüs üsü. O.  Phr.—Lüctüsqué dómeésticüs 
 aügét. Pertaining to one's country. Syn.—Patritis, gentilis. 
 Phr.—Célébraré doméstica facta. 
 
 Dómínàtió, ionis. f. Rule, domination. Syn—Dé6minatis, dómin- 
 iim, impéríüm, regnüm, ditid, pótestàs. . 
 
 Dóminór, aris, atüs süm, ari. To rule over. Hic dómüs Aenea 
 cünctis dóminabiítür Oris. V. Syn.—lmpéró, régó, regnó, gü- 
 bérnó, prxsüm, módérór. Phr.—Impérid ténéó, prémó. Im- 
 périi fréna ténéó. Jara dábünt. Stérilés déminantir ávenz. 
 
 Dóminüs, i. m. Lord, master. Rómànos rérüm dóminos. V. Syn — 
 Hérüs, dóminatór, réctór, rex, dix, tyrànnüs, arbitér, módéra- 
 tor. See Rex. 
 
 Dómitó, às, aré. To tame. Et prénsds démitaré bóvés. V. Syn.— 
 Dómó, sübigó, vincó. Phr.—Domitant in pülvéré cürrüs. Démi- 
 taré fürores. 
 
 Dómitór, oris. m. Tamer. Quid tibi de tétríco référam dómitoré 
 Chímerz? O. Syn.—Dómatór, victór, débéllatér, tríümphatór. 
 Phr.—Hómínüm  dómitor, dómitorqué | féràrüm. —|Cürarüm 
 dómitor somníüs. 
 
 Dómó, às, iii, itim, àr&. To subdue. Non anni dómüeré décem, non 
 millé cárinz. V. Syn.—Vincó, sübiígó, süpéró, débelló, dómitó, 
 frénó, compescó. Phr.—Compeéscéré fréno. Sib jügà mittéré. 
 
 Dómüncülá, &. f. Little house, hut. Syn—Aédiciil, cásá, tügürfüm. 
 
 Dómüs, is. f. House. Nülli cérti dómüs, lücis hábítàmüs Spacis. 
 V. Syn.—Aédés, atria, aülá, téctüm, téctá, limén, liminá, sédés, 
 
 
 
149 DUBIUM 
 
 
 
 pénatés, lar, lárés, foci, pénétralia, hdspitiim. Phr.—Foribis 
 dómüs alta süperbis. Phrygiis innixa, falta cólümnis. Domis 
 regali spléndida lüxü. Ridét argento dómüs. Sépta, técta 
 dómorüm. Limina sédis. Téctis süccedité nostris. Pérvéntum 
 ad liminá sedis. 
 
 Donéc. adv. Until. Cogéré donéc óves stibülis, nümérümqué ré- 
 férré Jüssit. V. Syn.—Düm, quàmdiü, quóàd, quoad (one syl- 
 lable). As long as. Syn.—Düm, quamdiu. 
 
 Donó, às, avi, àtüm, àré. To give, to present with. Quem pátér ipsé 
 déüm scéptri donàvit hónori. V. Syn.—Ornó, aügéó, do, tri- 
 büó, tradó, làrgiór, impértiér. Phr.—Dono dáré. Münéribüs 
 ornàré. Hinc promisso münéré donát. Maünéribüs cümülat 
 magnis, Pr&stanti münéré donát. 
 
 Donüm, i.n. Gift. Et cir nón álíis éádém daré doná licébit. Syn.— 
 Manis, ditüm, münüscülüm. Phr.—Dona aüro grávíá. Exigüi 
 brévé doónüm tempóris. Dédérat mónümentum ét pignüs amoris. 
 
 Dormi6, is, ivi & fi, itüm, iré. To sleep. In nivé Lücànà dormis 
 ócréàtüs. H. Syn.—Dormitó, quiíescó, réquiésc6. Phr.—Sóm- 
 nim, sOpdrém càrpó, capid, pétó. Octilis indülgéó. Sdmnd 
 Írüór. Quiéti süccümbó. Do nóctem sómnó. Sómno corpora 
 làxó. Somnüs ócülos vincit. Démittéré mémbrá quieti. Nox 
 est data cetérá somno. Somné falléré cüràs. 
 
 Dorsüm, i n. Back. Gyrosqué dédéré Impósiti dorso. Syn.—Tér- 
 gum. 
 
 Dotó, às, avi, àtüm, àré. To provide with a dowry, to endow, San- 
 guiné Trojàno ét Rütülo dotabéré, Virgó. V. Phr.—In dotem 
 do, tribüó, conféró. Doté donó. Et toto détanda mari. 
 
 Drácó, dnis. m. Dragon, serpent. Syn.—Sérpéns, anguis. 
 
 Dübie. adv. In a doubtful manner. Néc dübie vires quas hiec hábét 
 insüli. O. Syn—Ambigié, obscüre. Hesitatingly. Timidé, 
 dübitantér. 
 
 Dübitantér. adv. Hesitatingly. Syn.—Dübie, timidé, pavidé. 
 
 Dübitó, às, avi, àtüm, aré. To doubt. S&pé tamén dübítat, métüitqué 
 misérrima falli. O. Syn.—Ambigó, flüctüó, hasitó. Phr— 
 Dübiüs sim. In dübiío sim, vérsór. Ánímo incértd péndéo. 
 Méns títübát. Anfmüs stat incertüs. Mens dübíüi pérciissa 
 pavét. Dübia ést sententíi nobis. To hesitate. Syn.—Mrór, 
 cünctór, timé6. To meditate.  Syn.—Cogitó, volvó, méditór. 
 
 Dübiüm, i.n. Doubt. Spés timén in dübío est. O. Syn.—Dübita- 
 tió. Phr.—Est in àmbigüo. Nón béné compértüm. Non líquét. 
 Sciré néfas. 
 
DUBIUS 150 
 
 Dübíüs, 4, im. Doubtful. Sape mihi dübíam tràxit sénténtia mén- 
 tem. Syn.—Ambigüüs, anceps, incérttis, ànxíüs, várlüs, süs- 
 pensüs, dübítans, altérnans. Phr—Animi dübiüs. Consilii 
 inops. Ménté labans. Incertüs quo fata férant. Spémqué mé- 
 tümque inter dubii. See Dubito. 
 
 Dücó, is, xi, ctüm, éré. To lead, to conduct. Jam Cythéréa chó10s 
 dücit Vénüs. FH. Syn.—Agé, régó, pr&siim, praééó. Phr.— 
 Dax, przvíüs stm, incedó. Qua te dücit via, dirigé gréssüm. 
 Rérum Ordiné dücár. To pass (one's life). Syn.—Agó, dégé, 
 cónsümó, tràdücó, téró. To draw forth. Syn.—Tráhó, edücó. 
 To charm. Syn.—Capi6, tráhó, mülcéó, impelló. 
 
 Düdüm. adv. For along time. Syn—Pridém. Phr.—Jam düdüm. 
 Jam pridém. Jam dia. Ex longo. 
 
 Düellüm, 1. n. War. Grecia barbarié lénto collisá düello. H. Syn.— 
 Bellüm, pügná, cértàmén. See Bellum. 
 
 Dülcé. adv. Sweetly. Syn.—Suàvé, suàvitér. 
 
 Dülcedó, inis. f. Sweetness, charm.  Nésció quà pr&tér sdlitim 
 dalcédiné lxti. V. Syn.—Suavitas, delícía, gaüdiüm, voliptas. 
 See Voluptas. 
 
 Dülcis, is, &. Sweet, agreeable. Oré férünt dülcém nidis immitibüs 
 escam. V. Syn.—Suavis, mitis, blandüs, melléüs, mellitüs, néc- 
 táréüs, àmbrósiüs. Phr.—Dilcés à fontibüs ind. Dülcé má- 
 lam. Thymo mihi dülcíór Hyble. Friendly. Syn.—Caris, 
 gratis, jücündüs, diléctüs, ámicüs, plácens. 
 
 Dülcisónüs, 4, im. Sweetly-sounding. Dülcisónüm quatitir fídibüs 
 dim péctiné mürmür.  Syn.—Blàndisónüs, dülcis, suavis, 
 canoris. 
 
 Dam. conj. While. Syn.—Quàndó, cüm, dónéc, quamdiü. Until. 
 Syn.—Donéc, quoad. Provided that. Syn.—Dümmódo. 
 
 Dümetüm, i. n. Thicket, thornbush. 'Tércéntüm nivéi tóndént dü- 
 méta jüvenci. V. Syn.—Spinétüm, rübétüm.  Phr.—Dümosá 
 léca. Lócüs, sáltüs, mons spinis àspér, horrens, cónsiítüs. See 
 Dumosus, Spina. 
 
 Dümmódó. conj. Provided that. Syn.—Düm, mód6, üt, si. 
 
 Dümosüs, 4, im. Covered with thornbushes. Dümosà péndéré pró- 
 cül dé rüpé videbó. V. Syn.—Spinifér, spinosüs. Phr.—Dümis, 
 spinis, rübis, séntibüs, vépribtis aspér, horréns, pléniis, densüs, 
 Obsitüs. Silvéstribiis horridá dümis. 
 
 Dümüs, i m. Thornbush, brambles. Pér jügà, pér silvas, dümos ét 
 saxd vágatüs. O. Syn—Dimétiim, rübüs, séntés, spinz, 
 véprés. Phr—Amiantés ardiii dümi. Aspéri dümis Rürá tén- 
 
 
 
151 EBRIETAS 
 
 
 
 ent. Spissis arcana cubilia dümis. Dümisqué sílentibüs érrat. 
 Aciitis àspéri véprés rübis. 
 
 Dantaxat. adv. Only. Déniqué sit quodvis simplex düntaxát ét 
 ünüm. H. Syn.—Solüm, tàntüm, tàntümmódó. 
 
 Düó, &, 0. Two. Jüpitér, ipsé dias 3quato examiné lances Süsti- 
 nét. V. Syn.—Ambó, bini, gémini, dipléx. Phr.—Uniis ét 
 altér. Pingé düóos àngues. Si dio pr&téréa tales Idzá tülissét 
 Térra viros. 
 
 Düplex, icis. adj. Double, of two kinds. Diplicém gemmis aüroqué 
 córonàm. V. Syn.—Gémínüs, düplüs. Two. Syn.—Gémini, 
 bini, dió, Ambo. Phr.—Ir& caüsá düplex. Düplices tendens ad 
 sidérá palmas. 
 
 Düplícó, as, avi, atüm, 4ré. To double, redouble. Mobilitàs düpli- 
 catiir ét impétüs illé gravéscit. Lr. Syn.—Addüplicó, condü- 
 plic6, géminó, congéminó, itéré. To fold into two parts. Syn.— 
 Fléctó, cürvó, incürvó. 
 
 Diarabilis, is, é. Lastmg. Quod cárét alternà réquié, dürabilé non 
 est. O. Syn.—Diütürnüs, firmüs, mànsürüs, stabilis, constans. 
 Phr.—Díü düràns, manéns, stans. Mültos pér ànnos manéns, 
 maànsürüs. 
 
 Düre. adv. Harshly. Syn.—Gravitér, düritér. 
 
 Dürescó, is, éré. To become hardened. Syn.—Indiréscé, obdü- 
 rescó, dürór, indürór, rigé6, rigéscó, àstringór, cóncréscó. See 
 Gelo. 
 
 Daritia, ze, & Dürities, ei. f. Hardness. Syn.—Rigór, s#vitia. 
 
 Düró, às, avi, atüm, àré. To harden. Syn.—Indüró, àstringó, con- 
 stringó, prémó, firmó. To persist. Syn.—Mánéó, sto, pérstó, 
 pérmánéó, edüró. To endure. Syn.—Féró, pérférd, süstiínéó, 
 tóléró. 
 
 Dürüs, 4, im. Hard. Syn.—Rigidüs, edürüs, sólidüs, aspér, ada- 
 mantinis, ferréüs, xnéüs, marmóréüs. Cruel. Syn.—Crüdelís, 
 morosüs. Painful. Syn.—Grávis, ópérosüs, difficilis. 
 
 E 
 
 E or Ex. prep. Out of, away from. Syn.—A, ab, dé. On account 
 of. Syn.—Ob, proptér. 
 
 Éaténüs. adv. So far. Syn.—Hiácténüs. 
 
 Ebriétas, atís. f. Drunkness. Syn.—Crapili, temüléntiá, (some- 
 times) vinüm. Phr—Copia Bacchi. Immódiícüm vinüm. Cor- 
 poris robür frangéns. Fécündá milorüm. Rixárüm caiisa. 
 Sanz menti inimica. Mala arcani cüstos. See Vinum. 
 
EBRIUS 152 
 
 
 
 Ebritis, 4, àm. IJnebriated. Syn.—Temülentüs. Phr.—Vino ma- 
 
 déns, mádéfactüs. Malé sobriüs. Ebritis ac pétülans. Potüs ét 
 
  éxlex. Mémbra déo victüs. Mültis argéré cülüllis, et torquéré 
 méro. | 
 
 Ébür, dris. n. Ivory. Indim sanguinéo vélüti vidlavérit Ostro Si 
 quis ébür. V. Syn.—Eléphanttis. Phr.—Déns Indüs, Indicis, 
 ébürnüs. Qualé pér àrtem lücét ébür. ! 
 
 Ébürnéüs, & Ébürnüs, 4, im. Made of ivory. Oppida türritis cin- 
 gàntür ébürnéi müris.O. Syn.—EHléphantínüs. Fig.—Ébürnéá 
 collà. 
 
 Eccé. adv. Behold. Eccé Diénxi processit C&saris àstrüm. V. 
 Syn—En. Phr.—EÉcce aütém. En aütém. En aspicé. En éccé. 
 
 Echo, iis. f. Echo. (From the nymph Echo). Phr.—Réditüráqué 
 rüpibüs écho. Ingémínàns voces. Vocis imagd. Vox répér- 
 cüssá. Vox résóná. FOontíbüs atque àntris gaudens. Vox rédi- 
 ens àdvérsis cdllibtis icta. Pils# référünt ad sidérá valles. 
 
 Eclipsis, is. f. Eclipse. Syn.—Deéféctüs, deliquíüm, lábores. Phr.— 
 Déféctiis solis vários lünzqué láborées. Sol nigro ámictü, atra 
 cáligíné, nígro véliminé obdücitür, tégitir. Cápüt dccilit. Ora 
 tégit. Phübüs caliginé mérgítür àtrà. Nam ctr lina quéat 
 terram séclüdéré solis Lüminé? 
 
 Fcléga, €. f. Eclogue, pastoral poem. Syn.—ldylliam, Bücólicüm. 
 Phr.—Pastoralé, agrésté carmén, póemá. Dedüctüm dicéré car- 
 mén. 
 
 Écquàndó. adv. Ever. (Generally in a question). Syn.—Unquamné, 
 
 àn, en ünquàm. 
 
 Édacitas, atis. f. Great hunger. Gila est fériná, sed sócors édacitas. 
 Syn.—Vóràcitas, inglüvíés, güli. See Fames. 
 
 Édàx, acis. adj. Greedy, gluttonous. Syn.—VÓràx, hellüó, lürcó. 
 See Gulosus. Eager. Syn.—Rapax, avidis, rábídüs. 
 
 Edicé, is, ixi, ictüm, éré. To ordain, command.  Armàri Volscorum 
 édicé mániplis. V. Syn.—Jubéé, pr&cipié, màndó. To issue a 
 decree. Syn.—Dénüntió, prxdicó (as). 
 
 Edictüm, i. n. Edict, decree. Syn.—]üssüm, mandatim, décrétim, 
 lex, plácítüm, prascriptüm. See Jussum, Lex. 
 
 Ediscó, is, idici, éré. To learn. Aüdiít Eürotàs jüssitque édiscéré 
 laüros. V. Syn.—Discó, àddiscó, pérdiscó, percipíó. Phr.— 
 Non hzc artés cóntentá patérnas Edidicissé füit. See Disco. 
 
 Edisséró, éris, ti, értüm, éré. To explain. Mihique hic édisséré verá 
 roganti. V. Syn.—Elóquór, explícó, enarró. 
 
 Ed6, is, & és, Edit & Est, Edi, esüm, Edéré, & Essé. To eat. Priámides 
 
 Hélénén ávidé si spéctét édéntém. O. Syn.—Cómédó, man- 
 
 
 
 Mc ee epee 
 
153 EFFINGO 
 
 dücó, véscór, pàscór. Phr.—Épülis, dápibüs, cibis famém pelló, 
 sólór, expléó, àrcéó. Mémbra, corpüs cibo; épülis fovéd, répáró. 
 Dápibüs pascor. Füriít àrdór édendi. Postquam épülis éxémpta 
 fámes. Miíséros morsü dépaàscitür àrtüs. See Fames. 
 
 Edó, is, idi, ítüm, éré. To produce. Et pécüs ànté diém partis 
 édébat ácerbos. O. Syn.—Párió, gignó, edücó.  Phr.— Edidit 
 inntméras spéciés. To publish. Syn.—Promó, expromó, 
 emittó, proféró, efféró. To speak. Syn.—Emitté, elóquór, dicó. 
 To raise. Syn.—Efféró, attolló, érígó, edücó (is). 
 
 Edómó, às, iti, itim, aré. To conquer. Syn.—Dómó, domité, vincó, 
 süpéró, sübigó. 
 
 Edücó, às, Avi, atiim, àré. To cultivate, to nourish. Non ágér hic 
 pómüm, nón dülcés édücát üvàs. O. Syn.—Al6, édücó. Phr.— 
 Felicibüs édücát hortis. Térrá málós hómínés nünc édücát. To 
 instruct. Syn.—Institüó, informó, edócéó, erüdió. 
 
 Ediicé, is, xi, ctüm, éré. To lead forth. Syn.—Extráhó, efféró, 
 emittó, éxpédió. 
 
 Effaris (from the verb Effor which is not used), atis sim, ari. To 
 speak. Syn.—Fari, prófari, lóquór, dicó, aió, elóquór. Phr.— 
 Sic ore éffatiis Amico est. e 
 
 Effémin6, às, avi, àtüm, aré. To weaken, to enervate. Osténtatir 
 ánüs, titülümque éfféminat anni. Syn.—Enérvé, mollíó, émol- 
 lid, debilitó, solvó, frangé. 
 
 Efféró, fers, extüli, elatüm, férré. To bring or carry forth. Longo 
 cápüt éxtülít antro. O. Phr.—Extülít Ensém.  Adytis effert 
 pénétralibüs ignem. 
 
 Efféró, às, Avi, àtüm, aré. To render savage. Syn.—Acerbó, irritó. 
 
 Efférvéd, és, büi, éré & ér& To boil. Quóties Cyclopum efférvére 
 in àgros Vidimis ündàntem rüptis fornacibts Aétnam., V. 
 Syn.—Férvéó, istáó, éx&sttié, erümpó. 
 
 Efficàx, àcls. adj. Powerful, efficacious.  Syn.—PóOténs, prxstans, 
 pollens, ópéroósüs, ütilis. 
 
 Effició, is, éci, éctüm, éré. To make, to accomplish. Insülà portim 
 Efficit objéctü látérüm. V. Syn.—Fáció, przstó, Ágó, do, edó, 
 párió, pérfíció, pérágó, exséquór. 
 
 Effigies, Yei. f. Image, statue. Effigies hábitüm noti mütàvérát oris. 
 L. Syn.—lmágó, símülàcrüm, spéciés, signüm.  Phr.— Effigies 
 sáàcr& Divüm. Effigiémqué tóro lócát. 
 
 Effingó, is, nxi, ictüm, éré. To represent, to express. Bis conàtüs 
 érat cásüs éffingére in aüro. V. Syn.—Exprimé, fingó, formó, 
 infórmó, reddó. : 
 
EÉFFLAGITO 154 
 
 
 
 Efflagitó, às, avi, atüm, àré. To ask persistently. Notümque éfflagi- 
 tat ensem. V.  Syn.—Flàgitó, pétó, poscó, exposcó, rógitó, 
 postüló. 
 
 Effló, às, àvi, atüm, àré. To breathe. Quos in péctóre habént, quos 
 ore ét nàríbüs efflànt. O. Syn.—Exhaló, exspiró, emittó, mittó, 
 réddó. Phr.—Vitam éfflavit ánhelo Pectóré. 
 
 Bffloréó, és, ti, er&. To flourish. Lilia néc nostris efflorent talia 
 campis. See Floreo. 
 
 Efflüó, Is, üxi, üixüm, éré. To flow. See Fluo. To escape. Syn.— 
 Elabér, làbór, éxcidó. To disappear. Syn.—Abéé, cédo, r&- 
 ' cédó, évànescó, fügió. 
 
 Bffódió, is, Odi, Ossüm, éré. To dig. Hic portüs alii éffodiint. V. 
 Syn.—Foódió, érüó, evelló, extráhó, egéró. 
 
 Rffotüs, 4, im. Worn out. Syn.—Fésstis, défésstis, debilis, in- 
 firmüs, invalidtis, &gér, fractiis. 
 
 Effringó, is, egt, actiim, éré. To break. Effrégit éccé limén inferni 
 Jovis. Sen. See Frango. 
 
 Effügió, is, agi, éré. To escape. Effügimüs scópülos Íthácz La- 
 értia régna. V. Syn.—Fügió, évadó, elabór, declinó, vitó, dévito, 
 évitó. 
 
 Effügiüm, fi. n. Flight, escape. Quos illi fors àd pinas 6b nostrá 
 répóscent. V. Syn.—Fügá, ábitüs, exítüs. 
 
 Effülgéó, és, si, er & éré. To shine. Ipsique in püppibüs aüró 
 Diictérés longe éffülgént. "V.  Syn.—Fülgéó, élücéó, mícó, 
 émicó, córüscó, spléndéó. Phr.—Effilgéns Lalíüs Ostró. See 
 Fulgeo. : 
 
 Effündó, is, üdi, üsüm, éré. To spread out, to pour. Cümque anima 
 crüór est effüsüs in atiras. O. Syn.—Fündó, prófündó, émittd, 
 spàrgó.  Phr.—Pectóré quéstüs. Talique éffündiítür ira. To 
 lose. Syn.—Absümó, àmittó. 
 
 Effütió, is, ivi & fi, itüm, ir&. To babble, to speak lightly.  Effütiré 
 léves indigná trag&dia vérsüs. H. Syn—Gaàrrió. Phr.—Téméré 
 dicó. Inania verbá fündó, proféró. 
 
 Egénis, 4, im. Needing, wanting, needy. Omnibüs éxhaüstos jam 
 casibtis, Omnium égenos. V. Syn.—Caréns, égéns, cassis, nü- 
 düs, indigens, indigüs, indps, orbàatüs, Grbiis, nidattis, exsors, 
 éxpérs. 
 
 Égéó, és, tii, éré. To be in need of. Syn.—Indíigéó, poscó, postüló, 
 réquiró, réposcó. To lack. See Careo. 
 
 Egéró, érís, essi, éstiim, éré. To cast out, to reject. Résératd péc- 
 tóré dirás Egérére indé dapés. Syn.—Extráhó, éxpéllé, &jíció, 
 
 
 
155 ELEGIA 
 
 
 
 éjéctó, rejectó, effündó, emittó, erüó, vómó, erüctó, exantló. 
 To carry away. Syn.—Efféro. | « 
 
 Egéstas, atis. f. Want, poverty. Düris ürgens in rebüs égestas. V. 
 Syn.—inópíá, péniiria, paüpertàs, paüpéríes. Phr.—'lürpis 
 égéstas. Acris égestas. Longa dira obsidionis égestas. Rés 
 angüsti domi. 
 
 Égó, méi. pers. pron. 7, myself. llle égó qui quondàm grácili módü- 
 latiis Avena. V. Syn.—EÉgómét, ipsé, nos. Phr.—Ipse égó. Ipsé 
 égómét., 
 
 Bgrédiór, éris, essüs süm, i. To go forth, to go out. Egréditur 
 férroqué mánüs armati bídenti. V. Syn.—Abscédé, éxcédé, 
 exéó, abéd. Phr—Gréssiis rémóveté profani. Pédém si forté 
 tülissét. Rüünt portis. Se liminé profert. See Abeo. 
 
 Egrégie. adv. Excellently, perfec-ly. Syn—Béné, apte, récté, laüte, 
 perfecte, przclare. 
 
 Bgrégiüs, 4, im. Excellent, remarkable. Addé tót égrégias ürbes 
 ópérümqué laborém. V. Syn.—Eximiiis, éxélléns, orzstàns, 
 cónspícüüs, insignis. Phr—Piétaté vél armis Egrégiüs. Egré- 
 gíüm forma jüvénem. Fine, noble. Syn.—Nobilis, décorüs, 
 pülchér, pr&stans. | 
 
 Éheü. interj. Alas! Eheü fügaces Péstiimé, Postümé! H. Syn.— 
 Hei, proh, hei. 
 
 Eia. interj. Come now. Eia agé, rümpó moras. V. Syn.—Ágé, 
 ágédüm. 
 
 Bjicid, is, &ci, &ctüm, &ré. To cast out, to reject. Spümaàs €jécit 
 áheno Ignis. O. Syn.—Ejécté, egéró, Emittd, effündó, exspitó, 
 ago, déjiíció, expelló, extrudó, détriidé. 
 
 Ejüló, às, avi, àtüm, àré. To lament. Syn.—Lamentór, ülüló, lügéó; 
 fléó, vociférór, gémó, 6, deploró. See Fleo, Queror. 
 
 Elàbór, érís, àpsüs süm, 1. To slip by, to escape. Maximiis hic flexü 
 sintiéso elabitür ast V. Syn.—Effügió, évàdó, €xcedó, ex- 
 cidó, déclinó, vitó. 
 
 Eláboró, às, avi, atüm, aré. To labor hard, to strive hard for. Non 
 Sicüli dapés Dülcem eliboràbünt siporém. H. Syn.—Excóló, 
 éxpolid, cüró. 
 
 Elégans, antis. adj. Choice, fine, elegant. Néc sané nímis éléganté 
 lingua. Cat. Syn.—Concinnüs, pólitüs, excültüs, Ornatüs, 
 vénüstüs. : 
 
 Blégantiíá, &. f. Elegance, grace. Syn.— Cültüs, ornatüs, décór, gra- 
 tia, véniistas, lépór. 
 
 Blégia, €. f. Elegy. Syn—Elégéia, élégidión (n.), élégi (m.). 
 Phr.—Flébilé carmén. Lügübres módi. Impárés nüméri Cültis 
 
 
 
 
 
ELEMENTA 156 
 
 
 
 aut élégia cómis. Neti misérabilés Décantés élégos.  Pracipé 
 lügübres Cantis. Quis támén exigüos élégos emisérit aüctór. 
 Vérsibtis imparitér jünctis. 
 
 Éléméntá, orüm. n. Elements. Syn.—Principià, primordia, sémina, 
 corpüscülà, particule. 
 
 Eléphàs, àntís, & Eléphantts, i. m. Elephant. Sic Libycüs dénsis 
 éléphas Opprésstis 4b àrmis. L. Syn.—Barrus, bellüá. Phr.— 
 Bellüá, féra Gatulá, Libycá.  Türrito béllia dorso. Béllantia 
 monstra. 
 
 Llév6, às, avi, àtüm, aré. To elevate. Elévát hünc plümà, squamis 
 hünc fabülá vestit. Syn.—Lévó, tolló, extolló. To weaken. 
 Syn.—Deprímó, atténüó, detráhó, carpó, mínüó, immínüó. 
 
 Elícíó, is, ti, ítüm, ér& To draw out, to allure. Syn.—Tráhó, ex- 
 tráhó, édücó, dédücó, erüó, éxpromó. 
 
 Elidó, is, si, sim, éré. To strike, to drive out. Cémpléxds ütínàm 
 Symplégadés élisissént. O. Syn.—Frangé, érüó, pelló. 
 
 Blígó, is, egi, ectüm, ér&. To elect, to choose. Pügnàndi témpórá 
 mécüm Eligit Atridés. O. Syn.—Légó, delígó, seligó, Optó. 
 Phr.—Equés nüméro pátér éligit omni.  Córpórá precipiié 
 matriim légat. 
 
 Blimínó, às, avi, atim, àré. To make go out, to chase. Syn— 
 Bjíció, expelló, éxclidé. 
 
 Eltmó, às, avi, àtüm, àré. To polish. Gráciles éx xré cátenas Elimát. 
 O. Syn.—Polid, éxpólió, perpólió. 
 
 Eléquéns, entís. adj. Eloquent. Syn.—Faciindis, disertüs, doctilo- 
 quüs. Phr.—Elóquio polléns. Fléxanimd sérmoné pótens. 
 Fandi péritüs. Lingua bonis. Polléns flüminé lingua. See 
 Eloquentia. 
 
 Eldquéntia, x. f. Eloquence. Célébratá varié cüjüs elóquentíá Domi 
 forisqué clàrüit. Syn.—Elóquiíüm, faciindia.  Phr.—Dicendi 
 vis. Élóquii nitór. Torréns dicéndi copià. Gloria fandi. Oris 
 facündiá cülti. 
 
 Blücéó, és, xi, ér&. To shine. Elicént Aliae et fülgoré córüscánt. V. 
 Syn.—Lücéó, rélücéó, Enitéd, &micó. To be distinguished. 
 Syn.—Emínéó, éxcéllé, énitéd. 
 
 Eladé, is, si, stim, éré. To avoid. lllé cits moti rapidds elüdéré 
 cestiis. See Vito. To deceive.. Syn.—Decipió, falló. 
 
 Blüó, is, ti, ütüm, ér& To wash. See Lavo. To efface. Syn.— 
 Ablüó, deléó. : 
 
 Plüvies, ei. f. Deluge. Eltivié mons ést dédüctüs in xquór. O. 
 Syn.—Dnilüviüm, dilüvies. 
 
 Emànó, às, avi, atüm, àr&. To flow forth. Syn.—Maànó, efflió. 
 
 
 
E" pm vm 
 
 157 ENSIS 
 
 
 
 Eméndé, às, avi, atüm, aré. To amend, to correct. Cültüs ét in 
 pomis süccós éméndát ácérbos. O. Syn.—Corrigó, castigé. 
 Eménti6r, iris, itis sum, iri. To feign, to pretend.  Syn.—Mentiór, 
 
 fingó, confingó, simüló. 
 
 Emérgó, is, si, süm, éré. To emerge. Syn.—Evàdó, sürgó, exsürgó, 
 éxé6, exstó, exóriór, 6ridr. 
 
 Emic6, às, di, àtüm, àré. T'o spring forth, to dart forth. Pér millé 
 foramina sanguis Emiciit. O. Syn.—Exsilió, férór, rüó, 
 erümpó, provóló. To shine. See Fulgeo. 
 
 Emigró, às, avi, atüm, aré. To emigrate. Ti, düctor pópüli longe 
 émigrantis Ápolló.  Syn.—Migró, démigré, discedó, éxcédo, 
 éxé6, exsüló. Phr.—Patriaque éxcédéré terra. 
 
 Eminéó, és, ti, éré. To stand forth. Félix in Apértis éminét àrvis 
 àrbos. O. Syn.—Exstó, süpéró, süpéreminéó, asstirgé. Fig. — 
 To excel. Syn.—Pràstó, éxcelló. 
 
 Emínüs. adv. From afar off. Advénit et rigida Dryópen férit émi- 
 nus hasta. V. Syn.—Longé, longiüs, prócül. 
 
 Emittó, is, isi, issüm, éré. To send forth, to send out. Emittitqué 
 Nótüm: mádidis Notts advolat alis. O. Syn.—Mittó.. To hurl. 
 Syn.—Mittó, jácéó, torquéó, conjició. 
 
 Émó, is, émi, émptüm, éré. To buy. Omnia, Castér, émis, sic fiét 
 üt Omnia véndàs. M. Syn.—Páró, compáró, mércér. 
 
 Emollió, is, ivi & ii, itüm, iré. To soften, to soothe. Syn.—Mollió, 
 plac6, mitigó, mülcáó. Phr.—Emollit gentes cléméntia cali. 
 Emólümentüm, i. n. Profit, gain. Pr&®miad nünc alia àtque émólü- 
 
 ménta dócemüs. J. Syn.—Lücrüm, commódüm, ütilítas, bónum. 
 
 Emóvéó6, es, ovi, Stim, éré. To move from its place. Syn.—M6véo, 
 emoliór, edücó, sübdücó. Phr.—Eméti cardiné postes. 
 
 En. adv. Behold. Hos tibi dant cilámos, én àccipé, Mis. V. 
 Syn.—Eccé. 
 
 Enàrró, às, Avi, àtàm, àré. To relate. Syn.—Naàrró, dicó. 
 
 Enérv6, às, avi, àtüm, àré. To weaken. Syn —Débilitó, mollió, 
 fràngó, éffémind. Phr—Enérvant ánímos cithárz. 
 
 Énim. conj. For. Syn.—Nàm, nàmqué, éténim, quippé. 
 
 Enité6, és, tii, éré. To shine. Et quantiim fáciles enítüeré déx. Tib. 
 Syn.—Nitéó. 
 
 Enddis, is, é. Without knots. At rürsüm énddés résécantiir. V. 
 Syn.—Lé&vis, l&vigatiis. Phr.—Nodis cárens. 
 
 Endrmis, is, & Enormous, immense. Syn.—immianis, imménsiis, 
 porténtdstis. Irregular. Syn.—Abnormis. 
 
 Ensis, is. m. Sword. Vagina éripit énsém Fülmínéüm. V. Syn.— 
 Gládíüs, ferrüm, mücró, cispis. Phr.—Gladii mücró. Ferri 
 
ENUCLEO 158 
 aciés. Ilüméro símül éxttit ensem. Réct6 gládiüm miicr6né 
 ténentem. Micat &rétis ensis. 
 
 Enücléó, às, avi, atüm, aré. To take out the kernel. Fig.—To ex- 
 plain. Syn.—Exponé, pàndó, explicó, énarré, ápérió, enodó. 
 
 Enüméró, às, avi, atüm, aré. To enumerate. Entmérat miles vül- 
 nérá, pastor Ovés. Pr. Syn.—Nüméró, dinüméró, pércénséd, 
 récénséó. 
 
 Enüntió, às, avi, àtüm, àré. To announce. Syn.—Dicó, proféró, 
 elóquór, éxprimó, pronüntió. 
 
 E6, is, ivi, itüm, iré. To go. Deinde éó dórmitüm, nón sollicitüs 
 mihi quod cras. H. Syn.—Incédé, procedó, grádiór, ingrédior, 
 progrédiór, téndó, vadé, proficiscér, férór, pergó, pétó, adéo. 
 Phr.—Viam téndó, carpó. Iter ténéó. Gréssiim téndé. Gressüs 
 inféró. Pédém férd. Quibiis vénistis 4b Oris. Quové ténétis 
 itér. 
 
 Epigramma, atis. n. Epigram, epitaph. DO tibi naümáchiàm, tü das 
 épigrammata nobis, M. Syn.—Carmén, titülüs, inscriptió, eló- 
 giim. Phr.—Sàxüm nominé signatüm. Nomina saxo incisa. 
 'Tümülo stipéraddita vérba. 
 
 Épistólà, x. f. Letter, epistle. Anxia pr&cipiti vénissét épistola 
 penna. J. Syn. —Littér&, scriptüm, épistdliim, charta, libéllis, 
 tábella. Phr.—Mütá vox absentíüm. Scripto missá salis. See 
 Litterae. 
 
 Epil, arüm. f. Viands, food. ‘Tirgidtis hic épülis atque albo 
 véntré lavatir. Pers. Syn.—Dapés, cibüs, éscá, pàbülüm. See 
 Cibus. 
 
 Equés, itis. m. Horseman. Trés équitim nüméró türmx. V. Phr.— 
 Frenatór équorüm. Équórüm düctór. Fléctéré doctüs équos. 
 Frénatis lücent in équis. See Equito. 
 
 Equidém. adv. Indeed, truly. Syn.—N&, cérté, sane. 
 
 Équitàtüs, is. m. Cavalry, Jamque ádéo éxiérat portis équitatüs 
 ápértis. V. Syn.—Équitées, tirmz, ali. Phr—Alipédés tür- 
 mz. Ouisqué mérébat équo. 
 
 Équitó, às, avi, àtüm, àré. To ride horseback. Tér circum àstantem 
 livos équitàvit in orbes. V. Phr.—Équo ütór, véhór, véctor. 
 Équüm ágitó. Equi dri frenis torquéó. Dorso fértür équi. 
 
 Equüs, i. m. Horse. Hinc bellàtór équis càmpo sése ardüüs infert. 
 V. Syn.—Cérnipés, quadritpés, sdnipés, cáballüs, mannis. 
 Phr.—Fréná récüsans. Aspér fréna pati. Carpéré gramén 
 équós. Ad térram déflixit équis. 
 
 Eradicé, às, avi, àtüm, àré. To uproot. Di te éradicént, ita mé 
 miséram térritas. Ter. Syn.—Erüó, évéllé, éxstirpd. 
 
 
 
159 ESCA 
 
 
 
 
 
 Erad6, is, si, sim, éré. To strike out, to destroy. Syn.—Ràdó, ex- 
 püngó, evelló. 
 
 Erga. prep. Towards. Syn.—Vérsis, in, ad. 
 
 Ergastülüm, i. n. Prison. Syn.—Carcér. 
 
 Brgó. adv. Therefore. Fortinaté sénéx, érgo tia rürá manébint. 
 V. Syn.—lgitür, itaqué, ita, idé6, quaré, idcirco, quapropter, 
 quocirca. 
 
 Erigó, is, éxi, éctüm, éré. To set up, to raise. Atqué sólo proceràs 
 erigit alnos. V. Syn.—Tolló, attollé, extolló, efféró, evéhó, éx- 
 cit6, édücó, rélévó. Phr.—Ad cólüm dücó. Ad sidéra tolléré 
 palmas. C&loque àttolléré mdlém. To reanimate. Syn.—Tolló, 
 efféró. 
 
 Erípió, is, üi, eptüm, ér& To snatch away, to tear away. Eripit 
 hzréntés advérso littóré navés. H. Syn.—Rápió, abripio, prz- 
 ripid, tolló, ádimó, éxtdrquéd, détrahd, sübdücó, amóvéó, privó, 
 spólió, nüdó, éxüó. Phr.—Eripé leto. Mortalés eripíam for- 
 mam. Eripiünt ténébra lücém. 
 
 Erógitó, às, avi, àtüm, aré. To ask earnestly. Miratiis équüm, 
 noménqué décüsqué Erdgitat. Syn.—Rogé, rógitó, éfflagito. 
 
 Erógó, às, avi, àtüm, aré. To give. Syn.—D6, doné, largior, tríbüó, 
 distríbüó, impertiór. 
 
 Erró, às, avi, atüm, àr&. To wander. Millé máx Sicülis érrant in 
 montibüs àgna. V. Syn—Abérré, pérérró, discürró, vagor. 
 Phr.—Errat in àrmis. To err. Syn.—Décipié, fallór, óberro. 
 
 Errór, Oris. m. A wandering about. Palantés error cértd dé tramité 
 pellit. H. Syn.—Fléxüs, àmbàges, méandér, fallacia. 
 
 Erübéscó, is, tii, éré. To grow red. Sàxáqué roratis erübüissé rósis. 
 O. Syn.—Rtibé6. To be ashamed. Syn.—Rübéó. 
 
 Erüctó, às, avi, àtüm, aré. To belch forth. Syn.—Ejéctó, ejíció, 
 vómó, évomd. See Ejicio. 
 
 Erümpó, is, rüpi, üptüm, éré. To break forth. Erümpünt portis, 
 concürrítür. V. Syn.—Rüó, przcipitó, exsilió, exéó, elüctór. 
 Phr.—Stygíis érümpéré nitór ab oris. O. EÉrümpéré nübém 
 Ardébant. 
 
 Erüó, is, ti, ütüm, éré. To dig out. Antiquasqué dómos ávíüm cüm 
 stirpibüs imis Erüit. V. Syn.—Eradicé, exstirpó, evelló. To 
 bring forth to light. Syn.—Efféró, pàndó, exséró, détégo, 
 emittó. 
 
 Brvüm, i.n. A kind of pulse like the vetch. (See Appendix under 
 list of Trees, etc.) 
 
 Esca, Ex. f. Food, nourishment. Mémór illíüs ésc® Quie simplex 
 Olim tibi sédérit. H. Syn.—Cibis, álimentüm, nütrimentüm, 
 épülz, pabülüm. 
 
 
 
ESSEDUM 160 
 
 
 
 Essédüm, i. n. Gallic war-chariot. See Currus. 
 
 Esüríó, is, ivi & ii, itàm, iré. To be hungry. Syn—Famé prémór, 
 conficiór. Phr.—Collécta fátigát édendi Ex longo rabiés. V. 
 
 .,  Léntà dépérit illé fame. See Fames. 
 
 Et. conj. And. Syn.—Àc, àtqué, -qué. Phr.—Néc nón, néc nón ét. 
 Rém6 cüm fratré Ouirinüs. Also. Syn.—Étiàm, quóqué. 
 
 Éténim. conj. For. Syn.—Énim, nam, nàmqué, quippé. 
 
 Etiam. conj. Even, also. Syn.—Ac, ét, quoqué, paritér, quin, immo, 
 süpér, insüpér. 
 
 Etsi. conj. Although. Syn.—Licét, quamvis, quamquam. 
 
 Eügé&. interj. Fine! Well done! Syn.—Béné, pülchre, recte, probe. 
 
 Evàdó, is, si, sim, éré. To escape. Exsüpérátqué jügüm silvaque 
 évadit ópaca. V. Syn.—Fügió, aüfügló, éxcédd, exéó, erümpó. 
 
 Evaléé, és, ti, éré. To be able. At nón Dàrdániíz médicari cüspídis 
 ictüm Eválüit. V. Syn.—Possüm, valé6. See Possum. 
 
 Evànescó, is, ti, éré. To vanish. Et prócül in ténüem ex Ocülis 
 évantit auram. V. Syn.—Vanescó, ábéó, récéd6, discedó, fügió, 
 intércídó. Phr.—Ocülos fügiíó. Ténébris mé cóndó. Ex ócülis 
 fiigid. Spissis ndctis sé condidit ümbris. Ténüésqué récéssit in 
 auras. 
 
 Evéhó, is, exi, éctüm, éré. To carry. In pélagiis rapidis évéhit 
 amnis aquis. Tib. Syn.—Véhó, efféró, promovéd. To raise up. 
 See Extollo. 
 
 Evelló, is, élli & ülsi, ülsüm, ér&. To tear out. Néquicquam czno 
 ciipiéns evelléré plàntàm. H. Syn.—Velló, coónvelló, àvelló, 
 révelló, éeffódió, éerüó, éexstirpó, extrihó.  Phr.—Radicibüs 
 értita pints Concidit. Télümque alta ab radicé révéllit. Rüptis 
 radicibus arbór Vellitür. Teláqué confixis cértant évélléré mém- 
 bris. 
 
 Evénió, is, eni, entüm, iré. To go out of. Syn.—Exstó, émérgó. To 
 happen. Syn.—Fi1ó, cóntingó, obtingó, àaccidó.  Phr.—Non 
 hàéc siné niminé Divüm Evéniünt. Jt happens (impers). Syn.— 
 Fit, àccidit, contingit, obtingit. 
 
 Evéntis, fis. m. Event, result. Quisquis ab événti facta nótandá 
 pütát. O. Syn.—Casüs, sors, éxitiim, éffécttis, fortüná, Phr.— 
 Incerti rérum éventüs. Evéntiis belli varids. 
 
 Evért6, is, ti, süm, éré. To overturn, to destroy. Ait témpéstivam 
 silvis évértéré pinüm. V. Syn.—Vértó, sübvertó, destrüó, di- 
 rüó, erüó, prorüó, sübrüó, excidó, accidó, démdliér, éxscindó, : 
 sternó, prósternó, quatid, cóncütió, dejíció, détürbó, éxtürbó, ] 
 pérdó, péssümdó, frangé, affligó. Phr—Aéquaré sólo. Evér- 
 
 
 
 
 
 
 
161 EXANIMATUS 
 
 
 
 tere ab humo mé&nia. Pracipitemque dédit türrim. eiue 
 à cülminé Trojam. Has evertit ópes. 
 
 Evigiló, as, avi, atüm, aré. To watch. Et dücé stant aciés Hey re 
 suo. Cat. Syn.—Vigiló. 
 
 Evincé, is, ici, ictüm, éré. To conquer. See Vinco. To convince. 
 Syn.—Próbó, démonstró. 
 
 Evitabilis, is, é. Avoidable. Fréna dabat; dantem évitabilé télim 
 Conséquitür. O. Syn.—Vitabilis, élictabilis. 
 
 Evócó, às, avi, atiim, àr& To call forth, to summon. Animas hac 
 évdcat Orcó Meércüríüs. V. Syn.—VÓcó, àccersó, cíéó, Accid, 
 €xció, Excité, éxsüscitó. Phr.—ÁAvos átávosqué sépiilcris Evé- 
 cát. Manésqué sépilcris Elicit. See Resuscito. 
 
 Evóló, às, avi, àtüm, aré. To fly away. Madidis Nótüs évolat alis. 
 Syn.—VOl6, effügió, exéó, erümpó. See Fugio. 
 
 Evolvó, is, vi, & ólüt, ólatüm, éré. To roll out, to roll forth. Nidis 
 evolvünt sàxá lácertis. L. Syn.—VOolvó, provolvó, dévélvo, deji- 
 ció, detürbó. Phr.—Jactasque evolvéré silvas. To relate, to set 
 forth. Syn—Explicé, exponó, pàndó, rétégó, ápéríó, expromó, 
 edó. See Narro. To draw out. Syn.—Erüó, elíció, extráhó, 
 édücó, exproómó, éxcütió, extrüdó. To meditate. Syn.—VOlvó, 
 méditór. 
 
 Evómó, is, ii, itim, éré. To vomit forth. Syn.—Vómó, égéró, 
 érüctó, emittó, &jíció. 
 
 Exácüó, is, üi, ütüm, éré. To sharpen. Exácüünt alii vallos. V. 
 Phr.—Déntésqué Sábellicás éxácüit süs. Spicüláque exácüünt: 
 rostris. See Acuo. To excite. Syn.—Excitó, àccendó. 
 
 EÉxzquó, às, avi, àtüm, àré. To render smooth. To render equal. 
 Syn.—Aeéquó, ádzquó. To resemble. Syn.—Aéqué, Xquipard, 
 áccedó. See Similis. 
 
 Exágitó, às, àvi, àtüm, àr&. To pursue. Exigitant et lar et türbá 
 Diania fürés. O. Syn.—Ágitó, ágó, inséquór, séectór, inséctór, 
 ürgéó, inst6, pérséquór. Phr.—Exigitaré féràs. To torment. 
 Syn. —Agitó, jàctó, inséctór, exércéó, vexó, türbó. 
 
 Examén, inis. n. Swarm of bees. Ut cüm primi nóvi dacént é&- 
 amina reges. V. Syn.—Agmén. Phr.—Favis émissá jiivéntis. 
 Péndét ét éxàmén ramd frdndénté. Apés éxàámíná céndént. 
 Incértá vólànt cxloque exámíná lüdünt. 
 
 Examin6, às, avi, àtüm, àré. To examine, to weigh. 'Témpüs éràt 
 quo Libra parés examinát horas. L. Syn.—Libró, poóndéró, 
 &quó, exiquó. 
 
 Exánimàtüs, 4, im. Out of breath. EÉxániímàtá séquéns impingérét 
 agmina müris. V. Syn.—Anhéliis, Aanhélans, éxanimis. 
 
EXANIMUS 162 
 
 Exanimiis, 4, im. Jnanimate. Exanimimque aüro córpüs véndébat 
 Achillés. V. Syn—Exsanguis, mortüüs. Half-dead with fright. 
 Syn.—Sémianimis, améns. Phr.—Exanimés trépidaré. 
 
 Exánimó, às, avi, àtüm, aré. To deprive of life.. Syn —Enécé. See 
 Occido. 
 
 Exardé6, és, si, süm, éré. To take fire, to burn. Tlión exàrsit to- 
 
 tümque abscéssit in ignés. V. Fig. Syn.—Ardéó, ardescó, ex- 
 
 àrdescó, inflammér. Phr.—Dólór exarsit in imis Ossibüs. 
 
 Exàrmó, as, avi, atim, àré. To disarm. Exarmatqué ditcém. Phr.— 
 Arma détráhó, rápió, aüféró. Armis nüdó, éxitd, spólió. 
 
 Exaüdió, is, ivi & fi itim, iré. To hear. Hinc éxaüdiré vócées et 
 seéva sónàré Vérbéra. V. See Audio. To listen to prayers. 
 Phr.—Süpplicis éxaüdiré précantis. Annüó votis. Aüdió pré- 
 cántem. Adrés praàberé précanti, Préces excipió. 
 
 Exczc6, as, avi, atüm, aré. To blind. See Caeco. To obstruct. 
 Syn.—Obstrüó, pr&clidé, claüdó, obtüró. 
 
 Excéd6, is, ssi, ssim, éré. To go out, to depart. Si jübéàt patria 
 damnatum éxcédéré terrà. M. Syn.—Abéé, discédó, récédé, 
 fügió, egrédiór, linqué, rélinquó, deséró. Patriaque éxcédéré 
 suadét. Regnis excessit ávitis. To die. See Morior. To sur- 
 
 . pass. Syn.—Vincó, süpéró. 
 
 Excelló, is, ti, ér&. To excel, to surpass. Omnibüs ornatüm vólüisti 
 excelléré rebüs. Lr. Syn.—Süpéró, éxsüpéró, Eminéd, süpér- 
 emínéó, przstó, pratéréó. See Supero. 
 
 Excérnó, is, crévi, cretüm, éré. To separate. Jàmque inde éxcér- 
 
 . néré parvos. Syn.—Sécérné, sépáró, selígó. 
 
 Excerpó, is, si, tim, éré. To extract. Quid? cüm Picénis éxcér- 
 péns sémina pomis Gaüdes? H. Syn.—Colligó, delígó, decerpó. 
 To except. Syn.—Excipió. 
 
 Excidiim, fi. n. Ruin, destruction. Hic pétit éxcidiis ürbem misér- 
 Osqué pénàtes. V. Syn.—Rüiná, cladés, castis, pernicies. See 
 Clades, Ruina, Everto. 
 
 Excidó, is, i, éré. To fall. Excidit, ét miséré voxqué cólorqué 
 fügit. O. Syn.—Cidó, décido, labor, collabór, procümbó, de- 
 
 . fició. Phr.—Excídéràt cirri. PFülmini c@l6  Excidérànt. 
 Sübitoqué dóloré Collàpsüs cécidit. Excidit oré néfas. To es- 
 cape. Syn.—Exé6, abé6, labor, fügió, effügió. 
 
 Excidó, is, di, stim, éré. To cut. Cólümnas Rüpibüs excidünt, scénis 
 -déc6ra alta fütüris. V. Syn—Czd6. To destroy. See Caedo. 
 
 Excié6, és, ivi, itim, éré & Exció, is, ivi, itüm, iré. To summon 
 forth. Forté süém látébris véstigia cérta sécüti, Excivéré cánes. 
 'O. Syn. Extrüdó, éxtirbé, evócó. To excite. Syn.—Com- 
 móvéó, concitó. 
 
 
 
 $ 
 E 
 " 
 
163 EXCUTIO 
 
 
 
 Excipió, is, epi, éptim, éré. To take from, to draw from. Quémne 
 égo éxcépi ex mari? Plaut. Syn.—Edücó, extráhó. To re- 
 ceive. Syn.—Accipió, cápió. To except. Syn.—BExcérpó, sé 
 pono, détráhó, sübtráhó, éximó, démó. 
 
 Excitó, às, avi, atüm, aré. To call out. See Voco. To arouse. See 
 Expergefacio. To provoke. Syn.—Proóvócó, süsciító, móvéó, 
 cíéó. To animate. Syn.—lIncité, concitó, süsciító, éxsüscitó, 
 ádhortór, àccéndó, ácüó, commóvéó, stimüló. 
 
 Exclüdó, is, si, stim, éré. To exclude. Astra figaté, précdr, totoque 
 exclüdité cael6. Syn.—Arcéó, próhibéó, éjicié, expelló. Phr.— 
 Exclüdit sands Hélíconé póétàs. H. Quos nón dübitas exclü- 
 déré templo. 
 
 Excogitó, às, avi, àtüm, àré. To think. Excogitavit hómó ságax ét 
 astutüs. M. Syn.—Cogitó, méditór, fingó, invénió. 
 
 Excóquó, is, oxi, Octüm, éré. To cook. Excóquitür flammis scópü- 
 lis. Syn.—Cóauó. pércóquó. 
 
 Excórs, Ordis. adj. Foolish, silly. Syn—Améns, stültüs. 
 
 Excubi&, arim. f. Guard, watch. Intéréa vigilum excübíis obsidéré 
 portas Cara dátüs. V. Syn.—Cuüstodiá, custodes, vigilés. Phr.— 
 Fidüsque àd limina cüstos Ponitir. In státioné mánebànt ex- 
 cübíe. See Custodia. 
 
 Excübitór, Gris. m. Sentinel, guard. Syn.—Cuüstos, excübíze, vigiles, 
 custodia. 
 
 Excübó, às, ii, itim, aré. To be on guard. Syn.—Pérnécté, vigiló. 
 Phr.—Véstíbülum insOmnés sérvant. Süccedünt sérvantqué 
 vicés. Cómmiüni pdrtam státioné ténebant. Discürrünt vári- 
 àntqué vices. Müros qui milité sérvent. 
 
 Excüdó, is, di, stim, éré. To strike out. Ac primüm silici scintillam 
 excüdít Achatés. V. Syn. —Elicié, excütió, extandó. To forge. 
 Syn.—Cüdó, procüdó. Fig—To compose. Syn.—Componó, 
 elücübró, fingó. 
 
 Excürró, is, ri, rsüm, éré. To make sorties, to run forth. Syn.— 
 Incürró, éxcürsÓ, vágór. 
 
 Excüsabilis, is, €. Excusable. Syn.—EÉxcüsandüs. Phr—Vénia 
 dignüs. 
 
 Excüsó, às, avi, atim, àré. To excuse. Qua pótés excüsá, néc Amici 
 déséré caüsam. O. Phr.—Criminé, cilpa pürgó, libéró, éximé. 
 
 : Verbis déféndó. Excüsàt crimén lacrimis. Cülpàm prxtéxit 
 honést6 nominé. Ergd déis fratriqué móràs éxcüsát. Dicéré 
 éxcisantia vérba. 
 
 Exciiti6, is, üssi, üssüm, éré. To strike out, to stamp out. Dé crini- 
 bis éxciitit ignem. O. Syn —Déjici6, décütió, éjicié, extürbó. 
 
EXECRABILIS 164 
 
 
 
 Phr.—Scéptris éxctitiéré süis. Excütiat Teücros vallo. To agi- 
 tate. Syn.—Quátió, quàssó, concütió, jacto. To hurl. Syn.— 
 Jácülór, mittó, émitto, contorquéó. To drive away. Syn.— 
 Arcéó, depelló, avertó, ejíció. 
 
 Exécrabilis, & Exsécrabilis, is, & Accursed. Syn.—Exsécrandis, 
 detestandüs, ábomínandüs, éxsécrattis, horrendüs. 
 
 Exécrór & Exsécrór, aris, àtüs sim, ari. To curse. Et térram 4ltri- 
 cém sivi exsecrámür Ulyssis. V. Syn—Détéstér, ábomínór, 
 dévóvéó. Phr.—Diris devóvéó. Diris ónéró. Cápiti dirá cánó. 
 Dirá précór. Vérba éxsécrantia edó. 
 
 Exédó, is, édi, ésiim, ér&. To eat. Misérabilé türpés Exédéré cápüt 
 tínézc. Syn.—Edé, ádédó, rodó, corrodó, pascér, dépascor. To 
 devour, to ruin. Syn.—Édó, pérédó, absümó, cOnsiimd, carpo, 
 rod6, dépàscór, cdnficié, cóquó, macéré, pérdó, destrüó, attéró, 
 evertó. Phr.—Silvas éxédérat àrdór Flàmméüs. Mónümentá 
 Muültá vétistas éxédit. Mors lénta jácentis exedit püérilé décüs. 
 
 Exémplar, aris. n. Model. Utilé propósüit nobis éxémplar Ulyssém. 
 H. Syn.—Exémplim, imagé, spéciés. Phr.—Vos éxémplaria 
 Grca Noctürnà vérsaté mani. 
 
 Exémplim, i. n. Model, type. Syn.—Exémplár, éxémplaré, spéci- 
 mén. Phr.—Préabére éxémpliim. H&c éxémpla dabat. 
 
 Exé6, is, ivi & fi, itam, iré. To go out. Quamvis mülti méis exiret 
 victima séptis. V. Syn.—Egrédiór, évadó, excédó, abéd, ab- 
 cédó, discedó, éxsilió, érümpó, proórümpó, rüó, éxcürró, evóló. 
 Mé pédém efféró. Mé proripió. Excéssére ádytis G6mnés. Qua 
 gressum éxtiiléram répétó. Agmina sé fündünt portis. Célérém 
 quo rapis téctis pédem. Quóties dé limíné móvérát ünüm Pro- 
 tüléràtqué pédem. Spiritüs exit in aürás. 
 
 Exéquix & Exséquiz, àrüm. f. Funeral rites.  Praeclariqué dócent 
 Fünérís éxséquiz. O. Syn.—Fünüs, fünérá, süpremá, fünéris 
 hónór. Phr.—Exséquialis hónos. Rité sólütis Exséquiis. Miti- 
 büs éxséquiis adés. See Funus. 
 
 Exéquór, éris, écütüs süm, 1. To execute, to accomplish. Jüssá 
 timén divum éxséquitir clàssemqué révisit. V. Syn.—Coón- 
 fíció, fácéssÓ, 4g6, pérágó, absolvó, impléó. Phr—Impériaim 
 célér exséquitür. Própére exséquitür przceptá Sibylla. 
 
 Exércéó, és, tii, itiim, éré. To exercise. Quam sit üterqué libens 
 cénsébo éxércéát artém. H. Syn.—Profitéór, cóló, füngór. To 
 agitate, to torment. Syn—Véx6, prémó, ürgéó, fátigó, in- 
 séctór, inséquór, jáctó. 
 
 Exércitis, is. m. Army. Jamque ómnis campis éxérciítüs ibat 
 Apértis. V. Syn.—Aciés, àgmén, cóhors, phalanx, türmá, copix, 
 
 
 
165 EXILIUM 
 
 
 
 légió, mániplüs, mantis, àrmàti, milés, milités. Phr—Dénsis 
 aciés stipata cátervis. Fülgéntés aré catérvas. Aciés stétit Or- 
 diné certo. Désuétaqué bello Agmina ín àrmá vócát. See Ag- 
 men, Acies. 
 
 Exéró & Exséró, is, üi, értüm, éré. To thrust out. Tia nànti pro- 
 téndé mánüm, ti, Pisó, laténtém Exséré. L. Syn.—Exsertó, 
 edücó, prómó, éxpromd, osténdó, nüdó, detégó. Phr.—Exsérit 
 ensem. 
 
 Exhaló, às, avi, àtüm, àré. To breathe out. Quiz ténüem éxhalat 
 nébülam fümosqué vólücrés. V. Syn.—Hialó, spiró, exspiró, 
 süspiró, éffündó, emittó, mittó. 
 
 Exhaürió, is, si, stim, iré. To exhaust, to empty. Syn.—Hauürió, 
 exsiccó, ebibó. To sustain to the end. Syn.—Perpétior, ex- 
 antló, defüngór. 
 
 Exhíbéó, és, üi, itüm, ér&. To exhibit. Exhibéat vültüs noxqué 
 diésqué tüós. O. Syn.—Ostendó, édó, prodó, proferó. To ren- 
 der. Syn.—Facio, effició, reddó. 
 
 Exhiláró, às, avi, àtüm, aré. To rejoice. Exhilirent ipsós gaiidia 
 nostra Déos. M. Syn.—Hiláró, obléctó, récréó. See Hilaro. 
 
 Exhorréó, és, ti, éré. To shudder. Syn.—Horréó, frémó, rigéó, éx- 
 horréscó, obrígéó, rígescó. To fear. See Timeo. 
 
 Exhortér, aris, atiis süm, ari. To urge, to encourage. Et nóminé 
 quemqué vócando Exhórtatür équos. O. Syn.—Hortór, ádhor- 
 tor, àccendó, ácüó, excitó, concitó, incitó. See Hortor. 
 
 Exigó, is, égi, àctüm, éré. To drive out, to drive away. Ait exigit 
 ümbér Nàré ságax é collé féras. Syn.—Agé, abigé, depelló, 
 éjicid. Phr.—Exigit & stratis corpüs. To excite. Syn.—AÀgó, 
 impelló, pelló. To pass, to traverse. Syn.—Agé, dégé, transigé, 
 dücó, tràdücó. To pierce. Syn.—Transfigé, tránsfódió, transa- 
 digó. 
 
 Exigüüs, 4, im. Little, feeble, small. Et quàmvis igni exigüo 
 própératá máderent. V. Syn.—Parviis, módicüs, hümilis, exi- 
 lis, gracilis, ténttis, brévis, àngüstiüs. 
 
 Exilié, & Exsilié, is, di & ii, ültüm, iré. To leap, to jump. Syn.— 
 Salio, prosilis, émicó. To leave hastily. Syn.—Prosilió, rüó, 
 erümpó, prZcipitó. | 
 
 Exilis, is, & Small, thin, narrow. | Syn.—Grácilis, téniiis, éxigitiis, 
 àngüstüs, macér. Phr.—Dómüs exilis Plütoniá. 
 
 Exiliüm & Exsiliim, fi. n. Exile. Exsilioqué dómos ét dülciá limíná 
 lnquünt. V. Syn.—Fügá. Phr.—Miséro mihi démüm Ex- 
 silium infelix. Pátríaque éxcédéré suadét. Nos pátriam fügi- 
 müs. See Exul. 
 
 
 
EXIMIE 166 
 
 Eximié. adv. Excellently. Syn.—Egrégie. See Bene. 
 
 Eximiüs, 4, im. Superior, remarkable. Quattüór éximids prestanti 
 córpóré taüros. V. Syn.—Egrégíüs, excellens, insignis, pra- 
 stans, pr&clarüs. See Egregius. 
 
 Eximó, is, émi, émptüm, éré. To take away.  Eximit ipsa diés 
 omnés dé córpóré méndàs. O. Syn.—Aüféró, erípió, tolló, 
 démó. To deprive. Syn.—Adimé, eripió, nüdó, spólíó, privó. 
 To deliver. Syn.—Libéró, solvó, sübdücó, éxpédio. 
 
 Exin, Exindé. adv. Thence. Syn.—Dein, deindé, hinc, indé. See 
 Deinde. 
 
 Existó, & Exsisté, is, stiti, stitüm, éré. To stand forth, to appear. 
 In lücem éxsistünt primérdia rérüm. Lr. Syn —Exsté, éxéo, 
 prodé6, éminéó, éxdridr, sürgó, éxsürgó, àpparéó, emérgó. 
 Phr.—Exsistit toto corpóré südór. To exist. Syn.—Süm, 
 exstó. 
 
 Exitialis, is, é, & Exitidstis, 4, im. Fatal, deadly. Syn.—fFatàlis, 
 fünéstüs. 
 
 Exitiim, ii. n. Ruin, destruction. Exitiim Troj& nostrique orbà- 
 tor, Achillés. O. Syn.—Pérniciés, cladés, rüiná. . Phr.—Agris 
 témpéstas tülit exítiam. Una dies dabit exitio. 
 
 Exitis, fis. m. Exit. Syn.—Abitüs, discéssüs, récésstis, effüglüm, 
 itér. Result. Syn.—Cásüs, eventüs, süccessüs, res. Phr.— 
 Exitiis Acti próbát. Exitüs aüspício gráviór. Exiítüs accessit 
 verbis. Death. See Mors. 
 
 Bxóléó, és, evi, étüm, eré. To become obsolete. Syn.—Obsólescó, 
 ábóléór, àntiquór, cádó. 
 
 Ex6nér6, às, àvi, atüm, àr&. To relieve of one's burden. Possümüs 
 impósiítis cápüt exónéraré ténébris. O. Syn.—Lévó, süblévó. 
 Phr.—OÓnüs déponó, libéró. Corpüs pondéré solvó. 
 
 Ex6ptabilis, is, & Desirable. Syn.—Optabilis, optàndüs, éxdp- 
 tàndüs. 
 
 ExOptó, às, avi, àtüm, aré. To desire earnestly. | Syn.—Optó, pér- 
 Optó, pércüpió, expétó. See Cupio. 
 
 Ex6rdi6r, iris, sis sim, iri. To commence. Syn.—Otrdiór, incipié, 
 süscipió, aggrédiór, aüspicór, InchóÓó. 
 
 Exordium, ii. n. Beginning. Expédiam et primi révécabo éxérdia 
 pügnze. V. Syn.—Exoórsüs, éxorsá, principiim, ingréssis, 
 órigó. 
 
 Éxoríór, iris, rtüs süm, iri. To be born, to appear. Syn.—Óríór, 
 nàscór, exsürgó, sirgd. See Orior. 
 
 Ex6r6, às, avi, atüm, aré. To beseech earnestly, to obtain by prayer. 
 Syn.—Oró, plàcó, sedó, flécté. See Precor. 
 
 
 
167 EXPILO 
 
 
 
 Expalléó, és, ti, éré. To grow pale. See Palleo. To fear. Syn.— 
 Formidó, éxpavéo. 
 
 Expand6, is, di, ansim & assim, éré. To expand, to extend. Syn.— 
 Pando, explicó, extendó, ápérió, effündó, spargd. 
 
 Expédió, is, ivi & ii, itüm, iré. To deliver from. N6n mortis laquéis 
 éxpédiés cápüt. H. Syn —Eximé, libéró, solvó, sübdücó. To 
 explain. | Syn.—Pàndó,  éxplicó. Phr.—Expédiant dictis. 
 Promptiüs expédiàm. 
 
 Expédit. impers. It is better, convenient. Syn.—Prodest, condücit. 
 Phr.—Utilé ést. 
 
 Expelló, is, tli, ülsüm, éré. To expel, to chase. Syn.—Pelló, ejíció, 
 déjicié, exigó, abigd, àrcéó, detürbó. See Pello. 
 
 Expéndé, is, di, sum, éré. To weigh. Expénde Hànnfbilem: quot 
 libras in dücé siimmé Invéniés? J. Syn.—Péndó, pondéró, éx- 
 amiínó. See Pondero. To examine. Syn.—Péndó, pérpéndo, 
 pondéró, zstímó, éxàminó, exquiró, discütió, excütió, éxigo. 
 Phr.—Omnés éxpéndéré casiis. Méritis éxpéndéré catisam. To 
 pay. Syn.—Pénd6, 146, solvó. Phr.—Scélüs expéndissé mérén- 
 tem Laócóontá férünt. 
 
 Expérgefácíó, is, éci, àctüm, éré. To awake. Expérgéfactiqué sé- 
 quüntür Ínànii sxpé. L. Syn.—Excitó, süscitó. Phr—Som- 
 nim, sOporém Adimé, eripió, fügó, türbó. Somno éxciéo, exció. 
 Somnos àbrümpit cürá sálübrés. Orta dies sopitàs excitát ürbes. 
 Excütíam somnós. 
 
 Expérientiá, x. f. Experience. Apibiis quanta éxpériéntia parcis. 
 V. Syn.—Üsüs. Phr.—Cognita rés isi. Res observatá cólonis. 
 Rerum éxpériéntia doctá. See Usus, Prudentia. 
 
 Expérimentüm, i. n. Trial. Syn.—Téntàmén, téntàméntüm, éxpéri- 
 éntia, péricülüm. . 
 
 Expériór, iris, értiis sim, iri. To prove, to experience. Syn.— 
 Téntó, exploró, idéó, sübéó. Phr.—lré pér invitas expériémür 
 aquas. Türnum éxpériatiir in àrmis. To obtain. Syn.—Ténto, 
 aggrédiór. 
 
 Expérs, tis. adj. Inexperienced. Syn.—Ridis, ignàrüs, inéxpértis, 
 inscíüs. Lacking. Syn.—Caréns, égéns, indps, éxsdrs. Phr.— 
 Expérs ündzqué cibiqué. 
 
 Expétó, is, ivi & ii, itim, éré. To desire earnestly. Syn.—Opté, 
 ardéó, cüpió. To seek. Syn.—Arcéssó, qu&ró. 
 
 Expiló, às, avi, atüm, àré. To pillage. Ipsum éxpilàvit nümén ad 
 lamén süüm. Phaed. Syn.—Diripíó, spolis, pradór. See 
 Praedor.. i 
 
EXPIO 168 
 
 
 
 Expió, às, avi, atüm, aré. To expiate. Digito et lüstralíbüs anté 
 sálivis Expiit. Pers. Syn.—Pió, pürgó, àblüó, deléó. Phr.— 
 Cui dábit partes scélüs expiandi Jüpitér. H. See Pio, Purgo. 
 
 Expléé, és, evi, etum, éré. To fill, to complete. Dim scribo, éxplévi 
 totas céras quattüór. Plaut. Syn.—lmpléó. To accomplish. 
 Syn.—Absolvó, cónfíció, pérficio, pérágó. To content, to sati- 
 ate. Syn.—Sátió, sátüró. 
 
 Explicó, às, avi, atüm, aré, & wi, itàm, àr&. To unfold, to develop. 
 Syn.—Pandó, évolvó, expandó, diffündó. To bring forth. Syn.— 
 Proómó, éxpédió, dépromó. To relate. Syn.—Pandó, évolvó, 
 enarró, ápérió, expédió, énodó, enücléó, explanó. 
 
 Expl6d6, is, si, sim, éré. To drive off with a noise. Fig—To hiss. 
 Syn.—Réspüó, impróbó, sibild. 
 
 Exploratór, orís. m. Explorer, scout, spy. Syn.—Spécülàtór. 
 
 Exploró, às, àvi, àtüm, àré. To examine. Fines et littórá gentis 
 Diversi éxplorant. V. Syn.—Inquiró, lüstró, rimór, scrütór, 
 3bsérvó. Phr.—Exiré lócosqué Exploraré nóvos. Déxtérá moti 
 Cxcum itér explorát. To spy upon. Syn.—Spécülór, circüm- 
 spíció, quaeró. To attempt. Syn.—Ténté, éxpériór. 
 
 Expólió, is, ivi & fi, iré. To polish, to embellish. Syn.—PÓlió, pér- 
 polis, excóló, éxornó. 
 
 Exponó, is, dsiti, itàm, éré. To set out, to set before. Expósüit méa 
 mé pópülo fortüná vidéndim. O. Syn.—Objició, propónó, pr&- 
 b&ó, efféró. To explain. Syn.—Explícó, énàrró, explànó, pan- 
 dó, proféró, elóquór, exproómó.  Phr.—Véràm vérbis éxpdnéré 
 caüsàm. Errorés expósüitqué sis. 
 
 Exportó, às, avi, àtüm, aré. To carry away, to transport. 'Tüm cór- 
 pora lücé cáréntüm Exportànt téctis. O. Syn.—Efféró, aüféró, 
 édücó, àbdücó. 
 
 Exposcó, is, póposci, itüm, éré. To ask earnestly. Séd votis préci- 
 büsqué jübent éxposcéré pacém. V. Syn.—POscó, pétó, flagitó. 
 Phr.—Poscére ópém. llíácos aüdiré lábores Éxposcit. See Peto. 
 
 Exprim6, is, éssi, essüm, éré. To press forth. Utqué liquor rari sib 
 pondéré cribri Manat ét exprimitür pér dénsa foramina süccüs. 
 O. Syn.—Elici6, édücó, éxtráhó, éxtorquéó.  Phr.—Mádidas 
 exprimit imbré cómàs. To express. Syn.—Effingó, imitér. To 
 announce. Syn.—Elóquór. 
 
 Expróbró, às, avi, àtüm, àr& To reproach. Est aliquam ingrato 
 mérítum exprobràré vólüptàs. O. Syn.—Objicio, objectó, dp- 
 ponó. See Culpo. 
 
 Exprómó, is, psi, ptüm, éré. To bring forth. Dülces Müsàrum éx- 
 proméré füitüs. Cat. Syn.— Proómó, édücó, efféró, proféró, edó. 
 Phr.—MaGstàs éxpróméré vocés. Exproméré ménté quérelas. 
 
 
 
169 EXSPIRO 
 
 Éxpügnó, às, avi, àtüm, aré. To take by assault. Me dücé, Dar- 
 dániüs Spartam éxpügnavit. V. Syn.—Vincó, evincó, süpéró, 
 débéll6, occüpó. Phr.—Séd dim pérrümpéré portas obsidioné 
 parat. To take by force. Syn.—Elici6, extorquéó. 
 
 Expüngó, is, xi, ctiim, éré. To efface. Püpillamve ütínàm, quém 
 proximüs hérés Impéllo, expüngàm! Pers. Syn.—Deléó, rado, 
 tolló. See Deleo. 
 
 Exquiró, is, sivi, sitüm, éré. To seek. Exquiritque aüditqué vírüm 
 montiménta priorüm. V. Syn.—Quzró conquiró, inquiró, ré- 
 quiró. Phr.—Ümbrosam éxquiréré vallem. Lócüm similem 
 exquirünt. See Quaero. To demand. Syn.—Or6, poscó, rógó, 
 flagitó, efflagitó, expostüló. 
 
 Exsanguis, is, é. Bloodless. Itir in éxsanguém pópülüm belliqué 
 jacéntis Rélliquias. Phr.—Sanguiné cáréns. Dead. Syn.—Ex- 
 ánímis, mortüüs. Pale with fright. Syn.—Palléns, pallidus, 
 semiánímis. Feeble. Syn.—Fràctüs, effetüs. 
 
 Exsátió, às, avi, àtüm, àré. To satisfy, to satiate. Mültoqué crüóré 
 Exsatiaté, viri, plenos rübigínis enses. Syn.—Satiird, sátió, 
 expléó. 
 
 Exscindó, is, idi, issüm, éré. To cut down. Pré&ciptiis séd énim 
 lábór ést éxscindéré déxtra Oppósitàs rüpés. Syn.—Sécó, 
 scindó. Phr.—Geéntem éxscindéré férró. 
 
 Exsécó, às, ii, éctüm, àré. To cut. Syn.—Sécó, scindó, éxscindó. 
 To retrench. Syn.—Détrahé, tolló, sabdücó. 
 
 Exsolvó, Is, vi, dlitim, éré. To unbind, to deliver. Exsolvit glaciém 
 nodosqué rélaxát. Lr. Syn.—Solvó, libéró, expédió. Phr.— 
 Exsolvéré néxüs. Toto paülatim éxsdlvit sé corpóré. Meque 
 his éxsolvité cüris. Exsolvit prómissá. 
 
 Exsors, ortis. adj. Having no share in, deprived of. Syn.—Expérs, 
 caréns, égéns. Extraordinary. Syn.—lInsignis, exímíüs, prz- 
 stans. 
 
 Exspátiór, aris, atts süm, ari. To extend out, to wander from side 
 to side. 'Syn.—Spátiór, érró, vágór, divágór, excürró, effündór, 
 diffündór. 
 
 Exspéct6, às, avi, atüm, àré. To expect. Armáàtiqué cávis éxspéc~ 
 tant türríbüs hostem. V. Syn.—Oppériór, mánéó. To delay. 
 Syn.—Mané6, mórór, cünctór, hzaréó.  Phr.—Sisté grádüm. 
 Quis tantie ténüeré more? Parvi tempórís addé móràm. To 
 hope. See Spero. 
 
 Exspir6, às, avi, àtüm, àré. To breathe out. Sanguinis éxspirans 
 cálídüm dé péctóré flimén. Lr. Syn.—Exhaló, exsibíló. To die. 
 Syn.—Animam, vitàm éxhaló. See Morior. 
 
 
 
EXSTINGUO 170 
 
 
 
 Exstingud, is, xi, ctiim, éré. To extinguish. Patlatim exstinguitür 
 ignis. O. Syn.—Restinguó. Phr.—Flàmmas, ignes, lacém ainda 
 flüctíibüs süpéró, dómó. Gélidis réstinguéré fontibüs ignes. Nec 
 flammas supérant ind. To destroy.  Syn.—Abóléó, deléó, 
 déstrüó. 
 
 Exstirpó, às, àvi, atüm, àré. To uproot. Syn.—Eràádicó, érüó, éx- 
 türbó, avelló. To snatch away.  Syn.—Velló, avelló, evelló. 
 Exst6, às, stiti, aré. To stand out. Torpént molé nóva, et sümmis 
 vix córnibüs éxstant. V. Syn.—Emínéó. To survive. Syn.— 
 
 Süpérstó. To exist, Syn.—Exsistó, vivó, sim. 
 
 Exstrüó, is, üxi, üctüm, éré. To build. Pülchràmque üxoríüs irbém 
 Exstrüis. V. Syn.—Aedificó. To accumulate. Syn.—Strüó, 
 aeggéró. 
 
 Exsüdó, as, avi, àtàm, aré. To perspire. Exsüdát initilis hamór. V. 
 Syn.—Sid6, stilló, éxstilld. 
 
 Exstipérabilis, is, &. Surmountable. Syn.—Süpérabilis, dómabílis. 
 
 Exsüpéró, às, avi, àtüm, aré. To surpass. Syn.—Süpéró, süpér- 
 éminéó. To pass over. Syn.—Trànsmittó, tránscürró, trajicio. 
 To conquer. Syn.—Süpéró, przstó, vincó. 
 
 Exta, orüm. n. Entrails. Làncibüs ét pandis fümàntíi reddimüs 
 extá. V. Syn.—Viscérá, fibra. See Viscera. 
 
 Extabéscé, is, ti, éré. To waste away. Réfügére Ócüli; corpüs 
 mácie éxtàbüit. Syn.—Tabé6, tabéscó, màrcescó. Phr.—Tabé 
 confíciór, exédór. To grow old. See Senesco. 
 
 Extemplo. adv. Straightway. Syn.—Státim. 
 
 Extendó, is, di, süm, éré. To extend. Exténditir ina Horridá pér 
 Jàtos aciés Vilcania campos. V. Syn.—Paàndó, expàándó, pro- 
 tendó, éffündó, diffündó, explícó, porrígó, proféró, prodücó, 
 dilató. Fig. Syn.—Própagó, diffündó. To prolong. Syn.— 
 Proféró, prodücó, protráhó. To augment. Syn.—Aügéó, àm- 
 plíficó. 
 
 Exténüó, as, avi, àtüm, àr&. To weaken, to diminish. Quod pótés, 
 exténüa forti mala cordé férendo. O. Syn.—Ténüó, atténüó, 
 mínüó, imminüó. 
 
 Extéri6r, iis, Oris. adj. Exterior, outside.  Syn.—Extérnüs, éxtéris. 
 
 Extérmínó, às, avi, atüm, aré. To banish. Syn.—Expelló, amandé, 
 rélegó. See Expello. ; 
 
 Extérnüs, 4, im. External, foreign, strange. Arcébatqué süis éx- 
 térnds finibüs 6mnés. O. Syn.—Extérüs, Aliéniis, éxtranéis, 
 bàrbárüs, pérégrinüs, aliénigéna, advéná. Phr.—Externa à sédé 
 próféctüs. Générés éxtérnis àffóre ab Gris. 
 
 
 
a ak EXURO 
 
 
 
 Extéró, is, trivi, tritüm, éré. To rub off, to trample upon. Syn.— 
 Téró, calcd. To break. Syn.—Fràngó, comminüó. 
 
 Extolló, is, tüli, elatim, tolléré. To raise up, to elevate. Torvos 
 extollit ad ethéra viltis. O. Syn. —Tollo, attolló, efféró, educó, 
 erigó, evéhó. To praise. See Laudo. 
 
 Extorquéó, és, si, tüm, eré. To snatch by force. Syn.—Rapio, 
 eripió, aüféró, elíció. 
 
 Extrihó, is, àxi, actiim, éré. To draw out of. Vivüm püérum éx- 
 trahat alvo. H. Syn.—Prómó, éxprómó, edücó, elíció. 
 
 Extrémo & Extrémiim. adv. For the last time, finally. Syn.—St- 
 prémüm. Phr—E£Extréma jim in morté. Extréma hora. 
 
 Extremüs, a, im. Last. Iliaci cinérés et flamma éxtréma méorum. 
 V. Syn.—Ültímüs, süpremüs, nóvissímüs. Phr—Extrémés 
 püdéàt rédiissé. Düràré in extremüm.  Fig.— Extremá pati. 
 
 Extric6, às, Avi, àtüm, aré. To draw out, to extricate. Extricata 
 dénsis Cérva plágis. H. Syn.—Expédió, solvá, libéró. 
 
 Extrüdó, is, si, stim, éré. To push out, to thrust out. Mé nünc ex- 
 trüsisti ex zdibüs. Plaut. Syn.—Ejíció, éxpéllé, detrüdó, de- 
 türbó. 
 
 Extündó, is, üdi, üsüm, éré. To beat out. Asinüs, üt vidit férum 
 Impüné l&di, calcibiis frontem extüdit. Phaed. Syn.—Elicié, 
 excütió, expelló, extürbó. To forge. Syn.—Cuüdó. 
 
 Exül (Exsül), ülis. m. Exile. Exsül áb octava Máriüs bibit,.et 
 früítür Dis Iratis. J. Syn—Extorris, éjéctüs, pülsüs, expülsüs, 
 extürbatüs, rélegatüs. Phr.—Pátria pülsüs, cárens. Pátríis pul- 
 stis. Patria cedéré. Patriis exül 4b oris. Fat6 prófügüs. See 
 Exilium. 
 
 Exülcéró, às, avi, atim, aré, To render sore. (Transf.) To aggravate. 
 Syn.—Exacérbé, exaspéró, irritó. 
 
 Exüló (Exsüló), às, avi, atüm, àré. To be exiled. Phr.—Patriis 
 éxpéllor ab oris. Phr.—Pátríàm linquó, fügió. Patria arcéér, 
 ejiciór. Prófügüs erró. Ignota constitit exsül hümo. 
 
 Exültó (Exsültó), as, avi, àtüm, aré. To leap up. Syn.—Exsilió, 
 sübsilió, émicé. Fig—See Gestio, Laetor, Superbio. 
 
 Exündó, às, avi, atüm, aré. To inundate. Pr&rüptum éxindat 
 pélágüs. Syn.—Efflüó, effündór, exspátiór, excürró, evágór. 
 
 Exüó, is, Ui, ütüm, éré. To take off. Syn.—Ponó, déponó, rejició, 
 mittó, nüdó, démitt6. Phr.—Véstem nüdó, deponó. Ex hüméris 
 vestem rapid. To despoil. Syn.—Spólió, nudó, erípió, détráhó, 
 ádimó. See Nudo. 
 
 Exüró, is, ssi, stim, éré. To burn. Inféstum éliitir scélüs aüt éx- 
 üritür igni. V. Syn.—UÜró, idüró, combüró, crémó. Phr.— 
 
EX UVLAE 172 
 
 
 
 
 
 Pictás exüré cdrinas. Exissit f@dé püppés. To dry up. Syn.— 
 Uró, siccó, exhaürió. See Sicco, Siccitas. 
 
 BExüvíe, arim, f. Spoils. Hac arma éxtiviasqué viri tid quércis 
 habébit.  Syn.—Spólià, pr&dá, trópaüm. Phr.—Béllorum 
 exüvix. Rédit exüvias indütüs Achillis: Dat Niso Mnestheüs 
 péllem horréntisqué léonis Exüviàs. See Tropaeum, Spolia, 
 Praeda. 
 
 F 
 Pabella, ae. f. Fable, story. Scriptores aütém narraré pütarét ásello 
 . Fabellàm sürdo. H. Syn.—Faàbülàá. See Fabula. 
 
 Fabér, fabri. m. Workman. Cum fábér incértüs scamnüm facérétné 
 Príapüm, Malüit éssé déüm. H. Syn.—Fibricatór, ópifex, ar- 
 tífex. Phr.—Ingenti moliminé vires Exércéns válidas. Multo 
 
 . conàminé nitens. Fabér ünüs ét üngues Exprimét. 
 
 Fabricatér, oris. m. Workman, architect.. Et ipsé dóli fabricator 
 
 Épéüs. V. Syn.—Fabér, artifex, dpiféx, strüctór, exstrüctór. 
 . See Conditor. 
 
 Fabrico (also dep.), às, Avi, atüm, aré. To make, to forge. Püg- 
 nabant àrmis quz post fábricavérát. H.  Syn.—Cüdó, procüdó, 
 excüdó, fáció, confíció, pérfició, condó, moliór. To construct. 
 Syn.—Aedificó, éxstrüó. 
 
 Fabula, z. f. Tale, story, fable. Héc füiít in toto notissímá fabülà 
 colo. O. Syn.—Sérmó, rümór. Phr.—Faàbülá fias. Pér arbem 
 fabülà quanta fii! Fabülá narrabor fámülis. See Fama. 
 
 Fácessó, is, 1 & ivi, itüm, éré. To do eagerly, to accomplish. Ym- 
 pérío lieti parént àc jüssá fácessünt. V. Syn.—Fáció, effició, 
 pérágó, exséquór. Phr—Méatris mandata facéssit. E cé&lo 
 
 — émotz térraqué répenté fácessünt. 
 
 Baceté. adv. Wittily, humorously. |Syn.—Lépide, salse, festive, 
 ürbane, argüte. 
 
 Fácetiz, arüm. f. Wit, sallics. Syn.—]óci, sáles, dictéria. 
 
 Fácétüs, 4, im. Elegant, in good taste. Molle atqué fácetüm Ver- 
 gilio annüérünt gaüdéntes rüré Cama&ne. H. Syn.—Elégins, 
 lépidüs. Humorous, witty. Syn.—Lépidüs, salsüs, argütüs, 
 jócosüs, festivüs, ürbanüs. Amiable. Syn.—Cémis, blandüs. 
 
 Faciés, ei. f. Face. Et pressum in facié digitis éxténdéré paném. J. 
 Syn.—Os, orá, frons, vültás. Phr—Et faciém taüro própíór. 
 Faciémqué dé& véstésqué réponit. See Vultus. Body. Syn.— 
 
 Corpus, forma, spéciés. Aspect. Syn.—Formá, spéciés, figira, 
 Ímágó, visüs, àspéctüs. 
 
 Pácilé, facilitér. adv. Easily. Syn.—Pérfácilé. Phr.—Haüd (or) 
 
 non aegre. 
 
 
 
 
 
179 FAMA 
 
 
 
 Facilis, is, €. Easy. Fündit hümo fácilem victüm jistissima téllis. 
 V. Syn.—Obvíiüs, pronüs. Phr.—Haüd difficilis, non ópérosüs, 
 non àrdüüs. Facilis jàctürá sépülcri est. Docile, flexible. 
 Syn.—Céréiis, flexibilis, mollis, tractabilis, dócilis. 
 
 Fácinüs, Oris. n. Action, deed (good or bad). Syn.—Actüm, fac- 
 tim, ópüs. Crime. Syn.—Scélüs, cülpá, crimén. 
 
 Fáció, is, feci, actüm, éré. To do, to act, to make.  Nimbórümqué 
 fácis tempestáàtümqué pdténtém. V. Syn.—Effíció, pérficid, con- 
 fició, igó, pérágó, exséquór, molíór, ópérór, patrd, pérpétrd. 
 Phr.—Ulciscér facidqué néfas. Quid faciat latas ségétés. Et 
 me fécéré poétam Piéridés. To execute. Syn.—Confició, fingó, 
 fabrico, effingó. To esteem. See Aestimo. 
 
 Factüm, i. n. Deed, action. Syn.—Actüm, fácinüs, res. Bad action. 
 See Scelus. Work. Syn.—Opis, lábór. 
 
 Fácültas, atis. f. Force, virtue. Syn.—Vis, virtüs, poténtia. Fac- 
 ulty, power. Syn.—Pédtéstas, copia, occasió, véníá. 
 
 Facündiá, a. f. Eloquence. See Eloquentia. Phr.—Faàcündá vis. 
 Dicéndi prona fácültas. \ 
 
 Fagüs, i. f. A beech tree. (See Appendix under list of Trees, etc.) 
 
 Falcattis, à, im. Curved like a scythe. See Curvus. Scythebearing. 
 Phr.—Falcibis instrüctüs, àrmatüs, Ornàtüs. 
 
 Fàlcó, onis. m. A falcon. (See Appendix under list of Birds.) 
 
 Fallacíá, ze. f£. Ruse, trickery. Verum tbi nüllà figam répérit fal- 
 lacíá V. Syn.—Astüs, astütíi, dólüs, fraüs, calliditas, artes, 
 insídiz. Phr.—Ars sübdólá. Méndaci técta cóloré. See Dolus. 
 
 Fallacitér. adv. Deceitfully. Syn.—4Astü, dólo, dólose. See Astute. 
 
 Fallax, acis. adj. Deccitful, treacherous. Nostráqué fallàci vénératüs 
 nümíná vültür. Cat. Syn.—Dólosüs, perfidüs, astütüs, versütüs, 
 callídüs, vafér, sübdólüs, mendax, pellàx, fictüs, falsüs, insídio- 
 sus. Phr.—Blando callidás oré. Falléré doctüs. Malta málüs 
 simulans. Callida fingéré dóctüs. Animi süb vülpé laténtis. 
 
 Falló, is, féfélli, falsum, éré. To deceive. Tita fréquénsqué via ést 
 pér amici falléré nomén. O. Syn.—Decipió, lüdó, délüdó, cápió. 
 Phr.—Dólis, àstü captaré. Me fraüdé pétébas. See Decipio. 
 
 Falx, falcis. f. Scythe, sickle. Phr.—Falcis cürvàmén. Faicis aciés. 
 Cürvüs Sàtürni déns. 
 
 Fama, &. f. Report. Syn.—Rümór, sérmó, fabülá, nüntiüs. Phr.— 
 Fama rérüm Aürá rümorís. Quidquid fama cánit. Quisqué 
 pavénd6 Dat virés fami. Reputation, fame. | Syn.—Décüs, 
 gloria, nómén, laüs, hónór. Phr.—-Vólücris pr&conia fami. 
 Famamqué fóvémüs inaném.  Aémüli fama láboris Hercüléi. 
 Minuit preséntia famam. 
 
FAMELICUS 174 
 
 Famélicis, 4, im. Hungry, famished. Nocté bóves macri làssoqué 
 famélica collo Arménta. J. Syn.—lmpastüs, jejünüs, esüriens, 
 avidis. Phr.—Fáme confectüs. Jejünis dentíbüs acér. Pallida 
 sémpér Ora fáme. 
 
 Famés, is. f. Hunger. Et métüs, ét malésuada famés, et türpis 
 égéstas. V. Syn.—Estriés, jéjinia. Phr—Ardor édéndi. 
 Jejünà cüpidó. Mortis álümná famés. Omné périclüm doctá 
 sübiré famés. Tristi mOriéntia torpent Mémbra fáme. Collécta 
 
 Familia, x. f. Family, house, race. Páter familiz verüs est Quiri- 
 nalis. M. Syn.—Démis, géns, stirps, génüs. Servants of a 
 house. Syn.—Fámüli, sérvi. 
 
 Familiaris, is, €. Domestic, pertaining to the family. Égó lar sim 
 fámiliaris éx hac familia. Plaut. Syn.—DóÓmesticüs, privatüs. 
 
 Fàmosüs, 4, im. Famous, celebrated. Syn.—Clàrüs, pri&clarüs, in- 
 clytüs, célébér, insignis, nobilis. Phr.—Insignis fama et félici- 
 büs àrmis. Notissímá fama Insülà. 
 
 Famili, x. f. Maid-servant. Syn.—Ancilla, mínistrá, sérva See 
 Ancilla, Famulus. 
 
 Famiilatis, üs. m. Servitude, service. Syn.—Sérvitüs, sérvitiim. 
 
 Fámülór, aris, atüs stim, ari. To serve, to be in service. Quis tibi 
 jücündo familarér sérva laboré. Cat. Syn.—Seérvió, ministro. 
 To be a slave to. Syn.—Paréó, servió, obséquór. 
 
 Fámülüs, i m. Servant. Vos fámüli, quae dicam animis àdvertité 
 véstris. V. Syn.—Ministér, sérvüs, püér. See Servus. Slave. 
 Syn.—Sérvis. 
 
 Fànüm, i.n. Temple. Fana tamén vétéres illis claüseré diébis.. O. 
 Syn.—Témplüm, delübrüm. 
 
 Far, farris. n. Wheat. At si tritícéam in méssém, róbüstiqué farra 
 Exércébis hümüm. V. Syn.—ÀAdór, friméntiim, tritícüm, 
 früges. 
 
 Fari, faris, fatis sam. (The first person of the present is not used). 
 To speak. Syn.—Effari, profari, lóqui. Phr.—Talíá fatür. 
 Tibi fabor énim. Vix éà fatüs érát. Fandi doctissimá. 
 
 Fas. indecl. Right, justice. Quippe étiam festis quedam éxércéré 
 diébiis Fas et jira sínünt. V. Syn.—Jis, jistitia, equim, jüs- 
 tim, licitim. Phr—Fas ómne àbrümpit. Fas est. Fas est 
 dicéré. 
 
 Fasti, órüm. m. Fasti, Roman calendar. Tér quatér evolvi signantés 
 témpórá fastds. O. Syn.—Annàlés, mónümentá, acta, historia. 
 
 Fastidió, is, ivi & íi, itüm, iré. To disdain, to reject.. Syn.—As- 
 pérnór, dédignór, spérnó, àvérsór, réspüó, réjiciéd, réfügio. 
 Phr.—Omnia fastidit prtér pàvonem. H. 
 
 
 
05 FAUTOR 
 
 
 
 Fàstidiosüs, 4, im. Disdainful. Syn.—Contémptór, spérnax, süper- 
 bus. Disgusting. Syn.—Grávis, mdléstis. 
 
 Fastidiim, ii. n. Disgust. Syn.—Contemptüs, t&ditim. 
 
 Fastigiim, fi. n. Top, summit. Cüjüs ébür nitidim fastigia sümmá 
 tégébat. O. Syn.—Apéx, cácümén, cülmén, vértéx, cápüt. 
 Phr.—Et fastigia süspicít ürbis. Sümmi fistigia tecti. See 
 Cacumen. 
 
 Fastosüs, 4, im. Proud, disdainful. Syn.—Fastidiosüs, süpérbüs. 
 Phr.—Faàstü timéns. Calcat fastosá clíentem. Faàstü türgídüs 
 alto. 
 
 Fàstüs, is. m. Pride. Faàstüs inést pülchris, séquitirqué süperbíá 
 formàm. O. Syn.—Süpérbíá, tümór, fastidíüm. See Superbia. 
 
 Fatalis is, é. Fatal, destined. Quid si fatales jam nünc explevímüs 
 ànnos? Tib. Syn.—Ceértüs, rátüs, przscriptüs. Deadly. Phr.— 
 Scandit fatalis machina müros. Telüm fatalé córüscát. 'Terra- 
 rum fatalé málüm. See Funestus. 
 
 Faté6r, éris, fasstis stm, eri. To avow, to confess. Litéra célatos 
 arcana fátebitür ignes. O. Syn.—Confitéór, agnoscó, concedó. 
 Phr.—Non négó. Non infitíór. To uncover, to unfold. Syn.— 
 Prodó, detted: dsténdd, ápérió, testór. 
 
 Faticantis, Faticintis, fatidictis, i. m. Prophet, sooihonyer. Syn.— 
 Pranüntiüs, presagis. See Vates, Oraculum. 
 
 Fatigé, às, avi, atüm, aré. To tire out. Quadriipédémqué citüm 
 férrata calcé fátigát. V. Syn.—Lassé, délass6, frangé, prémó, 
 ürgéó, éxércéó, ágó, igitó. Phr.—Jactandd mémbra fatigat. 
 Qués mültá fatigant pr&lia Sape Etiam cürsü quátíünt et solé 
 fatigant. 
 
 Fatüm, i.n. Fate, destiny, lot. Néscia mens hómínüm fati sortisqué 
 fütüre. V. Syn.—Sors, fortüná, Parca, Déüs, Dit. Phr.—Fati 
 lex. Nülli mütabilé fatim. Divüm décréta. Sdrs omniá vérsat. 
 Sic volvéré Pàrcas. Mánént immotá tüorüm fata tibi. Quippé 
 vétor fatis. Ni fata résistünt. 
 
 Fátüüs, 4, im. Foolish. Syn.—Insülsüs, stültüs. 
 
 Faüx, faiicis (generally plural). £. Jaws, gullet, throat. Vix équi- 
 dém faüces hzc ipsa in vérbá résolvó. O. Syn.—Gittir, ds, 
 6ra. Narrow passage. Syn.—Angistiz. Phr.—Faücibüs Orci. 
 
 Faüstüs, 4, im. Favorable, happy. Inqué párüm faüstoó carminé 
 docta füi. O. Syn.— Félix, béatiis, fortünatüs. 
 
 Faütór, Oris. m. & Faütrix, icis. f. Patron, protector.  Faütór 
 ütroqué tüüm laüdabit pollícé lüdüm. H. Syn.—Amicüs, dé- 
 fensór, adjütór, tütór, favéns, pátronüs. 
 
FAVEO 176 
 
 Fávéó, és, favi, faütüm, éré. To favor. Casta, favé, Lüciná. V. 
 Syn.—Adsüm, àspiró, ànnüó, sécündo, àdjüvó, fóvéó, jüvó, 
 protégó, tüéór, respíció. Phr.—Adsis, 6 Tégéxé fávens. Adsis, 
 6 plácidüsqué juvés. Adsis, 6 pédé Diva sécündo. 
 
 Fávilàá, x. f. Glowing ashes. Mixta bíbünt molles lácrímis ün- 
 guénta fáville. O. Syn.—Cinis. Phr.—Vinó bíbülàm lavéré 
 fávillam. See Cinis. Flame, spark. Syn.—Scintillà. See Ignis. 
 
 Favor, Oris. m. Favor, grace. Syn.—Ámór, stidiim, gratia. Phr.— 
 Aira pópülaris. Applause. Syn.—Plaüsüs, frémitüs. 
 
 Fávüs, i.m. Honey-comb. Cratés sdlvéré fávorüm. V. Syn.—Mel, 
 célli, céra. Phr.—Spümaàntiíá cogéré pressis Mélla fávis. Ex- 
 pressis mellá liquata favis. Prima fávi ponünt fündàmíná. See 
 Mel. 
 
 Fax, fácis. f. Torch. Atque omnis fácibüs pübés accingitür atris. 
 V. Syn.—Teda, fünalé, làmpás, lümén, céréüs. Phr.—Picéa 
 tzdá. Flammifér&que àrdent pinüs.  Accensas véntilat aürá 
 facés. Férté facés in téctá. Jàmqué facés et sáàxá vólant. The 
 light of the sun. Syn.—Lüx, jübár, lümén, flàmmá, ignis. 
 
 Fébris, is. f. Fever. Néc cálídz citius decedünt corpóré febres. 
 Phr.—Corpóris ardór. Fébris impétüs. Diris ürens fervoribüs 
 artüs. Dédücéré córpóré fébrés. Et nóvá febríüm Térris in- 
 cübiit cóhors. 
 
 Fécündüs, 4, im. Fertile. At si nón füérit tellüs féecündá. V. Syn.— 
 Féràx, fertilis. Fig—Abundant. Syn.—Plénts, ábündàns, fér- 
 tilis, férax. 
 
 Fel, fellis. n. Gall, venom. Omnia vipéréó spicülá féllé Iinünt. O. 
 Syn.—Virüs, vénénüm. Phr.—Féllé vénéni armata ságittà. See 
 Venenum. Bitterness.  Syn.—AÀmarór, amiaritiés. 
 
 Felicitas, atis. f. Happiness, good fortune. O nüllá longi tempóris 
 félicitas! Sen. Syn.—Faistitas, prospéritas, prospérá (orüm), 
 lata. Phr.—Fortina felix. Fata prospéra. Mélidr fortüna est. 
 Nünquàm latis crédéré rebüs.  Vültüm sérvat fortüná bé- 
 nignüm. 
 
 Félicitér. adv. Happily. Nam spirat trágícüm satis; et félicitér 
 aüdét. H. Syn.—Béaté, faüste, fortünate. Phr—Alité dextro. 
 Ominé dextro. Aüspicio faüstoó. Impléré süos félicitér annos. 
 
 Felis & Félés, is. m. & f. Cat. Felé sóror Phebi, nivéa Sàatürnéá 
 váccà. O. Syn.—Aelürüs. 
 
 Félix, icis. adj. Happy. Félix qui pdtitit rerüm cdgndscéré caiisas. 
 V. Syn.—Béatis, fortinatis. Phr—Qud non félicidr altér. 
 Et félicissímá matrim. Cui vültü ridet foórtüná sérénd. Cui 
 fortüná séréna est. Omnid Di cui votá sécündànt. O térqué 
 
 
 
 
 
IU FERETRUM 
 béati! O felix üna ante alias, Némó málüs felix. See Felicitas. 
 Favorable, propitious. | Syn.—Prospér, íaüstüs, sécündüs. 
 Proper, useful. Syn.—Aptüs, idonéüs, ütilis, Opportünüs, 
 prasens. 
 
 Femina, z. f. Woman. Quot scélérata gérit femina menté dolos! 
 O. Syn—Müliér. Phr.—Müliébré, femínéüm génüs. Imbéllis 
 séxtis. Varium ét mütabílé sempér Femíná. Notümqué füréns 
 quid fémina possit. 
 
 Féminéis, i, im. Pertaining to woman. Et de féminéd réparata 
 est fémina jàctü. O. Syn—Miliébris. Effeminate. Syn.— 
 Imbéllis, ignàvüs. ; 
 
 Fenérátór, Gris. m. Usurer. Hc übi lócütüs fenératór Alphiüs. H. 
 Phr.—Fénüs ávàrum éxércéns. Üsürz lücrüm quéréns, lücrá 
 captans, lücris inhians. See Fenero. 
 
 Fénér6, às, avi, àtüm, aré. (Also used as a deponent). To lend 
 money at interest. Hic sapit hac omnes fénérat tina déos. M. 
 Phr.—D6 fén6ri, in üsüràm éxércé6. Fénóré lücrüm quéré. 
 In fénüs cápió. 
 
 Fénéstra, &. f. Window. PBifores intrabat lana fénéstras. O. Phr.— 
 Altz caligantésqué fénestra. Lina pér insértas fandébat plena 
 fénéstras. 
 
 Fénim, i.n. Hay. Sed tütá fénd cürsór 6va portabát. M. Syn.— 
 Hérba, gramén. 
 
 Fenüs, Oris. n. Usury, interest. Üsürá vóràx, avidimque in tém- 
 póré fenüs. L. Syn.—Usiira, lücrüm, qu&sttis. See Fenero. 
 
 Férá, x. f. Wild beast. ltür in àntiquàm silvàm stábüla alta féra- 
 rum. V. Syn.—Férüs, bellüá, monstrüm. Phr.—Montívigüm 
 férarüm génüs. Arménta féràrüm. Inter desértá féràrüm. 
 
 Féralis, is, &. Pertaining to funerals, funereal. Sdlaqué cülminibüs 
 férali carminé bübo Visi quéri. V. Syn.—Fuünéréüs, fünébris, 
 lügübris. Phr—Féralés ànté cüpréssós. Fatal. Syn.—Fa- 
 talis, fünéstüs, dirüs, éxitialis. See Funestus. 
 
 Fércülüm, i.n. A dish or mess of food. Mültáqué dé magna süpér- 
 essent fercüli cna. H. Syn.—Épüle, dapés, escá, cibiis. 
 Phr.—Nillis 6rnata mácellis Fercülá. See Cibus. 
 
 Féré. adv. Almost. Jamqué féré siccó sübdüctz littóré püppes. V. 
 Syn.—Férmé, própé, péné. Generally. Syn.—Vülgo, plérüm- 
 qué, ferme, sxpiis. | 
 
 Férétrüm, i. n. Bier. Mollé férétrüm Arbütéis texünt virgis et 
 viminé quérno. V. Syn.—Cipülüs, arc’, sándápilà. Phr.— Ple- 
 béii fünérís arcá. Diird pósüérünt mémbri férétro. 
 
FÉRLE 178 
 
 Periz, àrüm. f. Festal days. Longas, o ütínam, dix bóné, férias 
 
 Prastes Héspériz. H. Syn.—Fésta, (sometimes) Otiá. See 
 X Festum. 
 
 Féri6, is, iré. To strike, to beat. Occürsáré cápro, cornü férit illé, 
 cáveto. V. Cxd6, percütió, vérbéré, pülsó; (with the foot) 
 téró, protéró, calcó. Phr.—Mánü percütíó. Manibiis inséquór. 
 
 . laürüs férit üncis corníbüs hostem. Ut calcé féritür Asélli. 
 Ingens à vérticé pontüs In püppim férit. Süblimi fériam sidéra 
 vertice, 
 
 Férítas, atis. f. Wildness, fierceness. Quamqué lüpi sev& plüs féri- 
 tatis habént. O. Syn.—Barbariés, rigór, aspéritas.  Phr.— 
 Neque ipsé mánüs féritaté dédissét. See Barbaries. 
 
 Férmé. adv. Almost. Syn.—Fére, péné, propé. Generally. Syn.— 
 
 |. plérümqué, vilgd, spé, siepíüs. 
 
 Féró, fers, tili, latim, férré. To carry, to bear. Aéthériam qui 
 
 fert cérvicibüs axem. O. Syn.—Portó, tolló, géró, gestó. Phr.— 
 Péplümqué férébant. Molli cómitüm cérvicé féretür. Illa 
  phárétràm Fért hüméro. See Porto. To endure. Syn.—TÓléró, 
 patior, pérpétidr, süstínéó, sübéó, pérférd.  Phr.—Péccato 
 damná tiléré süo. To produce. Syn.—Proféró, créó, gignó, 
  párió, edó. To give. Syn.—D6, tribàó, afféró. 
 
 Férocitas, atis. f. Fierceness. Syn.—Féritas. See Feritas. 
 
 Féróció, is, iré. To rage, to be ungovernable. Syn.—Efférór, sicvió, 
 
 . bàcchór. See Furo. 
 
 Férocitér. adv. Proudly. Syn—Sitpérbé. Cruelly. Syn.—Crüdeli- 
 tér, immànitér. 
 
 Férox, Ocls. adj. Fierce, ungovernable. Stat sdnipés et frená férox 
 spumantia mandit. V. Syn.—Férüs, aspér, indómitüs. Phr.— 
 Féréci virtaté. Bold, intrepid. Syn.—Aüdàx, fidens, acér, im- 
 pavidis. Phr.—Béllo érát illé férdx. Cruel. Syn.—Férüs, éf- 
 
 .. férüs, barbariis, atrox, crüdeélis, torviis, trix, trücüléntüs. 
 
 Férréüs, 4, im. Jron. It toto türbídi calo Témpestàás telorum àc 
 ferréüs ingrüít imbér. V. Phr.—Férréa telorüm ségés. Agér 
 horret ferréüs hàstis. Décréta sórorüm férréa. Férréa tas. 
 Cold, hardened. Syn.—Dürüs. Of the color of iron. Syn.— 
 Férrüginéüs, atér. 
 
 Férrügó, inis. f. Iron-rust. Syn.—Rübigó. 
 
 Férrüm, i. n. Tron. Ast hómini férrüm letale in coté néfanda Pro- 
 
 . düxissé párum ést. J. Syn.—Chilybs. Phr.—Férri rígór, ro- 
 bir. Férrim dim mollíát ignis. Fig—Sword. Syn.—Gládiüs. 
 
  Rértilís, is, é. Fertile. Fertilior ségés ést aliénis sémpér in arvis. O. 
 Syn.—Fécündüs, féràx, ábündàns, divés, l&ttis, Ópimüs, übér, 
 
 
 
179 FESTINUS 
 felix, lüxürians. Phr.—Frügiíbüs übér. Bacchi Cérérisqué 
 férax. Tellüs ditissima. Càmpüs frümentis ütilis. Ágér méssi- 
 büs Onératis. See Abundantia. 
 
 Fertilitas, atis. f. Fertility.  Syn.—Copià, féctinditas, féracitas, 
 ubértas, ábuündantià. Phr—Divitis übér agri. Teliüris almz 
 leta sínum béans. See Abundantia. 
 
 Férüs, 4, im. Wild, savage. Prima férds habitiis hómini détraxit. 
 O. Syn.—Aspér, Ágréstís, indómitüs. Phr.—Indómita cérvicé 
 férüs. Cruel. Syn.—Svis, barbaris, cridélis, immanis, im- 
 mitis, trücülentüs. See Crudelis. 
 
 Férüs, i. m. Wild beast. See Fera. 
 
 Férvéo, és, biti, éré & éré. To grow warm, or hot. Concává littoréi 
 férvébant brachia cancri. O. Syn.—Férvéscé, ardéó, éxardéó, 
 calé6, ürór, àccéndór. Phr.—Férvét lingua méro. To boil. 
 Syn.—Aéstii6, eéxzstüó, büllió, ebüllió. Fig—To become 
 angry. Syn.—Aéstüó, agitér, móvéór, türbór. 
 
 Férvescó, is, éré. To begin to grow warm.  Syn.—Cálescó, incá- 
 lésc6, ardéscó, accendór. 
 
 Férvidus, 4, im. Hot, boiling, burning. Vo6lat vi férvidits xis. V. 
 Syn.—Férvéns, àrdéns, szstüáns, ignétis, cálidüs. Phr—Et 
 cumulant altos férvida mista lactis. Métaqué férvidis Evitata 
 rotis. Agitated. Syn.—Aéstüàns, Xstüosüs, férvéns, ágitatüs, 
 commotüs, türbàtüs. Fiery. Syn.—Férvéns, ardens, flágrans, 
 incensüs, süccensüs, cálidüs, cálens. 
 
 Férvór, orís. m. Great heat, ardor. . Tim primiim siccis àer fervori- 
 bis üstüs Candüit. O. Syn.—Ardór, zstüs, cálór. Phr. —Médfis 
 férvoribüs acriór instát. Incénditque àérá fervór Aestivüs. See 
 Aestas, calor. 
 
 Féssüs, 4, im. Tired, weary. Accipit ét fessos Spibiis solatür ámicis. 
 V. Syn.—Déféssiis, lasstis, fátigatüs, fractiis, languens, làn- 
 guidüs, victüs, déficiéns, effetüs, exhaüstüs. Phr—Rapido fés- 
 sis messoríbüs sti. Mihi vox fessá lóquendo. Féssi rerüm. 
 
 Féstinó, às, avi, àtüm, aré. To hasten. Féstinaté viri; Nam qui 
 tam séra moratiir Ségnitiés. V. Syn.—Céléró, àccéléró, pró- 
 péró, apprópéró, advóló, provóló, matiré, pr&cipité, cürró, ac- 
 cürró, prosilió, vóló.  Phr.—Ráipidis pàássíbüs férór. Moras 
 pélló. Accéléraré grádüm. Matüraté fügàm. In me mórá non 
 érit alla. Haüd mórá. Dicto citíüs tümída zquórá placat. To 
 hasten on a work. Syn.—Própéró, màtüró, céléró, àccéléró, 
 prémó, ürgéó, instó, àccéléró. 
 
 Féstinüs, 4, im. Prompt, quick. Syn.—Citüs, concitüs, citatus, 
 lévis, pérnix, própérüs, própérans, rápidüs, velox, vólücér. 
 
FESTIVE 180 
 
 
 
 Festive. adv. Agreeably, pleasantly. Syn.—Facété, ürbàne, lépide. 
 
 Féstivus, a, im. Agreeable, joyous, pleasant. Syn.—Féstis, lxtis, 
 hilaris, jócosüs, lépidüs, ürbanüs, fácetüs. 
 
 Féstüm, i. n. Feast-day. Forté Jovi Ph&bis festüm solemné para- 
 bat. O. Phr.—Diés féstiis (or) festá. Féstiva dies, lux. Sol- 
 lémnia sacra. Diés dé6 sácér. Immiinés ópérüm diés. Séctilo 
 festás référenté lüces. Fésta die péragénda sacra. 
 
 Fétidts, 4, im. Ill-smelling. Syn.—Féténs, pütens, pütidüs, gravis, 
 grávéólens, péstifér, tétér, virdstis. 
 
 Fibra, x. f. Entrails. Syn—Exta, viscéra. 
 
 Fibülá, à. f. Buckle, brooch. Atréa pürpüréam stbnéctit fibula 
 vestem. V. Phr.—Téréti fibtla gémma. Simmam mordebat 
 fibülà vestem. Huic stringit ébarnéa vestem Fibula. 
 
 Ficédüli, x. f. A figpecker, becafico. (See Appendix under list of 
 Birds.) 
 
 Fictilé, is. n. Earthen vessel. Nüllis ácónità bibüntür Fictilibüs. J. 
 Syn.—Figlina, testá, fídelíá. Phr—Fictilia pocülá, vasa. Samia 
 testa. 
 
 Fictilis, is, &. Earthen, made of clay. Fictilibus crévéré Diis hac 
 auréa templa. Pr. Syn.—Figlinüs, lüátéüs. Pocüli facta lito. 
 Fictüm, i.n. Falsehood. Tam ficti praviqué ténax quàm nüntià veri. 
 
 V. Syn.—Meéndacitm, commentüm. See Mendacium. 
 
 Fidelià, x. f. Earthen vessel. Réspondét non cóctá fidelia limo. 
 Pers. Syn.—Teésta, figlinüm, fictilé. See Fictile. 
 
 Fidelis, is, &. Faithful. llle hábüit fidamqué manim sóciosqué fi- 
 deles. O. Syn.—Fidüs, constans. Phr—Fidé notüs, clàrüs. 
 Hómó fideli ménté. Pacé próbatá fides. Constanti jüvénis 
 fide. Facilis téméraré fidém.: Qui mütaré fídém néscit. Péc- 
 tora néscia fraüdüm. See Constans. 
 
 Fidélitér. adv. Faithfully. Syn.—Fide, constanter. 
 
 Fidés, éi. f. Faith, trust. Cana fidés ét Vésta, Rémo cüm fratré 
 Quirinüs. V. Phr—Hé&sira süis tempüs in omné fidés. Héec- 
 cíné vestri fides? En dextri fidésqué! En hic promissa fidés 
 ést! See Fidelis. Virtue. Syn.—Inndcéntia, virtüs. See Inno- 
 centia. Word of honor, oath. Syn.—]üsjüràndüm, jüràmen- 
 tüm, sácràmentüm. M 
 
 Fides, dis. f. Lyre. Syn.—Cithárá, chélys, bàrbitüs, lyra, testüdó. 
 The chords of a musical instrument. Syn.—Chordsi, fila, nervi. 
 To play on the lyre. Phr.—Fidés, chordàs pülsó, tendó. Fila 
 lyr méditór. Cánoris fídibüs résónànt. Lésboüm téndéré bàr- 
 bítón. 
 
 
 
 
 
 EH 
 4 
 
181 FIMBRIA 
 
 
 
 
 
 Fidicén, inis. m. Harpist, player on the lyre. Roman fidicén lyra. 
 H. Syn.—Citharista, cíthárcedüs. 
 
 Fido, is, sás sim, éré. To trust in. Hei, nihil invitis fas quemquam 
 fidéré divis. V. Syn.—Confid6, credó, concréd6. Phr.—Fidém 
 hábéó. Me habét fidüciá. Niímiüm ne credé jüventz. Nün- 
 quàm latis credéré rebüs. 
 
 Fidüciá, &. f. Faith, confidence. Tantané vos généris ténüit fidicia 
 véstri? V. Syn.—Fidés, cónfidéntíáà, aüdaciá, ausüs. Phr— 
 Quz sit fidücii capto. N6n aüdàci céssit fidüciá Türno. Quo 
 sit fidücíá majór Münérís. See Audacia. 
 
 Fidüs, 4, im. Faithful. Fortünatá, dómüs, módó sit tibi fidüs ámi- 
 cis. Prop. Syn—Fidélis. Phr—Fidis offendár ámicis. Fi- 
 disque ad limíná cüstos. Rex 6 fidissima Teücrüm. Sure. 
 Syn.—Tütüs, ámicüs, fidelis. 
 
 Figo, is, xi, xüm, éré. To fiv, to nail, to attach.  Vérübüsqué tré- 
 mentíá figünt Tergóri. V. Syn.—Affigó, defigó, infigó, prz- 
 figó. Phr.—Ínimiciqué nomini figi. To suspend. Syn.—Sis- 
 pendó, affigó. 
 
 .Figülüs, i. m. Potter. Syn.—Fictór. Phr.—Argill# fábricatór. 
 Téstarum ópíféx. Lütéüm opts fingéré doctüs. See Artifex. 
 
 Figürá, x. f. Figure, form. Indüit ignotas hómínüm conversá 
 figüras. O. Syn—Forma, spécíes, imagé, faciés, símülàcrüm. 
 Phr.—Miltigénis variata figüris. Signatir céra figüris. The 
 body. Syn.—Vültüs, os, faciés, forma, corpüs, visüs, aspéctüs. 
 Shadow. See Simulacrum. 
 
 Figüró, às, avi, àtüm, àr&, To form, to fashion. Os ténérüm püéri 
 bàlbümqué póetá figürát. H. Syn.—Formó, fingó, effingó. To 
 represent. Syn.—Fingó, effingó, imitor. 
 
 Filia, &. f. Daughter. Sola dómüm tàntàs sérvabit filia sedes. V. 
 Syn.—Nata, proles, sóbóles, filíólà. Phr.—Forma prastanté 
 püellas. Matré pülchrà filíá pülchriór. See Virgo. 
 
 Filíüs, ii. m. Son. Filiüs huic fato divüm prolesqué virilis Nüllá 
 fait. V. Syn.—Natüs, proles, progéníes, sóbóles. Phr.—Mas- 
 cülá proles. Páréntis spés. Cüràrum ét sénii dülcé lévamen. 
 Spes firma paréntis. Quo sanguiné crétts. 
 
 Filüm, i. n. Thread. Pürpüréasqué notas filis intéxtit albis. O. 
 Syn.—Stàmén, linüm.  Phr.—Stàmen fili. Lentüm filis immit- 
 tittir aürüm. Lévi dédücens pollicé filam. Strings of a lyre. 
 Syn.—Chordz, nérvi. 
 
 Fimbria, x. f. Fringe, border. Fimbriá saltém vix attacti Déi mor- 
 bis médéàtür ácérbis. Syn.—Lácinii, instita, limbüs, ora, cir- 
 rüs. 
 
 
 
FiNDO 182 
 
 
 
 Findó, is, idi, issüm, éré. To split, to cleave. Nam primi cünéis 
 findébant fissilé lignüm. V. Syn.—Diffindó, effindó, scindo, 
 proscindó, sécó, dividó, sepáró.  Phr.—Finditür in solidim 
 cünéis via. Partes übi sé via findit in ambas. Fréta findéré 
 classé. See Scindo. 
 
 Fines, jam. m. End, limit, boundaries. Finibiis 6mnés Prosilüeré 
 süis. V. Syn.—Confinia, términi, limites. Phr—Finitimi agri. 
 Vicini tellüs. Laté fines cüstodé tiéri. Détridéré finíbüs 
 hostes. Juris transcéndéré fines. 
 
 Fingó, is, nxi, ctàm, éré. To make, to forge. Milcére alternos et 
 corpora fingéré lingua. V. Syn.—Fáció, effingó, formó, figüró, 
 informó, componó, strié, pond. Phr.—Et Didálá fingéré técta. 
 Bt mellá ténacia fingünt. To instruct. Syn.—Instítüó, informó, 
 formó. To persuade.. Syn.—Tract6, fléectó. To imagine, to in- 
 vent. Syn.—Paré, strüó, mdliér, éxcogitó, méditór. To pre- 
 tend. Syn.—Simüló. 
 
 Finió, is, ivi & ii, itüm, iré. To finish, to end. Syn.—Absolvó, con- 
 ficio, perfició, conclüdó, éxigé, pérágó, impléó, compléó, éx- 
 pléó. Phr.—Finém fáció, dd. Módüm státüó. Ad finem pér- 
 dücéré. Extrémam mánüm àddéré. Finém dédit oré lóquendi. 
 
 . Prima méi pars ést éxacta labdris. 
 
 Finis, is. m. & f. End. Syn.—Exitüs, términtis, méta, limés. Phr.— 
 Jam finis érat. Quis scélérüm módüs ést. Impéríüm siné finé 
 dédi. Finis adést. 
 
 Finitimis, 4, im. Near, neighboring. Hic égó finitimis quamvis 
 circümsónér armis. O. Syn.—Vicinüs, proximis, própinquüs, 
 contérminis, áccólá. ! 
 
 F16, fis, acttis stim, iéri. To be made. (The passive of Facio). See 
 Facio. 
 
 Firmàmén, inis. n. Rest, support. Porrigitür radix longi firmaminé 
 trinci. O. Syn.—Cólümén, fülcrüm, fülcimén, fülciméntüm. 
 Firmitàs, àtis, & Firmitüdó, inis. f. Firmness, force, vigor. Syn.— 
 
 Robür, vis, constàntià. 
 
 Firmitér. adv. Firmly. Syn.—Immité, sólide, validé, constàntér, 
 fortitér. 
 
 Firmó, às, avi, tim, àré. To strengthen. Séd nón alla mágis vires 
 industria firmát. V.  Syn.—Confirmó, robóró, corrobOró, 
 münió, stábilió. To assure. Syn.—Confirmó, érigó, extolló. 
 
 Firmüs, 4, am. Firm, solid. Et firmó poplité nondüm Constitit. O. 
 Syn.—Fixis, stabilis, sólidüs, válídüs, immotüs, immobilis. 
 
 Fistülá, à. f. Tube, pipe. See Canalis. Flute. Quém méa carmini- 
 büs mérüisset fistülá caprüm.  Syn.—Aründó, ávéná, büxüs, 
 
 
 
183 FLAVUS 
 
 
 
 
 
 calamus, canna, tibia, cíicütá. Phr.—Argiita áründó. Candra 
 büxüs. Tibi fisttila céra Jünctà füít. Süspirat motos in árün- 
 diné ventos. Carmén grácili módülatüs avéna. 
 
 Flabrüm, i. n. Blast of wind. Syn.—Flàmén, flatis, aürá, véntiis. 
 Phr.—Montesqué süprémos Silvifragis véxat flabris.  Pétü- 
 lantibüs incita flabris. 
 
 Flagéllo, às, avi, àtüm, aré. To whip. Syn—Czxdé, pércütió, vér- 
 béró. Phr.—Flágello équos excitó. Urgét énim stímülis aürigá 
 crüentis. See Verbero. 
 
 Flagéllim, i. n. Whip. Sic tibi dé Firiis scindat látüs ina flágello. 
 O. Syn.—Lorüm, flágrüm, virgá, scüticá, verbér, vérbéra. 
 Flagitiüm, Yt n. Crime. Possét ét in tànto vivéré flagitio. Pr. 
 Syn.—Scélüs, mácülá, infamia, oppróbriüm, dedécüs. See Sce- 
 
 lus, Infamia. 
 
 Flagitó, às, àvi, atüm, aré. T'o ask. See Peto. 
 
 Flágró, às, avi, àtüm, aré. To burn. Flagrabant sancti scélératis 
 ignibüs ignes. O. Syn.—Deflágró, ardé6, exardescó, accéndor, 
 ürór. To desire. See Cupio. 
 
 Flàmén, inis. n. Blast, wind. Obviáque advérsas vibrabant flamina 
 
 . véstés. O. Syn.—Flabra, flatts, aürá, spiritüs, véntis. 
 
 Flàmén, inis. m. High-priest. Syn.—Antistés, sácérdos. 
 
 Flàmmá, x. f. Flame. In ségétem vélüti cüm flammá fürentibüs 
 Aüstris Incídit. V. See Ignis. Phr.—Exsüpérànt flammi. 
 Flàmmàs ad cülminá jactat. M@&nia collücent flammis. Corri- 
 püit trémülis altaríá flammis Ignis édax. Fire. Syn.—lgnis, 
 Vilcanis. 
 
 Flamméis, 4, im. Inflamed. Syn—Flammitis, flammians, flammi- 
 fér, flammivómüs, ignéüs, ignifér, ignivómüs, ignitüs, àccénsüs, 
 flagrans, ardens, cálidüs, candens. 
 
 Flatüs, üs. m. Wind. Et madidis Eüri résólütz flatibüs Alpes. L. 
 Syn.—Flabrá, flamén, véntiis, aürá, spiritüs. Phr—Aspirans 
 propellit carbásá flatüs. Breath. Syn.—Spirítüs, ánhelítüs, 
 ánímá, spiramén. 
 
 Flàvéó, es, éré, & Flavéscé, is, éré. To be or to become yellow. Sea 
 flavent; placttit crócéis aürorá capillis. O. Phr.—Flavéntibüs 
 arvis. Flavüm cólorém dücó, tráhó, concipió, sümó, contráhó, 
 indüó. 
 
 Flàvüs, 4, im. Yellow. Flàváqué dé rübro proméré mellá cádo. 
 M. Syn.—Flavéns, flavéscéns, aüréüs, crócéüs, lütéüs. Phr.— 
 Cam flavis méssorem indücérét arvis. Flavaqué cápüt néc- 
 tentür óliva. 
 
FLEBILIS 184 
 
 
 
 Flébilis, is, &. Tearful, mournful. Néc jacéam clatsam flebilis 
 anté dómüm. Tib. Syn.—Lácrimabilis, laméntabilis, flendüs, 
 deflendás, lagéndiis. Phr.—Nülli flebilior quam tibi Vérgili. 
 Sad. Syn.—Laügübrís, maüstüs, tristís, fünéstüs, mísérabilis. 
 
 Flebilé & Flebilitér. Jn a tearful manner. Syn.—MGstüm, lügübré, 
 feralé. 
 
 Fléctó, is, xi, xüm, éré. To bend, to turn.  Fléctére itér sdciis 
 térreque advértéré proóràm Impérat. V. Syn .—Inflectó, ré- 
 flectó, cürvó, incürvó, torquéó, contorquéó, vértó, convertó. 
 Phr.—Gyro brévioré flecti. Flecté viàm velis. Fléctit habénas. 
 Qu sese ad foedérà flectit. Flectit équos. To appease. Syn.— 
 Exoró, mitigó, mollíó, móv&ó, placd, vincó. See Placo. 
 
 Flé6, es, evi, etüm, eré. To weep. Si vis mé fleré, dólendum est 
 Primum ipsi tibi. H. See Lacrimo. To mourn. Syn.—Lügéó, 
 defléó, süspiró. See Queror. 
 
 Fléxibilis & Fléxilis, is, é. Flexible. Nobis fléxibilés cürvàntür 
 Apdllinis àrcüs. O.  Syn.—Léntüs, facilis. Phr.—Cirvabit 
 flexilé cornü. 
 
 Fléxüs, is. m. Bend, detour. Máàxiímüs hic flexü sínüoso elabítür 
 anguis. V. Syn.—Fléxiira, gyrüs, sintis, spirá, circüítüs, cür- 
 vátürà, orbes (pl). 
 
 Flo, às, avi, atüm, àré. To blow. Infléx6 tibia cornü flabit. O. 
 Syn.—Affló, pérfló, spiró, aspiró.  Phr.—Flatüs mittó, ingé- 
 mínó. See Ventus. 
 
 Floréó, és, üi, eré. To flourish. Vérnát hümüs floretque, €t molliá 
 pabula sürgünt. O. Phr.—Flores indüó, fündó, nüdó, explícó, 
 spáàrgó, féró, géró, ministró.  Floriíbüs indüór. Spirant arva 
 crécéis vestitü floribüs. Décórantür floribüs agri. Fündit hümüs 
 flores. 
 
 Floréscé, is, éré. To begin to flourish. See Floreo. 
 
 Flos, Orís, m. Flower. Floré sémél 1&s6 péréünt vícizqué fábzqué. 
 V. Syn.—Floscülüs. Phr.—Pratorim, hórtorüm hónos, décüs. 
 Véris ópes. Flos prata éxhilarans. Qui dülcém làte diffündit 
 hónorem. Flos dans lüminá pratis. Pictaqué dissimili floré 
 nitébat hitmiis. 2 
 
 Flüctüó, as, avi, àtüm, aré. To be tossed about, to undulate. Syn.— 
 Aéstüó, fervéó, agitór, jàctór, commOvéór. See Fluctus, Aestus. 
 To be uncertain. Syn.—Dübitó, flüitó, jactér, ambigó. 
 
 Flüctüs, is. m. Wave. Quam mülti Líbyco volvüntür màrmóré 
 flüctus. V. Syn.—Aéstüs, ündi. Phr.—Spümz sálís Unda 
 tüméns. Ingens molés áqui. Pr&riptiis Aqui mons. Ingens 
 pontüs. Maris frágór. Tantas aüdétis tolléré moles! 
 
 
 
185 FOEDUS 
 
 
 
 
 
 Flüidüs, i, im. Liquid, flowing. Lüminis effossi flüidüm lávit indé 
 crüorém. V. Syn.—Flüéns, déflüéns, proflüens, liquidus. 
 Flümén, inis. n. River. Et qui prima bibit déprénsi flimina Nili. 
 M. Syn.—Amnis, flüviüs. Stream, course. Syn.—Flüéntüm, lap- 
 
 sus, cürsüs, decürsüs. 
 
 Flüó, is, üxi, üxüm, éré. To flow. Ubi Lydiüs arva Intér Spima 
 vírüm leni fluit agminé Tibris. V. Syn.—Manó, proflüó, de- 
 flhó, effülàó, infláó, décürró, labor, delabór, férór, volvór, éó. 
 Phr.—Aquias volvó. Pér silvàm volvítür àmnis. It maré pro- 
 ruptum. 
 
 Flüviüs, ii. (gen. pl. flividrim) m. River. Prolüit insand contor- 
 quens vorticé silvas Flüviorüm rex Erídánüs. V. Syn.—Fla- 
 mén, flüentà, àmnís, torrens, rivüs. Phr.—Cürsüs áquàarüm. 
 Célérés áquárüm lapsüs. Pér prata viréntia cürrens. In máré 
 décürréns. Médiam sülcans terram. Déclivi flüminá cürsü. 
 Flüvios téntaré ténacés. 
 
 Fócüs, i. m. Fire-place. At fócüs à flammis et quod fóvét omniá 
 dictüs. O. Syn.—Fócülüs, cáminüs, ignis, Phr.—Ljignis fócüm 
 exstrüéré. Ligná süpér fóco Largé réponéns. Assidüo lücéát 
 igné fócüs. Rápíantqué fócis pénétralibtis ignem. The Lares. 
 Syn.—Láres, pénatés. Fire. See Ignis. 
 
 Fódicó, as, avi, atüm, àré. To pierce. Syn.—FOdió, transfódió, 
 püngó, tündó. 
 
 Fodina, &. f. Metal mine. Phr.—Véna métalliférá. Meétalli ris, 
 aüri, argenti. Abdita terris làmná. Télliis f&tA métallis. Hümüs 
 générosá métallis. 
 
 Fódió, is, Gdi, ossüm, éré. To dig. Dürá lácértosi fódiebànt àrvá 
 coloni. O. Syn.—Effódió, défódió, cávó, éxcávó, pérford, erüó. 
 Vétéres tellüré réclüdit 'Thesaüros. To pierce. Syn.—FOdicó, 
 püngó, ürgéó, prémó. 
 
 Foedo, às, avi, atüm, àré. To stain, to spoil. Qu caüsa indigna 
 sérénos Fodàvit vültüs? V. Syn.—Mácüló, commácüló, in- 
 quínó, cóinquinó, pollüó, türpó, détürpó, téméró, violó. See 
 Polluo. To mutilate. Syn.—Lácéró. 
 
 Fodüs, 4, im. Horrible, hideous. Kc passim Déa fda virüm 
 diffündit in Gra. V. Syn.—Türpis, deformis. Hideous, dis- 
 gusting. Syn.—Sordidüs, fedatis, obscienüs, impürüs, immün- 
 düs, spürcüs, atér, turpis. Infamous. See Turpis. 
 
 Fedts, éris. n. Alliance. Milta Jovem ét 1l&si téstatüs fedéris 
 aras. V. Syn.—Pactim, cdncordia, (sometimes) amicitia, dex- 
 tra, dextra. Phr.—lLéx fcdéris. Firmaté pacis légés.. Déxtrz 
 date.  Pignórá pacis. Fodüs amicitiz. Pacis invidlabilé pig- 
 
 
 
FOLIUM 186 
 
 
 
 
 
 nis. Füdüsiínéó. FüGdérá pangd. Pàcém fedéré jingd. Dex- 
 tre conjüngéré dextram.  Fodéré pacto.  Falléré dextras. 
 Confündéré f&dis. 
 
 Fólíüm, fi. n. Leaf. At si lüxüria fóliorum exübérát ümbrá. V. 
 Syn.—Frons. Phr.—Arbóris décüs, hónos. At spiss némó- 
 rim com. Néxa cómam fólíis. 
 
 Follis, is & Follés, jam. m. Bellows. Alii taürinis follibüs aüràs 
 Accipíünt reddüntqué. V.  Phr.—Veéntosx péllés. Véntdsx 
 péllis spiramina. Utrés ventorüm pléni. 
 
 Foméntim, i. n. Poultice. Syn.—Lénimén, lévamén, médelá. 
 
 Fomés, itis. m. Tinder. Nütrimentá dédit rápüitque in fomité 
 flammàm. V. Phr.—Ligniim siccüm, aridim. Pabila flamme. 
 
 Fons, fontis m. Fountain. Désilit € sàxo quérülis fons garrilis 
 ündis. O. Syn.—Lympha, látex, aqua, ündá. Phr.—Fons aque. 
 Fontis áqui. Fontàni laticés. Scátens rivülüs. Fons largiis 
 aque, Aqui léné cápüt sácrz. Lymphá fügàx trépidaré rivo. 
 
 Foramén, inis. n. Hole, cavity. Idem égó cüm sübíi convexá fóra- 
 mina terrae. O. Syn.— Méatüs, cávüs, hiatiis, rimá, fissürá, spira- 
 mentüm, éxitiis. Phr.—Simpléxqué foraminé paüco. Angüstos 
 hábéant áditüs. 
 
 Fórés, iam & Foris, is. f. Door. Difficilés moto cardiné pandé 
 forés. O. Syn.—Janiia, valv&, limén, postés, Ostiüm, áditüs, 
 véstibülüm. Phr—Féribis càrdo stridebát áhenis. Impülit 
 acri Tüm válídas stridoré forés. 
 
 Fórinsécüs, Fóris. adv. Outside. Syn.—Extrà, extériüs. 
 
 Forma, x. f. Form, figure. C&périt ét rérüm paülatim süméré 
 formas. V. Syn.—Figürá, effigies, ímagó, faciés, spéciés. Phr. 
 —Formàs ünüs vértébar in omnés. Formam Accipit ülmüs 
 áratri. Plan, design. Syn.—Exémplár, typüs. Face. Syn.— 
 Spéciés, faciés, figiira, os, símülacrüm, cérptis. Species. Syn.— 
 Spéciés, génüs, faciés, figüri. Beauty. Syn.—Pülchritüdó, 
 décor, vénüstás, nitór, gratiá. Phr—Gratia forme. Eximiim 
 forme  décüs. Décorüs cólór. Forma sine arté décéns. 
 Shadow, spectre. Syn.—Ümbrá, spéciés, larva, símülàcrüm. 
 
 Formica, x. f. Ant. Parviild nam éxémplo ést magni formica 
 laboris. H. Phr.—Provídá béstia. Parciim génüs. Farris pópü- 
 latrix türbá. Patiéns formicá láborüm. Hi&mis mémór. 
 
 Formidabilis, is, € Formidable. Syn.—Formidandis, horréndüs, — 
 h6rribilis, métiéndis, térribilis, tímendüs, tréméndiis. 
 
 Formid6, às, Avi, atüm, aré. To fear. Syn.—Réformidó, métüó, 
 pávéó, timéd, pértíméscó. See Timeo. 
 
 
 
 
 
187 FORTULTO 
 
 
 
 Formidó, inís. f. Fear. Tua nihil admittés in te formidiné poni. 
 H. Syn.—Pávór, métüs, tímór, horror, trémór. Phr.—Formi- 
 diné torpens. Pávidüs formidiné pene.  Pércülsá nova mén- 
 tem formidiné. 
 
 Formó, às, avi, atum, aré. To form, to fashion. Rómülüs ztérnz 
 nondüm formàvéràát ürbis MGniá. Tib. Syn.—Efformó, fingó, 
 effingó, fígüró, componó, condé, strié. Phr.—Laàpsos formaré 
 cápillos. See Fingo. To instruct. Syn—%Infdrmé, erüdió, 
 Eéddcéd, excóló, institüó, instrüó. 
 
 Formosüs, i, im. Beautiful. Foórmosi pécóris cüstos formosiór 
 ipsé. V. Syn.—Puülchér, décorüs, vénüstüs, spécidstis. Shin- 
 ing, bright. Syn.—Pülchér, ridéns, nitens, nítidüs, candidis. 
 
 Formula, z. f. Rule, principle. Syn.—Régülá, norma. 
 
 Fornàx, acis. f. Furnace. Vülnifícüsqué Chalybs vasta fornacé 
 liquéscit. V. Syn.—Fornàcülá, fócüs, cáminüs. Phr.—Longo 
 fornàx incandiit xstü. Fornacé capaci Ignéa vis fürit. For- 
 nàcibüs ignis anheélat. T j 
 
 Fornicattis, 4, im. Vaulted. Syn.—Camératis, cürvàtüs. 
 
 Fornix, icis. m. Vault, arch. Syn.—Arcüs, cámérá, testüdó, thólüs. 
 
 Fors, fortis. £. Fortune, chance. Forté sia Libycis tempestas appülit 
 oris. V. Syn.—Fortüná, cásüs, fatüm, sors. Phr.—Fors in- 
 cérta vágatür. Seü rátio dédérit sei fors objecérit. See For- 
 tuna. 
 
 Forsan, Forsitán, Fortàssé, Fortàssis. adv. Perhaps. 
 
 Forté. adv. By chance. Syn.—Fortüito. " 
 
 Fortis, is, €. Strong. Hic labér hinc laüdem fortes spératé cóloni. . 
 V. Syn.—Robüstüs, válidüs. Phr—Viribtis insignis, pótens. 
 Forti fidís équo. Fortes ad aratra jüvencos. Solid, firm. 
 Syn.—Firmüs, sólidüs, validis. Large. Syn.—Imméanis, in- 
 gens, magnis. Brave. Syn.—Ánimosüs, strénüüs, aüdàx, mag- 
 nánímüs, générosüs, invictüs, impávidüs, fidens, firmüs, cón- 
 stans, férox. Phr.—Bélld invictüs. Armis acér. Capit in- 
 süpérabilé bello.  Virtüté prstans. Fortis in armis. Vir 
 fortis ad arma. i 
 
 Fortítér. adv. Strongly. Syn.—Váüliíde, firmitér, acritér, véhémen- 
 tér. Bravely. Syn.—Animose, générose, constantér, acritér, 
 aüdactér. 
 
 Fortitüdó, inis. f. Courage. Syn.—Virtüs, ánímüs, robür, cón- 
 stantia, atidacia, fidücíá.  Phr.—Forté péctis. Fortissima 
 cérda. Fortis mantis. Fortia aüsi. Stare animis. See Fortis, 
 Virtus. 
 
 Fortüito. adv. By chance. Syn.—Caàsü, forté, fortüna. 
 
- FORTUNA 188 
 
 
 
 
 
 Fortana, zx. f. Fortune. Syn.—Sors, fatüm. Phr.—Fortune 
 ^ nümén.  Fortüniá nünquàm sistit in éodem grádü.  Fortünà 
 sEvo liti négotio. Ut cásüs fortüná rótát! Aspéra fata. 
 Tristés càsüs. Res afflict®. Rés advérsa. Dim fortina füit. 
 
 See Felicitas. 
 
 Fortünate. adv. Happily. Syn.—Béate, faüte, felicítér. See Felic- 
 citer. 
 
 Fortünatüs, 4, im. Fortunate, happy. Fortinatis ét illé déos qui 
 novit agréstés. V. Syn.—Feélix, béàtüs. Phr.—Déos expértüs 
 ámicos. Blanda ütens fortünà. Fortinata dómüs. 
 
 Fortünó, às, avi, atüm, àré. To render happy. Syn.—Prospéró, 
 sécündó. 
 Fórüm, i. n. Forum, market. Syn.—Aréa, platéa, compitüm, mácel- 
 lam. Place where justice was administered. | Syn.—Rostrá. 
 
 Phr.—Jadicialia claiistra. Juris tribünal. See Tribunal. 
 
 Fossa, x. f. Ditch. Syn—Fovéa, lácüná, scroóbs. Redoubt. Syn.— 
 Vallam.  Phr.—Fossáàrümqué mor. Et fossás aggéré cóm- 
 plent. See Vallo. 
 
 Févéo, es, fovi, fotüm, éré. To warm, to keep warm. Syn.— 
 Caléfacio, calfáció, tépéfáció. To nourish. Syn.—Al6, pàáscó, 
 nütríó. To protect. Syn.—CÓló, tiédr, faved. 
 
 Fragilis, is, €. Easily broken. Jam fragilés pOtéram à térrà cón- 
 tingéré ràmós. V. Syn.—Ténér, insólídüs. Perishable. Syn.— 
 "Ténüis, debilis, infirmüs. 
 
 Frágór, Oris. m. Crash, noise. Indé fragdré gravi strépitiis lócá 
 proxima terrét. O. Syn.—Sónüs, strépitüs, stridór, mürmür. 
 Phr.—Teérrífícüm tellüs dédit ictá frigorem.  Rébóànt mon- 
 tana frágoré. Dat silva frágorem. Cólüm tónát 6mné frágoré. 
 
 Frágosüs, 4, im. Crashing, roaring. Syn.—Sónorüs, sdnans, raücüs, 
 
 _ stridéns, clamosüs. Rough. Syn.—Aspér, pr&riptis. 
 
 Fragré, as, avi, atiim, aré. To give forth an odor. Fragravit oré 
 quod rosarium Pzsti. M. Syn.—Olé6, réddléd, haló, spiro. 
 Phr.—Assyrio fragrat ódoré dómüs. Fragrat acérbits Ódór. 
 
 Fragüm, in. Strawberry. (See Appendix under list of Trees, etc.) 
 
 Frang6, is, égi, actiim, éré. To break, to bruise. Ac vélüt ürsüs 
 Objéctos cévé& valiit si fringéré clàthrós. H. Syn.—Infringó, 
 
 - confringo, pérfringó, réfringó, rümpó, pérrümpó, cómmínüó, 
 contündó, elidó, dissolvó, disjíció. Phr.—Et frügés frangéré 
 saxo. Frangintir rémi. Vétüs üt non frégérit &tàs. To vio- 
 late an alliance.  Syn.—Rümpó, réscindó, évertó, víóló. To 
 weaken, Syn.—Infring6, vincó, lábéfactó, stérnd, corrümpó. 
 
 
 
189 FRENO 
 
 
 
 Fratér, ris. m. Brother. Fratér üt Aeneàs pélágo tüüs Omniá cir- 
 cum. V. Syn.—Gérmànüs. Phr.—Gérmana própàagó, proles. 
 Par nobilé fràtrüm. Gloria matrís. 
 
 Fratérntis, à, im. Fraternal. Fratérnd primi mádüérünt sanguiné 
 muri. L. Syn.—Gérmànüs. Phr.—Fratérnis amor. Fratérna 
 fidés. Fràternüm  dülcé sddalitiim. Fratérnim rimpéré 
 fcedüs. i 
 
 Fraüdó, às, avi, àtüm, aré. To deceive. Syn.—Décipió, falló. To 
 frustrate. Syn.—Fristrér. 
 
 Frais, fraüdls. f. Fraud, deceit. See Astus, Dolus. Phr.—Crimina 
 fraüdis.  Astüti molimini.  Püdica Falléré fraüdé prócos. 
 Igném fraüdé mala géntibtis intülít. Fraüdé périt virtüs. Fraüs 
 ést concessá répelléré fraüdem. 
 
 Fraxints, i f. An ash tree. (See Appendix under list of Trees, 
 etc.) | 
 
 Frémébündüs, à, üm. Growling, murmuring. Syn.—Fréméns, 
 frendens. 
 
 Frémitüs, is. m. Growling, murmuring. Et rabidi frémitüs ét mür- 
 mura magna minarim. L. Applause. Syn.—Plaists, frémór, 
 fávór, mürmür. Phr—Circimstant frémitii denso. Clamore 
 excipiünt sócii frémitüqué séquüntür. Great noise. Syn.— 
 Strépítüs, frágór. Phr.—Stridéns mürmür. See Sonitus. 
 
 Frémó, is, iti, itüm, éré. To murmur, to roar, to growl. Frémit 
 &quóré toto Insültans sdnipés. V. Syn.—Infrémó, fréndéé, 
 fréndó. Phr.—Frémit hórridüs oré crüento. Magnoqué dóloré 
 frémebànt. To applaud. Syn.—Applaüdó, mürmüró. Phr.— 
 Mürmüré mixto Türbàá frémit. Cüncti símül oré frémébant. 
 Magno circüm clamoré frémébant.  Latitíaqué frémünt, áni- 
 mosque ad sidéra tollünt. 
 
 Fréndéó, és, éré & Frendó, is, éré. To gnash the teeth. Syn.— 
 Infréndéó, frémó.  Phr.—Dentibüs frendéó.  Dénté minàri. 
 Déntibtis incütío dentes. Prodit collisis dentíbüs iras. Minaci 
 mürmüré fréndo. 
 
 Frénó, às, avi, àtüm, àré. To check, to bridle. Molliá pürpüréis 
 frénabas Ora cápistris. O. Syn.—Infrénó.  Phr.—Frenüm, 
 frená, frenos do, addó; injíció. Frénis, hábenis fléctó, torquéo, 
 dómó. Ad fréná cogó. Frénis scit fléctéré mollíibüs orá. Lora 
 ténéré mánü. Néc freni rémittit Fig—To check. Syn.— 
 Cóércéó, compéescó, cóntinéó, dómó, sübigó, prémó, módérór. 
 Phr.—Frénabam córdé dólorés.  Avídàs spés frénaré. ]üsti- 
 tiaqué dédit gentes frénàré stipérbas. Império prémit. 
 
FRENUM 190 
 
 
 
 Frenüm, i. n. Fréni & Fréna, orüm. Rein, bridle. Stat sdnipés 
 et fréna férox spümantiá mandit. V. Syn.—Lüpi, lüpatá 
 (orüm), capistrim, lora, vincülá, hábénz, rétínacülüm. Phr.— 
 Frenorüm habene. Modéramén équorüm.  Frénum Accipio. 
 Fréno àssuéscó. Fig.—Laxat frenos pópülis fürentibüs. Im- 
 périi módéràri fréná. Animiim frenis cOmpéscéré. 
 
 Fréquéns, entis. adj. Numerous, crowded. ' Tütá fréquensqué via 
 ést. O. Syn.— Tritüs, célébér, célébratüs. Phr—Urbs pópülis 
 fréquens. Abounding in. Syn.—Plénis, réfertüs, crébér, ábün- 
 dans. Assiduous, eager. Syn.—Crébér, assídüüs. 
 
 Fréquentér. adv. Frequently, often.  Syn.—Crébro, sxpé, assidüe, 
 continüo, plerümqué, vülgo, fréquens (adj.). 
 
 Fréquéntia, x. f. Crowd. Syn.—Maültitüdó, türbá, copia. Phr.— 
 Turba fréquens. 
 
 Fréquentó, às, avi, atüm, aré. To be present in great numbers. 
 Syn.—Célébró, convénió, cóéó, conflüó. Phr.—Témpla fré- 
 quentàri décét. Sape ádéó. Fréquéns adéo. To repeat. Syn. 
 —Itér6, ingéminó. 
 
 Frétüm, i. n. Strait. Navifragimqué frétüm gémíno quod littóré 
 pressum. O. Syn.—Faüces. Phr.—Cazco ündàns xstü. Fré- 
 mentís irá fréti. Crébris fréta consitá terris. Sea. See Mare. 
 
 Fretüs, 4, im. Relying on. Syn.—Fidéns, fisüs, confisüs, nixüs, 
 fültüs, férdx. 
 
 Frícó, às, ái, ictüm, àré. To rub. Syn.—Affrícó, pérfricó. Phr.— 
 Fricát àrbóré costas. 
 
 Frigéó, és, eré. To be cold. Quamvis c&rüléo siccüs Jove frigeat 
 zthér. Syn.—Algéó, frigéscó. Phr.—Frigóré corripiór. Frigüs 
 membra hábét. Frigüs dücó. See Frigus. Fig.—See Langueo. 
 
 Frigidis, 4, im. Cold.  Frigidüs in pratis cantando rümpitür 
 anguis. V. Syn.—Frigéns, algéns, algídüs, gélidts.  Phr.— 
 Gélü, frigóré strictüs. Gláciali constrictüs frigóré. Languish- 
 ing. Syn.—Languidis, inérs, lànguens, frigens, gélídüs, effo- 
 tüs, debilis. 
 
 Frigüs, ris. n. Cold, coldness. Frigóribüs parto agricolz plerümqué 
 früüntür. V. Syn.—Gélü, hiéms.  Phr.—Frigóris Aspéritas, 
 vis. Frigidüs horrór. Frigórá minüünt zéphyri. 
 
 Fringilla, Frigilla & Fringuilla, x. f. Chaffinch. (See Appendix 
 under list of Birds.) 
 
 Frondéó, es, ii, éré. To send forth leaves. Dicàs àddüctüm próp- 
 ius fronderé Tárentüm. H.  Phr.—Frondes fündó, effündó. 
 Frondibüs indtér. Frondé vireré nóva. Silva cómas tollit. 
 
 Frondéscó, éré. To begin to send forth leaves. See Frondeo. 
 
 
 
191 FUCO 
 
 
 
 
 
 Frondéüs, Frondosüs & Frondifér, à,üm. Leafy. Aquas dülces et 
 fróndéá sémpér Técta pétünt. V. Syn.—Froóndens, ümbrosüs, 
 cómàns, Opaciis, pátülüs. Phr.—Frondibüs, f6liis Opértts. 
 Laxtrians cómis. Frondosàá rédücitür zstas. 
 
 Frons, dis. f. Leaf, foliage. Molliqué flüéntém Frondé prémit 
 crinem. V. Syn.—Foliim, rami. Phr.—Arbóréx come. Ar- 
 bóréi crines. Frondéntia hospitíá. 
 
 Frons, tis. f. Brow. Et médiam ferro gémina intér témpórá fron- 
 tem Dividit. V. Phr.—Frons àspérà cornü. Primis frons 
 türgídá cdrnibiis. Fronté férit térram.  Grávem rémittéré 
 frontem. Face. Syn.—Os, fáciés, vültás. Phr.—Spém fronté 
 sérenát. Mésta fronté quéri. 
 
 Früctüs, ais. m. Fruit. Früctibüs imménsis ávídos satiaré cólonos. 
 V. Syn.—Frügés, poma.  Phr.—Péndentes àrbóré früctüs. 
 FGtüs àrbóré démpti Revenue. Syn.—Provéntüs, réditüs. 
 Fig. Syn.—Quésttis, commódüm, lücrüm, ütilítas. 
 
 Frügalíór, itis, Oris. Frugal, industrious. | Syn.—Frügi, sdbrits, 
 párcüs, témpéràns, abstinens. Phr.—Bónz frügls, parvo con- 
 tentüs, béàtüs. Cibi pàrcüs. Ténüi victü contentüs. 
 
 Fragalitas, atis. f. Frugality. Syn.—Sobriétas. See Abstinentia. 
 
 Früges, im. Fruits of the earth. Et médio tostas Xsti térit aréa 
 früges. V. Syn.—Ségés, méssis, frümentüm, Cérés. Phr.— 
 Ceréalia dona. Maünérá térr&. Rürls dpés. 
 
 Früméntüm, i. n. Grain, corn. Si quis ad ingéntém früménti sém- . 
 pér ácérvüm Porréctüs vigilét. H. Syn.—Friigés, far, tritícüm, 
 Cérés, messis, ségés. 
 
 Früór, éris, früctüs & frititis süm, i. To enjoy. Nec früitür 
 somno vigilantibiis excitá cüris. O. Syn.—fPerfrüór, pótiór, 
 ütór, ténéó, pdssidéd, hábéó, gaüdéó. Phr—Frii paratis. 
 Früitürqué Déorüm collóquio. 
 
 Früstrà. adv. In vain. Né quid inexpértüm fristra móritürá rélin- 
 quát. V. Syn.—Incassiim, néquicquam, inané, Ínütilitér. Phr.— 
 Vano conaminé. Moliminé cássó. Inani conàtü. Quid jiivat? 
 Ópéràm pérdó. Süccéssüm Déà dirá négát. Südét mültüm 
 früstràqué laborét. - 
 
 Früstrór, aris, atts süm, ari. To frustrate. Néc spé früstrabór 
 
  inàni Syn.—Fraiidé, falló, décipié. See Decipio. 
 
 Frütex, icis. m. Bush, shrub. Néc pàrvi frütíces iràm méritéré 
 Tónàntis. Syn.—Virgültüm, àrbüstüm, àrbüscülà. 
 
 Fücó, às, avi, atüm, aré. To color, to tint. Alba néc Assyrio fücatür 
 lana véneno. V. Syn.—Infücó, infíció, tingó, cóloró. Phr.— 
 Naàtüralé décüs fict& nón commódát arti. 
 
FUCUS 192 
 
 
 
 Fücüs, i. m. Red color. Syn.—Médicamén, cólór, vénenüm. Rouge. 
 Syn.—Cérüssá, miniüm, pigmentüm. 
 
 Fügá, x. f. Flight. Ut tempórà tandem Fiartive plácüeré fige. 
 L. Phr.—Fügz cürsüs.  Praceps discessüs. Nec spes üllá 
 fügz. Dimitté fügàm. Apériré fügàm. See Exsilium. 
 
 Fügàx, acis. adj. Fleeing, fleeting. Convérsisqué fügàx aüfértür 
 habénis. V. Syn.—Figiéns, figitivis, profiigis. Phr—Ad 
 fügàm pédé fervidüs. Si forté fügacém conspexit cápréam. 
 Fugacior attra. Quid laborat Lymphá fügàx trépidaré rivo? 
 Fleeting, short-lived. Syn.—Figiéns, fügitivüs,  cádücüs, 
 rápidüs, flüaxüs, brévis. | 
 
 Fügió, is, fügi, fügitüm, éré. To fly. Non fügis hinc pr&céps, dim 
 pr&cipitaré pótestas. V. Syn.—Aüfügió, effügió, diffügió, 
 fügitó, cedó, récedó. Phr.—Fügàm capi6, matüró. Füga ábéó. 
 Arva pétó. Fuga térga dé. Fugit ilicét ociór Eüro. Ardét 
 ábiré füga. Diffiigiint quocünque agit errór. Figam intén- 
 dint ad mecenia. 
 
 Fügó, às, avi, atiim, àré. To put to flight. Trans pontem fügát, 
 ét terris immittít apricis. V. Syn.—Pelló, expelló, répelló, 
 abig6, propülsó. Phr.—In fügam do. Daré térga cogo. See 
 Pello. 
 
 Fülcimén, inis & Filciméntim, i. n. Support, rest. Térra pil 
 similis, nüllo falciminé nixá. O. Syn.—Fülmeéntüm, faltira, 
 firmamén, cólümén. 
 
 Fülció, is, fülsi, ültàm, iré. To support. Atlantis düri c&lim qui 
 vérticé fülcit. V. Syn.—Süffülció, féró, süstinéó, süstentó. 
 
 Fülgéó, es, si, géré. To shine. Pictá néc indücto filgébat parma 
 pyropo. Pr. Syn.—Effülgéó, réfülgéó, lücéó, nitéó, spléndéó, 
 córiiscó, mícó, àrdéó, rádió, irridió. Phr.—Rósa fülgént inter 
 sua hlíá. Et gràtüm natis sidüs fülgéré. Fülget gémma toris. 
 See Luceo. 
 
 Fülgidüs, á, im. Bright, brilliant. Filgida pr&sértim cüm cér- 
 néré szpé néquimts. Lr. Syn.—Filgéns, liicidis, córüscüs, 
 rutiltis, micans. 
 
 Fülgór, orfs. m. Brilliancy, splendor. Mácülosüs ét aüró Squamam 
 incéndébat fülgór. "V. Syn.—Lüx, nitór, spléndór. Phr.— 
 Micat ignéüs oré Fülgór.  Attollit nitidis péctüs fülgoribüs. 
 Elücent áliae ét fülgoré córüscant. See Nitor, Splendor. 
 
 Fülgür, tris. n. Brightness, splendor. Nam prater pélagi cásüs ét 
 fülgürís ictüm. J. Syn.—Fuülgór, (sometimes) ignés, flammz. 
 Phr.—Filminis ignes. Lüx nüntii fülminis.: 
 
 
 
 onl 
 
 
 
193 FUNDO 
 
 Fülgüró, às, aré. To give forth light. Phr.—Fülgür jáció, víbró, 
 excütió, emittó, spargó. Jácülari € nübibüs ignes. See Fulgur. 
 
 Fülícá, à. f. A coot. (See list of Birds in Appendix.) 
 
 Fülmén, inis. n. Lightning, thunderbolt. Addidit et tónitrüs ét 
 inevitabilé fülmén. O. Syn—Tonitri, fülgür. Phr.—Fuülmínis 
 ignés, ictus, ira. JOovis ignéa tela. Haud imitabilé fülmen. 
 Falmina missá pólo. Toto Jóvé fülmén ádàctüm. See Ful- 
 mino. : 
 
 Fülminó, às, avi, àtüm, aré. To thunder. Ingéntés quércüs, ànnósas 
 fülminát ornos. Syn.—Fülmíné affló, disjíció. Phr.—Fülmíná 
 mittó. Fülmén àbrüpto mittéré calo. Miss6 pérfrégit Olym- 
 püm fülminé. Inqué Jóvis missilé fülmén érát. 
 
 Fülvüs, 4, im. Tawny, yellow, brown. Atque ilk stellatüs iaspidé 
 falva Ensis érát. V. Syn.—Flavüs, rüfüs, aüréüs, crócéüs, 
 rütilüás. Phr.—Fuülvüm spectatür in ignibüs aürüm.  Fülvaqué 
 cápüt nectentür ólivà. Fülva pügnàs dé nübé tüentem. 
 
 Fümó, às, avi, àtüm, aré. To smoke. Tura dabant tépidusqué 
 crüor fimabat ad aras. V. Phr.—Fümüm, fümos do, mittó, 
 vómó. Cóolüm sübtexéré fümo. Ignibüs atria fümànt. Picétm 
 fert famida lamén Tada. See Fumus. 
 
 Fümosüs, á, üm. Smoky. Syn.—Fümans, fümídüs. 
 
 Fümüs, i. m. Smoke. Saxa vidés mistoque ündàntem tirbiné 
 fümüm. V. Syn.—Calig6, vapor, (sometimes) nübes, nébülà, 
 favilla. Phr.—Füméüs vápór. Fümi nübes. Atrz picéa caligine 
 nübes. Vólat vapor atér ad auras. 
 
 Fünàlé, is. n. Torch. Et nóctém flammis fünàlià vincünt. V. Syn.— 
 Fax, tdi, lychnüs, làmpás. Phr.—Laàmpádibüs dénsüm rápüit 
 fünalé córüscis. 
 
 Fünditüs. adv. From the ground, from the very foundations. Fün- 
 ditüs avellant postes. V. Syn.—Radicitüs, fündo. Phr.—A 
 sédibtis imis. A ràdicibüs imis. A cülminé sümmo. Entirety. 
 Syn.—Pénitüs, prorsüs, omnino. 
 
 Fündó, às, avi, àtüm, àré. To found, to establish. 'Tüm vicina 
 astris. Érycino in vérticé sédés Fündàtür Vénéri Idaliz. V. 
 Syn.—Condó, pond, constitüó, stattid, edificd, strié, exstrüó, 
 moliór. Phr.—Fündàméntá pono. Murds ab imo dédicé. 
 Müros jáció. Fiandaménta lócant alii. 
 
 Fündó, is, füdi, füsüm, éré. To pour, to pour out. Syn.—Confló, 
 effündó, spargé. Phr—Vina liquéntia fündam. To spread 
 around. Syn.—Prófündó, diffündó, mittó, emittó, spargd, dis- 
 pérgó. To extend. Syn.—Extendó, pandé, explícó. To put to 
 flight. Syn.—Fügó, dissipó. 
 
FUNEBRIS 194 
 
 
 
 
 
 Fünébris, is, é, & Fünéréüs, 4, im. Pertaining to a funeral, mourn- 
 ful, lugubrious. Syn.—Férilis, fünestüs, lügübris, flébilis, mas- 
 tüs, tristis. 
 
 Fünéró, às, avi, àtüm, aré. To bury, to petforw the funeral rites. 
 Syn.—Condó, tümüló, sépélió. 
 
 Fünestüs, á, üm. Pertaining to a funeral. See Funabris. Mournful, 
 
 ^. dreadful. Syn—Létilis, fatalis, éxitialis, éxitidstis, exitiabilis, 
 fatifér, mortifér, létifér, gravis, lüctíficüs, dirüs. 
 
 Füngór, éris, fünctüs sim, i. To fulfil the office of. Amici münéré 
 füngi. H. Syn.—Deéfüngór, pérfiingér, effició przstó, exsé- 
 quor, éxercéó, óbéó. Phr.—Officío füngi piétatis. PFüngor vicé 
 
 ' cótis. 
 
 Füngüs,i m. Mushroom. (See Appendix under list of Trees, etc.) 
 
 Finis, is. m. Rope, cable. Néc tibi Tyrrhéna fünis solvatür árénà. 
 Pr. Syn.—Réstis, vincülüm, vinclüm, (sometimes) lorüm, réti- 
 nacila. Phr.—Vincülá lini. Stüpéá vincülá. Tortim linüm. 
 
 Fünüs, éris. n. Death, violent death. Abstülít atra diés et fünéré 
 mérsit ácérbo. V. Syn.—Néx. Obsequies. Syn.—Exséquik, 
 jüstá, sipréma, débita. Phr.—Fanébris pompa. Pompa flebilis. 
 Süpremüs hónos. Fiinéris éxséquíx.  Rité sólütis éxséquiis. 
 See Exequia. 
 
 Für, firis. m. Thief. Callídüs éffracté nümmos für aüférét arca. 
 M. Syn.—Latré, przedó, (sometimes) przdatór, spoliatér, ràp- 
 tor, éréptér, ábactór. Phr.—Nümmorüm spóliatór. Fürtorüm 
 dóctüs. Fürtum ingéniosüs ád omné.  Fürés, avidim génüs. 
 Für nocté látens. See Predor. 
 
 Firibindis, 4, im. Raging, furious. Passis füribündá cápillis 
 Evólát. O. Syn.—Füriosüs, fürens. 
 
 P'ürió, às, avi, atàm, ar&. To enrage. Qui sólet matrés füríaré, H. 
 Syn.—Lymphó, exsternó. Phr.—i1n fürías, in fürorem ágó, 
 impelló, concitó. Füroré concitó. Abstülit méntém fürór. 
 Füriosüs, a, im. Raging, furious. Nempé tid, fürilosé; méo, sed 
 non firiostis: H. Syn. —Fürens, füriatüs, füribündüs, lympha- 
 tis, delirüs, insanüs, àmens, demens. Phy S PRIDLE, fürlis ac- 
 censüs. Immódicos géstans in cordé fürórés. Aménti füroré 
 cxctis. Rabié stímülati. Acta füroré gravi. Cadé fürens. 
 
 Füríis méns éfféra. 
 
 Füró, is, éré. To be in a rage. Imménsàm siné moré fürit lymphata 
 pér ürbém. V. Syn.—Insànió, delir5, lymphór, bacchór. Phr.— 
 Fürore àccéndór. Caco insaniré füroré. Ménté fürorés cón- 
 cípió.  Ardét füroré péctiis. Qui méntem insánii mitat? 
 
 . Délirat linguaqué ménsqué. 
 
 
 
195 GALEATUS 
 
 
 
 Fürór, oris. m. Madness, fury, rage. Jàmqué fáces et saxa vólant, 
 fürór àrmá ministrát V. Syn.—Furi#, rábies, insania, de- 
 méntia, vésania, déliria. Phr.—fFüroris stímüli. Mala mens. 
 Füriatà méns. Animi éfféra vis. Néscitis régi furor. Fréni 
 impátiens. Expérs consilii. 
 
 Fürór, aris, àtüs sim, ari. To steal. Syn.—Rápió, sübdücó, süb- 
 ripio, sübtráhó, compiló, avértó, tolló, auféró, predor. Phr.— 
 Admittéré fürtüm. Vivéré raptd. Jócoso condéré fürto. 
 
 Fürtim. adv. Stealthily. Syn—Clam, arcand. 
 
 Fürtivüs, 4, im. Stolen. Móvéàt cornicülá risüm Fürtivis nüdatá 
 cóloribüs. H. Syn.—Ráàptüs, sübréptüs. Phr.—Amotz pér 
 dólüm bóves. Post ignem xthéréa dómo Sübdüctüm. Secret. 
 See Arcanus. | 
 
 Fürtüm, i.n. Theft. Seti quis ápüd Süpéros fürto lietatüs inani. V. 
 Syn.—Preda, rapina, raptüm, látrocíníüm. Phr.—Fürti crimén. 
 Diri solertíá fürti. Vivitür ex rapto. Secret. See Abditum. 
 
 Fürvüs, á, üm. Dark, obscure. Syn.—Atér, nigér, füscüs. See 
 Niger. 
 
 Füscó, às, avi, àtüm, aré. To darken. Fiscandi cürá cólorís. O. 
 Syn.—Infüscó.  Phr.—Fuüscántür corpórá. Laniginé mala 
 Füscanté. 
 
 Füscüs, a, im. Dark. Nox rüit et füscis tellarem àmplectitür alis. 
 Syn.—Sübnigér, nigrans, obscürüs. 
 
 Füsé. adv. At length, widely, diffusely. Syn.—Laté, plene, copiose. 
 
 Füstis, is. m. Stick, club. Syn.—Bácülüs, stipes. Phr.—Fiste 
 ápériré cápüt. Agéré formidiné füstís. See Baculum. 
 
 Fütilis, is, &. Brittle, fragile. Mücro, glaciés ceü fitilis, ictà Dissi- 
 liit. V. See Fragilis. Vain, useless. Syn.—Inànis, irrítüs, lévis, 
 vaniis. 
 
 Fütürüm, i n. The future. Quid sit fütürüm cràs fügé quréré. 
 H. Syn.—Ventürüm, véntira. Phr.—Véntürüm témpüs. Pos- 
 térá sctila, sécla. Véntüri temporis ztàás. Fütürl càsüs. Prü- 
 dens fütürt. See Posteritas. | 
 
 G 
 
 Galéa, x. f. Helmet, casque. 'Tüm gáléàm Méssapi habilém cristis- 
 qué décoràm Indüit. "V.  Syn.—Cassís, cássídá. Phr.—Aés 
 cávüm. Férratüs ipex. Cápitis arma. Aéré rigéns. In gáléà 
 formostis érat. Aéré cápüt fülgens. 
 
 Galéatis, 4, im. Armed with a helmet. Quém przstàré pótest 
 mülíér galéata püdorem. J. Phr.—Gáléa àrmàtüs. Cristis capita 
 
 alta córüscis. 
 
GALGULUS 196 
 
 
 
 Galgilis, i. m. & Galbula, x. f. Witwall or thrush. (See A ppendix 
 under list of Birds.) 
 
 Gallina, à. f. A hen. (See Appendix under list of Birds.) 
 
 Gallüs, 1. m. Cock, rooster. (See Appendix under list of Birds.) 
 
 Gaàrrülitas, atis. f. Chattering, babble. Raücáqué gàrrülitàs, stü- 
 diüamque immané lóquendi. O. Syn.—Lóquàcitas. Phr.—Gar- 
 rulitas linguae, Garrüli lingua. Lingu& prürigó. Vérbis prócà- 
 cibüs àrdens. Lóquàcis mürmürá liugue. 
 
 Garrülüs, 4, im. Babbler, chatterer. Garrülá quam tignis nidum 
 süspendát hiründó. V.  Syn.—Lóquax, stridülüs, stridens, 
 vérbosüs, mültilóquüs, vanildquis. 
 
 Gaüdéó, es, gavisüs sim, éré. To rejoice. Exciípiünt plaüsü sócios, 
 gaüdentqué tüéntes. V. Syn.—Litór, dvd, exsultó, géstio, ex- 
 hilar6. Phr.—Gaüdià concipió, igitó, exsilió. Letitia perfün- 
 dor, exsültó. Ltis vocibüs testátür. Ltos diffündéré vültüs. 
 Hilari ménté gaüdii carpéré. Toto péctóré letari. Tacitam 
 pérténtant gaüdii mentem. Dübie gaüdét falliqué véretür. 
 Gaüdét híans immané. See Letus. To take pleasure in. Syn. 
 —Déléctor, oblectór, cápiór, dücór, ámó. Phr.—Rés me jüvát. 
 Mihi plácét, arridét. Sanguiné gaüdét. Reébüs gaüdéré nóvis. 
 
 Gaüdiüm, fi. n. Joy. Gaidia principíüm nostri sünt s%pé dólorís. 
 O. Syn.—Latitiá, vólüptas. Phr—Exhilarans ánimos. Lititíze 
 signa. Vültüs hilarés. Et mala mentis gaüdià. Non viti gatidia 
 quzr6. Gaüdià nec rétinét Rh&tis. 
 
 Gaza, x. f. Wealth, riches. Digné Midi Cr&siqué bónis et Pérsidé 
 gaza. Syn.—Thésaürüs, ópes, pécüniá, divitiz. Phr—Opilénta 
 süpellex. Ópüm cümülüs. Béàatz Aráibüm gàzz. See Divitia. 
 
 Gélídüs, a, im. Cold, frozen. Véré ndvo gélídüs canis cüm monti- 
 bis hümór Liquitür. V. See Gelo. Phr.—Gélidüsqué cóit for- 
 midiné sanguis. Astrictüm gélído frigóré péctiis. 
 
 Géló, às, Avi, atüm, àré. To freeze. Vültüsqué gélassént Pérséós 
 adversi. L. Syn.—Congéló, conglició, glacié, düró, indüró, 
 astringó. Phr.—Gélü astringó. (In the passive) To be frozen. 
 Syn.—Diiréscé, indüréscó, Astringór, rígéó, có&ó, cóngéló. 
 Phr.—Gélü, glacié cóncréscó, indüréscó, rigéó, horréó. Glacié 
 rigét horrídi bàrbá. Pallét idüsti gélü. Cam glacié brim’ 
 rigenté vénit. - 
 
 Gélü. n. indecl. Cold, frost. Primó brümá gélà siccisque Aquiléni- 
 bus horréns. V. Syn.—Glaciés, frigüs, (by extension) brümi, 
 hiems, pritina. Phr.—Arctd frigidi brama gélü. Cóncrétüm 
 elm Térra concréta gélü. Horridá cand brümá gélü. See 
 
 lems. 
 
 
 
197 GENISTA 
 
 
 
  Gémelli, óorüm. m. Twins. Syn.—Gémini. Phr.—Gémints partis. 
 Proles gémina. 
 
 Gémini, orüm. m. Twins. Syn.—Gémelli. The Constellation. Phr. 
 Clara, gémini, signa. Gérmaniqueé pàres. 
 
 Géminó, às, àvi, atim, àré. To double. Jàmqué décem vite frater 
 gémínàvérát ànnós. O. Syn.—Ingéminó, congémind, düplicó, 
 condüplícó, répétó, itéró, rénóvó. ji 
 
 Géminüs, 4, im. Double. Syn—Dipléx. Two. Syn.—Bini, duo, 
 utérqué, ambó. 
 
 Gémitüs, üs. m. Groan. Aidiit Alcides jivéném, màgnümqué sub 
 imo Cordé prémit gémitüm. V. Syn.—Licttis, stispiria (pl), 
 planctis, plàngór, làméntüm, flétüs, quéréla, questüs, ülülatüs, 
 clamér. Phr.—Gémitüs lacrimabilis imo Aüditür tümülo. Aedes. 
 clamoré résültant. Attóníto gémitüs à cordé pétitos. Hinc 
 exaüdiri gémitüs. See Gemo. | 
 
 Gemmá, iz. f. Gem, precious stone. Qualis gemma micat fülvüm 
 que dividit aürüm. V. Syn.—Làpillüs, lapis. Phr.—Rübri 
 münérá Ponti. Indi dona máris. Pélági dona rübentis. Gémma 
 nitído fülgoré. Miro candoré córüscáns. Clari lapidés. Gravém 
 gemmis patéram. Bud, shoot. Syn.—ÓOcülüs, sürcülüs, nodüs, 
 artícülüs. 
 
 Gémó, is, tii, Ítüm, éré. To groan. Et gémüit, gémitüs vérba paréntis 
 érant. O. Syn.—Ingémé, gémiscó, süspiró, quérór, lamentór. 
 Phr.—Péctóre áb imo dó gémitüm. Questü péctórá rümpó. 
 Consürgünt gémitü. Dat gémitüs fictos. Fit gémitüs. Maültà 
 géméens. See Lacrimo, Queror. To deplore. Syn—D6léé, 
 quérór, deploró, indóléó, ingémó. 
 
 Génér, éri. m. Son-in-law. Quis génér hic plicit cénsü minor 
 atqué pueélle Saàrcinülis impar? J. Phr.—-Générds éxtérnis 
 affore ab Cris. Qués générds vócét. Générüm mihi, fili, débés. 
 
 Généró, às, avi, atüm, aré. To bring forth, to produce. Syn.—Pro- 
 généró, gignó, progignó, créó, prodücó, paris. 
 
 Générosé. adv. Nobly, generously. Syn.—Fortitér, animésé. 
 
  Générósüs, 4, im. Of noble birth. Némo générosiór est te. H. 
 Phr.—Nobili génér. Noble, courageous. Syn.—Aüdàx, ánímo- 
 sus, fortis, màgnánimüs, strénüüs, impáviídüs, interrítüs. Phr.— 
 Virtüté potens, pr&stans. Vir forti pectóré. See Animosus. 
 
 Génialis, is, &. Joyous. Nine élégi molles, géníalis müsá, vilété. 
 O. Syn.—Féstiis, féstivüs, lictüs, laütüs, hiliris. | 
 
 Génistá, à. f. The broom-plant. (See Appendix under list of Trees, 
 etc.) 
 
 
 
GENITOR 198 
 
 Génitór, oris. m. Father. Syn.—Génératér, progénitór, sátór, pa- 
 rens, pátér, aüctór. 
 
 Génitrix, icís. f. Mother. Syn.—Páréns, màtér. See Mater. 
 
 Gens, tis. f. Nation. Néc püér lliica quisquam dé génté Látinos 
 In tantim spe tdllét ávos. V. Syn.—Pópülüs, natió. Phr.— 
 Géns düra atque aspérá cültü. Gens effrenà vírüm. Gentes 
 frénàré siipérbas. Race, family. Syn.—Génüs, sánguis, stirps, 
 proles, propago. 
 
 Génü. (indecl. in sing., pl. génüi & génuad) n. Knee. Impréssoqué 
 génü nitens, térrae àpplicát ipsüm. V. Syn.—Póplés. Phr.— 
 Rigid6 nixüs génü. Illüm génüa €gra tráhentem dücünt. Génüá 
 flectó. Incídit 4d terram düplícati poplité. Génibüs süpplex 
 advolvi. Sübmisso póplité. 
 
 Génüinüs, 4, im. Natural, true. Syn.—Náàtivüs, natiralis, vérüs, 
 sincérus, gérmanis. . 
 
 Génis, éris. n. Race, species. Syn.—Géns. Phr.—Ünde hominim 
 génüs et pécüdes. Génüs irritabilé vatüm. Géntts omne 4ni- 
 màntüm. Family. Syn.—Gens, Ortis, Órigó, stirps, sanguis, 
 proles, propago, progéniés, dómüs. Phr.—Géntis hónós. Ortüs 
 nobilé principitim. Ab Jové principtüm généris. 
 
 Germén, inis. n. Bud, root. Syn.—Sürcülüs, frütéx, palmés, gémmi. 
 
 Gérminó, às, Avi, atüm, àr&. To put forth buds, or roots. Syn.— 
 Progérmin6, gemmó, pübescó, püllüló, ádólescó, früticó. Phr.— 
 Gérmina, gémmas fündó, explicó. Gérminé pübéó. Ramis 
 viréó. i 
 
 Géró, is, géssi, géstim, éré. To carry. Quo férrüm, quidve hic 
 géritis téla irrítà dextris? V. Syn—Gést6, féró, portó. To 
 administer. Syn.—Tract6, cüró, ágó, exséquór. 
 
 Géstió, is, ivi & ii, itüm, iré. To desire greatly. Et stüdio incássüm 
 vídéas géstiré lávàndi. V. Syn.—Cüpíó, ardéó, gliscó. Phr.— 
 Cüm páribüs géstit colladér&. To rejoice. Syn.—Exsültó, lictór, 
 gaüdéó. 
 
 Gést6, às, avi, atüm, àré. To carry. Syn.—Géró, féró, portó. 
 
 Géstts, is. m. Movement, gesture. Syn.—Motüs. Phr.—Hüméris 
 brachia motá süis. Ill placét gésti. Motüs dóceri gaüdét 
 Ionicos. 
 
 Gignó, is, génüt, génítüm, éré. To bring forth. Quaenam te génitit 
 sola stb rüpé léxná? Syn.—Généró, edó, créó, procréó, paris, 
 progénéró, pàrtürió, enitór, prodücó, progignó. Phr.—Quz te 
 tam lztà tülerünt secülá. To cause. Syn.—Párió, afféró, effíció, 
 edó, prodücó. 
 
 
 
199 GNAVITER 
 
 
 
 Glacialis, is, & Cold, icy. Et glacialis hiéms cànos hirsütá cápillos. 
 O. Syn.—Algidüs, gélídüs, frigídüs, prüinosüs. See Frigidus. 
 
 Glaciés, ei. f. Ice. Ah! tibi ne glaciés ténéràs sécét aspérá plantas! 
 V. Phr.—Unda géli cóncrétá. Gélü concrétüs látex. Crista 
 lübriícá. Qué frigóré constitít ündá. Stat glaciés inérs. 
 
 Gladiatér, orís. m. Gladiator. Listravitqué fügà médiam gladiator 
 arénam. J. Syn.—Pügil, lüctatór, lánistá. Phr—Média pügnat 
 gladiator árena. Fatalis arénz münérá. 
 
 Gládíüs, fi. m. Sword. Nesciérint primi gládíos excüdéré fabri. J. 
 Syn.—Ensis, férrüm, mücró, cüspis, ácíes. Phr—Pars gládios 
 stringünt mánibüs. Frigídüs indé Stat gladits. Iré pér ignes 
 et gládios. 
 
 Glaücüs, 4, im. Blue, azure. Ardéntés ócülos intorsit lümíné glauco. 
 V. Syn.—CzErülüs, crüléüs, viridis. 
 
 Glebá, &. f. Clump of earth. Liquitür et zéphyro pütris se glebá 
 résolvit. V. Phr.—Dités síné voméré gleba. Übéré glébx Térra 
 férax. Pótens terris àtque übéré glébe. Glébas vérsaré lígoni- 
 bis. Vérténtés voméré glébas. 
 
 Gliscó, is, éré. To increase, to extend. Haüd accéns6 gliscit vió- 
 lentíá Türno. V. Syn.—Créscó, accréscé, aügescó, aügéór, 
 grávescó, inválescó. To desire. See Cupio. 
 
 Glóbüs, i. m. Ball, sphere. Syn.—Sph&rá, orbis. 
 
 Glóméró, às, àvi, àtüm, aré. To roll together. Syn.—Agglóméró, 
 conglóméró. To gather together, to collect. Syn.—Agglóméró, 
 conglóméró, collígó, contráhó, convéhó, dénséó, accümüló, 
 aggéró. Phr.—Séd bello glóméraré mánüm. Tim sé glomérant, 
 rétroqué résidünt. Nigro glóméràri pülvéré nübém. Hinc atque 
 hinc glóméràntür Oréadés. 
 
 Gloria, a. f. Glory, honor. O décüs àtque £vi gloria rara tii! O. 
 Syn.—Laüs, hónór, décüs, fama, nomén, splendór. Phr.— 
 Nomén immortalé. Inclyta fama. Neéscíá mortis. Gloria será 
 vénit. Ornament. Syn.—Hónór, décüs, gratia. 
 
 Glori6r, aris, àtüs süm, ari. To boast. Syn.—Ostént6, jàctitó, vén- 
 ditó, efféró. Phr.—Véerbis extolléré gésta süperbis. Facta férré 
 polo, in astra. 
 
 Glóriosüs, 4, im. Honorable, glorious. Syn.—Hóneéstüs, décorüs, 
 pülchér. 
 
 Gnaris, 4, im. Knowing. Syn.—Doctiis, éxpérttis, sciens, péritüs, 
 prüdens, sdlérs. 
 
 Gnàvitér. adv. Actively. Syn—Aidactér fortiítér, strénté. Care- 
 fully. Syn.—Solértér, stiididsé. 
 
GNAVUS 200 
 
 
 
 Gnavis, 4, im. Diligent, active. Gnàvüs mané forum et véspértinus 
 pété téctim. H. Syn.—lImpigér, stréenüüs, alacér, diligéns, 
 promptis, festinüs, célér. See Diligens. 
 
 Grübatüs, i. m. Couch, bed, a poor man’s bed. Syn.—Cubilé, tórüs, 
 strata (Grim), lécttis. See Lectus. 
 
 Gracilis, is, €. Thin, slender. Syn.—Exilis, ténüls, pàrvüs, exigüüs, 
 mácilentüs. 
 
 Gradatim. adv. Gradually. Syn.—Sénsim, paülatim, pédéténtim. 
 Phr.—Pér grádüs. 
 
 Grádiór, éris, grésstis stim, gradi. To step, to walk. Ipse ind gradi- 
 tir cOmitatiis Achaté. V. Syn.—Ingrédiór, àmbüló, éó, incedó, 
 vàdó. Phr.—Férré grádüm. Gréssüm fléctó, dirigó. Accéléraré 
 gradim. Conferré grádüm. 
 
 Grádüs, üs. m. Step. Séd révócaré grádüm süpérasque évadére ád- 
 auras. V. Syn.—Grésstis, passtis, Incessüs, pes, véstigia. 
 Gramén, inis. n. Grass, sward. Roscida mobilibüs lambébant gra- 
 mina rivis Errantés lympha. Syn.—Hérba, cxspés. Phr.— 
 Hérbx graminé&. Graminéts c&spés. Térr® gramina injüssá. 
 Heérboso viridés, vérnantés graminé campi. Viridi sé graminé 
 
 tellüs Véstit. 
 
 Graminéstis, Graminéis, 4, im. Grassy. Syn.—Héerbosüs, hérbidis. 
 
 Grand&viis, 4, im. Aged. Et qua vécttis Abas et qua grandavüs 
 Aléthés. V. Syn.—Longzvüs, ànnosüs. Phr.—Gràndiór zxvo. 
 Grandis nati. Aév6 màtürüs. See Senex. 
 
 Gràndilóquüs, 4, im. Speaking grandly, grandiloquent. Syn.—Mag- 
 nilóquüs, elatüs. 
 
 Grandinat. Impers. It hails. Phr.—Grand6 plüit. Gràndó cülminá 
 ledit. Cülmíná grandiné crebra Ictá sÓónant. In téctis crépitans 
 salit horrídá gràndó. Tanta quatitir néc grandiné Syrtis. 
 Grandiné nimbi Przcipitànt. 
 
 Grandis, is, &. Great, large. Syn.—Magnüs, vàstüs, làrgüs, amplüs, 
 ingens, prOcérüs. Sublime. Syn.—Süblimis, grandilóquüs. 
 
 Grandó, inis. f. Hail. His égó nigrantém commixta grandiné nim- 
 büm Désüpér infündam. V. Phr.—Grandinis imbér. Nix in- 
 düràtá. Nimbi malta grandiné mixti. 
 
 Grassat6r, oris. m. Highway robber, thief. Syn.—Pr&dó, predator, 
 làtró. i; 
 
 Grass6r, aris, atüs süm, ari. To go, to advance. See Cedo, Progre- 
 dior. To rob. Syn.—Látrocínór, predér. To attack. Syn.— 
 Invàdó, gliscó, irrümpó, impétó, irrüó, ádóriór. 
 
 Graté. adv. Pleasantly, agreeably. Syn.—]Jücünde, libéntér. 
 
 z^ 
 
 
 
201 GREX 
 
 
 
 Gratia, &. f. Grace, benefit. Syn.—Fávór, dónüm, minis, Officiim. 
 Beauty. Syn.—Lépór, vénüstás, pülchritüdó, décór. Friend- 
 ship. Syn.—AÁmór, stüdiüm, cOdncdrdia. Gratitude. Syn.— 
 Gratés. 
 
 Gratis. adv. Freely. Syn.—Gratüito, altro. 
 
 Gratülór, aris, atts süm, ari. To congratulate. Tota tibi menté 
 mihiqué Gràtülór ingéníüm non látüissé tüüm. O. Syn.— 
 Gratór, congratilér, plaüdó, próbó. Phr.—Gatdia verbis prodó. 
 Latitiz dáré signa st. Sce Plaudo. 
 
 Gratiis, 4, im. Agreeable, pleasing. Grata sipérvéniét qui nón 
 sperabiítür hora. H. Syn.—Accéptüs, ámàtüs, imicüs, dilec- 
 tüs, arridéns, dülcís, jücündüs, plácens. Phr.—Aestiva gratior 
 ümbrà. Türno gratissimts aügür. 
 
 Grávidüs, 4, im. Heavy. Syn.—Grávis, Ónüstüs, Ónéràatüs. 
 
 Gravis, is, 6. Heavy. Nam gravis imbelles attérit hasta manus. O. 
 Syn.—Oné€résiis, pondéréstis. Phr.—Non lévis. Pondüs habén- 
 tia. Voméré terras invértissé gráves. Infesto volvebant pondéré 
 saxa. Decidünt casi grávioré türres. "Oppressed, weighed 
 down. Syn.—Grávatüs, tardüs, languéns, préssüs, Oppréssts. 
 Important. Syn.—Maágnüs, ingens, grandis. Hurtful. Syn.— 
 Noxiüs, nócéns, impoórtünüs, incommódüs, damnosüs. Painful. 
 Syn.—Acérbüs, móléstüs, tristis, dürüs, aspér. 
 
 Grávitas, atis. f. Weight. Ignava néquéünt gravitaté movéri. O. 
 Syn.—Pondüs, ónüs, moles. Gravity. Syn.—Aistéritas, sévéri- 
 tas, màjestàás, pondüs, stipérciliim, tétricitas. Phr.—Vültüs gra- 
 vis. Frons majéstaté vérénda. Vültü gravitas mmmotá sérénd. 
 Süpérat grávitaté Catoném. Importance. Syn.—Pondüs, mo- 
 mentum. 
 
 Gravitér. adv. Heavily. Syn—Diré, dürítér. Violently. Syn.— 
 Acritér, véhémentér, mültüm. Jrritably. Syn.—Aégré, gravaté, 
 indigne, aspére, móleste. 
 
 Grávó, 4s, avi, àtüm, àré. To load, to burden. Syn.—Pr&grávó, 
 ónéró, prémó, opprimó, obrüó. To aggravate. Syn—Lzxdé, 
 offendó. 
 
 Grémiüm, fi. n. Lap. Ut cüm té grémio accipiet l&tissima Dido. M 
 Syn.—Sinis, péctüs, arenes) compléxts. 
 
 Gréssiis, üs. m. Step, course. Sübséquitür, préssoqué légit véstigia 
 gressü. O. Syn.—Grádüs, incésstis, ingréssts. Phr.—Tendit 
 ad limina gressum. 
 
 Grex, grégis. m. Flock. Dix grégis ipsé capér deérravérat. V. 
 Syn.—Pécüs, péctidés, pécórá, pécüariá. Phr.—Pécüdüm grex, 
 türbàá. 
 
GRUS 202 
 
 
 
 
 
 Grits & Grits, is. f. A crane. (See Appendix under list of Birds.) 
 
 Gübérnacülüm & Gubérnaclim, i. n. Helm, rudder. Ipsé gitbérnaclo 
 rector sübit ipsé magistér. V. Syn.—Clavis, temó, módéramén, 
 régimén, hábenza.  Phr.—Clàvüs nàvis. Curve mddéramina 
 püppis. ' 
 
 Gubérnatér, orís. m. Pilot. Ipsé gübérnàtor püppi Páilinürüs ab 
 alta. V. Syn.—Navita, naüclérüs, rectór, módératór, magistér. 
 Phr.—Navis mágistér. Dómitór fréti. Qui régit arté rátem. 
 Qui ventis impérat. Doctüs frénaré ratém. 
 
 Gübernó, às, avi, atüm, àré. To steer, to guide. Syn.—Régó, dirigó, 
 módérór, dücó, impéró. 
 
 Gula, e. f. Throat. Gilxqué credens colli longítüdinem. Phaed. 
 Syn.—Faüces, güttür. Mouth. Syn.—Os, pálatüm. Gluttony. 
 Syn.—Inglüvies, véntér, édacitas, voracitas. Phr.—lmpróbá 
 ventris inglüvies. Véntris ardér. Malé moràtüs véntér. See 
 Fames. 
 
 Gülosüs, à, im. Greedy, a gourmand. Non 6st, Tüccá, satis quod 
 és gülosüs. M.. Syn.—Heéllid, lürcó, cómédó, gürgés, giila. 
 Gülz deditüs. Insatiabilis oré. Non dans fréna gülz. Véntris 
 cüpidiné victüs. 
 
 Gurgés, itis. m. Whirlpool, abyss. Apparént rari nàntés in gürgité 
 vasto. V. Syn. —Vorago, báráthrüm, hiattis, vortex. Phr.— 
 Spümosi gürgitis &stüs, vortex. Brett spimantis hiatüs. Spü- 
 méas rótàns aquas. Vast’ voraginé gürgés. 
 
 Güstó, as, avi, atüm, àré. To taste. Pritisquam Pabila güstassent 
 Troja. V. Syn.—Degüstó, libó, delibó. Phr.—Gaüstü attingó. 
 Escas gistaré pálato. To experience. Syn.—Expériór, tentó. 
 
 Güstüs, is. m. Taste. Syn.—Pilàtüm, sápór. 
 
 Gitta, 2. f. Drop. Gitta cávat lapidém, nón vi, séd sxpé cádendo. 
 O. Syn.—Stilla, güttüli. Phr.—Ros exiígüüs. Ténüis aque 
 liquór. Grandes ibünt pér vimíni güttz. 
 
 Güttür, ürís. n. Windpipe, throat. lllé famé rábida tria güttürá 
 pandens. V. Syn.—Gülàá, faücés, 6s, jügülüm. Voice, song. 
 Syn.—Os, vóx, cántüs. Phr.— Vocis itér. 
 
 Güttüs, i. m. Jar, jug used in the sacrifices. Syn.—Ürcéüs, ürcéó- 
 lüs. 
 
 Gyrüs, i. m. Circle, circular course. Syn.—Orbis, circititiis, circülüs 
 ambitis, arctis, flexüs. Phr.—In gyrüm fléctéré. In orbém vér- 
 téré. Fold. Syn.—Néxüs, vólümén, spirá, Orbis, fléxtis. Phr.— 
 Pér imménsos sínüàré vólüminá gyros. In gyros iré. 
 
 
 
c5 
 = 
 
 HALITUS 
 
 
 
 H 
 
 Habéna, x. f. Rein, bridle. Cam rapidum éffiisis régéret sublimis 
 habénis Cornipédém. Syn.—Lorüm, frenüm, rétínacülüm, capi- 
 strum. Phr.—Módéramén équorüm. Fréndérum habénz. Lora 
 téneré mant. Habénas manibtis régéré. Fréna làxaré. [ibér 
 habénis équüs. 
 
 h.abé6, es, iti, itim, eré. To have, to hold. Nil tibi quod démüs 
 majtis habémtis, ait. O. Syn.—fPossídéó, ténéó. Phr.— Est 
 mihi, nobis, Pénés me est. Non cáréó. Mihi in promptu ‘ést. 
 To dwell. See Habito. To esteem. .Syn.—Dücó, fáció, péndd, 
 zstimo. 
 
 Habilis, is, &. Suitable, proper. Syn.—Aptüs, àccommódüs, idonéüs. 
 Fit, convenient. Syn.—Décéns, aptüs, accommódüs. 
 
 Hàábitacülüm, 1. n. Habitation, dwelling. Syn.—Sedes, #dés, dómüs. 
 
 Tlabit6, as, avi, atüm, aré. To dwell, to inhabit. Nülli cérta dómus, 
 lücis habitamtts Ópàcis. V.  Syn.—CÓló, incóló, ténéó, hábéó, 
 fréquéntd, mánéó, résidéó, sédéó, commórór, mórór. Phr.— 
 Sédem pósüi. Mihi sedes est. Tyrii ténüeré cdloni. Himilés ' 
 habitaré casas. 
 
 Habitts, ts. m. Appearance, exterior. Virginis os hábítümqué 
 gérens ét virginis arma. V. Syn.—Vültüs, os, forma, faciés, 
 spéciés, visüs, Aspéctiis. Phr.—Habitim mütavérit Gris. Stattis 
 est vulttisque diserti. See V ultus. 
 
 Hacténüs. adv. Up to this point. Syn.—Adhüc. Phr.—Hüc üsqué. 
 
 Hdüs,i m. Young goat, kid. Ut cánibüs cátülos similes, sic matri- 
 büs hzd6s noram. V. Syn.—Hzdülüs. Phr.—Cápelle f&tis. 
 Péttlans molli h&dts in herba. Cui frons primis türgidà corni- 
 büs. 
 
 Heréditas, atis. f. Heritage. Hireditatis tibi trécénta venisse. M. 
 Syn.— Pátrimóniüm, patris Spés, bona, fortüná, priedia. 
 
 Heré6, és, si, stm, éré. To cling to, to hang to. Syn—Adheréd, 
 cóhzréó, inh#réd, h&réscé, mánéó, jüngó. Phr—Héerént pari- 
 étibüs scale. Térgo vólücres heséré sagitte. Hesit in am- 
 plexü. To hesitate. Syn.—Hissitó, dübitó, flictt6, mánéó, con- 
 sist6, sübsistó, résistó, sto. Phr.—Lingua hzrét métü. 
 
 Hrés ( Heres), edis. m. Heir. Parctis ób hérédis cüràm nímiümqué 
 sévértis Assidét insind. H. Phr.—Spés pátris. Aviti nominis 
 heres. d 
 
 Hialítüs, is. m. Breath. Extrémis si quis süpér halitts errát. V. 
 Syn.—Spirítüs, anhélitis. Phr—Malé ódorati anhélitts oris. 
 See Vapor, Odor. 
 
 
 
HALO 204. 
 
 
 
 HMaló, às, avi, atm, aré. To breathe, to exhale. Invitént crdcéis 
 halantés faücibüs horti. V. Syn.—Spiró, exhaló, dlé6, rédóoléó. 
 
 ilàmüs, i. m. Hook. Cürvos dédit ünguibüs hamds. O. Syn.— 
 Hàáàmülüs, üncüs, üncinüs. Phr.—Piscaritts üncüs. Hamata 
 Iinéá. 
 
 Harmonia, &. f. Harmony, concord, Harmoniam Graii quam dicünt, 
 Lr. Syn.—Concordia. Melody. Syn.—Concéntts, mélós. Phr. 
 —Concors discordíá vocüm. Consóná festivi módülamínà can- 
 tüs. See Musica. 
 
 hasta, a. f. Spear, javelin. Defigünt tellàre hastas ac scütá récli- 
 nant. V. Syn.—Lancéa, pilum, hàstilé, cüspis, ferrüm, missilé, 
 
 jácülüm, spicülüm, telüm, (sometimes) abiés, fraxinüs, pints. 
 
 Phr.—Aéràtz cüspidís hasta. Sanguinéé mantis horréàát hasta. 
 Armatqué cértisca Hasta mánüm. Dénsisqué virüm ségés hor- 
 rüit hastis. 
 
 Hastilé, is. n. Shaft of a spear. Phr.—Pr&fixo hastilia ferro. 
 Télum ingens arbóréüm. Hastilís virgá, stipés. Armata ferro 
 cornüs. Torquens hastilé lácerto. 
 
 Haüdquaquam. adv. By no means. Syn.—Minimé, nequaquam. 
 
 Hairié, is, si, stim, iré. To draw out, to exhaust. Ad ündam Pro- 
 cessit, summoque haüsit de gürgité lymphas. V. Syn.—Tráhó, 
 dücó, extráhó, édücó, egéró. See Bibo. To exhaust, to consume. 
 Syn.—Sorbéó, absorbéó, exhaürió. Phr.—Haisit Spés patrias. 
 To tire out. Syn.—Confició, exhaürió, quátió. 
 
 Hebdómás, adis & Hébdómádá, #. f. The seventh day, week. See 
 Dies. 
 
 Hébéó, es, eré. To grow dull, blunt. Sanguis hébét,. frigentque 
 effoetae in corpóré vires, V. Syn.—Hébétór, torpéó, defició, 
 cónsidó, fatiscd. 
 
 Hébés, étis. adj. Dull, heavy, inactive. Jamque hébés ét crássoó nón 
 àspér sánguíné mücró. L. Syn.—Hébens, hébéscéns, hébétatiüs, 
 Obtüsüs, rétüsüs, stólídüs, stüpidüs, bardüs. 
 
 Hébétó, às, avi, atüm, àré. To dull. Syn.—Obtündó, rétündó. Fig.— 
 To enfeeble. See Debilito. 
 
 Hécatombé, es. f. Hecatomb. Phr—Cénténa colla sübmittünt bóves. 
 See Sacrifico. 
 
 dédérá, x. f. Ivy. Utqué sdlént hédérz longos intexéré trüncos. 
 O. Phr.—Frondentés baccis hédére.. Frondé séquaci robórá 
 ligans. Doctarüm pr&mia frontiim. Nobilis córonà vàtüm. 
 Hédérà formosiór alba. (See Appendix.) 
 
 Hérá, x. f. Mistress of the house. Syn—D6mina, dóminàátrix, 
 régina. RR 
 
 
 
 | 
 | 
 1 
 
205 HISTORIA 
 
 
 
 Herbá, x. f. Grass, herb. Quiqué fréquéns hérbis ét fertilis übéré 
 campis. V. Syn.—Gràmén, c&spés. Phr.—Graminis hérba. 
 Vivax cé#spité gramén. Graminéa hümüs. Graminéis tórüs. 
 Mixtis rédólentes floribüs herbz. Facilis quaréntibüs hérba. 
 Tellus gemmantes éxplicat herbas. 
 
 Hérbifér, érá, érüm. Grassy. Pr&térit ét ripas, hérbifér Aci, tüás. 
 O. Syn.—Herbídüs, herbosüs. Phr.—Heérbis fótüs. Hérbosá 
 páscüá. Viridissima graminé ripá. Viridi c&spité mollís hümüs. 
 
 Héri. adv. Yesterday. Syn.—Héré. Phr.—Héstérna die, lücé. 
 
 Héros, ois. m. Hero, demigod. Phr.—Virtüte et àrmis nobilis. 
 Viribüs invictüs. Magnanimi prócéres. Insignés ét pace héroás 
 ét armis. | 
 
 Heü. interj. Alas! Syn.—Hei. Phr.—Hei mihi. 
 
 Híàtüs, is. m. Opening. Né pátéat, làtoqué sólüm rétégatir híatü. 
 
 ..Q. Syn.—Gürgés, báráthrüm, vóragó, os. Phr.—Vaàste faü- 
 cés. immanes pandit híatüs. Unda déhiscens. See Gurges. 
 
 Hic. adv. Here. Syn.—Ibi, illic. Then. Syn.—Tüm, tünc. 
 
 Hilaris, is, é. Joyful. Odériint hilarém tristés, tristemqué jócosi. 
 H. Syn.—Laetüs, gaüdens, álácér, óvàns, lépidüs, jócosüs, fáce- 
 tis. Phr—Letitia perfüsüs. Exsültàns animis. Gaüdiá cén- 
 cipiéns. Pénsa mani dücünt hilarés. See Gaudeo, Letus. 
 
 Hilaritas, atis. f. Joy. Syn.—Gaüdiüm, lxtitia, alacritas. Phr.— 
 Leta méns. Féstivüm ingéniüm. 
 
 ililáró, às, avi, àtüm, àré. To rejoice. Hos übi facündo tia vox 
 hilaravérit oré. O. Syn.—Exhiláró, lxtific6, oblectó, récréó. 
 
 Hinc. adv. Hence. Syn.—Indé, idéd, hóc. 
 
 Hio, as, avi, atam, àré. To stand open, to gape. Terrae venàs astrin- 
 git hiantés. V. Syn.—Hiscó, déhiscó, Oscitó, patéd, ápériór, 
 findór, scindór. 
 
 Hircüs, i. m. Goat. Carminé qui trágíco vilem cértavit ób hircüm. 
 H. Syn.—Cápér, hircülüs, hzdüs. Phr.—Düx pécóris. Virqué 
 páterqué grégis. Düxqué grégis. 
 
 Hirsütüs, à, im. & Hirtüs, à, üm. Hairy, shaggy. Hirsütümqué 
 süpérciliam, promissaqué barba. V. Syn.—Hispidüs, horrídüs, 
 pildstis, sétosüs, villosüs.  Phr.—Villis aspér. Cristaque hir- 
 sutüs équina. 
 
 Hiründó, inis. f. Swallow. (See Appendix under list of Birds.) 
 
 Hispidts, 4, im. Rough, shaggy. Cui látérüm ténüs hispida méntd 
 Frons hóminém prefért. V. Syn.—Hirsitts, hispiddstis, hor- 
 rens, aspér, rigéns. 
 
 Mistóríá, z. f£. History. Pars érit hist6rix, totdqué légétiir in orbe. 
 O. Syn.—Annialés, fasti, mónüméntàá. Phr.—Vétérüm scripta, 
 
206 
 
 
 
 mónümentá.  Histórize fama. Aétatis mónümentà vétüstz. 
 Prisci témporis facta, acta. 
 
 Históricüs, i. m. Historian. Quis dabit históríco, quantüm darét 
 acta légénti. J. Phr.—Conditór historiz. Históriarüm scrip- 
 tór. Oblividsi tempóris vindex. Vétéris non inscitis ivi. 
 
 Histríó, onis. m. Actor. Pallébat chórüs omnís histríonüm. Syn.— 
 Mimis, lüdió, lüdiüs, actér, comüdüs.  Phr.—Moóvens risüs. 
 Vestibüs et vültü ridícülüs. 
 
 liialetis, 4, üm. Gaping, open. Hoc übi híülcá siti findit Canis 
 astífér arva. V. Syn.—Hians, déhiscéns, paténs, pátülüs, apér- 
 tüs, rimósüs, fissüs, fatiscéns. 
 
 Hódie. adv. Today. Quód nón est hédié, cras minüs aptüs érit. O. 
 Syn.—Nünc. Phr.—Hoc die. Hédiérna lücé. Hódierno laminé. 
 
 Homicida, #. m. Homicide, murderer. Si für displicéat Verri, si 
 hómicidá Miloni. J. Syn.—Sicaríüs, interfectór. Phr.—Aüc- 
 tor, àrtífex leti. Régis c#dé nócens. 
 
 Hómó, inis. m. Man. Et quota pars hómó sit terrai totitis ünüs. 
 Lr. Syn.—Vir, ádólescéns, jüvénis. Phr.—Géns himana, hómíi- 
 nüm. Mortàlé génüs. Vis hamana. Térréa proles. Hóminüm 
 corpora. Vix stint hominés hoc nóminé digni Quod génüs 
 hoc hómínüm. 
 
 Honéstas, atis. f. Honesty, honor. Syn.—Hónestüm, virtüs, décor. 
 Phr.—HoOnésti gloria. Décüs animi. See Probitas, Justitia. 
 Hóneésté. adv. Honorably. Tim quóqué jam móriens, né nón pró- 
 cümbát hóneste Respicit. O.. Syn.—Décore, pülchre, béné, 
 
 recte, décéntér, cOnvéniéntér. 
 
 Hónestüs, à, im. Honored, distinguished. Syn.—Hoónoratüs, hóno- 
 rus. Honorable, praiseworthy, Syn.—Décorüs, laudandüs, laüda- 
 bilis, pülchér, égrégiüs. Phr.—lpso pülchrá lóco vülnirà. 
 Honest. Syn.—Próbüs, bónüs, pits. 
 
 Hónór & Hónos, oris. m. Honor. Sic hónór et nomen divinis vatíbüs 
 atqué Carminibiis venit. H. Syn.—Gloria, laüs, cültüs, révé- 
 réntia, fama, décüs, nomén..; Phr.—Hónoris titili. Nominis 
 gloria. Nomén ingens. Haüd équidém tali me dignór hónore. 
 Falstis hónor jüvát. See Gloria, Nomen. 
 
 Hónoraàbilis, is, &. Honorable. Syn.—HoOnorandüs, cólendüs, lauda- 
 bilis, hónestás. Phr.—Hoónoré dignüs. : 
 
 Hónoró, às, avi, atüm, àré. To honor. Cüm quó cónsénüit, milés 
 hónorit équüm. M. Syn.—Hóneéstó, cóló, vénérór. Phr.— 
 Honoré proséquór. Hónoreés reddó. Miro quód hónoré cólebát. 
 
 Hónorüs, 4, im. Honorable. Syn.—Hoóneéstüs, décorüs, pülchér. 
 Phr.—Nón indécór, nón indécorüs, non ÍínhOnestüs. See 
 Honestus. | 
 
 
 
 
 
207 HORTUS 
 
 
 
 
 
 Hora, x. f. Hour, time. Grata süpérvéniet qu nón spérabitiir 
 hora. H. Phr.—Hora mora, pünctüm, spátiüm, moOméntim, 
 tempüs. Intervall díer. Fügiens frénd non rémórànté. Almüm 
 qui rápit hora diém. Volat ambígüis mobilís alis Hora. 
 
 Horrendüs, 4, im. Horrible. Clàmorés símül horréndés ad sidéra 
 tollit. V. See Horridus. Worthy of reverence. Syn.—Vérén- 
 düs, horrens. 
 
 Tlorréó, és, ti, eré. To shudder at, o be afraid. Syn.—HoOrréscó, 
 exhorréscó, inhorréó, pérhorréó, pávéó, réformidó, timéd, 
 trémó. Phr.—Prcdrdia péllit, occüpát horrór. Horrét ádhüc 
 ánímüs. Frigídüs horror mémbrá quatit. Cor pépülit horrór. 
 Néc mortem horrémüs. 
 
 Horréüm, i. n. Barn, storehouse. lllíüs immensi rüperünt horréá 
 méssés. V. Syn.—Granaria. Phr.—Messis übi plürímá. Ubi 
 condita méssis. Frümenti, frügüm compósiti ácérvi. 
 
 Horrídüs, 4, im. Bristling. Silva füit late dümis atque ilicé nigra 
 Horrídá. V. Syn.—Aspér, hirsütüs, horrens, hirtüs, hispidtis, 
 rígídüs, rigéns. Phr.—Glacié horrídá barba. Lócá silvestribüs 
 horrida dümis. Uncultivated. Syn.—R üdis, incültüs, squalidis. 
 Hideous. .Syn—Horréns, deformis. Terrible. Syn.—Horri- 
 bilis, horrendüs, h6rrifictis, horrifér, métüendüs, térribilis, tér- 
 rificüs, formidabilis, formidàndüs. 
 
 Horrór, oris. m. Fear. Syn.—Pávór, trémór, formidó. - 
 
 Mortatíó, onis. f. Encouragement. Syn.—Hortàmén, hórtàmentüm, 
 hortatüs, móniítüs, impilstis, stimuli. Phr.—Hortantia dicta. 
 Motürz pralíá voces. 
 
 ilortàtór, Gris. m. An exhorter. Hortàtor scélérum Aeólídes. V. 
 Syn.—Suas6r, impülsór, aüctór, mónitór, stímülatór. Phr.— 
 Hortator pügniz.  Aüctór égo aüdéndi. Non si mihi Jüpitér 
 aüctór Spondéát. 
 
 Hortór, aris, atts sim, ari. To encourage. Armatas hómínum ést 
 praesens hortata catérvas. Cat. Syn.—Exhortór, ádhortór, ácüó, 
 exácüó, stímüló, éxstimüló, accendó, incendó, inflammó, instigó, 
 pélló, impelló, cdncitd, incitó, excitó, süscitó, mónéó, àdmón&éó, 
 suáàdéó. Phr.—Hortàndo éxcitó. Hortatibtis instigó. Verbis 
 virtütem àaccendó. Stímülis virés süscitó. Dictis confirmát 
 itüros. 
 
 rlortüs, i. m. Garden. Hortüs übi ét téctd vicinüs jügís Aqu fons. 
 H. Syn.—Pomàriüm, virétim, vírídaríüm. Phr—Amé&na 
 viréta. Hortorüm sépta herbis, floríbüs, früctíbüs. Consitüs 
 àrbóribüs. Rüris amééni delícía. Florüm gemmis collücens. 
 Nitidis gémmaàns floribüs. Mobílíbüs pomaria rivis. 
 
HOSPES 
 
 208 
 
 
 
 Hospés, itis. m. Guest, stranger. Vivitür ex ràpto; nón hdspés ab 
 hóspité tütüs. O. Syn—Advéna, pérégrinüs. Phr.—Nóvüs hic 
 nostris süccessit sedibüs hospés. Host. Phr.—Süccinctüs cürsi- 
 tat hospés. 
 
 Hospitium, fi. n. Hospitality. Hospitíum àntiquüm Trój& sóciósqué 
 Pénatés. V. Phr.—Hospitii técta. Tellüs, dómüs hoóspità. Hos- 
 pitii jürá. Hospitis officium. Véréor quo sé Jünoónià vertànt 
 Hospitià. Héspitid próhibémür árenz. Indülge hospitio. Nos- 
 tris süccédé pénatibts. 
 
 Hospítüs, 4, am. Stranger. Néc plácidós portüs hospitá navis habét. 
 O. Syn.— Pérégrinüs, hóspés, éxtérntis. Phr.—Béllum, 6 térra 
 hospiti, portàs. Avis hospità. 
 
 Hostia, x. f. Victim. MHostíbüs e victis hóstíá nomén habét. O. 
 Syn.—Victímá, píacülüm, (sometimes) hónór, hónórés, éxta. 
 
 Hostilis, is, é. Hostile. Syn.—Advérsüs, inimictis, infénstis, infés- 
 tüs, hdstictis. 
 
 Hostilitér. adv. /n a hostile manner. Syn.—Cridélitér, sieve, in- 
 feste. 
 
 Hostis, is. m. Enemy. Dólüs àn virtüs, quis in hosté réquirat? V. 
 Phr.—Hostilés animi. Tarba, géns, mantis inimica. Hostis 
 ca#dé nócens. Flécti nesciüs. Arma contraria. Hosticá türbà. 
 Hostis habét müros. 
 
 Hic. adv. Hither. Hüc ádés, 6 formdsé püér? V. Syn.—lIllüc, 
 illo. 
 
 Hamané. adv. Humanly, like a human being. Syn.—Hümanitüs, 
 hümanitér. 
 
 Hümanitàs, atis. f. Humanity. Syn—Htmana natira. Kindness, 
 politeness. Syn.—Comitas, bénignitas, bóniítàs. 
 
 Hümanitér. adv. Kindly. Syn.—Hümane, bénigne, cléméntér, léni- 
 tér, cOmitér. 
 
 Hümáànüs, à, im. Human. Non hzc himanis Opibtis, non arté 
 magistra. V. Syn.—Mortàlis. Kind. Syn.—Comis, trbants, 
 mitis, affabilis, bénignüs. : : 
 
 Hüméctó, às, àvi, àtüm, àré. To wet, to moisten, to water. Qua 
 nigér hüméctàt flavéntia cültá Galésts. V. Syn.—Rigó, irrigó, 
 irróró.. Phr.—Lacrimis hümectent 6ra génasqué. Scitébrisque 
 aréntia témpérat arva. 
 
 fitméris, i, m. Shoulder. Axem hüméro tórquét stellis ardéntibis 
 aptüm. V. Syn. (By extens.)—Cérvix, cóllüm, cdlla, dórsüm, 
 térgüm, scápüle. Phr.—Istá décént hümérós géstamina nóstrós. 
 Hümérós ad vülnérà dürát. Süblimé référrém His nüméris 
 corpüs. 
 
 
 
 
 
209 IBIS 
 
 Hümi. adv. On the ground. Syn.—Térra, tellaré, arena. Phr.— 
 Prócümbiít hümi bos. Corpórá fündát hümi. Préssit humi 
 nitens. In nüdà tellüré jácens. Sedit hümó nuda. 
 
 Hümilís, is, é. Low. Atque hümiles habitaré cásas. V. Syn— 
 Démissüs, dépréessüs, jacéns. Phr.—Hümilesqué myrice. Hu- 
 miliqué vólatü. Of low birth. Syn.—Vilis, infímüs, obscürüs, 
 ignotis, ingloríüs, contemptüs. Humble, modest. Syn.—Módes- 
 tüs, sübmissüs, déjécttis, sappléx.. Phr—Contemptor hónorüm. 
 
 Hümó, às, avi, àtüm, àré. To bury, to inter. Quisqué süüm pro re 
 consortem müstüs hümaàbát. L. Syn.—Sépélió, tümüló. Phr.— 
 Hümo, térr& mandó. See Sepelio. 
 
 Hümór, oris. m. Liquid, fluid. Syn.—Líquór. Water. Syn.—Aqua, 
 liquór, ros, ündá, látex. Dew. Syn.— Vápór, ros. 
 
 Hümüs, i. f. Ground. Spargite hümüm fólíis, indücité fontibts 
 ambras. V. Syn.—Teérrá, tellüs, sólüm, ágér, càmpüs. Phr.— 
 Pinguis hümüs dülcique üliginé lata. See Ager, Terra. 
 
 Hyácinthüs & Hyácinthós, 1. m. The hyacinth. (See Appendix 
 under list of Trees, etc.) 
 
 Hydra, 2. MWater-snake. Syn—Excétra, Echidna, serpens, anguis. 
 Phr.—Bellua Lérnz. 
 
 Hyémalis & Hiémalis, is, é. Wintry. Syn.—Hibérnüs, brimalis, 
 Bóréalis, Hypérbóréüs, Aquiloníüs, iquósüs, plüvialis, frigidüs, 
 gélídüs, glacialis. 
 
 Hyémó & Hiémó, às, àvi, àtüm, àré. To pass the winter. Syn.— 
 Hibérnó. Phr.—Hiémém transigó. Hibérna cástrá lócó. 
 
 Hyéms & Híems, émis. f. Winter. Et glacialis hiéms Aquilonibüs 
 aspérat ündàs. V. Syn.—Brümá, Décémbér, frigüs, glaciés, . 
 gélü, nix, prüimàá. Phr.—Hibérnüm, hiémalé témpüs. Hiémis 
 vis. Frigóri brim. Brümz horrór. Hibérn® min&. Frigida 
 témpora. Frigídüs ànnüs. Ad6pérta gélü. See Frigus, Gelu. 
 
 Hypérbóréüs, 4, im. Northern. Talis hypérbóréo séptém sübjéctà 
 Trioni Gens éffréna virüm. V. Syn.—Aquilóniüs, Arctoüs, 
 Bóréalis, glácíalis, 
 
 Hyssopts, 1. m. The herb hyssop. (See Appendix under list of 
 Trees, etc.) 
 
 
 
 Iimbeüs & làmbicüs, 4, im. Jambic. Syn.—Trimétrüs, sénariis. 
 
 Ibi adv. There. Ait ibi flava sérés mütàto sidéré farrá. V. Syn.— 
 Hic, illic. 
 
 Ibis, fs & idis. f. The ibis. (See Appendix under list of Birds.) 
 

 
 
 
 icé, is, ici, ictiim, éré. To strike. Emicat in partém sanguis, ünde 
 icímür ictü. Lr. Syn.—Férió, c#d6, percütió, verbéró. Phr.— 
 Càpüt icéré télis. 
 
 lctüs, is. m. Blow. Vastis trémit ictibüs #réa püppis. V. Syn.— 
 
 Impülsüs, (by exten.) plaga, vérbér, vülnüs. Phr.—Crébro ictü 
 pércütíó, contündó. Póténtiüs ictü Falminéd. Véhéménti pér- 
 cülít 1ctü. Ictíbüs zrà sónàánt. Vérbérat ictibüs atiras. See 
 Percutio. 
 
 dei irco. conj. Therefore. Syn.—lIdéo. See Ideo. 
 
 dem, éadém, ídem. The same. Amor ómnibüs idem. V. 
 
 Similis, par. Phr.—Ünüs ét idem. Non 4litis. Sedibüs hzrét 
 ín isdem. 
 
 Idéo. conj. Therefore. Non id&d débet pélagd sé crédéré. O. Syn. 
 —Idcirc6, próptéréa, hinc, indé, hoc. Phr.—Nón álíam ob 
 cülpàm. 
 
 Idélam & Idólón, i. n. Statue, idol. Syn.—Simülacrüm. Phr.— 
 Inanis ímàgó. Iuàné signüm. Prófaná effigies. Inania divüm 
 Nümíná. Vani nümén inané Jovis. 
 
 Idonéüs, à, im. Suitable. Si facis üt patriz sit idonéüs, ütilis agris. 
 J. Syn.—Aptüs, commódüs, ópportünüs, ütilis, convéniéns, cón- 
 grüüs. Phr.—ldonéüs armis. Daré pondüs ídoónéá fümo. 
 
 Igitür. conj. Therefore, thus. Syn.—Ergó, itaqué. 
 
 lgnàrüs, 4, im. Ignorant. Miratir rérümque ignárüs imaginé pen- 
 dét. V.. Syn.—Insciüs, néscitis, indoctüs, rüdis. Imprudent. 
 Syn.—Imprüdéns, ignóràns. Forgetful. Syn—immeém6r, obli- 
 tis. 
 
 Ignaviá, a. f. Sloth, laziness. Tyrrhéni, quie tanta animis ignavia 
 venit? V.. Syn.—Désidia, inértia, socordià, véternüm, ségnitiés, 
 pigritia. Phr.—Fügiens peritlá. Sómnique oy ia matér. Tor- 
 pens. demisso vültü. 
 
 Ignàvüs, 4, im. Lazy. Ignavim fücos pécüs à priàsépibüs àrcét. 
 V. Syn.—Pigér, inérs, désés, desídiosüs, torpens. Cowardly. 
 Syn.—Ségnis, iners, enervis, imbellis, timidtis, degénér. Phr.— 
 Virtütís expers. Malé fortis. Ad fata segnis. See Timidus. 
 
 Ignéscó, is, éré. To take fire. Ignésciint irae, ét düris dólór Ossibüs 
 ardét. V. Syn.—Ardéscó, éxardésc6, incéndór, inflammór. 
 Phr—ignésciint animis discordibüs ire.  Ignéscünt sanguiné 
 viltis. 
 
 Ignéüs, 4, im. Fiery. Cxrüléüs plüvíam dénintiat, ignéüs Eüros. 
 V. Syn.—ignifér, ignitüs, ignívómüs, àrdéns, éxardérs, can- 
 dens, férvéns, flammátüs, flamméüs, flammifér. Phr.—Igné 
 
 
 
 
 
 ii 
 1 
 
 
 
211 ILLATABILIS 
 
 
 
 rübens. Aéstas ignéa. Burning. Syn.—Caléns, cálídüs, férvi- 
 dts, torridüs. See Ardens. 
 
 Ignis, is. m. Fire. Volvítür ignis édax sümma ad véstigia vénto. 
 V. Syn—Vialcants, Mülcibér, flammá, incéndia. Phr.—Ignis 
 arbér. Ignéa vis. Ignéüs ardór. Süppósitüs cínéri dóloso. 
 Liquidi cólór aüréüs ignis. Vülcaniá pestis. Picéo vorticé ün- 
 dans. Sémina flammz volvens. S#va incéndia volvit. See 
 Flamma, Incendium. 
 
 lendbilis, is, €. Unknown. Solis übi in silvis Ítális ignobilis aévam 
 Exigit V. Syn.—lgnotüs, obscürüs, ingloriüs, látens. Phr.— 
 Homo síné nomíné. Non est igndbilé carmén. Sttdiis florentem 
 ignobilis oti. Lowly born. Syn.—Vilis, abjectüs, Obscürüs, 
 humilis, déspéctiis. Phr.—Siné génté. Siné nóminé. Ima plebé. 
 Plébéid sanguíné natüs. Cui síné lücé génüs. Hümili de plebé 
 párentés. Nüllis majoribüs ortüs. Ignota de stirpé népotüm. 
 
 Ignominiá, a. f. Ignominy. Syn.—Infamia, dedécüs, mácülá, labes, 
 próbrüm. 
 
 Ignominiosüs, 4, im. Shameful. Syn.—Infamis, próbrosüs. See 
 Turpis. 
 
 igndrantia, z. f. Ignorance. Pre&térite véniam = dabit ignorantiá 
 cülpze. O. Syn.—Inscitiá, impéritia. i 
 
 Ignóró, às, àvi, àtüm, aré. To be ignorant of. Naidés ignorant, 
 ignorát ét Ináchüs ipsé. O. Syn.—Neésció. Phr.—Me làtét. 
 Süm néscíüs. Haüd ignarüs éram. Néc látüeré dóli fratrem 
 Jünónis. Mültiqué me fügiíünt. Quis Troja nésciat ürbem? 
 
 Ignóscó, is, vi, tim, éré. To pardon. Syn.—Paàrcó, indülgéó, cón-. . 
 "^donó. Phr.—Do véniam. See Parco. i 
 
 lgnotüs, 4, im. Unknown. Quod látét ignotum ést; ignoti nüllá 
 cüpidó. O. Syn.—Incognitüs, incOmpérttis, abdítüs, àrcanüs, 
 látens. Phr.—lgnotis érraré lócis. Ignota in vésté viros. Un- 
 heard of. Syn.—Nóvüs, insólítüs, mirüs. 
 
 lléx, icis. f. The ilex, one of the species af oak. (Sica Api cnidás 
 under list. of Trees, etc.) 
 
 illábéfactüs, 4, im. Unshaken. Quie a roaiga nk illábéfactà 
 précór (vincula). O. Syn.—Intégér, incóncüssüs, firmüs, in- 
 viólatüs. 
 
 Hlabór, érís, psts stm, bi. To glide into. Syn.—Sübéó, pénétró, 
 insínüó. To fall upon. Syn.—Incíidó, rid. 
 
 Ilacrimabilis, is, €. Pitiless, inexorable. Nón Amicé, placés illácri- 
 mabilém Plütoná. H. Syn.—Diris, inéxdérabilis. 
 
 Illtabilis, is, &. Sad. Syn.—Inámünüs, injücündüs, inimabilis. See 
 Tristis. 
 
ILLAQUEO 212 
 
 
 
 Iláquéó, às, avi, atüm, àré. To ensnare. Syn.—lrrétió, circüm- 
 rétid, 1lligó, intricó, involvó. 
 
 Illé, ila, 31lád. This, that. Syn.—Hic, is, ipsé. 
 
 Ilécébrze, àrüm. f. Charms, attractiveness. lllécébris érát et grata 
 novitaté móràndüs. H. Syn.—Lénócíníüm, blànditie, invita- 
 ménta, irritaménta, stímülüs. 
 
 Illécébrosüs, à, im. Attractive. Syn.—Blandts, fallax. 
 
 Illépidé. adv. Ungracefully. Syn.—tinépté, insülse, intirbané. 
 
 Ilépídüs, i, am. Ungraceful. Syn.—lneptüs, imsülsüs, inürbanüs, 
 invénüstüs. 
 
 ilicitüs, 4, fim. Forbidden. Syn.—Vétitüs, iniquis. Phr.—Nón 
 licitis. See Nefas. 
 
 Illidd, is, si, sam, éré. To strike, to dash against. llliditqué vadis 
 atque àggéré cingit 4rén&. V. Syn.—Allidé, collidó, impingó, 
 infringó, contéró, obtéró, offendó. Sce Frango. 
 
 illig6, às, avi, àtüm, aré. To bind. Sümmá pédüm própére planta- 
 ribüs illigát alis. Syn.—Lig6, alligó, vinció, immplícó, illáquéó, 
 innéctó. 
 
 Illimis, is, €. Free from mud, clear. Syn.—Pürüs, limpidis, pellà- 
 cidüs. See Limpidus. 
 
 ine. adv. Thence.  Syn.—indé, hinc, istinc. 
 
 Illind, is, levi, lítüm, éré. To smear, to daub. Hic ócülis égd nigra 
 méis colly ria lippüs Hinéré. H. Syn.—Linó, óblinó, circüm- 
 lind, üàngó, Inüngó. 
 
 Hilo. adv. Thither. Syn.—£Éo, hüc, illc. 
 
 Illücéó, és, xi, eré & Illücescó, is, éré. To shine, to give light. 1Wà- 
 ceré sólet magnis et ferré triümphos. Syn.—Lücé$5, irrádió. 
 Phr.—Non àálios illaxissé diés. See Luceo. 
 
 Illüdó, is, si, süm, éré. To play with, to sport with. Si quid dátür 
 oti, Hllàdo chàrtis. See Ludo. To mock. Syn.—I,üdó, délüdó, 
 ridéó, irridéó. 
 
 Hilüminó, as, avi, àtüm, aré. To illuminate. Syn.—Illistr6, cóllüstró, 
 irrádió. Phr.—Lümén do, prebéd, féró. Lüminé répléó. Lücé 
 ténébras pelléré. Noctém flammis fünàlià vincünt. Collücént 
 ignibüs #dés. 
 
 Il'üstris, is, €. Clear. Syn.—Clàrüs, lücídás, córüscüs. /lhustrious. 
 Syn.—Clàrüs, cónspícüüs, célébér, inclytüs, nobilis. See Celeber. 
 
 tllüstró, às, avi, atüm, aré. To enlighten, to give light. See Ilumino. 
 To render famous. Syn.—Nobilitó, décóró, insignió. 
 
 Hlüvies, i&t f. Dirt, mud. Syn.—Collüviés, sordés, p&dér, squalér. 
 
 Imaginér, aris, àtüs sim, ari. To imagine. Syn.—Fingó, effingó, 
 excogitó. Phr.—Anim6 cóncipió. 
 
213 IMMENSUS 
 
 
 
 Imàgó, inís. f. Resemblance. Jamqué déüs pósita fallàcís imaginé 
 Taüri O. Syn.—Formá, spéciés, fígüri, simülacrüm, simula- 
 mén. Image, statue. Syn.—Exémplar,. spéciés, effígies, fígüri, 
 símülàcrüm, státüá, signüm. Vision. Syn—Similacriim, forma. 
 
 imbéllis, is, é. Feeble, weak. Tres sümüs imbelles nüméro, siné 
 viribüs. V. Syn.—Débilis, mollis, fractis, inérs, ignavüs, segnis, 
 pigér. Phr.—Imbélli cithara càrmíná dividés. Cui torpént in- 
 fractae ad proeliá virés. See Debilis, Iners. 
 
 imbér, brís. m. Rain. Aüt àctüm calo magnis iquilonibüs imbrém. 
 V. Syn.—Plivia, nimbüs, (sometimes) nübés, nabila. Phr.— 
 Rüít &théré toto 'Türbídüs imbér aque.  Agmén aquarim. 
 C@léstis hümór. Efftisi rümpüntür nübibüs imbrés. Quod nón 
 imbér édax Possit dirüéré. See Pluvia. — 
 
 imbérbis, is, €. Beardless, young. Imbérbis jüvénis tandem cüstodé 
 rémoto. H. Syn.—Impibis, impübér, intonsüs. Phr.—Düm 
 nulla ténéri sordent lanüginé vültüs. M. See Adolescens. 
 
 Imbibó, is, bi, bittim, éré. To drink. Imbibérat dirüm spárgéns per 
 rüri crüórém. Syn.—Bib6, cómbibó, haürió. 
 
 Imbrex, icís. m. Hollow tile. Syn.—Tégülá, látér. 
 
 Imbrifér, érà, érüm. Rain-bringing. Véntüram admittat imbrifér 
 arctis aquam. Tib. Syn.— Plüvíüs, plüvialis, nimbdstis, madidts, 
 mádens. Phr.—Nimbis grávàtüs. Imbribüs horréns. Quis 
 trahat imbriféras nübes. 
 
 Imbiüó, is, ti, ütüm, éré. To moisten, to steep. lllíüs aram Sapé 
 téner nóstris 4b Svilibiis imbiiét agnüs. V. Syn.—Rigó, irrigó, 
 mádéfáció, tingó, perfündó. Phr.—Sanguis nóvüs imbtit arma. 
 To instruct. Syn.—Doócéó. 
 
 Imitór, aris, àtüs stm, ari. To imitate. Exprimét ét molles imita- 
 bitür &ré cápillos. H. Syn.—Aémülór, ffingd, éxprimó, símüló, 
 assimüló. Phr.—Imitandd séquór, asséquér, qué, éxprímó. 
 Véstigia séquór. fixémplis sésé mélidribtis addit. 
 
 Immané. adv. Excessively. Syn—Imméddicé, imménsüm.  Cruelly, 
 horribly. Syn—immanitér, crüdelítér, hórrendüm. 
 
 Immianis, fs, €. /atraordinary, immense. (Quo molem hànc immanis 
 
 :  équi státücré? V. Syn.—Gràndis, magnts, prdcértis, àmplüs, 
 maximtis, ingens, imménstis, vastiis. Phr.—Ténét ille immania 
 sàxá. Pósüitque immania templa. Terrible, frightful. Syn.— 
 Horréndüs. Cruel. Syn.—Bàrbárüs, sxvüs, dirüs, crüdélis, 
 férüs, inhtimaniis, immitis. 
 
 immeénstis, à, im. Vast, immense. Syn.—Ingéns, immáàníis, vasttis, 
 infinitüs. 
 

 
 
 
 IMMERGO 214 
 
 
 
 y 
 
 immérg6, is, si, stm, éré. To plunge into. Spargité me in flüctüs, 
 vastoque immérgité ponto. V. Syn.—Meérgó, sübmérgó, dé- 
 mérgó, Obrüó. Phr.—Pélágo przcipitó. In frétüm prójició. 
 Précipitem in máré detürbó. 
 
 Imméritüs, 4, im. Undeserving. Syn.—Imméréns, insóns, indignüs. 
 
 immigr6, às, àvi, atum, aré. To remove into. Syn.—Migró, cóm- 
 migró, abéd. 
 
 Imminéé, és, ti, éré. To hang over. Hic candida popülüs àntro 
 Imminét. V. Syn.—Impéndéé, incümbó. To threaten. Syn.—in- 
 st6, ingrüó, ürgéó. To be near. Syn.—Insté, apprópéró, pró- 
 pinquó. Phr.—Fi6 própiór. 
 
 immiscéó, és, iti, eré. To mingle. Syn.—Miscéó, àdmiscéó, com- 
 miscéó, permiscéó, confündó. Phr.—Immiscéré mánüs manibis. 
 
 Immitis, Ís, é. Pitiless. Oré férünt dülcem nidis immitibüs éscam. 
 V. Syn.—Bàrbárüs, cridélis, dirüs, férüs, inhimanus. Phr.— 
 Immitia facta. 
 
 Immrittó, is, isi, isstim, éré. Jo send in, to cast into. 'Tyrrhenüsqué 
 frétis immittítür zstüs Avérnis. V. Syn.—Mittó, impelló, in- 
 jicid, inféró. Phr.—Léntüm filis immittitür aürüm. To loosen. 
 Syn.—Lax6, pérmittó, effündó. 
 
 immobilis, is, é. Firm, immovable. Cápitoli immobilé saxüm. V. 
 Syn.—Immotüs, inconcüssüs, stabilis, hzeréns, fixüs. Phr.— 
 Pélagi rüpes immota résistit. Molé süà stat. Soloque immobilé 
 hzrét. Clavoque affixtis ét haerens. 
 
 Immódératüs, à,üm. Unrestrained, lawless. Res immódératà cüpido 
 ést. O. Syn.—Immódestüs, immddictis, intempérans, éffrénis, 
 infrénis, exléx, praeceps, nimitis. Excessive. Syn.—1mmódicüs, 
 
 nimits. 
 
 Immoddicis, a, im. Immoderate, excessive. Syn.—Nimiis, immanis, ' 
 ingens. 
 
 Immóló, às, àvi, atim, aré. To sacrifice. Syn.—Mactó, cxdó.- See 
 Sacrifico. f 
 
 Immortalis, is, é. -Jmmortal, eternal. Mortaliné mani factae im- 
 mortalé cárinz Jiis habéant? V. Syn—Aétérnts, pérennis, 
 pérpétüüs. Phr.—Morté cárens. Mortis, nécis éxpérs, néscitis: 
 Imminis fati. Fünéris expers. Mori néscitis. Nüllo péritürüs 
 evo. Cui mortís adémpta ést-Conditié. Fato major. Immortal. 
 (in fame). Syn,—Aétérntis, pérénnis, pérpétüüs, victürüs, 
 mànsürüs, inéxstincttis, indélébilis. -Phr—Aétérnd ndminé 
 felix. Aeéternümqué ténet per szcülá:nomén. Dignüm laüdé 
 virüim Misa vétat mori. Non Omnis móríar, mültáqué pars 
 méi Vitabit Líbítinam. Noménque érit indélébilé vestrüm. 
 
215 IMPERATOR 
 
 
 
 ]mmortàlitàs, atis. f. Jinmortality. Phr.—Tempüs zeternüm, immor- 
 talé, pérpétüüm, mansitrim. Vita immortalis. Immiunis leti. 
 Jas immortalé. Stat siné morté décüs. 
 
 Immindts, à, im. Dirty, unclean. Néc pigér immündo perfündis 
 littórà ceno. H. Syn.—Fedüs, sórdidüs, squalídüs, spürcüs, 
 impürüs, türpls. 
 
 immünis, is, 6. Free, exempt. Nüllüm passa jügüm, cürvique 
 immünis áratri. O. Syn.—Expérs, libér, vácüüs, vácans, sólü- 
 tis. Phr.—Immiinés ópérüm fámülx. Sólüs immünis métü. 
 
 Immütó, às, avi, atüm, aré. To change. Syn.—Mütó, permütó. 
 
 Impar, aris. adj. Unequal. Aüt àsper crabro imparibiis se immisctit 
 armis. V. Syn.—Ingqualis, dissimilis. Phr.—Non par, non 
 &quüs. Inconstant. Syn.—Ingqualis, váríüs, inconstàns, mütàa- 
 bilis. 
 
 Impávidüs, 4, im. /ntrepid. Impavidim fériént rüinig. H. Syn.— 
 Intrépidis, intérritis, impértérritüs, aüdàx, fortis. See Fortis. 
 
 Impédió, is, ivi & fi, itüm, iré. To hinder, to prevent. Eüryálum 
 ténébrz ràmórum 6nérdsaqué preda Impédiünt. Syn.—Pró- 
 híbéó, inhibéd, vétó, Sbst6, Obsüm, Obsistó, résistó. Phr.— 
 Arcére áditü. Quippé vétor fatis. Fata obstant. Hospitío pró- 
 híbémür arénz. Süccéssüm Déà dirá négat. Primaqué vétant 
 cOnsistéré terra. 
 
 Impelló, is, Uli, ülsüm, éré. To drive, to set in motion. Hoc géritür, 
 Zéphyris primum  impelléentibüs ündàs. V. Syn.—Concitó, 
 ürgéó, prémó, ágó, incíitó, móvéó, commóvéO. To drive towards. 
 Syn.—Immitt6, émittó, injíció, compelló, intrüdó. To strike. 
 Syn.—Excitó, verbéró, pércütió, féríó, quátió, móv6éó, percelló. 
 
 Impéndó, is, di, sim, éré. To expend. Syn.—Expéndé. To con- 
 sume.  Syn.—Consümó, insümó, conféró, collócó, addó, do, 
 addicó. Phr.—Impéndéré cüràm, láborem. 4 
 
 impénétrabilis, is, €. Impenetrable. Syn.—Impérvitis, invitis, inac- 
 cessüs. Hidden. Syn.—Arcànüs, abditüs. 
 
 Impensá, x. f. Expense. Mágnàrüm néc parctis Ópüm géminaré 
 prófündas Distülít impénsas. Syn.—Impénditim, impénsüm, 
 sümptüs. 
 
 Impénsé. adv. ‘At great cost. Phr.—Maáàgnó sümptü, impensa. 
 Much. Syn.—Valde, gnavitér, See Multum. 
 
 Impératér, Gris. m. Leader, general. Syn.—Düx, princeps. Phr.— 
 Cüstos rériim. Primüs in àrmis. King, emperor. Syn.—Prin- 
 céps. Phr.—Orbis médératér. Réctér impérii. Rerüm cüstos, 
 dóminüs. Régnàtor rérüm póténs. | 
 
IMPERFECTUS 216 
 
 
 
 
 
 impérféctüs, à, im. Imperfect, unfinished. Syn.—Inféctüs, inéx- 
 plétüs. 
 
 Impériosüs, 4, im. Powerful. Syn.—Póténs. Imperious, haughty. 
 Syn.—Süperbüs, impéríó dürüs. 
 
 Impéritüs, à, im. /gnorant. Syn.—indoctüs, ignaris, rüdis. 
 
 Impéríüm, ii. n. Authority, power. Cónsülis impérium hic primis 
 sevasqué sécüres Accipiét. V. Syn.—Jis, potéstas. Control, 
 rule. Syn.—Ditió, pótestáàs, régnüm, jis, dómínatió, dóminatüs, 
 módéràmén, sceptrüm. Phr.—Impérii jüs, pdtéstas, décüs. 
 Impérii pondüs. Rérim stiimmaé pótestás. Di quibüs impérium 
 hoc stétérát. Ündàrüm térr&qué pótens. 
 
 Impéró, às, àvi, atüm, aré. To command, to order. Rex impéravit, 
 institit virtüs mihi. Sen. Syn.—Impéritó, édicó, jübéó, mandó, 
 przcipíó, prascribó. To govern. Syn.—Dóminór, impéritó, 
 regnó, prasüm, régó, módérór. Phr.—Impériüm ténéó. Rég- 
 nim hábéó. Impérii clàvüm, frénüm, hábénàs habéré. Pópülis 
 jüra imponó. Magnas régnaré pér ürbes. Tottim sib leges 
 mittérét orbém. Victis dóminàabitür Argis. Qui terram, máré 
 témpérát. 
 
 Impértérrittis, 4, im. Fearless. Syn.—iIntérrítüs, impávidüs. Se 
 Audax, Fortis. 
 
 Impertió, is, ivi & ii, itüm, iré. To share with, to impart. Syn.— 
 Do, tribüó, pra&béó, làrgiór, elargiór. 
 
 Impétró, as, avi, atüm, aré. To obtain. Impétrat et pàcem ét lócüp- 
 letem frügibüs ànnüm. H. Syn.—Obtinéó, coónséquór, exoró. 
 See Obtineo. 
 
 Impétüs, is. m. Attack. Post übi commovit vis éjüs ét impétüs 
 acér. Lr. Syn.—Incirsis, ictás. Phr.—Sübito rüit impété prz- 
 céps. Fürít impétüs Aetnae. Violence. Syn.—Vis, vidléntia, 
 motis. 
 
 Impiétas, atis. f. Impiety. Sdciisqué sdrérés impiétatis hábét. O. 
 Phr.—Mens impia. Impitis aüsüs. Impiiis érrór. Impiétàs 
 séciira déi. Omné scélüs aüsá. Rüens in vétitüm néfas. Assuéta 
 temnéré divos. Unnatural. Syn.—lImpróbitas, néquitia, crüde- 
 litàs. See latter. 
 
 Impigér, gra, grüm. Diligent, active. Impigér éxtrémés cürrit mér- 
 cator 4d Indos. H. Syn.—Acér, gnàvüs, strenüüs. See Gnavus, 
 Diligens. 
 
 Impingó, is, égi, àctüm, éré. To strike, to push against. Syn.— 
 Impéllé, inctitié, injició, ilidó. To force upon by violence. 
 Obtrüdó, injicid, inféró. 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 | ieee = 
 
217 IMPRECOR 
 
 
 
 Impitis, à, im. ZJmpious. Palladis aüxiliis sémpér stétit; impitis ex 
 quo Tydides. V. Syn.—Néfàndüs, néfarits, sácrilégüs, scélé- 
 rátüs, scélésttis. Phr.—Déi, süpérüm contemptór Quem impiüs 
 abstülit errór. Pér Omné Fasqué néfasqué rült. Lizesít impia 
 linguà déos. 
 
 Implacabilis, is, &. Jmplacable. Efficé sit nobis nón implacabilis irá. 
 O. Syn.—Iimplacatiis, immitis, illácrimabilis, ínexorabilís. Phr. 
 
 . —Indo6cilis flecti. Précíbüs mansuéscéré nesciüs. Mens immotá 
 manét. 
 
 Impléó, és, evi, etüm, éré. 7o fill. Impléntir fossae, et cava flümínà 
 crescünt. V. Syn.—Compléé, expléó, répléó, cümüló. Phr.— 
 Implévitqué mér6 patéram. Véntis implevit véla sécündis. Im- 
 plévit clàmóré lócüm. To fulfil a duty. Syn.—Pr&stó, exsé- 
 
 | quór, füngór. 
 
 Implícó, às, avi, atüm, aré. To envelope, to embarrass. Implicat et 
 miséroós mórsü dépascitiir artüs. V. Syn.—Impédié, innécté, 
 intexó, involvó, irretió, circümretió, illàquéó, intricó, vinció, 
 rélígó. Phr.—Crinem implicat aüro. Brachia collo Implicüit. 
 
 impl6r6, às, avi, atüm, àré. To implore help. Tam démüm patrem 
 implorant, ét ndmén inani Vocé ciént. Syn.—Invócó, Obtestór, 
 expOscó, précór, téstér, appelló. Phr.—1mploóràntqué déos. 
 MAagnoque implórànt nüminá quésti. 
 
 Imponó, is, ósüi, Ósítüm, éré. To put upon. Vidit türícrémis cüm 
 
 dona imponérét aris. V. Syn.—Süpérpónó, àddó, süpéraddó, 
 adstrüó, aggéró, cümüló, strüó, ónéró. Phr.—Imponéré monti- 
 büs arces. Molémque ét montés insüpér altos Impósüit. Im- 
 ponéré finém cüris. To place away in. Syn.—Inféró, deponó, 
 répono. 
 
 Importünüs, 4, im. Sinister, ill-omened. | NOcté sédéns séra cánit 
 importüné pér imbras. V. Syn.—Infaüstüs, fünestüs, infestüs. 
 Disagreeable. Syn.—Grávis, móléstüs, infestüs, inimictis, in- 
 commódüs, nócéns, nócüüs, noxiüs, dàmnosüs. 
 
 Impossibilis, is, &. (rare). Impossible. Syn.—Vétitüs. Phr.—Quod 
 fíéri néquit. Ouod virés süpérát. Viríbüs maàjüs. Fiéri nulla 
 quod rátioné pótest. Ouidquid corrigére est néfas. Priiis flüctüs 
 potéris siccáré márinos. 
 
 Impótens, tis. adj. Powerless, feeble. Syn.—Imbécillis, infirmüs, 
 débilis, inválidüs. Violent, uncontrolled. Syn.—Impós, insanis, 
 déméns, amens, fiiréns, viólentüs. 
 
 Imprécór, aris, àtüs süm, ari. To curse. Phr.—Dirá précór. Diris 
 ago. Diras précés mittó. Mala omnii pdscd. Mala mültá 
 précór. 
 
IMPRIMIS 218 
 
 
 
 Imprimis & In primis. adv. Principally. Syn.—Cümprimis, praser- 
 tim, prazcipüe, màxime. 
 
 imprimó, is, éssi, essüm, éré. To print, to mark, to sign. Syn.— 
 Signó, Oobsignó, figó, infigo. 
 
 Impróbitas, atís. f. Meanness, wickedness. Syn.—Scélüs, impiétas, 
 nequitia, savitia. 
 
 impróbó, as, avi, atiim, aré. To condemn. Syn.—Daàmnó, àrgüó, 
 cülpó. 
 
 Impróbüs, 4, im. Bad. Mollibüs in pratis alte flos impróbüs éxstat. 
 Syn.—Miülüs, málignüs, scélestüs, néquam, pravis, pérvérsüs, 
 néfariüs, Íniquüs. Obstinate. Syn.—Ténàx, pértinax, assídüüs. 
 
 Imprópératüs & Imprópérüs, 4, üm. Slow, without haste. Syn.— 
 Lénttis, tardis. 
 
 Improvidüs, à, im. Not anticipating, improvident. Improvida péc- 
 tora turbat. V. Syn.—Incaütüs, impriidéns. Phr.—Sibiti casts 
 improvidts. 
 
 impróvisüs, 4, im. Unforeseen. Improvists ait; coràm quem qri- 
 tis, adsim. V. Syn.—[Ínópinüs, indpinatis, inéxspéctattis, in- 
 spérattis, répentinüs, sübítüs, répéns, nóvüs. Phr.—Non (or) 
 haüd exspéctatüs. Vis immprovisá leti. 
 
 Imprüdens, entís. adj. Imprudent. Nünquam imprüdéntibüs imbér 
 Obfüit. V. Syn.—Improvidüs, incaütüs. Ignorant. Syn.— 
 Insciüs, néscitis, ignartis, rüdis 
 
 Impüdens, éntis. adj. Jmpudent, bold. Impüdens liqui pátrios 
 pénates. H. Syn.—Invérécündüs, aüdàx, impüdicüs, prócàx, 
 prótervüs. Phr.—Püdoré, püdorém éxütüs. Vir pérfricte fron- 
 tis. Cui nüllüs in oré püdór. Cüjüs éxstilat oré püdór. Püdoris 
 expers. Cüjüs fügit ab oré püdór. 
 
 Unpüdentér. adv. Boldly, without shame. Syn.—Procacitér, pró- 
 
 térvé, aiidactér. 
 
 mpudentia, «. f. Boldness. Syn.—tInvéréctndia, atiidacia, protérvia. 
 
 mpüdicüs, i, im. Jmmodest, unchaste. Néc imptidica Colchís in- 
 
 tülit pedém. H. Syn.—Impürüs, làscivüs, libidindsiis, flàgitio- 
 sus, ObscGnüs, impróbüs, néquam, prótérvüs, igndminidstis, 
 türpls, infamis. 
 
 Impügnó, às, avi, àtüm, aré. To attack. Syn.—Aggrédiór, carpó. 
 
 Impünitàs, atis. f. [mpunity. Syn.—Licentiá, vénia. 
 
 Impürüs, 4, im. Jmpure. Syn.—Füdüs, immündüs, obscienüs, sor- 
 dídüs, spürcüs, türpls. 
 
 impütó, às, avi, àtàm, àré. To impute, to attribute to. Syn.—Tribüó, 
 attribüó. 
 
 1 
 1 
 
219 MIN CEDO 
 
 
 
 I" 
 
 Imus, i, üm. Lowest. Gráviter gémitiis imo dé péctóré diicéns. 
 V. Syn.—Infimüs, prófündüs, intímüs, alttis, demissüs. Phr.— 
 Ima pédis. Ima pétit. Télliré stb ima. The last, the lowest in 
 rank. Syn.—Himilis, ültímüs, infímüs. 
 
 in. prep. In. Syn.—Intra. Into, towards. Syn.—Erga, 4d, intra. 
 Against. Syn.—Advérsüs, contra. 
 
 Inaccésstis, i, ttm Znaccessible. Syn —Invits, impérvitis, inhdspitis. 
 
 Ínámabilis, is, &[. Displeasing, odious. Syn.—Iinjictindis, inam&nts, 
 illztabilis, ingratis, horrídüs, invisüs, é6didstis, mólestüs. 
 
 Inambitidstis, 4, im. Humble. Syn.—Modéstis, hümilis. 
 
 Inamé&nis, à, im. Displeasing. Syn.—MGstüs, tristis. 
 
 Inané, is. n. A vacuum. Syn.—Vácüüm. Phr.—Longüm pér inané 
 sécütüs. Céléri raptiis pér inania vento. As an adverb. Syn.— 
 Früstra. j 
 
 Inanis, is, é. Empty. Pérqué dómos Ditis vácüàs ét inania régna. 
 V. Syn.—Vácüüs, vácüatüs. In need. See Pauper. Vain, use- 
 less. Syn.—Vànüs, irritüs, cassis, fitilis. Phr—Opéram qui 
 sumit inàném. Catisas néquicquam néctis inanes. Doli fran- 
 güntür inanés. 
 
 Inardéscé, is, éré. To be inflamed. Syn—Ardé6, inardéó, incendór, 
 incàndéó, incàndescó. 
 
 Inàssuetüs, à, im. Unaccustomed. Syn.—insuétüs, inconsuétüs. 
 
 Inaüdàx, acis. adj. Timid. Syn.—Timidis, ignavis. 
 
 Ínaügüró, às, avi, àtüm, aré. To consecrate. Syn.—Sácró, cónsécró. 
 
 Inaüró, 4s, avi, atüm, aré. To gild. Phr.—Aüró décóró, ornó, 
 Bs aris, ditó, illastró, tégó, obdücó, 1llínó. 
 
 Inatispicatiis, 4, am. Unfavorable, under evil auspices. Syn.— 
 Lavüs, sinistér, infaüstüs, infelix. Phr.—Non aüspícàtüs. 
 Incaléscé, is, ti, éré. To become warm. Syn.—CáAléfió, inardésco, 
 
 inflammor. Fig—To be animated. va —Caléfis. 
 
 Incandéscé, is, üi, éré. To catch fire. Syn.—Inardéscé, incálésc 
 ignéscó, incéndér, inflammór, flágró. 
 
 Incanéscó, is, tti, éré. To whiten. Syn.—Canéscé, albéscó, albicó. 
 
 Incantaméntiim, i. n. Enchantment, charm. Syn.—Cantamén, fàs- 
 cínüm, carmén. Phr.—Magiciim ministéríüm. Théssali cántüs. 
 Ars Circiá. 
 
 Incaütüs, à, im. ZIncautious. Syn.—lncónsültüs, improvidüs, im- 
 prüdens, Ínópinans, imparatis. Phr.—Néc Ópinüs, néc ópináns. 
 Incaütà fütüri. j 
 
 Incédó, is, essi, éssüm, éré. To go, to advance. Ast égó que divum 
 incedo réginá. V. Syn—ké, vàdó, àmbüló, grádiór, ingrédior. 
 
 
 
 ex 
 
iN CENDIUM 220 
 
 
 
 Phr.—Gréssüm féró. Véstigia fléctó. Gréssii gatidéns incédit 
 lili. Passüque incedit inerti. 
 
 Incéndiim, íi. n. Fire. Própíüsque zstüs incéndia volvünt. V. 
 Syn.—ignis, flammá, Vülcànüs. Phr.—Vülcánii péstis. Ignéa 
 témpéstas. Dant clara incéndia lücem. Omné mihi visüm con- 
 sidére in ignes liam. See Ardeo, Ignis. 
 
 Incéndé, is, di, stim, éré. To burn. Frágiles incendé bitüminé 
 laüros. V. Syn.—Accéndó, süccéndó, crémó, üró, adtird, cóm- 
 büró, éxüró, inflammó. Fig—To inflame. 
 
 Incérté, Incérto, Incértüm. adv. With wncertaintw, doubtfully. 
 Syn.—Ambigüe, dübie. 
 
 Incéertüs, 4, üm. Uncertain. Incérti quo fata férant, übi sistéré 
 detür. V. Syn.—Ancéps, àmbigüüs, dübiíüs, dübitàns, anxitis. 
 Phr.—Non cértüs. Unstable. Syn.—Vágüs, érrans, titübàns, 
 instabilis, flüítàns, mobilis, lévis. 
 
 Incéssó, is, i &i ivi, éré. To attack. Syn. rea ptóvócó, aggré- 
 diór. 
 
 incessüs, tis. m. Gait, walk. Syn.—Gréssüs, grádüs, hábitüs. 
 
 Incéstó, às, avi, àtüm, àré. To corrupt. Syn.—Pollüó, vióló, cor- 
 rümpó. 
 
 Inchóó, às, avi, àtüm, aré. To lay the foundation of, to commence. 
 Syn.—Incipi6, aggrédiér, moliór. 
 
 Incidé, is, i, éré. To fall. Incidit in cdssés prada pétità méds. O. 
 Syn.—Cádó, décid6, labór. To arrive by chance. Syn.—Ad- 
 vénió, süpervénió, objíciór. j 
 
 Incidó, is, di, stim, éré. To cut. Atqué mala vites incidéré fàlcé 
 nóvellas. V. Syn.—Cadó, pracidó, scindó, sécó, àmpütó. To 
 interrupt. Syn.—Abrümpó, interrümpó. To engrave. Syn.—- 
 Czxl6, scülpó, imprímó, inscribó. Phr.—Légeés incidéré ligno. 
 
 Incipió, is, epi, éptüm, éré. To commence. Cüm prima quiés 
 mortalíbüs zgris Incipit V.  Syn.—Náascór, Oríór, sürgó, 
 ordiór, inchóó, aggrédiór, c&pi, inéd, süscipió, institis. 
 
 Incitó, 4s, avi, àtüm, aré. To incite. Stímülis haüd mollibüs incitat 
 iras. V. Syn.—Concitó, éxcitd, süscitó, actid, incendó, cóhor- 
 tór, stímüló, ürgéó, impelló, ágó. 
 
 Incitüs, 4, im. Rapid, violent. Syn.—Concitüs, cóncitàtüs, citis, 
 célér, vidléntis. 
 
 Incléméntia, x. f. Rigor, harshness. Et lábór et dürz rapit incle- 
 méntia mortis, V. Syn.—Sévitiés, s¥vitia, aspéritas, rigór. 
 Ínclinó, às, avi, atiim, aré. To incline, to bend. Syn.—Cürvó, in- 
 
 cürvó, infléectó, deflectó, flectó, demittó. 
 
 
 
 
 
221 INCREPO 
 
 
 
 Inclüdó, is, si, stim, éré. 7'o enclose. Miltipliciqué dómo et c&cis 
 inclüdéré téctis. O. Syn.—Claüdó, cónclüdó, àbdó, obséró, 
 inséró, intrüdó. Phr.—Iinclüdünt caco latéri. To surround. 
 Syn.—Ambi6, circümdó, cingó, sepió, amplectór. 
 
 Ínclytüs, 4, im. Famous, illustrious. Inclyta bello Moenia Darda- 
 nidam. Syn.—Clartis, célébér, illüstris, nobilis. Phr—Gens 
 títülis inclyta. See Celeber. 
 
 Inc&ptim, i. n. Beginning, undertaking. Di nostra inc&pta sécün- 
 dent. V. Syn.—Captüm, órsá, éxórsá, aüsüs, atisa. 
 
 Incognitüs, 4, im. Unknown. See Ignotus. Unperceived. Syn.— 
 Ínàspéctüs, invisüs, c&ctis, obscürüs, látens. 
 
 Incóló, is, ólür, ültüm, éré. To inhabit. Sic vétéris sedes incólüistis 
 avi. Tib. Syn.—Col6, hàábitó, mánéó. 
 
 Incólümís, is, & Safe and sound. Incdlimém Pallanti mihi si fata 
 résérvant. V. Syn.—Sospés, tütüs, saniis, illsiis, intégér, sér- 
 vatts, vivüs, stipérstés. Phr.—Rége incólümi, méns ómnibüs 
 ana. Virtütem incólümem Oodimiüs. 
 
 Incommódüm, i. n. Inconvenience. Syn.—Miáilüm. Misfortune. 
 Syn.—Malim, détriméntim. 
 
 1lncoómmódüs, 4, tm. Inconvenient. Syn.—Moléstis, impértints, 
 inimictis, Ódiosüs, invistis, gravis. 
 
 Inconstans, àntís. adj. Inconstant, fickle. Syn.—Lévis, instabilis, 
 mobilis, mütabilis, volibilis, mültivólüs. Phr—Ancéps ánimo. 
 Animo lévi. Mobilíor vento. Sibi nón cónstàns. Impar sibi. 
 Nil dübio plácét. 
 
 Inconstàntià, z. f. Fickleness. Syn.—Lévitas, mobilitàs. Phr.— 
 Mens instabilis. Vagi érrorés. 
 Inconsültüs, à, üm. Unadvised. Phr—Siné consilis. Absqué 
 rátioné. Imprudent, rash. Syn.—Caciss, lévis, téméràriüs, prz- 
 
 céps, impriidéns, incaütüs, incogitàns. 
 
 Incorrüptüs, 4, im. Incorrupt. Jüstitiz sórór incorrüptá fidés. H. 
 Syn.—Intémératüs, inviólats, intégér, pürüs, sánüs, sincérüs. 
 
 Increbréscó, is, büi, éré. To increase. Syn.—Crébréscd, créscó. 
 aügéór. 
 
 Incrédibilis, is, €. Incredible. Phr.—Fide màjór. Fidem éxcédéns. 
 Hoc eredi néfas. Credéré quis possit? Si crédéré dignüm. Nisi 
 vatibiis ómnés Eripiénda fides. 
 
 Incréméntiim, i. n. Increase. Syn.—Accéssió, aügmén, aügméntüm, 
 aüctüs. 
 
 Incrépó, às, ti, itüm, aré. To make a sound, to sound. Pollicitis 
 fragilés incrépüeré mánüs. Pr. Syn.—Crépó, sónó, strépó, in- 
 strépó. To strike with a noise. Syn.—Impéllé, férió, pülsó, 
 
INCUBO 229 
 
 
 
 incütió, pércütió. To reproach. Syn.—Argüó, cástigó, objürgó, 
 incüsÓ, cülpó. .— 
 
 Incübó, às, iti, itm, àré. To recline upon. See Incumbo. Fig.—To 
 cover. 
 
 Incültüs, 4, im. Uncultivated. Syn.—Ináratüs. Phr.—Raástro in- 
 tàctüs. Nülls télliis saticid voméribüs. Neglected. Syn.— 
 Incomptüs, incompósitüs, inconcinnüs, indrnatis, horrídüs, 
 squalens, squalídüs, neglectüs. 
 
 Incümbó, is, übüi, tbitim, éré. To recline upon. Syn.—Incübó, 
 jácéó, stérnór. To lean upon. Syn.—Innitér, nitór, fülciór. 
 To push upon. Syn.—Rüó, irrüó, incürró, pracipitó. To apply 
 oneself to. Syn.—Stüdéó, invigiló, cüró, intendó, vácó. 
 
 1ncürró, is, rri, ürsüm, éré. To run towards, to throw oneself upon. 
 Pectóré néc nüdo strictds incürris in énsés. M. Syn.—Incürsó, 
 irrüó, irrümpó, férór. 
 
 ‘Inctis6, às, àvi, àtüm, àré. To accuse, to complain of. Quém non 
 
 "^ Inctisavi àmens hóminümqué pou v. Syn. —Argüó, 
 damnó, cülpó, incrépó. 
 
 lücüstoditüs, 4, im. Unguarded. Syn. —Indéfénsis, intütüs, deser- 
 tus, pátens. Phr.—Málé tütüs. 
 
 Incütió, is, üssi, üssüm, éré. To strike. Syn.—Infligó, impingó. 
 Fig.—Syn. Immittó, injicid, inféró, afféró. To strike the lyre. 
 Syn.—Pülsó, impelló. 
 
 Indé. adv. Thence. Syn.—illinc, hinc. Then. Syn.—Déindé. 
 Therefore. Syn.—Hinc, ídéo. Phr.—Ex hoc. 
 
 Indebitüs, 4, im. Undeserved. Syn.—Imméritüs, indignüs. Phr.— 
 Non débitüs. Non jüstüs. | 
 
 Indécóris, is, € & Indécorüs, 4, im. Shameful, inglorious. Non 
 érímüs régno indécóres. V. Syn.—Inhdénéstiis, ingloríüs, de- 
 formis, türpis. | 
 
 {ndélibatis, 4, im. Untouched, inviolate. Syn.—illibatis, intactis, 
 intégér. | 
 
 Indicíüm, fi. n. Sign, mark. lIndiciüm mores nobilitatis habént. O. 
 Syn.—Index, signüm, àrgümeéntüm, nótá, insigné, spécimén. 
 
 Indicó, às, avi, àtüm, aré. To indicate, to show. Indicat et nomen 
 littéra pacta tüüm. Tib. Syn.—Apérió, monstró, Ostendó, sig- 
 nificó. 
 
 Indicó, is, ixi, ictüm, éré. To declare, to make known. Syn.— 
 
 | Edicó, denüntió, declàró. 2 A. : 
 
 Indigéó, es, ài, éré, To need, to lack. Syn.—Égéó, cáréó, ré 
 Phr. Opis ést, ‘Opis hábéó ele e 
 
 
 
223 INDURO 
 
 
 
 
 
 Indignór, aris, atts süm, ari. To be indignant. Syn.—Irascor, süc- 
 censéó. 
 
 indignüs, 4, im. Unworthy. Percütit indignos claro plingoré lácér- 
 tos. O. Syn.—Imméritüs, imméréns. Cruel. sync Dupuy 
 crüdelis. 
 
 indigts, 4, im. Needy. Syn. —Égeéns, indigens, indps. See Egenus. 
 
 PII reris, à á, üm. Indistinct. Syn. Auditions That which can- 
 not be distinguished. Syn.—Indistinctüs, simillimus. 
 
 Indistrictüs, 4, im. Unharmed, intact. Syn.—lllzsüs, intacttis, in- ' 
 
 tégér. 
 Indó, is, idi, ítüm, éré. To put within. Syn.—Inséró, immitto, 
 intrüdó. To add. Syn.—Addó, impono. 
 Indócilís, is, &. Uncivilized. Syn.—Ridis, agréstis, férüg, aspér. 
 Indóctüs, 4, im. Ignorant. NOn tu in triviis, inddcté, sólebàs 
 
 Stridénti mísérüm stipiila dispérdéré carmén? V. Syn.—lgnà- 
 rus, impéritüs, rüdis. Phr.—Artis, doctrin; éxpérs. Arté rüdis. 
 
 Cui nüllis artíbüs imbütüm pectüs. Qui dülcé néctar Pegáséi 
 fontis nón haüsit. Unlearned. Syn.—Indócilis, rüdis, nésciüs. 
 Indóles; is. f. Natural character. Quid píüs Mee tanta dábit 
 indólé dignüm? V. Syn.—Ingéníüm, nàtürá, mores, nm 
 ánimüs, péctüs, cór. ji 
 Indóléscó, is, lui ér&. To groan; to grieve. Indéliit, quód: nón 
 meliora pétissét. O. Syn.—Dólé6, ingémó. 
 
 Indómitüs, à, üm. Uncoónquerable. Nate, quis indémitas tantiis’ 
 dólór éxcitat iràs? V.' Syn.—Invictüs, ‘insipérabilis, áspér, 
 
 indócilís, infrénis. Phr.—NOn ànté domabilis. Nüllà dómabilis 
 àrté,'"Régi nésciüs. Nésciüs Oré régi.  Immoderate. Syn.— 
 Effrenis, effüsüs, véhémens, viólentüs.- 
 
 Indücó, is, xi, Ctüm, ere d introduce, to lead in. Deindé sitis i 
 
 fld indücit rivosqué séquentes. Me pr —Addiicé, admittó, 
 immittó, introódücó. 
 
 veu 
 
 Indülgentiá, $e. f. Indulgence. Déxtéra przcipüe RUM HOME E 
 
 mentes. O. Syn.—Lénítàs, cléméntiá. 
 
 Indülgéó, és;si, süm, éré. To grant, to. permit. Syn'—-Coneédd. i 
 
 To favor. Syn.—Fávéó, plácéó. To pardon. Syn.—Pàrcó, 
 
 condone, 1gnóscó. To apply oneself ‘to.’ MATES cles Hee 
 
 cimbo.:..Phr.—Mé do, me tradé. ° 
 
 Indus, is, ii, ütüm, éré. To put on. Syn: —Indücá, Tea) vesti; 
 
 amició, Ópérió, tégó, accingór. " 
 indüréscó, is, tu, ere. To harden. ‘Syn. —Düréscó, ‘died, rigésc 
 Indiré, as; ‘Avi: Atiim;: àr&. ‘To harden;: to LAN. ‘Syn. —Astring 
 prémó, géló.. See Gelo. 
 
 EC 
 cO. 
 'Ó, 
 
INDUSTRIA 2o 
 
 
 
 industria, a. f. Application, industry. Sed non ulla magis vires 
 indüstríá firmát. V. Syn.—Ingéníüm, cürá, lábór, ars, solertíá, 
 dextéritas. See Labor. 
 
 Indüstriüs, 4, im. Active, laborious. Syn.—Acér, strenüü 
 vigil, impigér. /ndustrious. Syn.—Déxtér, ingén jodito sagax, 
 solers, callídüs. 
 
 Ínebrió, às, avi, atüm, àré. To intoxicate. Et miséràm vindstis 
 inébriét aürém. J. Phr.—Vino óbrüó, méergó. Pass. To be 
 intoxicated. Phr.—Vinó impléór. Vind solvór, sépéliór. 
 
 inélictabilis, is, &. /nevitable. Syn.—invictüs, instipérabilis, inévita- 
 bilis. 
 
 Ínéó, is, ivi & íi, itüm, iré. To enter. Syn.—Intró, sübéó, ingrédiór. 
 Phr.—Tniré sédés liicidas. Vitie limén init. To attack. Syn.— 
 Impétó, invadó, aggrédiór, irrüó. To undertake. Syn.—Sus- 
 cipió, àggrédiór. 
 
 Inepte. adv. Foolishly. Syn.—Stilté, stolidé, insüise. 
 
 Inéptis; 4, Gm. Foolish.. Syn,—Insülsüs, fátüüs, stültüs, stólidüs, 
 hébés. i ij 
 Inermis, is, é & Inérmüs,.à, Gm. Unarmed. Arcadio infélix telo dat — 
 pécttis inérmiim. V. Syn+—Nidfis, éxarmàtís. Phr.—Armis - 
 nüdüs, exütüs, spóliatüs. Nullis àrmis tectüs, defensüs. Télo 
 
 vidüüs. 
 
 Inérs, értis, adj. /nactive. Libértas quie séra tamén réspéxit inértém. 
 V. Syn.— Pigér, tàrdüs, nón strenüüs. 
 
 Inértia, à. f. Sloth, inertia. Mollís inértia cir tàntàm diifadérit 
 imis Oblivioném sensibüs. H. Syn. —Deésidia, ignav ia, n fines. 
 Phr.—Ne vincát inertíá mentes. 
 
 Inévitàbilis, is, &. Inevitable. Syn.—lnélüctábilis. Phr.—Noón évita- 
 bilis, nón fügiéndüs, nón vitàndüs, nón ‘déclinandis. 
 
 Inéxorabilis, is, & | /nexorable. Syn.—Implacabilfs, dürüs, immitis, 
 rigidüs. Phr.—Non éx6rabilis, nón éxóratüs. Indócilis flecti. 
 Victima nil misérantis Orci. 
 
 Inexpletüs, à, im. /nsatiable. Syn.—1nsátürátüs, insatiatus, Ínex- 
 
 _ sátürabilis, implacatis, inéxpleébilis. 
 
 Inéxpiignabilis, is, &. Jmpregnable. Syn.—Instipérabilis, indémitis, 
 
 invictüs. 
 
 - 
 
 Infamia, à. f. Infamy, dishonor. Falstis hónór jüvát ét méndax 
 infamia térrét. H. Syn.—Dédécüs, próbrüm, óOppróbriüm, 
 ignOminia. Phr.—Türpis, infamis nota. Fama mali. Fama 
 sinistrá. Fam jàctürá ptidic. 
 
 Infamis, is, é. Infamous, base. Hünc infamis Amor vérsis daré 
 térga cárinis Jüssit. Pr. Syn.—Fáàmosüs, inhdnéstiis, türpis, 
 
 
 
225 INFICIO 
 
 
 
 
 
 próbrósüs. Phr.—Oppróbrio tactis. Quém mácülosa infamia 
 lesit. 
 
 Infámó, às, avi, atiim, àré. To defame. Désiné mitem animam vano 
 infamaré tímóré. O. Syn.—Dédécóró, différó. Phr.—Próbro 
 mácüló. Famam éripid, tolló. Nomén óobscüró. 
 
 Infandis, 4, im. Unspeakable, awful. Syn.—Néfandüs, indignüs, 
 faedts, crüdelis. 
 
 Infans, tis. m. & f. Speechless. Syn.—Mütüs. Infant. Syn.—In- 
 fantülüs, pàrvülüs, püér, filiólüs, filiola. Phr—Puer lactens. 
 Jácéns siné viribüs infans. Vix Orta proles. Stantés in limine 
 vitae. 
 
 Infantíá, x. Infancy. Syn.—CünzE, incünabüli. Phr.—Infantis 
 atas, Primüm #vtm. 
 
 infaüstüs, 4, im. Unhappy, fatal. Quare agite et mecum infatstas 
 exürité püppes. V. Syn.—Inatispicatis, l&vtis, sinistér, infelix, 
 malts, tristis. Phr.—Non dextér. Bella infaüstá gérünt. 
 
 Infelix, icis. adj. Unhappy, miserable. Quosdam infelices astris 
 damnavit iniquis. Pr. Syn.—Misér, infórtünàtüs, irümnosiüs. 
 Phr.—Infélix ánimi. Fortünà iniqua. Fatis iniquis véxatis. 
 Fatis acérbis àctüs. Quem ]Jóvis ira prémit. Térqué quáterqué 
 misér. Tot mala pérpéssüs. FOrtiina récéssit. 
 
 inféri, Grim. m. Hell, Hades. Syn.—Inférnüs, Inférni, Inférni, 
 Oretis, Avérntis, Avérna, Tàrtürüs, Tartar’, Cocytüs, Styx, 
 Achéron. Phr.—inférn® sedes. Stygii dómüs. Cca dstia 
 Ditis. Umbrartim dómüs, lócüs. Aétérnz cáliginis ümbri. See 
 Appendix. 
 
 Inféró, fers, tüli, làtüm, ferré. To bring into. Inférimis tépidd 
 spümàntii cymbia lacté. .V. Syn.—Deféró, féró, indücó, in- 
 véhó, devéhó, immpórtó. To cause, to inspire. Syn.— Àfféró, 
 injíció, immittó, incütió. 
 
 Inférüs, a, tm. Low. Syn—lInférnts, infériór, imtis, hümilis, 
 infimus. 
 
 Infésté. adv. /x a hostile manner. Syn.—Hostilitér, sieve, crüdelitér. 
 Phr.—infést6 ànimo, infésta ménté. 
 
 infestó, às, avi, àtüm, aré. To render dangerous, Syn.—Exigitó, 
 
 | tórquéó, véxó. 
 
 Inféstüs, 4, im. Hostile. Syn.—Infénsiis, hostilis, inimicits, ácér- 
 bis, iniquüs, s&vüs, mólestüs, noxits, dàmnosüs, éxitidsts, 
 exitiàlis. j 
 
 Inficié, is, éci, éctüm, éré. To tint, to dye. Syn.—Tingó, imbüó. 
 To soil. Syn.—Tingó, immbüó, pollüó. To infect, to poison. 
 Syn.—Corriimpo, vítió, depravó, pollüó, téméró. 
 

 
 INFICIOR 226 
 
 
 
 
 
 Inficiór, aris, atüs süm, ari. To deny. Syn—Négé, dénégó, pér- 
 négó, abnüó. 
 
 Infidélis, is, é, & Infidtis, 4, im. Faithless. Syn.—Pérfidüs, málé- 
 fidtis, fallax. Phr.—Qui fidém vidlit. 
 
 Infigó, is, xi, xüm, éré. To fix to, to attach to. Syn.—Figó, affigé, 
 configó, défigé, impingó. 
 
 Infinitüs, 4, im. mfmite. Syn—Pérénnis, pérpétüüs, imménsis. 
 Phr.—Siné limité, finis éexpérs. 
 
 infirmó, às, avi, atüm, aré. To weaken. Syn.—Débilité, énérvé, 
 frang6, infringó, atténüó, solvó, confíció. Phr—Virés, robür 
 miniüó, frangó. 
 
 Infirmüs, 4, im. Weak, sick. Longidr mfirmüm né lassét épistólá 
 corpus. O. Syn.—Débilis, énérvis, fractiis, inyálídüs. Phr.— 
 Viríbüs déféctiis, énérvis, effüttüs. Invalid mánüs. Inanés 
 lácerti. pursue ie 
 
 Inflammó, às, avi, àtàm, aré. To inflame. Syn.—Incéndó, combüró. 
 To excite. See Excito. | 
 
 Inflectó, is, xi, xam, éré. To bend. Colla cave infléctas ad summum 
 obliquá théatrüm. Pr. Syn.—Fléctó, cürvó, inciirvo. | 
 
 Infligó, is, xi, ctüm, éré. To strike. Syn.—Inféró, impingo, inciitio, 
 imprimó, immittó. Ea 2 
 
 Infódió, is, fodi, foóssüm, ér&. To dig. Syn. —Fódió, detódio, abrié, 
 To bury. Syn.—Condó, récondó. . 
 
 Informó, às, avi, atüm, aré. To form. ADIOUNE M 
 V. Syn.—Fingó, éffingó, fígüró. To instruct. Syn.—Erüdió, 
 imbüó. Eas GRID eae 
 
 Infortüniüm, ii. n. Misfortune. Tünc tid me. infortüniá ledént. 
 H. Syn.—Aérümná, zrümnza, àdvérsi, málüm, mala, casts. 
 Phr.—Advérsa fortünà. Res afflict. "Tristes. castis. j 
 
 Infrémó, Is, ti, éré. To groan. Syn.—Frémó, fréndé6, infrendéó. 
 
 infrenis, is, é & Infrenüs, à, im.—Unchecked. Syn.—Effrenis, 
 infrénatus, indómitüs, indócilis: Phr.—Frénorüm  neésciüs. 
 Frén6 non rémóranté. Frénis sdlitis.. 
 
 Infringó, is, égi, actüm, éré. To break. Sen P randa pu 
 weaken. Syn.—Atténüó, infirmó, imminüó. 
 
 Infróns, dis & Infrondis, is, & Leafless. Syn.—Nüdüs. Phr:+ ' 
 Frondé, frondis hónoré caréns, spóliatüs, exütüs. 
 Infündó, is, adi, üsüm, éré. To pour over, or into. Syn.—Fündó, 
 
 instilló, ingéró, immittó, injíció, süpérfündó, circümfündó, 
 
 . spargd, inspérgd. Fig—To instil. principles. Syn.—Incülcó, 
 instilló, ingéró. ; 
 
 
 
227 ‘ INHIBEO 
 
 
 
 Infüscó, às, avi, atüm, àr&. To blacken, to stain. Sümmáqué jejünà 
 sanie infüscatür árénà. V. Syn.—Obscüró, fi&dó, mácüló. 
 Ingéminó, às, avi, ataàm, aré. To redouble. Nünc déxtra ingéminans 
 ictüs, nünc illé sinistra. V. Syn.—Gémin6, congéminó, itérd, 
 
 düplícó. To repeat. Syn.—Gémínó, itérd, intégró. 
 
 Ingémiscó, is, éré & Ingémé, is, ti, éré. To groan. Ingémit et 
 diiplicés téndéns Ad littórá palmas. V. Syn.—Gémó, dól&ó, 
 indóléó, defléó. 
 
 Ingéniósüs, 4, im. Skilful. Syn.—Sübtilis, ságax, solers, callídüs. | 
 Phr.—Ingénio praditis. Ingénii arté potens. Cui méns solers | 
 in artibtis. Cui ingénii vená bénigna est. 
 
 ingéníüm, ii. n. Nature, character. Syn.—Natürá. Talent. Syn.— 
 Mens, ánímüs, ácümén, spiritüs. Phr.—Iingénii áciés. Mentis 
 ácümén. Ingéniüm docta arté pólitüm. PE 
 
 Ingens, ‘tis. adj. Great. Syn—Magniis. Extended, large. Syn.— 
 Magnis, imménsts, vastts, latüs, paténs. atte’, M 
 
 hiskbdu; a, tm: Natural. Syn.—Nativüs,. natüralis. Honest. 
 Syn:—Libéralis, hónéstüs, nobilis, próbüs. Chaste, modest. 
 Syn.—Candidüs, véréciindis, code pees, cástüs, honéstiis. 
 
 Ingéró, éris, essi, estüm, éré. To throw upon, or into. Syn.—injició, . 
 inféró, mtrüdó, immittd, 1mpónó, incütió, infündó, To heap we 
 Syn.—Aggéró, üceiimüló, addó. 
 
 Inglüvies, Gi. f. Stomach. Syn.—Véntér, gia. ees 
 
 Ingratiis, 4, am. Disagreeable, Sed quid égo hi&c aütém néquicquam 
 ingrata révolvó? V. Syn. —injücündüs, móléstüs, | invisüs, 
 inamatus, Ínimüanüs, illactabilis, gravis, insuavis, non placitiis. 
 Ungrateful. Syn.—Immémór, Phr.—Non gratis. ..Málé gratis. 
 Mérítorüm immémór. Immémér inímüs. ingrati mens. In 
 ámicoós malé gràtüs. | qu RUP ia 
 
 Ingrávescó, is, éré. To become heavy. Syn.—Grávéscó, gravor.. To 
 become more violent. Syn.—Grávescó, xgréscó, prndeacte glisco, Ay 
 
 Ingrávó, as, avi, atüm, are. To overburden. Syn.—Grávó, _prémé, 
 opprímó, Obrüó. To aggravate. Syn.—Aggrávó, ónéró, ücérbó. . 
 
 grédiór, Eris, Esstis stim, 1. To enter, Syn. —Entró, ‘inéo. To pro- — 
 
 ceed.  Syn.—Éó, incedó. AUN. 
 Íngrüó, is, i, ér&. To be suspended over. Syn. —Immin éó. To be 
 &ó, 
 
 about to burst "Pot yn. —irrüó, irrümpó, imminé ürgéó, 
 instó,- 
 
 ingürgitó, 4s, àvi, atüm, 4ré. 2n engulf. Syn--Và 518, dévóró, ab- 
 sorbéó. ^ | 
 
 IÍnhibéó, és, iti, itüm, éré. To prevent. Syn.—Cóhibéó, próhíbéó. 
 
INHONESTO 228 
 
 
 
 Ínhónéstó, às, àvi, atüm, aré. To dishonor. Syn.- -Dédéc6ré, fidó, 
 pollüó, mácüló, infamo. 
 
 Ínhónéstüs, 4, üm. Dishonorable. Exitis hic nobis nón inhdnésttis 
 érit. Pr. Syn.—Türpís, püdéndüs, próbrosüs, infamis, indécór, 
 indécorüs, inglóriüs, ignobilis. 
 
 Tnhorréd, és, üi, eré. To bristle. Syn.—Horréó, rigéd, rigésco. 
 To shudder at.. Syn.—Cóhórréó, exhorréó. 
 
 Inhospitalis, is, & Inhospitable. Sivé fáctürüs (iter) pér inhospi- 
 talém Caücásüm. H. Syn—Inaccésstis, invitis, incültüs. 
 Inhümátüs, 4, am. Unburied. Intéréà sócios inhümatáqué corpora 
 térre Màndémüs. V. Syn.—Insépültüs, intümülatüs, incon- 
 dítás. Phr.—'Tümiülo, sépülcero, mortís héndré cárens. Sine 
 hónoóré sépüleri. Ossi cáréntiá büstis. Jácét ingens littore 
 
 triinctis. 
 
 Inimicitia, a. f. Enmity, hatred. Syn.—Odiüm, símültàs, discordià, 
 dissídiüm. 
 
 Inimictis, 4, im. Hostile. Gens inimica mihi Tyrrhénüm navigat 
 &quór. V. Syn.—Advérsüs, Sppdsittis, contràríüs, infestüs, 
 infénsüs.. Phr.—Infénsó péctóré fatiir. Ínimicüs póntibüs 
 amnis. Accipiünt inimicum imbrém. 
 
 iniquitas, atis. f. Jnjustice. Syn.—Injistitia, injüríá, injüstüm, 
 íniquüm, néquitiés, néquitia, fraüs, néfas, scélüs. Phr.—Ibi fas 
 übí maxima mérces. 
 
 Iniquüs, 4, im. Urequal. Syn.—lLmpàr. Too narrow. Syn.—An- 
 
 güstüs, àngüstiór, àrctüs. Unfavorable. Syn.—infensüs, in- 
 
 covcccfestüs, àadversüs, álienüs, inimicüs, infaüstüs, «dirüs, iràátüs, 
 dàmnoósüs. 
 
 Ínítiüm, íi. n. Beginning. Syn.—Exordiüm, éxórsüm, éxórsíüs, 
 primordiüm, ingréssüs, Órigó, principitim. 
 
 injíció, is, éci, éctüm, éré. To throw upon, or into. Syn.—]Jáció, 
 Amittó, immittó, inférd. 
 
 “Enjuria, a. f. Injustice.. Syn.—Injüstüm, iniquim. Wrong. Syn.— 
 Noxa, dámnüm. 
 
 injüriósüs & Injüríüs, 4, am. Harmful. Syn.—Iniquüs, inimicüs, 
 
 infénsüs, damndstis, nócivüs, nócüüs, nóxiüs. 
 
 Injüstüs, a, im. Excessive. lnjüstó süb fascé viam cüm carpit. 
 V. Syn.—[Iniquüs, impar, nímíüs, immódicüs. Unjust. Syn.— 
 Iniquüs. Phr.—Aéqui, juris, jüstitize, recti contéemptór. Fraüdis 
 amans. Injüsti ténebàt regná. 
 
 Innátó, às, avi, àtüm, àré. To swim. Syn.—Süpérnátó, natd, flüitó, 
 flactáó. 
 
 
 
 
 
 
 
229 INSECTOR 
 
 
 
 Innéctó, is, xüi, xüm, éré. To bind or attach to. Syn.—Adnectó, 
 coónnéctó, illigó, circümligó, nodó, vinció. 
 
 Innitór, érís, xüs & süs süm, ti. To bend down upon. Syn—tIn- 
 cümbó, nitór, fülciór. 
 
 Inndcéns, éntis. adj. Harmless. Syn.—lnnócüüs, innoxiüs. Phr.— 
 Siné noxa lücé bibüntür. /mnocent. Syn.—lnsóns, inndctiis, 
 innóxiüs, intégér, imméritüs, sancttis, pürüs, pitis, hónestüs, 
 próbüs. Phr.—Criminis, nox expers. Nüllíüs nox# réüs. 
 Morüm làbé caréns. Cui cástie morés. Réctüs ánímüs. Cui 
 méns conscia récti est. 
 
 Innócentià, x. f. Innocence. Vróntis püdorém, cordis innócentiam 
 Syn.—Intégritas, sanctitas, prdbitas. Phr.—Vita inciilpata 
 fidésqué. Insóns ánímüs. Innócüi mores. 
 
 Innócüüs, 4, im. Harmless. Syn.—innócens, inndxiis. 
 
 Inntimérabilis, is, €. /nnwmerable. Syn.—Plürímüs, fréquens. Phr. 
 —Nüméro infinitüs. Cui deest nümérüs. Nüméro copia major 
 érát. Innümécrábilis annorüm séries. 
 
 Inops, opis. adj. Türpís indpsqué símül misérabilé transigit vim. 
 O. Syn.—fgéns, ég£nüs, indígüs, paüpér. Phr.—Vérsüs indpés 
 rérüm. 
 
 Inquiés, étis & Inquiétüs, 4, im. Restless, agitated. Syn.—Irréquic- 
 tüs, türbídüs, sollicítüs, implácidüs, 4gitattis, motüs, türbülentüs, 
 mobilis. Phr.—Impatiéns mór&. 
 
 Inquínó, às, avi, atüm, àré. To stain, to pollute. Syn.—Cóinquínó, 
 füedó, téméró, infíció, contaminó, pollüó, mácüló. 
 
 Insane. adv. Foolishly. Syn.—Stülte, dementér, insípientér. Eacces- 
 
 occsively. | Syn.—Immódice, véhémentér, valde, perdite. 
 
 .Insaniíà, à. f. Madness, folly... Syn—Améntia, dementia, fürór, 
 deliríüm. Passion, rage.: Syn.—Fürór, amor, rabiés. 
 
 Insanió, is, ivi & ii, itüm, iré. To become foolish, or mad. Syn.— 
 Désipi6, füró, lymphór, bacchér, deliró. Phr.—Qu& mentem 
 insania mütát? Menté caréré pütant. 
 
 Insantis, 4, üm. Mad, furious. Syn.—Vésánüs, málésanüs, vécórs, 
 áméns, déméns, fürens, fürlosüs. /mmoderate. Syn.—Immódi- 
 cüs, viólentüs, ingens, véhéméns, immanis. 
 
 Inscitüs, á, aim. /gnorant. Syn.—lgnàrüs, indóctüs, rüdls, stültüs. 
 
 Inscribó, is, psi, ptüm, éré. Yo write upon. Ut nóstrüm tàntis 
 inscribàm nómén in àctis. Tib. Syn.—Scribó, incidó, nótó. 
 To trace, to mark. .Syn.—Inprímó, signó, inscülpó. 
 
 Insectór, aris, atts süm, ari. To pursue. Syn.—Séctór, cónséctór, 
 séquór, inséquór, pérséquór. To torment. Syn—Véxé, vérsó, 
 inséquór, exercéó, fátigó. 
 
INSEQUOR _ — 290 
 
 
 
 ——À 
 
 
 
 Inséquór, éris, cütüs sim, i. To follow, to pursue. Syn.—Séquór, 
 cónséquór, inséctór, instó, ürgéó, ágitó. To persecute. Syn.— 
 Inséctór, pérséquór, ürgéó, lacéss6, fátigó. 
 
 Inséró, érís, évi, itim, éréré. To graft. Syn.—lnócüló. Phr.— 
 Inséré nünc, Meélibeeé, piros. 
 
 Inséró, Eris, érüi, értiim, éréré. To insert, to place in. Syn.—Insertó, 
 immittó, insínüó, miscéó, immiscéó. To enroll. Syn.—Adscribó, 
 addó, ànnüméró. 
 
 Insérvió, is, fi, itüm, ir&. To be a slave to. See Servio. To be occu- 
 pied a) Syn.—Invigil6, cüró, stidéo. 
 
 Insidiz, ariim. f. Snares, ambuscade. Nüllae hic insidix tales absisté 
 móveri. V. Syn.—Doli, traüs, fraüdes, láquét. Phr—Falléndi 
 via. ; 
 
 insidiér, aris, àtüs süm, ari. To lay snares. Phr.—Insídías pono, 
 instrüó, méditór, lócó, compáró. Dólos, retíá, láquéos, plagas 
 néctó. Occültàs látébras ferro Obsídéó. In silvis àrmis insidéó. 
 Sédét Ensé réposto Abditüs. 
 
 Insididstis, 4, im. Insidious, perfidious. Syn.—Insidians, pérfidis, 
 dólósüs. ; 
 
 Insigné, is. n. Mark, sign. Mütémüs clypéos, Dánáümque insignia” 
 nobis Aptémtis. Syn.—Signüm, ndta, indiciüm, décüs, órnatüs, 
 ornamentum. 
 
 insignió, is, ivi & íi, itüm, ir&. To render remarkable. Cljpéum fe 
 
 aüro insignabát.- NS. Syn. — [llüstró, décóró, cóndécóró, aus D 
 
 exornó. 
 Insignis, is, & Remarkable, noticeable. ipsi pér médias Aciés insig- 
 
 nibtis alis. V. Syn. —Claris, conspictitis, spectabilis, Ped 
 
 cénspiciéndiis, égrégitis, eximiüs, inclytiis, ilüstrís, nobilis, . 
 prastans, célébér. Phr. —Ostróque hog pd St auro.  Mültüque © 
 insigném reddidit ‘arte. ss Lam 
 
 Insilió, is, ti & íi, ültüm, iré. To jump. into or ‘upon. Syà; “Teri, n 
 
 sálió, emícó. - ole * 
 Insímüló, às, Avi, átüm, àr&: Fo accuse: Criminibiis falsis insimiülaré. 
 virüm. O. Syn.—Accüsó, criminór, argito. " 
 Insínüó, às, avi, àtüm, té. To introduce into. Syn. -.Indó, hcl, 
 
 inséró, immittó, intünd$. ‘To insinuate, to penetrate. Syn.— v 
 
 Insinüór, pénétró, sübéó, I aaa intro, irrepó, infündór, illà- 
 
 bór. 3 5 
 
 Insistó, Is, stiti, stítüm, éré. To hold firm. Rüpitisqué rótis insistéré | NE 
 victor. V. Syn.—Consist6, innitór, nitür. " : 
 
 insóléns, éntfs. adj. Unaccustomed. Syn.—Insüetüs, ihsólítüs, in- 
 
 expertüs. Arrogant. See Superbus. 
 ] 
 
 
 
231 INSUETUS 
 
 
 
 Insdlitis, à, im. Unaccustomed. Prabent insdlitas ad juga curva 
 jubas. O. Syn.—lInsuétis, insólens, inassuétis. Extraordinary. 
 Syn.—Insuétiis, inaüditüs, inéxpértis, intentàtüs, mirüs, novus. 
 
 Insomnis, is, &. Sleepless. Noctém cistodia dicit Insomném. V. 
 Syn.—Vigil, pervigil, vigilans, insopitüs, pernox. Phr—Somni 
 inops, expers, mmmémór, ignarüs. Néque énim mémbris dat 
 cürá quiétém. 
 
 Insomníüm, fi. n. Dream, vision. Syn.—Somniüm, visüm. 
 
 InsÓónó, as, ui, aré. To sound, to make a noise. lnsÓnüéré cave, 
 gémitümqué déderé cáverna. V. Syn.—Sónó, résónó, pérsónó, 
 perstrépó. 
 
 Inspici6, is, exi, ectüm, éré. T o regard, to examine | Syn.—Respició, 
 
 spectó, inspéctó, intücór. 
 
 Inspiró, às, avi, atüm, aré. To breathe into. Occültum inspires 
 ignem fallasqué véneno. V. Syn.—Affló, ee insínüó, 
 WiEaudA. To inspire. See Affio. 
 
 Instár. adv. Like, just as. Syn.—Sicüt, üt, vélát, vélüti, lcd, rita, 
 moré. 
 
 Instaüró, às, avi, àtüm, aré.. To eee Byaic Bestia réficl, 
 restítió, répáró, rénóvó, rédintégró, páró, célébró. 
 
 Instigó, às, avi, atüm, àré. To instigate, to excite. Fértür équo, 
 varlisque instigat vocíbüs alas. V. Syn.—Incitó, cóncitó, im- 
 pelló, hortór, ácüó, éxácüó. Phr.—Instiganté déo. | 
 
 Institid, is, üi, ütüm, éré. To commence, to undertake. Amphórá 
 cépit Instítüi; cürrenté róta cir ürcéüs exit? H. Syn— 
 Incipió, aggrédiór, süscipió, iné6, inchóó, moliór. To establish, 
 to construct. Syn.—Státüó, constítüó, pond, strüó, instrüó, 
 
 ; páró, instaüró. 
 
 Instó, às, iti, àr&. To press, to pursue. Trépidanti fervídüs instát. 
 
 .. M. Syn.—Insistó, ürgéó, prémó, pérséquór, séquór. Phr.— 
 Instat vi patria Pyrrhüs. Düm nitítür àcér ét instat. To 
 threaten. Syn.—Imminé6, impéndéó, minitór. To insist upon. 
 Syn.—Insist6, vácó, incümbó, insüdó. 
 
 Instrümentüm, i. n. Instrument. Syn.—Armá. 
 
 Instrüó, is, üxi, üctüm, éré. To furnish. Syn.—Ornó, àrmó. To 
 prepare, to dispose. Syn.—Strüó, collócó, pond, dispónó, cóm- 
 pond, Ordínó, páró, appard. 
 
 Insüdó, às, vi, atüm, aré. To perspire over. Syn.—Südó. Fig.— 
 To apply oneself with energy.  Syn.—Südó, desüdó, instó, 
 incümbó. | WE. 
 
 Insuetüs, 4, im. Unaccustomed. Arcádás insuétds Aciés inférré 
 pédéstrés. V. Syn.—Insólitüs, insdléns, inassuétiss, inconsuétiis, 
 inéxpértts, rüdis, ignartis, nésciüs. - 
 
INSULA 232 
 
 
 
 
 
 Insülá, zx. f. Island. Phr—Télliis aquis, àquóré, ponto, mari cincta, 
 claüsá, circümdátá. Térra flüminé ambitá, circümvallatá. Médio 
 jácét insülá ponto. Sentit hümüs süccinctá sálo. 
 
 Insülsüs, 4, im. Tasteless. Syn.—Insipidüs, fátüüs, iners. Fig.— 
 Foolish. Syn.—Fátüüs, inéptis. 
 
 Insüm, és, füi, éssé. To be present. Syn-—Siim, adsüm, vérsór. 
 
 1nsümó, is, psi, ptüm, éré. To take. See Sumo. To expend. Syn.— 
 Impéndó, consümó, ütór. Í 
 
 Insüpér. adv. Above. Syn.—Süpér, süpra. Besides. Syn.—Süpér, 
 ádhüc, ültrà, ültéríüs, praetéréa. (prep.) Above. See Super. 
 
 Instipérabilis, is, é. IJnsurmountable. Hinc Geétülae ürbes, génüs 
 insüpérabiílé bello. V. Syn.—Inéxptignabilis, indómitüs, in- 
 victüs. 
 
 Insürgó, is, réxi, réctüm, éré. To attack. Syn.—Sürgó, cónsürgó, 
 aggrédiór. See Aggredior. 
 
 intégér, gra, grim. Whole, entire. Syn.—Intàctüs, totüs, sdlidis, 
 illibatüs, intentatüs, Ínatténüàtüs. Phr.—Non tibi stint intégrá 
 lintéa. Fresh, vigorous. Syn.—Válens, válidüs, végétüs, firmüs, 
 robüstüs. Virtuous, innocent. | Syn.—Innócéns, incorrüptüs, 
 casttis. 
 
 Intégró, às, avi, àtüm, aré. To renew, to recommence. Ramodqué 
 sédens misérabilé carmén Intégrát. V. Syn.—Instaüró, rénóvó, 
 répáró, réfició, itéró, géminó, ingémínó. 
 
 Intelléctüs, iis. m. Intelligence. Syn.—Mens, animis, ratio. 
 
 Intellégó, is, exi, éctüm, éré. To understand. Bàrbárüs hic égó sim, 
 quia nón intéllégór iliis. O. Syn.—Capié, pércipió, cdncipio, 
 cógnóscó, agnóscó. Phr.—Animo pércipíó. Menté complécti. 
 Animo infigéré. 
 
 Intempéràns, ntis. adj. Intemperate, immoderate. Syn.—Intémpéra- 
 tüs, immódératüs, incontinens, immódeéstüs, éffrénüs, impüdicüs. 
 
 Intendó, is, di, éré. To stretch. Arcum inténdébat Ápolló. V. Syn.— 
 Téndó, contendó. To direct one's attention towards. Syn.— 
 Adhibéó, applícó, advérté, adjició, admóvéó, dirigó. 
 
 Intépéó, és, iti, éré. To grow warm. Syn.—Tépéd, tépéscd, inté- 
 pescó, tépéfió, cálescó, incálescó. 
 
 Intércedó, is, ssi, ssüm, éré. T'o come between. Syn.—Incidé, intér- 
 cidó, süpervénió, intervénió. 
 
 Intércidó, is, 1, éré. To fall, to perish. Syn.—Cadé, intéréó, péréó, 
 ábéó, ábólescó. 
 
 Tntercidó, is, di, stim, éré. To cut through. Syn.—Cizdó, scindó, 
 sécó, diviídó. 
 
 
 
299 INTERRUMPO 
 
 
 
 Intércipié, is, epi, eptüm, éré. To intercept. Syn.—Excipió, dp- 
 príimó. To destroy. Syn.—Intérficié, opprímó, évértd, Eris. 
 To make way with. Syn.—Sübdücó, sübripió, éripis. 
 
 Intérdicé, is, xi, ctüm, éré. To interdict, to forbid. Illa stam vócát 
 hànc, cui quóndàm régia Jünó Orbe intérdixit. O. Syn.—Véto, 
 próhíbéó, intérclüdó. 
 
 Interdíü. adv. During the day. Syn.—Dié, lücé. Phr.—in lücé 
 diürnà. 
 
 Intérdüm. adv. Sometimes. Syn—Aliquand6d, nónnünquàm, quàn- 
 doqué, szpé. 
 
 Intéréa. adv. Meanwhile. Syn.—1ntérim, tam. Phr.—Hé&c intér. 
 
 Intéréó, is, ivi & ii, itüm, iré. To perish. Intérit ét cürvis früstrà 
 defensá látebris Vipéra. V. Syn.—Péréó. See Pereo. 
 
 Interfíció, is, éci, éctiim, éré. To kill, to destroy. Fer stábülis inimi- 
 cum ignem atque intérficé méssés. V. Syn.—Périmé, dirito, 
 ábóléó, evertó, érüó, nécó, enécó, intérímó. See Occido. 
 
 Interflüó, is, ti, üxüm, éré. To flow between. Syn.—interlüó, 
 interlàbór. 
 
 Intéríimó, is, emi, émptüm, éré. To destroy. Syn.—Opprímó, süp- 
 prímó, perdó, intérficié, intercipió. To kill. See Occido. 
 
 Intériér, ts. Inner, retired. Syn.—Intérnüs, intímüs, imüs, rémotüs. 
 
 Intérjíció, is, éci, éctüm, éré. To place between. Syn.—Intérponó, 
 
 intérséró. 
 
 Interlücéó, es, xi, éré. To shine between. Syn.—Intérmicó, intér- 
 nitéd. 
 
 Intermínatüs, 4, im. Unending. Syn.—Intérmints, infinitüs, im- 
 ménsiis. 
 
 Interpelló, às, avi, àtüm, aré. To interrupt. Intérpéllandi lócüs hic 
 érát. H. Syn.—Interfari, interlóquór, intérrümpó. 
 
 Interpónó, is, Ssiti, Ositüm, éré. To interpose. Syn.—Intérjicié, 
 intérséró, intermiscéó, miscéó. 
 
 Interrítüs, 4, im. Unterrified. Brachiaque àd süpéràs interrítüs 
 extülíit aurás. V. Syn.—Impértérritis, impávidüs, intrépidüs. 
 Phr.—Non térritüs. 'Timoris expers. Métü immünis. Nil 
 métüéns. Formidiné nülla. See Audax. 
 
 Intérrógó, às, avi, àtüm, àré. To ask. Syn.—Quiró, inquiró, scis- 
 cítór, scitór, pércontór, rógó, rógitó, réquiró. Phr.—Véniendi 
 quaréré catisds. Mülti süper Priamo rógítàns. Naiitas rogitaré 
 citatos. 
 
 Interrümpó, is, üpi, üptüm, éré. To interrupt. Syn.—Abrümpó, 
 intércipió, türbó, interlóquór. 
 
IN TERSERO 204 
 
 
 
 Intérsér6, is, sevi, sítüm, éré. To plant among. Syn.—Intérp6né, 
 immiscéó, miscéó. | 
 
 Interséró, is, érür, ertum, éré. To insert among. Syn.—Intérmiscéó, 
 intérjicié, miscéó, immiscéó. 
 
 Intersüm, és, fii, essé. To be present. Latüs intérsis pópülo 
 Quirini, H. Syn.—Adsüm. Phr.—Pr&séns süm. Impers. /t 
 matters. Syn.—Prodest, refert. 
 
 "intérvàllüm, i. n. Jnterval. Proxímüs huic, longo sed proximüs 
 intervallo. V. Syn.—Intérstítiüm, spátiüm. 
 
 Intérvénió, is, veni, véntüm, iré. To come upon. Syn.—Adsüm, 
 intercedó, süpérvénió, Occürró. To oppose. Syn.—Obstó. See 
 Obsto. 
 
 Intestinüs, 4, im. Internal, inward. Syn.—lIntéri6r, intímüs, intér- 
 nus. Domestic, civil. Syn.—Dómeésticüs, civilis. 
 
 Intexó, is, üt, tim, éré. To weave into. Illa tíbi l&tis intexit vitíbüs 
 ülmós. V. Syn.—Téx6, innéctó, impédió, interséró, implicd. 
 
 Intra. prep. Jn, among. Syn.—intér, in, intrórsüm. Within the 
 space of. Syn.—Pér, intér. 
 
 Intractabilis, is, €. Unconquerable. Syn.—Aspér, féróx, indómitüs. 
 Harsh, severe. Syn.—S&vüs, àspér, dirüs, acér, Íniquüs. 
 
 Intrémiscó & Intrémó, is, ii, éré. To tremble. Pallüit et sübito 
 génüa intrémüeré timdré. O. Syn.—Trémiscó, trépídó. See 
 Tremo. 
 
 Intró, às, avi, àtüm, àré. To enter. Jamqué, cápüt rerüm, Rómànam 
 intravérat ürbém. O. Syn.—Ingrédiór, inéó, sübéó, intrdéé, 
 introgrédiór, süccedó, pénétró. Phr.—Pédém inféró. Véstigia, 
 pédes féró. Fóribüs mé inféró. 
 
 Introdücó, is, xi, ctüm, éré. To introduce, to lead into. Syn.— 
 Admittó, intrómittó, indücó. 
 
 Intr6é6, is, ivi, itüm, iré. To enter. Syn.—Ingrédiór, intró. 
 
 Intrditts, ts. m. Entrance. Syn—Ingrésstis. Approach. Syn.— 
 Aditüs, limén. Exordium. | Syn.—Exordiíüm. 
 
 Intüéór, erís, itüs sim, eri. To regard. Syn.—Ceérnó, vídéó, in- 
 spició, spéctó, contemplór. Phr.—Vültüs, ócülos, lamina figo 
 in. Ócülis lüstró, Observó. See Aspicio. 
 
 Intüméó, és, üi, eré. To swell. Syn.—Intiiméscé, tümóéó, tüméfió, 
 
 .  inflór. Fig.—T'o become angry. See Irascor. 
 
 Intüs. adv. Within. Syn.—Intrà, intériüs, intrinsécüs, intrórsüm. 
 
 Inündatió, onis. f. Inundation. Syn.—Dilüvium, elüvies. Phr.— 
 Edita colo prolüviíes. Elüvies fatalis aque.  Excürrit ripas. 
 Flüvios rüptis immittéré ripis. 
 
 
 
295 INVIDEO 
 
 
 
 Inündó, às, àvi, atüm, aré. To inundate. Syn.—Mádéfáció. To 
 overflow with. Syn.—Exündó, effündór, difflüó, flüó, nitó, 
 man6, midéó. 
 
 Inüró, is, üssi, üstüm, éré. To brand. Syn.—Imprimé, nótó, in- 
 scribó. 
 
 Initilis, is, é. Useless. Syn.—Cassis, inanis, irrítüs, vànüs, fitilis. 
 
 Invàdó, is, si, stim, éré. To march upon, to attack. Invadünt ürbem 
 somno vindqué sépültàm. V. Syn.—Adóriór, aggrédiór, occüpó, 
 impétó, incürró, irrüó, férór, invóló, insilió, irrümpó. Phr.— 
 Forti animo in hostés tendéré. In hostes irrüéré. Irrüímüs 
 ferro. Dénsos prorümpit in hostes. Médíis se immiscüít armis. 
 To undertake. Syn.—Aggrédiór, süscipió, iné6, tentá, moliór. 
 
 Invàléó, es, ti, eré. To strengthen oneself. Invalitit, viresqué nóvàs 
 et robora sümpsit. O. Syn.—Inviáléscó, vigescó, corrobórór. 
 Phr.—Virés sümó. 
 
 Invalidts, à, im. Weak, infirm. Syn.—Debilis, débilitattis, infirmüs, 
 imbécillis. 
 
 Invéhó, is, exi, éctiim, éré. To transport. See Fero, Veho. (In pass- 
 ive) To attack. Syn.—Inséctér, ürgéó, incrépó. 
 
 Invénió, is, veni, entüm, iré. To find. Et quos non habiit, stb 
 nübibüs invénit ignes. O. Syn.—Répérió, reppérió, nànciscór, 
 compérió, incídó, occürró. 
 
 Inventór, Oris. m. Inventor, author. Syn.—Aüctór, répértór, com- 
 mentór, artifex, Ópifex. 
 
 Invénüstüs, 4, im. Ungraceful. Syn.—Incomptüs, illépidüs, inür- 
 bants, turpis. 
 
 Invérg6, is, éré. To pour over. Syn.—Fündó, infündó. 
 
 Invéstig6, as, avi, atüm, aré. To investigate. Syn.—Véstigó, indagé, 
 quzr6, inquiró, scrütór. 
 
 Invícem. adv. Mutually, in turn. Syn.—Vicissim, àlternis, mütüo. 
 Phr—tIntér sé. Inqué vices équitant. 
 
 invictüs, 4, tm. Unconquerable. Dis quamquam géniti atque in- 
 victi viribtis essent. V. Syn.—Indómitüs, infractüs, insüpérà- 
 bilis, inexpügnàbilis, inéxsiipérabilis. Phr—Nondim dómitüs. 
 Nulla vi, arté süpérabilis. Viribüs invictüs. Capit insüpérabilé 
 bello. Invictüs Romano Marté Britannüs. /ndefatigable. Syn.— 
 Dürüs, impigér, indéfésstis, acér. 
 
 invidéd, és, idi, isüm, éré. To envy. Concédit laüdem, ét páríbüs 
 non invidét àrmis. V. Syn.—Aemülór, livéó, livescó. Phr.— 
 Livoré, rabié, invidia cónfíciór, véxdr, Agitér. Aliénis bónis 
 müréó. Livór édax pr&cordia rodit. 
 
INVIDIA 23 
 
 
 
 
 
 Invidia, &. f. Envy, jealousy. Invidia Sícüli nón invénéré tyranni 
 Torméntüm màjüs. H. Syn —Livér. Phr—Invidiz livér. 
 Invida lingua. Ingéntia facta rodit. Rabiém livorís acérbi nüllá 
 potest placaré dies. 
 
 Invídíosüs, 4, im. Envious. 'lempüs édàx rerüm, tüque invididsa 
 vétüstas. O. Syn.—Invidüs. Odious, revolting. Syn.—Indignis, 
 fcGedüs, horréndüs. 
 
 Invídüs, 4, im. Jealous, envious. Invidts altériüs rebüs macréscit 
 ópimis. H. Syn.—Invididsts, #miltis, lividüs. Phr.—Cui 
 nócens virüs inspirát livór. Nimiaque &rüginé captts. 
 
 Invidlabilis, is, &. IJnviolable, sacred. Syn.—Sácér, vénérandüs, 
 vérendüs. 
 
 Invidlatis, 4, im. /nviolate. Syn.—Intégér, intactiis, intémératis, 
 incorrüptüs, illaesüs. 
 
 Invisó, is, i, stim, éré. To visit. Syn.—Visó, adé6, cónvénió, lüstró, 
 perlüstró. 
 
 Invisüs, 4, im. Unseen. Abdidérat sese atque aris invisa sédebát. 
 V. Syn.—Inaspécttis, indbsérvattis, Occültüs, abditüs, laténs. 
 Disagreeable. Syn.—Odiosüs, invidiosüs, móléstüs, gravis, im- 
 pórtünüs, détestatüs. 
 
 Invitó, 4s, avi, atüm, aré. To invite. Accipit Aénéan sÓlioque in- 
 vitat ácerno. V. Syn.—Vócó, advócó. To excite. Syn.—VOcó, 
 próvócó, instigÓ, tráhó, allició, illició, pellició, sollicitó, suadéó, 
 impelló, hortór. 
 
 Invitüs, 4, im. Unwilling. Invitüs, réginá, tid de littóré cessi. V. 
 Syn.—Cóàctüs, nolens, répügnaàns, rélüctans. Phr.—Non libens. 
 Non ültro. Non siné vi. Vis tráhít invitam. Vim tülit invite. 
 Itáliam nón sponté séquór. 
 
 Inviüs, 4, im. Inaccessible. Longa prócül longis via dividit inviá 
 terris. V. Syn.—Impeérviüs, inaccésstis, impénétrabilis, inapér- 
 tüs, ínhospitüs, difficilis, instipérabilis, àrdüüs. Phr.—Aspér 
 áccessü. Non pérvits. Non ádéündüs. Maria invia Teticris. 
 
 Invócó, as, avi, àtüm, aré. To call upon for aid. Invocat ét düplices 
 Caloque Éréboqué paréntés. V. Syn.—Rógó, précór, imploró, 
 póscó, exposcó, obtestór. 
 
 InvOló, às, avi, àtüm, aré. To fly upon. Syn.—Insilié, mmpétó, in- 
 vàdó, irrüó. 
 
 Involvó, is, i, ólütüm, éré. To roll into, to envelop. Involvens imbra 
 
 magna térramqué pólümqué. V. Syn—Implic6, cingó, cir- 
 
 cümdó, àmbió, abscondó, abdó, tégó, compréndó, amplectór. 
 f. Wrath. Candida pax hómines, trix décét ira féras. O. 
 
 ira, 2: 
 Syn.—Bilis, stómáchüs, dólór, fürór, rabiés, viólentíá, iràcün- 
 
 
 
237 ISTHIC 
 
 
 
 
 
 dia, animi. Phr.—Irz stímüli. Irarum &stüs. Fax ire. Mentis 
 füriz. Iratüs dolér. Füroris cómés. Ira calét. 
 
 Irácündüs, 4, im. Wrathful. lrácündáqué mens facile éfférvéscit 
 ‘in iras. Syn.—Stómáchosüs, irritabilis, cálídds. Phr—In iram 
 promptüs. Immódicüs irk. 
 
 lráscór, aris, rátüs süm, ari. To become angry. Néc cuiquam irasci 
 própíüsque accédéré virtüs. V.  Syn.—Süccenséó, indignór, 
 stómáchór, éxcandéscé, éxardé6, füró, szvió, xstüó. Phr.—lIra 
 flágró, ardéó. Ira méntém, ánimüm Agitat, móvét. Iras cón- 
 cípió. Mens ira tümét. Czco füroré insanid. Flüctüát irá. 
 
 ràátüs, á,üm. Angry. Jam vénit irátüs nímíüm, nímiümqué sévérüs. 
 Tib. Syn.—Fürens, rábídüs, indignans, indignattis, füriosüs, 
 flammatüs, irritatis, commotüs, àccénsüs, iràcündüs. Phr—Ira 
 pércitts, flagrans, accénsüs. Fürens animis. Ir& non pátiens. 
 Ultro implacabilis ardét. 
 
 Irís, idis. f. Rainbow. Phr.—Caléstis, plüviüs arciis. See Appendix. 
 
 Iris, idis. f. The iris. (See Appendix under list of Trees, etc.) 
 
 Irradi6, as, avi, atüm, aré. To illuminate. Syn.—Radié, illücéó, 
 illüáminó, illüstró. 
 
 Irrép6, is, si, tüm, éré. To creep into. Syn.—lrréptó, insínüó, 
 insínüór. See Repo. 
 
 Irréquiés, étis & Irréquietüs, 4, iim. Continued. Syn.—Continüüs, 
 assidtits. Restless. Syn.—Inquiétis, türbülentüs, solliícitüs, 
 pérvigil, insomnís. 
 
 Trretió, is, ivi & ii, itüm, iré. To ensnare. Syn.—lmplicó, 1lláquéó, 
 intricó. Phr.—In rétia mittó. Rétibüs cápió, involvó. 
 
 irridéó, és, si, stm, éré. To mock, to ridicule. Syn—Ridé6, déridéé, 
 illadó, insultó, jócór, cávillór, lüdificór. Phr.—Risü, cáchinno, 
 jócis excipió. In risüm vertó. Cértant illadéré capto. 
 
 Irrigó, às, Avi, atüm, àré. To water. Syn.—Rigé, àspérgó, hümectó, 
 irróró. 
 
 Irritó, às, avi, àtüm, aré. To irritate, to provoke. Irritatqué vírüm 
 telis ac vocé lácessit. V. Syn.—Próvócó, lacéssé, exàaspéró. 
 Phr.—Ad iràm próvócó. Iras acto. 
 
 Irrittis, 4, im. Vain, useless. Téa mani miséri jactabant irritá 
 Teücri. V. Syn.—Vaànüs, cassis, inanis, iniitilis. 
 
 Irrüó, is, üi, éré. To rush upon. Irrüímüs, densis et circümfündimür 
 armis. V. Syn.—R i6, incürró, irrümpó, insilió, prosilió, przci- 
 pitó, férór, invadó, àggrédiór, impétó, ádóriór, ingrüó. Phr.— 
 
 _ Me féró. Se dédit in médias ácies. Rápido fértür impété milés. 
 
 is, 64, id. This, that. Syn.—Hic, isté, illé. 
 
 Isthic. adv. There. Syn.—Hic, illic. 
 
ISTHINC 238 
 
 
 
 Isthinc. adv. Thence. Syn.—Hinc, indé, illinc. 
 
 Ita adv. Thus. Syn.—Sic. Phr.—Non álítér, haüd sécüs, non 
 sécüs. So, of such a kind. Syn.—Sic, ádéo, tam, tàntüm. 
 Itáqué. conj. Therefore. Syn.—Ergé, igitir, quàre, quaprdpter, 
 
 idéo, 1dcirco. 
 
 Item. adv. Also, likewise.  Syn.—Aeque, paritér, itidém, praetéréa, 
 insüpér, ádhüc, rürsüs, rürsüm, itérim. 
 
 Ttér, itinéris. n. Route, journey. Virtüs négatà tentát iter via. H. 
 Syn.—Via, sémita, callis, tramés, ádítüs. Phr—-Vicit iter durum 
 piétas. Itér ad naves tendebát. 
 
 itérd, as, avi, atiim, àré. To recommence. Cras ingens itérabimüs 
 equor. H. Syn.—Géminó, ingémínó, düplícó, intégró, rédinte- 
 gró, répétó. © 
 
 Ttérüm. adv. Again, anew. Syn.—Rürsüm, rürsüs, insüpér, ádhüc, 
 denüo, spe. 
 
 Itídém. adv. Likewise. Syn.—ltém, sic, &que, paritér. 
 
 J 
 
 Jácéó, es, üt, eré. To lie, to recline. Harum effültüs tergo stratisqué 
 jacébat Velléribüs. V. Syn.—Cübó, récübó, incübó, récümbó, 
 prócümbó, discümbó, stérnér, prostérnór, éxténdd, quiescó, ré- 
 quiéscó, résídéó. Phr.—Meémbrá, corpüs stérnéré, ponéré, éx- 
 tendéré. Déféssa componéré mémbra. Viridi mémbra stb 
 arbüto stratüs. Corpora füsá jacént. To be situated. Syn.— 
 Adjácéó, accübó, sübjácéó. Phr.—Süm sítüs, positts. To be 
 cast down. Syn.—Affligór, sternór. 
 
 Jaci, Is, jéci, jactüm, éré. To throw, to hurl. Syn.—]aàctó, conjició, 
 projicid, ejíció, mittó, émittó, fündó, effündó, spargó. 
 
 Jactantia, &. f. Boasting, display. Syn.—Jactati6, fastüs, ostentatió. 
 See Superbia. 
 
 Jàctó, as, avi, atüm, aré. To throw. See Jacio, Jaculor. To agitate. 
 Syn.—Agitó, móvéó, 4g6, impéll6, quatid, quass6. To boast. 
 Syn.—Jactit6, ostentó, pradicó, efféró, laudó. 
 
 Tácülór, aris, atüs süm, ari. To hurl, to throw. Syn.—Ejácülór, 
 jaci6, jactó, conjició, injíció, torquéó, intorquéó, contorquéó, 
 mittó, émitt6, vibró, spárgó, éxcütió, fündó, effündó. Phr.— 
 Telüm, hastam, jácülüm vibró. Missilíbüs, telis sternó, trans- 
 fódió. To strike. Syn.—Férió, pércütió, vülnéró, figó, fódió, 
 transfódió. See Vulnero. 
 
 Jácülüm, i. n. Javelin, dart. Néque énim jácülo:vitàm illé dédissét. 
 V. Syn.—Télüm, spicülüm, hasta, missilé, sigitta. 
 
 
 
 
 
239 JUDICO 
 
 
 
 Jam. adv. Now. Syn.—Nünc, éo tempóré. Soon. Syn.—Jamjam, 
 mox, propé, pené, fére. 
 
 lJanüá, x. f. Door. Omnis habét géminàás hinc àtque hinc jànüá 
 frontes. O. Syn.—Porta, limén, ostíüm, fóres, postes, valve, 
 vestibülüm, Aditiis, ingrésstis. Phr—Limina portz. Técti limén. 
 Pórtàrum ingéntia claüstrá. 
 
 Jejünó, às, avi, àtüm, àré. To fast. Phr.—Cibis àbstínéó, me fraüdó. 
 Indpi victü corpüs attéréré. Ténüi cibo membrá dómaré. 
 
 jejünüs, 4, üm. Fasting. Syn.—lmpástüs, ésiiriéns, fámelicüs. 
 Phr.—Inéps cibi. Expérs ündzqué cibiqué. Céréris siné 
 münéreé. 
 
 Jócór, aris, atüs sim, ari. To joke. Quóties vólüit fortüná jócàri. 
 H. Syn.—Ridé6, irridéó, lüdó, illadó, cávillór. Incólümi gra- 
 vitaté jócüm tentavit. ; 
 
 Jócosüs, 4, im. Humorous, merry. Si méá matériz respondet müsá 
 jócosx. O. Syn.—Argütüs, féstivüs, lépidüs. 
 
 Jócüs, 1. m. Joke, jest. Historix türpés insérüissé jocds. O. Syn.— 
 Lüdüs, lüsüs, risás, lüdicrüm, salés, cavilltis, scommá. Phr.— 
 Aptáqué vérba jóco. Pléna joci. Accédént siné féllé jóci. 
 
 Juba, x. f. Mane of an animal. Densá jüba et dextro jactata ré- 
 cümbit in armo. V. Syn.—Cómiá, crinis. Phr.—Comantia calla. 
 Jübisqué cómantes Excütit 1llé tóros. 
 
 Jübár, aris. n. Morning star. See Aurora, Dies. Light in general. 
 Syn.—Lüx, lümén, splendór, fülgór, radii, fax. 
 
 Jübéó, és, üssi, üssüm, eré. To order, to command. Set Troas 
 fiéri jübéàs, Teücrosqué vócari. V. Syn.—Impéró, mando, 
 prcipio, edicó, praescribó, vol6. Phr.—Do jüssá. Bélla jüberé. 
 See Impero. 
 
 Jücündüs, 4, im. Pleasant, agreeable. Syn.—Grattis, àccéptüs, 
 placéns, am&nis, blàndüs, dülcis, suavis, làetüs, festivüs. Happy. 
 Syn.—Letis, felix. Kind. Syn.—Suavís, comis, facilis, bénignüs. 
 
 Jüdéx, icis. m. Judge. Syn.—Arbitér, qu&sitór, cognitór. Phr.— 
 Litis arbítér. Jüriís, jüstitíae prassés. L,égüm vindex. Quo nón 
 jüstiór altér. Vindex avarz fraüdis. 
 
 Jüdiciüm, ii. n. Judgment. Mánét alta ménté répostüm Jüdiciüm 
 Paridis. V. Syn.—Arbitríüm, sénténtia. Phr.—Jidicis offi- 
 cíüm £fóri. Jüris, legis vindictá. Advice. Syn—Sénténtia, 
 ópinió. Taste, judgment. Syn.—Meéns, ácümén, consiliüm, 
 rátió. ! 
 
 Jüdicó, às, avi, atüm, aré. To judge. Phr.—]üs exercéó, dicó. 
 Jara do. Lités componó. ]Jüdicíüm státüó, decernó. Légim 
 
JUGIS 240 
 
 
 
 módératür hábénas. To decide. Syn.—Dijüdicó, státüó, de- 
 cernó, zestímó, arbitrár, cénséó, sentíó, existímó. 
 
 Jügis, is, & Continual, perpetual. Hortüs übi ét técto vicinüs jügis 
 aque fons. H. Syn.—Pérpétüüs, pérénnis, assidüüs, cóntínüüs. 
 
 Jügó, às, avi, atüm, aré. To put under the yoke. Syn.—Collà jügo 
 sübdéré, sübmittéré, süpponéré. Sib jügá cdgéré, vócàré, 
 dücéré, mittéré. Plaüstro, áratro adjüngéré. 
 
 Tügüló, às, avi, atüm, aré. To strangle. Ut jügülent héminés, sür- 
 giant dé nocté látrones. H. Phr.—Ensé, gladio, ferro jügüló, 
 jügülüm réclüdó.  Jügülo ferrüm, glidiim tingó, Admdvéé, 
 condo. 
 
 Jügülüm, 1. n. Throat. Syn.—Collüm, faüces, giittir, 
 
 Jügüm, i. n. Yoke. Prima jügis taürós süpponéré colia cóegit. O. 
 Pir, —]Jügüm ferré, sübiré, páti. Süb jügá iré. Jügüm collo 
 ferré. Colla jügo sübtráhéré. Nüllüm bos passa jügüm. Jügüm 
 solvéré. Jüngere taüros. A chain of mountains. Syn.—Apéx, 
 cülmén, cicümén. 
 
 Jünctürà, ze. f£. .4 joining. Tàntüm séries jünctüráqua pollét Callida. 
 H. Syn.—Cómmissürá, vincülüm, vinclüm, néxts. 
 
 Jüncüs, 1. m. Rush, bulrush. Limósoqué pálüs obdücàát páscüá jünco. 
 V. Syn.— Aründ$; scirpüs. ! 
 lüngó, is, ünxi, ünctüm, éré. To join. Jüngimüs hospitio déxtras 
 et técta sübimüs. V. Syn.—Adjüng5, conjüngó, néctó, adnectó, 
 connéctó, ligd, alligó, copüló, committó, àddó, àdmóvéó, adjicis, 
 
 applic6, miscéó. 
 
 Jüniípérüs, 1. f. The juniper tree. (See Appendix under list of 
 Trees, etc.) 
 
 Jurgitm, fi. n. Dispute, quarrel. Jürgiá przcipüe vino stimilata 
 cáveto. O. Syn.—Rixa, lis, pügná, discdrdia, cértamén, cón- 
 tentió. 
 
 fürgó, às, avi, àtüm, àré. To dispute. Syn.—Altércér, cértó, cón- 
 tendó, htígó, rixór. 
 
 Jürisconsültüs, 1. m. Lawyer. Phr. —Jüris intérprés, prüdens, sciens, 
 prasídiüm fori. Consültüs jüris. Jüré madéns. 
 
 Jüró, às, avi, atüm, àr&. To swear an oath. Non égó jüràvi, legi 
 jürantíá vérba. O. Syn.—Adjüró, téstér, attéstér. 
 
 Jas, tris n. Right, justice. Syn.—Aéquüm, réctüm, jüstüm, jtstitia, 
 aequitas. Law. Syn. Léx.—Authority, power. Syn.—Potestas, 
 impéritim, vis. 
 
 Jasjürandüm, jürisjürandi. n. Oath. Syn.—Jtrandtm, jüraméntüm, 
 sácramentüm, fides. 
 
 Jüssüm, i. n. Order. Syn.—lImpéríüm, mandatim, pricéptüm. 
 
 
 
 
 
241 LABOR 
 
 
 
 Justé. adv. Rightly. Syn.—]üré, mérito. 
 
 Justitia, x. f. Justice. Justitia vires témpérát illé suas. O. Syn.— 
 Jas, €quiim, jüstüm, réctüm, fídes, zequitas. Phr.—Jüris amor. 
 Récti révéréntia. Mens sibi conscià récti. 
 
 Jastis, à, im. Just. Syn.—Aequüs, réctüs, pits, sancttis. Phr.— 
 Jüstitia, jürls, qui ámaàns, cültór, cüstos. Jistitiz ténàx. Quo 
 non jüstiór altér. See Jus. 
 
 Jüvencá, &. f. Heifer. Syn.—]Jüvencülá, bos, bücülà, vitülà, vacca. 
 
 Jüvénilís, is, €. Youthful. Syn.—lntégér, végétüs. Phr.—]üvéni- 
 libtis acta lácertis. Captit intonsis jüvénilé capillis.  Vitíüm 
 jüvénilé. 
 
 Jüvénis, is. m. Youth. Mox, jüvénes, agitaté jocds. Pers. Syn.— 
 Pübér, idólescens, éphebüs.  Phr.—]üventa, floré jüventz 
 fidens, aüdàx. Insignis primievo corpóré. Aétatis floré virens. 
 Vigéns primzvo floré jüventze, Validis ardéns animis. Florenté 
 jüventa férvidts. 
 
 jüventüs, itis. f. Youth, adolescence. Et patiéns ópérüm parvoque 
 dssuéta jtivéntiis. V. Syn.—]Jüvéntà, pübertas. Phr.—]üvénilis 
 
 “atas. Aevüm viridé. Jitvént® egrégiüm décüs. Pars mélior 
 vite. Aétatis brévé vér. Mollis ét apta capi, régi. Impübé coór- 
 pus. Mémbra décorá jüventz. 
 
 Jàvó, as, jüvi, jütüm, aré. To aid, to assist. Aüxilio tutos dimittam 
 Ópibüsqué jüvabó. V. Syn.—Adjüvó, aüxiliór. Phr.—Néque 
 illos jüvéris aüxilío. Jüvit factindia caüsam. To please. Syn.— 
 Récréó, delectó, obléctó, plácéó. 
 
 Jaxta. adv. Hard by, close to. Syn.—Própé. Phr.—Non (or) haüd 
 prócül prep. Syn. iA d. própé, proptér, sécündüm.  Equally. 
 Syn.—Aéqué, paritér. 
 
 ie 
 
 Lábéfáció, is, éci, actüm, éré & Labéfacté, as, avi, atüm, aré. To 
 shake, to break. Syn.—Quátió, concütió, quàssó, rümpó, con- 
 velló, dissolvó, subvérté, erüó, dirüó, distürbó. 
 
 Labés, is. f. Ruin, fall. Syn.—Rüiná, clades, éxitiam, casts, pérni- 
 cles. Pest. Syn.—Péstis, lües, contagíó. Stain. Syn.—Maciila, 
 nota, sordes, nàvüs. Fig.—/nfamy. Syn.—Dédécüs, infamia. 
 
 Labo, as, aré. To totter. Postquam exploratüm satis est lócà nulla 
 labaré. O. Syn.—Labascé, nütó, vácilló, fátiscó. 
 
 Lab6r, éris, pstis sim, bi. To fall. Przcipites coelo labi. V. Syn.— 
 Prolàbór, cádó, concídó, procídó. To glide along. Syn.—Eó, 
 décürró, férór. To escape, to get rid of. Syn.—Excidó, efflió. 
 
LABOR 242 
 
 
 
 Labor, Gris. m. Labor, work. Nec tibi qui véniént faciés érit ina 
 laborim. V. Syn.—Opéra, ópüs. Phr.—Laboris dutis. Opériim 
 laborés. Labor Omnia vincit. Séries imménsa laborim., Hoc 
 Optis hic lábór est. Lénimén dülcé láborüm. Dilcis érat mér- 
 cédé lábór. Enterprise, undertaking. Syn.—Incéptim, aüsüm, 
 aüsüs, conatüs, rsa. Disaster, reverse. Syn.—Calamitas, péri- 
 clüm. 
 
 Láborifér, érá, érüm. Bearing toil. Syn.—Gnàvüs, strenüüs, im- 
 pigér. Phr.—Láboris patiéns. 
 
 Lab6ridstis, 4, im. Full of toil, laborious. Syn.—Dürüs, laborifér, 
 gnavus, impigér. Phr.—Pléna láborüm. 
 
 Láboró, às, avi, atüm, aré. To work, to labor. Syn.—Opérór. Phr. 
 —Lábori vácó, indülgéó, incümbó, mé do. Opéri instó. Lábo- 
 rém sübéó. Láboré mémbra düró, éxércéd. Me làábór éxércét. 
 To be fatigued or ill. Syn.—Aégrotó, dóléó, àngór, vexór, 
 opprímór, prémór, crüciór. 
 
 Lábrüm, i. n. Lip. Syn.—Lábíüm, lábellum, os. Phr.—Róséüs 
 pingit molliá labrá nitér. Labra móvet métüens aüdiri. Edge 
 or rim of a vessel. Syn.—Margó, ora. Basin. Syn.—Lébés, 
 áhénüm, cádüs, lácüs. 
 
 Labrüscá, a. f. The wild vine. Aspice üt antrüm Sylvéstris raris 
 sparsit labrüscá rácemis. V. Syn.—Vitis, Gnanthinüm. 
 
 Lac, lactis. n. Milk. Et sálís occültüm référünt in lacté sáporem. V. 
 Phr.—Laàctís, lactétis hümór. Copia lactis. Lactis aliménta. 
 Cóagülá lactis. 
 
 Lacér & Lácérüs, à, im. Torn to pieces. Syn.—Lacératis, dilacéra- 
 tüs, laniatis, dilaniatiis, discérpttis, scissüs, discissüs, mütilüs. 
 
 Lácéró, as, avi, atüm, aré. To tear to pieces. Loricamqué mani 
 valida lácéraré révülsam. V. Syn.—Dilacéré, lánió, dilanio, 
 sécÓ, dissécó, scindó, àbscindó, conscindó, discindó, discérpó, 
 frangó, rümpó, disrümpó, comminüó, velló, divelló, divido, 
 mütiló, fed6. Phr—Férr6, dénté rábido sécaré ín partes. 
 Ünguibüs fodaré. To torment. Syn.—Crüció, discrüció, vexó, 
 angó, torquéd. 
 
 Lácértosüs, 4, im. Strong, vigorous. Syn.—Tlórosüs, nervósüs, 
 robüstüs, válidüs. 
 
 Lacérttis, 1. m. Nerve, muscle. Syn.—Torts, nervüs. 
 
 Lacéss6, is, ivi & ii, itüm, éré. To provoke, to excite. Syn.—Tentó, 
 sollicit6, móvéó. To attack. Syn.—Próvócó, àggrédiór. To 
 strike. Syn.—Percütió, férid, pulsó. 
 
 Lacrimabilis, is, €. Lamentable, deplorable. Syn.—Fleébilis, lacri- 
  màndáüs, défléndiis, fléndüs, mísérandüs, misérabilis, lacrimdsiis. 
 
 
 
243 LAGENA 
 
 
 
 Lacrimx, àrüm. f. Tears. Et lacrimas cérnéns in singtla vérba 
 cádentes, O. Syn.—Lácrimülz, flétis, güttze, gémitis, ploratüs, 
 lüctüs. Phr.—Lácrimarüm flüxüs. Tépidüs ros. Mcestae imbér 
 aque. Moré nivis solé mádentis. Pér orá vólütz. Lacrimas 
 rétinéré, süppriméré.  Fletíbüs parcé. Génas tergeré. Quis 
 témpérét lacrimas ? 
 
 Lácrímó, às, avi, àtüm, àré & Lácrímór, aris, atts stim, ari. To 
 weep. It lacrimans güttisque himéctat grandibts ora. V. Syn.— 
 Ilácrímó, fléó, déflé6, ploró, lügéó, gémó, plangó, lamentór. 
 Phr.—Licrimas do, fündó. Ire in lácríimàs. In fletum érüm- 
 péré. Lacrimz mánànt, flüünt. Lácrimàs effudit. Lacrimis 
 spargunt rorantibüs Gra. Nec módüs est lacrimis. 
 
 Lácrímosüs, 4, tim. Tearful, shedding tears. Syn.—Lacrimans, 
 illácrímans, flens, défléns, ligéns. Phr.—Cüm lacrimis, cüm 
 fletü. Lacrimis, flétii mádéns, rorans. Mádidis génis. Lacrimis 
 ócülos süffüsá nitentes. 
 
 Làctéüs, 4, im. Milky. Syn.—Léactédlis. Milkwhite. Syn.—Laàc- 
 téólüs, nivétis, Albis, candens, candidts, ébürnéüs. 
 
 Lactiica, ze. f. Lettuce. (See Appendix under list of Trees, etc.) 
 
 Lácüs, üs. m. Lake, any body of water. Limósóqué lácü pér noctem 
 Obscürüs ín ulvà Delitui, V. Syn.—Pálüs, stagnüm. Phr.— 
 Stagnans aqua. Stagna tacéntis aque. Ljimosüs gürgés. 
 
 Lido, is, si, stim, éré. To hurt, to do harm to. 'Ténéros lediint jügá 
 prima jüvencos. V. Syn.—Vülnéró, víóló, saüció, offéndo. 
 To corrupt. Syn.—VÍOló, pallid, corrümpó, fed6. To offend. 
 Syn.—Offénd6, lácéssó, impétó, cárpó. 
 
 Letific6, as, avi, àtüm, àré. To rejoice. Syn.—Hiláró, exhiláró, 
 récréó, delectó. See Delecto, Gaudium. 
 
 Letitia, z. f. Joy. Syn.—Gaüdiüm. See Gaudium. 
 
 L&tor, aris, atüs süm, ari. To rejoice. Latàtür gémina votorüm 
 sorté máritüs. M. Syn.—Gaüdéó, éxsiilt6. See Gaudeo: 
 
 Liztüs, 4, im. Joyful. Dona pr&séntis rápé lettis horx. H. Syn.— 
 Hilaris, alacér, Svans, gaiidéns, éxsültàns, lxtatüs, gavistis. 
 Phr.—]üsto lztíór. Animis éxsültans, gavistis. Ltiis in àd- 
 versis. Mens ébria gaüdio. See Gaudeo, Hilaris. Prosperous. 
 Syn.—Faüstüs, felix, sécündüs. 
 
 Levis & Levis, is, é. Smooth, polished. Tandem inter patéras ac 
 lévia pocülá serpens. V. Syn.—Planiis, pólitüs, levatis, niti- 
 dis. 
 
 Lé&vts, 4, im. Left. Làvos équitavit in orbes. V. Syn.—Sinistér. 
 Sinister, inauspicious. Syn.—Advérsiis, infaüstüs. 
 
 Lágená, &. f. Earthen jar or bottle. Syn.—Amphórá, lagiincila. 
 
 
 
LAMBO 244 
 
 
 
 
 
 Lambó, is, i, éré. To lick. Sibila lambébant linguis vibrantibüs ora. 
 V. Syn.—Allàmbó, lings. To touch lightly. Syn.—Allambó, 
 attingó, tangd, délibd. 
 
 Lamentabilis, is, é. Deplorable, lamentable. Syn.—F lébilis, quérülüs, 
 quéribündüs, gémibündüs, lüctisónüs. 
 
 Làmentàtió, onis. f., Lamentüm, i & Laménta, órüm. n. Weeping. 
 Syn.—Lüctüs, fletás, planctüs, gémitüs, quéstis. 
 
 Làméntór, aris, atüs süm, ari. To weep. Cüm làméntàmür nón 
 appareré làbores. H. Syn.—Quérór, conquérór, ploró, hagéd, 
 fléó, gémó, ingémó, plàngó. 
 
 Lampas, idis. f. Torch. Lampádibüs dénsüm rápüit fanalé córüscis. 
 O. Syn.—Licérna, lychnüs, fax, fünàlé, flamma. Phr.—Flàm- 
 má vigil Ignés noctürni. "Trémülà lücé córüscànt. 
 
 Lana, z. f. Wool. Anté pédes calathi lanáqué mollis érànt. O. 
 Syn.—Vellüs. Phr.—Lanz vélléra, stamina.  Molles villi. 
 Nivétm Janz münüs. Lana sta fila séquenté. 
 
 Lancin6, às, avi, atüm, àré. To pierce. Syn.—Stímüló, pangs. See 
 Pungo. To dissipate. Syn.—Distrahé, lácéró. 
 
 Languéó, és, ti, éré. To be feeble. Languént éxhaüsto rdboré 
 vires, V. Syn.—Elanguéó, languéscé, torpéd, défició, màrcéó, 
 frangór, deébílítór, süccídó, fátiscó, làbór, collabór. Phr.— 
 Mémbra torpér habét. Corpora languór hábét. Ingenti lan- 
 guodré jácet corpüs. Siné viribüs grim. 
 
 Languescó, is, éré. To lose strength. Syn.—Torpéscó, maàrcéscó, 
 fràngór. See Langueo. 
 
 Languidüs, a, am. Weak, fatigued. Syn.—Languéns, élanguidts, 
 torpens, débilis, débilitattis, infirmts, invalidts, fractüs, féssiis, 
 egér. Phr—Defécta viribüs. Molli languoré sólütüs. 
 
 Lànguór, oris. m. Weakness, torpor. Hei mihi! perpétüüs corpora 
 languor habét. O. Syn.—Torpor, debilitas. 
 
 Lani6, às, avi, atüm, àré. To rend in pieces, to tear. Syn.—Lacéro, 
 dilácéró, discerpó, dissécó, divéllo. 
 
 Lanx, cis. f. Plate, basin. Làncibüs ét pandis famantia reddimüs 
 extà. V. Syn.—Scütülàá, cátinüs, pardpsis, patina. The scale of 
 a balance. Syn.—Bilanx, libra, státerá, trütinà. 
 
 Lápidó, às, avi, atüm, àré. To stone. Phr.—Lápidibüs, saxis, saxo- 
 rum grandiné, lapidim imbré lacéss6, pétó, inséctór, Opprimo, 
 Obrüó. Lapidés jáció. Infligünt vülnérá saxis. Immissis sáxis. 
 
 Lapidésts, 4, im. Rocky. Syn.—Sàxosüs, pétrosüs, scrüpéüs. Phr. 
 
 Saxis aspér, fréquens. 
 
 Lapis, idis. m. Stone. Syn.—Saxim, siléx. Precious stone. Syn.— 
 Gémma, lápillüs. 
 
 
 
 
 
 
 
 ^N 
 
245 LATROCINIUM 
 
 
 
 Làpsüs, iis. m. Fall. Nimidqué grávés süb pondéré làpsüs. L. 
 Syn.—Castis, rüinà. 
 
 Laquéar, aris. n. Panel in a ceiling. Syn—Laquéaritim, lácünár. 
 Phr.—Laquéata técta. Connéx trabés. Trabés aiiro. nitide. 
 Dependent lychni laquéaribis aüreis. 
 
 Láquéüs, i. m. Noose, snare. Et láquéis captaré féràs. V. Syn.— 
 Vincülüm, rété. Deceit. Syn.—Fraüs, dólüs, insidiz. 
 
 Largé & Largitér. adv. Largely, amply. Ligna süper fóco large 
 réponéns. H. Syn.—Abünde, mültüm, übertim, müntfice, Phr.— 
 Làrgà mani. Manibts plenis. Potüs largiüs aquo. 
 
 Làrgiór, iris, itüs süm, iri. To bestow lavishly. Quid sit largiri, 
 quid sit dénaré dócebó. M. Syn.—Donó, impeértió, impértior, 
 tríbüó. | 
 
 Làrgitór, oris. m. Lavish giver. Syn.—Dátór, donatór. 
 
 Làscivüs, 4, im. Sportive, playful (in a good sense). Syn.—Exsül- 
 tans, liidéns, alacér, pétülàns. Dissolute. Syn.—Mollis, procax, 
 impüdicüs. 
 
 Làssó, às, avi, atüm, aré. To weary, to tire out. Me labor insólítüs 
 lassavérat. O. Syn.—Fiátigó, frangó, confició. 
 
 Lassüs, à, im. Tired, fatigued. Hic püér et stüdio venàndi làssüs 
 ét stu. O. Syn.—Lassatis, fátigatüs, fessüs, défésstis. Phr.— 
 Via, láboré fractüs, conféctüs. Sick. Syn.—Aegér, lànguidiüs. 
 
 Làtébrz, arüm. f. Hiding place. Syn.—Látibülüm, antriim, cavérna, 
 spécüs, spelüncá, spél&iim, récésstis, sintis, ümbrá, ténébrz. 
 Phr.—Látébrosá dómüs. 
 
 Látébrosüs, 4, im. Full of hiding places, retired. Syn.—LaAténs, 
 Occültüs, abditüs, rédüctüs, arcantis, cx#ctis, Obscürüs, téné- 
 brosts. 
 
 Laténtér, adv. Secretly. Syn.—Firtim, clam, occülte, secreto. 
 
 Làtéó, és, üt, éré. To be concealed, to lie hidden. Spréta 1atét silvis 
 pudibindaqué fréndibtis orá Protégit. O. Syn.—Latité, látéscó, 
 délitéscé, abdór, abscondór, occültór, tégór, celór. Phr.—Laté- 
 bris àbscóndó, cóndó. Occülte litéó. LAtébras quiró. Sése 
 abdidit ümbris. 
 
 Látex, icís. m. Water, liquid. Syn—Aqua, hümór, líquór. See 
 Fons, Aqua. — 
 
 Latré, às, avi, atüm, àré. To bark. Cérvinam péllém làtravit in 
 aula. H. Syn.—Allátró. Phr.—Látratüs tollére in aüràs. 
 Aüràs, xthéra, campos látratibüs implé6, ciéó. Noctürnos 
 ülülassé canés. 
 
 Látró, onis. m. Robber. Syn.—Für, pridó, grassatér. 
 
 Latrociniim, fi. n. Brigandage. Syn.—Priedá, rapina. 
 
LATUS ' 246 
 
 
 
 Latis, à, üm. Broad, wide. Latis aüdax Hispania terris Tib. Syn.— 
 Amplüs, paténs, pátülüs, spátíosüs, vastiis, ingens, diffüsüs, 
 effüsüs, magnts, maximüs.  Phr.—Late éxténstis, effüsüs, 
 diffüsüs. 
 
 Látüs, éris, n. Side, flank. Latérique accOmmodat ensem. V. 
 Syn.—Costae. 
 
 Laüdabílis, is, é. Praiseworthy. Natura fiérét laüdabilé carmén an 
 arté Ouaésitum est. H. Syn.—Laüdàndüs, mémorandis, célé- 
 brandis, mémóràbilis, egrégíüs. Phr.—Longa laüdé canéndis. 
 Plenüm laüdis ópüs. Laüdé férendüs. Latidari dignüs. Cui 
 debítá laüs ingens. 
 
 Laüdatór, Oris. m. Praiser. Syn.—Laiidans, przcó. 
 
 Laüdó, as, avi, atüm, àré. To praise. Ait spólüs égó jam raptis 
 laüdabór Ópimis. V. Syn.—Célébré, pradicé, extolló, jacto. 
 Phr.—Laüdé, laüdibüs efféró, extolló, cümüló, décóró. Hóno- 
 rém tribüó. Teiicrés insigni laüdé férebát. Férént ad sidéra 
 nomén, 
 
 Laürüs, i. f. Laurel. l1té triimphalés circüm méá tempórá laüri. 
 O. Syn.—Laüréà. Phr—Laüri frondes. Phoebi décüs. Laüri 
 pérpétüüm déctis. Sacra cómàns. Laüro devinctüs Agrésti. 
 The laurel or bay tree. See Appendix. 
 
 Laüs, laudis. f. Praise. Syn.—Priconiüm, laüdatió. Glory. Syn.— 
 Gloria, décüs, fama, nomén, hónór. Phr.—Néscia mortis. Laüs 
 nüllüm péritürá pér xvüm. Laüdé pótens. Crescéré laüdé pos- 
 térà. See Fama, Nomen. 
 
 Lávó, às, avi, atüm, aré & Lavé, is, lavi, lotàm & laütüm, éré. To 
 bathe. Corpüsqué lávant frigéntis ét ünguünt. V. Syn— 
 Ablüó, elüó, abstérgéó, abstergó, térgéo, pürgó, mündó. To 
 dissolve. Syn.—Elüó, dilüó, mérgo. 
 
 Làxó, às, avi, àtüm, àré. To open. Syn.—Solvó, ápérió, pando, 
 réséró, didücó, rélaxó, dilató. Phr—Laxat claüstrá Sínon. To 
 loosen, to release. Syn.—Rélàxó, solvó, rémittó. To lengthen. 
 Syn.—Proódücó, prótráhó, extendó. 
 
 Làxüs, 4, tm. Large, ample, spacious. Syn.—Laàtüs, àmplüs. 
 Loosened, relaxed. Syn.—Rémissüs, laxatüs, sólütüs, rélaxatüs. 
 
 Lébes, etis. m. Bronze cauldron, kettle. Syn—Ahéniim, olla, cácá- 
 büs. 
 
 Léctica, x. f. Litter. Syn.—Léctictila, sellá, hexáphórüm. 
 
 Lécttis, 1. m. Bed. Syn.—Thálámüs, tórüs, cübilé, lectülüs, stratüm, 
 fülcerüm, spondá. Phr.—Strata tóris fülgentibüs, Strata mollíà 
 lecti. Lücent aüréá fülcrá tóris. 
 
 
 
247 LENTO 
 
 
 
 Légatis, i. m. Legate, ambassador. Syn—Orat6r. Phr.—Pacis ac 
 belli nüntiüs. Orat6r in foedéra missüs. Oliva insignis. Palladis 
 arboré téctüs. | 
 
 Légifér, éra, érüm. Legislator, lawgiver. Syn.—Legislatór, legum 
 latór. Phr.—Qui leges fert, dicit, indicit, státüit. Qui légé 
 coércét. Primüs qui legíbüs irbém Fündavit. Componéré légi- 
 büs orbem. 
 
 Légió, onis. f. Legion. Syn.—Cátérvá, cóhors, phalanx, mániplüs, 
 agmén, aciés, türmá. See Exercitus. 
 
 Légitimüs, à, im. Lawful, according to rule. Syn.—Aequüs, jüstüs, 
 rátüs, fixüs, cértüs, solemnis, licittis, cOncéssts. 
 
 Lég6, is, legi, lectam, éré. To read. Syn.—Léctitó, perlégó, volvó, 
 évolvó. Phr.—Ocülis lüstró, perlüstró. Vétérüm volvens mó- 
 nümentá virorum. Quz digna légi stint. 
 
 Lémüres, tim. m. Shades, spirits. Syn.—Laàrva, ümbrz, spéctra, 
 simtlacra, manés. See Spectrum. 
 
 Lenimén, inis. n. Solace. Et mihi sollícito lenimen dülcé sénéctz. 
 O. Syn.—Lévamén, solamén, solàtiüm, fomentüm, médéla, 
 rémédiüm. 
 
 Lénio, is, ivi & fi ittim, iré. To soften, to soothe. Syn.—Mitigó, 
 mülcéó, sédó, fóvéó, minüó. Phr.—Féros léniré lábores. Nova 
 res oblatá tímorem Léniit. Réquie leniré dólores. To appease. 
 Syn.—Placó, fléctó. 
 
 Lenis, is, é. Gentle, mild. Syn.—Mitís, mollis, cléméns, bénignüs, 
 blandüs, placidts, quietüs. Kind, sweet in disposition. Syn.— 
 Bónüs, bénignüs, blàndüs, comis, hiimantis, mànsueétüs, mitis, 
 cléméns, indülgens, facilis, mollis, plácídüs. ^ Phr.—I.enis in 
 hostem. Non lenis précibüs fata réclüdéré. 
 
 Lénitas, atis. f. Sweetness, kindness. Syn.—Cléméntia, indülgentiá, 
 comitas. 
 
 Lenitér. adv. Sweetly, gently. Syn.—Léné, blànde, plácíde, bénigne, 
 clementér. With good will. Syn.—Plácide, bénigne, bénignitis, 
 comitér, 
 
 Lens, léntis. f. Lentils. (See Appendix under list of Trees, etc.) 
 
 Lente. adv. Slowly. Syn.—Tardé, cünctàntér, ségnitér, rémissé, 
 ignavé. Phr.—Non céléri, léntd, tardo grádü, pédé. Désidé 
 passü. 
 
 Lentescó, is, éré. To become soft, to become supple. Syn.—Mol- 
  lHór, fléctér. Fig—To soften, to be appeased. Syn.—Léniér, 
 placér, mitígór, minüór. 
 
 Lénté, às, Avi, atüm, àré. To bend. See Flecto. Fig—To relent. 
 Syn.—Léniér, placér. | 
 
LEN TUS 248 
 
 
 
 Lentüs, à, am. Pliable, flexible. Set lento füérint alvearia vimíné 
 téxta. V. Syn.—Ténér, flexilis, flexibilis. Phr.—Léntá sálix. 
 Vérbéra lénta pati. Fig—Slow. Syn.—Taàrdüs, pigér, ínérs, 
 segnis, languidtis, ignavüs, rémissüs, desés, torpéns. Indifferent. 
 Syn.—Plácídüs, immotüs, tranquillüs, @qutis, patiéns. 
 
 Léó, onis. m. Lion. lmpétüs ét fülvis ét vàstá léonibüs ira. O. 
 Phr.—Féràrüm réx.  Silvarüm  dómínüs.  Viribüs aüdax. 
 Génüs acré léonüm. 
 
 Lépide. adv. Agreeably, rightfully, skilfully. Syn.—Recte, pülchre, 
 béné; urbané, jücünde, festive, facété. 
 
 Lépidts, 4, im. Amiable, agreeable. Scimüs inürbàno lépidüm 
 secernéré dictüm. H. Syn.—Argiittis, fácétüs, festivüs, jócósüs, 
 ürbànüs, vénüstüs, jücündüs. 
 
 Lépór & Lépos, órfs. m. Grace, refinement. Syn.—Vénüstàs, gratia, 
 décór, décüs, festivitas, ürbanitàs, jÓci, salés. 
 
 Létalis, is, €. Deadly. Hzret latéri letalis áründó. V. Syn.— 
 Létif€ér, exitiosüs, exitialis, fatalis, fünéstüs. Phr—Qua fata 
 célerrímá. Quaque est via proxima leto. 
 
 Leücóíón & Leücótüm, i. n. The white violet. (See Appendix under 
 list of Trees, etc.) 
 
 Lévamén, inis. n. Solace. Syn.—Lévàmeéntüm, lénimén, solatiüm. 
 
 Lévis, is, €. Light. Phr.—Grávitàté cárens. Expérs gravitatis. Siné 
 pondéré. Nil gravitatis. Nimble. Syn—Agilis, álácér, célér. 
 Fickle. Syn.—Mobilis, inconstans, mütabilis, instabilis. 
 
 Lévitas, atis. f. Lightness, quickness. See Celeritas. Inconstancy. 
 Syn.—Inconstantià, mobilitàs. 
 
 Lévitér. adv. Lightly. Syn.—Mollítér. Superficially. Syn.—Bré- 
 vitér, Óbitér, strictüm. Rashly. Syn.—Téméré, inconsülte. 
 Lévó, às, àvi, àtüm, aré. To raise, to elevate. Tér sese attollens 
 cübitoque innixá lévavit. V.  Syn.—Süblévó, tolló, attolló, 
 erigó. To get rid of. Syn.—Exónéró, detráhó, ádímó. To 
 
 charm. Syn.—Lénió, jüvó, solór, mülcéó, récréó. 
 
 Lex, legis. f. Law, right. Oppida moliri, légés incidéré ligno. H. 
 Syn.—]üs, jürá, édictiim, décrétiim, scitüm, placitiim, mos. 
 Phr.—Legüm jira, jiissa, decreti. Fas et jira. Legüm módé- 
 ramén. Viídüatz jüdicé leges. Pérrümpéré leges. 
 
 Libentér. adv. Gladly, freely. Syn.—Lübentér, ültro, sponté. Phr.— 
 
 . Libénti animé. 
 
 Libér, libri. m. Book. Syn.—Libéllis, scriptüm, vólümén, chartae, 
 codex, ópüs. Phr.—Librés componéré, édéré, proferré in lücém. 
 Carmina famie tradéré. 
 
 
 
249 LIGNUM 
 
 
 
 
 
 Libér, éra, érüm. Free. Syn.—Imminis, expéditüs, libératüs, sólà- 
 tis. Phr.—Ljibértaté, libértatis jüré friiéns, gaiidéns. Sérvitis 
 libér. Vinclis sólütüs. Libérqué láborüm. Pliis aquo libér. 
 Lawless, unchecked. Syn.—Prócàx, pétülans, éffrenüs, aüdàx. 
 
 Libéralis, is, é. Noble, worthy of a free man. Syn.—Ingénüüs, libér. 
 Liberal, generous. Syn.—Laàrgüs, bénéficüs, münifícüs, pró- 
 füsüs, bénignüs. Phr.—Non ávarüs. Non parcts. Prodigüs 
 ris. Prodigá déxtra. 
 
 Libéralitas, atis. f. Liberality. Syn—Minificéntia, indilgéntia. 
 Phr.—Münifícá natira. Í 
 
 Libéró, 4s, avi, atüm, aré. To free. Syn.—Exiímó, solvó, vindicó. 
 Phr.—Vinclis, jügoó éexiímó, éripid. Sérvilia vincüli solvó. 
 Sérvitii tirpé jügum aüféró. Sérvitio rédimd. See Solvo. 
 
 Libertàs, atis. f. Liberty. Phr.—Libértatis hónos. Libérá conditio. 
 Vita libérioris ámór. Liberty to speak, act, etc. Syn.—Véníá, 
 fácültas, copia, licéntia. 
 
 Líbét, libiiit, eré. J¢ pleases. Syn.—Libét, jüvát, placét. Phr.— 
 Libidó ést. Est ánímüs. Fért ita cordé vólüntàs. 
 
 Libido, inis. f. Desire, caprice. Syn.—Arbitriim, vólüntàs, cüpidó. 
 Passion, unbridled desires. Syn.—Cüpidó, fürór, rabiés, im- 
 pétüs, ardor. 
 
 Libó, às, Avi, àtüm, àré. To taste. Vina égó libaram, sócéro libata 
 própinó. O. Syn.— Delibó, güstó, degüstó, pragüstó. To dim- 
 inish, to take away. Syn.—Adimé, détrahé, tolló, démó. 
 
 Libra, a. f. Pound-weight. Syn.—As. Balance. Syn.—Lanx, 
 trütini, státerá, bilanx, éxamén. 
 
 Libró, às, avi, àtüm, àré. To balance. Syn.—Exàmínó, pendó, 
 appénd6, zquó, süstinéó, süspendó. To share. Syn.—Aequó, 
 dividó, partiér. To brandish. Syn.—Agité, vibró, torquéó, in- 
 torquéó, jácülór. 
 
 Licéntér. adv. Freely, immoderately.  Syn.—Aüdactér, immódice, 
 sólüte. 
 
 Licéntia, x. f. Permission, faculty. Syn.—Libértas, vénia, fácültas, 
 potéstas, copia. License. Syn.—Laàbertàs, libido. Phr.—Libéra 
 frenis. Sólüti légibtis. Scélérata aiidacia. 
 
 Licét, üit, eré. [t is permitted. Syn.—Dàátür, permittitür, conceditür. 
 Phr.—Fas est. Jürá sínünt. Nil vétát, prohibét. 
 
 Licét. conj. Although. Syn.—Etsi, tamétsi, quamvis, quamquam. 
 See Quamvis. 
 
 Lignüm, i.n. Wood. Nam primi cünéis scindébant fissilé lignüm. 
 V. Syn.—Stipés, rdbiir, siidés, trabs, arbór, silva, trüncüs. 
 
 
 
LIGO 250 
 
 
 
 ]1igó, às, avi, atum, aré. To bind. Corripiünt spirisqué ligant ingén- 
 tíbüs. V. Syn.—Alligé, réligé, vinció, révinció, nectó, adnéctd, 
 connectó, stringó, constringó. 
 
 Ligürló, is, ivi & fi, itüm, iré. To eat ravenously. Syn.—Ablígürió, 
 vóró, devóró, sorbéó, absorbéó, hellüór, absümó. 
 
 Ligtstrim, i. n. The privet, a plant. (See Appendix under list of 
 Trees, etc.) 
 
 Lilium, fi. n. The lily. (See Appendix under list of Trees, etc.) 
 
 Limén, inis.n. Threshold of a door. Aéréa cui grádibüs sirgébant 
 limina. V. Syn.—Ostiiim, porta, jànüá, valve, postes, fóres, 
 ádítüs, véstibiliim. Phr.—Limina prima dómüs. Liminé süb- 
 móvéór. Fig.—Threshold of life. See Initium. 
 
 Limés, itis. m. Path, way. Jam patét attritüs sólítarüm limés aqua- 
 rum. O. Syn.—Tramés, sémita. Limit. Syn.—Finis, méta, 
 termíniüs. 
 
 Limó, às, avi, atüm, aré. To file, to polish. Phr.—Lima téró, attéró, 
 contéró, polid, Expdlid, pérpolid, laevigó, dóló. Fig—To polish 
 up a writing. 
 
 Limpidüs, 4, im. Clear, limpid. Erümpit pér ágros vastis fons 
 limpidüs àntris. O. Syn.—Lücídüs, pellücídüs, niítídüs, pürüs, 
 líquídüs, clarüs, illimis, argéntétis, vitréüs, crystallinüs. 
 
 Limüs, i.m. Mud. Syn.—Fxx, c&nim, lütüm. 
 
 Linéà, x. f. Line, stroke of a pen or pencil. Fig.—Limit. Syn.— 
 Méta, termínüs, finis, limés. String, cord. Syn.—Fuünís, réstis, 
 fünícülüs. Fishing-line. Syn.—Linüm, áründó. 
 
 Lingua, &. f. Tongue. Phr.—Linguz défécérat hümór. —Faüces 
 aspéra lingua prémit. Fervét lingua méro. Linguis micat oré 
 tristilcis. Speech, voice. Syn.—VoOx, 6s, vOcés, vérba, dicta, 
 sónüs. Discourse. Syn.—Elóquiüm, faciindia. 
 
 Lini6, is, iré & Lind, is, levi, litüm, éré. To smear with, to annoint 
 with. Syn.—lllínó, allinó, perlínó, üngó, inüngó, tingó. To 
 soil. Syn.—Infició, collinó, fadó. 
 
 Linquó, is, liqui, lictüm, éré. To leave. Símül his dictis linquébat 
 hábenas. V. Syn.—Rélinquó, deséró. To remit, to give up. 
 Syn.—Pérmitt6, rélinquó, tradó. 
 
 Linüm, i.n. Flav. (See Appendix under list of Trees, etc.) 
 
 Liquéfáció, is, éci, actüm, éré. To melt. Syn.—Líquó, éliqué, solvó, 
 résolvó, dissolvó, mollió. 
 
 Liquéfió, is, fáctüs stim, iéri. 7'0 become liquid. Syn.—Coólliquéscó, 
 liquór, solvór, dissolvór, résolvór, mollíór, rémolliór. Phr.—in 
 aquas solvór. Nivibüs de montíbüs sólütis. Vict# sdlé tépenté 
 nívés. 
 
 
 
251 — LOLIUM 
 
 
 
 Liquét. impers. Jt is clear. Syn.—Pátét, constát. Phr.—Certüm ést. 
 Clarüm, mànifestüm est. 
 
 Liquide & Liquido. adv. Clearly. Syn.—Clàre, apérte. 
 
 Liquidts, 4, im. Liquid, fluid. Syn.—Liquatiis, liquens, líquétáctüs, 
 flüídüs, flüxüs, deflüüs, hümidüs, sdlitts, résólutüs. Phr—Att 
 cüm liquéntia mélla Stipant. Et viná liquéntia fündàm. Clear 
 (in speaking of the voice). Syn.—Piris, clarüs, mollis, flüens, 
 facilis, cànorüs. j 
 
 Lis, litis. f. Process, law-suit. Inséquéris tamén hünc, et lité mó- 
 raris iniqua. H. Syn.—Litigiim, cóntentió, rixa. altercatió, 
 discordià, céntrévérsiad, dissidiim, jürgiüm, pügná, céertamén. 
 Phr.—Nóvàs incidéré lités. Pérdéré litem. Eripére atris litíbüs 
 implicitüm. Ad arma fóri. 
 
 Litamén, inis. n. Sacrifice, offering. Syn.—Libamén, litatio. 
 
 Litigó, às, avi, àtüm, aré. To plead a case, to sue. Syn.—Discépto, 
 contendó, rixór, jürgó, jürgór, altercór, certó, pügnó. Phr.— 
 Lites éxércéd. Lité contendó. Bello fórensi contendéré. Ford 
 si res certabitür olim. 
 
 Lit6, às, Avi, atum, aré. To make an offering, a sacrifice. Sànguiné 
 quarendi réditüs, inímaqué lítandüm Argólíca. V. Syn.— 
 Offéró, màctó, sácrificó. 
 
 Littéra, &. f. Letter of the alphabet. Syn.—Lattérülá, note, signüm. 
 In the plural a letter, epistle. Syn.—Epistola, scriptüm, épistó- 
 litim, charta, libéllis, tábellae. Phr.—Littéras scribéré. Scripto 
 mittéré sálütem. Scribéré salutém. 
 
 Littüs, Óris. n. Shore. Qua mollíbüs ündis Littóris incürvi bibülam 
 lavit zquor arénam. L. Syn.—Actá (#), orá, aréna. Phr.— 
 Littoris Gra. Littóréz árenz. Hospitiim arénz. Nimitim pré- 
 mendo Littüs iniquim. Torquere ad littora clavüm. 
 
 Lócó, às, avi, atüm, àré. To put, to place. Alta théatri fündamentá 
 lócant. V. Syn.—Collócó, pond, réponó, státüó, constitüó. 
 Phr.—Gràámínéoqué viros lócát ipsé sédilé. To let. Syn.— 
 Condücó. 
 
 Lócüples, etis. adj. Rich. Aéqué paüpéribüs prodest lócüpletibüs 
 «que. H. Syn.—Divés, ópülentüs. Fertile, abundant. Syn.— 
 Divés, àbündàns. 
 
 Locus, i. m. Place. Hic lócüs ürbis érit. V. Syn.— Spátíüm, sédés. 
 Situation. Syn.—Sitis. Country. Syn.—Sédés, régid, térrà, 
 ore. Condition, rank. Syn.—Conditió, fortina, sors, státüs, 
 grádüs. Occasion. Syn.—Témpüs, dccasié. Abl. In the place 
 of. Syn.—Vicé, pro. 
 
 Lolium, fi. n. Cockle. (See Appendix under list of Trees, etc.) 
 
LONGVUS 252 
 
 
 
 Longzvüs, 4, im Aged. Syn.—Grandé&vis, ànnósüs, sénéx, séniór. 
 
 Longe. adv. Afar. Syn. —Procil. From afar. Syn.—Prócül, emínüs. 
 
 Longinquüs, 4, im. Far off, distant. Longinquo référàm làssüs ab 
 orbé pédém. O. Syn.—Rémotüs, dissitüs, distans, disjünctüs, 
 répostüs. Stranger. Syn.—Extéris, pérégrinüs. 
 
 Lóngüm. adv. A long time. Syn.—Longe, dit. Phr.—Longo tém- 
 póré. 
 
 Lóngüs, a, im. Long. Flammaàrüm longos a tergo albescéré tractüs. 
 V. Syn.—Oblóngüs, prodüctüs, prolixüs, excürrens, paténs, 
 imménstis. Phr.—Longüm per vallim pascitiir agmén. Longiór 
 anno. Non longa est fabülà. Séries longissima rerüm. 
 
 Loquacitas, atis. f. Talkativeness, loquacity. Syn.—Garrülítas. 
 Phr.—Lingua lóquax. Garrtla lingua. Larga fandi copia. 
 
 Loquacitér. adv. Garrulously. Syn.—Vérbdsé, füsiüs. 
 
 Lóquax, acis. adj. Talkative. Syn.—Vérbosüs, garrilis, miltilo- 
 quis. Phr.—Edéns millé sónos. Váriàs itérans vOcés. Vànis 
 implet sérmoníbüs aüres. Mélior contendéré lingua. 
 
 Lóquór, éris, cütüs sim, i. To speak. Graiis dédit oré rótündo 
 Müsá lóqui. H. Syn.—Elóquór, dicó, fari. Phr—Vérba mittó, 
 fáció, fündó, édó, promó. Vocém do. Peéctóré, Gré voces référó. 
 Düulcé lóqui. Sic Ore effatüs Amico est. Hiec übí dicta. Solid 
 sic infit ab alto. Trahit de péctoré vocem. Talia vocé référt. 
 Sic mémórát. Talia pérstabat mémorans. Aüdire et réddéré 
 voces. Sic Ore éffata. Hae effüdit péctoré dicta. Finem dédit 
 oré lóquendi. Nec plüra éffatts. 
 
 Lorüm, i. n. Strap, thong, bond. See Vinculum. Whip. Syn.— 
 Habéna, fláàgellüm, flàgrüm, sctitica. 
 
 Lübrícüs, i, im. Slipping, gliding by. Syn.—Labilis, mobilis, laevis, 
 fuigiéns, flüxüs, falléns, fallax. 
 
 Lücéó, es, laxi, eré. To shine, to give forth light. Ut mihi pérpétüo 
 lücéát igné fócüs. Tib. Syn.— Collücéó, elücéó, illücéó, rélücéó, 
 fülgéó, effülgéó, nitéd, splendéó, córüscó, radié. Phr.—Liicém 
 spargó, emittó. Rádios spargd. Lücé córüscó. In lücé réfülsit. 
 Longo dat limité lacém. Dat clara incéndia lücém. See Lumen, 
 Splendeo. 
 
 Lücerná, x. f. Torch, lamp. Syn.—Lychnás, testá, lampas, lümén, 
 flamma, fax, fünalé. See Lampas. 
 
 Lücidüs, à, im. Clear, brilliant. Hedorimqué dies sérvandi et 
 lücídüs anguis. V. Syn —Liicéns, nítídüs, niténs, clarüs. Phr.— 
 Lücentés aüro tünícz. Et spicüli lücidá tergent. Totis lücem 
 spargentia ripis. Fig. Syn.—Clàarüs. 
 
 
 
258 LUGEO 
 
 Lücrosüs, à, im. Lucrative. Syn.—Quszstüosüs, ütilis, commódüs. 
 
 Lücrüm, i. n. Gain, profit. Spérné lücrüm; véxàt méntés vésana 
 libid6. Tib. Syn.—Qusestüs, commódüm, émólüméntüm. Phr.— 
 Avaro incümbéré lücró. Appone in lücrüm. In lücro ést qui 
 dátür hora mihi. Lücri fecit. Impiüs lücri fürór. 
 
 Lüctá, à. f£. Struggle. Syn.—Lüctatió, pal&stra, làctàmén, lüctàátüs, 
 cértamén, pügnà. See Palestra, Luctor. 
 
 Lüctàmén, inís. n. Struggle. See Lucta. Effort. Syn.—Conatüs, 
 nistis. See Conatus. 
 
 Lüctór, aris, atüs sim, ari. To struggle. Et jam contülérànt arcto 
 lactantia nexü Péctora péctóribüs. O. Phr.—Corpüs éxércéd 
 pal&stra. Conténdó; certó lüctà. Indülgéó pal&stra. Pügnàm 
 Inéó, exércéó. To fight in single combat. Syn.—Ceérté, décertó, 
 contendó, oblüctór, collüctór. 
 
 Lüctüosüs, 4, im. Sad, deplorable. Syn.—Flébilis, làgübris, lügens, 
 müGstüs, tristis, misér, infelix, feralis, fünestüs. 
 
 Lüctüs, is. m. Grief, sorrow. Qu solá lévabas Maternos lüctüs. 
 O. Syn.—Dólór, mürór, àngór, cürá, fletüás, gémitüs, quérelz, 
 quéstüs, lácrímz, plànctüs, ejülatüs, lamentüm. 
 
 Lüdibríüm, íi. n. Sport, joke. Syn.—Lüdüs, jócüs. Phr.—Liidi- 
 bria ventis. 
 
 Lüdicér & Lüdicrüs, 4, im. Jocose. Syn.—]Ócoósüs, jócülàris, festi- 
 vus, lüsóriüs. 
 
 Lüdicrüm, i. n. Spectacle, play. Syn.—Lüdi, spéctácülá. Amuse- 
 ment, play. Syn.—]ócüs, lüdüs, obléctatíó, oblectàmén, gaü- 
 díüm. 
 
 Lüdificó, às, avi, atüm, aré. To deceive, to dupe. Syn.—llludó, 
 décípió, falló. 
 
 Lüdó, is, lüsi, lüsünt, éré. To play. Syn.—Collüdó. Phr.—Lüdo 
 vácó, indülgéó. Lüdos éxercéó. Méntém, animiim, córpüs làxó, 
 récréó. Témpüs lüdo trihó. Nocti lüdum à&quàré. In lücem 
 lüdüm férré. To abuse, to deceive. Syn.—Délidé, falló, 11ladó, 
 
 ^ Jadificér. 
 
 Lüdüs, i. m. Play. Lüdüs énim génüit trépidüm cértàmén ét iras. 
 H. Syn.—Lüsüs. Phr.—Lüdi dülcédó, gaüdiá. Distraction. 
 Syn.—Lüsüs, lüdicrá, gaüdiá. Joke. Syn.—]JÓcüs, sáles. Spec- 
 tacle. Syn.—Spéctaciila, lüdicrá. 
 
 Lües, is. f. Contagion, corruption. Syn.—Péstis, contagés, cón- 
 tàgíó, contagiá (Grim). (Jn general) A pest. Syn.—Péstis, 
 exitiüm. . 
 
 Lügéó, es, lüxi, ctüm, éré. To grieve, to mourn, to be afflicted. 
 Dissimilisqué süi fratrém lagébat ádémptüm. O. Syn.—Fléó, 
 
LUGUBRIS 954 
 
 
 
 ploró, lácrímó, dóléó, gémó, quérór, lamentór, plangó. Phr.— 
 Lüctibüs indülgéó. In lüctüm me solvó. Licti vültüs cóndó. 
 Quid tànto türbantür mcénia lüctü. 
 
 Lügübris, is, é. Mournful, deplorable. Syn.—Flébilis, lüctüósüs, 
 laméntabilis, tristis, méesttis, fünébris, infaüstüs, lüctificüs. 
 Lümén, inis. n. Light. Pascüntür ignés nóctürni, et lamina fündünt. 
 
 V. Syn.—Lix, jübár, fax, nitér, fülgór, splendór. Phr.— 
 Lüminís décór, nitór, splendór. Lücídüs nítór. Clara lücé 
 córüscüm.  Díürni ignes. Rütilo scintillat lüminé lampas. 
 Spléndét lüridá térris. Lüminá prabebát. Star. See Astrum. 
 
 Eye. See Oculus. 
 
 Lina, &. f. Moon. Nox érat et colo fülgebat lina séreno. Syn.— 
 Cynthia, Diana, Latona. Phr.—Noctis sidüs, jübár. Linz 
 vültüs, faciés, cornüá, cürrüs. Lünz rádiíantis imagó. Lücém 
 solis dé lümíné dücens. Tácitz pér amica sílentíà Linz. Phoebi 
 sorér. Nívéis invécta bigis. Ignés cürvati lan® nóvüm réfé- 
 rentis ortüm. Lina decréscens. 
 
 Lud, is, 1, éré. To bathe. See Lavo. To pay, to satisfy. Syn.— 
 Solvó, éxsdlvé, persolvó, péndó, pid. Phr.—Morté lüet mérita. 
 Lüímüs perjürià Troja. 
 
 Lüpinüs, 1 m. Lupin, a kind of pulse. (See Appendix under list 
 of Trees, etc.) 
 
 Lüpüs, i.m. Wolf. Torva léxna lüpüm séquitir lüpüs ipsé capéllam. 
 V. Phr.—Pécórüm, óviüm hostís. Arméntis inféstis. Óviüm 
 predo vórax. Génüs exitialé lüporüm. Flammantia lüminá 
 torquens. Lüpüs oré crüento. 
 
 Luscinia, z. f. The nightingale. (See Appendix under list of Birds.) 
 
 Lüstró, às, avi, atum, àré. To purify a place. Syn—Pi6, éxpid, 
 pürgó. To wander around. Syn.—Peérlüstró, ambi6, circümé&ó, 
 Obé6, pércürró, pérágró, pérerró. To review, to examine. 
 Syn.— Pérlüstró, invisó, Adé6, circümspició, spéctó, examínó. 
 
 Lüsüs, is. m. Joke, jest. Syn.—Lüdüs, jócüs. See Ludus, Jocus. 
 
 Lütéüs, à, im. Saffron, yellow. Syn.—Lütéólüs, crócéüs. 
 
 Lütéüs, 4, im. Muddy. Syn.—Lütosüs. Smeared as with mud. 
 Syn.—lllitiis, oblitüs, látatüs. 
 
 Lütó, às, avi, atüm, aré. To smear. Syn.—lIlliné, oblínó. 
 
 Lütüm, i. n. Mud. Syn.—Cóanüm, limüs, sordes, fex, 1llüvies. 
 
 Lüx, lücís. f. Light. Nóvá lax Ócülis affülsit. V. Syn.—Lümén, 
 splendór. See Lumen. Phr.—Lüx solis cómés. Filia solis. 
 Lücis nitór. Ut primüm lüx alma data est. Glory, honor. 
  Syn—Lümén, splendór, décüs. Phr.—Lüx patria. O lüx 
 Dardinie Uy Ce ) 
 
 
 
v 
 
 255 MACULA 
 
 
 
 Lüxüríosüs, i ,üm. Abundant, luxurious, Syn.—Lüxüríans. One 
 who loves luxury. Syn.—Prodigüs, effüsüs. Phr.—Lüxüs 
 ámàns. Lüxü sólütüs. Mens circümflüi lüxü. Late mülto 
 spéctabilis auro. 
 
 Lüxüs, ts. m. Luxury, abundance. Syn.—Lüxüriá, lüxürles, 
 pompa, fástüs, püratüs, Ópülentiá, delicia. Phr—Pérsiciis ap- 
 páratüs. Pópülatór ópüm. Quem sémper cómitatür égéstas. 
 Fami affinis ávàrz. Regali spléndida lüxü Atria. Sloth, inac- 
 tion. Syn.—Ignavia, mollities, segnities. 
 
 Lymphatts, i, im. Delirious, mad. Syn.—Déméns, àméns, insanüs, 
 fürens, füriosüs, rábidüs, éxstérnatüs. Phr.—Lymphato trépi- 
 daré métü. Lymphata menté fürebant. 
 
 Lyra, x. f. Lyre. Et móvét aüratz pollicé fila lyre. O. Syn.— 
 Barbit6n, chélys, cithara, fides (iim), testüdó. See Cithara, 
 Fides. Poetry in general. Syn.—Càrmén, módüs. 
 
 Lyrícüs, 4, im. Lyric. Quod si me lyriícis vatibüs insérés. H. 
 Syn.— Pindáricüs. 
 
 M 
 
 Macér, macra, mácrüm. Thin, lean, slender. Eheü! quam pingui 
 mácér est mihi taürüs in arvo. V. Syn.—Mácilentüs, gracilis, 
 grácilentüs, (sometimes) lignéüs, osséüs, Aridiis. 
 
 Macéró, as, avi, atüm, aré. To render supple by immersing in water. 
 Fig.—To weaken, to enfeeble. Syn.—Attéró, exténüó, exédó, 
 confició, tabéfáció. 
 
 Macésco & Macréscé, is, éré. To become thin, slender. Syn.— 
 : Macérór, tabéscó, exédór, consümór. 
 
 Machina, x. f. Work, construction. Syn.—Opüs. Phr.—Opérüm 
 strüctürá. Moles exstrüctá. Machine in general. Syn.—Instrü- 
 mentüm. Engine of war. Syn.—Moles, balista, áries, vinéá, 
 tormentüm. Phr.—Fcta armis. Müris métüendà. Monià con- 
 cutiéns. Saxa rotans. 
 
 Machinor, aris, atts stim, ari. To invent. Syn.—Fábricó, fábricór, 
 strüó, exstrió, moliór, éxcogitó, méditór, invénió, comminiscór. 
 
 Máctó, às, avi, atüm, aré. To sacrifice. Solémnés taürum ingentem 
 mactabat ád aras. V. Syn.—lImm0Oló, sácrifícó. See Sacrifico. 
 To slay. See Occido. 
 
 Macula, x. f. Stain. Syn.—Nótá, labes, (sometimes) litira. Fig.— 
 Syn.—Dedécüs, infamia, próbrüm. Mistake in a work. Syn.— 
 Méndüm, errór. 
 
MACULO i05 ABB 
 
 
 
 Micüló, às, avi, àtüm, àré. To tint. Syn.—Distinguó, vario, pingó. 
 To soil. Syn.—Cómmácüló, inquinó, cóinquínó, contamino, 
 fcdó, pollüó, infició. Phr.—Mácülis aspergó, lino, illinó. Labe 
 infíció. Labém inféró. Et térram tabo mácülant. To corrupt. 
 Syn.— Vitid, corrümpó. 
 
 Maciilésiis, 4, im. Stained. Atqué nótis longam mácülósüs grandi- 
 büs àlvüm. V. Syn.—Miücülàtüs, varitis, variatis, güttàtüs. 
 Phr.—Mácülis àspérsüs. Bods mácülis insignis. Soiled. Syn.— 
 Tincttis, imbütüs, fodatüs. 
 
 Mádéfáció, is, feci, factüm, éré. To moisten, to steep. Viridesqué 
 süper madéfécérat hérbas. V. Syn.—Hümectó, irrigó, rígó, 
 irroró, perfündó, àablüó, inündó, imbüó, üngó. Phr.—Aqua 
 spared, tingó. Pass. To be moist. Syn—Madésco, immadéo, 
 hümeéctór. 
 
 MÁdéó6, és, ti, éré. To be moist. Syn.—Immádéó, mádéscó, màádéfió, 
 hüméctór, hüméó, üvéscó, rígór, irrigór, perfündór, imbüór, 
 tingór, spargér, aspérgér, üngór, südó, mand, difflüó, fluo, 
 inündó. Phr.—Süm hümidüs, mádídüs. Aqua mádéó. Madeént 
 imbré génz.. To be intoxicated. See Ebrius. 
 
 Madidis, à, im. Moist, immersed, wet. Dim sédét ét siccat madi- 
 das in httóré pénnas. J. Syn.—Mádéns, mádéfactüs, hüméns, 
 hümidüs, üdüs, üvidüs, rigatüs, irrigittis, rorans, spársüs, asper- 
 süs; perfüsüs, réspersüs, flüens, ünctüs. Phr.—Üdüs aquis. 
 Aqua pérfüsüs. Madidis Nótüs évólàt alis. Madidaqué flüens 
 in vesté Ménaites. Tinted. Syn.— Tinctüs. 
 
 Maga, x. f. Magician, witch. Syn.—Sàgá, vénefícá, incantatrix, 
 Théssala. Phr—Théssala ánüs. Mágico pótens saga minis- 
 tério. Mágica arté pótens. Circa artis périta. Magici docta 
 ministra doli, Magicas accingiér artes, ) 
 
 Magia, à. f. (rare). Magic. Syn.—Cantüs, càrmén, incantàmentüm, 
 incantatió, vénéficiim. Phr.—Ars magica. Mágicüm minis- 
 térium. Magica lingua. Magica atixilia. Magica fraus. Vérba 
 noxia. Hérbarim virtüs. Pocülà Circzá. 
 
 Mágicüs, i, um. Magic, magical. Hic mágicos affért cantüs, hic 
 Théssala vendit. J. Syn.—Miágüs, Médéis, Aezxüs, Circzüs, 
 Théssaltis, 'Thessálicüs. 
 
 Magis. adv. More. O lücé magis dilectà sórori. V. Syn.—Plüs, 
 amplitis, magé (archaic). Phr.—Magis ét magis horror crescit. 
 Ténüémqué magis magis aéra càrpünt. Rather. Syn.—PÓtiüs. 
 
 Magister, tri. m. Master, teacher. Ut püérüm sivo crédas dictàtá 
 magistro Reddéré. H. Syn.—Doctór, pr&céptór. Phr.—Primz 
 cüstós réctorqué jüvéntze, Cültorque áními mórümqué magistér. 
 
 
 
 e o ns 
 
 Pus 
 
257 MALEFICUS 
 
 
 
 Javént# réctór, módératór. Cui dócéndi münüs ét Officitim. 
 Rüdés ánímos pracéptis dócens, instítüens. Ténéram pübém 
 módéràns, Doctrinà exercens. 
 
 Mágistériüm, ii. n. Teaching. Syn.—Módéramén, pracéptim, 
 düctüs. 
 
 Mágistratüs, iis. m. Magistrate. Jara magistratisqué légünt sanc- 
 tümqué sénatim. V. Syn.—Modératér, réctor, jüdex, przesés. 
 Phr.—Cui crédita est impérandi.potéstas. Cui impérii com- 
 missi potéstas. Cui pópüli mcümbit cürá régendi. Jira dat. 
 The office of magistrate. Syn.—Münüs, fascés. 
 
 Magnifice. adv. Magnificently, splendidly. Syn.—Laiute, splendide, 
 egrégie. 
 
 Magnificiis, à, im. Magnificent. 1, nünc, magnificds victor moliré 
 triümphós. O. Syn.—Régiiis, laütüs, splendidüs, régificüs, 
 süpérbüs. Glorious, honorable. Syn.—Piilchér, décórüs, laü- 
 dandüs, égrégits. 
 
 Magnílóquüs, à, im. Clear, sublime. Syn.—Gràndilóquüs, grandis, 
 elàtüs, süblimis. Boastful. Syn.—Timidis, türgidüs, vàniló- 
 quits. 
 
 Magnópéré. adv. Greatly. Syn.—Valdé, mültüm. 
 
 Magnts, a, im. Great. Oppídáque et mágnós évdlvéré córpóré 
 montées. O. Syn.—lImmanis, làtüs. Powerful. Syn.—Egrégiüs, 
 excellens, praestans, potens, àmplüs, sümmüs, maximiis, ingens. 
 Fig. Syn.—Altüs, süblimís, elatás, ingens. 
 
 Majestas, atis. f. Majesty, dignity. Non béné cónvéniünt néc in 
 una sédé mórantür Majéstas. O. Syn.—Grávitàs, dignitas, 
 décor, décüs, spléndér. Phr.—Oris honéds. Aügüstá gravitas. 
 Régiüs fastüs. Régalis imagéd. Splénddré pércellens. Tácito 
 véneérabilis oré. 
 
 Male. adv. Badly. Syn.—Pravé, pérvérsé, vitiose, pérpéram. Phr.— 
 Non béné. Vérsüs malé nati. Jüs malé conditim. Unhappily. 
 Syn.—Miséré, infélicitér. Meanly, wickedly. Syn.—improbé, 
 néquitér, maligné. 
 
 Malédico, is, xi, ctüm, éré. To curse. Néc sé magnanimé sentit 
 malédicére Achilli. O. Syn.—Carpé, l&d6, lacéré, detráhó, 
 Obtréctó. 
 
 Málédictüm, i. n. Jnjury, calumny. Conviciüm, oppróbriüm, pró- 
 brüm. Phr.—Dira vérbéra linguz. Linguis vénénüm. Molestz 
 voces. 
 
 Malédictis, 4, im. Slanderous, one who speaks ill of another. Syn.— 
 Málédicens, obtréctatér. Phr.—Lingua procax, invida, livida. 
 
 Maleéfictis, à, im. Wicked. Syn.—Málüs, impróbüs, nócens, noxiüs. 
 
MALEFIDUS 258 
 
 
 
 Maléfidts, 4, im. Treacherous, untrustworthy. Non tàntüm sinus 
 ét statid máléfidá cárinis. V. Syn.—Infidüs, süspectüs, dübiüs. 
 Phr.—Non fidüs, párüm, non satis fidüs. 
 
 Malésantis, 4, im. Unsound. See Sanus. Foolish. Syn.—lnsanüs, 
 vésantis, àméns, demens. 
 
 Milévólüs, 4, im. Inimical, malevolent. Syn.—1nímicüs, infensüs, 
 infestüs, invidüs. 
 
 Malignitas, atis. f. Avarice, meanness. See Avaritia. Hostility. 
 Syn.—Miálítíá, impróbitas, invidia. 
 
 Malignis, 4, im. Feeble, slight. Syn.—Ténüis, exigüüs, parvis, 
 débilis. Malicious, mean. Syn.—lmpróbüs, invidüs, malts, 
 obliquüs. Hostile to. Syn.—Inimicitis, inféstis. 
 
 Malitia, 2. f. Malice. Syn—Néquitia, imprdbitas. 
 
 Malo, mavis, mali, mallé. To prefer. Syn —Antéféré, antéponó. 
 Phr.—Satitis hábéó, dücó. Mihi sátiüs est, vídetür. Optd 
 pótiüs. 
 
 Malum, i. n. 7//], pain, torment. Att Déüs illé malis hómínüm 
 mitescéré discát. V. Syn.—Dólór, #raimna, labér. Phr.— 
 Malorim sériés, turba, cümülüs. Mültà málorüm. Prima mihi 
 labés. Tü ne cédé mális. Damage, loss. Syn—Péstis, lües, 
 pernicies, exitium. Crime. See Scelus. 
 
 Malüm, 1. n. An apple. See Pomum. 
 
 Malus, 1. f. An apple-tree. (See Appendix under list of Trees, etc.) 
 
 Malis, a, im. Bad. Syn.—lImpróbüs, pravis, pérvérsiis, málignüs, 
 néquam, scélestüs, scélératüs, nócens. Phr.—Némo miéliis felix. 
 Mala mentis gaüdíá. Dangerous. Syn.—Ndocéns, nóxíüs, dàm- 
 nósüs, fünestüs. 
 
 Malüs, i. m. Mast. Phr.—Arbór mali. Naüticá pinüs. Veliférà 
 pints, àrbór, ábies. Véliféri robórà mali.  Rigido pendentià 
 lintéá malo. Malüs céléri saüciüs Africo. 
 
 Malva, zx. f. The herb mallows. (See Appendix under list of 
 Trees, etc.) : 
 
 Mamma, à. f. Breast. Syn.—Mámillá, mammula, übér, papilla. 
 
 Mandatüm, i. n. Command, commission. Syn.—]üssüm, jüssüs, 
 impériam, pracceptüm. Phr.—Ferré jubét mandata. Defer méà 
 dicta. 
 
 Mandó, às, avi, atüm, aré. To entrust. Infelix Priamis fürtim 
 mandarat aléndim. V. Syn.—D6, commendó, tràdó, cOmmitté, 
 crédó. Phr—Foliis né carmina manda. Mandat arénze Sémina. 
 To recommend, to order. Syn.—Impéré, jübéó, prascribó. 
 
 Mando, is, di, stm, éré. To eat, to bite. Syn.—Mandücó, édé, 
 cómédó. 
 
 
 
 
 
259 MANUS 
 
 
 
 Mandücó, às, avi, attim, aré. To eat. Syn.—Mandó, pascór, depas- 
 cór, édó. Phr.—Dentibüs confició. Frangéré morsü. 
 
 Mané. indecl. n. Morning. Carpamis dum mané nóvüm, dim gràm- 
 ina canent. V. Syn.—A ürorá, dilücülüm, Lücifér. Phr.—Matü- 
 tinüm tempüs. Matiitine hora. Matütinüs sol. Sol oriéns. 
 Diés 6riéns. Oriéntia lamina solis. Pars prima diei. 
 
 Mané, adv. In the morning. Phr.—Mané nóvo. Prima, nova lücé. 
 Rédéünté die. Véníenté solé. Aürora sürgenté. Solé novo. 
 Consümptà nócté. Ténébris rémotis. Pülsis mané ténébris. 
 
 Mánéó, és, mansi, mànsüm, éré. To remain. In qua nec Boréas 
 ipsé máneré vélit. M. Syn.—Mórór, commórór, versór, hábító, 
 incóló. To persist. Syn.—Pérmánéó, rémánéó, haréó, sto, 
 pérstó, pérsistó, rést6, résistó. To be reserved for. Syn.— 
 Sérvór, résérvor, addicór, devóvéór. 
 
 Manes, iim, m. pl. Souls of the dead. Si pótüit manes àrcesséré 
 conjügis Orpheüs. V. Phr—Umbr silentes. Téntiés siné 
 corpóré vitze. 
 
 Manifést6, as, avi, atüm, aré. To manifest, to put in evidence. 
 Syn.—Apérió, declaró, pátéfáció, pàndó. See Ostendo. 
 
 Mánifestüs, 4, im. Clear, apparent. Et ne cérta fórent mánifestie 
 signa rápinz. Pr. Syn.—Apeértüs, clàrüs, conspicüüs, evidens, 
 cértüs, indübitatüs, notüs, cognitüs. Phr.—Tüm vero mánifestá 
 fides. Maniféstaqué nüminis ira. Manifésta négaré. 
 
 Maniptlis & Maniplis, 1i. m. Troop, battalion. Syn.—Cohors, 
 agmén, catérva, türmá. See Exercitus. 
 
 Mano, às, avi, atüm, àré. To flow. Sémpér ábündàre et látíces 
 manaré pérénnés. O. Syn.—Stilló, flàó, deflüó. Phr—Aque 
 manant de flamíné. Mellà cava manant ex ilicé. 
 
 Mansuefáció, is, éci, actüm, éré. To soften, to soothe, to tame. 
 Syn.—Dómó, fléctó, dómitó, mollió, lenió. Phr.—Mansuetüm 
 reddó, effíció. Paréré cogó. Corda dómànt. (In the pass.) To 
 be tamed. Syn.—Dómór, mitéscó, molliór, leniór, flectór, miti- 
 gor. Phr.—Féritatém, rábiém éxüó, déponó. 
 
 Mansuetüs, 4, im. Tamed. Syn.—Mitis, dómiítüs, mansuéfactis. 
 Sweet, good. Syn.—Mitis, bénignüs, affabilis, clemens, cómís, 
 facilis, hümanüs, lenis, mitis. 
 
 Manumitto, (or) Mant mittó & Mánü émitté, is, éré. To set free a 
 slave. Syn.—Libér6, vindícó. Phr.—In libertatem  vindicó. 
 Libérüm éssé jübéó. 
 
 Mants, iis. f. Hand. Et jácét in grémio lànguídà facti mánüs. O. 
 Syn.—Dextrá, déxtéra, palma, sínistrá, levi, digiti, pügnüs. 
 
MAPPA 260 
 
 
 
 o — 
 
 
 
 Phr.—Láboríbüs àptá. Assuéta bello. Jüngé mánüs. Immis- 
 céntqué mánüs nianibts. Vix rétinéré mánüm. Troop, band. 
 See Turba, Exercitus. 
 
 Mappa, zx. f. Napkin. Syn.—Mantilé, gaüsápé. 
 
 Marcidis, 4, im. Putrid, decayed. Syn.—Marcens, flaccidts, pütri- 
 düs, vietüs. 
 
 Maré, is. n. Sea. Vàstüm márís z:quór árandüm. V. Syn.—Aéquor, 
 pontts, pélágüs, altim, prófündüm, frétüm, salam, marmór, 
 ceria, ündae, aque, flüctüs, gürgés, 6céantis, Neptünüs. Phr.— 
 Pélagi vada. Aequóris tnd. Aqua salse. Maris tráctüs. 
 Càmpüs íáquarüm. Miltum ille ét terris jactattis ét alto. Pax 
 pélági. Via tüti máris. Jacét síné mürmüré pontüs. Maré 
 ventis rápidis ágítàtüm.  Flüctibüs horrens. Fit sónítüs spü- 
 manté salo. | 
 
 Margarita, à. f. Pearl. Syn.—Ünió, gemmá. See Gemma. 
 
 Margó, inís. m. Border, edge. Imus in extrémoó marginé fündüs 
 hábét. O. Syn.—Crépidó, 6ra. Phr.—Sínüs extremüs. Sümmá 
 crépidó. 
 
 Máriscá, &. f. A large kind of fig. (See Appendix under list of 
 Trees, etc.) 
 
 Máritüs, i. m. Husband. Syn.—Vir, sponsüs, conjüx. Phr.—Jügalis 
 consors vincli. The male of animals. Syn.—Vir, màs, màascülüs. 
 
 Máritüs, 4, im. adj. Conjugal, marital. Syn.—Maritalis, conjügalis, 
 socialis. 
 
 Marmór, Gris. n. Marble. Prztéréà füit in tectis de màrmóré tém- 
 plüm. V. Phr.—Parits lapis. Phrygiüm saxüm. Lybícüs silex. 
 Marmóréüs nitór. Sea. See Mare. 
 
 Marrübíüm, fi. n. Hore-hound. (See Appendix under list of Trees, 
 etc.) 
 
 Martiüs, 4, im. /Varlike. Syn.—Béllictis, bellícosüs, bellax, Mavor- 
 tits. 
 
 Massa, à. f. Mass, block. Syn.—Moles, pondüs. 
 
 Mátér, tris. f. Mother. Incipé, pàrvé püer, risü cognoscéré matrem. 
 V. Syn.—Génitrix, paréns, matérctla. Phr.—Sttididsa prolís. 
 Oblivisci néscia prolis. Felicissimá matrim. 
 
 Matüràte. adv. Promptly. Syn.—Conféstim, dcits. 
 
 Mattir6, às, avi, atiim, àré. To ripen. Syn.—Cóquó, concóquó. To 
 hasten, to accelerate. Syn.—Accéléró, própéró, festinó, ürgéó. 
 
 Matürüs, 4, im. Ripe. Matüris albéscit messis áristis. O. Syn.— 
 Mitis, cóctüs, concoctüs. Before the time, in good season. Syn. 
 —Prdpératis, féstinatis, priémátürüs, pricox, ácérbüs. 
 
 Maximé. adv. Greatly, very. Syn.—Váàlde, mültüm, imprimis. 
 
 
 
 
 
261 MEMBRANA 
 
 
 
 Méatiis, ais. m. Passage, course. Syn.—Cürsüs, itér, làpsüs. 
 
 Médéór, erís, éri. To remedy, to cure. Sciré potéstatés hérbarum 
 üsümqué médéndi. V. Syn.—Médicór, médicó, cüró, sano. 
 Phr.—Médicinam, foménta afféró, àdhibéó. Féró médicam 
 ópém. Morbiim médicaminé pelló, lenió, vincó. Corpora morbis | 
 lévaré. 
 
 Médicamén, inis. n. Remedy, medicine. Syn.—Médicamentüm, 
 médicátüs, médicina, rémédiíüm, médelá, phàrmácüm, fomeén- 
 tim. Phr—Hérbe  médice. Hérbariim  süccüs. Médice 
 lymph. Vis médic# opts. Expélléns morbos. 
 
 Médicina, à. f. The art of curing, healing. Phr.—Ars médica. Artes 
 Apollinis. P6nia cürá. Ustis médéndi. Remedy. See Medi- 
 camen. 
 
 Médicüs, i. m. Doctor. Sape aliquém solers médicorüm cürá ré- 
 liquit. O. Syn.—Médéns. Phr.—Artém déctiis Px6éniam. 
 Arté Apollinéa pótens, péritüs. Artis médicz péritüs. Péritüs 
 in arté médéndi. Doctüs dépélléré morbos. 
 
 Méditór, aris, àtüs stim, ari. To meditate. Quocirca cápére anté 
 dólis et cingéré flamma Reginam méditór. V. Syn.—Cogitó, 
 répütó, mólíór, páró. Phr.—Menté volvó, versó, ágitó. To write 
 verses. See Cano. 
 
 Mel, méllis. n. Honey. Stillabant ilicé mellá. O. Syn.—Fávüs. 
 Phr.—Nectár ápüm. Münérá mellis. Liquér hyblaüs. Dulcis 
 ápüm labér. Méllis ópüs. Préssis cOacta fávis. Expréssa fávis. 
 Ceréa dona thymi rédoléntia roré. Mellá cava manant ex ilice. 
 Frigóré mellà Cogit. 
 
 Méléagris, idis. f. Turkey or guinea-hen. (See Appendix under list 
 of Birds.) 
 
 Mélisphyllam, i. n. The balm-gentle, apiastrum. (See Appendix 
 under list of Trees, etc.) 
 
 Mélits. adv. Better. Syn.—Réctiüs, àptíüs, pülchriüs, doctiüs. 
 Rather. Syn.—Potits. 
 
 Méllific6, as, avi, àtüm, aré. To make honey. Sic vós nón nobis 
 mellificatis apés. V. :.Syn.—Mel confició, fingó, cogó, figó, 
 stip6. Phr.—Ceéréà régna réfigünt. Cogéré mélla fávis. See 
 Mel. 
 
 Mélós. n. indecl. Melody, chant. Régina longüm, Calliépé, mélós. 
 H. Syn.—Cantüs, módi, módüli, módülàmén. See Cantus. 
 Mémbrá, dram. n. Members. Syn.—Artüs. Phr.—Hic membris 
 
 ét molé valéns. Acc6mméda bellis Membri. 
 
 Mémbràná, à. f. Membrane, skin. Syn.—Peéllicülá, pellis, cütis. 
 Skin of a serpent. Syn.—Exüviz, péllis. | 
 
MEMINI 262 
 
 
 
 Mémini, issé. To remember. Longós Cantandd mémini püérüm mé 
 condéré soles. V. Syn.—Commémini, récordór, rémíniscór. 
 Phr.—Süm mémór, nón immémór. Mémór vivo. Peéctóré ténéó. 
 Mémoria ténéó. Hiec ánímo haerent. Süb córdé référó. Ménté 
 réponó. Rés nón ánímo excidit. Forsán ét hzc ólim méminissé 
 juvabit. Vivé mémor nostri. Nàrràré méménto. Pars est 
 méminissé dóloris. Hoc tibi dictüm Tollé mémór. 
 
 Mémór, Gris. adj. Mindful. Quiqué süi mémórés ilios feceré 
 mérendo. V. Syn.—ÍInoblitüs. Phr.—Non immémór, nón obli- 
 tus. Haüd immmémór ünquam. Vétérüm nón immémór illé 
 párentüm. See Memini. 
 
 Mémóràbilis, is, é. Memorable. Et si nüllüm mémorabilé nómén 
 Féminéa in pcena est. V. Syn.—M émóràndüs, egrégiüs, nobilis. 
 
 Mém6r6, às, avi, àtüm, aré. To recall, to relate. Et méministis énim, 
 Divae, ét mémóraré pótestis. V. Syn.—Coómmémóró, nàrró, 
 référó. | 
 
 Mendacíüm, fi. n. Lie. Néc vos décipiant blanda méndacia linguz. 
 O. Syn.—Comméntim.  Phr.——Fictüs, fictititis, símülatüs 
 sermó. Fictá, fallacia verbá. Fictz voces. False perjürià 
 linguz. 
 
 Méndax, Aacis. adj. Lying. Syn.—Fallax, vànüs, falsüs, pérfidis, 
 düplex, bilinguis, sübdólüs, falsil6quiis, simulator, perjürüs. 
 Phr.—F andi fictór. Mentiri, falléré doctüs. Oré falso déci- 
 piens. Lingua fallax, mendax. Os pérjürüm. 
 
 Mendicó, às, avi, àtüm, aré. To beg. Syn.—Emeéndicó. Phr.— 
 Stipém córrógó. Aéra rógó. Parvi stipis ra rogd. Précibüs 
 cibüm, aliménta rógó. 
 
 Meéndicüs, à, im. In want, needy. Syn.—Paüpér, égéns, égénüs, 
 inops. 
 
 Mens, mentis. f. Mind, spirit. Syn—Animtis. Intelligence. Syn.— 
 Animis, ritió. Phr—Czca fütüri Mens hóminüm. Conscia 
 mens facti sibi. Méns támén üt rédiit. Heart, Syn—Animis, 
 pécttis, cór. Thought, design. Syn—Animts, sententíá, con- 
 siliam, vólüntàs. 
 
 Ménsa, z. f. Table. Hünc pédé cónvülso mensa Pelleüs ácerna. 
 O. Fig.—Feast, repast. Syn—Ccena, épüla, convivii, dapés. 
 Phr.—Instrüctá cibis. EÉpülis ónérati. Laütis cibis splendidi. 
 Instrüéré ménsas, Exstrüctze dápíbüs méns&. See Convivium. 
 
 Mensis, is. m. Month. 'Trigintà magnos volvendis mensibüs orbes 
 Império éxplebit. V. Syn.—Cálendx. Phr.—Menstrüüs cürsüs. 
 Menstrüüm témptis. Linz cürsüs. Mórá ménstrüá. Incipiünt 
 
 
 
 hee 
 
 CST as PEE 
 
263 MERUS 
 
 
 
 
 
 magni précédéré ménsés. Primis à ménsibüs anni. Ménsibiis 
 | exactis. 
 
 Mentá, x. f. Mint. (See Appendix under list of Trees, etc.) 
 
 Mentiór, iris, titüs süm, iri. To lie. At nón illé, sátüm quo te men- 
 tirís, Áchilles. V. Syn.—Fingó, cOmminiscér. Phr—Falsa 
 dicó, mémóró. Fictá vérbá proféró. Non véra lóquór. Addit 
 
 mendacii ciilp&. Méndacés réddit ab oré sónos. Mendaci fal- 
 léré lingua. 
 
 Mercatór, Oris. m. Merchant. Impigér extremos cürrit mércator 
 ad Indos. H. Syn.—Emptór, venditór, institér, mercàns, négo- 
 tiatór. Phr.—Lücri cüpidüs. Lücris divitiis inhians. Lücri spe 
 düctüs. Índócilis paüpériém pati. Per máré patipériém fügiens. 
 
 Merces, edis. f. Price of work, salary. Mércédé díürnà Condictiim 
 pavit. H. Syn.—Prétiüm. Pbhr.—Mércedem  ópéris négat. 
 Dülcís érat mércédé labor. peas Syn.—Praemíüm, prétiüm. 
 Punishment. See Poena. 
 
 Méréó, és, ti, itam, éré. To merit, to deserve. Pradà sit hzc illis 
 quórüm mérüeré laborés. Prop. Syn.—Méréór (used as a de- 
 ponent), proméré6r, cómméréó, eméréó. Phr.—Süm dignüs. 
 To win a reward. Syn.—Paré, compáró, référó. To serve 
 a campaign. Syn.—Milit6. Phr—Castra séquór. In càstris 
 méréó. Aeré mérens pàrvo. 
 
 Mérgó, is, si, sim, éré. To immerge, to plunge into. Nec me Déüs 
 zquoré mérsit. V. Syn.—Immérgó, démérgé, sübmérgó, mersó, 
 immérsó, lav6, àblüó, tings. Phr—Aquis àblüó, spargd. In 
 Aquas pracipitó, projíció, immittó. Aquis prémó. Sése in 
 fliviim salta dédit. Fig. Syn.—Obrüó, 6pprimo, àffligó. 
 
 Mergüs, i. m. 4 cormorant. (See Appendix under list of Birds.) 
 
 Méridies, ei. m. Mid-day. Inclinaré méridiém Sentis. H. Phr.— 
 
  Médiüs diés. Sol altissímüs. Médiíüs solis cürsüs. Cüm fervét 
 Óljmpo. Médio cüta Ph&biis in axe est. Médias solé ténenté 
 vías. In médíüm sürgenté die. 
 
 Mérito. adv. Deservedly. O décüs, 6 fami mérito pars maxima 
 nostra. V. Syn.—Juré, digne, jüste; (sometimes) béné, apte, 
 décéntér, cónvéníentér. Phr—Ex  méríto. Haüd immérito. 
 jJüre ac mérito. Non male. 
 
 Mérops, Opis. m. The bee-eater. (See Appendix under list of 
 Birds.) 
 
 Mérula, x. f. Blackbird. (See Appendix under list of Birds.) 
 
 Mérüs, 4, aim. Sole, alone. Syn.—Solüs. Pure, unmixed. Syn.—. 
 
 ' Sincerüs, pürüs. 
 
MESSIS 264 
 
 
 
 Messis, is. f. Harvest. At si triticéam in messem robüstáqué farra 
 Exércébis hümüm. V. Syn.—Frigés, Cérés, ségés, áristz, 
 spice, sata, frumentüm. Phr.—Céréaliá dona. Matürz ségétés. 
 Térre, télliris ópes. Ségétiim mints. Mattris áristis albéscéns. 
 Teérét aréa messes. Wheat. Syn.—Frümentüm, früges, grana. 
 
 Metà, x. f. Goal, term, turn. Syn.—Limés, termínüs, finis. Phr.— 
 Férvidis évitatá rótis. Admissa méta térénda róta. Metam 
 trivérit rota. 
 
 Métallifér, érá, érüm. Rich in metals. Syn.—Métalli férax, divés, 
 fecündüs. 
 Métallim, i. n. Metal. Phr.—Métalli massa, pondéra. Métàllorum 
 vis ingens, imis récondita terra viscéribüs. Fülvi vasta métalli 
 
 congéries. 
 
 Métámorphosis, is & éós. f. Change, metamorphosis. Phr.—Variz 
 spécíes. Versi, variate figire. Nova forma. Mütatá corpora. 
 Novi vültas. Mütati artüs. Versa solatia formae. 
 
 Metiór, iris, ménsüs stim, iri. To measure. Syn.—Dimetiór, metór. 
 To distribute. See Distribuo. To measure with the eye. Syn.— 
 Lüstró, percürró, circümspició. 7'o appreciate. Syn.—Pondéró, 
 expendó, &stimd. 
 
 Métó, is, messüi, méssüm, éré. To harvest. Syn.—Demétó. Phr.— 
 Méssém, áristás, früges süccidó, tondéd, colligó, carpó. Falcé 
 résécó, métó. Térrain frügibüs sternó. Cadité messes. To cut 
 (in general). See Cedo. To gather (in general). Syn.—Légó, 
 cOlligó, carp6. To devastate. Syn.—Démétó, sternó, dejíció, 
 
 pópülór. 
 Métüó, is, 1, éré. To fear. Syn.—Tiíméó, véréór, pavéd, formidó, 
 horréó. 
 
 Métis, ts. m. Fear. Omnia solliciti stint lóci pleni métüs. O. 
 Syn.—Timor, pávór, formid6, terrór. Phr.—Cürà acriór omni. 
 Spémqué métümque inter dibii. Pracipités métüs acér agit. 
 Métüs incübát amens. Dirígüeré métü. Commotàá métü mens. 
 
 Méts, a, im. Mine. Syn.—Nostér. 
 
 Micó, as, üi, aré. To be stirred, to be agitated. Syn.—Coérisco, 
 móvéór, ágitór, trépidó, salid, sübsilió, suübsültó. To shine, to 
 glitter. Syn.—Córüscó, fülgéó, réfülgéó, nitéscé, splendéó, 
 splendéscó, rádió, irrádió, fülgüró. 
 
 Migró, as, avi, atiim, àré. To migrate, to move.  Syn.—Demigró, 
 émigré, commigró, discedó, abscedó, abéd, exéó. To change. 
 Syn.—Mütór. 
 
 Milés, itis. m. Soldier. Miles nüméro przstantiór omni. O. Syn.— 
 Bellatór, vir; (im the plural) armati, armigéri, bélligéri, püg- 
 
 
 
265 MINOR 
 
 
 
 nantés. Phr.—Duüri miles Martis. Horrida castra séquens. 
 Sümptis ánimOsüs àrmis. Acér in armis. Bellícá türbá. Ma- 
 vortia pübes. Maültoós castra juvant. 
 
 Militaris, is, €. Military, warlike. Syn.—Martiüs, bellícüs, castrensis. 
 
 Militia, x. f. Military service. Militia quamquam pigér et málüs, 
 iitilis arbi. H. Syn.—Béllim, arma, cástrá, stipendíá. Phr.— 
 Ars bellicà. Martis opis. Militiz lábór, officiüm, praemii, 
 tempts. War. See Bellum. 
 
 Milító, às, avi, àtüm, àré. To go to war. Et milítavi non síné 
 gloria. H. Syn.—Méré&ó, belló. Phr.—Armá géró. Géró Martis 
 Ópüs. Arma, castra séquór. Stipéndia, era méréó. Militiam 
 sübéó. Militiz láborém sübéó. Péricülà Martis expériór. 
 
 Militm, fi. n. Millet. (See Appendix under list of Trees, etc.) | 
 
 Millé. indecl. (pl. millia, iam.) Thousand. Millé mézx Sicülis érrant 
 in montibüs agna. V. Syn.—Bis quingenti. Cénténi décies. 
 A thousand, that is, any large, indefinite number. Syn.—Inni- 
 méri, crebri, dénsi, etc. 
 
 Millies. adv. A thousand times. Syn.—Crébr6, spits. 
 
 Milüüs & Milvüs, 1. m. The kite, a bird of the falcon species. (See 
 Appendix under list of Birds.) 
 
 Ming, àrüm. f. Threats. Nüllae in frónté minz nec formidabilé 
 lümén. O. Phr.—Minàcíá, minantia, minitantia, aspéra, plená 
 minarüm vérba. Vox minans. 'Tümída voces. Vérborüm 
 fülmiínà. 
 
 Minax, acis. adj. Threatening. Syn.—Minàns, minitans, trix. Phr. 
 —Vültü torva minaci. Minas vültü, oré gérens. Quas gérit oré 
 mínas. Frightful. Syn.—Trüx, horrendüs, aspér, svüs, atrdx, 
 métüendüs, terribilis. 
 
 Minime. adv. By no means. Syn.—Néquaquàm, non, nihil, nil, 
 minimtm. Phr.—Nüllo módo, quam mínímüm. 
 
 Ministér, tri. m. Servant. Néqué te ministrüm dédécét myrtüs. H. 
 Syn.—Ministrá, fámülüs, sérvüs, sàátellés. Phr.—Tacitiqué 
 sédent ad jüssi ministri. One who serves as an instrument. 
 Syn.—Fámülüs, fámülans, adjütór, adjütrix, aüxilíans. 
 
 Ministértüm, íi. n. Office. Méqué ministérid scélérisque àrtisqué 
 rémovi. O. Syn.—Officiiim, mints, münià, ópérá, partes. 
 
 Ministró, às, avi, atüm, aré. To serve. Syn.—Fámülór. To furnish. 
 Syn.—PrzEbéó, siifficié, süppéditó, do, süggéró. To execute. 
 Syn.—Géró, exséquór, fácéssó, tráctó, ágó. 
 
 Minor, aris, àtüs stim, ari. To threaten. Syn.—Minittór, commínitór. 
 Phr.—Minas intentó, jáctó. Minis instó. Oré minaci métüm 
 incütió. Spirat ab Gré minis. 
 
MINUO 266 
 
 
 
 
 
 Miínüó, is, i, ütüm, éré. To break, to smash to pieces. See Frango. 
 To diminish. Syn.—Démíinüó, immintd, atténüó, exténüó, de- 
 bilitó, detràhó, demó, ádímó, tolló. To weaken. Syn.—Debilitó, 
 frangó, exhaürló. 
 
 Minis. adv. Less. Phr.—Non tam. Jn nowise. Syn.—Párüm, málé, 
 minimé, non. Unless. Syn.—Excépt6, excepta. 
 
 Mintté. adv. Jn small bits. Syn.—Minütàatim, mínütim, membratim, 
 particülatim. 
 
 Mirabilis, is, €. Wonderful, admirable. Syn.—Mirüs, mirandts, 
 admirabilis, admirandis, mirifictis. Phr—Mirabilé dictü. 
 Miràbündüs, i, tm. Filled with admiration. | Syn.—Obstüpens, 
 
 miràns, admirans, stüpéfactüs, obstüpéfactüs. 
 
 Mirácülüm, i. n. Miracle, marvel. Omnia transformat sése in mira- 
 cülà rérim. V. Syn.—Porténtim, prodigíüm, signüm, mon- 
 strüm. Phr.—Mirabilé factüm.  Dictü mirabílé monstrüm. 
 Miraàcülà rerüm. Rés miranda. Res non üllis cognità. 
 
 Mirifíce. adv. Marvellously. Syn.—Mire, mirabilitér. Phr.—Miris 
 módis. Mirificis módis. 
 
 Mirór, Aris, àtüs stm, ari. To wonder at, to be astonished. Obstüpét 
 ac molém tacité mirattir. V. Syn.—Admirór, demirór, süspició, 
 stüpéó, obstüpéó, hid, inhié. Phr.—Attónitüs stüpéó. Obstüpüit 
 vist. Dónüm stüpét exitíalé Minerva. 
 
 Mirüs, a, im. Surprising, wonderful. Qui sé crédébat mirós aüdiré 
 trageddos. H. Syn.—Miràndüs, mirabilis, admiràndüs, admira- 
 bilis, mirifícüs, stüpendüs, nóvüs, insdlitis, Ínauditüs, immanis, 
 ingens, portentósüs, prodigiosüs. 
 
 Miscéó, es, ti, stam & xtüm, eré. To mix, to mingle. Aüfidiüs 
 forti miscébat mélla Fálerno. H. Syn.—Admiscéó, immiscéó, 
 pérmiscéó, commiscéó, intérmiscéó, témpérd, sdcid, cdnsdcid, 
 jüngó, conjüngó, adjüngó, inséró, addó, adjicié, mfündó. To 
 stir up trouble, to embroil. Syn.—Confündó, pérmiscéó, türbó. 
 
 Misér, érà, érüm. Miserable, unhappy. Stam misér, hiec brévis est 
 nóstrorüm sümmiü málorüm. O. Syn.—Aerümnosüs, infelix, 
 infortünátüs, afflictüás. O miséras hóminüm mentes! Fortüná 
 misérrima nostra est. Quam mísérüm nésciré mori. 
 
 Misérabilis, is, €. Pitiable. Sisqué mihi sémpér, néc sis misérabilis 
 alli, O. Syn.—Mísérandüs. Phr.—At nünc miséranda vél 
 hosti. Misérabilé carmén Intégrat. Génüs misérabilé leti. See 
 Lacrimabilis. 
 
 Misérabilitér. adv. Miserably, pitiably. Syn.—Misérabilé, misére, 
 
 . flebilitér, flebilé. 
 
 
 
267 MODESTIA 
 
 
 
 Miséria, x. f. Misery, wretchedness. Syn—Aértmna, calamitas, 
 infortüniüm, maltim. Phr.—Miséra sors. Res misére. Res 
 afflicta. Miséri incommódà vite. Sors altima rerüm. Diris 
 urgéns, prémens in rébus égéstas. 
 
 Miséricors, cordis. adj. Merciful. Syn.—Clemeéns, bénignüs, pro- 
 pitiüs, mitis, pits. See Clemens. | 
 
 Misérór, aris, atts stim, ari. To pity. Contüsosque ánimos, ét rés 
 misérabéré fractas. V. Syn.—D6léé, indóléó, tangór, mdvéor, 
 respició. Phr.—Vicém iniquam dóléó. Malis, fletíbüs, lacrimis 
 tangór, flectór, móvéór. Se mitem praberé. Jacéntém quis 
 aspicéré ócülis. Miséris aüxilíüm féró. Néc te misérét natiqué 
 tüiqué. Miséris süccürréré discó. 
 
 Mitigó, às, ayi, atüm, aré. To ripen. See Maturo. To soften, to 
 tame. Syn.—Dómó, mollió, placó. To calm. Syn.—Léni6, mol- 
 líó, plàcó, sedó. 
 
 Mitis, is, & Sweet to the taste, ripe. Cui tu làcté fávos et miti 
 dilué bàccho. V. Syn.—Dilcis, suavis. Pleasant, kind. Syn.— 
 Lenis, plicidüs, clémens, facilis, mansuéttis, comis, bénignüs. 
 Phr.—Fácilis vültaqué sérenüs. Comis ét ürbanüs. Cui mite 
 ingéníüm. Placidi mores. Easy to bear. Syn.—Lénis, lévis. 
 
 Mitto, is, misi, missum, éré. To send. Syn.—Legó. To exile. Syn.— 
 Ejíció, ablegó, àmandó, rélegó. To abandon. Syn.—Dimittó. 
 To push towards. Syn.—lmmittó, ágó, impelló. To chase 
 away. Syn.—Pelló, depelló, abjíció, pond, deponó. To cease 
 from. Syn.—Omitt6, désinó, parcé, absisté. 
 
 Mobilis, is, €. Light, movable. Syn.—Lévis, vólübilis, mütabilis. 
 Inconstant. Syn.—Inconstans, varitis, irréquiétüs, incértis, 
 dübiüs, lübricüs. 
 
 Mobilitas, atis. f. Fickleness. Mobilitaté viget, viresque acquirit 
 éündo. V. Syn.—Lévitas, inconstàntià, instabilitas. 
 
 Módéramén, inis. n. Rule, control. Syn.—Régímén, düctüs, im- 
 périim, hábenz. 
 
 Moódéràatór, oris. m. One who governs, guides, directs. Syn.— 
 Réctér, gübérnatór, düx, przsés, mágistér, aürigá. 
 
 Módérór, aris, atüs süm, ari. To moderate, to hold in check. Syn.— 
 Emódérór, téempéró, continéd, rétinéó, cóercéó, cóhibéó, Inhíbéó, 
 compéescó, comprimé, réprímó, frenó, réfrenó. Phr.—Pone iri 
 fréna módümqué. To guide. Syn.—Régó, gübérnó. 
 
 Médésté. adv. With moderation. Syn.—Módérantér, módice, parce. 
 Modestly. Syn, —Vérécünde, püdice, püdentér. 
 
 Módestiá, &. f. Modesty. Syn.—Püdór. Phr—H6nésti przclàrá 
 modéstia vültüs. Cásti vültüs.. Ténéra frons. Módestá. faciés. 
 
MODESTUS 268 
 
 Exc oer iS 
 
 
 
 Os vérécündüm. Moderation. Syn.—Mddératio, módüs, tém- 
 pérantia, abstinéntia. —— 
 
 Médéstits, 4, im. Modest. Nec püdéàt coràm vérba módestà lóqui. O. 
 Syn.—Vérécündüs, püdens, püdibündüs, püdicüs. Phr.—Plenüs 
 püdoris. Ocülos déjecti décoros.  Vültüs blànde démissa 
 módestos. Temperate. Syn.—MÓdératüs. Phr.—Coóntentüs mó- 
 dico. Voti módicüs. Cültü módicüs. Peaceful. Syn.—Plácídüs, 
 tranquillüs, quiétis. 
 
 Módi, orüm. m. Feet, measures used in poetry, therefore verses. 
 Et sénsit váríos quamvis divérsá s6narént, Concórdaré módos. 
 O. Syn.—Nüméri, módülàmén, cantis, carmén, mélós. Phr.— 
 Magna módis ténüàré parvis. See Cantus, Carmen. 
 
 Modicé. adv. With moderation. Syn.—MOdiícüm, módéràte, mó- 
 deste, pàrce, médiócritér. 
 
 Módicüs, 4, üm. Moderate. Syn.—Módestüs. Slight. Syn.— 
 Médiócris, éxigtitis, parvüs, ténüis. 
 
 Modo. adv. Lately. Syn.—Nüpér, récens, jam. Now. See Nunc. 
 Only. Syn.—Taàntüm, tanttimmodd6. Módó non, all but. Syn.— 
 Tàntüm non, féré, pené, propé, ferme. Provided that. Syn.— 
 Dümmódó, si, dim. 
 
 Módülamén, inis. n. Harmonious song, harmony. Syn.—Módülatió, 
 módülatüs, módi, mélós, canttis, carmén, cOncénttis, moduli. 
 Módülór, aris, àtüs stim, ari. To sing according to time, to play on 
 
 an instrument. Syn.—Emódülór, cánó, concind, cantó. 
 
 Módüs, i. m. Mode, fashion, manner. Syn.—Rátió, via. Modera- 
 tion. Syn.—Módestiá, módéràtió. End, limit. Syn.—Finis, 
 termínüs. See these words. 
 
 Meenia, itm. n. City-wall, fortification. Syn.—Müri, àggér, müni- 
 mentá, müniminá, propügnacüli. Phr.—Mürorüm aggér. Urbis 
 mcenia. Manibüs assiliit milés. 
 
 Méréo, es, ti, éré. To grieve, to be sad. Sola dómoó mürét vácüa. 
 V. Syn.—Do6lé6, indóléó, gémó, lügéó. 
 
 Marór, oris. m. Grief, sorrow. Att ád hümüm müroré gravi de- 
 dücit ét angit. H. Syn—Mé@stitia, dólór, àngór, lüctüs, tris- 
 titia.  Phr.—Vita in müroré jacebit. M@rdrem é péctóré 
 démét. 
 
 M@stts, à, im. Sad, sorrowful. Altér ab altéríüs fünéré müstüs 
 érát. O. Syn.—M@réns, dóléns, lüctü Spprésstis, conféctüs, 
 wgér, pércítüs. Phr.—Stétit acri fix dóloré. Tacité mé&stis- 
 simüs ira. 
 
 Moles, is. f. Mass. Ardéàát ét mündi moles ópérosá liborét. O. 
 Syn.— Massa, pondtis, Sniis, ácérvüs, cümülüs. Phr.—Molís 
 
 
 
269 ^ MOMENTUM 
 
 
 
 
 
 Onts. Pondüs inérs. Torpént molé néva. Difficult burden. 
 Syn.—Lábór, ópüs, pondüs. Phr—Tant# molis érat R6manam 
 cóndéré géntém. 
 
 Molésté. adv. With difficulty. Syn.—Aeégre, grávitér, indigne, 
 iniqué. 
 
 Moléstia, x. f. Heaviness of mind, oppression. Syn.—Cira, lábór, 
 négotiim, incommódüm. 
 
 Molestüs, 4, im. Disagreeable, burdensome. Syn.—Diris, gravis, 
 incoómmódüs, importünüs, Sdidstis, invisüs, ingràtüs, injücün- 
 dis, difficilis, Ópérosüs. 
 
 Molimén, ínis. n. Effort. Magna ténént illüd nümén mdlimina 
 rérüm. O. Syn.—Moliméntüm, cónàmén, cdnattis, nisüs. 
 Moliór, iris, itüs sum, iri. To construct. Ergo avidis müros Optàtze 
 molíór ürbís. V. Syn.—Admoliór, strié, zdifícó. To strive. 
 Syn.—Nitór, enitór, tentó. To plan. Syn.—Páró, volvó, ágitó, 
 
 versó, aggrédiór, méditór, strüó, cógitó. 
 
 Molitór, órís. m. Constructor, contractor. Syn.—Aüctór, fábricatór, 
 Opifex. 
 
 Mollescó, is, éré. To become soft. Syn.—Molliór, rémollescó, 
 líquescó, líquéfió, solvór, tabescó. To become effeminate. 
 Syn.—Enérvór, fràngór, solvór, lànguéscó. Phr.—Delícüs dif- 
 fláó, solvór. 
 
 MOllió, is, ivi & ii, itüm, iré. To soften, to soothe. Phr.—Mollem, 
 ténérüm &ffició. Diritiém, rigorém démó, tolló. (In speaking 
 of men) To appease one's wrath. Syn.—Lénió, mansuéfacio, 
 flectó, plàcó. 
 
 Mollis, is, & Soft, tender. Syn.—Ténér, mollícülüs, lentüs. Flexible. 
 Syn.—Facilis, flexilis, flexibilis, lentüs. Effeminate. Syn.— 
 Ténér, imbellis, débilis, inérs, languidtis, fractüs, discinctüs. 
 Sweet, kind. Syn.—Rémissüs, lénis, mitis, mansuetüs. Tract- 
 able. Syn.—Facilis, tractabilis, ceréüs. 
 
 Mollítér. adv. Softly. Syn.—Mollé, placidé. Fig—Kindly. Lenitér, 
 cléméntér, bénigne. Agreeably. Syn.—]ücünde, graté. 
 
 Mollitia, @. f. Luxury. Syn.—Lüxüs, mollíties, lüxüríá, lixtriés, 
 inértia, déliciz. 
 
 M616, is, üt, ittim, éré. To grind.’ Syn.—Emóló; commóló, pérmóló. 
 Phr.—Mólà; sàxó téró, Obtéró, attéró. Céréris früges aspéra 
 saxa ténént. 
 
 Momentüm, i. n. Force, impulse. Syn.—Motüs, vis. Weight. Syn. 
 —Vis, pondüs. Moment of time. Phr.—Témpóris, horz mo- 
 méntiim, pünctüm. Tempüs exigüüm. Brévé spátiüm. Parva 
 mora. Mora paàrvülà. : 
 
MONEDULA Th 270 
 
 
 
 Mónedülá, x. f. Jackdaw. (See Appendix under list of Birds.) 
 
 Moné6, és, üi, Ítüm, eré. To warn. Hzc sünt que nostra liceat té 
 vocé monéri. V. Syn.—Admónéó, commónéó, monstró, indícó, 
 .nüntió, dócéó, suadéó, hortór, pracipió. Phr.—Scit sé non 
 falsa mónéri. Crebroó sérmoné monéré. To remonstrate. Syn.— 
 Répréhénd6, incrépó, cástigó. 
 
 Mónetàá, a. f. Money. Syn.—Nümmiüs, nümismá, pécüniá. 
 
 Monilé, is. n. Collar, necklace. Dat digitis gémmias, dat longa 
 monilia collo. O. Syn.—Torqués, torquis, circülüs. Phr.— 
 Baccattis, gemmatüs circülüs. Tortilé cdll6 décüs. Gémmis 
 contextà torques. 
 
 Monitór, orls. m. Advisor. H&c égó si, mónítor, mónitüs priüs ipsé 
 füissem. O. Syn.—Admónitór, suásór, aüctór, hortatér. One 
 who reprehends. Syn.—Céns6r, castigatér. 
 
 Monitum, 1. n. Advice. Syn.—MOnitis, hortatüs, hortamén, pr&cép- 
 tüm, consilfüm, mandatim, jüssüs. 
 
 Mons, tis. m. Mountain. Rüünt de montibüs amnes. V. Syn.— 
 Collis, jügüm, vértex, cülmén, cácümén, fastigia, rüpés, arcés, 
 saxüm. Phr.—Montis vértéx. Fastigia montis. Ardüà mdlés. 
 Montis süblimé cácümén. Frondoso vérticé montés. Süpéràs 
 se tollens in aüràs. Sidéra vértícé tangens. Tolléns ad astrá 
 cápüt. Nübibüs insértans altis cápüt. Mons qui sürgit in aérá. 
 Opérti arbóré montés. Fig.—Mass. Syn.—Cümülüs, ácérvüs, 
 moles. 
 
 Monstró, às, avi, atüm, àré. To show. Talia monstràábàt rélégéns 
 errata rétrorsim. V. Syn.—Coómmonstró, démonstró, ostendó, 
 indícó (às). Phr.—Üt si c&cüs itér monstraré vélit. To un- 
 cover. See Detego. To teach. See Doceo. 
 
 Monstrüm, i. n: Wonder, prodigy. Horréndum 4c dictü vidéo 
 mirabilé monstrüm. V. Syn.—Ostentüm, portentüm, prodi- 
 giüm. Monster. Syn.—Portentüm, bellüà. 
 
 Montosüs, à, im. Mountainous. Syn.—Montànüs, scópülósüs, 
 saxosüs, àrdüüs, abrüptüs, jügosüs, clivosüs. 
 
 Mónümentüm, i. n. Pledge, sign, remembrance. Accipe ét hzc, 
 mánüüm tibi quie mónümentá méàrüm Sint, püér. V. Syn.— 
 Pignüs, signüm, nota, indicíüm, mnémósynón. Phr.—Mónü- 
 mentum ét pignüs àmoris. Mónümentum ré pérénniüs. His- 
 tory. Syn.—Annales, fasti, historia. 
 
 Mora, x. f. Delay. Trojá cádet, séd érit nostri mórá longa láborís. 
 O. Phr.—Mórz spátíüm. Néc mora,.néc réquiés. Non ést 
 mórá libéri nobis. In mé mora nón érít alla. 
 
 
 
271 MORTALIS 
 
 
 
 Morbiídüs, 4, am. Unhealthy. Syn.—Ndécéns, gravis, pestifér, 
 málüs, málignüs. 
 
 Morbüs, i. m. Disease, sickness. Moórborüm quóqué te caüsás et 
 
  signá dócgbó. V. Syn.—Lànguór, fébris, lüés, pestis, málüm, 
 dólór. Phr.—Morbi vis. Tristé málüm. Morborüm vincülá. 
 Corpórà attéréns. C&pit criidéscéré morbüs. fh 
 
 Mordax, acis. adj. Cutting, piquant. Syn.—Acütüs. Fig.—Caustic. 
 Syn.—Amiris, ácérbüs, acér, aspér. 
 
 Mordéó, és, mómordi, morsüm, éré. To bite. Mordebitqué tüos 
 sordida preda cánés. O. Syn.—Admordéó. Phr.—Morsüs in- 
 féró. Morsü arripió. Dentes figéré. Miséros morsü dépascittir 
 àrtüs. To attach to. Syn.—Rétiné6, àstringó, constringó, nectó, 
 lígó, alligó. To wound. Syn.—Lzdó, üró, nócéó. To torment. 
 Syn.—Rémordéó, crüció, angó, carpó, affligó. 
 
 Móribündüs, à, tim. Dying. Excüssüs cürrü móribündüs volvitür 
 agris. V. Syn.—Sémianimis, móriens. Phr.—Morti, léto vici- 
 nüs. Jam morté stb ipsa. Extréma jàni in morté languéscéns. 
 Linquéns vitam. Médio in discriminé mortis. Liictatir morti. 
 
 Morigérüs, 4, im. Complaisant. Syn.—Obséquidsts, indülgens. 
 
 Móriór, móréris, mórtüüs stim, mori. To die. Syn.—Emóriór, cádó, 
 Óbéó, occümbó, occídó, intéréó, exspiró. Phr—Animam reddó. 
 Vitam fündó. E vita exéó. Mortem óbéó. Morti dcciimbo. 
 Lümen vitalé deséró. E6 süb imbras. Süpremüm itér carpéré. 
 To die by a violent death. Syn.—Péréó, dispéréó, cádó, occídó, 
 cedér, Occidór, pérímór, máctór, stérnór, jügülór, confódiór. 
 Phr.—Néci occümbó. Ensé jácéó.. Vülnéré cádó. Puürpüréam 
 vomit ille inímam. Bello, Marté cádó. 
 
 Mórór, aris, àtüs stim, ari. To delay, to remain. Aülídé te fama est 
 véntó rétínénté móràri. V. Syn.—Démórór, immórór, cünctór, 
 céss6, hzré6, sübsistó, consistó. Phr—Mo6ras nectó. Grádüm, 
 gréssiim, cürsüm sist6, contínéó, comprímó. Figó pédem. Haid 
 mültà móratüs. To hesitate. Syn.—Tardó, dübitó, réfügió. 
 To dwell. Syn.—Máné&ó, versór. To retard. Syn.—Rémórór, 
 tàrdó, rétàrdó, détinéd, rétinéd, ténéó, mmpédió, sistó, inhibéd, 
 différó. | 
 
 Mors, mortis. f.' Death. Tim brévior dir& mortís apérta vía est. 
 Tib. Syn.—Fuünüs, letüm, intéritüs, fatüm, nex, Obitüs, exitüs. 
 Phr.—Extrémüs diés. Leti vis. Atra dies. Téermínüs Zvi. 
 Quem mortis timuit gradim. Mortis Ímagó. 
 
 Mortalis, is, & Mortal, doomed to die. Syn.—Pérítürüs, cádücüs. 
 Phr.—Morti debítüs. Obnóxiüs morti. 
 
 
 
272 
 
 UL 
 
 MORUS 
 
 
 
 
 
 Moris, i. f. A mulberry-tree. (See Appendix under list of Trees, 
 etc.) 
 
 Mos, moris. m. Custom, habit. 1llum adé6 placitisse ápibüs mirabéré 
 morém. V. Syn.—Üsüs, àssuétüdó, consuetüdó., Phr.— Prisco 
 dédüctüs 4b zvo. Témpüs pér ómné dedüctüs. Mos érát ànti- 
 quis. Nature, character. Syn.—Natürá, ingéniüm, indoles, 
 habittis. 
 
 Motts, is. m. Movement. S&pé pér assidtids languént méa brachia 
 méttis. O. Syn.—Pülsüs, impilstis, impétiis, actüs, jactattis. 
 Sentiment.  Syn.—Sensüs, afféctts. 
 
 Movéé, és, móvi, moótüm, eré. To move. Tali remigio navis se tarda 
 movébat. V. Syn.—Cómmóvéó, permóvéó, motó, ágó, agito, 
 pelló, impelló, quatid, quassd, concütió, cíiéó. To dance. See 
 Salto. To excite. Syn.—Cié6, excitó, provócó, impelló, lácéssó, 
 àccendó. To persuade. Syn.—Pérmóvéó, tangó, flectó, allició, 
 vincó. To medidate. Syn.—Volvó, vérs6, ágitó, moliór, aggré- 
 diíór, süscipió. 
 
 Mox. adv. Soon. Syn.—M6d6, cító, confestim, ilicét, Scitis, própére, 
 brévi, jamjam. 
 
 Mücró, onis. m. Point. Syn.—AÀcümén. The point of a sword. 
 Syn.—Aciés, cüspis. 
 
 Mügió, is, ivi & ii, itüm, iré. To bellow. Syn.—Immoügió. Phr.— 
 Mügitüs edó, do, cíéó. Mügitibüs airas, Ágros mmpléó. Moré 
 bóvis gémó. Sónant silve mügitibüs alte. To reecho. Syn.— 
 Immügió, rébóó, pérsónó. 
 
 Mülcéó, es, Isi, Isüm, éré. To caress.  Syn.—Pérmülcéó, ádülór, 
 blàndiór. Fig.—To charm. Syn.—Démülcéó, pérmülcéó, dé- 
 linid, leníó, mitigó, mollió, flectó, obléctó, récréó, réfició, fóvéó, 
 déléctó, àllíció. | 
 
 Mülctó, às, avi, atüm, aré. To punish. Syn.—Cástigó, dàmnó, 
 plectó. 
 
 Mülgéó, és, Isi, lsüm, éré. To milk. Phr.—Übérá prémó, préssó, 
 siccó, exsiccó. Mülgendo lac éxprímó. Disténta sicci übéri. 
 
 Müliébris, is, €. Effeminate, womanlike. Syn.—Féminéüs, imbellis, 
 debilis. 
 
 Miiliér, éris. f£. Ioman. Syn—Fémina. Spouse. See Uxor. i! 
 
 Muülticólór, Gris. adj. Many-colored. Syn.—Vérsicdlér, váriüs. 
 Phr.—Vário cóloré micans. Insignis váríó splendóré cólórüm. 
 Variis décóràtá cólóríbüs. 
 
 Miltipléx, icis. adj. Of several kinds. Syn.—Váriíüs, divérsiis, mül- 
 tüs, mültimódüs. 
 
 
 
949 MURUS 
 
 — 
 
 
 
 Mültitüdó, inis. f. Multitude. Syn.—Türbá, catérva, copíà, vis, 
 nümérüs, fréquéntia, cietüs. 
 
 Mültüm. adv. Much, very. Syn.—Mültá, valde, plürímüm, ábünde, 
 large. Phr.—Haüd médiócritér. Haüd lévitér. 
 
 Mültüs, 4, am. Many, much, abundant. Syn—Abindans, fréquens, 
 crébér, plürímüs, nümérosüs, innümérüs, miltipléx, longus, 
 magniis, ingéns, dénsiis, infinitüs. Phr.—Non paücüs. Haid 
 módicüs. 
 
 Mündüs, 4, am. Neat, clean. Syn.—Nitidüs, tersüs, pólitüs, laütüs, 
 cültás, pürüs. Phr—Labé, mácülis cáréns, nón sordídüs. Nüllis 
 sordibtis horrens, squalens. 
 
 Mündüs, i. m. The world. Syn.—Orbis. Phr.—Mündi fabrica, 
 machina, moles. Térrárüm Orbis. Ópüs mirabilé mündi. Maxi- 
 müs Orbis. Aétérni génitoris Spts. The world, that is, the 
 people in it. Syn.—Orbis, gentes, pópült. 
 
 Mania, orüm. n. Charge, function, duty. Syn.—Münüs, partés, 
 Offíciüm. 
 
 Münifícó, às, avi, atüm, aré. To present lavishly. Syn.—Münéró, 
 largiór. 
 
 Münimentüm, i. n. Fortification, defense. Syn.—Vallim, aggér, 
 propügnacülà, mürüs. 
 
 Münió, is, ivi & ii, itm, iré. To fortify. Longam mültà vi müniét 
 Albam. V. Syn.—Firmó, vàlló, sepió, defendó, tégó, protégó. 
 Phr.—Müniminé, aggéré, müro claüdó, circümdó, instrüó. 
 Proptignactla bello Tütà parant. 
 
 Mantis, éris. n. Gift, present. Quicünqué térré münéré véscimir. 
 H. Syn.—Doónüm, münüscülüm. Phr.—Münüs münéré pénsat. 
 Pingui donatts münéré. Duty, charge. Syn.—Officiim, müníà, 
 partes. . 
 
 Murmur, tris. n. Murmur, sound in general. Aspicé, ventósi céci- 
 derünt mürmüris aürz. V. Syn.—Soniis, sdnitts, süsürrüs, 
 frémitüs. Phr.—Süsürrüs, mürmür mollés somnos invitát, 
 suadét. Dülcé mürmíür suadét. Claüsóo fit gürgité mürmür. 
 Strépit Smnis mürmüré cáàmpüs. Magno misceri mürmüré 
 celim. Trémit ómnis mürmüre Olympis. 
 
 Mürmüró, às, avi, atim, àré. To murmur, to make a low sound. 
 Syn.—lmmürmüró, süsürró, sónó, frémó. Phr.—Miarmir, 
 strépitüm do, edó, cíéó, tolló. Aüràs, iethérà mürmüré cóm- 
 pléó, répléó. Inania mürmüràá miscent. To speak in a low voice. 
 Syn.—Süsürró, immürmüró, obmürmüró, müssó, mütió. 
 
 Mürüs, 1. m. City wali, wall in general. Divídímüs mürós ét müniá 
 pàndimüs arbis. V. Syn.—Moenia, àggér, moles, vàllüm, pro- 
 
MUS 274 
 
 CH. 
 
 
 
 pügnácülüm, münimén, münimeéntüm. Phr.—Mürorüm Agger. 
 Minimén miralé. Fastigia müri. Circümdátá müéníi müroó 
 Wall of a house. Syn.—Pariés. See Paries. Fig.—Fortifica- 
 tion, defense. Syn—Pré&sidiim, münimén, tütàmén, tutéla, 
 clypétis. 
 
 Mis, mürís. m. Rat. Syn.—Müscülüs, soréx. Phr—Feli dulcissima 
 preda. Frügüm diri lüés. Omnia corrodens. | 
 
 Müsícá, zc. f. Music. Syn.—Mélós, cántás. Phr.—Ars misica. 
 Ars cánéndi. Ars Phe&béa. Dülcíbüs módis móvens, deléctans. 
 Ánímós mülcens. Cüris anxia córdá lévans. Nüméri dülcisóni. 
 Poetry. See Carmen. ; 
 
 Maütabilís, is, é. Changeable. Sed flecti pótérit, mens ést mütabilís 
 ill Tib. Syn.—Mobilís, instabilis, váríabilis, incertüs, incón- 
 stans, lévis. Phr.—Maütari facilis. Vültü mutabilis. Miatabilé 
 péctüs. Verbo mütàntür amantés. 
 
 Muütabilitas, atis. f. Fickleness, constancy. Syn.—Mobilitas, incon- 
 stantia, lévitàs. 
 
 Muütatió, onis. f. Change. Syn.—Convérsió, cómmütatió, permü- 
 tatió, motüs. 
 
 Mütiló, as, avi, àtüm, aré. To mutilate, to cut. Syn.—Trüncó, 
 abscind6, àmpütó. See Lacero. 
 
 Mütó, às, àvi, atüm, aré. To displace. Et quotiés fessüm mütat 
 látüs. V. Syn.—Móv&6, ágó, trànsféró. To change. Syn.— 
 Commütó, immütó, vértó, convértó, ndv6, rénóvó, innóvó, 
 várió. (In the passive). To vary, to change. Syn.—Vertór, 
 convértór, trànsformór, àbéó, trànséó, fi6. Phr.—Nóvàm for- 
 mam, fígüràm, spéciém indüó, sümó, cápíó. Nulla ténent vétéris 
 véstigii formi. In spécíém translata nóvàm. In fáciém cón- 
 vérsa. 
 
 Mütüo. adv. Mutually, reciprocally. Syn.—Mütüe, mütüi, alternüm, 
 alternis, invicem. 
 
 Mitts, à, im. Mute, silent. Pléctra dóloré tácent; mütà dóloré lyra 
 est. O. Syn.—Elinguis, infans. Phr.—Lóqui nesciüs. Expérs 
 lóquela. Vocé caréns.. Ora quidem séd mütá gérens. Calm. 
 Syn.—Siléns, plácídüs, tranquillüs. 
 
 Myricà, ze. f. The tamarisk. (See Appendix under list of Trees, 
 etc.) 
 
 Myrrha (Marra), 2. f. The myrrh-tree. (See Appendix under list 
 of Trees, etc.) 
 
 Mystéria, orüm. n. Mystery. Rep arcana. Phr. — Scri 
 mystica. Arcana sacra. Rés sácr&. Sácrarüm pénétralia rerüm. 
 
 
 
219: NATURA 
 
 
 
 
 
 N 
 
 Niniá,z. f. Funeral chant. Absint inani fünéré neénie. H. Syn.— 
 Neenix (pl), quérelá. Phr.—Flebilé, feralé, fünéréüm carmén. 
 Fünébres quérelz. Lügübres cantus. 
 
 Nam. conj. For. Syn.—Énim, éténim, quippé, némpé, siquidém, 
 nimirüm. 
 
 Nànciscór, éris, nàctüs süm, isci. Yo discover. Syn.—Invénió, ré- 
 
  périó. To obtain. Syn.—Obtinéó, acquiró, compáró, conséquór, 
 asséquór. 
 
 Narcissüs, 1. m. The daffodil. (See Appendix under list of Trees, 
 
 neg eee.) 
 
 Nardis, 1. f. & Nàrdüm, 1. n. Nard. (See Appendix under list of 
 Trees, etc.) 
 
 Naris, is & Nares, iim. f. Nose. Inqué cava nüllüs stet tibi nàré 
 pilis. O. Syn.—Nasüs. Phr.—Qsua nàris fronti committitür. 
 Spiramina naris adiince. Narés à fronté rémissx. 
 
 Narr6, as, avi, atüm, aré. To relate. Hic étiam inventüm Priamo 
 narrabis Achillém. V. Syn.—Enarré, rénàrró, mémóró, cóm- 
 mémor6, référó, exponóÓ, dicó, pandó, ápérió, evolvó, explicó, 
 elóquór, récenséó, expédió, rétexó. Phr.—Paücá tibi éxpédiam 
 e mültis. Totam rem Ordíné pandam. Témpora nàrrando 
 falléré. Talia pérstabat mémóràns. Quid majora séquár? 
 
 NAscor, éris, nàtüs sim, nasci. To be born. Syn.—BEnascór, óriór, 
 gignor, créór, générór. Phr.—Acciípió vitàm. Vitam ingrédiór. 
 Ad lüminís aüras emittór. Edór in lücém. Vitalé lümén primüm 
 aspíció. To arise. Syn.—Sürgó, Óriór, exóriór, appàáréó, vénió, 
 adsüm. 
 
 Naàstürtium, fi. n. A kind of cress. (See Appendix under list of 
 Trees, etc.) 
 
 Nàsüs, i. m. Nose. Syn.—Naris, nàres. Phr.—Roràntem frigóré 
 nasum. Vigilanti stértéré nàso. Discernment, taste. Syn.— 
 Naris, ácümén. 
 
 Natio, Onis. f. Nation, people. Syn.—Géns, pópülüs, génüs. 
 
 Nato, às, avi, atim, aré. To swim. Vis, pütó, cüm libro, Marcé, 
 nataré tid. M. Syn.—N6, innó, innátó, denátó. Phr.—Aquas, 
 ündas, zquórá nátó, innd. Aquàs péctóré pülsó, férió. Pér 
 áquas férór. Reémigó sith ündàs. Sécd spimantém peéctóré 
 pontüm. 
 
 Natürá, x. f. Nature. Rérümqué nóvàtrix Ex ilis alias réparat 
 natura fígüras. O. Syn.—Vis nàtüralis. Vis natüri. Phr.— 
 
NATURALIS 276 
 
 
 
 Rérüm nàtürá. Rérüm párens. Rérüm natura créatrix. Qual- 
 ity, characteristic. Syn.—lngéniüm, vis, virtüs. 
 
 Naturalis, is, é. Natural. Syn.—Nativüs. Innate, inborn. Syn.— 
 Nativis, insítüs, innàtüs, inditis, ingénitüs, ingénératüs, 
 génüinüs. 
 
 Natis, i. m. Son. Syn.—Filíüs, proles, postéri. 
 
 Naüfrágíüm, ii n. Shipwreck. Phr.—Tristis jàctürá natfragii. 
 Naüfrágiüm facié, pátiór. Gürgité jàctó. Immérgér Aquis. 
 Navé fracta. Spümantibüs @quoris ündis obrüór. Médid jac- 
 tàtür gürgité navis. Disjéct& toto z:equóré classés. 
 
 Nauta, à. m. Sailor. Naützqué pér ómné Aüdàces máré qui cür- 
 rant. H. Syn.—Navitá, remex. Phr.—Naüticá pübes. Qui 
 rémos agitat. Pélagd vólitans.  Aequóràá vincens. Aéquora 
 cerula vérréns. 
 
 Navig6, as, avi, atüm, aré. To sail. Gens inimica mihi Tyrrhénüm 
 navigit Rquér. V.  Phr.—Nàvigó Rquér. Véntd nàvigó. 
 Aéquoré cürró. Véla fáció. Vias máris, itér velis tentó. Vada, 
 
  &quór sülcó, áró, sécó. Püppé viam fácíam. Pér c#riila férór. 
 In altàm véla dabant. 
 
 Navis, is. f. Boat, vessel. Quiequé pér advérsas nàvis cita dücitür 
 andas. O. Syn.—Navigitim, ratis, birémis, trirémis, libürná, 
 lembüs, cymba, lintér, classis, carina, prorá, pippis, pints, 
 abiés. Phr.—Pinéa tectá. Pontici pinüs. Crediti ventis. Jac- 
 tata pér quor. Quae vàsti sécát &quórá ponti. Navém solvó. 
 Cárinz vinctila làxó. Ostia tangó. 
 
 Navita, x. m. Sailor. Atque Omnis navita ponto Hümidá véla légit. 
 V. Syn.—Naütá, navigatér. Pilot. Syn.—Gübérnàtór, mágis- 
 tér, réctór, módératór, naüclérüs. Phr—Navis mágistér. Na- 
 valis cürsüs arbitér. Navém qui témpérat. Qui navém régit. 
 
 Ne. conj. & adv. No, not. A negative conjunction introducing clauses 
 of prohibition. Syn.—NoOli, cáve, parcé, ómitté (all with the in- 
 finitive ) . 
 
 Né. Enclitic (not translated). Syn.—Nim, án, ütrüm? 
 
 Nebula, &. f. Mist, vapor. Et mülto nébtl& circüm (gradientes) 
 Déa füdit imictü. V. Syn.—Vápór, nübés, nimbüs, caligé. 
 Nébülosüs, a, im. Misty, cloudy. Syn.—N übilüs, nimbósüs, obscü- 
 
 rüs, Opactis, ténébrosüs, caligans. 
 
 Néc. conj. Not, either. Syn.—Néqué, nón, nón....aüt. Not even. 
 Syn.—Ne....quidem, néc ipsé, nón ipsé. 
 
 Nécdüm. adv. Not yet. Syn.—Nóndüm. Phr.—Nón düm, nón 
 adhtic, néque ádhüc. 
 
 
 
271 NEQUITIA 
 
 
 
 
 
 vis - om we 
 
 Nécéssáríüs, à, tm. Necessary, inevitable. Syn.—Inelüctabtlís, 
 inevitábilis. 
 
 Nécéssitas, atis. £. Need. See Egestas. Destiny, fate. Syn.—Fatüm. 
 Phr.—Vis néscíá flecti. Nüllis ástrictá légibus. 
 
 Néctó, is, néxüi, nexüm, éré. To weave, to bind. Syn.—Conneéctó, 
 ligd, cólligó, vincid, nodó, stringó, constringó, conjüngó. Fig.— 
 Syn.—Innéct6, strüó. 
 
 Néfandiis, 4, im. Unspeakable, horrible. Syn.—Infaándüs, horren- 
 düs, néfaritis, scélérattis, scéléstüs, impits. 
 
 Néfàs. indecl. n. Wrong, crime. Syn.—Scélüs, crimén, flagítiüm. 
 Prodigy. Syn.—Infáàndüm, monstrüm. 
 
 Néglégéntia, zx. £f. Negligence. Syn.—Désidia, incürià, inertià, 
 ignaviá, pigrities. 
 
 Neglégó, is, exi, éctiim, éré. To neglect, to have no care for. Syn.— 
 Aspérnór, spérnó, témnó, cóntémnó, déspicid. Phr.—NOn cüró. 
 Párüm cüró. 
 
 Négó, às, avi, atum, aré. To deny. lpsé fátebantür séd réddéré 
 possé négabát. V. Syn.—Abnégó, dénégé, pérnégó, infíciór, 
 abnüó, rénüió. Phr.—Aió non. Manifésta négàré. 
 
 Négotiüm, ii. n. Business, occupation. Syn.—Rés, ópüs, ópérà, là- 
 bór, cürá, münüs, provincia. Phr—Aliéna négotiá cüró. 
 
 Némó, inis. m. No one. Vindictà Némó mágis gaüdet quam fémina. 
 J. Syn.—Nüllüs. Phr.—Non üllüs, non quisquam. Néc quém- 
 quàm fügiíó. 
 
 Nempé. adv. Forsooth, assuredly. Syn.—Scilicét, vidélicét, nimi- 
 rum, quippé, énim, sané. 
 
 Némis, Gris. n. Wood, forest. Némüs séclüsum in vallé rédüctà. 
 V. Syn.—Silvá, saltüs, lücüs. Phr.—Némórüm jam claüdité 
 saltüs. 
 
 Néó, és, névi, netüm, éré. To spin. Phr.—Vérso pollicé füsüm. 
 Lanam, fila, stamina, vellérá néó, tráhó, dücó, dedücó, torquéó. 
 Pénsa tráhó. Digitis ópüs sübigó. 
 
 Nequàm. indecl. adj. Worthless, vile. Syn.—Impróbüs, malts, flagi- 
 tíosüs, scélestüs. 
 
 Nequaquàm. adv. By no means. Syn.—Haüdquaquàm, minimé. 
 
 Néquéó, is, ivi & fi, itim, iré. To be unable. Syn.—Vétór, impédiór, 
 próhibéór. Phr.—Non quéó, nón possüm, nón váléó, nón 
 eváléó. Hatid süm potis. Haüd Sptts ést méa. Mihi nón fas 
 est. Non licét. Impar sim. Mihi nüllá pótestás. Non dattr 
 fácültás. Hatid mihi süffíciünt vires. 
 
 Nequitíá, x. f. Meanness, injustice. Syn.—Impróbitàs, scélüs, im- 
 piétas, sz#vitia. 
 
 
 
NESCIO 278 
 
 
 
 Nésció, is, ivi & ii, itüm, iré. To be ignorant. Nesció quis ténérds 
 ócülüs mihi fascinat agnos. V. Syn —Ignoró. Phr.—Süm 
 néscitis, inscitis, ignartis, rüdis. Me fügit. Habéo ignotüm. 
 Non mlhi compertum est. 
 
 Nesciüs, 4, am. Ignorant. Néscià méns hómínüm fáti, sortisqué 
 fütürz. V. Syn.—lIgnàrüs, nesciens, ignorans, rüdis. Unaccus- 
 tomed to. Syn.—Ignàrüs, indócilís, rüdis, insuétis, Ínassuetüs. 
 
 Néx, nécis. f. Violent death. Quam nécís artificés arte perire sua. 
 O. Syn.—Mors, fünüs, letüm, caedes. 
 
 Ni. conj. Unless. Bunk NIS. si nón. 
 
 Nidific6, as, avi, àtüm, aré. To build a nest. Sic vos non vobis 
 nidificatis, avés. V. Syn.—Nidüm, nidos zdifícó, lócó, strüó, 
 fingó, süspendó. Parva cübilíá, dómüm süspendó. Lütéos larés 
 figó. Cásam celsa süb trábé figó. 
 
 Nidüs, i. m. Nest. Cui dómüs ét dülces látébroso in pümicé nidi. 
 
 — V. Syn.—Nidülüs, cübiliá, técta, dómüs, lárés, pénates. Phr.— 
 Aviim cubilia, Lütéüm opis. Ramdsa hospitíá . Frondosa 
 dómüs. Nidüs alta arboré pendülüs. 
 
 Nigér, gra, grüm. Black. Et nigram máctábis évém, lücümqué ré- 
 visés. V. Syn.—Nigrans, atér, füscüs, fürvüs, püllüs, pícéüs, 
 Obscürüs, nócticólór. Phr.—Caliginé tinctüs. Atro cóloré im- 
 bütüs. Picé nigriór atra. Black-skinned. Syn.—Fiscis, atér, 
 üstüs, idüstüs, pérüstüs, picéüs, ndcticdlér. Phr.—Solé üstüs. 
 Adüsto corpóré. 'Tinctüs cóloré noctis. Mean. Syn.—Atér, 
 tétér, Iivídüs, málignüs, málüs. | 
 
 Nigrescó, is, éré. To become black. Syn.—Nigréó. Phr.—Nigro- 
 rem, nigrüm cólorém dücó, tràhó:. Nigrédiné, nigro cóloré 
 inficiór. To become obscure. Syn.—Obscürór, Ínhorrescó. 
 
 Nigró, às, avi, atüm, àré. T'o blacken. Syn.—Fuüscó, infüscó. Phr.— 
 Atro coloré infiíció, imbüó. 
 
 Nihil. n. indecl Nothing. Syn.—Nil, nihilüm. Phr.—Non quid- 
 quam. Res nulla. As an adv. Syn.—Minimé, néquaquam. 
 Nihilomínüs. adv. None the less. Phr.— Nihilo sécitis. Non séciiis. 
 
 N6n minis. 
 
 Nimbosüs, a, im. Stormy, rainy. Syn. —Imbrifér, plivialis, plüvíüs, 
 plüvíosüs, nübifér, prócellosüs. 
 
 Nimbüs, 1. m. Rain-storm. Syn.—Imbér, plüvii, prócellà. Cloud of 
 dust. Syn.—Nübes, glóbüs, türbó. 
 
 Nimirüm. adv. To be sure, certainly. Syn.—Némpé, quippé, sané, 
 scilicét, vidélicét. 
 
 Nimis. adv. Too much. Syn—Nimitim, immddératé, immddicé. 
 Phr.—Extra módüm. Pr&tér, siipra módüm. Nimi6 pliis. Plüs 
 cquo, plüs jüsto. 
 
 
 
Lgs NOBILITAS 
 
 
 
 Nimiüs, 4, im. Too great, excessive. .Syn.—Immódératüs, immódi- 
 cis, majér. Phr.—Módüm excedens. Nimis màgnüs. Aéqud, 
 justo major. 
 
 Ningit. impers. 7f is snowing. Phr.—Nix ccel6 cécidit. Jam spar- 
 sérát H&md Brümá nivés. Sparsit in arva nives. 
 
 Nisi. conj. Unless. Syn.—Ni, si non, nisi si. Except. Syn.—Prà&tér, 
 excéptüs. 
 
 JNitéó, és, ti, eré. To shine, to be brilliant. Et nitét indüctó candida 
 barba gélü. O. Syn.—Splendéó, lücéó, fülgéó. Phr.—Candidá 
 ora nitent. Nitet diffüso laminé coelüm. 
 
 Nitidüs, 4, im. Shining brilliant. Syn.—Niténs, spléndéns, lücens, 
 lücidüs, spléndidtis. Phr.—Ariés nitídissimüs aüro.  Criné 
 niténs. Nitidas ostendé cólümnaàs. Polished. Syn.—Léevis, 
 pólitüs. Shining with the freshness of youth. Syn.—Niténs, 
 füorens. Healthy, sleek. Syn.—Nitens, pinguis, Ópimüs, laütüs. 
 Rich, opulent. Syn.—Laütüs, splendidüs, ópülentüs, divés. 
 
 Nitór, Oris. m. Splendor. Et nitór in tacita lücé diürnüs érat. O. 
 Syn.—Lüx, lümén, spléndór. Phr.—Nitór ignéüs Gris. Nüllüs 
 tota nitór in cüté. 
 
 Nitór, €ris, ss stim & xüs stim, ti. To strive. Nitímür in vétitüm 
 sempér, cüpímüsqué négata. O.  Syn.—Adnitór, cónnitór, 
 enitór, conór, contendó, láboró, moliór. To lean upon. Syn.— 
 Innitór, incümbó, fülciór, süstíncór. 
 
 Nivalis, is, €. Snowy. Syn.—Nivosüs, nivéüs, ninguiídüs, glacialis, 
 gélidis. 
 
 Nivéüs, 4, im. Snowy. See Nivalis. White as snow. Syn— 
 Nivalis, àlbüs, candens, càndídüs, cantis, lactétis, ébürnüs. 
 
 Nívosüs, 4, im. Snowy. See Nivalis, Niveus. 
 
 Nix, nívis. f. Snow. Nivés mollít aquaticiis Aüstér. O. Syn.— 
 Prüiná. Phr—Nivéts hümór. Gélídüs hümór. Nivéi flocci. 
 Nivéà vélléra. Nix amiila lane. Concrétüs imbér. Coslo dé- 
 lapsá, in campos descendens. Tectá tégens. Agros albo velléré 
 indüens. Nix àcri gélü. Nivibüs aüctá. Cüm nix alta jacét. 
 Vides üt alta stet nivé candidtim. 
 
 Nobilis, is, é. Well-known. Syn.—Notüs. Famous. Syn.—Claris, 
 célébér, égrégitis, éximits, illiistris, insignis, inclytüs. Of noble 
 birth. Syn.—Générosüs. Phr.—Nobilítaté paréns. Ortü nobilis. 
 Générosi sánguinis. Priclàrà stirpé. Nobili 4 sanguiné. Tro- 
 jàno à sanguiné claris. 
 
 Nobilitas, atis. f. Fame. See Fama. Nobility. Syn.—-Stémmátá, 
 génüs,.nomén, próávi Phr.—Généris, nominis àntiquitàs, 
 vétüstaás, fama, gloria. Nobilitatis hónos. Nobilé stémma. Non 
 
NOBILITATUS 280 
 
 
 
 obscura dómüs. Ampla é sànguíné prisco. Nobility of character. 
 Phr.—Générosüs ánimüs. Mens éxcélsa, süblimis. Sensüs alti. 
 Pectüs nobilé. 
 
 Nobilítatüs, a, im. Celebrated. Syn.—Nobilis, célébrátüs, insignitüs. 
 
 Nócéó6, es, ti, ittim, eré. To harm.. NOcté ndcént pote, síné nóxà 
 lücé bíibüntür. O. Syn.—Liédó, óbsüm, offició. Phr.—Dàmnoó 
 sum. Damnim, détriméntim afféró, importó. Lingua füit 
 damno. Nócüit téméraria virtüs. Haüd ignàrá nócendi. Millé 
 nócendi artés. 
 
 Noctua, #. f. The owl. (See Appendix under list of Birds.) 
 
 N6d6, às, Avi, àtüm, aré. To bind, to twist into a knot. Cui phárétra 
 ex aiird, crines nodantür in aürüm. V. Syn.—Innodó, ligé, 
 néct6, innéctó, néxó, vinció, révinció. Phr.—In nodos fáció. 
 Nodis implícó. 
 
 Nodüs, i. m. Knot. Nécté tribüs nodis ternos, Ámárylli, cólores. V. 
 Syn.—Ligàmén, néxüs, vincülüm, vinclüm.  Phr.—Máníbüs 
 nódos divelléré téntat. Nodos mánü didücéré. 
 
 NOoló, non vis, nolüi, nollé. To be unwilling. Syn.—Abnüó, négó, 
 récüsó, détréctó, Obstó, répügnó, réfügió, avérsór. Phr.—Non 
 plácét. Invita Minérva. ' 
 
 Nomén, inis. n. Name. Phr.—Aviti nominis herés. Dédictim 
 nomén ab Anco. Notüs mihi nomíné tàntüm. Romanam éx- 
 tinguéré ndmén. Reputation, fame. Syn.—Fama, hónór, gloria, 
 décüs, laüs, titülüs. Race. Syn—Géntis, gens, stirps. Title of 
 a book. Syn.—Titülüs. | 
 
 Nomínó, às, avi, atim, àré. To name. Syn.—Dicó, vócó, appelló, 
 nüncüpó. Phr—Nomén do, àddó, tríbüó. Nominé dicó. Sic 
 illos nomíné dicünt. 
 
 Non. ‘adv. Not. Syn.—Haüd, néc, néqué, haüdquaquam, néqua- 
 quàm, néquicquam, nihil, nil, minimé, nisquam, minus, málé. 
 
 Nonaginta. Ninety. Syn.—Nongintá, nóvem deni. 
 
 Nondüm. adv. Not yet. Syn.—Nondüm étiam, néqué ádhüc, non 
 adhtic, non hacténüs. 
 
 Norma, #. f. Rule. Syn.—Régiila, lex. 
 
 NOsco, is, novi, notiim, éré. To know. Nülláqué mortalés, prater 
 sua littórà, norant. O. .Syn—Cogndsco, scid. To recognize. 
 Syn.—Agnoscó, ndscitd. eine 
 
 Nota, ze. f. Mark, sign. Syn.—Signüm, insigné, argümentüm, indi- 
 ciüm, véstigiiim. Phr.—Notam síné vülnéré fecit. Figéré denté 
 nótàs. Nondüm dé péctóré c&dis Excésséré nótz.. Stain. Syn.— 
 Labés, mácülá. 
 
 
 
281 NUBILUS 
 
 
 
 Notescó, is, notüi, éré. To become known. Syn.—innotéscó, nóscór, 
 vülgór, ápériór, compériór. Phr.—Notüm, pálam fit. In noti- 
 tíam vénit. To become celebrated. Syn.—Inndtéscé, cláréscó, 
 inclaréscé, notiis fió. 
 
 Noto, às, avi, àtüm, aré. To mark, to sign. Signó, insignió, dis- 
 tinguó, designó. To stain. Syn.—Mácüló. To remark, to notice. 
 Syn.—Adnótó, óbsérvó. 
 
 Notts, i m. South-wind. SiN pai Afrícüs. Phr.—Madidis 
 Notts evólát alis: Mádidüs tépído sibilat oré Notts. Tristiqué 
 rosaria pallént Usta Noto. | 
 
 Novéllis, 4, im. New, young. Syn.—NÓvüs, ténér, ténellüs, récens. 
 
 Nóvissímüs, 4, im. Last. Syn.—Extrémüs, ültímüs, pdstrémts. 
 Phr.—Horá nóvissimà. 
 
 NÓvÓ, às, avi, àtüm, àré. To renew. Vota Sérvati fácímüs méritos- 
 qué nóvàmüs hónores. V. Syn.—[Innóvó, rénóvó, instaüró, 
 réfició, répáró. 
 
 Nóvüs, 4, im. New. Syn.—Récens. Renewed. Syn.—Nóvaàtüs, 
 rénáscéns, instaiiratis. Unknown. Syn.—lgnotüs, insuétts, in- 
 solittis, inaüditüs, mirüs. 
 
 Nox, nOctis. f. Night. Nox atra cava circimvolat ümbra. V. Syn. 
 —'[énébrz, cáligó. Phr.—Noctis, nóctürnüm tempüs. Obscürz 
 nOctís imagd. Látébrosx témpdra noctis. Plácídüm somni 
 témptis. NOx àccommódàá fraüdi. Lüdo dücéré noctem. Noc- 
 tém dücéntibüs àstris. Diém nox abstülit atra. Nocté süpér 
 média. Cicà caliginé noctis. Solé látenté. Cüm sol océáno 
 sübést. Colüm nox atra ténét. Siné sidéré noctes. Tellus 
 absconditür ümbris. Et nócté tégüntür Spaca. 
 
 Noxa, à. f. Damage, loss. Syn.—Dàmnüm, málüm. Fault. Syn.— 
 Cülpà, delictüm. 
 
 Noxíüs, 4, im. Hurtful. Syn.—NóÓcitürüs, nócivüs, nócens, nócüüs, 
 dàmnosüs, inimictis, inféstis, perniciosüs, gravis, incóommódüs, 
 importünüs, éxitidstis, exitialis, fünestüs, tristis. 
 
 Nübes, is. f. Cloud. Obscüramqué trahi vento mirabéré nübém. V. 
 Syn —Nébüli, nimbüs, nübili, nübecülà. Phr.—Türbó picéts. 
 Caligó picéa. C&lim Obscüro amicti. Imbré gravida. Condita 
 nübé dies. Nübé cava spécülantür amicti. Cloud of dust. 
 Syn.—Nébülá, nimbüs, glóbüs, türbó. 
 
 Nübilüs, 4, im. Cloudy. Syn.—Nébülosüs, nimbosüs, atér, nigér, 
 nigrans, Obscürüs, caligínosüs, ténébrosüs, cxcüs, Spaciis, 
 picéüs. Phr.—N übíbüs, nimbis dénsüs, gravis, spissüs. Caliginé 
 dénsüs. 
 
 e 
 
NUDO. 282 
 
 
 
 Nüdó, 4s, avi, àtüm, àré. To disrobe. Syn.—Dénüdó, exüó. To 
 despoil. Syn.—Spólió. To expose. Syn.—Detégó, pando, 
 ápérió. j 
 
 Nüdüs, 4, im. Naked. Syn.—Nüdàtüs, exütüs, spólíatüs, détéctus. 
 Phr.—Tégminis expers. Vésté cáréns. Nüdüs mémbra. Pósità 
 vésté. Pósiíto vélaminé nüdüs. Nüdà génü. Discovered. Syn.— 
 Nüdatüs, indpértis, ápertüs, detectüs. Despoiled. Syn.—Nu- 
 dàtüs, spólíatüs, cárens. Without ornament. Syn.—Simpléx. 
 
 Nügàatór, oris. m. Trifler. Syn.—Nügàx, cessatór, méndax, vani- 
 lóquüs, garrülüs, ineptüs, loquax. 
 
 Nügór, aris, atüs süm, ari. To trifle. Syn.—Otiór, lascivio. 
 
 Nim. adv. Introducing a question that supposes a negative answer, 
 (not to be translated). Syn.—Nümquid, nonné, an, anné. 
 Nümén, inis. n. Divine will. Phr.—Déi, divinüs nütüs. Divina vis, 
 potéstas, volintas. Déi nón vidlabilé nümén. Süpplex tia 
 
 numina poscó. Méo siné nümíné. 
 
 Nüméró, às, Avi, atüm, àré. To count, to enumerate. Syn.—Enü- 
 méró, dinüméró, censéó, pércenséó, récenséó, compütó, süppüto. 
 Phr.—Nüméro comprendó. Bisqué dié nümérànt ambo pécis. 
 Nümérümqué référré. Nümérüm cüm navibtis zquàát. To pos- 
 sess. Syn.—Habéé, possidéó. To estimate. Syn—Cénséo, 
 annüméró, zstimo. 
 
 Nümérosüs, 4, im. Numerous. In ténébris nümérosos ponéré 
 gréssüs. O. Syn.—Plürimüs, fréquéns, mültüs, muültiplex, 
 densüs, cónfertüs. 
 
 Nümérüs, i. m. Number, crowd. Syn.—Vis, mültitüdó, türbá, 
 agmén. Phr.—Explebo nümérüm. Rank. Syn.—Ordó. Rhyme, 
 metre, verse. Syn.—Métrüm, carmén, módüs, módi. Phr.— 
 Nüméri legé sólüti. 
 
 Nümismá, atis. n. Piece of money. Syn.—Aés, nümmüs, mónetá. 
 
 Nümüs & Nümmiüs, i. m. Piece of money. Syn.—Nümismá, pécüníá, 
 monéta, dénaritis, séstertíüs, aüréüs, aüréólüs. Phr.—Sümmá 
 nümmorüm.  Nümmorum  effündéré saccos. Créscit amor 
 nummi 
 
 Nünc. adv. Now. Syn.—Jàmmódó, jam nünc, jamjam, hoc tempóré, 
 prasenti temporé. 
 
 Nüncüpó, às, avi, atüm, aré. To call, to name. Syn.—Dicó, nomínó, 
 vÓcÓ, vócitó. 
 
 Nunquam. adv. Never. Syn.—Non ünquaàm. Nüllo témporé. Nüllo 
 in avo. 
 
 Nüntíó, às, avi, atüm, aré. To announce. Dim sàcrá sécündüs 
 árüspex nüntiét. V. Syn.——Annüntió, denüntíó, rénüntió, ré- 
 
 
 
 ae 
 
 
 
283 OBEDIO 
 
 
 
 féró, deféró, répdrtd, móné&ó, signifícó, indicó, narró. Phr.— 
 Mandata réferré. Nüntià réferré. 
 
 Nüntiüs, fi. m. Message, news. Syn.—Nüntíüm, rümór, fama. 
 
 Nüntíüs, ii; m. Messenger. Dixérát et velox jam nüntiüs astra 
 ténébat. Phr.—Sérmónüm magistér. Qui dicta, facta, mandata 
 .défért, référt. Qui varias itqué réditqué vías. Crébérqué ré- 
 cürrit nintitis. Référes ergo hzc. 
 
 Nüpér. adv. Lately. Syn.—Récens, modo. Phr.—Non (or) haüd 
 pridem, non ita pridem, nec düdüm. 
 
 Nuptiíz, arüm. f. Nuptials, marriage. Syn.—Hyménidüs, cónjügiüm, 
 connübíüm, nüptüs. Phr.—Sácrá jugalia, connübialíá, nuptiali. 
 Jigalés ted&. Thalami füedüs sócíalé. Nuüptías célébraré, 
 
 Nüptíalis, is, é. Nuptial. Syn.—Connübíalis, conjigialis, jügalis. 
 
 Nütó, às, avi, atüm, aré. To nod. Attollünt capita et süblimi vérticé 
 nütant. V. To totter. Syn.—Lábó, lábascó, títübó, vacilld, 
 móvéór, agitér. Phr.—Rüinam, lapsim mínór. In rüinàm 
 tendó. To incline. Syn.—Flüctüó, vácilló, títübó. 
 
 Nüutríó, is, ivi & ii, itüm, iré. To nourish. Nitriérat Lycia, pari- 
 basque Ornavérat armis. V. Syn.—Alé, pascd, édiicdé, fóvéó. 
 Phr.—Aliménta do. Dapibts, cibis fóvéó. Dapibiis mémbra 
 fóvét. 
 
 Nütrix, icis. f. Nurse. Indé lüpie fülvó nütricis tegminé letüs. V. 
 Syn.—Altrix, nütricülà. Phr.—Püéri fidissima cüstos. 
 
 Nüutüs, i. m. Nod. Syn.—Note, signa. Phr.—Vültüs signüm. 
 Cápitis gestüs. Nütü totüm tréméfécit Ólympüm. Wish, will. 
 Syn.—VÓOlüntàs, arbitriüm, nümén. 
 
 
 
 O 
 
 Ob. prep. Before. Syn.—Anté, prie. On account of. Syn.—Proptér, 
 caüsa, ergo, gratia. 
 
 Óbàmbüló, às, avi, atüm, aré. To walk around, Syn.—OÓbéó, cir- 
 
 . cüméó, circümàambüló, incédó, circümvolvó, spátiór. 
 
 Obc#c6, às, Avi, atüm, àré. To blind. Syn.—C&cé, excicó. 
 
 Obdücó, is, xi, ctüm, éré. To cover, to place around. Et ségétém 
 dénsis obdücünt sentibüs herbx. V. Syn.—Céndé, tégó, cón- 
 tégó, Ópérió, occültó. 
 
 Obdüréscó, is, üi, éré. To become hardened. Syn.—Indüréscó, in- 
 dürór, düréscó, rigéscó. 
 
 Obdüró, as, avi, atüm, aré. To persist. Syn.—Düró, indüréscó. 
 
 Obéedió, is, ivi & ii, itüm, iré. To obey. Syn.—Pàréó, óbtémpéró, 
 séquór, obséquór, aüdió. Phr.—]üssá, mandata, pricepti ci- 
 
 
 
OBEO 284 
 
 
 
 pésso, pérfíció. Monitis pàréó. Non sécüs ac jüssi facitint. 
 Jussa viri fácíünt. Quo dura vócat fortüná, séquamir. 
 
 Obé6, is, ivi & ii, ítüm, iré. To go in front of, to oppose. Syn.— 
 Incürró, Occürró, intervénió, Objiciór. To go around. Syn.— 
 Circüméó, Obambul6, lüstró, pérerró, perlüstró, pércürró, 
 Obérr6, pervágór, métidr, permetiór. To visit. Syn.—Adéó, 
 visÓ, invisó. To exercise. Syn.—Adé6, pérágó, pérfició, exsé- 
 quór. To die. See Morior. 
 
 Obésis, 4, im. Fat, stout. Syn.—Pinguís, ópimüs, crássüs. 
 
 Obéx, icis (objícis). m. Obstacle. Syn.—Obstacitliim, impédimén- 
 tim, répagülüm, mora. Phr.—Oppósità moles. Objicé firmo 
 claüdüntür port. Dike, mole. Syn.—Moles. 
 
 Objició, is, jéci, jectüm, éré. To place in front of, to oppose. Obji- 
 ciünt équités sése ad divortiá nota. V. Syn.—Opponó, inter- 
 jíció, objectó. Phr.—Objiciunt clypéos ad téla. To offer, to 
 present. Syn.—Offéró, porrigó, afféró, exhibéó. To expose. 
 Syn.—Objeéctó, exponó, prdjicis. 
 
 Objürgatió, onis. f. Reprimand. Syn.—Castigatió, répréhensió, in- 
 cüsatió, inséctatíó. Phr.—Dictá, vérba sévéra, A4mara, aspérá, 
 dura. Sévére voces. Vox pléna mínàrüm. 
 
 Objürgó, às, avi, atüm, aré. To reprimand. Syn.—Argüó, incrépó, 
 incüsó, répréhendó, castigó. Phr.—Vérbis castig6, insectór. 
 Sévéris vocíbüs invéhór. 
 
 Obléctó, as, avi, atüm, aré. To please, to delight. Obléctant dülci 
 me carminé. Cat. Syn.—Délécté, récréó, jüvó. 
 
 Obligó, as, àvi, àtüm, aré. To bind around. Syn.—Liígó, circüm- 
 ligó, constringó, Obstringó, obnectó. Fig.—T'o oblige, to bind. 
 Syn.—Deévinció, obstringó. 
 
 Oblinó, is, ivi & evi, itim, inéré. To smear, to soil. Circümlinó, 
 illínó, intingd, imbüó, inficid, tingó, obdücó. 
 
 Obliquó, às, avi, atüm, aré. To turn, to bend in another direction. 
 Obliquatqué sinüs in ventum 4c talia fatür. V. Syn.—Flectó, 
 infléctó, torquéd. Phr.—In obliquüm fléctó. Pavéntés obliquavit 
 équos. 
 
 Óbliquüs, 4, im. Oblique, crosswise. Syn.—Transvérstis, Bending, 
 tortuous. Syn—Sintiosts, flexüs, cirvattis, tortüs. Fig— 
 Jealous. Syn.—Limüs, transvérstis, invídüs, invidiosüs. 
 
 Oblitéró, às, avi, atüm, aré. To efface. Syn.—AÀbóléó, deléó. 
 
 Obliviscór, éris, blitüs süm, visci. To forget. Syn.—Dédiscó. Phr. 
 —Non mémini, non récordór Me fügit Sam immémór. 
 Anim6, péctóré decidit. Elapsum est ex ánímo. Ex ánimo 
 deléré. Caüsae irárüm, seviqué dólores Excidérant animé. 
 
 
 
285 OBSCURUS 
 
 
 
 
 
 Oblóquór, éris, cütüs stim, qui. To contradict. Syn.—Advérsér, 
 contrádicó, Obsistó. To interrupt. Syn.—Obstrépéd, interpelló. 
 To speak, to sing. See Loquor, Cano. 
 
 Obmürmüró, às, avi, atüm, aré. To murmur against. Syn.— 
 Obstrépó, rémürmüró. Phr.—Contra mürmüró. 
 
 Obmiitéscd, is, mütüi, éré. To remain silent. Pressoque obmuütüit 
 
 óré, Syn.— Miitéscd, immütescó, síléó, tácéó, obticéó, contícéscó, 
 
 rétícéó. Phr.—Vocém dóloré, métü prémó, réprímó. Aspéctu 
 
 Obmütüit àmens. Vox faücibüs hzsít. Linguam sit vérba ré- 
 
 linquünt. Médiaque in vocé résistit. 
 
 Obnitór, érís, nisüs & nixüs stim, niti. To resist. Néc nds obniti 
 contra, nec tendéré tàntüm. V. Syn.—Rénitór, obsistó, oblüc- 
 tór. Phr.—Contrà nitór. 
 
 Obnóxiüs, 4, im. Culpable, faulty. 'Türpi mens est obnoxíá cülpz. 
 O. See Noxius. Exposed to. Syn.—Expósitüs, objeéctüs, 
 Obviíüs. Submissive. Syn.—Sübmissüs, demissüs, süpplex, süb- 
 jécttis, sübditüs. 
 
 Oboriér, iris, Ortüs sim, óriri. To arise, to begin to appear. 
 Inde übí sol ridíis térram dimévit Óbortis. L. Syn.—Orior, 
 éxsürgó, nàscór, 4pparé6. Phr.—Liacrimis affatür óbortis. 
 
 Obrépé, is, si, tim, ér& To creep up, to approach stealthily. Ad 
 Optatos Gbrépére hdndrés. H. Syn.—Repó, àdrépó, irrépo. 
 Phr.—Tácite, sénsim adrépo. 
 
 Obrüó, is, ii, ütüm, éré. To cover with earth. Syn.—Defódió, in- 
 fódió, condó, récondó. To cover. See Tego. To engulf. See 
 Mergo. To overwhelm. Syn.—Prémó, opprímó, confició. 
 
 Obscoenüs, 4, im. Ill-omened. Syn.—Infaüstüs. Unclean. Syn.— 
 Immündüs, fdiis, türpís, sordídüs. Obscene. Syn.—lmpürüs, 
 incéstiis, spürcüs, flagitidsis. 
 
 Óbscüró, às, Avi, atüm, àré. To obscure. Syn.—tindbsciiré, inimbro, 
 óbümbró, obnübiló, Spacd, cdndé, tégó, occültó, obrüó. Phr.— 
 Ténébris condó. Diém sübtexó. Nocté, cáligíné involvó. Téné- 
 bras ingémínó. 
 
 Obscürüs, i, im. Obscure, dark. Syn.—Atér, nigér, nigrans, cáli- 
 gans, caligindstis, nübilüs, Spactis, pícéüs, ümbrosüs, spissüs, 
 densüs, horrens.  Phr.—'Ténébris, caliginé densüs. Caliginé 
 dénsüs Óópàca. Lücis et Phübi inscíüs. Nox siné sidéré. Solé 
 cáréns. Visi süb obscürüm néctis. Unknown. Syn.—lgnotüs, 
 ignórátüs. Difficult to comprehend. Syn.—Abditiis, incertüs, 
 ambígüüs, czectis, perplexüs, impléxtis. Lowly, obscure. Syn.— 
 Hümilis, ténüis, ignobilis. 
 
OBSECRO 286 
 
 
 
 Obsécró, às, Avi, atüm, aré. To beseech, to pray. Syn.—Obtéstór, 
 précór, oró, rógó. 
 
 Obséquiosüs, 4, im. Obsequious, complaisant. Syn,—Obsé€quéns, 
 dbnOxitis, sübmissüs, Officidstis, morígérüs, indulgens, fámülans. 
 
 Obséquitm, ii. n. Indulgence. Syn.—Fácilítas, indülgentià. 
 
 Obséquór, érís, écütüs süm, séqui. To obey. Syn.—Obedió, obsé- 
 
 .. cündó, pàréó, obtempéró, cédó, indülgéó, fámülór, insérvió, 
 fávéó. 
 
 Obsérvantia, x. f. Regard, consideration. Syn.—Hoónór, vénéràtió. 
 
 Obsérvó, às, avi, atüm, àré. To observe. Syn.—Sérvé, nótó, ex- 
 ploré, spécülor, táéór, contemplór. Phr.—Atténtis ócülis lüstró, 
 contémplór. 
 
 Obsés, idis. m. Hostage. Syn.—Prà&s, vas, pignüs, sponsor. 
 
 Obsidéó, és, edi, éssüm, ére & Obsidó, is, edi, ésstim, éré. To be- 
 siege. Syn.—Oppügnó. Phr.—Obsidioné, Sbsidid müros, maníá 
 prémó, cingó, claudó. Milité cingo ürbem. Pósitis castris cingo 
 ürbem. Müris àgmíná àdmóvéó. Portis adstó. ltilos obsidéré 
 fines. To take, to hold. Syn.—Ténéó, obtínéó, occüpó. To 
 oppose. Syn.—Obstó. 
 
 Obsidió, onis. f. Siege. Syn.—Obsídiüm, oppügnatió. 
 
 Obsistó, is, stíti, éré. To stand in front. Syn.—Obsidéó, cónsistó, 
 mánéó, sto. To oppose. Syn.—Obstó. Phr.—Obsistéré ventis. 
 Fügienti obsistéré. 
 
 Obsoléttis, 4, im. Old, superannuated. Syn.—Désuétis, vétüs. See 
 Vetus. Dull. See Sordidus. 
 
 Obstinatüs, 4, im. Obstinate, inflexible. Syn.—Constans, firmüs, 
 dürátüs, pértinax, pérvicax, indócilis. Phr—Flécti nésciüs. 
 Propósiti nímiüm ténàx. Cui Obstínatá, obdüratá méns. Péctüs 
 obdüratüm. Cui dara stipérbia. 
 
 Obstó, às, iti, 4ré. To oppose, to stand in front. Obstitit in médía 
 candida tirba via. O. Syn.—Obsistó, obsidéó. Phr.—Sto, con- 
 sistó ànté, contra. To resist. Syn.—Obsistó, rénitór, Obnitór, 
 rélüctór, résistó, immpédió, vétó, mórór. Phr.—Dolor àrtíbüs 
 Obstát. To contrast. Syn.—Discrépó, discordó, pügnó. 
 
 Obstringó, is, inxi, ictüm, éré. To bind tightly. Syn.—Adstringó, 
 constringó, devinció, obligó. To bind one with a promise. Syn. 
 —Obligé, dévinció. 
 
 Obstrüó, is, üxi, üctüm, éré. To block up, to barricade. Syn.— 
 Obtüró, óbséró, przeclüdó. 
 
 Obstüpéó, és, i, eré. To be amazed. Obstüpüit primo àspectü 
 Sidonia Dido. V. Syn.—Obsttpéscd, stüpescó, mirór. Phr.— 
 Obstüpüére animi. 
 
 
 
 
 

 
 287 OBVIUS 
 
 
 
 
 
 Obtégó, is, xi, éctüm, éré. To cover, to conceal. Syn.—Contégó, 
 Ópérió, tégó. 
 
 Obténdó, is, di, sim, éré. To present before. Proqué viro nébülam 
 et ventos obtendére inanés. V. Syn.—Objició, opponó, prz- 
 tendó. To pretend. See Pratendo. 
 
 Obtéró, is, trivi, tritüm, éré. To bruise, to crush to pieces. Syn.— 
 Attéró, contéró, téró, concülcó, elidó. To crush under foot. 
 See Calco. 
 
 Obtestór, aris, atüs süm, ari. To implore. Ipsum Obtéstemür, véni- 
 amqué rógémüs ab ipso. V. Syn.—Obsécró, imploró, oró, rógó, 
 précór. To call to witness. Syn.—Testór. 
 
 Obtinéd, és, üi, tentüm, eré. To take, to hold. Syn.—Ténéé, dcctipé, 
 hábéó, possídéó. To obtain. Syn.—Asséquór, conséquor, ádipis- 
 cór, impétró, acquird. 
 
 Obtingit. impers. /t happens. Syn.—Advénit, obvénit, contingit, 
 accidit. 
 
 Obtréctó, às, àvi, àtüm, àré. To speak enviously. Syn.—Deétráhó, 
 cárpó, inséctór, cálümniór, málédicó. 
 
 Obtrüncó, às, avi, atam, aré. To behead. Excipit incaütüm pátrias- 
 que Obtrüncát ad aràs. V. Syn.—Trüncó, detrüncó. Phr.— 
 Cápüt, collüm, cervicem énsé, ferro, gládio czedó, récidó. Cápüt 
 à cérvicé révelló. Cápüt ex hüméris aüféró. Ferroqué sécat 
 péndéntia collo. Abscissa düorüm süspendit capita. Impiíüm 
 ferro démétit cápüt. Cápüt ensé rétaré. 
 
 Obtüró, 4s, àvi, atüm, àré. To close, to stop up. Syn.—Obstrüó, 
 ferro demétit cápüt. Cápüt ensé rótaré. 
 
 Obtütüs, iis. m. Look, regard. Syn.—Aspéctis, visás. Phr.—Défixa 
 Obtütü ténét Gra. Obtütü tácito stétit. 
 
 Obümbró, às, àvi, atüm, aré. To shadow, to darken. Palmaqué 
 véstibitlum aüt ingens dléastér óbümbrét. V. Syn.—üÜmbró, 
 ínümbró, obtégó, obscüró. To disguise. Syn.—Celó, tégó, dis- 
 símüló. 
 
 Obvérsór, aris, atüs sim, ari. To present oneself before. Syn.— 
 Süccürró, Occürró, sübéó. 
 
 Obvérté, is, ti, süm, ér& To turn towards. Obvértànt pélágo proras. 
 V. Syn.—Opponó, objíició. 
 
 Obvíüs, 4, im. That which comes or goes in front of. Haüd minis 
 Aenéas tortüs légit obviüs orbes. V. Syn.—Occiirréns. Obviis 
 (or) obvíam &ó. To meet, to go to meet. Phr.—Obvíüs pro- 
 cédó, accédó, prodéó, vénió, occürró. Vénienti occürró. Obviüs 
 ardenti sese tülit. Sese tülit Obvíá silva. 
 
OCCASIO 288 
 
 
 
 Occasió, Onis. f. Opportunity, occasion. Rapiamus, amici, Occa- 
 sioném dé dié. H. Syn.—Ansa, fortina. Phr.—Commddim, 
 óppórtünüm, àptüm, iddnéim, déxtrüm témpts. Occasió fürtim 
 labitir. Capto témporé. Vénit écce Sptabilé tempüs. Brévis 
 ést Occáslió lücri. 
 
 Occásüs, is. m. Downfall, ruin. Syn.—Clades, rüiná. Sunset. Phr. 
 —SOlis óbitüs. Sol occidens. 
 
 Occidó, is, idi, àsüm, éré. To fall. Syn.—Cádó. To die. Syn.— 
 Occümbó, intéréó, péréó. 
 
 Occidó, is, idi, isüm, éré. To kill. Véndéré cüm possis captivum 
 Sccidéré noli. H. Syn.—Cizdó, nécó, énécó, pérímó, intérímó, 
 intérfició, trücidó, Sbtriincd, jügüló, mactd, extinguó, confódió, 
 sternó, ópprimó. Phr.—Vitàm, animam tolló, aüféró. Vita, 
 lümíné spólió, privé. Néci, mórti do, tradó. Leto extinguó. 
 
  Léto diré. Süb Orcüm démittó. Mánüm tings cadé. Ensém 
 péctóré condó. Corpórà fündit hümi. 
 
 Occlüdó, is, si, sam, éré. To shut, to close. Syn.—Claüdó, praclüdó, 
 Obstrüó. 
 
 Occübó, às, ii, ítüm, àré. To fall, to die. Syn.—Occümbó, cado, 
 móriór. 
 
 Occüló, is, Wut, ültam, éré. To hide, to conceal. Spargé fimo pingui 
 ét malta mémór Occülé térrà. V. Syn.—Condó, abscondó, ré- 
 condó, tégó, contégó, obtégó, óbdücó, occültó, occlüdó, abstrüdó, 
 celó, ópérió, veló. Phr.—Dénsis ümbris, ténébris obveló, claüdó, 
 Obvolvó. Cécis latébris committéré. Terra abdéré. Cava sé 
 condéré térra. 
 
 Occülte. adv. Secretly. adv. Syn.—Clàm, fürtim, laténtér. 
 
 Occültüs, 4, tim. Hidden. Syn.—Occültatüs, abditüs, conditüs, 
 àbscónditüs, téctüs, contéctüs, látens, ópacüs, látébrosüs. Phr.— 
 Latébris, ümbris óbtéctüs, defensüs. Cacis Obscürüs latébris. 
 
 Occümbó, is, übüi, itüm, éré. To fall, to die. Syn.—Occidé, occübó, 
 cádó, móriór. 
 
 Occüpatió, Onis. f. Occupation, task. Syn.—Négotiüm, cürá, lábór, 
 münüs, Opéra, OÓpüs. 
 
 Occüpó, às, àvi, atüm, aré. To get possession of, to take. Occüpát 
 Aénéas áditüm cüstodé sépülto. V. Syn.—Invàdó, corripíó, 
 aggrédiór, cápió, ténéó, préhendó. To prevent. Syn.—Prz- 
 vertó, antécapié, praéoccüpó, antícipó, antévertó., 
 
 Occürró, is, i, sim, éré. To run towards, to meet. Né quà sciré 
 dólós, médíüsve Occürréré possit. V. Syn.—Occürsó, óbvérsór, 
 offendó, incíidó. Phr.—Ultro occürramüs id ündàm. Talibtis 
 
 
 
289 OFFENSA 
 
 
 
 
 
 Occürrit dictis. To occur to the mind. Syn.—Süccürró, sübéó, 
 Obvéersór, Objicidr, adsüm. 
 
 Ociór, Gris. adj. Quicker, fleeter. Et fülminis ociór alis. V. Syn.— 
 Léviór, perniciór, vélociér. 
 
 Ociüs. adv. More quickly. | Syn.—Citiüs, vélocitis, léviüs. 
 
 Ócülüs, i. m. Hye. Ardentés ócülós intórsit lüàminé glaüco. V. Syn.— 
 —Lüminà, visüs, aciés, orbes, Scélli. Phr.—OÓcülorüm oOrbes, 
 lax. Ocülorum aciés conténta. Gémínüm frontis sidüs. Vigiles 
 süb fronté mínistri. Ardéntés sidéris instar. Ocüli süffecti 
 sanguiné. Sic dctilés, sic Gra férébat. 
 
 Oda, x. f. Ode, song. Syn.—Caàrmén, cantis. Phr.—Aédliim càr- 
 mén. 
 
 Odi, odisti, odit, issé. To hate. Syn.—Deéteéstór, avérsór, ábhorréó, 
 abominér exsécrór, fügió, réftigid, spérnó, àspérnór, réspüó, 
 fastidió. Phr.—OÓdio hábéó. Odio inséquór, ürgéó. Mihi 
 invisüm est. Génüs omne exercere Sdiis. Fas odissé viros. 
 Fürialitér odit. 
 
 Odiosüs, i, im. Hated, detested. Syn.—Invisüs, infénsüs, invidio- 
 süs, detestandüs, detestatüs. 
 
 Ódíüm, ii. n. Hatred. Convéniünt quibüs aüt ódiüm cradélé tyranni 
 Aüt métüs àcér érát. V. Syn.—Simültàs, invidia, ira, rabiés, 
 fürór. Phr.—Odii signa. Hostilis animtis. Inimica mens. 
 Corda aspéra. 
 
 Ódór, Gris. m. Odor, smell. Syn.—Halitüs, aürá, spiramén. Phr.— 
 Noto nàrés contingit ódoré. Ódorá, suavis, dülcís aürà. Miul- 
 cens aüras. 
 
 OÓdoró, às, Avi, atüm, aré. To give a fragrance to. Syn.—Inódoró, 
 süffió. Phr.—Od6ré pérfündó, répléó. Ódorém mittó. 
 
 OÓdorór, aris, àtüs stim, ari. To smell. , Syn.—Olfáció, olfactó. Phr 
 —Od6rém haürió, pércipió, séntid. Odór ad narés fertür. 
 Nares contingit. Fig—To suspect. Syn.—Sübódorór, prz&- 
 sentió. 
 
 Ódorüs, 4, im. Odorous, redolent. Syn.—Odoràtüs, ódorifér, fra- 
 grans, rédólens. Phr.—Béné ólens. Suavé ólens. Suavitér 
 halans. 
 
 Offéndó, is, di, stm, éré. To strike, to dash against. In quibüs 
 offendit naüfrigá navis, áquás. O. Syn.—Imping6, impingór, 
 offensó, illidó, allid6. To meet on the way. Syn.—Invénió, 
 répérió, incidó, incürró. To offend. See Ledo. 
 
 Offénsa, à. f. Shock, crash. Syn.—Occürsüs, offensüs, illisás. Jn- 
 jury, wrong. Syn.—Offénsi6, injüriá, 
 
 Ic 
 
ee 
 
 OFFERO 290 
 
 ES Se KO li 
 
 
 
 Offéró, fers, obtüli, oblàtüm, férré. To offer, to present. Béne est | 
 cui déüs obtülít Parca, quód satis ést mani. H. Syn.—D6, | 
 prabéó, deféró, exhibéó, proponó. Phr.—Düm paci méditim se | 
 offert. Sese mélioribüs offert. To expose. Syn.—Objició, 
 objéctó. 
 
 Offició, is, féci, féctüm, ér&. To oppose. Syn.—Obstó, óbsüm, im- 
 pédió, nócéó. 
 
 Officidstis, 4, im. Obliging. Non ültrà quamvis Officidstis éró. 
 O. Syn.—Obséquiósüs, sdllicittis, cOmis, sedülüs, bénignüs, fá- 
 mülàns. Phr.—Ín offícíüm, 4d oObséquiüm pronüs. Offícii 
 stüdiosüs. Officidsa méns. Cui cómé ingéniüm. 
 
 Officiüm, ii. n. Duty, office. Défüit officio Párídis przsentiá tristi. 
 O. Syn.—Muünüs, mínistéríüm, miinia, partés, vicés, provincia. 
 Phr.—Militis 6fficiim. Officiis füngi vérnalitér. 
 
 Oléa, zx. f. Olive tree. (See Appendix). Olive, the fruit. Syn.— 
 Oliva, bacca. 
 
 Óléàcéüs, 4, im. Of the olive tree, of the olive. Syn—Oléaris, 
 óléagínüs, óléagínéüs, oléarits. 
 
 Oléastér, tri. m. The wild olive. (See Appendix under list of 
 Trees, etc.) 
 
 Olé, és, üi, itüm, eré. .T'o give forth an odor. Coónsülüit narés àn 
 ólerént zrá Córinthüm. M. Syn.—Haló, spiró, rédóléó, frágró. 
 Phr.—Ódorém  mittó, émittd, fündó, diffündó, spiró, afHó, 
 spáàrgó. Dómüm aüras ódoré, ódoríbüs perfündó, impléó, ré- 
 pléó, spáàrgó. Béné, suávé, suavitér óléó, rédóléó. Gràto ódoré 
 frágró. Suavés spirát ódores. Crócéis halantes floríbüs horti. 
 Sértisqué récéntibtis halant. Arábíco spirát ódoré rógüs. To. 
 give forth a bad odor. Syn.—F&té6, putéó. Phr—Maleé, grávé, 
 eravitér 61é6, rédóléó. Grávi ódoré spiró. Fünestüm pér aérá 
 virüs spargó. Volvitür atér ódor tectis. 
 
 Óléüm, i. n. Olive oil. Scintillare óléum et pütres concrescéré fün- 
 gos. V. Syn.—Ólivüm, Pallas. Phr.—Ólivi, ólét pinguis 
 hümór, liquér, látex, süccüs. Palládiüs liquor. Palladii látíces. 
 
 ; Pinguis Oliv süccüs. Palladis, ólivie dónüm, münüs. Hüméro 
 óléo pérfiisa nitéscit. 
 
 Olfáció, is, feci, factiim, éré. To smell out, to scent. Syn.—Olfactó, 
 ódorór. Phr.—Náàré, naribtis ódorem pércipéré, haüriré. Fig.— 
 
 . To suspect. Syn.—Odorór, sübódorór, süspicór. 
 
 Olidtis, 4, im. That which has a strong smell, fetid. Syn.—Ólens, 
 grávé (or) maledléns, fcetídüs, gravis. Phr.—OÓlidümqué vétér- 
 nüm. 
 
 
 
—  . = 
 
 291 ONUS 
 
 
 
 
 
 Olim. adv. Formerly. Syn.—Quondàm. Phr.—Priscis, antiquis 
 témpóribüs, séclis. 'Témpóré pretéritd, #taté majorüm. Apüd 
 ávOs, vétérés, priores. Some day, in the future. Syn.—Quoón- 
 dam, álíquando. Phr.—Témpts érit, véniét, cüm. 
 
 Olitór, Gris. m. Gardener. Syn.—Hortülànüs. Phr.—Horti, ólérüm 
 cüstos, cültór. Olítoris Agéns mércédé cábállüm. 
 
 Oliva, a. f. Olive. Syn.—Oléa. 
 
 Olla, à. f. A pot (either of clay or metal). Syn.—Ahéniim, lébes, 
 ollula. Phr.—Aeré prior füsa est, altérá ficti lüto. See 
 Ahenum. 
 
 Olór, oris. m. Swan. (See Appendix under list of Birds.) 
 
 Omén, inis. n. Omen, augury. Séraqué térrifici cécinériint omina 
 vatés. V. Syn.—Aügüriüm, aüsplciüm, signüm, portentüm, 
 monstrüm,. Phr.—Déorüm, Divüm, Süpérüm mónitüs. Fatista 
 signa. Tristia colo monstrá. Ominé quo firmans ánímüm. 
 Divino cécinérint Ominé Parc. Málüm Mars tüüs 6mén hábét. 
 Ominé bóno. Faüstis avibiis, aüspiíciis aügüríis. Nümiíné déx- 
 tro. Infaüstis ivibüs, aügüriis. Tristé pér aügüriüm. Rümoré 
 sinistro. 
 
 Cmínór, aris, atüs stim, ari. To give forth omens, to foretell. Syn.— 
 Aügürór, portendó, conjició. 
 
 Omittó, is, isi, issiim, éré. To omit, to leave, to abandon. Pleráqué 
 
 différát, et presens in témpüs Omittat. H. Syn.—Mittó, prieter- 
 mittó, dimittd, linqud, rélinquó, deponó, adjició, neglégó, spernó. 
 To cease from.- Syn.—Desinó. 
 
 Omnino. adv. Wholly, entirely. | Syn.—Prorsüs, plane, pénitüs, 
 fünditüs. 
 
 Omnis, is, &. All, every. Syn.—Quisqué, ciinctiis. Phr.—Nüllüs 
 non. Témpüs in O6mné. All, everyone. Syn —Quisqué, ünüs- 
 quisqué, cüncti, üniversi. 
 
 Onér6, às, avi, atüm, aré. To load, to burden. Syn.—Grávó, pra- 
 gráyó, prémó, Opprimd, ürgéó, fátigó. Phr.—Hüméris, cervi- 
 cibts pondüs, ónüs injíció, rmponó. Htmérds pondéré, molé 
 prémó. To cover. Syn.—Tégó, cóndó, obrüó. To overburden. 
 Syn.—Prémó, àffíció, confiíció. .To fatigue. Syn.—Grávó, fa- 
 tigó, confíció. 
 
 Onérosüs, 4, im. Heavy, burdensome. Syn.—Grávis, pragrávis, 
 
 ónéràns, pondérosüs. Phr.—Magni pondéris. Ingénti pondéré. 
 
 Ónüs, éris. n. Burden, weight. Syn.—Pondüs, molés, sárcíná, fáscis, 
 gravamén, Phr.—Ónérosi moles. Fascis ónérosüs. Mémbra 
 gravans. Pondüs iniquüm. Vix férénda. 
 
ONUSTUS 292 
 
 
 
 Onüstüs, á,üm. Laden. Hünc tu olim c&ló spóltis Oriéntis ónüstüm 
 Accipiés. V. Syn.—Ónératüs, gravatiis, gravis. Phr.—Pondéré 
 préssus. Süb pondére Íniquo géméns. Grávé Onis vix fert. 
 
 Ópàcó, as, avi, atüm, àré. To darken, to shadow. Nünc alte frondes 
 ét rami matris 6pacant. V. Syn.—Obümbró, dbsciird, tégó, 
 contégó, Ópérió, véstid. 
 
 Opactis, 4, im. Dark, obscure. Défénsi ténébris ét dono noctís 
 Space. V. Syn.—Umbrosiis, obscürüs, téctüs, Ópértüs, dénsüs. 
 Phr.—Lücis habitamtts óOpàacis. Pér ópàcá lócorüm. Opaca 
 quies. 
 
 Opéra, x. f. Work, trouble. Syn.—Lábór, ópüs, cürá, stüdiüm. 
 Phr.—Inanem ópéràm süméré. Infélix Spéram perdas. Duty, 
 function. Syn.—M ünüs, partés. 
 
 Ópérió, is, i, értüm, iré. To cover. NOx Spérit térras. V. Syn.— 
 Tégó, contégó, involvó, veló, condó, abscondó. Phr.—Frondé 
 dómos ópériré. Opérit sópór. 
 
 Ópérór, Aris, àtüs süm, ari. To work. Addé quód ornàndis illa est 
 ópératà cápilhs. O.  Syn.—Láboró, incümbó. Phr.—Opéri, 
 làbori vácó, mánüm adhibéd, admóvéó. Studiis Ópératà 
 Minerva. 
 
 Ópérosüs, 4, tim. Painful, arduous. Ctr vallé pérmütém Sabina 
 Divitias Spérdsidrés? H. Syn.—Difficilis, ardüüs.  Phr.— 
 Mindi moles ópérosá laborat. LE fficacious. Syn.—Preséns, 
 ütilis, pótens, praestans, pollens. : 
 
 Opés, ópüm. f. Riches. Condit Spés áliüs déféssdque inctibat aüro. 
 V. Syn.—Bona, divitiz, fortinz.. Phr.—Intér dpés inops. 
 Opifér, à, im. Propitious. Syn.—Adjütór, aüxilíàtór, praesens, 
 
 sécündüs. 
 
 Opimtis, 4, im. Rich, abundant, fertile. Exstrüímüsqué tóros, 
 dápibüsque épülàmür ópimis. V. Syn—Pinguis, ábündaàns, 
 fertilis, laütüs, largüs, divés, ópülentüs. Phr.— Arva intér ópimà 
 virüm. 
 
 Opinid, onis. f. Opinion. Syn.—]üdiciüm, sénténtia, mens, ánímüs, 
 consilíüm. 
 
 Ópinór, aris, àtüs stim, ari. To think, to judge. Syn.—Arbítrór, 
 aütümó, censéó, existímó, jidicd, pütó, réór, sentió. 
 
 Óportét. impers. Jt is necessary. Syn.—Décét, convénit, jüvát, éx- 
 pédit. Phr.—Optis est. Nécéssé ést. Aequüm ést. 
 
 Oppétó, is, tii, titüm, éré. To go towards. Syn.—lncürró, óbéó, 
 sübéó, patidr, féró. 
 
 Oppidim, i. n. Town. Syn.—Ürbs, castéllim. 
 
 
 
292. ORBIS 
 
 
 
 Opponó, is, pósüi, pósítüm, éré. To offer. Syn.—Offéró, prabéo, 
 porrigó. To oppose. Syn.—Objició, objectó. 
 
 Opportüne. adv. At an opportune time. Syn.—Coómmóde, optato, 
 tempestive, tempóré. Phr.—In tempóré, in ipso témpóré. 
 Opportünitàs, atis. f. Opportunity. Syn.—Commóditas, ütilitas, 
 
 Occásió, témpüs. 
 
 Opportünüs, 4, im. Favorable, opportune. Syn.—Commodis, ac- 
 commódáüs, tempéstivis, àptüs, idonéüs, utilis, faüstüs. 
 
 Oppriímó, is, éssi, essüm, éré. To kill. See Occido. To suffocate. 
 Syn.—Prémó, comprímó, süffocó. To silence. Syn.—Prémo, 
 cOmprim6, süpprimó. 
 
 Opprobriam, fi. n. Disgrace. Syn.—Próbrüm, dédécts, labes, in- 
 juria, infamia, ignominia. 
 
 Oppügnó, às, avi, àtüm, àré. To besiege, to fight. Syn.—1lmpügnó, 
 invàdó, aggrédiór, impétó, lácéssó. 
 
 Ops, Opis (nomin. not used). f£. Power, means, resources. Grates 
 persolvéré dignas Non Opis est nostrae. V. Syn.— Vis, fácültas, 
 potéstas. Strength. Syn.—Opés, virés. Aid. Syn.—Aüxiliüm. 
 
 Optabilis, is, é. Desirable. Syn.—Optàndüs, exoptandüs, exoptabilis. 
 
 Optimatés, im. m. Nobles, aristocrats, first men in the state. Syn.— 
 Prócéres, primi, primores, principes. 
 
 Optó, às, avi, atum, aré. To choose. See Eligo. To desire. Syn.— 
 Exoptó, péroptó, avéd, àrdéó, cüpió. 
 
 Ópülentüs, 4, im. Rich. Témplüm Condébat donis ópüléentum ét 
 münéré divi. V. Phr:—Divés ópüm. Opibis Abiindans. 
 Thésatiris Árábüm óOpülentiór. Méns ópülentiór aüro. See 
 Dives. 
 
 Opis, éris. n. Work. Syn.—Opéra, lábór, cürá, négotiüm. Phr.— 
 Ópérüm làborés. Accingünt Spéri. Hoc Spits, hic labor est. 
 Fervét ópüs. 
 
 Ora, x. f. Shore. Syn.—Maárgó. Frontier. Syn—Finés, lócüs, 
 plaga. 
 
 Orácülüm, i. n. Oracle. Syn—Oraclim. Phr.—Déórüm, Divüm 
 jussi. Fatalia responsá. Coléstes mónitüs. Oràcüli vatim. 
 RéspOnsa sécüti. In dübiis résponsá pétünt. Phübique órácülá 
 süpplex Constlit. Quiréré sortés. 
 
 Oratid, onfs. f. Speech, discourse. Syn.—Sérmó, dicta, vérba. 
 
 Oratér, Gris. m. Orator. Phr.—Anim6 linguaqué disértiis. Maximits 
 elóquio. Pollens flüminé lingua. Fandi dóctissímüs. Ambas- 
 sador. Syn.—Légàtüs. 
 
 Orbis, is. m. Circle. Syn.—Circülüs. Wheel. Syn.—Rótá. Ring. 
 Syn.—Anülüs. World. Syn.—Térrá, mündüs. Region. Syn. 
 —Tractts, régió, Gra, tellas. Orbit. Syn.—Circülüs, cürsüs. 
 
ORDINO 294 
 
 
 
 
 
 Ordinó, às, avi, àtüm, aré. To arrange, to ordain. Ex hac lücé 
 Mécnas méüs affluéntés Ordinat annos. H. Syn.—Comp6né, 
 disponó, digéró, instrüó. Phr.—Ordiné, in ordíné ponó, statis. 
 
 Ordiór, iris, sus sim, iri. To commence. Syn.—Exordiór, àggrédiór, 
 incho6, incipió. 
 
 Ordó, inis. m. Order, arrangement. 1llà manént immotá lócis, 
 néque ab ordíné cedünt. V. Syn.—Lócüs. Phr.—Ex Ordiné. 
 Successively. Syn.—Vicissim, singüli. Rank, condition. Syn.— 
 Conditió. 
 
 Origó, inis. f. Origin. O quam dé ténüi Romaànüs óriginé crévit. 
 O. Syn.—Ortüs, éxdrdiim, primordiüm, initiim, Orsüs, prin- 
 cipiim, semén, cünàbüli. Family, race. Syn.—Stirps, génüs, 
 Ortüs, sanguis, gens, sémén, dómüs, natales. Cause. Syn.— 
 Caüsá, fons, cápüt, aüctór. 
 
 Oriér, érís, Ortüs stim, Óriri. To arise. Cüm sübitüm dictüque 
 óritar mirabilé monstrüm. V. Syn.—Exóriór, Óbóriór, sübó- 
 ríór, nàscór, enascór, procedó, exéó, prodéó, vénió, éxsürgó. 
 Phr.—Óritürqué misérrimá cades. Prospérá lax óritür. 
 
 Óríündüs, 4, im. Descended, sprung from. Syn.—Ortiis, génitüs, 
 nattis, sattis, créttis. 
 
 Ornattis, üs. m. Preparations, arrangements. Syn.—Paratis. 
 
 . Adornment, decorations. Syn.—Ornaméntim, décdramén, cül- 
 tus, décor, décüs, hónór, héndés, insigné. 
 
 Ornó, às, avi, atüm, àré. To prepare. Syn.—Páró. To adorn. 
 Syn.—Adornó, éxdrné, décóró, hónestó, insignió, instrüó, cóló, 
 excóló. 
 
 Ornts, i. f. The wild ash. (See Appendix under list of Trees, etc.) 
 
 Oró, às, Avi, àtüm, aré. To speak, to say. Syn.—Dicó. To pray, 
 to beseech. Syn.—Précér, obtestór, rógó. Phr.—Suapplicibis 
 verbis affari. Fündéré précés. Précantia vérba dicéré. Vocé 
 
 précari. In voti vécaré. Votis proséqui. Süpplícé vdcé Sbtés- . 
 
 tari. Aüxilio vócàré. Anté pédes süpplex volvór. Pacem 6raré 
 mani. 
 
 Os, oris. n. Mouth. Syn. (with regard to animals).—Faiicés, gülá, 
 güttür, mala, rictüs, dentes. Speech, tongue. Syn.—Linguá, 
 vox, sÓnüs, vérba, sérmó, léquéla. Phr.—Oré favéte Omnés. 
 Dolor 6ra répréssit. Intónát Oré. Oré prémit réspdnsa. 
 
 Os, ossis. n. Bone. Phr.—Osséá compagés. Ossi sitis àstrictá nérvis. 
 Dürá süb ictü Ossa sOnant. Remains, body. Syn.—Cinérés, 
 réliquiz. 
 
 Oscülór, aris, atüs süm, ari. To kiss. Syn.—Bàsió, suáviór, ampléc- 
 tor. Phr.—Oscülá do. Os ori, lábrá lábris AdmSvé6. Oscülà oré 
 Occüpó. Oscüláque oré légét. 
 
 
 
 ——ETU———— 9 M 
 
 1 
 1 
 
—————_ 
 
 —— — 
 
 295 OVUM 
 
 
 
 
 
 Oscülüm, i. n. Kiss. Syn.—Bàsiüm, suáviüm, suáviólüm, àmplexüs. 
 Phr.—Oscülá oré, labris, lábellis jünctá, mixta. Roséis jtincta 
 lábellis Oscálá. Mellé suavíüs oscülüm. 
 
 Osór, Gris. m. One who hates, an enemy. Syn.—Osüs, exosüs, 
 pérosüs, infensüs, Ínímicüs, hostis. 
 
 Ostendó, is, di, süm, éré. To show. Ostendent terris hünc tantim 
 fata, néque ültrà Essé sinént. V. Syn.—Ostentó, monstró, mani- 
 fést6, pàndó, détégó, ápérió, expromó, exponó, efféró, páté- 
 fáció. Phr.—In lücém trihó. Latébris édücó. In médíüm do. 
 
 . Siios Ostendéré mores. 
 
 Ostént6, às, àvi, atüm, aré. To show. See Ostendo. To boast. 
 Syn.—Jàctó, jàctító, pradícó, venditó, gloriór. 
 
 Ostiüm, fi. n. Door. Quo lati dücünt aditis centum, dstia centum, 
 V. Syn.—Jania, fórés, limén, aditiis, porta. 
 
 Ostrüm, i. n. Purple-dye. Syn.—Müréx, cóccüs, pürpürá. 
 
 Otiór, aris, atts stim, ari. To be at ease. Syn.—Vácó, feriór, 
 quiésc6é. Phr.—Nil ágó. Otia dücó. In tia solvór. Otia vitz 
 Désidiosá séquór. Vitam pér otiá dücó. 
 
 Otíosüs, a, tim. At ease, inactive. Syn.—Vácüüs, desés, résés, 
 fériattis, ségnis, inérs, désidiosüs. Phr—Ciris libér. Otia 
 dücéns. Désidia languéns. Opérim sólütüs. Immuünis ópérüm. 
 
 Otiüm, fi. n. Ease, sloth. Syn.—Ignavia, inértia, désidia, lànguór, 
 torpór, ségnitiés, véternüm. Phr.—Vitá segnis. Lüxüs iners. 
 Desídis otíá vite, Ignava quies. Rest, leisure. Syn.—Quiés, 
 réquiés, feria. 
 
 Ovilé, is. n. Sheep-fold. incüstoditüm captat óvilé lüpüs. O. 
 Syn.—Caülá, stábülüm, septi (6rim). Phr.—Plén6 lüpüs in- 
 sídíatüs Ovili. Circümgémit ürsüs Óvilé. 
 
 Ovis, is. f. Sheep. Décóri est Svibiis sid land. O. Syn.—Agna, 
 balans, bidéns, pécüs (üdis). Phr.—Mollé pécüs. Lanigéri 
 gréges. Mitis balàntüm grex. Campos bàlàntibüs implens. 
 Innócüz: pécüdés. Avidis prada pétiti lüpis. Patiéns injüriz. 
 Cogére óves stábülis. 
 
 ÓvÓ, às, avi, atüm, àré. To receive the honors of a triumph. Syn.— 
 Triümphó. Fig.—To be triumphant with joy, to feel proud. 
 Syn.—Tríümphó, lxtér, gaüudéó, exsultó. Phr—Dictis parémüs 
 Ovantés. Pér ürbém ibát óvàns. 
 
 Óvüm, i. n. Egg. Phr.—Gallinz fctüs. Gallix diíürná dona, 
 münérá. Ovi albümén, tésta. 
 
PABULOR 296 
 
 P 
 
 Pabülór, aris, atts sim, ari. To forage. Syn.—Frümentór. Phr.— 
 Pàbülá carpó, légó, colligó, quaró, cüró. 
 
 Pabülüm, i. n. Fodder. Syn.—Pasciia, pastis, frümentüm. NowurisA- 
 ment. Syn.—Nütrimentüm, álimentüm, cíbüs, ésca. 
 
 Pacificts, 4, im. Peaceful. Syn.—Lénis, mitis, plácídüs, MIN 
 Phir. Pacis à amans. ÉEgrégiz cüstós fidissima pacis. Pacé Céres 
 leta est. 
 
 Páciscór, Eris, pacttis süm, pácisci. To come to an agreement, to 
 make a compact. Syn.—Convénió, constítüó, státüó, pàangó. 
 To promise. Syn.—Promittó, spondéó. 
 
 Pàcó, às, avi, àtüm, àré. To pacify, to appease. Syn.—Plàcó, cóm- 
 pono, lenió. 
 
 Pactiim, i. n. Compact. Syn.—Fedis, convéntüm, cónditió, lex. 
 Phr.—Pacta fídes. Pacta plácént. 
 
 Pálestrá, ze. f. Wrestling. Exércént patrias, 6166 labénté, pal&stras. 
 V. Syn.—Ljicta, gymnás, palé. Phr.—Pilzstrz cértamén, més, 
 ópüs. Cértamina dürá pal&str. Place or school for wrestling. 
 Syn.—Gymnasitim. 
 
 Palam. adv. Openly. Syn.—Manifésté, apérté, cdram. Phr.—in 
 ócülis, in cónspectü. Ante ori. Lücé pálàm. Coràm pópülo. 
 In apérta lücé. 
 
 Paléa, e. f. Straw. Syn.—Cülmüs, stípülá. Phr.—Stipül& ségés. 
 Paléx cülmi. Vénto jactata. 
 
 Palla, à. f. Long robe. Syn.—Instita, stola. Phr.—Palla spécta- 
 bilis aürea. TY¥ria procedéré palla. Vérrit hümüm. Véstigia 
 vérréré palla. 
 
 Palléó, és, ti, eré. To be pale. Syn.—Palléscé, éxpalléscé. Phr.— 
 Pallór Gra óccüpát. Oré cólor fügit. Ori pallor inest. Exsangui 
 cóloré pallé6. Color Gra réliquit. Cui toto est nüllüs in oré 
 cólór. To become weak. Syn.—Impalléscé, tabéscó, intabescó, 
 conficiér, exédór. 
 
 Pallidtis, à, am. Pale. Et pallida sémpér Ora fáme. V. Syn.— 
 Palléns, décólór, àlbüs, éxsanguis, pallídülüs. ^ Phr.—Palloré 
 déformís. Ora Párío màrmóré, saxo pallidiorá gérens. Livid, 
 lifeless. Syn.—Albüs, livídüs, lürídüs, éxsanguis. 
 
 Pallór, orís. m. Pallor. Phr.—Coólor siné sanguiné. See Pallidus. 
 
 Palma, z. f. Palm. Phr.—Cácüminé pàlma. Palmariim divés. 
 Sign of victory. Syn.—Victoríá. Phr.—Insigné victoría. Vic- 
 torüm décüs, laüs, hónór, gloria. Eliádüm palmi. Donet viridi 
 méà cáàrmiíni palma. Palm of the hand. Syn.—VÓlá, mánüs. 
 
 
 
297. PARCO 
 
 
 
 Palór, aris, atüs stm, ari. To wander. Syn.—Erró, vágór. Phr.— 
 Passim, síné ordiné, siné légé férór. Pér àrvá vágór. 
 
 Palpító, 4s, avi, atüm, aré. To tremble, to pant. Syn.—Trémó, 
 trépid6, singültó, micó. 
 
 Palpó, as, avi, atüm, aré. To flatter. Syn.—Plaüdó, tango, tráctó, 
 attréctó. See Adulor. 
 
 Pálümbes, is f. & Pálümbüs, i. m. A wood-pigeon, ring-dove. (See 
 Appendix under list of Birds.) 
 
 Pálüs, dis. f. Marsh, swamp. Limdsdqué pálüs Obdücàt pàscüá 
 jünco. V. Syn.—Lácüs, stágnüm. Phr.—Aquá, iinda stagnans. 
 Hümór iners. Pálüdis vóràgó. 
 
 Palüs, i. m. Stake, prop, support. Hic dócüit ténéram palis adjün- 
 géré vitem. Tib. Syn.—Südeés, stipés, trüncüs, vallis. 
 
 Pandó, is, di, pànsüm & pàssüm, éré. To open. Syn.—Apérió, 
 réséró, pátéfáció. Fig—To unveil. Syn.—Detégó. 
 
 Pandüs, a, im. Bent, curved. Làncibüs ét pàndis fümantiá réddimtis 
 extá. V. Syn.—Cürvüs, incürvüs, répandüs. 
 
 Pango, is, pépigi & panxi, pactim, éré. To fix, to drive in. Syn.— 
 Figó, defigó. To make a compact. See Paciscor. 
 
 Panis, is. m. Bread. Syn.—Céres. Phr.—Céréales ópes. Dona 
 láboratz Céréris. Mani mollita. Igné tostá Céres. Céréalia 
 dona. Cérérémqué cánistris Expédiint. 
 
 Papavér, éris. n. The poppy. (See Appendix under list of Trees, 
 etc.) 
 
 Pápyrüs, i. m., f. & Pápyrüm, i. n. Papyrus. (See Appendix under 
 list of Trees, etc.) | 
 
 Par, paris. adj. Equal, alike. Syn—Compar, párílis, compárilis, 
 zqualis, similis, consimilis, idem, ints. Phr—Par amor est 
 ilis. Capable of. Syn.—Cápàx, Aptis, iddnéts, süfficiens. 
 Phr.—Non impar. 
 
 Parabilis, is, é. Easily procured. Syn.—Obviüs, facilis. Phr.— 
 Paratii, inventü facilis. 
 
 Paratiis, üs. m. Preparation. Syn.—Appáràtüs. Ornament, luxury. 
 Syn.—Cültüs, ornatüs, lüxüs, appáratüs. 
 
 Parcé. adv. Frugally. Syn.—Frügalitér, modice, pérparcé, exlgüe, 
 simplicitér. With restraint, modesty. Syn.—MOdérate, mddéste, 
 módice. 
 
 Parcimonia, x. f. Parsimony. Syn.—Frigalitas, simplicitas. Phr.— 
 Pàrcüs rérüm üsüs. Parca impénsa. Módératió sümptüs. 
 
 Parcé, is, parsi & pépérci, parsiim, & parctiim, éré. To use sparingly. 
 Phr.—Módérate, módératiüs, parcitis ütór. Parcé fütüro. To 
 
'"PARCUS 298 
 
 
 
 pardon. Syn.—igndscé, indülgéó, rémittó, condonó. Phr.— 
 Nóxàm rémittó. Véniam do. Véníàm concédéré cülpx. Indilgé 
 véníam püéris. 
 
 Parciis, á,üm. Economical. Tamquam pàrcüs homo et rérüm tütelà 
 süarüm. KH. Syn.—Abstínens, frügi. Parsimonious. Syn.— 
 Avarts. Small, scanty. Syn.—Parviis, exígüüs, módicüs, 
 téntiis, málignüs. 
 
 Paréns, tis. m. & f. Father, mother. Syn.—Pátér, matér, aüctór. 
 -Phr.—Sanguinis, généris aüctorés. Rérümqué paréns. 
 
 Páréó, és, üi, éré. To obey. Syn.—Obséquór, aüscültó. Phr.— 
 Morem géró. Régis impéríüm, leges, jiissa pati. - 
 
 Pariés, étís (dat. & abl. pl. Páriétíbüs). m. A wall. Syn.—Mürüs, 
 macéria. Phr.—Quàm fixam pariés illos sérvabat in üsüs. 
 H3ierent pariétibüs scala. 
 
 Párió, is, pépéri, partiim, éré. To give birth. Syn.—Parttrio, 
 gignó, généró, prócréó, enitór. Phr.—Prolem edücó. To cause, 
 to bring forth. Syn.—Afféró, do, éd6, gignó, páró, süffíció, 
 praebéó. 
 
 Paritér. adv. Likewise, equally. Syn.—Aeque, aqualítér. Phr.— 
 Non sécüs. N6n mints. Non álítér. At the same time. Syn.— 
 Símül, ünà. 
 
 Páró, às, avi, atüm, aré. To prepare, to make ready. Ta maníià 
 magnis Magna para. V. Syn.—Appáró, compáró, pri páró, in- 
 strüó, instítüó, Ornó. To dispose one's companions. Syn.— 
 Appáró, accendó, erigó. To make oneself ready. Syn.—Appáró, 
 accingór, méditór, molíór, cogitó. 
 
 Pars, partis. f. Part, portion. Pàrtes übí se via findit in ambas. 
 V. Syn —Portió, particiila, aliquid, nonníhil  Phr.—Paàrs e 
 monté révülsá. Partes velaté tégendas. Pars ültímá vitz. 
 Region. Syn.—Régió, lócüs. 
 
 Partes, itm. f. Charge, office, function. Jüvéni partés mandaré 
 séniles. H. Syn.—Maüníá, mints, officíüm. Faction, party. 
 Syn.—Caüsá, signa, castra. 
 
 Particéps, ipis. adj. Sharer, participant, associate. Syn.—Compós, 
 consors, sOcitis, consciüs. Phr.—Non éxpérs, nón éxsors. 
 Participó, às, avi, atüm, aré. To take part in, to share. Phr.—In 
 partém, in consortíá vénió. Partém cápíó, hábéó. Stim parti- 
 ceps. Non sim éxpérs. To share with, Syn.—Coómmünicó, im- 
 
 pértiér, tradé. Phr.—In partém vócó. 
 
 Partiór, iris, itis süm, iri. To divide among. Hinc portüm pétit et 
 sóciós pártitür in ómnés. V. Syn.—Dividé, distríbüó, impertiór. 
 
 
 
299 PATEO 
 
 
 
 Phr.—In partés sepáró, divídó. Partibtis &quabat jüstis. Mecüm 
 partiré laborém. Partiri limité càmpüm. 
 
 Pàrtürió, is, ivi & ii, itüm, iré. To give birth to, to bring forth. 
 Syn.—Pari6, edó, gignó, généró, progénéró, énitór, connitór, 
 deponó. Phr.—Süb liminis aüràs edó. Géminam parti dabit 
 lia prolem. 
 
 Párüm. adv. Little. Syn.—Paülüm, paülo, paülülüm, lévitér, módi- 
 cüm, éxígüüm, parcé, médidcritér, mints. Phr.—Non, haüd 
 mültüm. 
 
 l'àrümpér. adv. For a little while. Syn—Paülispér, aliquanttim, 
 áliqua. 
 
 Pàárvüs, a, im. Little. S¥pe ócülos, mémini, tingebàm parvus Olivo. 
 Pers. Syn.—Paàrvülüs, püsillüs, exigüüs, brévis, minimus, ténér, 
 ténellüs. 
 
 Pascé, is, pavi, pástüm, éré. To pasture. Phr.—Ad pàscüá diico. 
 Stibülis edücó. Ad pàstüm edücó. Hérbas, pabüli przbéo, 
 süppéditó. Pascéntés sérvaré gréges. To nourish. Syn.—AÀló, 
 nütrió. To feed upon, to browse. Syn.—Pascér, pabülór, édó, 
 vescór. Phr.—Gràmén, hérbas, pabülà carp6. Pascüá pétó. 
 Tondént dümeétá Jüvenci. 
 
 Pasctia, orüm. n. Pasturage. Quid tibi pastorés Liby, quid pascta 
 vérsü Proséquar? V. Syn.—Paàbülá, pasts, hérba, gramén, 
 prata, virgültá, diméta. Phr.—Viridantia làte. Himéntia prata. 
 Pinguia prata. Viridissima graminé ripa. 
 
 Passér, éris. m. A sparrow. (See Appendix under list of Birds.) 
 Passim. adv. Here and there. Syn.—Ubiqué, quócünqué, ündiíqué. 
 Phr.—Hic illic, hitc illic, hinc illinc. Siné ordíné, siné légé. 
 Passtis, is. m. Step, gait, pace. Séquitirqué patrém non passibus 
 equis. V. Syn.—Gréssiis, grádüs, ingréssüs, pés. Phr.—In- 
 
 cessit pàssü dé vülnéré tardo. 
 
 Pastór, Gris. m. Pastor, shepherd. Nam spe incaütis pastoribus 
 excidit ignís. V. Syn—Arméntarits, üpilió, bübülcüs. Phr.— 
 Grégis, pécórís düx, cüstos, mágistér. Oves in pàáscüá dücens. 
 Gaüdet pascére óvés in graminé lato. 
 
 Pastis, is. m. Pasturage. Syn.—Paàscüá, pabülá, prata, gramina. 
 
 Pátéfáció, is, feci, factüm, éré. To open. Syn.—Apérió, pàndó, 
 réséró. To discover, to bring to light. Syn.—Detégó, 1llüstró. 
 
 Patella, a. f. Plate, dish used in the sacrifices. Syn.—Pátérá, 
 páropsis, lanx, cátillüs. 
 
 Paté6, es, ti, eré. To be open. Syn.—Patéscé, pátéfió, ipériór, 
 résérór, réclüdór, pandór. 
 
PATER 300 
 
 
 
 atér, patris. m. Father. Natum ante ora pátris, patrémque óbtrün- 
 cat ad aras. V. Syn.—Paréns, génitór, sátór, créatór. Phr.— 
 Sanguinis aüctór. 
 
 -atéscd, is, éré. To be open. See Pateo. To be discovered, to be 
 unveiled. Syn.—Pátéfió, pátéó, détégér, ápériór, réclüdór, 
 pand6r, nüdór, dsténdér, monstrór, prodór, apparéó. 
 
 batiéntér. adv. Patiently. | Syn.—Plácíde, fortitér, constanteér. 
 Phr.—Ménté £qua, placida, compósità. Pátíenti ánímo. Invicta 
 menté. Pectóré forti. 
 
 Patiéntia, x. f. Patience, fortitude. Syn.—Constàntía. Phr.—In- 
 fráctá mális. Promptá pati. Cedéré néscia. Plácido vilti. 
 Lévitis fit patiéntia. Gaudet patientia düris. 
 
 Pátiór, éris, passüs stm, pati. To suffer, to endure. Syn.—Pérpé- 
 tidr, féró, pérférd, sübéó, süstinéó, tóléró. Phr.—Aéqua ménté 
 pati. Férré cásüs patiéntér ácérbos. Férré málüm. Exhairiré 
 péricülá. Aéquam rebüs in arditis Sérvaré mentem. Prcelia dura 
 pati. O passi gráviorá. To allow. Syn.—Pérmittd, sind, con- 
 cédé, ànnüó, vóló. 
 
 Patria, x. f. Fatherland, country. Lücém réddé tüxz, dix bóné, 
 patrie. H. Phr.—Patriz sedes, limina. Patria tellus. Patritim 
 sólüm. Patri limina sedis. Térra altrix. Patrids éxcédéré 
 muros. ; 
 
 Pátrímoníüm, ii. n. Patrimony. Syn.—Censüs, Ópes, divitix, res. 
 Phr.—Bóná ávitá. Pátríiz ópés. Censüs aügeré patérnds. Crés- 
 cünt pátrimonià. 
 
 -Aatritis, 4, im. Paternal. Syn.—Avittis, páternüs. Phr.—Patris, 
 patrim, màjorüm, ávorüm res. Innate, natural. Syn.—Nati- 
 vüs, ingénitüs, innàátüs, gentilis. 
 
 Patr6, às, avi, atüm, aré. To execute, to accomplish. Syn.—Per- 
 pétró, pérfíció, confició. To do. Syn.—Fáció, ágó, àdmittó. 
 
 Pátrocintüm, ii. n. Protection. Syn.—Prisidíüm, titéla. 
 
 Pátrocinór, aris, àtüs stm, ari. To protect. Syn.—Tüéór, tütór, 
 tégó, protégó. | 
 
 Pátronüs, i. m. Patron. Cüjüs fortünz, quo sit pátré, quóvé pa- 
 trono? H. Syn.—Tütór, défensór, cüstos, prasidiüm, tütelà. 
 Lawyer. Syn.—Caisidicis, orátór. 
 
 Pattlus, 4, im. Open, spreading, extended. Patul süb tegminé 
 fagi. V. Syn.—Paténs, ápertüs, diffüsüs, latts. 
 
 Paulatim. adv. Little by little. Syn.—Sénsim, pédéténtim. 
 
 Paülispér. adv. For a little while. Syn.—Alíquantüm, párümpér. 
 
 Paüpér, éris. adj. Poor. Paüpér énim non est, cui rérüm süppétit 
 üsüs. H. Syn.—fÉgéns, égéntis, misér, paüperrímüs, indigüs, 
 
 
 
301 PECTO 
 
 
 
 inóps, méndicüs. Phr.—Patpértaté pressüs. Qui vitam indpém 
 agit. Nüdüs ópüm. Paànnis Obsitüs. Ínops rerüm. Wretched. 
 Syn.—Exígüüs, pàrvüs, hümilis, módicüs, ténüis, vilis. Sterile. 
 Syn.—Stérilis, jéjünüs, macér. 
 
 Paüpéró, às, avi, atüm, àré. To impoverish, to render poor. Syn.— 
 Nüdó, dénüdó, exüó, spólió. 
 
 Paüpéertaàs, atis. f. Poverty. Et laris et fündi paüpertas impülit 
 aüdax, Ut vérsiis fácérém. H. Syn.—Paüpéries, égéstas, indpia, 
 pénüríi, indigentia. Phr.—Rés parva, àngüstá. Ténitis for- 
 tind. Rébüs inimici sécündis. Frigéns ét síné lücé fócüs. 
 Angistam paüpériem pati. Res angüstá domi. 
 
 Pavéd, és, pavi, éré. To be afraid. Cor pávét admónitu témérata 
 sanguiné noctis. O. Syn.—Tiíméó, métüó, véréór, formidó, 
 réformidó, horréó, trépidd. 
 
 Pavidé. adv. , Timidly. Syn.—Timidé, ségnitér, ignàve. 
 
 Pavidis, 4, im. Timid, frightened. Stant pavidae in müris matrés. 
 V. Syn.—Pavéfactiis, timidtis, trépidtis, térritis, exterriítüs, 
 attónitüs. 
 
 Paviméntim, i. n. Pavement. Syn.—Strátüm, sólüm. Phr.—Et 
 méro Tingét pàvimentüm. 
 
 Pavé, onis. m. A peacock. (See Appendix under list of Birds.) 
 
 Pavér, Gris. m. Fear. Syn.—Tímór, métis, terrór. Phr.—Pávór 
 óccüpát illüm. Corda pávor pülsans. Pér géntés hümilis stravit 
 pavor. Torpét telis pérfixa pavoris. 
 
 Pax, acis. f. Peace. Pax Cérérém nütrit, pacis álümná Cérés. O. 
 Syn.—Concdrdia, f€diis, Amicitia. Phr.—Pacis, ámicitíze foedüs. 
 Invidlabilé pignüs. Müsárüm nütrix. Una tríümphis pótiór. 
 Pacis imponéré morém. Pacém fáció, inéd. Arma pono, dé- 
 pond. Pacé früór. Pacé quiéta Tellüs. 
 
 Péccatér, Gris. m. Sinner. Syn.—Nócens, sons, réüs, péccans. 
 Phr.—Scéléris àdmissi réüs. Aequi céntémptér. Transiliéns 
 jüssá vérénda Déi. Péccati labé nótatüs. Conscia mens pravi. 
 
 Péccatiim, i. n. Fault, crime. Syn.—Cuülpá, délictüm, admissiim, 
 érrér, érratim, málüm, noóxá, vitiim, flagitium, piactiliim, fáci- 
 
 - nüs, scélüs. Phr.—Aüsá néfanda. Facttim tirpé. 
 
 Péccó, às, Avi, àtüm, àré. To commit a fault, to err. Odérünt péc- 
 càré bóni virtütis 4mdré. H. Syn.—Délinquó, érró. Phr.— 
 Crimén, scélüs, néfas àdmittó, cOmmittd, süscipió. Me criminé 
 implícó. Fas Gmné àbrümpó. Süccümbéré cülp. 
 
 Péctó, is, péxi & péxtii, péxüm, éré. To comb. Péctébatqué férüm, 
 püroque in fonté lávabát. V. Syn.—Dépécté, cómó, componó, 
 
PECTUS 302 
 
 
 
 ornd. Phr.—Crinés, cémam cómponó, fingó. Colla comantia 
 pécttint. 
 
 Péctüs, Órís. n. Breast, bosom. Syn.—Sinüs. Phr.—Afflixéré sólo 
 péctóri. Péctüs làxávit àmictü. Rüpit pectóré vocem. Fig.— 
 Heart, soul. Syn.—Cór, ánímüs, méns, precdrdia. Courage. 
 Syn.—Animis, fortítüdó. | 
 
 Pécünià, x. f. Money. Syn—Monéta, nümmi, &s, aürüm, àrgen- 
 tum. Fig.—Riches, wealth. Syn.—Divitíe, ópes. Phr.—Vitio- 
 ram matér. Vitii fecündá paréns. Ad sé cünctá dücens. 
 
 Péciinidstis, 4, im. Wealthy. Syn.—Opuülentüs, divés, nümmatüs. 
 Profitable. Syn.—Früctüosüs, lücrosüs. 
 
 Pédés, itis. m. Pedestrian. Syn.—Pédéstér. Infantryman. Syn.— 
 Péditàtüs, milés. | 
 
 Pélágüs, 1. n. Sea, high sea. Syn.—Altüm, prófündüm, màré. 
 
 Pellíció, is, exi, éctim, éré. To allure, to seduce. Syn.—Allició, 
 alléct6, prolícitó, delinió, dücó, tráhó. 
 
 Pellis, is. f. Skin, hide. Arét Pellís ét ad tàctüm tractanti dürá 
 résistit. V. Syn.—Cütís, tegmén, vélamén, córiüm, vellüs. 
 Phr.—Sétis horrens. Pellis densá pilis. Péllem hdrréntisqué 
 léonis Extivias. Instérnor pellé 1édnis. 
 
 Péllo, is, pépült, pülsüm, éré. To strike, to shake. Néc püdéat 
 pépülissé lyram. O. Syn.—Impéllé, pülsó, quátió, férió, pér- 
 cütió, móvéó. To push, to drive. Syn.—Depelló, propelló, 
 pülsó, propülsó, détirbé, extürbó, détrüdó, éjicid, arcéó, 
 élimin6, figs. 
 
 Pellücéó, es, üxi, eré. To be transparent. Syn.—Pérlicé6, trans- 
 lücéó, rélücéó, lücéó. 
 
 Pellücídüs, 4, im. Clear, transparent. Püraqué magis pellücidá 
 gemma. O. Syn.—Péllicéns, translicidtis, clàrüs, rélücéns, 
 limpídüs, pérspictitis, lücidüs. 
 
 Pelta, x. f. A small shield. Dücit Ámáàzóniídüm lünàtis àgminá 
 peltis. V. Syn.—Parmá, clypéüs, scütüm, ümbó. 
 
 Pelvis, is. f. Basin. Syn.—Cátinüs, áhénüm. 
 
 Pénatés, im. m. Household-gods. Syn.—Larés. Phr.—Di, divi 
 pénàtes. Di patrii. (By extension) House, home. Syn.—Dómüs. 
 
 Pendéó, és, pépéndi, éré. To hang, to be suspended. Syn.—Dé- 
 péndéo, süspendór. Phr.—Hi sümmo in flüctü péndént. Pén- 
 deré de rüpé. To hesitate. Syn.—H&réó, hzsitó, dübitó. 
 Phr.—Sum- dübiüs, süspensüs. Sim incértis. To defend. 
 Syn.—Dépéndéé. 
 
 
 

 
 303 PERCIPIO 
 
 
 
 Pendó, is, pépéndi, pénsüm, éré. To weigh. Syn.—Expéndó, pon- 
 déró, pensó, éxàminó, pérpéndd. To pay. Syn.—Solvó, ex- 
 solvó, pérsolvó. 
 
 Pendülüs, 4, im. Hanging, suspended. Syn—Péndéns, süspénsüs. 
 
 Pené. adv. Almost. Syn.—Feérme, fére, prope. 
 
 Pénétrabilis, is, é. Penetrating, piercing. Aspicé nim mágé sit 
 nóstrüm pénétrabilé télim. V. Syn.—Aciitiis, acér, praéácütüs. 
 
 Pénétralé, is. n. The inner, most retired part of the house. Syn.— 
 Récéssüs, latébrze, intériorá. Phr.—Lócüs abditüs. Técttiim 
 pénétralé. Domi intériór. 
 
 Pénétralis, is, é. Inner, retired. Syn.—Intériór, imüs, intímüs, ré- 
 mottis, réconditüs, sécréttis, àrcánüs. 
 
 Pénétró, 4s, avi, atüm, aré. To penetrate, to pierce. .1llyricos péné- 
 traré sínüs atque intima tütüs Régna Libürnorüm. V. Syn.— 
 Peérméó, pervadó, sübéó, irrepó, 1llabór, insínüó. 
 
 Penná, x. f. Wing. Syn.—Alá. Pen. Syn.—Stylüs, gráphiíüm, 
 áründó. 
 
 Pénsilis, is, €. Hung, suspended. Syn.—Péndéns, péndilis, süs- 
 pensis. : 
 
 Pénsó, às, Avi, àtüm, aré. To weigh. Syn.—Pénsitó, péndó, éx- 
 pendó, perpendó, pondéró, trütínó. 
 
 Pensüm, i.n. Task. Syn.—Opis, lábór, münüs. 
 
 Penüriá, #. f. Want, need. Syn.—Égéstàs, indpia. Phr.—Res 
 égenae. 
 
 Pénüs, üs. m. & f£. & Pénüm, i. n. Store of provisions. Famili qui- 
 bus ordiné longo Cürá pénüm strüéré. V. Syn.—Victüs, cíbüs, 
 aliménta, cibaria, ànnoná. Phr.—Dapés, épülz condita. Dápüm, 
 ciborim ácérvüs, cümülüs. 
 
 Pér. prep. Through, among. Syn.—Intér, in. 
 
 Pérágró, às, avi, atüm, aré. To go through. Syn.—Luüstró, pérlüstró, 
 Óbé6, pérérró, percürró. To walk through, to traverse. Syn.— 
 Óbambüló, óbéó, pérerró. 
 
 Percelló, is, cáli, cülsüm, éré. To strike violently. Pércitlit et fülvà 
 móribündum éxténdit aréna. V. Syn.—Férió, pércütió, affligó, 
 sternó, prosternó, déjicio, proni Fig.—To move, to trouble. 
 Syn.— Térréó, móvéó. 
 
 Pércenséó, es, ti, éré. To review. Syn.—Peérlégó, perséquór. To 
 visit. Syn.—Pérágró, perlüstró. jm 
 Pérciéó, es, ivi, ítüm, eré.. To excite. Syn.—Exciíéó, pérmóvéó, 
 
 pércelló, nc | 
 
 Pércipió, is, cépt, céptüm, ér&- To cull, to gather’ Syn.— Cápió, 
 
 càrpó, légó, colligó, sümó, früór, pótiór. To comprehend. 
 
PERCON TOR 304 
 
 
 
 Syn.—Cápió, concipió, intellégó, compréhendó, discó, aüdió, 
 sentió. ; 
 Percontór, aris, atüs süm, ari. To inquire, to procure information. 
 Syn.—Scitór, sciscítór, quieró, inquiró, rógó, interrógó, rógitó. 
 Percürró, is, cürri, cürsüm, éré. To run, to rush through. Syn.— 
 
 Pércürsó, pérérró, pérlüstró, lüstró, collüstró, Obéó, perlégó, 
 
 SUM ie 
 
 péervágór, perlabór, trajició, pérvóló.- 
 
 Pércüssór, Oorís. m. Murderer. Syn.—Occisór, péremptór, intér- 
 féctór. 
 
 Percütió, is, cüssi, cüssum, éré. To strike. Pérctititirqué cápüt con- 
 véersz vérbéré virga. O. Syn.—Férió, pülsó, tündó. To excite 
 the mind. Syn.—Percelló, affíció, tangó, movéd. 
 
 Pérdix, icis. m. & f. A partridge. (See Appendix under list of 
 Birds.) 
 
 Pérdé, is, didi, ditim, éré. To destroy, to ruin. Syn.—Péssümdó, 
 déstrüó, périmó, exstinguó, pérvértd, profligó. To lose. Syn.— 
 Amittó. Phr. —Jàctüràm fáció. Dàmnüm pátiór. 
 
 Pérdücó, is, xi, ctàm, éré. To conduct, to lead through. Syn.—Dücó, 
 àddücó, igó. To carry. Syn.—Dücó, féró. To annoint. Syn.— 
 Perfündó, üngó, lind. i 
 
 Pérdüró, às, avi, àtüm, aré. To last. Syn.—Daüró, pérstó, manéé, 
 permánéó. 
 
 Pérédó, is, edi, esüm, éré. To eat, to consume. Syn.—KÉdó, cón- 
 sümó, exédó. 
 
 Pérégrinór, aris attis stim, ari. To voyage abroad. Phr.—Pérégré 
 é6. Pérégrinàs térras lüstró, ádéó, invisó. Longinqua pétó. 
 Pérégrinüs, à, im. Foreign. Syn.—Externüs, éxtranéüs, Aliénis, 
 longimnquüs, rémotüs. Stranger, voyager. Syn.—Hospés, ad- 
 
 véná, víatór, externüs. 
 
 Pérénnis, is, &. Perpetual. Carmina quàm tribüent, fama pérennis 
 érit. O. Syn.—Aeéternüs, jiigis, contínüüs, assidüüs, perpétüüs, 
 immortàlis, infinitüs, inexstinctüs, stabilis. Phr.—Non péri- 
 türüs.  Nülloó péritürüs ivo.  Finé cárens. Immiinis fatt. 
 Mónümentum ré pérénniis. 
 
 Péréó, is, ivi & ii, ittim, iré. To perish. Syn.—Drispéréó, intéréó, 
 cádó, occídó, óccümbó, cx#dér, sternór, àábsümór, jügülór. Phr. 
 —Létiim oppétó. Leto cádó. Mérità morté périré. 
 
 Pérérré, às, avi, atüm, aré. To wander, to run about. Syn.—Obérré, 
 pércürró, ádéó, lüstró, pérlüstró. 
 
 Perficíó, is, féci, fectüm, éré. To accomplish. Quz rite incepta 
 paravi Pérficére ést animts. V. Syn.—Cdénficid, àbsolvó, 
 pérágó, éxigó, expléó, éexséquór. Phr.—Finém, módüm fáció, 
 
 
 
Perflüó, is, flaxi, xam, éré. To flow through. Syn. 
 
 305 PERICLUM 
 pond, impond. Ad finém pérdücó. To instruct. Syn.—Erüdió, 
 Eddcé6, pOlid, perpólió, docéd. 
 
 Perfidia, x. f. Treachery, perfidy. Pérfidix cümülüm falsis pér- 
 jürià verbis. O. Syn.—Fraüs, dólüs, fallacia. Phr.—Pérfida 
 mens. Pérfida corda. Fictüm péctüs. Linguz pérjüríá. 
 
 Perfidüs, 4, im. Treacherous. Dissímülàre étiam spérasti perfídé, 
 tàntüm Possé néfas? V. Syn.—Perfídiosüs, infidtis, máléfidüs, 
 dólosüs, fallax, sübdólüs, falsüs, vànüs, méndax, pérjürüs. 
 Phr.—Vir plénüs pérjüríe. In pérjüría natis. Fidem vidlans. 
 Dóli méditatór. Fraüdes in péctóré vérsat. Qui fedéra rümpit. 
 Fronti nulla fidés. 
 
 Pérfinio, is, ivi & ii, itüm, iré. To finish. Syn.—Perfició, absolvó, 
 finió. 
 
 
 
 Pérméó, pér- 
 mano. To escape, to be lost. Syn.—Efflüó, excidó, làbór, elàbór, 
 vànescó, evanéscó, péréó. 
 
 Perfódió, is, fodi, fossüm, éré. To pierce. Syn.—Fódió, contfódió, 
 transfodi6, àpérió. 
 
 Perfóró, as, avi, atàm, aré. To pierce through and through. Syn.— 
 Fóró, fódió, perfódió, térébró, ápérió. 
 
 Perfügiüm, ii. n. Refuge, asylum. Syn.—Portüs, àásylüm, ara, 
 solatium, spes. 
 
 Perfündó, is, füdi, füsüm, éré. To pour over, to water. Syn.— 
 Spàrgó, àspérgó, rígó, irrigó, irroró. 
 
 Pérgó, is, pérréxi, réctüm, éré. To pursue one's way. Pérgé módo, 
 atque hinc te reginae ad limíná perfér. V. Syn.—f£ó, tendó, 
 vàdó. To continue. Syn.—Pérsévéró, pérstó, pérsistd, continüó. 
 Phr.—Non céss6. Non defició. Coptis Ínhieréó. Propósitüm 
 urgéreé. 
 
 Pérgrandis, is, é. Very large. Syn—Maximis, ingéns, pérmagnis. 
 
 Pérhibéó, és, ti, ítüm, éré. To speak, to assure. Si módó, quem 
 pérhibés, pátér est Thymbraüs Ápolló. V. Syn.—Dicó, nàrró, 
 référó, mémóró, cómmémóró, àasséró, affirmó. 
 
 Périclitór, aris, àtüs stim, ari. To be exposed to danger. Phr.—in 
 périclüm vénió. In discriminé véersór. Insídiis hómínüm láüboró. 
 Péricla übiqué sürgünt. 
 
 Périclam & Péricülüm, i. n. Danger. Syn.—Discrimén, àléá, cásüs, 
 sors, fortünà, fatim. Phr.—Dübíi casts. Dübià sors. Dübii 
 rés. Discrimina rérüm. Ancéps fórtünà. PériclA tentó. Fata 
 lácessó. 
 

 
 PERIMO 306 
 
 
 
 Périmó, is, émi, émptüm, éré. To destroy. Att sübiti périmünt 
 imbres. V. Syn.—Exstinguó, pérdó. To kill. Syn.—Czdó, 
 intérimó, interfició. 
 
 Périndé. adv. Likewise, equally. Syn.—Paritér, ique, sic. Phr.— 
 Non sécüs ac. 
 
 Péritia, ae. f. Skill, experience. Syn.—Sciéntia, ars, prüdentíà, in- 
 géniüm, solértia, ácümén. 
 
 Péritüs, 4, im. Skilled. Soli cantaré périti. V. Syn.—Doctüs, 
 sciéns, prüdéns, gnaris, callidás. Phr.—Haüd ignarüs, rüdis. 
 
 Pérjürüs, 4, im. Deceiving, false. Syn.—Mendaàx, fallax, perfídüs, 
 dólosüs. 
 
 Pérmánéó, és, mànsi, mànsüm, éré. To remain. Syn.—Mánéó, 
 pérst6, péersistó. 
 
 Pérman6, às, avi, atüm, àr&. To expand. Syn.—Manó, inflüó, per- 
 flu6, pérvadó, pérméd. To transpire, to be divulged. Syn.— 
 Pervadó, vülgó, mand. 
 
 Pérmé6, às, avi, atüm, aré. To penetrate, to traverse, to run through. 
 Syn.—Pérlabór, pérmànó, pérflid, pérvadó, pénétró, sübéó, 
 pércürró, Óbéó, pérérró, pérmetiór, pérliistro. 
 
 Pérmittd, is, misi, missüm, éré. To send along or through. Syn.— 
 Mittó, immittó, jáció, conjició. To permit, to grant. Syn.— 
 Concédó, do, tríbüó, indülgéó, pátiór, sind, annüó, admittó. 
 Phr.—Véníam, licéntiam do, tríbüó. Non vétó, non obstó. Car 
 non dàtür. Nüminá si qua sinunt. To abandon. Syn.—Rélin- 
 qué, trado. 
 
 Pérmóvéó, és, móvi, motüm, eré. To agitate strongly. Syn.—Movéo, 
 ágitó. 
 
 Pérmülcéó, és, mülsi sim, éré. To flatter. Syn.—Mülcéó. To 
 soothe, to calm. Syn.—Mitig6, mollió, lenió, placó. 
 
 Pérniciés, ei. f. Ruin. Syn.—Clàdes, dàmnüm, málüm, exitium, 
 rüinà. | 
 
 Pérniciéstis, 4, im. Harmful. Nüminá cültori pérnicidsa sid. O. 
 
 | . Syn.—Damnosüs, exitíosüs, Exitialis, éxitiabilis, fatalis. - 
 
 Pérnicitér. adv. Quickly. Syn.—Léviítér, ociüs, própére. 
 
 Pernix, icis. adj. Quick, prompt. Syn.—Célér, citiis, pripés, velox. 
 
 Pérnoctó, às, avi, atüm, aré. To pass the night. Phr.—NoOctém ágó, 
 dücó. NoOcté, noóctü, per noctém mánéó. 
 
 Pernotéscó, Is, üt, éré. To become noted. Syn.—Vülgór, desi 
 
 pérorelirBasd. 
 
 Dérpétüüs, a, aim. peii: uninterrupted. |. Syn.—Contínüüs, 
 pérennis, jügis, assidüüs. 
 
 | 
 | 
 
 
 
307 . PERSUADEO 
 
 
 
 
 
 Pérplexüs, 4, im. Involved, interwoven. Syn—Implicitts, invólü- 
 tüs, pérplicatis. Fig—Obscure, enigmatic. Syn.—Obscürüs, 
 anceps, dübíüs. 
 
 Pérpolid, is, ivi & Vi, itim, ir&. To polish. Syn.—PÓlió, éxpdlio 
 Fig.—To render perfect. Syn.—Absolvó, pérficio. 
 
 Pérrümpó, is, üpi, üptüm, éré. To break in pieces. Syn.—Rümpó, 
 frang6, corrtiimpo. 
 
 Pérséquór, éris, cütüs stim, qui. To pursue. Syn.—lnséquór, in- 
 séctór, conséctór, ürgéÓ, instó, prémó, exercéó. To work con- 
 tinually. Syn.—Inséct6r, éxércé6. To seek out. Syn.—Séquór, 
 qur6. To continue to speak. Syn.—Pérgó. 
 
 Pérsícüs, 1. f. A peach-tree. (See Appendix under list of Trees, 
 ctc.) 
 Pérsidéó, és, sedi, séssim, eré. To remain, to stay permanently. 
 Syn.—fPérstó, sto, mánéó, pérmánéó. To penetrate. Syn.— 
 
 Pénétró, pérméó. 
 
 Pérsist6, is, stíti, éré. To persist. Syn.—Perstó, perséveró. 
 
 Pérsolvó, is, solvi, sólütüm, éré. To pay in full. Quod hábüi süm- 
 mim, prétiüm persolvi tibi. Ter. Syn. —Solvó, p reddó. 
 Phr.—Pérsolvéré vota, honorem, premia. 
 
 Pérséna, z. f. Mask. Syn—Larva. Fig.—Deceit, appearance. 
 Syn.—Spéciés, fücüs, pellis. Role. Syn.— Partes, actor. 
 
 Pérsónó, as, di, itüm, aré. To resound. Solémni tibia càntü Pér- 
 sonat. O. Syn.—Sónó, résónó, insónó, rébóó, rémügió. Phr.— 
 Sónüm edó, ingéminó, émittó. 
 
 Pérspici6, is, éxi, ectüm, éré. To see through, to examine atten- 
 tively. Syn.—Inspicié, introspicid, pérvídéó, pérndscé. Phr.— 
 Vigili pérspéxérat Omnia cüra. 
 
 Pérspícüe. adv. Clearly. Syn.—Claré, mánifesto. 
 
 Pérspictiis, 4, im. Clear, transparent. Syn.—Péllicidts, vitréüs, 
 limpídüs, nitídüs. Fig—Clear, evident, plain. Syn.—Claris, 
 ápértüs, mánifestüs. 
 
 Pérst6, às, iti, aré. To remain firm. Syn.—Permánéó, haréó, in- 
 sistó, mánéó, pérsídéó. Phr.—Pérstat in oré püdór. Fig—To 
 persist. Syn.—Pérsist6, perséveró. Phr.—Mens éádém pérstat 
 mihi. Pérstat hiéms. 
 
 Pérstrépó, is, üi, éré. To make a great noise. Syn.—Strépó, strépitó. 
 
 Persuadéó, es, si, stim, éré. To persuade. Néc tibi jam prüdéns 
 quisquam pérsuadéát aüctór. V. Syn.—Suadéó, pelló, impelló, 
 
 . Iindücó, pérvincó, vincó. Phr.—In méntém indücó. Fidém 
 . fáció. Persuádentíá verbá. in 
 
PERTINACIA 308 
 
 
 
 Pértinacia, x. f. Obstinacy. Syn.—Pé€rvicacia, Obstínatió. Phr.— 
 Mens obfirmatà. 'Ténàx séntentia. Mens immotá. Néscia 
 flecti. 
 
 Pértinax, acis. adj. Obstinate. Lüdum insólentem lüdéré pértinax. 
 H. Syn.—Obstinàtüs, pérvícàx, ténax, immotüs, immobilis. 
 Phr.—Flecti néscits. Mens immotá mánét. Quem propósitüm 
 nón pigét. 
 
 Pértinéó, es, ti, éré. To pertain to, to have reference to (imperson- 
 ally). Syn.—Attinét, spectát, convénit, tangit. 
 
 Pértürbó, às, avi, àtüm, àré. To trouble, to disturb. Syn.—Türbó, 
 commóvéó, confündó, miscéó, permiscéó. 
 
 Pérüró, Is, üssi, üstüm, éré. To consume. Syn.—UÜró, éxüró. 
 
 Pérvad6, is, si, sam, éré. To spread around. Syn.—Perlabór, pér- 
 
 . cürró. To attain. Syn.—Attingó, asséquér, accédd (ad). 
 
 Pervágór, aris, àtüs süm, ari. Jo wander around. Syn.—Vagor, 
 érr6, pércürró. 
 
 Pervénió, is, eni, entüm, éniré. To arrive. Si forté tüàs pérvénit 
 ad aüres Belidàe nomen Pálámadis. V. Syn.—Vénió, dévénió, 
 accedó, tàngó, attingó, pertingó, ténéó, sübéó, pérvadó, allabór. - 
 
 Pervertó, is, ti, stim, éré. To turn, to overturn. Syn.—Invertó, süb- 
 vértó, évértó. | 
 
 Pervigil, ilis. adj. Ever watchful. Syn.—Vigil, vigilans, acér, sedü- 
 lüs, 
 
 Pervigiló, as, avi, àtüm, aré. To watch continually. Syn.—Agé, 
 dücó, tràdücó. | 
 
 Pérvíüs, a, im. Open, accessible. Syn.—Apértüs, pátens, pénétra- 
 bilis: Phr.—Non (or) haüd impérviüs. Quo ést ádítüs. Quo 
 pénétràré datir. 
 
 Pes, pédis. m. Foot. Syn.—Planta, (sometimes) véstigia. Phr.— 
 Figens véstigia. Aptaqué forma pédis. Molli pédé falta. In- 
 certo pédé fertür. Measure of verse. Syn.—Métrüm, nümérüs. 
 
 Pésstmd6, às, dédi, átüm, aré. To ruin, to destroy. Non mihi 
 querénti péssümdáré cünctá pétitim. O. Syn.—Pérdó, tolló, 
 evértó, destrüó, Extingud, deléó, àbóléó, dejíció. 
 
 Péstifér, érá, érüm. Pestilential, contagious.  Mittünt péstiférds 
 esttis et tetrá vénéna. V. Syn.—Corrüptüs, létalis, péstiléns, 
 vitíatüs. Phr.—Péstiféras ápérit faticés. 
 
 Péstis, is. f. Pest. Quid péstem évadéré belli Jüvit. V. Syn.— 
 Péstiléntia, clades, pérniciés. Phr.—Di, talém térris avértité 
 péstém. In partém qu pésté cárét. Disease, contagion. Syn.— 
 Lües, contàagió, contagia, tabés. Phr.—Dira liés. Létifér xstüs. 
 
 
 
309 PIGNERO 
 
 Celi mórbüs. Pér ómniá viscéra serpens. Savo vidlénta véneno. 
 Vidüàns ürbes. 
 
 Pétó, is, ivi & fi, itüm, éré. To direct one's steps.towards. Syn.— 
 Éó, téndó, ádéó. To seek. Syn—Quero. To ask. Syn.—Pos- 
 tüló, poscó, dépdscd, Expdscd, quaró, rógó, flagito. 
 
 Pétrá, x. f. Rock. Syn.—Sàxüm, riipés, silex, caütes, scópülüs. 
 
 Phalanx, gis. f. Phalanx. Occidis, Argivàe quem non pótüeré pha- 
 langes Stérnéré. V. Syn.—Agmén, cohors, légió, mániplüs, 
 catérva. 
 
 Dhantasma, atis. n. Phantom, vision. Syn.—Visüm, spéctriim, 
 síimülacrüm, forma, spéciés, Ímagó. Phr.—Tácitz noctis imagé. 
 
 Phárétrá, x. f. Quiver. Phr.—Ságittis plená. Pülsans tergá. Ex 
 hüméro sónàns. Illa pharétram fert hüméró. 
 
 Phàsíanüs, 1. m. A pheasant. (See Appendix under list of Birds.) 
 
 Phílómelá, à. f. A nightingale. (See Appendix under list of Birds.) 
 
 Phanicoptérüs, i. m. A flamingo. (See Appendix under list of 
 Birds.) 
 
 Phé&nix, icis. m. The phoenix, a mythical bird of Arabia. (See Ap- 
 pendix under list of Birds.) 
 
 Picéa, x. f. The pitch-pine. (See Appendix under list of Trees, 
 etc.) 
 
 Pictürá, x. f. Picture. Ut pictürá pdésis érit. H. Syn.—Tabula. 
 A painted picture. Phr.—Tábellá, tabula pictá. Pict effigies. 
 Picta imago. 
 
 Pictüratüs, 4, im. Painted, embroidered with colors. Syn.—Pictis, 
 váríüs, distinctüs, nítídüs, fülgens. 
 
 Picüs, 1. m. «4 woodpecker. (See Appendix under list of Birds.) 
 
 Piétas, atis. f. Piety. Syn.—Réligíó. Phr—Piétatis hónos. Pia 
 facta. Pid virtüs. Victá jacét piétas. Justice, virtue. Syn.— 
 Fidés, virtüs, jiistitia. Affection fer one's family. Syn.—Amór, 
 stüdiüm, affécttis, caritas. 
 
 Vigér, pigra, pígrüm. Lazy, negligent. Nunquam pigrá füit nostris 
 tid gratia rébüs. O. Syn.—Désés, désídiosüs, inérs, segnis, 
 lentüs, ignàvüs, lànguídüs, socors, vécors. Phr.—Türpi désidia 
 tirdüs. Grávi torpens vétérno. Cui pülchrüm in médids dor- 
 miré dies. Slow in speaking. Syn.—lnérs, ségnis, ignàvüs, 
 immotüs, immobilis.. 
 
 Pigét, iit, eré. Jt disgusts, it displeases. Syn.—Tedét, pznitet, 
 gravor. 
 
 Pignéró, as, Avi, atüm, aré. To en gage, to pledge. Syn. —Oppigners, 
 óppónó. Phr.—Pigniis, pignórá do. 
 
 
 
PIGRE 310 i) Eco iS 
 
 
 
 
 
 Pigré. adv. Slowly, nonchalantly. Syn.—Cünctàntér, lente, segnitér, 
 gélidé. 
 
 Pigritia, x. f. Laziness, negligence. Syn.—Pigritiés, désidia, ségni- 
 tiés, ignavia, lànguór, Otitim, sócordíá, torpor, véternüs. Phr.— 
 Foeeda animi rübigó. Fügiens lábores. Exosá laboriim. 
 
 Pingó, is, inxi, ictüm, éré. To paint. Syn.—Depingó, ádümbroó, 
 éffingó. Phr.—Cóloribüs, pictis tibülis (or) fígüris ímítór, 
 exprímó, éffingó. To color. Syn.—Cóloró, tingó, inficio, in- 
 dücó. To spread over. Syn.—Distinguó, várió, spàrgó, dis- 
 criminó. ; 
 
 Pinguedó, inis. f. Fainess. Syn.—Adeps, pingué. 
 
 Pinguis, is, €. Fat, stout. Syn.—Obésis, ópimüs, crasstis, perpastüs, 
 ópimátüs, ságinatüs. Phr.—Corpóré pinguis. Pingui téntis 
 ómàso. Stupid, dull. Syn.—Ridis, hébés, tardüs, ébéstis, obtü- 
 suis, crassts. Phr.—Pingui Minérva. 
 
 Pints, 1 & üs. f. A pine-tree. (See Appendix under list of Trees, 
 etc.) 
 
 Pió, as, avi, àtüm, aré. To expiate, to purify. Effigiém stattéré 
 néfas quia tristé piarét. V. Syn.—Expió, lüó, lüstró, pürgó. 
 Phr.—Cülpàm miséroriim morté píabünt. Ards türé plant. 
 
 Pírüs, 1. f. A pear-tree. (See Appendix under list of Trees, etc.) 
 
 Piscatór, Oris. m. Fisherman. Phr.—Aequóréüs piscátór. Módé- 
 rator áründinis. Lévés hàmos jactans. Paiipérém vitàm Agéns. 
 Piscator férát s&quórüm rapinas. 
 
 Piscis, is. m. Fish. Céssérünt nitidis habitand piscíbüs ind. O. 
 Syn.—Piscícülüs. Phr.—Géns squamigéra. Génüs, pécüs €qué- 
 réüm. Agminá mütá. Natantim génüs Omné. Nantés sib 
 gürgiíté vàsto. Maris immensá prolés. Incólz máris. 
 
 Piscór, aris, atts sim, ari. To fish. Phr.—Falléré, predari cálámo 
 piscés. Aründiné pisces captaré. Piscíbüs insidíari. Rétibiis 
 jactis cálámo dücéré. 
 
 Pius, 4, im. Pious, just, virtuous. Syn.—Rélígiosüs, jüstüs, sanc- 
 tüs, Xqutis, castüs, próbüs, pürüs. Phr.—Piétaté égrégiiis. 
 Piétatis àámans. Siné criminé vivens. Intéger vitz. Respectful, 
 dutiful. Syn.—Révérens. Phr.—Insignis piétaté, Favorable. 
 Syn.—Bónüs, bénignüs, mitis. 
 
 Placabilis, is, é. Easy to appease. Syn.—Exorábilis, mitis, clemens, 
 plácídüs. Phr.—Vénix páratüs. Placari, flecti patiéns. Dócilís 
 précibüs. 
 
 Plácéó, es, di, ftüm, eré. To please. Nüllá pláceré díü nec vivéré 
 carmina possünt. H. Syn.—Arridéó, próbór, délectó, obléctó, 
 jüvó.* Phr.—Accéptüs, gratiis, jücündüs, dülcís sim. Méx 
 
 
 
oii PLAUSUS 
 
 
 
 plácüérünt 6tia menti. Placet. impers.It seems good to me. 
 Syn.—Stát, libét, jüvát, sédét. Phr—Est ánimüs, vólüntàs. 
 Fert ita cordé vólüntàs. Sic plácítüm. Dis alitér visüm. 
 
 Placidé. adv. Peaceably. Syn.—Lenitér, quiété, tranquille. 
 
 Placidts, à, am. Peaceful, calm. Sedibüs üt saltem plácídis in morté 
 quiéscam. V. Syn.—Quiétiis, mitis, tranquillis, paàcatüs. 
 Gentle, meek. Syn.—Mitis, lenis, facilis. Favorable. Syn.— 
 Fávens, bénignüs. 
 
 Plac6, as, avi, atüm, aré. To appease. Münérà, crédé mihi, placant 
 hómínésqué déosqué. O. Syn.—Lénió, mitígó, mollis, mülcéó, 
 permülcéó, flectó, sédó, témpéró, délinid, módérór, exoró, 
 móvéó, pérmóvéó, tangó, vincó, frangd. Phr.—Tümidas iràs 
 flectó. Iràm mitigó. Précibtis, lacrimis lenió. Mansuéscéré 
 corda, Plácítüm reddéré. Témpérat iras. 
 
 Plaga, à. f. Wound. Syn.—lIctis, vülnüs. 
 
 Planctis, ‘is. m. Weeping, lamentation. Syn.—Plangór, làméntüm, 
 lüctüs,'ejulatüs, dólór, gémitis. i 
 
 Plàne. adv. Wholly, entirely. Syn.—Omnino, prorsüs. 
 
 Plàngó, is, xi, ctüm, éré. To strike. Syn.—Férió, vérbéré, quátió, 
 percütió. To weep. Syn.—D0Óléó, lácrímó. Phr.—Peéctüs, péc- 
 tórá mánibüs férió. Planctibüs incéss6. Crébro ictü contündó. 
 Passos laniaré cápillos. Vérbérát ora mant. 
 
 Plangór, oris. m. Weeping. Syn.—Planctis, gémitüs, ülülatüs. 
 
 Planitiés, ei. f£. Level surface. Syn.—Aequór, àréá, planüm. Plain. 
 Syn.—Campüs, àquór. Phr.—Campiis ápértüs. Apérta lócó- 
 rum. Planissima campi Aréa. 
 
 Planta, à. f. Sprout, shoot. Syn.—Arbór, stirps, sürcülüs, palmés. 
 Phr.—Parv6 dé séminé sürgens. Plant. Syn.—Herba. 
 
 Planüs, 4, im. Plane, level. Syn.—Aéquüs, zquàlís. Phr.—Qui 
 cádit in plàno. Clear, evident. Syn.—Evidéns, maniféstis. 
 
 Plátánüs, i. f. A plane-tree. (See Appendix under list of Trees, 
 etc.) 
 
 Plaüdó, is, si, stim, éré. To strike, to beat. Syn.—Férió, percütió. 
 To applaud. Syn.—Applaüdó, circümplaüdó. Phr.—Mánibüs 
 plaüdó. Plaüsüm do. Plaüsibüs próbó. Letitia plaüsüqué 
 frémó. Attollünt plaüsüs. Conciirrit dextérá laevi. 
 
 Plaüstrüm, i. n. Chariot. Syn.—Plaüstellüm, cürrüs, axis. Phr.— 
 Fertür plaüstro prada tréménti. Grávibüs jügá dücéré plaüstris. 
 
 Plaüsüs, üs. m. Applause. Syn.—Clàmór, mürmür, frémitüs, assén- 
 sts, fávór. Phr.—Stüdiüm  pópülaré. Fáventüm  frémitis. 
 Accénsüs favér. Plaüsüqué vólat frémitüqué sécündo. 
 
PLEBEIUS 312 
 
 
 
 Plebeiüs, 4, im. Belonging to the lower class. Et daré plebeio 
 
 corpus inané rógó. O. Syn.—Igndbilis, infímüs, valgaris. 
 
 Plébs, plebis. f. The lower class. Syn.—Plébécila, vülgüs, türbá, 
 pópellüs. Phr.—Fzx plebis. Seditionis ámàns. Rébüs amica 
 nóvandis. Türbá stdlida incültze plébis. 
 
 Pléctó, is, éré. To strike, to punish. Syn.—Vérbéró, cidó, mülctó, 
 pünió, castigó. 
 
 Pléctrim, i. n. Quill, plectrum for musical instruments. Syn.— 
 Péctén, ébür. Phr.—Téntat carmina plectro. Pléctró módülatüs 
 ébürno. Fig—For poetry. Syn.—Cithara, carmén. 
 
 Plene. adv. Fully, entirely. Syn.—Cümülàte, omnino, prorsüs, 
 plàne. 
 
 Plenüs, 4, im. Full. Pars épülis ónérànt ménsas, et pléna réponünt 
 Pocülá. V. Syn.—Cümülatüs, confertüs, répletüs; afflüens, 
 référtis, fréquéns, Abiindans, lüxürians. Phr.—Pléno sübit 
 ostia velo. Plénds sanguiné rivos. Satisfied. Syn—Satir, 
 satiatis, exsátiatüs, exsátüratüs. Proud. Syn.—Tümidüs, in- 
 flattis, süperbüs. 
 
 Plériqué, aqué, áqué. The most, the majority. Syn.—Mülti, pér- - 
 
 mülti, plürími. Phr.—Non paüci. Maxima, major pars. 
 
 Plerümqué. adv. Generally. Syn.—Spé, szpíüs, vülgo. 
 
 Plic6, às, Avi, atüm, àré. To bend, to fold. Néxantém nódos séque 
 in sua mémbra plícantem. V. Syn.—Complícó, réplícó, colligó, 
 intórquéó, convolvó, flectó, infléctd, contráhó. Phr.—In gyrüm, 
 néxüs, nódos dücó. Nodos néctó. Inflectünt immensá volüminé 
 tergá. 
 
 Ploratis, iis. m. Weeping, lamentation. Syn.—Flétis, lácrimz, lüc- 
 tis. 
 
 Ploró, às, Avi, atiim, àré. To weep. Ploratür lacrimis amissá pécüniá 
 veris. J. Syn.—FI&6, lácrímór, lügéó. 
 
 Plüit,éré. It rains. Phr.—Plivia, imbér cádit, ccelo descendit, rüit, 
 precipitit. Dim pliit in terris. Jüpitér imbribis rigat arva. 
 Colo démittítür imbér. Dénsissimits imbér ingéminat. Nübes 
 sé solvit in imbrém. Néqué pàrtürit imbres pérpétüos. 
 
 Plüres, rá, iim. Several, many. Syn—Milti, plüríimi, fréquentes. 
 Phr.—Nümérosi mánüs, cóhors. Ingenti adstanté corona. 
 Magna comitanté cáterva. Agminé longo. 
 
 Plürimüm. adv. Very much. Syn.—Mültüm, valde. 
 
 Plüs. adv. Much, more. Syn.—Mágis, magé, amplits. 
 
 Plüvíá, x. f. Rain. Syn.—lImbér, nimbüs. Phr.—Plivitis imbér. 
 Caeléstis hümór. Cceléstés iqua. 
 
 | 
 
 
 
 ee 
 
 ee 
 
 
 
Biko PONDERO 
 
 
 
 Plüvíalis, is, é. Rainy. Véré madént üdo térrae ac plüvialibüs aüs- 
 tris. V. Phr—Nimbis gravatis. Aüstralibüs hümídá nimbis. 
 Pócülüm, i. n. Cup. Syn.—Cràtér, cratéra, carchésitim, patéra, 
 scyphüs, cálix, cyáthüs.. Phr.—Pocülá válído spümantiá Baccho. 
 Pérfécta àrgento. Aspérá signis. Capacés vina gravant pátéras. 
 
 Póemá, atis. n. Poem. See Carmen. 
 
 Poena, x. f. Pain, punishment. Distülératqué gravés in idonéá 
 tempórá poenás. O. Syn.—Süpplicíüm, crticiattis, tormentüm, 
 píacülüm, píamén. Phr.—Pcna scélérüm vindex. Criminis 
 ültrix. Génüs misérabilé p&nx. P&narim génüs omné. Poná 
 minor mérito. 
 
 Panitentiá, x. f. Repentance. Syn.—Métánoá, dólór. Phr.—Cri- 
 minis àdmissi dólór. In mélíüs vitam cOmmitans. Horréscéns 
 crimina vitze praetéritze. 
 
 Panitét, tit, éré. It repents me, I am sorry. Syn.—Pigét, dóléó. 
 
 Poésis, is & &ós, & Poética, &. f. Poetry. See Carmen. Phr.—Apol- 
 linis ars, àrtés, stüdiüm, stüdii. Dülcés müsa. Pdédésis blanda 
 potestas. 
 
 Poéta, x». m. Poet. Syn.—Vatés. Phr.—Phcebi sácerdos. Piéridüm 
 comés. Afflatüs niiminé Phübi. Felici carminé clarüs. Laüro 
 cinctüs. Miisis dicatis. | 
 
 Póéticá, 4, tim. Poetic. Syn.—Apollinéüs, Ph@&bétis, Parnassiüs, 
 Castalitis. 
 
 PORHÓ, is, ivi, itüm, iré. To polish. Syn.—Expólió, perpólió, l&vo, 
 levig6, plànó, radó, abradó. Fig.—To perfect, to polish. Syn. 
 —Expólió. Phr.—Castigaré ad ünguem. 
 
 Polléó, es, eré. To have strength, to have power. Syn.—Viléó, 
 póssüm, przstó. 
 
 Pollicé6r, Eris, ittis stim, eri. To promise. Syn.—PoOllicitor, pro- 
 mittó, spondéó. See Promitto. 
 
 Pollüó, is, wi, ütüm, éré. To corrupt, to pollute. Syn.—Fod6, 
 mácüló, commácüló, inquínó, cóinquinó, contàminó, contéméró, 
 corrümpó, infíció, türpó, víóló. Phr.—Mácülam, labém, injíció. 
 Labé respergó. Fig. Syn.—Liedó, téméró, corrümpó, vidlo, 
 frang6. 
 
 Pompa, à. f. Cortege, procession. Syn.—T riumphts. 
 
 Pómüm, i.n. Fruit. Syn.—Früctüs. Phr.—Arbóréi f&tis. Arbórls 
 Opes. Aütümni münérá. Motis ramis cádens. Préméns pon- 
 déré ramos. Apple. Syn.—Malüm. 
 
 Pondéró, às, Avi, atüm, aré. To weigh. Syn.—Péndé, appéndo, 
 expendó, libro, examínó. Fig.—To weigh, to examine. Syn.— 
 Examin6, éexpéndó, perpéndó, excütió, discütió, stimsd. 
 
 
 
PONDUS olt 
 
 
 
 Pondüs, éris. n. Weight. Syn.—Onüs, gravitas, sarcina, moles. 
 
 x 
 
 Phr.—Molés ónérosi. Pondéré grávó. Vix tractabilé pondis. 
 
 Burden. Syn.—Onis, incommédim. Weight, gravity. Syn.— 
 Momentüm, vis, atictoritas. 
 
 Poné. adv. Behind. Syn.—Post. Phr.—A tergo. Post térga. Poné 
 séquens. Pars cétéra pontüm Poné légit. 
 
 Ponó, is, Sstti, itam, éré. To put, to place. Prima fávis ponünt 
 fandamina. V. Syn.—Déponó, répónó, locó, collócó, státüó, 
 constítüó. To raise, to build. Syn.—Condó, státüó, constitüó, 
 &difícó, erigó, exstrüó. To leave, to renounce. Syn.—Deponó, 
 
 " rélinquó, mittó, ómittó, exüó, pelló. Phr.—Ponité cordé métüm. 
 To execute. Syn.—Perfició, fingó, effingó. 
 
 Pons, pontis. m. Bridge. Sàxéüs ingenti quem pons àmplectitür 
 àrcü. L. Phr.—Pontis àrcüs, fornix, cürvaàmén, cürvaminá. 
 Amném jüngéré ponté. Révelléré pontes. 
 
 Pontifex, icis. m. Priest, high-priest. Syn.—Antistés, sácerdos, 
 pr&asül. Phr.—Sácrorüm antistés.  Vittis insignis. Pura in 
 vesté réfülgens. Frondé victüs. 
 
 Pópinà, &. f. Small inn. Syn.—Caüponá, tabérna. 
 
 Poplés, itis. m. Kee. Syn.—Génü. Phr.—Vénéraàri poplité cürvo. 
 Defécto poplíté labéns. Süspénso poplité transit. 
 
 Pópülàris, is, €. Popular, belonging to the people. Syn.—Plébéiis, 
 plebeíüs, civilis, püblicüs. 
 
 Pópüló, as, avi, atüm, aré & Pópülór, aris, atüs süm, ari. To devas- 
 tate. Ferro Libycos pópülaré pénates. V. Syn.—Depópülór, 
 vàstó, devastó, diripié, pradór. Fig. Syn.—Absümó, périmó, 
 perdó, pessumdó. 
 
 : Pópülüs, i. m. People, nation. Hinc pópülüm làte régém belloqué 
 süperbüm. V. Syn.—Géns, natíó. Phr.—Génüs ündé Látinüm. 
 Mavortia tellus. Romana própàgó. The common people. Syn. 
 —Civés, plebs, plebes, vülgüs. 
 
 Popülüs, 1. f. A poplar-tree. (See Appendix under list of Trees, 
 etc.) 
 
 POorcá, à. f. Sow. Syn.—Scrofá, sis. 
 
 Porcüs, i m. Hog, pig. Syn.—Süs, porcellüs, porcülüs. Phr.— 
 Immündo sé fliminé volvéns. Lüto sé vólütàns. Gaiidéns c&no 
 immiindaqué pálüdé. 
 
 Porrígó, is, réxi, réctüm, éré. To stretch out, to spread out. Syn.— 
 Exporrigó, tendó, intendó, exténdó, protendó, proféró, prodücó. 
 Phr.—Flores ad candida porrigit orá. To lay low. Syn.—Ex- 
 tendó, sternó, évérté, dejicíó. To offer. Syn.—Teéndó, pro- 
 tendó, offéró, prabéó. 
 
 
 

 
 
 
 315. POSTHABEO 
 
 
 
 Porro. adv. Afar off. Syn.—Longe. In turn. Syn.—Deindé, dein- 
 céps, pratéréa, ültrà. Therefore. Syn.—Atqui, igittr, ergo. 
 
 Porta, à. f. Gate, door. Sint quíbüs 4d portas cécidit cüstodiá sorti. 
 V. Syn.—Valvz, limén, postes, claüstrá. Phr.—Férrate robora 
 portz. Claüsz minimina porte. Ipso in liminé porta. Portis 
 bipátentibüs adsünt. Door, or approach in general. Syn.— 
 Jànüà, valvie, forés, postes, limén, limina, ostíüm, áditüs. 
 
 Portendó, is, di, sim, éré. To announce, to foretell. Syn.—Monstró, 
 ominór, prasagid, aügüró, aügürór, pramonstró, ostendó, 
 dénüntió, nüntió, significó, praedicó, cand, priécínó. 
 
 Portentosüs, a, tim. Portentous, prodigious, monstrous. Syn.— 
 Prodigiosüs, mirabilis, monstrosüs. 
 
 Portentüm, 1. n. Portent, prodigy. Syi.—Prodigiüm, ostentüm, 
 monstrüm, ómén. 
 
 Portícüs, as. m. Gallery, porch, portico. Syn.—Ambülàcrüm, àmbü- 
 làtió, atríüm. Phr.—lnnixá cólümnis. Pariis nitet falta, cólum- 
 nis. Spátiosà téretür Porticüs. 
 
 Portó, às, avi, atüm, aré. To carry. Syn.—Géro, gésto, te efféro, 
 v€hó, véctó, bátia, süstinéó, tolló. Phr.—dDorso, cervice, tergo 
 portó. Süccedo ónéri. Ontis sübéó. Fert hüméris. 
 
 Portis, üs. m. Port, harbor. Syn.—Státió, dstia, ripá, sinus. Phr.— 
 Státio titissima naütis. Sedes gratissima naütis. Hospitàá tellus. 
 Tangéré portas. Delàti in portüs. 
 
 Póscó, is, póposci, éré. To ask, to demand. Divümqué sibi poscebát 
 hónorém. V. Syn.—Deposcó, exposcó, pétó, postüló, expostüló, 
 réquiró. Phr.—Poscit équos. Nil poscímüs ültra. To seek 
 earnestly. Syn.—Pété, postüló, rógó, flagitó, efflagitó, exposcó, 
 ord, précór. 
 
 Possidéó, es, sedi, séssüm, éré. To possess. Et vácüüm Zéphyri 
 possidét aüri némüs. Pr. Syn.— Ténéó, hábéó, obtínéó, occüpó, 
 früór, pótiór. 
 
 Possüm, pótés, pótüi, possé. To be able. Syn.—Qué&ó, vàléó, evàléó, 
 licét. Phr.—Faàs ést, pótis sim. Mihi datir. Est opis méx. 
 
 Est mihi copia, faciiltas, potéstas. Non Spis est nostra. 
 
 Postéa. adv. Afterwards. Syn.—Post, dein, deindé, tim, prxtéréa, 
 indé, exindé. Phr.—Post hzc. 
 
 Postéritas, àtís. f. Posterity. Syn.—Postéri, véntiri, mínores, 
 népotes, postgéniíti. Phr.—Postérá atàs, gens. Mémóri zvo. 
 
 Postérüs, a, tm. That which comes after. Syn.—Séquéns, vén- 
 türüs. ; 
 
 Posthábéó, es, iti, itüm, éré. To esteem less. Syn.—Postponó, post- 
 féró. 
 
POSTHAC 316 à 
 
 Posthac. adv. Henceforth, for the future. Syn.—POst, postéa, 
 deinceps, deindé, exindé. 
 
 Postquàm. conj. After. Syn—Postéaquam, übl, postübl, cüm, 
 símül. Phr.—Símül ac, símül üt, símül atqué. 
 
 Postremo. adv. Finally. Syn—Déniqué, démüm, tandém. 
 
 Postrémüs, à, am. Last. Syn.—Extrémüs, ültímüs, ndvissimis, 
 süpremis. ' 
 
 Pótens, entis. adj. Powerful. Syn.—Válens, válídüs, pollens. Phr.— 
 Pótestaté válens. Ex hümili póténs. Rérüm cui siimma 
 potéstas. 
 
 Pótentíá, à & Pótestas, atis. f. Power. Syn.—Impériim. Phr.— 
 Nalla pótentíá longa ést. Emitir sola virtüté potestas. Cui 
 tanta viro concessi potestas. Liberty to act. Syn.—Copia, 
 fácültàs, vis, vénia, virtüs. 
 
 POtidr, iris, itüs stim, iri. To get possession of, to enjoy. Si véro 
 cápére Italiam scéptrisqué pótiri Contigérit. V. Syn.—Früór, 
 hábéó, ténéó, Gbtinéd, possidéó, Occüpó, invadó, cápió, rapid. 
 Phr.—Mihi vindicó. 
 
 P6t6, às, avi, atüm, aré. To drink. Syn.—Bibé, pérpótó, haürió. 
 Phr.—Vino indülgéó. Aquam dücéré fonté. FOonté sitim réstin- 
 guéré, 
 
 Potór, Oris. m. One who drinks. Syn.—Potàtór, bibax, bíbülüs. 
 Phr.—Deditüs Baccho. Vino devótüs. Gatidéns méro. 
 
 Prabéó, es, ti, itim, éré. To furnish. Matériamqué sto praebet 
 ségés arida dàmno. O. Syn.—Porrigó, offéró, eéxhíbéó, do, 
 tríbüó, ministró, süppéditó, süffíció, prasstó. Sé práberé. To 
 show oneself. Syn.—Ostendó, przstó, géró, hábéó. 
 
 Pracédó, is, cessi, cessüm, éré. To go before. Syn.—Antécedó, 
 àntéó, prevért6, przccürró, praééó, pregrédidr. Phr.—Praviüs 
 é6. Ego pr&vitis ibó. Priqué diem véniéns. 
 
  Pr&céps, ipitis. adj. Headforemost, headlong. Syn.—Pronüs, prxci- 
 pitàns, pr&cipitattis, missüs, demissüs, déjécttis, cadéns, cádücüs, 
 décídüüs. Phr.—Hic sé pracipitém técto dédit. frin hastily. 
 Syn.—Célér, cítüs, concitüs, festinüs, velox. 
 
 Praceptüm, i. n. Teaching, precept. Syn.—MOnítüm, doctriná, 
 
 ; dócümentüm. Order, command. Syn.—Mandatüm, jüssüm, 1m- 
 péríüm, placitim, mónitüm, prascriptüm. 
 
 Pracipió, is, cépi, eptüm, éré. To anticipate, to prevent. Syn.— 
 Praéóccüpó, óccüpó, pravénió, pravertó. Phr.—Praecepit mors 
 nostra fügam. To command. Syn.—Mandó, jübéó, impéró, 
 injüngó, édicó, prascribó. 
 
 Pr&cipitantér. adj. Hastily. Syn.—Própére, própérantér. 
 
 
 
 
 
317 | PRJEDOR 
 
 Precipit6, às, avi, atim, aré. To hurl down, to precipitate. Syn.— 
 Détürbó, extürbó, déjicié, prdjicié, excütió. Phr.—Pré&cipitém 
 (or) in praeceps agéré, adigéré. Corpüs ex alto détriidéré. 
 (Intrans.) To cast oneself down. Syn.—Cádó, concídó, rüó, 
 córrüó, prolabór. Phr.—Pr&céps ágór. Volvitür in cápüt. Se 
 daré przcipitem. 
 
 Pracipüe. adj. Especially, above all. Syn.—Prsértim, imprimis, 
 máxime. 
 
 Pricípüüs, 4, im. Particular, special. Syn.—Maáàxímüs, éximits, 
 pr&stans, insignis, primis, potissimts. | 
 
 Pr&clartis, 4, im. Famous, illustrious, remarkable. Syn.—Clàrüs, 
 insignis, conspícüüs, exímiüs, illüstris, célébér. Brilliant. Syn. 
 —Claris, nitidüs, lücídüs. 
 
 Preclid6, is, isi, üsüm, éré. To shut, to close. Syn.—Occlüdó, 
 Obstrüó. To prevent, to stop. Syn.—Impédió, cóércéó, pró- 
 híbéó. 
 
 Precordia, orüm. n. Membrane situated near the heart, conse- 
 quently by extension, the heart. Syn.—Viscérá, cór, péctüs. 
 Pricürró is, cürri, cürsüm, éré. To run before. Syn.—Antévóló, 
 pracéléró. 
 Preda, &. f. Plunder. Victorés prada spólíisqué pótiti. V. Syn.— 
 Extiviz, spóliá. Phr.—Victo ex hosté rélatz. Hostilfs gaza. 
 Et prada dücéré sortem. Booty, (in general). Syn.—Rápiná, 
 
 raptim, fürtüm. 
 
 Pradatér, Gris. m. Plunderer, thief. Syn.—Prá&dó, raptor, für. 
 
 Priedicó, as, avi, atüm, aré. To announce, to make known. Syn.— 
 . Dicó, declaró, denüntió, profitéór. 
 
 Pridicó, is, ixi, ictim, éré. To predict, to forewarn.  Syn.—Cánó, 
 precino, nüntió, pranüntió, aügürór, vaticinór, monstró, pra- 
 monstró, mónéó, premodnéd, ómínór, portendó. Phr.—Casiis 
 ápériré fütüros. Fatáqué pramónüit. 
 
 Praditüs, 4, im. Endowed with, possessed with. Syn—Compés, 
 Ornattis, décóratüs, instrüctüs, münitüs, pollens, préstans, 
 illüstris, insignis, cümülatüs.- 
 
 Pradiüm, fi. n. Farm, estate, manor. Syn.—Villa, fündüs, agér, 
 jugera. 
 
 Predivés, itis. adj. Very rich.: Syn.—Divés, ópülentüs, ditissimüs. 
 
 Pridó, Onis. m. Pirate, brigand. Syn.—Latré, grassatér, predator, 
 fiir. 
 
 Pradór, aris, attis stm, ari. To plunder. Syn.—Dépredor, fürór, 
 rapid, eripió, abripió, vast6, pópüló, depópülór, spólió. Phr.— 
 
PRJEFERO 318 
 
 
 
 
 
 Priedas ágó. Pradam fácéré. Spólíis gaüderé. Vivéré rapto. 
 Assuéscéré prada. 
 
 Praféró, fers, tili, latim, ferré. To bring before or in front of. 
 Syn.—Antéféró. To announce, to show, Syn.—Osténdé, prz- 
 béó. To prefer. Syn.—Priponó, àntéponó. 
 
 Prafíció, is, feci, fectum, éré. To place in command. Syn.—Pre- 
 ponó. Phr.—Impéríüm do, trádó. Sed mé cüm lücis Hécaté 
 prefécit Ávernis. Régendüm tràdó. 
 
 Preliim (Preliim), ii. n. Battle, combat. Syn.—Rixá, cértamén, 
 pügná. See Bellum. 
 
 Prelim, i.n. A press, wine-press. Vinaqué fündüntür przlis élisa 
 Falérnis. Pr. Phr.—Coláqué pralorüm. Cáleno domita przlo 
 üvá. 
 
 Pramiüm, ii. n. Prize, reward. Syn.—Mércés, prétíüm, donüm, 
 mints. Phr.—Prétii mércés. Exacti láborís hónos. Pramíá 
 jüstá laborim. Mérit# premia palmz. Sint hic étiam süá 
 premia laüdi. Profit, booty. Syn.—Früctüs, lücrüm, quéstts, 
 preda, raptüm. 
 
 Pramónitüs, üs. m. Warning. Syn.—MoOnitüs, mónitüm, praedictüm. 
 
 Prapáró, as, avi, atüm, àré. To prepare, to make ready. Syn.— 
 Páró, appáró, cOmparé, instrüó, Ornó, ádornó, ordinó, com- 
 pond. Phr.—Accingünt omnés ópéri. Illi sé pügnae àaccingünt. 
 Rebus jam rité paratis. 
 
 Prapés, étís. adj. Swift of flight. Prapétibüs pénnis aüsüs sé 
 crédéré códo. V. Syn.—Célér, ciítüs, cóncitüs, pérnix, velox. 
 
 Praponó, is, Sstti, Gsitim, éré. To place before, to prefer. Syn.— 
 Antépon6, przféró, àntéféró, maló. Phr.—Plüris fáció. Ma- 
 joris pendó. Mihi satitis est. 
 
 Praripió, is, iptii, eptüm, éré. To seize first. Syn.—Praéoccüpó. 
 To ravish, to take away. Syn.—Rápió, aüféró, occüpó. 
 
 Prsagid, is, ivi & ii, itim, iré. To predict. Syn.—Przsentió, prz- 
 sciscó, pràvidéó, aügürór, vaticindr. To indicate im advance. 
 Syn.—Pr&monstró, prdicó, przemónéó. 
 
 Prasagíüm, ii. n. Augury, omen. Syn.—Aügüriüm, oómén. 
 
 Pr&scribó, is, psi, ptüm, éré. To prefix in writing. Syn.—Scribó. 
 To order. Syn.—]übéó, impéró, pr&cipié, praemonstró, món&ó, 
 pramónéó. To determine, to regulate. Syn.—Státüó, prastitüó, 
 definió, indicó. 
 
 Préséns, entis. adj. Present. Syn.—Adstàns. A spectator. Syn.— 
 Spéctans, spéctátór, testis, arbitér, adstans, àdsistens, própiór. 
 Ready. Syn.—Promptüs, páratüs. Favorable. Syn.—Méliór, 
 fávens, sécündüs. 
 
 
 
 
 
319 PRAVUS 
 
 
 
 Praséntió, is, sensi, sénsiim, iré. To feel beforehand, to divine. 
 Syn.—Pr&sagi6, aügürór, prasció, praesciscó, previdéd. 
 
 Prasés, idis. m. f. One who presides, chief. Syn.—Princéps, dix, 
 tütór, cüstos. 
 
 Prasídéó, es, edi, éré. To preside. Syn.—Pr&süm, déminér, im- 
 péró. Phr.—Süm prasés. 
 
 Presidiim, ii. n. Gward, garrison. Syn.—Cüstodiá. Fig.—Help, 
 protection. Syn.—Tütelá, aüxílíüm, sübsidíüm. 
 
 Praestó, às, iti, Ítüm, aré. To be im advance. Syn.—Anté sto. To 
 excel. Syn.—Excelló, pracelló, exsüpéró, vincó, praé&ó, ànte&ó, 
 pravértó. Prastát (impers). It is better. Phr.—Sátiüs, pótiüs, 
 mélíüs ést, vídétür, visüm ést. Magis éxpédit, convénit. To 
 represent. Syn.—Exhíbéó, référó. 
 
 Prasüm, praéés, przfiti, praééssé. To be in charge. Syn.—Przsídéó, 
 impéró. 
 
 Pratendó, is, di, stm, éré. To stretch, to stretch before. Syn.— 
 Obtendó, pratentó, Objició, opponó. Phr.—Morti pratendéré 
 muros. 
 
 Pratér. prep. Except, beyond. Syn.—Nisi, éxcépté, éxcépta, ultra. 
 
 Praetéréa. adv. Furthermore. Syn.—Deindé, posthac, deincéps. 
 
 Pratéréó, is, ivi & ii, itim, iré. To pass by. Syn.—Prxtérgrédiér, 
 transé6, pratérvéhér, prxtérlabér, flüó, labér, elabór, ábéó, 
 fügió. To omit. Syn.—Omrittó, neglégó. 
 
 Praetexó, is, ti, extüm, éré. To cover. Syn. —Tégo, indücó, Obdücé. 
 Fig.—To palliate. Syn.—Prténdo, celó, caüsór, tégó. 
 
 Pràvénió, is, veni, ventüm, iré. To come before. Syn.—Privertó, 
 pragrédiór, occüpó, praééó, pracürró. 
 
 Prevért6, is, ti, sam, éré. To advance before. Cürsüqué pédüm 
 prevértéré ventos. V. Syn.—Przcürró, praééó, anteéd, pra- 
 vénió. To anticipate. Syn.—Praéoccüpó, occüpó, prcipio. 
 
 Prividéó, és, vidi, visum, éré. To foresee. Cünctáqué mens ócülis 
 previdét illà süis. O. Syn.—Antévidéó, prospició, praséntió, 
 praságiíó, pranoscó, praesció, przsciscó, aügüró, aügürór. 
 
 Prandé6, es, di, süm, éré. To dine. Syn.—Cónó, convivór, édó. 
 
 Pratim, i. n. Meadow. Riparimqué tóros et prata récéntia rivis. 
 V. Phr.—Praténsé virétim. Virídàntíá prati Jügérá. Florida 
 rürá. Fülgens cóloré. Véré nóvo ridens. Fülgens viridanté 
 cóloré. Aprici gramina campi. 
 
 Prave. adv. Wrongly, badly. Syn—Malé, perverse, perpéràm. 
 
 Pravüs, 4, tim. lll-shapen, twisted. Syn.—Distorttis, pérvérsts. 
 Mean, vicious. Syn.—Máilüs, impróbüs, pérvérsüs, scélératüs. 
 
PRECES 
 
 320 
 
 
 
 Précés, cüm. f. Prayers. Concipit illá préces et vérba précantia 
 dicit. O. Syn.—Précatüs, vota. Phr.—Vérbá rógàntià siipplicia. 
 Vérba précantis. Süpplex votüm. Précüm vis. Déüm placantes. 
 Aüdió votà. Orànti fávéó. Oranti bénignüs. Précibts móvéór. 
 Vota rata fáció. Aüdité préces et votá précantüm. Préces 
 spérnó, répelló, respüó. Vota rdgantis spernéré. Néglégit aüré 
 précés. 
 
 Précór, aris, atüs sim, ari. To pray. Sepé précor mortem, mortem 
 quóqué déprécór idém. O. Syn.—Oró, obtestór, obsécró, rógó, 
 implóró, invócó, poscó, éxposcó, déprécór, flagitó, efflagitó, 
 quiró, postüló. Phr.—Süpplex pétó. Vocé précór. Précibts 
 póscó. Précés fündó. Aüxiliío vócó. Düplíces tendit süpplex 
 ad sidéra palmas. Sic vocé précatür. Solita précé nümén 
 ádorát. 
 
 Préhendó (Préndó), is, di, süm, éré. To take, to seize. Syn.—Capio, 
 compréhénd6, appréhéndó, arrípió, corripió, asséquór. 
 
 Prémó, is, préssi, pressüm, éré. To press, to bear down upon. 
 Syn.—Préss6, ónéró, comprímó, grávó. To press hard in pur- 
 suit, to pursue. Syn.—Ürgéó, ágó, ágitó, exercéó, perséquór, 
 inséquór, instó. To overwhelm. Syn.—Ürgéó, obrüó, opprímó, 
 véx6. To hold back. Syn.—Ténéó, continéd, comprímó, ré- 
 prímó, sistó. 
 
 Prétiüm, fi. n. Price, value. Syn.—Pramiüm. Money, riches. Syn. 
 —Aürüm, divitiis, péctinia. Chastisement, punishment. Syn.— 
 Mércés, premiiim, poena. 
 
 Pridém. adv. For a long time. Syn.—Düdüm, jam. Phr.—Jam 
 pridem, jam düdüm. 
 
 Primizvüs, 4, im. Young. Syn.—]Jüvénilis, jávénis. Phr.—Primaevo 
 floré jüventüs. 
 
 Primitie, àrüm. f. First fruits. Phr.—Primá dona, münérà. The 
 beginning. Syn.—Primordiá, éxordia, éxorsa. 
 
 Primordiüm, fi. n. Beginning. Syn.—ÉExórdiüm, principiüm, éxórsá, 
 órigó. 
 
 Primorés, im. m. The chief men of the state. Syn.—Primi, pró- 
 cérés, 
 
 Primüs, 4, im. First. Syn.—Priór, princeps, primór. Ancestors. 
 Syn.—Primi, antiqui, vétéres. Prince, chief. Syn.—Princéps, 
 przcipüüs, optimüs, prócéres (pl.). 
 
 Princéps, ipis. m. Chief, head, prince. Syn.—Primüs, pricipüüs, 
 dix, praesés, rex. 
 
 
 
yu Wl PROCEDO 
 
 
 
 Principiim, ii. n. Beginning. Ab Jóvé principiüm, Mis: Jovis 
 omnia pléna. V. Syn.—Initiüm, primórdiüm, órigó, fons, cápüt, 
 aüctór, caüsi. 
 
 Prior, us, Oris. First. Syn.—Primis, pristinüs, priscüs, vétüs, ànti- 
 quus, pratéritüs. The more distinguished. . Syn.—Méliór, prie- 
 stantiór. i 
 
 Priscüs, 4, im. Old. Syn.—Antiquüs, vétüs, vétüstüs. First. Syn. 
 — Priór, pristintis, primis. 
 
 Prius. adv. Before, rather. Syn.—Anté, citiüs, pótiüs, magis. For- 
 merly.. Syn.—Anté, àntéà, quondam, olim. 
 
 Privatüs, à, um. Private. Syn.—Privis, própriüs. 
 
 Privo, às, avi, àtüm, aré. To despoil. Syn.—Spólió, exspólió, orbó, 
 fraüdó, nüdó, denüdó, érípió, aüféró, adimé, tolló. 
 
 Pro. prep. For the sake of. Syn.—Caüsa, ergó. In the place of. 
 Syn.—Lóco, vicé. According to. Syn.—Ex, 4d, sécündüm. Be- 
 fore. Syn.—Anté. 
 
 Probe. adv. Honestly, rightly, well. Syn.—Béné, recte, pülchre, 
 egrégie. Completely, wholly. Syn.—Plané, omnino, prorsüs. 
 
 Próbitas, atis. f. Honesty, probity. Probitas laüdatür ét algét. J. 
 Syn.—B6nitas, piétas, virtüs, fídes, castitas. Phr—Ténéro 
 mátüriór vO. Advérsis exercitá rebüs. 
 
 Próbó, as, avi, àtüm, àré. To prove. Syn.—Demonstró, confirmó, 
 monstró, ostendó, àrgüó. To approve. Syn.—Appróbó, com- 
 próbó, laüdó, assentiór. 
 
 Próbrósüs, 4, im. Shameful, disgraceful. Syn.—Püdendüs, inhó- 
 
 . néstüs, ignéminidsis, türpis, infamis. 
 
 Próbrüm, i.-n. Disgrace, dishonor. Vétito témérat sacraríá probro. 
 O. Syn.—Oppróbriüm, infamia, dedécüs, ignominíá. Insult, 
 outrage. Syn.—Convicia, Opprobria, malédicta. | 
 
 Próbüs, 4, im. Honest, upright. Syn.—Bonts, pits, innócens, jüs- 
 tüs, £qutis, honésttis, sanctüs, intégér, frügi. Phr—Probamque 
 Paüpéríem siné doté quero. 
 
 Prócacitas, atis. f. Impudence, insolence. Syn.—Proteérvia, pétü- 
 lantia, aüdàciá. Wantonness, licentiousness. Syn.—l1mpróbitas, 
 nequitiá, pétülantíá, lascivia. 
 
 Précacitér. adv. Wantonly. Syn.—Prótérve, pétülàntér, lascivé. 
 
 Prócàx, acis. adj. Forward, insolent, bold. Syn.—Prótervüs, aüdàx, 
 làscivüs. Immodest, impure. Syn.—1mpüdicüs. 
 
 Précédé, is, cessi, cessüm, éré. To advance. Syn.—Progrédiór. To 
 appear. Syn.—Appàréó. To be useful. Syn.—]üvát, prosüm. 
 
 
 
PROCELLA 322 
 
 
 
 Prócellá, à. f. Storm, tempest. Effügit hibérnas demissa anténna 
 prócéllas. O. Syn.—Témpéstas, hiéms, türbó, nimbüs, imbér. 
 Phr.—Stridéns Aquílonibüs prócelli. Sálíünt in véla prócellz. 
 
 Prócéllosüs, 4, im. Stormy. Syn.—Nimbosüs, véntosüs, hibernüs, 
 türbatüs, ágitatüs. Phr.—Prócellis plenüs, crebér, fréquens. 
 Raging. Syn.—Fürens, insanüs, précéps. 
 
 Prócéres, im. m. The chief men, nobles. Syn.—Primi, primores, 
 principes, düces, précipti, lecti, delecti. Phr—Procérim 
 mánüs, türbá. Urbis düctorées. Magnanimi düces. Décüs ürbis. 
 Flos pópüli. Dücüm générosá cóhors, illüstris consessüs. Cas- 
 trorüm prócéres. Rériim prócéres. 
 
 Procerüs, 4, am. Lofty, high. Sólo proceràs erigit alnds. V. Syn.— 
 Magnüs, altüs, eéxcelsüs, ingéns, ardüüs, sublimis. Phr.— 
 Ingenti corpóré. Erécttis in aüràs. Et toto vérticé süpra est. 
 Longa proceriór alno. 
 
 Précid6, is, 1, éré. To fall. Syn.—Cádó, procümbó, prolabór. 
 
  Procidüüs, 4, im. About to fall, falling. Syn.—Cádücüs, cádéns, 
 labens, lapsüs, prolapsüs. 
 
 Proclàmó, as, avi, atüm, aré. To proclaim. Adjüvát et magna pro- 
 clamat vocé Diíores. V. Syn.—Clàmó, pradicó (às), declaró, 
 nüntió. 
 
 Proclivis, is, é. Bending, leaning. Syn.—Avcclivis, déclivis, pronüs, 
 praceps. Inclined towards, prone to. Syn.—inclinatüs, propén- 
 süs, pronts. 
 
 Procrastino, as, avi, atüm, aré. To put off, to delay. Séd própéra, 
 néc té véntiiras différ in horas. O. Syn.—Différd, cünctór, 
 tardó, mórór. 
 
 Procréó, 4s, avi, àtüm, àré. To bring forth, to produce. Syn.— 
 Généró, gignó, prodücó, párió. 
 
 Prócübó, às, iti, ítüm, àré. To lie down. Prócübüit, sacramqué 
 dédit pér mémbrá quietem. V. Syn.—Incümbó, incübó, pro- 
 cumbó. To hang over. Syn.—Imminéó. 
 
 Prócüdó, is, di, stim, éré. To forge. Nón irá que prócüdit enses. 
 H. Syn.—Cüdó, éxcüdó. Phr.—Férrüm igné molliré, récó- 
 quéré. Telà nóvant. . 
 
 Prócül adv. Afar, far off. Syn.—Longe, longíüs, rémote. Phr.— 
 Prócül esté, profani. Prócül discordíbüs armis. Sint prócül à 
 nobis. 
 
 Procülcó, às, avi, atüm, aré. To trample underfoot. Syn—Calcé, 
 concülcó, protéró. Fig—To despise. Syn.—Coóntémnó. 
 
 Procümbó, is, übüt, übítüm, éré. To fall. Syn.—Cádó, decidó, pro- 
 cídó, prosternór, labor, rüó, corrüó. To fall in ruins. Syn.— 
 
 
 
 
 
 Dp p aoe 
 
 
 
323 PROFICISCOR 
 
 
 
 Corrüó, rüó, prolabór. Phr.—Pondéré tirris Procübü t siibito. 
 To perish, to die. Syn.—Péréó, cádó. To lie down. Syn.— 
 Cübó, jácéó. 
 
 Prócüró, às, avi, atiim, 4ré. To care for. Lati béné gestis corpora 
 rébüs Procüraté, vírt. V. To purify, to expiate. Syn.—Pi6, 
 expió. 
 
 Prócürsüs, is. m. Course. Syn.—Cürsüs, impétüs. 
 
 Pródéó, is, ivi, itüm, iré. To advance. lllàé tàntüm prodiré volando. 
 V. Syn.—Procedó, progrédiór. To go out, to appear. Syn.— 
 E6, exéó, procedó. To be shown. Syn.—Appàréó, óriór, edór. 
 
 Prodést. impers. It helps, it serves. Syn.—]Jüvát, ütilé est. 
 
 Prodigiüm, ii. n. Prodigy. Prodigíis acti coelestibüs ossá plabünt. 
 V. Syn.—Monstrüm, portentüm, miràcülà. Monster. Syn.— 
 Monstrüm. 
 
 Prodigüs, 4, am. Lavish, prodigal. Syn.—Prófüsüs, effüsüs, lüxü- 
 ridsus, perditüs. Generous. Syn.—Largüs. Phr.—Prodigüs 
 &ris. Prodigá mens. 
 
 Próditió, onis. f. Treason. Syn.—Dólüs, fraüs, pérfidia. 
 
 Proódó, is, didi, dítüm, éré. To bring forth to light. Syn.—Apérió, 
 pando, Ostendó, detégó, exséró, edücó, proféró, àrgüó. To be- 
 tray. Syn.—Falló, décipió. To deliver up. Syn.—Tradé, deédó, 
 projíció. Phr.—üÜniüs Ób iram Prodimür. To abandon, to 
 desert. Syn.—Deséró, rélinquó, destitüó. 
 
 Prodücó, is, üxi, üctüm, éré. To conduct outside. Syn.—Edücó, 
 promóv&ó, efféró. To accompany. Syn.—Dedücó, séquór, cómi- 
 tor. To beget. Syn.—Gignó, edücó. To prolong. Syn.—Pro- 
 tráhó, tráhó. 
 
 Prófànó, às, avi, atüm, aré. To profane, to pollute. Syn.—V1ióló, 
 pollüó, téméró, incestó. 
 
 Prófánüs, 4, im. Profane. Syn.—Iimpiis, néfandis. Impious. 
 Syn.—lmptüs, scélératüs, néfandis. 
 
 Profectüs, is. m. Advantage, success. Syn.—Efféctis, ütilitàs. 
 
 Proféró, fers, tili, làtüm, férré. To carry ahead. Syn.—Afféró, 
 dücó, promóvéó. Phr.—Proférré pédem. To produce, to make 
 appear. Syn.—Efféré, édiicé, promó, exséró, expromó, edó. 
 To generate. Syn.—Efféró, edücó, gignó, procréó. To defer. 
 Syn.—Prodücó, différó, prorógó, procràástinó. 
 
 Profíció, is, feci, féctiim, éré. To profit, to serve. Vérbá miser 
 früstrà non proficiéntia pérdó. O. Syn.—Présiim, prócedó, 
 süccedó. To make progress. Syn.—Progrédiór, procédé. 
 
 Próficiscór, éris, fectüs süm, i. To set out. Syn.—6, ábéó, prodéó, 
 discédó, vadó, tendó, cóntendó.  Phr.—Viàm, itér téntd, cdr- 
 
PROFITEOR 324. 
 
 
 
 rípió, càrpó. Grésstis dirigé. Itér incipié. Portis sese éxstitlit. 
 Meque extra técta férébam. O quóties ingrésstis itér. 
 
 Prófitéór, eris, fésstis sim, eri. To avo, to declare. Syn —Faté6r, 
 confitéór, declaró. To reveal, to show. Syn.—Prodó, àrgüó, 
 declaró, indicó. Phr.—Dücém prófitetür in àrmis. 
 
 Profligó, às, avi, atüm, aré. To cast down, to overwhelm. Syn.— 
 Affligó, stérnó, próstérnó, déjició, czedó, concidó, dissípó, fündó, 
 vincó, dómó. 
 
 Proflüó, is, üxi, üxüm, éré. To flow. In médiüm set stabit inérs, 
 seü profluit hümór. V. Syn.—Flüó, deflüó, efflüó, làbór, delà- 
 bor, mànó, promané, cürró, décürró, férór. 
 
 Prófügüs, 1. m. E-vile, fugitive. Syn.—Fügitivüs, fügiens, exsül. 
 
 Prófündó, is, fadi, füsüm, éré. To pour out. Syn.—Fündó, effündó. 
 To dissipate. Syn.—Dissipó, effündó, prodigó. 
 
 Prófündüs, à, m. Deep, profound. Syn.—Altüs, déprésstis, imüs. 
 
 Progénies, ei. f. Progeny, lineage. Syn.—Próles, sdbdlés, génüs, 
 stirps, propag6. 
 
 Prógne, es. f. A swallow. (See Appendix under list of Birds.) 
 
 Próhiíbéó, és, üi, itm, eré. To prevent. Syn.—Impédió, Obstó, 
 inhibéo, àmóvéó, rémóvéó, sübmóvéó, arcéó, répelló. Phr.— 
 Hospitio prohibémur árenz. Prdhibénté Déo. 
 
 Próin, Próindé, Proindé. adv. Then. Syn.—ldéo, ergo, proptéréa. 
 
 Projicíó, is, jéci, péctüm, éré. To throw ahead. Syn.—Jaci6, jácü- 
 lor. To reject. Syn.—Abjiíció, réjíció, mittó, Omittó. To lie 
 
 down. Syn.—Stérnó. 4 
 Prolabór, érís, psüs stim, i. To fall. Syn.—Cádó, procidó, ris, 
 labór. 
 
 Prolaté, às, avi, atüm, aré. To prolong. Syn.—Pródücó, proféró, 
 extendó. Phr.—Miutabilis horz Prolataré diem. 
 
 Prolectó, as, avi, atiim, aré. To allure by flattery. Syn. 
 péllicis. 
 
 Proles, is. f. Race, lineage. Hic génüs antiquüm Teücri, pülcher- 
 rima proles. V. Syn.—Progéniés, stirps, génüs, própagó, 
 sóbóles. Child. Syn.—Progéniés, sóbóles, filiüs, filià, nàtüs, 
 nata, nati, püér, libér. Phr.—Pülchra faciat....prdlé parén 
 tem. Ignara paréntis. 
 
 Prolixts, 4, im. Long, extended. Squalida prolixis qui tégit ori 
 cómis. O. Syn.—Longüs, promissüs, prdlatts. Generous. 
 Syn.—Libéralis, largtis, prodigis. 
 
 Prolüó, is, ti, ütüm, éré. To inundate, to water well. Plénd sé 
 prolüit aüro. V. Syn.—Lávó, àblüó, hüméctó, irrígó. To roll 
 or drag along in its course. Syn.—Abripió, volvó. 
 
 
 
 Allíció, 
 
 
 
— M 
 
 325 PRONUS 
 
 
 
 Prominé6, es, ti, éré. To advance. Prominét in póntüm cünéatüs 
 ácüminé longo Collis. O. Syn.—Procürró, excürró, exstó, 
 propendéó. ; 
 
 Promiscüüs, 4, im. Mixed, promiscuous. Syn.—Confüsüs, mixtüs, 
 indiscrétüs. 
 
 Promissüm, i. n. Promise. Münérá promissis übériorá férés. O. 
 Syn.—Pollicitim, promissíó. Phr.—Rés promissi. Data, pro- 
 missi fides. Foedéra linguz. Pignora polliciti. Multa fídem 
 promissá lévànt.  Prómissis sto, mánéó. Fidem, promissüm 
 sérvaré, Promissá implé6, do, perfícíó. Pacta servó. Reddé 
 fidem. 
 
 Promittó, is, misi, missüm, éré. To send on ahead. Syn.—Mittó, 
 mandó. To promise. Syn.—Pollícéór, pdllicitér, spondéó, às- 
 séró, affirmó, prófitéór. Phr—Fidém, promissüm do, prabéó. 
 
 Promé, is, psi, ptüm, éré. To bring forth. Flavaqué de rübro 
 proméré mélla cádo. M. Syn.—Deéproómó, éxpromó, édücó, 
 extráhó, efféró, proféró, protráhó, prodücó, edó, expédió, ex- 
 séró. Phr.—Liztiqué cávo sé robóré prómünt. Gémitüs dé 
 péctoré promit. Digna géri promés in scénam. To publish. 
 Syn.—Edó, vülgó, proféró. To explain. Syn—Explicé, ex- 
 
 - x 
 ponó. 
 
 Promontoríüm, ii. n. Promontory. Indé légit Cápréas promonto- 
 riumqué Minérve. O. Phr.—Prócürrentes, prdjécti scópült. 
 Préctirréntia saxá. Projectáqué saxa. Riipés vàstüm qui pro- 
 cédit in &quér. Expdstaqué ponto. 
 
 Promóvéó, és, movi, moótüm, éré. To move forward, to cause to 
 advance. Syn.—Proóvéhó, móvéó, impelló, ágó. To put, to send 
 forth. Syn.—Efféró, proféró, édücó, prodücó, promó. To e«- 
 tend, to develop. Syn.—Provéhó, éextendó, própagó, aügéó. 
 
 Promptüs, 4, im. Ready, resolved. Syn.—Alácér, páratüs, éxpé- 
 ditüs, strenüüs. Phr.—Promptüs id arma. In férrüm rabiés 
 promptissima. Quick. Syn.—Célér. 
 
 Promptüs, üs. m. (Used only in the ablative, in the phrase in 
 promptt.) Ready, on the spot. Syn.—Prstd, promptim, 
 facilé. Phr—In mani, ad’ manim. 
 
 Promülgó, às, avi, atüm, àré. To make known, to promulgate. 
 Syn.—Vülgó, próvülgó, edicó. Phr.—Przcónis voci cOmmitté. 
 Vócé przconis edicó. Palam fácéré, réferré. 
 
 Pronüntíó, às, avi, atüm, àré. To pronounce, to recite. Syn.— 
 Proféró, efféró, dicó. To announce publicly. Syn.—N üntió. 
 
 Pronüs, 4, im. Bent, inclined forward. Ut prona jügo levum in- 
 cümbébát ad àmném. V. Syn.—Péndéns, pr&céps, cérnüüs, 
 
 
 
PROPAGO 326 
 
 
 
 inclinàtüs. Phr.—Aürig& pendent in vérbérá proni. Falling. 
 Syn.—Cadéns, cádücüs. Sloping. Syn.—Déclivis, praceps. 
 Yielding. Syn.—Facilis, favéns, bénignüs. 
 
 Própágó, às, avi, atüm, aré. To propagate. Syn—Miltiplicd, 
 procréó, prodücó. To extend, to multiply. Syn.—Prodücó, 
 proféró, prolató, extendó, aügéó, protendó, amplificó. 
 
 Própagó, inis. f. Race, lineage. Sit Romana pótens [tala virtüté 
 própagó. V. Syn.—Génüs, stirps, prólés, progéniés, sdbdlés. 
 Of animals. Syn.—Proles, pulli, cátüli. 
 
 Próp&. prep. Near, close at hand. Syn.—]üxtà, proptér, ad, sécün- 
 dum. adv. Syn.—Fére, pené, ferme, própémódüm. 
 
 Propelló, is, pili, pülsüm, éré. To push before. Hanc agite, O 
 sOcii, propellite in aquórá navem. Pr. Syn.—Pelló, propülsó, 
 arcéo. 
 
 Própéró, às, avi, àtüm, aré. To hasten. Quod si forté tibi própéra- 
 rent fata quietem. Pr. Syn.—Céléró, accéléró, matüró, appró- 
 péró, festinó. 
 
 Próphetá, ae. m. Prophet. Syn.—Vates. Phr.—Déi interprés. Fütüri 
 dóctüs. Fütürà pandéns. Cui mens divino céncita moti. 
 
 Própinquó, as, avi, tam, àré. To approach. Jàmqué própinquàbant 
 castris, mürosqué sübibant. V. Syn.—Accédó, àpprópinquó, 
 adst6, instó, advént6.  Phr.—Própiór fió, adsüm. Prdpiiis 
 accéd6. Haüd prócül adsüm. 
 
 Própinquüs, a, im. Near, close to. Syn.—Própiór, proxímüs, vici- 
 nus, finitimts. Related to. Syn.—Consanguinéüs, affinis. 
 Própitiüs, 4, im. Propitious, favorable. Syn.—Amicüs, bénignüs, 
 
 clemens, déxtér, facilis, favéns, mitis, sécündüs, Spifér. 
 
 Proponó, is, pdstii, itim, éré. To set before one's eyes. Syn.— 
 Exponó, oObjíció, proféró, ostendó.  Phr.—Ócülis sübjició, 
 offéró. To offer. Syn.—Offtéró, prómittó, To propose. Syn.— 
 Státüó, constitüó, décernó. 
 
 Propósitum, it. n. Resolution, design. Syn.—Consilíüm, méns, sén- 
 téntia, vólüntàs, cceptüm, inc&ptüm. Phr.—Propósitiqué ténàx. 
 
 Proprits, 4, im. One's own. Syn.—Süüs, méiis, tüüs, pécülíaris. 
 Stable, firm. Syn.—Pérpétüüs, maànsürüs, firmüs, stábilís, 
 certüs. 
 
 Proptér. prep. Near. Syn.—Própé, jüxtà. On account of. Syn.— 
 Pra, Ob, caüsa, ergo. 
 
 Proptéréa. adv. Therefore. Syn.—Iidé6, idcirco, indé, quàre, qua- 
 proptér. 
 
 Propügnacülüm, i. n. Fortification, defense. Syn.—MUünimén, 
 miiniméntim, müri, mcenia, presidiim, arx, aggér, tirris, val- 
 
 
 
327 | PROTENUS 
 
 
 
 lum, fosse. Phr.—Claüsi müniminá valli. Castra circümdátà 
 vallo. Sérvabant aggéré müros. 
 
 Propügnó, as, avi, atum, aré. To fight for, to defend. Syn. - Teor, 
 tütór, defendó, protégó. 
 
 Prora, zx. f. Prow of a vessel. Vela légünt sócii et proras ad littora 
 torquent. V. Syn.—Aes, rostrüm. Phr.—Stétérant ad littora 
 prore. Düm proram 4d saxa sübürgét. Anchórá de prora 
 jácitür. Vertéré proras. 
 
 .Proórógó, às, avi, atüm, aré. To prolong. Syn.—Prodücó, protráhó, 
 proféró, extendó. Phr.—Prorógát vim. To defer. Syn.— 
 Différó, procrastinó. 
 
 Prorümpó, is, rüpi, rüptüm, éré. To burst forth with violence. Toto 
 prorümpit córpóré südór. V. Syn.—Erümpó, rüó, exsilio, 
 prosilié6. To enter by force. Syn.—lrrümpó, invadé, irrüó. 
 To eject violently. Syn.—Emnittó, éjéct6, prorüó, érüctó, evómó. 
 
 Prosá, x. f. Prose. Phr.—Prosá oratió. Prosá lóquelà. Sólütüs, 
 pédéstris sermó. Nüméri legé sólüti. Verbá sólütá módis. 
 
 Prosilió, is, ti & ivi, iré. To jump forth, to leap. Syn.—Exsilió, 
 prorümpó, rüó, émícó. 
 
 Prospér, érá, érüm. Propitious, favorable. Omném cürsüm mihi 
 prospérá dixit Relígió. V. Syn.—Felix, praesens, dextér, fávens. 
 Prosperous. Syn.—Faüstüs, fortünatüs, sécündüs, felix, lxtis. 
 
 Prospéritas, atis. f. Prosperity. Syn.—Félicitas. Phr.—Sors pros- 
 pérá, fortiina sécündá, fávens, ridens. Rés sécündie, prospérae. 
 
 Prospícíó, is, exi, éctiim, éré. To see, to observe from afar. E 
 sümmo prospiciens tümülo cclüm spéctabat. V. Syn.—Pros- 
 péctó. Phr—Prociil àspíció. Octilos visüm  protendó in. 
 Ócülis campos lüstraré. To provide for. Syn.—Consüló, cávéó, 
 próvidéó, invigild. 
 
 Próstérnó, is, stravi, stratim, éré. To overwhelm, to lay low. Syn.— 
 Hümi sternó, àffigó, àbjíció, déjicié, déprímó, évértd, dirüó, 
 protéró. 
 
 Prosüm, dés, füi, déssé. To serve, to profit, to assist. Syn.—]üvó, 
 profíció. Phe: Dis sum. Impers. Jt is good, useful. Syn.— 
 Jüvàát, expédit, condücit, profícit. 
 
 Protégé, is, ext, ectüm, éré. To cover, to protect. Syn.—Tégó. To 
 protect, to defend. Syn.—Tégó, contégó, tü&ór, defendó. 
 Protendó, is, di, tim, éré. To stretch forward, to extend. Syn.— 
 Pródücó, proféró, protráhó, pórrigó. To prolong. Syn.—Ex- 
 
 tendó, proféró, prodücó, porrigó. 
 
 Proténüs. adv. Afar. Syn.—Longe, prócül. Straightway. Syn.— 
 Contínüóo, exindé, jam. 
 
PROTERO 328 
 
 
 
 Protéró, is, trivi, tritüm, éré. To tread under foot. Quacünque 
 ingréditür florentià protérit arvá. O. Syn.—Calcó, procülcó, 
 téró. To follow in the footsteps. Syn.—Ürgéó, trüdó. 
 
 Protérvé. adv. Boldly, forwardly. Syn.—Aüdàctér, prócacitér, 
 pétülantér. 
 
 Protérvia & Prótervitas, atis. f. Boldness, wantonness. Syn.— 
 Pétülantíá, prócacitàs, audacià, lascivia. 
 
 Prótervüs, 4, im. Bold, insolent. Syn.—Auüdaàx, prócàx, impüdens, 
 süpérbüs, infrénis. Lascivious, wanton. Syn.—Atdax, lascivis, 
 salax, pétülàns, impróbüs, impüdicüs, Gbsccentis. 
 
 Protinüs. adv. Straightway. Syn.—Conféstim, continuo, . illíco, 
 sübito, státim. Phr.—Siné mora. Nüllá mora est. Néc mora 
 quin. Afar. See Protenus. 
 
 Protráhó, is, traxi, tractüm, éré. To drag forward. See Traho. To 
 bring forward to view. Syn.—Proféró, prodó, prodücó, edücó, 
 efféró, expromó. To reveal. Syn.—Détégé, prodó, indicó. To 
 prolong. Syn.—Proódücó, proféró, tráhó, prolató, extendó. 
 
 Protürbó, às, avi, àtàm, aré. To drive in disorder. Syn.—Extürbó, 
 abigé, pelló. To overwhelm. Syn.—Stérné, prosternó, déjicié, 
 evertó. 
 
 Provéhó, is, exi, éctüm, éré. To carry. Syn.—Véhó, invéhó. To 
 send forward, to advance. Syn.—Prómóvéó, impelló, ágó, férd. 
 
 Proóvénió, is, veni, ventüm, iré. To advance, to appear. Syn.— 
 Procedó, éxéó, proférór. To be born. Syn.—ÓOriór, nàáscór, 
 créscó, süccédó. Fig.—To happen. Syn.—Evénió, contingó. 
 
 Provéntiis, üs. m. Revenue, fruit. Syn.—Réditüs, copia, früctüs, 
 friigés, méssis. 
 
 Provérbiim, íi. n. Proverb. Syn.—Adágiüm, dictüm, sénténtia. 
 
 Providéd, és, vidi, visüm, éré. To foresee. Syn.—Pravidéó. To be 
 on one’s guard against, to prevent. Syn.—Prospició, cávéó, 
 pr&cávéó, curd, cónsüló. 
 
 Providüs, 4, im. Foreseeing. Syn.—Przsciüs, présagts. Prudent. 
 Syn.—Pr6spiciéns, prüdens, sapiéns, caütüs. 
 
 Próvócó, às, avi, atiim, aré. To call forth. Syn.—VÓcó, evócó, 
 arcéss6. To provoke. Syn.—V6cé, póscó, lácessó, ádóriór. To 
 irritate. Syn.—Lacéss6, irrit6, incitó. 
 
 Provómó, is, üi, Ítüm, éré. To vomit forth. Syn.—Ejició, &jectó, 
 erüctó. 
 
 Prüdéns, éntis. adj. Prudent, knowing. Syn.—Sciéns, déctis, péri- 
 tüs, callidis, calléns, gnartis.  Far-seeing.  Syn.—Providüs, 
 prospiciens, sapiéns, caütüs, callídüs, ságax, solers, circüm- 
 spéctüs. Phr.—Consilío, solerti ménté pr&ditiis. Animi ma- 
 
 
 
329 PUELLA 
 
 türüs. Omnia prospiciens. Consilii plénüs. Cui provídá méns. 
 Méntém süá nón cápit tas. Ante ànnós ánímümqué géréns. 
 
 Prüdentér. adv. Prudently. Syn.—Caüte, provide, sapiéntér. See 
 Sapienter. 
 
 Prüdentíá, a. f. Knowledge, science. Syn.—Sciéntia, péritia, 
 solértia, ars. Prudence. Syn.—Sagacitas, sapiéntia, sdlértia, 
 consilíüm, jüdiciüm, péritia, calliditas. Phr.—Rerüm pridéntia, 
 expériéntia. Proóvidá mens. Rérim prüdentiá majór. 
 
 Prana, x. f. Burning coal, live coal. Syn.—Carbé, càrbüncülüs, 
 ignis. 
 
 Prunus, i. f. A plum tree. (See Appendix under list of Trees; etc.) 
 
 Psittactis, i. m. A parrot. (See Appendix under list of Birds.) 
 
 Pübéó, es, ti, eré & Pübescó, is, éré. To reach the age of puberty. 
 Syn.—]Jüvénescó, addléscé. To increase, to grow. Syn.— 
 Crescó, ádólescó. , 
 
 Pübér & Pübés, éris. adj. Of ripe years. Syn.—Pübens, pübescens, 
 ádültüs. Fig.—Flourishing, vigorous. Syn.—Florens, crescens, 
 végétüs. 
 
 Püdentér. adv. Modestly. Syn.—MOdeste, vérecünde. 
 
 Pudét, tit, eré. To be ashamed. Syn.—BErübescó. Phr.—fPüdór est 
 ültériorà lóqui. Vidit püdüitqué vidéré. Habéat jam Roma 
 pudorém! Nec türpé pütarent praedones fiéri. 
 
 Püdibündüs, a, im. Modest, reserved. Püdibündáqué célat amicti 
 Ora. O. Syn.—Püdens, püdicüs, módéstüs, vérecündüs. Phr.— 
 Tácíto victa pudoré. 
 
 Püdice. adv. Modestly, chastely. Syn.—Püdentér, véréctindé, caste, 
 honésté, sancte. 
 
 Püdicitíá, x. f. Modesty, chastity. Nulla réparabilis arté Lzsa pü- 
 dicitia est; dépérit illà sémél. O. Syn.—Püdór, castitas, virgi- 
 nítas. Phr.—Pidicitiz laüs, hónór, décüs. Vita síné labé. 
 
 Püdicüs, 4, im. Modest, chaste. Néc tibí contingat matrona püdi- 
 ciór ila. O. Syn.—Pidéns, püdiíbündüs, módestüs, castüs, 
 pürüs, intégér, vérécündüs, hónestüs. Phr.— Non oblitá püdoris. 
 
 Püdór, oris. m. Shame, confusion. Et tímidüs látébras sperát habéré 
 püdór. O. Syn.—Rübór, vérécündíá. Phr.—Rübór ignéüs in- 
 ficit orá. Modesty. Syn.—Vérécündià, rübór, módestíá. Phr.— 
 Majéstas grata püdoris. Ora cóloràns. Déjiciéns ócülos. Indéx 
 ingénüz mentis. In oré sédét püdór. Püdór orá décét. Lümíná 
 pléna püdoris. Chastity. Syn.—Püdicitiá, castitas. Phr.— Fines 
 transiré püdorls. Flos intémératé püdoris. - 
 
 Püellà, a. f. Girl, maiden. Syn.—Virgó, püellülá. Phr.—Longa 
 compta püellá coma. 
 
PUER . 330 
 
 
 
 Püér, éri. m. Boy. Ord püér prima signans intonsá jüventa. V. 
 Syn.—Ephébis, ádólescens, infans. Phr.—Aévi rüdis. Primis, 
 ténéris ànnis. Non ütilís armis. Aetas püérorum improvida. 
 Innócüa ést itas. Agmen püérilé. Süis màtürlíór ànnis. Slave. 
 Syn.—Famiilis, ministér, servüs. 
 
 Püérilís, is, é. Childlike, boyish. Syn.—]üvénilis, ténér, mollis. 
 
 Puéritia & Püertíà, à. f. Childhood, boyhood. Phr.—Ténérà, püéri- 
 lis tas. Ténéri anni. Primüm #vim. Prima pars evi. Témpüs 
 püérilé jüventz. Aetas infirmá. Aetas mollis ét apta régi. 
 
 Pügil, ilis. m. Athlete. Syn—Athléta, paléstrita, lactatór. Phr.— 
 Frontem rédimiré corona. 
 
 Pügió, nis. m. Dagger. Syn.—Sica, gladitis, ensis. 
 
 Pagna, à. f. Battle, combat. Sempér équos àtque arma virüm püg- 
 nasqué canébat. V. Syn.—Ceértamén, prelim, cdngréssts, 
 conflicttis, concürsüs, (sometimes) arma, béllaim, ácíes. Phr.— 
 Cértamina Martis. Discrimina pignz. Consertz campis aciés. 
 Acriór ad pügnàm rédit. Ancéps pügni fértiina. Pügnie mém- 
 bra párant. Désistéré pügna. Evadéré pügna. Férüs Mavors 
 ciét ündiqué pügnam. Fight (without arms). Syn.—Ceértamén, 
 rixá. 
 
 Pügnatór, doris. m. Combatant. Syn.—Pügnaàns, milés, bellatór, 
 armatus. 
 
 Pügnàx, acís. adj. Warlike. Syn.—Bellatór, bellícosüs, fortis. 
 Opposed to, contrary to. Syn.—Pügnaàns, discors, advérsts, 
 Oppósitüs, céntraritis. 
 
 Pügnó, às, avi, atüm, aré. To fight. Cras, üt rümór ait, tota pügna- 
 bitür ürbé, Prop. Syn.—Cértó, concertó, confligó, congrédiór, 
 concürró, praeliór, dimícó. Phr.—Pügnàm, certàmen ténto, com- 
 mittó, óbéó. Piigna, ferro, armis dimicé, contendó. Martem 
 lácéssó. Armis coóncürréré càmpo. Sé credéré pügni. In püg- 
 nam férór. Pügnàs inéünt. Pügnàtür cOmintis armis. [tir per 
 téla, pér hostes. Dant prolià cervi. Ad préelia ventum est. 
 Martémqué fátigant. Gládiis pügnàtür ácütis. Immiscéntqué 
 mánüs manibtis. Fervebat Mavors. Pügna aspéra sürgit. To 
 resist. Syn.—Oblüctór, obnitór, Obsistó, résistó. To be opposed 
 to. Syn.—Obstó, dissidé6, advérsór. 
 
 Pügnüs, i. m. Fist. Jüvénili güttüri pügno Rapit O. Syn.— 
 Mánüs, pügillüs. Phr.—Compressá, claüsá mánüs. In pügnüm 
 compressá mantis. Arcti mantis. C&stis pügnis. Pleni sánguíné 
 pügni. 
 
 Pülchér, chra, chrüm. Beautiful. Gratiór ét pülchro véniéns in 
 corpóré virtüs. V. Syn.—Formosüs, décoriüs, décens, spéciosiis, 
 
 
 
 : 
 Jj 
 P 
 [ 
 
 nicam ee 
 
 45 
 

 
 381 PULVILLUS 
 
 
 
 vénüstüs. Phr—Facié, forma, fórm& décoré, nítóré, münéré 
 prestans, insignis, cOnspiciéndts. Forma prastànti,' egrégia. 
 Qui forma Omnés vincit Décdré felix. Forma süpérànté 
 püellà. Quem vültüs hónestát. Qua nüllà décentiór. Quo pül- 
 chrior altér Non füit. Insignis facié jüvénis. Forma pülcher- 
 rimts. Radiant üt sidüs ócelli. Nigro criné décora. Beautiful, 
 fine (in speaking of objects). Syn.—Nitidüs, décorüs, spléndi- 
 dus, laütüs, magnifictis, conspiíciendüs, divés. Fine, excellent 
 (in speaking of the works of the mind). Syn.—Décorüs, hó- 
 nésttis, laüdandüs, splendídüs, clarüs, nobilis, pr&clarts. 
 
 Pulchre. adv. Weil, excellently. Syn.—Béné, recte, próbe, apte. 
 
 Pülchritüdó, inis. f. Beauty. Syn.—Décór, forma, spécies, vénüstas. 
 
 Püllüló, as, avi, atüm, aré. To send forth roots. Püllülàt ab radice 
 Allis dénsissima silva. V. Syn.—Geérminó, früticó, süccrescó, 
 lüxürió. 
 
 i'ullüs, 1. m. Chicken, young bird. Syn.—Fcetts, nidi, nati, proles, 
 progéniés, própáàgó. Phr.—Aviim prógéniés, proles. 
 
 Pulméntarium, it n. Stew, broth. Syn.—Püls, pülmentüm, pülpà- 
 mén, pülpàméntüm. Phr.—Véniét qui pülmentaríà condit. Ta 
 pulméntaria quaré Südando. 
 
 Pülmó, Onis. m. The lungs. Phr.—Pülmonis fibrz. Cordis flabra, 
 flábellá, animz spiraminà. Spiractila vite. Anime látébrze. 
 Captat rédditque atiras. Fixo ferrum in pülmoné tépescit. 
 
 Püulpiítüm, i. n. Stage. Pülpiítá solemnes non ólüéeré crócos. Prop. 
 Syn.—Théàtrüm, proscénitim, scená. 
 
 Puls, tis. f. Pottage, stew. Grandés fümabant pültibüs olla. J. 
 Syn.—Polénta, pilméntim, pülmentaríüm. 
 
 Pülsatór, Oris. m. A player of any stringed instrument. Cithar# 
 pülsatór Ápolló. V. Syn.—Cithar&dis, fidicén, lyrícén. Phr.— 
 Qui sempér Obérrat éadém chorda. Citharam pülsans. Cithárz 
 pülsandz péritüs. Néervoós pülsaré péritüs. Stüdio cithárze dedi- 
 tüs. Fidibtis pléctroqué pótens. Móvens saxa férasqué lvrà. 
 Cithara qui pérsónát aüréà. Pléctra móvens. 
 
 Pülsó, as, avi, atüm, àré. To beat, to strike. Exsültantiáque haürit 
 Cordà pávor pülsàns. Prop. Syn.—Férió, quátió, pérctitié, vér- 
 béró. Phr.—Maürüs pülsàtür ab hosté. To agitate, to excite. 
 Syn.—Agó, agité, móvéó, commóvéó, türbó. To overturn. 
 Syn.—Dejició, evertó. 
 
 Pülsüs, is. m. Stroke, blow. Pülsüqué pédüm trémit éxcita tellüs. 
 V. Syn.—Impülsüs, impétüs, icttis, vérbér. 
 
 Pulvillis & Pülvinüs, i. m. Cushion, couch. Syn.—Pülvinár, cérvi- 
 cal, cülcità, cübitál. Phr.—Capiti süppósitüs. 
 
PULVINAR 332 
 
 
 
 
 
 Pülvinár, aris. n. Couch. See Pulvillus. 
 
 Pülvís, éris. m. Dust, powder. Pülvérís exigüi Jàctü cómpressá 
 quiéscént. V. Syn—Aréna. Phr.—Pilvéris, pülvéréüs glóbüs, 
 türbó. Pülvéréi nübes. Turbiné colléctüs pulvis. Miscetür 
 pülvéré ciécó campüs. Fimantés pülvéré campi. Pülvis caligíné 
 ceca. Pülvéré spargó. Pülvéré tirpans. 
 
 Pünctüm, i. n. Point. Syn.—Pünctüs. Opening, small hole. Syn.— 
 Fórámén, fénestrá. Moment of time. Syn.—Momeéentüm. Vote. 
 Syn.—Siffragiim. 
 
 Püngó, is, pünxi & pépügi, pünctüm, püngéré. To pierce, to prick. 
 Syn.—Compüngó, fódió, fódicó, làncínó, stímüló. 
 
 Pünió, is, ivi & fi, itàm, iré. To punish, to chastise. Syn.—Castigó, 
 mülctó, pléctó, ülciscór, s#vid, ánímadvertó in (acc.). Phr.— 
 Péenas répétó, accipis, répdscd, póscó, sümó. Pünàs décérno, 
 exércéó. Penis affició. Crimén ülciscór, vindicé. Suüppliciis 
 délicta cóercét. (In the passive) To be punished. Syn.—Casti- 
 gór, mülctór, plectór. Phr.—Ponàs sübéó, pátiór, solvó, do. 
 Pünis afficiér, torquéór. In póinàm tráhór. Pati siné criminé 
 pénam. . 
 
 Pure. adv. Cleanly,. purely, chastely. Syn.—Casté, pie, sancté, 
 honésté, pulchre. 
 
 Purgó, as, avi, atiim, àré. To clean, to purify. Di patrii, purgamts 
 ügros pürgamüs agréstés. Tib. Syn.—Expürgó, mündó, emündó, 
 ablüó, elüó, abstergó, pid, expió. To cure. Syn.—Cuüró, sand. 
 To justify. Syn.—Excüsó, dilüó. 
 
 Pürpürá, x. f. A shell-fish from which they procured the purple 
 color, hence purple dye or color. Syn.—Müreéx, Ostriim, cóccüs, 
 conchyliam.  Phr.—Tyriüm stamén, vélltis.  Tyríüs cólór. 
 Tyrios incoctá rübóores velléra. 
 
 Pürpüréüs, á, im. Of purple. Syn.—Coccinéüs, conchyliüs, ostri- 
 nis, pünícéüs, Tyriüs, Sidóniüs. Phr.—Fuülgénti müricé picta 
 Véstis. Ostro pérfüsa véstés. 
 
 Pürüs, a, im. Clean, neat. Syn.—Mündáüs, sincérts, térsüs, laütüs. 
 Phr.—Síné labé. Mácülis cárens. Clear, bright. Syn.—Clarüs, 
 nítídüs, limpídüs, perlücidüs. Free from, immune. Syn.— 
 Vácüüs, libér, immünis. Caste. Syn.—Caàstüs, intéméràtüs, 
 intactts, intégér, incorrüptüs, sincérüs, innócüüs, inndcéns. 
 
 Püsillüs, 4, im. Little, small, slender. Térra málos héminés nine 
 edücát atqué püsillos. J. Syn.—Paàrvüs, pümilüs, pérpárvüs, 
 minimus, exiígüüs. 
 
 Püsió, onis. m. Small boy. Syn.—Püér, püellüs, püsüs, püpüs 
 püpülüs. 
 
 
 
335 QU SO 
 
 
 
 Pütidüs, à, im. J/l-smelling, infected. Syn.—Fetidtis, gravis. 
 
 Putd, às, avi, atüm, aré. To cut, to prune. Syn.—Ampütó, résécó, 
 récidó, décidó, cadó, tóndéó, àttondéó, prémó. Phr.—FaAlcé 
 prémó. To think, to believe. Syn.—Arbitrór, ópinór, cénséó, 
 séntíó, existimó, réór, répütó, aütümó, jüdicó, crédé, conjíció, 
 süspícór. Phr.—Ne vana pütes. To meditate upon. Syn.— 
 Répütó, volvó, cógitó, ágitó, vólütó. 
 
 | Pütredó, tuis. f. Corruption. Syn.—Cáriés, pütrór, tabés, tàabüm. 
 
 Pütréfió, fis, factüs stm, fíéri. To become corrupt. Syn.—Pütréó, 
 pütréscó, tabéscé, intabescó, corrümpór, vitiór. Phr.—Pütre- 
 diné vitiór, corrümpór. 
 
 Pütridás, 4, am. Putrid, corrupt. Syn.—Pitris, pütréfáctüs, pütres- 
 
 cens, coórrüptüs, cáriosüs, tabidüs, tabéscéns, vitiatis. 
 
 Pyrá, ze. f. Funeral-pyre. Syn.—Büstüm, rógüs. 
 
 Pyrámis, idis. f. Pyramid. Phr.—Pyrámidis molés. Nobilé ópüs. 
 Aüdacíá sàxá pyrámidüm. Pyrámidüm sümptüs ad sidérá ducti. 
 Regaliqué siti pyramidum altíüs. 
 
 Pyrüs, i. f. A pear-tree. (See Appendix under list of Trees, etc.) 
 
 Pyxis, idis. f. Box. Syn.—Capsa, arca, arciila. 
 
 Q 
 
 Quádràgintà, indecl. Forty. Syn.—Quádràgéni. Phr.—Bis vicéni. 
 Quáter deni. 
 
 Quádriga, àrüm. f. Chariot, car. Quádrijüges, cürrüs. Phr.— 
 Quadrijiigés in équos advérsiqué péctórà téndit. Quadrijügo 
 véhitür cürrü. 
 
 Quadriipédans, ntís. adj. Four-footed. Quàadrüpédanté pütrém 
 sónítü quatit üngülà campüm. V. Syn.—Quádrüpés. 
 
 Quzr6, is, sivi & ii, ittim, éré. To seek. Nàtàm Solis Ad occàsüs, 
 solis quairebát ad ortüs. O. Syn.—Disquiró, éxquiré, inquiró, 
 pérquiró, réquiró, indagó, rimór, scrütór, pérscrütór, véstigé, 
 invéstigó, circümspició. Phr.—Ócülis lüstráns véstigó. Véstigia 
 séquór, observó. To ask. Syn.—RÓgó, rógitó, interrógó, pér- 
 cóntór, sciscitér, pdscd, flagitó, pétó (ab). 
 
 Ouzesitór, Gris. m. Judge. Quxsitor Minos ürnàm móvét. V. 
 Syn.—Jüdex. Phr.—Quisitor scélérüm, vindexqué réórüm. 
 Quzsitim, i. n. Question, demand. Syn.—Quéstié. Asquisition. 
 
 Syn.—Partim, qu&stis. 
 
 Quzs6, qusimis. Defective verb. I beg of you.. suis —Oró, pré- 
 
 cór, obtéstor, rógó. 
 
QUALITER 334 
 
 
 
 Qualitér. adv. How. Syn.—Quomódó. As, just as. Syn.—Vélüt, 
 - üt, vélüti, sicüt, sicüti. : Qu 
 
 Quam. conj. As. Syn.—Uti, üt. (With an adjective) How.— 
 Syn.—Quantüm. | 
 
 Quàmprimüm. adv. As soon as possible. Syn.—Citó, illico, pró- 
 tintis, sübito. : 
 
 Quamvis. conj. Although. Syn.—Etsi, lícét, quamquam, quàn- . 
 tumvis. 
 
 Quàndó. adv. When. Syn.—Cüm. Since. Syn.—Quóníiam, quan- 
 dóquídem, cüm, quaténts. 
 
 Quàndócünqué & OQuàndóqué. conj. Wherever, whenever. Syn.— 
 Cam. Sometime. Syn.—Olim, áliquandó. 
 
 OQuandóquidem. conj. Since. Syn.—Quandó, siquidem, quoniam, 
 cüm, üt. 
 
 Quanto. adv. (with a comparative). The more. Syn.—Quo, quam. 
 How much the more. Syn.—Quo, üt. 
 
 Quantümvis. adv. As much as you will, however. Syn.—Qwuantüm- 
 libét, quántümcünqué, quàmlibét, quamvis. 
 
 Quaproptér. conj. Therefore. Syn.—Idé6, idcirco, próptéréa, hinc, 
 indé. : 
 
 Quare. conj. Why, wherefore. Syn.—Cür, cürnàm, tndénam. 
 Therefore. Syn.—Ergo, igitür, quaproptér. 
 
 Quasi. adv. As. Syn.—Vélüt, vélüti, tanquam, üt. As if. Syn.— 
 Tanquam, sictit, sictiti, vélüt, vélüti. About, almost. Syn.— 
 Fére, péné. 
 
 (uatid, is, quassiim, éré. To shake. Syn.—Quàssó, ágitó, torquéó, 
 vibró, concütió, éxcütió, süccütió, commóvéó. Phr.—Horror 
 mémbrá quátit Quaté cymbala. Gémitü quátiüntür péctórá. 
 To strike. Syn.—Férió, pércütió, concütió. Fig—To disturb, 
 to trouble. Syn.—MÓvé6, commóvéo, pércelló, quassé, türbó. 
 
 Qué. encl. conj. And. Syn.—Atque, ét, nécnon. 
 
 Quéd, quis, quivi, quitüm, quiré. To be able. Namque àlíüd quod 
 sit quód jam imploraré quéamtis. V. Syn.—Possüm, váléó. 
 
 Quercüs, tis. f. An oak. (See Appendix under list of Trees, etc.) 
 
 Quérelá, x. f. Complaint, lamentation. Ergo né dübita blandàs 
 ádhiberé quérélas. O. Syn.—Gémitüs, quéstüs, quérimoníá, 
 lamentüm. Phr.—Tristia verbá. Quérili,. flebíles sóni. Qué- 
 rule voces. 'Türpes déponé quérelas. Reproaches, charge. 
 Syn.—Quérímoniá, conviciim. 
 
 Quéror, éris, questüs süm, quéri. To complain. Invidét, atque 
 hóminüm quérítür ciiraré triümphos. V. Syn.—Coónquérór, 
 làmentór, dóléó, gémó, congémó, fléó, defléó, lügéó, süspiró, 
 
 
 
335 QUIPPE 
 
 
 
 plàngó. Phr.—Quérélas, quéstüs fündó, effündó, do, edó, mittó, 
 tolló. Multa gémó. Questü péctórá rümpó. In flétiim eérümpó. 
 Laméntis indülgéó. Mesto dédit oré quérélas. Stabat mültá 
 quérens. Néc plürá quéréntém Passa Vénüs. To accuse. Syn. — 
 Incüsó, incrépó, cülpó. 
 
 OQuérülüs, 4, im. Complaining. Syn.—Quéribindis, quéréns, gé- 
 mens, gémébündüs. Querulous, hard to please. Syn.—MO6résiis, 
 difficilis. 
 
 Qui, qu, quód. Who, which. 
 
 Qui? adv. How? Syn.—Cir, ündé, quaré, quómódó. 
 
 Quiá. conj. Because. Syn.—Quóniíam, quód, nam, nàmqué, énim, 
 éténim. 
 
 Quiinam? conj. Why? Syn.—Car, quaré, quid, ündé. 
 
 Ouicünqué, quacünqué, quódcünqué. Whosoever. Syn.—Quivis, 
 quilíbét, quisquis. 
 
 Quid? conj. Why? Syn.—Cür, quaré, quíánàm, ündé. 
 
 Quidam, quidàm, quoddam. A certain one, someone. Syn.—Aliquis, 
 nonnilltis. 
 
 Quidem. adv. Truly, in truth. Syn—Equidém, cérté, sané, pró- 
 fécto. 
 
 Quiés, étis. f. Repose, quiet. Omnibüs üná quiés ópérüm, lábór 
 émnibiis ints. V. Syn.—Otíüm, réquiés, pax. Phr.—Amicá 
 quiés. Plácidüm témpüs. Tranquill# grata otiá méntis. Corpüs 
 récréans. Témpéstiva quies vires álít. Sleep. Syn.—Somnás. 
 See Somnus. 
 
 Quiéscé, is, evi, tüm, éscéré. To rest oneself. Noctívágüm qui 
 carpit iter, nón aüré quiéscit, Non ócülis. O. Syn.—Réquíescó, 
 otíór. Phr.—Quiéti indülgéó, mé do, vácó. Quiétém cápió. 
 Quiété früór. Virés fractas récréó. To sleep. See Dormio. To 
 become calm. Syn.—Céss6, résidó, désin6, plàcór, sedór. 
 
 Quiete. adv. Quietly, tranquilly. Syn.—Plácide, tranquillé. 
 
 Quiéttis, 4, im. Peaceful, tranquil. Hic Süpéris labor est, éà cura 
 quietos Sdllicitat. V. Syni—Placidis, tranquillüs. Phr—Mox 
 àéré lapsa quiétd. Calm in spirit. Syn.—Plácidüs, tranquillüs, 
 sécürüs. 
 
 Ouilibét, quialíbét, quodlibét, quidlibét. Anyone or anything what- 
 soever. Syn.—Quivis, quisqué. 
 
 Quin. conj. But that, why not. Syn.—Quidni. Nay even. Syn.— 
 Immó. 
 
 Quippé. conj. For, because. Syn.—Nam, énim, éténim. Forsooth. 
 Syn.—Némpé, scilicét, ütpóté. 
 
QUIRIS 336 
 
 
 
 Quiris, itis. m. Citizen of Rome (generally used in the plural). 
 Syn.—Romani, Rómülida. Phr.—Mobilíüm tarba Quiritium. 
 Prisciqué Quirites. 
 
 Quis, qu, quód & quid? Who, what?  Syn.—Quisnàm. 
 
 Quisqué, quequé, quodqué & quidqué. Hach. Syn.—Quilibét, quivis, 
 ünüsquisqué, Omnis, cüncti. 
 
 Quivis, quivis, quodvis & quidvis. Whosoever, whatsoever. Syn.— 
 Quilibét, quicünqué, omnis, quiviscünqué. 
 
 Quo. adv. Where. Syn.—Quorsüm.. As an interrogative. Syn.— 
 Quonàm, in quà parté. In order that. Syn.—ltà üt, üt. The 
 more. Syn.—Quànto. 
 
 Quócircà. conj. Therefore. Syn.—Quaproptér, quàre, idcirco, idéd, 
 ergó, igittir. 
 
 Quocünqué. adv. Wherever. Syn.—Quovis, quolíbét, quoquo. 
 
 Quomínüs. conj. TAÀat....not. Syn.—Quin, ne. 
 
 Quomódó? adv. How? Syn.—Qui, qua, üt. 
 
 Quondam. adv. Formerly. Syn.—Olim, anté, príüs, antehac. Some 
 day in the future. Syn.—Olim. 
 
 Quóníàm. conj. Because. Syn.—Quiá, quód. 
 
 (Quóvis. adv. Wherever. Syn.—Quolibét, quocünqué. 
 
 Quüm (more correctly, Cum). conj. When. Syn.—Quando, post- 
 quam, quanddqué, üt, übi, düm, quótiés. Phr.—Quo témpóré. 
 Si forté. Si quàndó. Since. Syn.—Quándó, üt, qudniam, 
 siquidém. 
 
 R 
 
 Rabidus, a, im. Enraged, furious. Falminéd rábídos dim rótát 
 
 j 6ré canés. O. Syn.—Firéns, füriosüs, insanüs, füribündüs, 
 efférüs. Phr.—Accénsüs füroré. Nimidqué füroré insanüs. 
 Animüs rabié stímülàatüs. 
 
 Ràbies, ei. f. Rage. S#va cánüm rabiés morsüs àvertit hiantés. 
 Prop. Syn.—Fürór, ira, vésania, vidléntia, cüpidó. Phr.—Col- 
 ligit os rábíem. Belli rábies. Hinc cánibüs blandis rabiés vénit. 
 
 Radicittis. adv. Right to the root, utterly. Phr—A radicé, à stirpé. 
 A radicibtts imis. Arbór ima dé stirpé récisa. 
 
 Radid, as, avi, Atiim, 4ré. To send forth light, to be radiant. Argenti 
 bífóres rádíabant lüminé valve. O. Syn.—lrrádió, rütiló, 
 córüscó, spléndéd, micó, fülgéó, fülgüró, scintilló. Phr— 
 Rádios, rádiorüm spicttla mittó, spargó. Radiis córüscÓ, micó. 
 Radianti laci fülgéó. Radiabat in armis. Radiant, üt sidtis, 
 ócellt. See Luceo. 
 
 { 
 
 
 
924 RASTRUM 
 
 
 
 Rádiüs, ii. m. Ray of light. Radiis gélidi cálüeré Tridnés. O. Syn. 
 —Lüx, lümén, jübár, splendór. Phr.—Rádiorüm lüx. Jamque 
 ritbéscébat rádiis maré. Erümpünt radii. Nübém rádiis ardén- 
 tem lücís ét aüro. 
 
 Radix, icis. f. Root. Concrétam patitir radicem affigeré terre. 
 V. Syn.—Stirps, fíbri. Phr—Ramds fibre. Radixqué 
 médendi Utilis. Niti ràdicibüs altis. Radicibüs hzrét. 
 
 Radó, is, si, stm, éré. To scrape, to smooth, to polish. Syn.— 
 Abrad6, éradé, dérad6, complànó, lxvigó, pólió, allüó, libó, 
 lambó, mordéó. 
 
 Ramus, i. m. Branch of a tree. Jam fragilés pótéram à terra con- 
 tingéré ràmós. V. Syn.—Raàmiülüs, frütéx, palmés, sürcülüs. 
 Phr.—Arbóris brachia, mantis. Pondéri rami. Ràmorüm 
 ümbrz. Lénto viminé ràmüs. Péndéns robóré ramus. Magno 
 ambitü diffüsi ramis Arbór. Ràmos figére hümo.  Denüdat 
 fólfis ramos. Falx ràmo lücüm spoliavit 6pacd. To send forth 
 branches. Syn.—Ràmos, sürcülós ag6, frütiícó, germínó. 
 
 Raphants, 1. m. A radish. (See Appendix under list of Trees, etc.) 
 
 Rapidts, a, im. Rapid, violent, vehement. Aéstiat üt claüsis rapi- 
 dis fórnàcibüs ignis. V. Syn.—Rapax, célér, cítüs, citatüs, 
 praceps, velox, véhémens. Phr.—Rapido cóntendéré cürsü. 
 Rapida velociüs aura. Rápidoqué vólàns. 
 
 Rapina, z. f. Rapine, pillage. Tristi spólíantür templá rápinà. 
 Syn.—Látrocíníüm, fürtüm. Booty. Syn—Preda, fürtüm. 
 See Preda. 
 
 Rapio, is, rapti, ràptüm, éré. To seize. Et validam dextrà rápit 
 indéféssa bípennem. V. Syn.—Corripió, arripi6, préhéndó, 
 capio. To take by force. Syn.—Abripió, proripió, aüféró, 
 àbdücó, raptd, éripid, tolló, àdímó, extorquéó, sübripió. Phr.— 
 Omné sácrüm rapiénté dextrà. 
 
 Raptór, oris. m. Aavisher, plunderer. | Syn.—Pridatór, priedó, 
 rapax, làtró. 
 
 Ràptüm, 1. n. Theft, larceny, plunder. Syn.—Przeda, rapina, fürtüm. 
 
 Rarts, à, im. Thin. Syn.—Làxüs. Phr.—Non dénsiis. Retii rara. 
 Qua rara ést aciés. Rare, infrequent. Syn.—Infréquéns. 
 Scanty, slight, sparing. Syn.—Médératts, parctis, infréquéns. 
 Rare, precious. Syn.—Excellens, éximiiis, égrégitis, priéstans. 
 
 Rasilis, is, 6. Easily polished, polished. Syn.—Rasts, lzvis, pdlitis. 
 
 Rastrüm, i. n. :Rastra, Orüm. n. & Rastri, orüm. m. Rake. Phr.— 
 Rastri ónüs. Ràrüm péctén. Glébas vérsans. Et iniqud pon- 
 déré rastri. Cürvis ptrgattr vinéa rastris. Rastris tellüs in- 
 tacta. 
 
RATIO 338 
 
 
 
 Ratid, onls. f£. Reason, motive. Syn.—Caüsá, méns, ánímüs, jüdi- 
 cíüm, consílíüm, priidéntia. Phr.—Sàáná méns. Mentis solértia. 
 Manner, method. Syn.—MÓódüs, via, ars, pàctüm. 
 
 Ratis, is. f. Raft, vessel. Et pandas rátibüs pósüéré cárinàs. V. 
 Syn.—Navis, nàvigiüm. Dn 
 
 Raücisónüs, 4, im. Hoarse-sounding. Syn.—Raücüs. Phr.—Raücá 
 sonans. Raüco mürmüré strépitans. ; 
 
 Raücüs, 4, im. Hoarse, hoarse-sounding. Syn.—Raücisónüs. Phr. 
 —Raüca strépéns vocé. Córnüá raücá sónant. Raücis résonant 
 arbusta cícadis. Vallis raücá sónàát. Fractisqué raüci flüctibus 
 Adriz. 
 
 Rébellis, is, é. Rebellious, revolting. Néc arma rébéllés Aénéade% 
 référent, ferrove hac régna lácessent. V. Syn—Rebeéllans, 
 indómitüs, indócilis. Phr.—]ügá détréctans, récüsáàns, excü- 
 tiens. Jügi impatiéns. Indócilís régi. Indócilis servítiüm pati. 
 
 Rébó6, às, Avi, atüm, àré. To re-echo, resound. Syn.—Rémügió, 
 résónó, réclamó, résültó. Phr.—Cüm gémitü réboant silvae. 
 
 Récedó, is, cessi, céssüm, éré. To retire, to go away. Néc véro à 
 stábülis, plüvía impéndénté, récedünt. V. Syn.—Cedó, decedó, 
 cóncedó, discedó, abscedó, ábéó. Phr.—In silvàm pénnis ablata 
 récessit. To retreat. Phr.—Gréssüs rémóvéó, révócó. Pédém 
 référó. ! : 
 
 Récéns, tis. adj. Recent, new. Vos modo fratérni, manés ánímzqué 
 récentes. O. Syn.—Noóvüs, insólítüs. Phr.—Sértisqué récénti- 
 bis halant. Flüvíos prabéré récentes. Folio velatá récenti. 
 
 Récénsé6, és, ti, im & itüm, éré. To count. Forté récensebat 
 nümérüm cardsqué népotés. V. Syn.—Nüméró, récognoscó, 
 pérlüstrór, lüstró. To review in thought. Syn.—Pércürró, ré- 
 volvó, evóolvó, pércénséó, récóló. To recount. Syn.—Narró, 
 récitó, référó. ; 
 
 Récésstis, is. m. Retreat, solitude. Syn.—Sécéssüs, látébrie, péné- 
 tralé, idytüm, sécrétüm, sécréta. Phr.—In vallé rédücta. Est 
 in sécessü longo lócüs. 
 
 Récidivüs, 4, im. That which is reborn. Syn.—Rédivivüs, rénàs- 
 céns, rénovatts. 
 
 Récidó, is, di, stim, éré. (Cedo). To cut. Ut fas sit, longas, Phaebé, 
 récidé cOmas. M. Syn.—Résécó, sécó, c#d6, abscidó, ampütó. 
 Phr.—Cerasqué récidére inanés. Barbam récidéré falcé. Fig.— 
 To take away. Syn.—Tolló, ádímó. 
 
 Récingó, is, xi, ctüm, éré. To unbind, to detach. Syn.—Exüó, dis- 
 cingó, pond, solvó. 
 
 
 
339 RECREO 
 
 
 
 
 
 gémínó. 
 Récipió, is, cepi, ceptüm, éré. To retake, to recover. Syn.—Réceéptó, 
 
 résümó, récüpéró. To take, receive. Syn.—Cápíó, accipió, 
 sümó, àssümó. To welcome, to. receive. Syn.—Réceptó, ex- 
 cipió, àccípió. To save. Syn.—Eripió, aüféró, servó. (Reflex- 
 sive) To retreat, to go away. . Syn.—Decedó, récedó, abscedó, 
 éó, abé6, rédéó. Syn.—Me coónféró. 
 
 Réciprócüs, 4, im. Reciprocal. Syn.—Alternüs, réflüüs. 
 
 Récitó, às, avi, atüm, aré. To recite, to read. Syn.—Légó, dicó, 
 référó. 
 
 Réclamó, 4s, avi, atüm, aré. To cry out against.  Syn.—Clamó. 
 To re-echo. Syn.—Rébó6, résónó, résültó. 
 
 Réclinis, is, &. Reclining, bending. Hine übí récliném stratis et 
 pacé früentem Aspicit. V. Syn.—Acclivis, jacéns, réctibans, 
 stratus, réclinatts. 
 
 Réclinó, às, avi, atim, aré. To bend down, to recline. Defigünt 
 tellare hastas ac sciita réclinant. V. Syn.—Acclin6, inclinó, 
 inflectó, defléctó, pond, sternó. 
 
 Réclüdó, is, si, stim, éré. To open. Aératas hosti réclüdéré portas. 
 O. Syn.—ÀApérió, patéfacid, réséró. Phr.—Tristesqué réclü- 
 déré portas. Sanctos aüsüs réclüdéré fontes. To discover, to 
 unfold. Syn.—Apérió, pátéfáció, edücó, éfférd, detégó. 
 
 Récognoscó, is, ovi, Ítüm, éré. To recognize. Syn.—Agnoscó, ré- 
 cénsé6, pércenséó, perlüstró. 
 
 Récollígó, is, egi, ectüm,. éré. To collect. Syn.—Collígó, cógó, 
 récipíó. To recover. Syn.—Résümó, récipid, récéptó. 
 
 Récóló, Is, wi, cultam, éré. To cultivate anew. Hümi post témpórá 
 longa récülta. O. Syn.—Cóló. To renew, to restore. Syn.— 
 Rénóvó, répáró, instaüró. To recall to mind. Syn.—Récénséó, | 
 révolvó, récordór, mémini, volvo. 
 
 Réconcilió, 4s, avi, atüm, aré. To reconcile. Syn.—Concilió, com- 
 pond. 
 
 Récondó, is, didi, ditüm, éré. To conceal. Att süpér Idaliim, 
 sacrata sédé, récondàm. V. Syn.—Condó, abscondó, abdó, tégó, 
 contégó. To bury. Syn.—Condó, mérgo, infigó, infódió. 
 
 Récordór, aris, àtüs süm, ari, To remember. Mécüm lóquór hzc, 
 tacitusqué récordór. H. Syn.—Mémini, rémíniscór. Phr.— 
 Sim mémór. N6n sim immémór. Non sim oblitüs. 
 
 Récréó, as, avi, atüm, àr& To restore, to refresh, to refit. Syn.— 
 . Répáró, réfiíció, rélévó, éxcitó. Phr.—Lüdo, càntü méntém 
 
 
 
 
 
RECRUDESCO 340 
 
 
 
 réfició. Vires récréó. Fràctos ánimos réficid. Réficitque in 
 praia vires. Arbor &stiva récréattr aürà. 
 
 Récriidéscd, is, ti, éré. To increase, to grow larger. Syn.—Crü- 
 
 . déscó, &grescó, ingravéscé, aügéór, aügescó, inváléó. 
 
 Hecte. adv. Well. Syn.—Béné, próbe, pulchre. Rightly, with good 
 reason. Syn.—Béné, jüré, mérito. 
 
 Rectór, oris. m. Director, ruler. Néque énim tünc Aeólüs illis Réc- 
 tor érát. V. Syn.—Diüx, düctór, módérátór, gübérnatór, rex, 
 domints, prasés, arbitér. Bishop, prelate. Syn.—Antistés, 
 prestl, pontiféx. 
 
 Rectüm, i. n. Law, right, equity. Siné légé fidém réctümqué cóle- 
 bant. O. Syn.—Aéqutim, jüstüm, honésttim, bónüm, jüs. Phr. 
 —Reéctüm sérvaré. Praponéré rectüm. Módó récta capésséns. 
 
 Rectüs, à, im. Straight, direct. Syn.—Stàns, éréctüs, fixüs, immo- 
 tüs, irrétortüs. Right, just. Syn.—]üstüs, zquüs, hónestüs, 
 bónüs. 
 
 Récübó, às, ti, ítüm, àré. To lie down. Süb quà nünc récübàs 
 arbóré, virga füit. O. Syn.—Récümbó, stérnór, extendór, 
 jácéó, quiéscé, réquiescó. 
 
 Récümbó, is, ti, übitüm, éré. To lie down. Syn.—Jacéd, récübó, 
 quiésco. To recline at table. Syn.—Accümbó, discümbó. To 
 bend down. Syn.—Inclinór, résidó. Phr.—Inque hüméros 
 cervix collapsa récümbit. Séd féssa labat mihi pondéré cervix. 
 To place upon. Syn.—lIncümbó, fülciór. To fall upon. Syn.— 
 Prócümbó, incidó, cdllabér. 
 
 Récürró, is, cürri & (sometimes) cücürri, cürsüm, éré. To run 
 back. Syn.—Rédéó, révertór. To have recourse to. Syn.— 
 Confügió. To recommence. Syn.—ltéró, répétó, géminó, in- 
 gémino, intégró, rédintégró, instaüró. ! 
 
 Récürsó, às, avi, àtüm, àré. To run, to come to. Syn.—Récürró. 
 To recollect. Syn.—Obvérsór, rédéó, sübéó. 
 
 Récürvüs, 4, iim. Bent in the opposite direction. Syn.—Cürvüs, 
 incürvüs, récürvátüs, infléxts, réflexüs, rétortüs. 
 
 Récüsó, as, avi, àtüm, aré. To refuse. Cédo équidém, néc, nàté, 
 tibi cómés iré récüsó. V. Syn.—Abnégó, détréctó, réfügió, 
 rénüó. noló, indignór. Phr—Néc jüssi récüsit.  Üxórém 
 grandi cüm doté réctisat. 
 
 Rédàrgüó, is, üi, ütüm, éré. To refute, to confound. Syn.—Argüó, 
 réfütó, réfelló, detégó, ostendó. 
 
 Rédd6, is, idi, ittim, ér& To restore, to give back. Que tibi que 
 tali réddam pro carminé dóná? V. Syn.—Réstitiid, référó, 
 résignó, solvó, exsolvó, pérsolvó, do, féró, tribüó, tradó. Phr.— 
 
 
 
 
 
3241 REDUX 
 
 Data réddéré nolünt. Eréptüm reddi síbí poscít hónorem. Cüm 
 
 fünóré réddó. To give up, to send away. Syn.—Rémittó, 
 
 répelló, reíció. To reject. Syn.—Mittó, emittó, egéró, &jéctó. 
 
 To make. Syn.—Facié, effíció, przsto. 
 
 Rédéó, is, ivi & fi, itüm, iré. To return. Tityré, dam rédéo, brévis 
 est vid, pascé cápellas. V. Syn.—Régrédiór, révért6, révértór, 
 réméó, rémigré. Phr.—Meé récipió. Me réddo, me référó. Sam 
 rédüx. Itér répétó. Pédém, gressüm, grádüm référó. Cürsüs 
 ítéró. Rürsüs tendit id. Pénates répétó. Itqué réditqué víàm 
 tóties. Véstigia séquór. 
 
 Rédigó, is, egi, actüm, éré. To bring back, to recall, to gather again. 
 Syn.—Rédücó, addücó, compelló, ábígó, révócó. To reduce. 
 Syn.—Sübigó, sübjíció. 
 
 Rédimi6, is, ivi & íi, itüm, iré. 
 vinció, córonó, circümdó. 
 
 Rédimó, is, emi, emptüm, éré. To redeem, to ransom. Si méà mors 
 rédiménda tüa. O. Syn.—Emé6, répéndó. Phr.—Aüro, prétio 
 répendó. Aüro rédimat jis tristé sépülcri. To save, to liberate. 
 Syn.—Eximé, libéró, sérvó, salvó. To repair. Syn.—Répáró, 
 sárció, résarci6. 
 
 Rédintégró, às, avi, àtüm, aré. To renovate, to restore, to renew. 
 Syn.—Intégró, instaüró, rénóvó, répáró. 
 
 Réditüs, is. m. Return. Hi nóstri rédiítüs, éxspéctatiqué triumphi! 
 V. Syn.—Régréssüs, récürsüs. Phr—Sanguiné quárendi rédi- 
 tus. Réditüs abscindéré dülces. Votüm pro réditü símiülant. 
 Vela cárent réditi. Revenue. Syn.—Proóventüs, censüs. 
 
 Rédivivüs, á, um. That which is born anew, returned to life. Syn.— 
 Résiirgéns, rénascéns, rénàtüs, répáratüs. Phr.—A morté révó- 
 catüs. Süpéris aüris rédditis. In vitam rédüx. 
 
 Rédóléó, es, ti, eré. To smell, to have the odor of. Syn.—Oléó, 
 haló, spiró. 
 
 Rédücó, is, xi, ctüm, éré. To lead back. Véspér übi € pastü vitülos 
 ad técta rédücit. V. Syn.—Référó, rédigó, révócó, rétráhó. 
 To render, to give up. Syn.—Reddó, référó, révéhó, restitüó. 
 
 Rédüncüs, 4, im. Curved, bent. Syn.—Üncüs, adtinctis, récürvüs, 
 réfléxüs. 
 
 Rédündó, às, avi, atüm, aré. To flow over. Güttüré fac pleno 
 simpta rédündét aqua. O. Syn.—Abündó, efflüó, süperflüó. 
 To fall back upon. Syn.—Rélabér, réciídó. 
 
 Redux, ticis. adj. That which is brought back or returned. Syn.— 
 
 Rédiens, redditüs, réversüs. 
 
 To crown, to girt. Syn.—Cingó, 
 
REFELLO 342 
 
 Héfelló, is, 1, éré. To refute, to contradict. Et solüs ferro crimén 
 commuüné réfellam. V. Syn.—Réfütó, confütó, cóargüó, rédar- 
 gud, infirmó, dissolvó, frangó. 
 
 héfércid, is, si, tüm, iré. To fill. Syn.—lImpléó, répléó, cümüló. 
 
 Référó, fers, rétüli & réttili, rélatüm, ferré. To bring back. Sédibis 
 hünc référ anté süis, àc cóndé sépülcro. V. Syn.—Réportó, 
 révéhó, rédücó. —gratiam. To show or give thanks. Syn.— 
 Reddó, répendó. To vomit Syn.—Egéró, éjécté. To relate. 
 Syn.—Narró, dicó. Phr.—Talia vocé réfert. Monstrá Déüm 
 référó. Rés est borrénda rélatü. 
 
 Réfíció, is, feci, fectüm, éré. To refit, to repair. Ah! lacéras étiam 
 püppes füriíosi réfeci. O. Syn.—Répáró, rénóvó, instaüró. 
 To acquire new strength. Syn.—Récréó, répáró, réfóvéó. To 
 restore one's courage. Syn.—Excitó, exsüscitó, érigéd. 
 
 Réfigó, is, xi, xüm, éré. To snatch from, to tear from. Syn.— 
 Velló. Fig.—To abolish a law. Syn.—Abóléó, àntiquó, rés- 
 cindó. 
 
 Réfing6, is, finxi, fictüm, éré. To fashion anew, to refit. Syn.— 
 Répáró, réfíció, rénóvó. 
 
 Réflectó, is, xi, xum, éré. To bend back, to curve back. Syn.— 
 Rétorquéó, cürvó, inflectó, fléctó, récürvó, réclinó, réplicó. 
 Réflüó, is, Axi, axüm, éré. To flow back. Dissültànt ripe, réflüitque 
 éxtérritiis amnis. V. Syn.—Récürró, rédéó, récedó, rélabór. 
 Phr.—Rétro férór. In fontés rédieré süos. Ad fontem vérsa 
 
 récürrát aqua.  — 
 
 Réflüüs, 4, im. That which flows back. Syn.—Rélabéns, réflüens, 
 récürrens, réfügüs. 
 
 Réformidó, as, avi, atüm, àré. To fear. Saüclá táctüm Mémbrá 
 réformidant. O. Syn.—Formidó, métüó, horréó. 
 
 Aéformó, às, avi, atüm, àré. To reform, to repair. Dim, quod füit 
 anté, réformét. O. Syn.—Réfició, réfingó, instaürÓ, restaüró, 
 répáró, rénóvó. 
 
 Réfrén6, as, avi, àtüm, aré. To check. Ila réfrénat áquàs, obliquá- 
 qué flimina sistit. O. Syn.—Frén6, réprimó, cóercéó, cóhibéó, 
 continéó. 
 
 Réfrigéró, às, avi, atum, aré. To cool, to refresh. Phr.—Aéstim, 
 cálorém témpéró, lenió, fràngó, sedó, rélévó, mitígó, minüó. 
 Niímios soles fràngó, defendó, arcéó. 
 
 Réfrigescó, is, frixi, éré. To become cool, to refresh oneself. Syn.— 
 Défrigescó, réfrigérór, déférvéd, déférvéscé. Phr.—Cilorém 
 pérdó, àmittó, pond. Frigóré corripiór. Oré ánhelo aüràs cáptó. 
 Opaci quiréré frigórís imbras. Mitigát imbra. 
 
 
 
 NIAE m e co E Mode Hm ui ap Nt mee 
 
343 j REGNUM 
 
 
 
 
 
 Réfügió, is, fügi, éré. To fly from. Saüciüs at quádrüpes nota inter 
 técta réfügit.. V. Syn.—Fügió, aüfügió, àbscedó, récedó. To 
 avoid. Syn.—Fügió, effügió. To refuse to. Syn.—Avérsor, 
 récüsó, détrectó, àbnüó, noló. 
 
 Réfügüs, 4, im. One who flies, escapes. Syn. Profits, fügitivüs, 
 fiigiéns, fügàx. 
 
 Réfülgéó, és, si, eré. To shine brightly. Pürpüréà lücé réfulsit 
 hümüs. O. Syn.—Fuülgéó, rénidéó, rénitéó, micd, córüscó, 
 rádió, rütiló. Phr.—Róséa cérvicé réfülsit. | 
 
 Réfütó, às, avi, atüm, aré. To repulse, to reject. Syn—Confito, 
 rédargüó, réfelló. 
 
 Régéró, is, gessi, gestüm, éré. To carry back, to send back, to reject. 
 Syn.—R6jicié, référó, reddó, rejectó, réfündó. 
 
 Régia, x. f. Royal palace. Féstaqué confüsa résonabat régia türba. 
 O. Syn.—Aülà, atria, palatia. Phr—Régid tectá. Regalis 
 dómüs. Stipérba regüm atria. Régalis princípis aulá. Vété- 
 rüm pénétralia régüm. Régalis limina clara domis. 
 
 Régificé. adv. Royally. Syn.—Régié, régalitér, magnifice, laute. 
 Phr.—Régali pompa. Régificd lüxü, páratü, moré. 
 
 Régimén, inis. n. Government, rule. Syn—Modéramén, impériim, 
 düctüs. 
 
 Regina, z. f. "Queen. Régina ad témplüm forma pülchérrimá Dido. 
 V. Syn. —Régnatrix, dominatrix, démina. Phr.—Régia con- 
 jax, üxór, spdnsa. 
 
 Régió, Onis. f. Line, direction, way. Syn.—Linéá, via. Region, 
 country. Syn.—Plágá, terrá, ora, litttis, tractüs, fines, regnüm. 
 
 Régitis, 4, im. Royal, regal. Syn.—Reégalis, régifictis, magnificts, 
 spléndidts. 
 
 Régnat6r, Gris. m. One who reigns as king. Syn.—Dómiínatór, 
 módératór, réx. Phr.—Süpéri regnatór Olympi. Quo fréna 
 régüntür Impérii. 
 
 Regnó, as, avi, atüm, àré. To rule, to command. Nec tibi regnandi 
 véniat tam dirá cüpidó. V. Syn.—Impéró, dómínór, prasüm. 
 Phr.—Régna Tyri Gérmantis habébat. Hümànüm ciiraré génüs. 
 Longo régnabitiir #v6. 
 
 Régnüm, i.n. Kingdom. Arma Jóvis fügiens e regnis exsül Adémp- 
 tis. V. Syn.—Impériíüm. Phr—Régni fines. Dam régna máne- 
 bànt. Fas régna résirgéré Troja.  Pülsüm régnis céssissé 
 patérnis. Quz sürgéré régna vidébis! Power, control. Syn.— 
 Dominatiis, ditió, sólíüm, scéptrüm.  Phr.—Regni pótestas, 
 módéramén, fréna, décüs, hónór, pondüs. Régia pdtéstas. 
 Scéptri déctis. 
 
REGO | 344 
 
 
 
 Régó, is, rexi, réctüm, éré. To guide, to conduct. Cacá régens filo 
 vestigíá. V. Syn.—Doücó, dirigó. To rule. Syn.—Módérór, 
 gübernó, dirigó, impéró, impéritó. Phr.—Régét pátríis virtüti- 
 bts Grbém. 1llé régit dictis ánimos. Fortüná süà tempórá lege 
 régit. 
 
 Regülá, x. f. Rule. Syn.—Léx, norma, módüs, exemplüm. 
 
 Rejíció, is, jéci, jectüm, éré. To throw back, to cast away. Syn.— 
 Mittó, abjicié, deponó, pond. To reject, to repulse. Syn.— 
 Répelló, amóvéó, avertó, arcéó. To send away, to send back. 
 Syn.—Répelló, réddé, référó, répercütió. To refuse. Syn.— 
 Reéspüó, contémnó, àvérsór, fastidió, aspernór, dedignór. 
 
 Rélabór, éris, pstis süm, i. To fall back. Syn.—Récidó, cádó. To 
 mount back. Syn.—Réflüó, rémanó. 
 
 Rélaxó, às, avi, atüm, aré. To relax, to become loose. Syn.—Làxó, 
 rémittó, solvó, dissolvó, ápérió. Phr.—Vincla rélaxát. Dénsa 
 rélaxát. To let loose, to lighten. Syn.—Laàaxó, lévó, récréó, 
 rémittó. 
 
 Rélegó, às, àvi, àtüm, aré. To exile, to send away. Syn.—Ablégó, 
 amandé, pelló, rémóvéó, réjicié. 
 
 Rélégó, is, legi, léctim, éré. To gather together. Syn.—Colligó, 
 récolligó. To run over, to revise. Syn.—Répétó, révisó, réme- 
 tiór. 
 
 Rélévó, às, avi, àtüm, aré. To raise up. A terrà corpüs rélévaré 
 vóléntém. O. Syn.—Lévó, allévó, sublévó, érígó. To help, to 
 assist. Syn.—Lévó, eximó, adjüvó, récréó, réfició, médéér, 
 solór. 
 
 Réligió & Réelligió, onís. f. Religion, worship. Et pópülum antiqua 
 stb rellígioné tüeri. V. Syn—Pyétas, cültüs. Phr.—Sácér 
 cültüs. Divüm réligié. Ritüs morésqué sacrórüm. s 
 
 Réligiosüs (Relligiosüs), 4, im. Religious, holy, sacred. Et relli- 
 gidsa déorüm limina. V. Syn.—Siacér, sanctüs, divinüs. 
 
 Réligó, às, avi, atüm, àré. To bind, to attach. Réligavit ab aggéré 
 classem. V. Syn.—Lig6, allig6, révinció. 
 
 Rélinquó, is, liqui, lictüm, éré. To leave, to abandon. Ardét ábiré 
 fuga, dülcésqué rélinquéré térras. V. Syn.—Linquó, déséró, 
 fügió, discedó, abéd, abscedó, récédó, deponó, pond. 
 
 Réliquiz, arüm. f. Remains. Phr.—Pars réliqua, cétéra. Remains, 
 ashes or body of the dead. Syn.—Cinis, cínéres, ossá. 
 
 Réliquts, 4, im. Remaining. Syn.—Résidüüs, áliüs, cétérüs, süpér- 
 stés: 
 
 Rélücéó, es, xi, eré. To shine. Sig&a igni fréta lata rélücent. V. 
 Syn.—Réfülgéó, rénidéó, resplendéó. See Luceo. 
 
 
 
 PUT NT WARE RIO eu am e rm ae - 
 
 1 
 3 
 
 
 
345 | RENIDEO 
 
 
 
 
 
 Rélactér, aris, àtüs sim, ari. To be reluctant, to refuse. Syn.— 
 Oblüctór, résistó, obnitór, répügnó. See Resisto. 
 
 Réméó, as, avi, atüm, ar&. To return, to come back. Syn.—Rédé6, 
 révertór. See Redeo. 
 
 Rémétíór, iris , mensüs stim, iri. To remeasure. Syn.—Metiór. 
 To run over again. Syn.—Rélégó, récürró, répétó. Phr.—Légó 
 rétrorsüm. To pass over in one's mind. Syn.—Révolvó, récdg- 
 nóscó, récenséó. 
 
 hémigiüm, íi. n. Rowing. Syn.—Rémi, rémórüm vérbéra, ictüs, 
 aüxilfüm. 
 
 Rémig6, as, avi, atüm, aré. To row. Phr.—Rémos dücó, impelló, 
 nióvéó, ágitó. Rémis ütór, enitór, brachia intendó. Remis 
 aquas, ündàs, xquórá, flüctüs, fréta férió, sécó, findó, dividó, 
 vérró. Rémis, rémígio navém móvéó. Validis incümbité remis. 
 Impelléré rémigé classem. Léntós incirvant girgité remos. 
 
 Reémitt6, is, misi, missüm, éré. To send back. Syn.—Réddé6, mittó. 
 To reecho. Syn.—Reéeddó, ítéró, ingéminó, répétó. To relax. 
 Syn.—Lax6, rélaxó. To pardon.  Syn.—Condonó, paàrcó, 
 1ignoscó, indülgéó. 
 
 iRémórór, aris, atüs süm, ari. To delay, to stop. Syn.—Morór, 
 tard6, rétardó, rétinéó, obstó. 
 
 Rémóvéó, és, movi, mótüm, éré. To separate from. Et mónét arca- 
 nis ócülos rémóvéré prófanos. O. Syn.—Amóvéó, dimóvéó, 
 sübmóvéó, abdücó, avertó, arcéó, amandó, rejícíó, répelló. To 
 take away. Syn.—Tolló, aüféró, erípió, sübdücó, ádímó. 
 
 Rémügió, is, ivi & fi, iré. To reecho loudly. Syn.—Rébóó6, réclamó, 
 résónó. 
 
 Rémünéró, às, avi, atüm, aré. To reward. Syn.—Pénsó, cómpénsó. 
 Phr.—Gratiam, vicém référó, réponó, réddó, rétribüó. Prétiüm, 
 mércédém répendó, solvó, pérsolvó. 
 
 Rémürmüró, às, avi, àtüm, aré. To murmur. Néc fracta rémür- 
 murat ündá. V. Syn.—Obmürmüró, oblóquór. To reecho. 
 Syn.—Obmuürmüró, résónó. 
 
 Rémtis, i. m. An oar. Agminé rémorüm céléri, véntisqué vOcátis. 
 V. Syn.—Rémígiüm, àrbór, pàlmés, palmiila, tonse. Phr.— 
 Rémi palma. Rémoriim agmén. Consürgünt térno ordiné rémi. 
 
 Rénascor, éris, nàtüs stim, 1. To be born again. Syn.—Réviviscór, 
 révivó, résüscitór, résürgó, rénóvór, réviréó. Phr.—Rédéó ad 
 limina vita. Y 
 
 Hénidéó, es, er& To shine brightly. Syn.—Rénidéscó, réfülgéó, 
 rélücéó, résplendéó. 
 
RENOVO ^ 346 : 
 
 
 
 Rénóv6, às, avi, atüm, aré. To renew. Répétitáqué forma lócórum 
 Exsiliam rénóvàt tristé, récénsqué fácit. O. Syn.—Instaüró, 
 intégró, rédintégró, itérd, répétó. Phr.—Rénóvaré dólorém. 
 Stat casüs rénóvare omnes. To re-animate, to re-invigorate. 
 Syn.—Répáró, récré6, réfíció. 
 
 Rénüntió, às, àvi, atüàm, aré. To announce. Syn.—Nüntió, référó, 
 nàrró. To countermand, to give up. Syn.—Récàntó, rétracto. 
 
 Rénüó, is, i, éré. To reject with a nod, to refuse. Syn.—Abnüó, 
 négó, abnégó, noló, vétó, récüsó. 
 
 Ré6r, reris, rátüs sum, reri. To think, to believe. Sic équidém düce- 
 bam animo rébarqué fütürüm. V. Syn.—Ceénséó, existímó, 
 jüdicó, Opinór, pütó. 
 
 Répagülàá, orüm. n. Bar, barriers. Syn.—Obex, vectis. 
 
 Répáró, às, avi, atam, àré. To acquire anew.  Syn.—Récipió, récü- 
 péró. To restore. Syn.—Réfíció, nóvó, rénóvó, restaüró, in- 
 tégró, rédintégró, sarcíó, résarció. Phr—Ad àantiquüm révó- 
 caré décüs. Vétérés sarciré rüinas. To re-animate. Syn.— 
 Réfició, récréó, lévó, rélévó, erigó. Phr.—Virés réddó, rénóvó, 
 addo. To create anew. Syn.—Résiiscit6, exsüscitó. 
 
 Répelló, is, répüli & réppuli, pülsüm, éré. To repel, to repulse. 
 Océani sprétds pédé reppülit amnes. V. Syn.—fPelló, depelló, 
 expelló, propelló, propülsó, arcéó, àmoliór, àmóvéó, rémóvéó, 
 avertó, próhibéó. Phr.—Hümili reppülít arté fámem. To re- 
 fuse. Syn.—Récüsó, réjicié, respüó, detrectó, aspernór, dedig- 
 nór. 
 
 Répendó, is, di, stim, éré. To repay. Syn.—Solvó, persolvó, rétribüó, 
 réíéró. To make compensation, to compensate for. Syn.— 
 Répensó, compensó, pensó, rédímó. 
 
 Répenté. adv. Suddenly, unexpectedly. Syn.—Actütüm, confestim, 
 extemplo, contínüó, protinüs, sübito, státim. 
 
 mépentinüs, 4, tm. Sudden, unforeseen. Syn.—Répéns, sübitüs, 
 improvisüs, inópinüs. 
 
 Répérió, is, 1 & reppéri, répertüm, iré. To discover, to find. Syn.— 
 Invénió, nànciscór, cómpérió. To imagine. Syn.—Invénió, 
 €xcóogitó. 
 
 Répétó, is, ivi & ii, itüm, éré. To return to. Syn.—Rédéó. To re- 
 peat. Syn.—Itér6, ingéminó. To recall. Syn.—Récordór, ré- 
 vócó. To seek anew. Syn.—Réposcó, réquiró. 
 
 Répléó, es, evi, etüm, éré. To refill. Syn.—Impléó, Adimpléé, 
 cümüló. Phr.—Fossá réplétür hümo. Littórá voce réplét. 
 Repó, is, si, tim, éré To creep, to crawl. Syn—Adrépé, réptó, 
 
 sérpó. Phr.—Sérpéré hümi. Córpüs hümi trahéré. Vérréré 
 
 
 
 ue P es ee 
 
 
 
 EAT E E 
 
 
 
347 RES 
 péctóré térram. To glide into, to insinuate oneself into. Syn.— 
 Sérpo, insínüó. 
 
 Répónó, is, pósüi, pósitüm, éré. To replace, to re-establish. Sic nos 
 in scéptra réponis? V. Syn.—Répáró, réfíció, instaüró, státüó. 
 To place in reserve. Syn.—Récondó, cóndó, sérv6, séponó. 
 To place or put. Syn.—Deponó, pond, collócó, lócó, státüó. 
 
 Réportó, às, àvi, atüm, aré. To bring back. Syn.—R6éféró, rédücó, 
 révéhó. To relate. Syn.—Référó, nüntió. See Nuntio. 
 
 Répdscd, is, pOpdsci, poscítüm, éré. To demand again. Syn.— 
 Répétó, pétó, poscó. 
 
 Répréhendó (Réprendó), is, di, sum, éré. To take, to bring back. 
 Syn.—Rétráhó, révócó. To find fault with. Syn.—Argüó, in- 
 crépitó, incüsó, óbjürgó. 
 
 Répréhensór, Oris. m. One who blames, censor. Syn.—Ceénsór, 
 castigatór. 
 
 Réprímó, Is, pressi, pressum, éré. To check, to hold back. Rétroqué 
 pédém cüm vocé répréssit. V. Syn.—Comprimó, ténéd, con- 
 tinéd, rétinéó, cóercéó, cOhibéd, compescó, frenó, réfrenó, sisto. 
 Phr.—Déxtramqué répréssit. Gémitüm virtüté répressit. Iràm- 
 qué püdoré répréssit. 
 
 Répüdió, às, avi, atam, aré. To reject, to repudiate. Syn.—Récüsó, 
 rejíció, répelló, respió, àspérnór, dédignór. 
 
 Répügnó, às, avi, atüm, aré. To resist. Cedé répügnànti, cedendo 
 victór abibis. O. Syn.—Advérsor, résistó, rélüctór. To differ 
 from, to be contrary to. Syn.—Pügnó, différó, discrépó. 
 
 Répürgoó, às, avi, atam, aré. To cleanse, to purge. Dümqué répirgat 
 hümüm, colléctaqué saxa rémittit. O. Syn.—Pürgó, expürgó, 
 mündó. To purify. Syn.—Elüó, pürgó. 
 
 Répütó, às, avi, atüm, aré. To think, to consider. moe 
 révolvó, répétó, méditór. 
 
 Réquies, etis. f. Repose, quiet. Is lócüs ürbis érit, réquiés é4 certá 
 láborüm. V. Syn.—Quiés, pax. Phe RBguteni pügna rebüs- 
 qué sálütém. Nec mora, néc réquíes. Nüllà mali réquiés érát. 
 Tu réquies fesso grata láboris érát. 
 
 Réquiéscó, is, evi, etüm, éré. To rest, to take repose. Lóngàm 
 réquiéscéré noctem. V. Syn.—Qauíescó, otiór. To lie upon. 
 Syn.—Incümbó, innitór. 
 
 Réquiró, is, sivi, sitüm, éré. To seek carefully. Ocilis ánímóqué 
 réquirit. O. Syn.—Quér6, exquiró, invéstigó, scrütór. To long 
 for. Syn.—Desidéró. 
 
 Res, réi. f. Thing. Félix qui pótüit rérüm cognóscéré caüsás. V. 
 Deed, action. Syn.—Actá, factiim, fácinüs. The world. Syn.— 
 
€) 
 
 RESARCIO , 348 
 
 Orbis. Power. Syn.Impériim, Spés, regnüm. Fortune. 
 Syn.—Fortüná. Deeds. Syn.—Gésta. 
 
 Résarci6, is, ivi & ii, itüm, iré. To refit, repair. Syn—Sarcio, ré- 
 fició, répáró, rénóvó, réstaüró. 
 
 Réscind6, is, scidi, scissüm, éré. To retrench, to cut off. Syn.— 
 Scindó, àbscindó, récidó, sécó, résécó, révelló. To reopen a 
 wound. Syn.—Rénóvó, réfricó. To destroy. Syn.—Destrüó, 
 dirüó, évertó. To abolish, to abrogate. Syn.—Abóléó, abrógó, 
 antiquó, infirmó, frangó, rümpó, evertó. 
 
 Résécó, às, üi, ctüm, aré. To cut off. Syn.—Sécó. See Seco. 
 Fig.—To retrench. Syn.—Excidó, tolló, ádimó, aüféró. 
 
 Réséró, as, avi, àtüm, àré. To open. Ürbem Alii réséraré jübént et 
 pàndéré portas. V. Syn.—Apérió, réclüdó, résignó, pando. 
 To commence. Syn.—Incipió, ordiór, ápérió. To unveil. Syn.— 
 Syn.—Deéclaró, mániféstó, ostendó, rétégó. 
 
 Réservó, às, avi, atüm, aré. To reserve, to keep for someone. 
 Syn.—Sérvó, récondó, réponó, déstind. 
 
 Résés, idis. adj. Lazy, sluggish. Jam pridem résides ánimos désué- 
 taqué cordá. V. Syn.—Desés, ótíosüs, pigér, segnis. 
 
 Résidéd, es, sedi, sessüm, éré. To seat oneself. Syn.—Considéó. 
 To remain. Syn.—Mánéó, rémánéó, restó. To settle, to sub- 
 side. Syn.—Concidó, considó, rélabór. Fig—To become ap- 
 peased. Syn.—Quiéscé, réquíéscó, cádó, pond, placér. |. 
 
 Résignó, às, avi, atüm, aré. To open, unseal. Syn.—Apérié, résolvó. 
 To destroy. Syn.—Solvó, rümpó, frangé, tolló. 
 
 Résilió, is, fi & üi, sültüm, iré. To rebound. Syn.—Résültó, réflectó, 
 répércütíór, rétorquéór, répellór. Phr.—Rétro salid, exsilió, 
 férór. 
 
 Réststó, is, stiti, éré. T'o stop, to rest. Réstitit àd ndstras féssa 1A- 
 boré fóres. O. Syn.—Sistó, cónsistó, st6, mané6, hieréó, mórór. 
 To resist. Syn.—Obsistó, obstó, obsüm, rénitór, obnitór, ré- 
 lüctór, oblüctór, respónsó, advérs6, répügnó.  Phr.—Contrà 
 nitór, sto. Hostem instantém, hostilém incürsüm süstínéó, ré-. 
 tàrdó. Dénsis Obsistéré türmis. Cico Marté résistünt. 
 
 Résolvó, is, olvi, ólütüm, éré. 7'o dissolve. Syn.—Solvó, dissolvó. | 
 To weaken, to enervate.  Syn.—S0lvó, frángó, énérvé. T'o dis- 
 sipate. Syn.—Lax6, rélàxo, rémittó, fügó, discütió. To ab- 
 solve. Syn.—Absolvó. 
 
 Résónó, às, i, aré. To resound, to re-echo, Avia tüm résónànt àvi- 
 büs virgültá cánoris. V. Syn.—SÓónó, assónó, consónó, insónó, 
 rébóó, rémügió, réclàmó, résponsó, rémürmüró, résültó. Phr.— 
 
 
 
 
 
a ae 
 
 349 RESUMO 
 
 
 
 Sónüm rédd6, référó. Résónat clamoribüs Kthér. To repeat. 
 Syn.—Rémürmüró, oóbmürmüró, itérd, ingémind, répétó. 
 
 Résónüs, a, im. Resounding, sonorous. Dixérát; hiec résónis itéra- 
 bat vocibis, eheu! O. Syn.—Résónàns, résonabilis, sónorüs. 
 
 Respérgó, is, si, stim, éré. To scatter, to sprinkle. Syn.—Sparg6, 
 aspérg6, perfündó. 
 
 Réspició, is, exi, Ectiim, éré. To look back. Syn—Ré€spéct6. Phr.— 
 Rétro aspicid, vidéó, cernó, tüéór. Octilés vértó, convértó. 
 Fléctó aciém. Ocülos ad técta rétorsit. To consider, to examine. 
 Syn.—Attendó, répütó, méditór, expendó. 
 
 Réspir6, às, àvi, àtüm, aré. To breathe. Néc réspiraré pótéestàs. V. 
 Syn.—Exhaló, spiró, haló. Phr.—Spiritüm, aüram tráhó, dücó, 
 càptó. Animam récipió. 
 
 Réspondé6, és, di, süm, eré. To respond. Olli sedato respondit 
 cordé Látinüs. V. Syn.—Reésponsó, référó, réséquór, éxcipio. 
 Phr.—Reésponsá do, reddó, féró, référó. "Vocem, dicta reddó. 
 Contrà oórdiór. Dictis dicta séquór. Türnüs ad hic. Aeólüs 
 hic contra. Tim sic excepit. Résponsüm primis dédit illé 
 pétenti. Sic reddidit oré. To be reflected (in speaking of ob- 
 jects). Syn.—Ingéminór, réddér, réflectór. T'o correspond to. 
 Syn.—Congrüó, convénió. 
 
 Responsüm, i. n. Reply. Nec responsá potést consültüs reddéré 
 vatés. V. Syn.—Reésponsió. Oracle. Syn.—Oràácülüm. Phr.— 
 Hóc ünó responso ánimüm délisit Ápolló. Responsis horrent 
 Divüm. 
 
 Respüblicá, réipüblica. f. State, republic. | Syn.—lmpériüm, res. 
 Public affairs. Syn.—Puüblícá négotià, 
 
 Respüó, is, i, éré. To spit forth, to eject, to vomit. Syn.—Eyjicio, 
 réjíció, evómó, egéró. To reject with scorn. | Syn.—Aspernór, 
 fastidió, rénüó, rejíció, spernó, dédignor. 
 
 Réstagné, às, avi, atüm, àré. To overflow. Syn.—Stàgnó, exündó, 
 effündór, süperfündór, exspátiór. Lit 
 
 Restítüó, is, 1, tàtüm, éré. To restore, to put in place. Syn.—Ré&- 
 pond, réfíció, répáró. To render back. Syn.—Reddó, référó. 
 
 Restó, às, stiti, aré. To stop, to halt. Syn.—Résistó, mánéó, mórór, 
 consistó. To remain, to be left. Syn.—Süpersüm. Phr.—Süm 
 siipérstés, réliquüs. Nec spes jam réstat Tali. 
 
 Résültó, às, avi, atüm, àré. To leap back. Syn.—Résilió. To be 
 repulsed.  Syn.—Résilió, répellór. 
 
 Résümó, is, ümpsi, ümptüm, éré. To retake, to seize again. Syn.— 
 
 , Récipió, réprénd6, cápió. To recover. Syn.—Récipió, récolligó. 
 
.RESUPINUS 350 
 
 
 
 
 
 Résüpinüs, à, im. Bent backward. Syn.—Süpinüs, réstipinatis, ré- 
 clinis. Overwhelmed, prostrate. Syn.—Stratiis, prostrátüs, de- 
 jectüs, eversüs. 
 
 Résürgó, is, sürrexi, sürrectüm, éré. To rise again. Victa tamén 
 vinces, évérsaqué, Trojá, résürges. O. Syn.—Sürgó, assürgó, 
 rénóvór, (et fig.) répárór, instaürór, rénàscór, réviviscó. 
 
 Résüscitó, às, avi, àtüm, àré. To arouse anew. Syn.—Excité, süs- 
 cit6, exsüscitó, révócó, accéndé. To resuscitate, to bring back 
 to life. Syn.—Süscitó, éxsüscitó. Phr.—Exstinctüm, fünctüm 
 cadavér àd vitàm révócó, rédücó. Ab inférnis ümbris rédücó. 
 Vitam ádemptam, ánímám réddó. Ad münérá, lüminá vitz, 
 diém éréptim révócó. Artiis in vivüm révócàré cálorem. 
 
 Résüscitór, aris, àtüs stim, ari. To be resuscitated, to be revived. 
 Syn.—Réviviscó, rénascér, résürgó. Phr—Ad vitam résürgó, 
 rédéó. Tümülo éxé6. Vitam récipió. Stipéras 4d atiras rédéó. 
 Edüci rürsüs in atiras. Nim vane rédéat sanguis imagini. 
 
 Rétàrdó, às, avi, atüm, aré. To delay. Équos Objécta rétardant 
 Flamina. V. Syn.—Tardó, mórór, démérér, rémórór, ténéó, 
 detínéó, rétínéó, sistó. Phr—M6ram fáció, inféró.  Segnis 
 rétínet mórà. 
 
 Reté, is. n. Net, snare. Si dim séctaris ápros, égó rétia sérvó. V. 
 
 ; Cassés, laquéi, plágz, lina, fila, pédicz, indàgó. Phr.—Plaga- 
 tum frais, doli, insidiz. Himéntia lina. Nodosi casses. Dü- 
 céntia rétia pisces. Agitare in rétia cervos. Rétia pond, laxó. 
 Retibüs claidé, cingó. 
 
 Rétégó, is, texi, téctüm, éré. To uncover. C&cümqué dómüs scélüs 
 émné rétexit. V. Syn.—Detégó, ápérió, réclüdó, réséró, pàndó, 
 explicó, nüdó, denüdó, réveló. Phr.—Scisso rétégit vélaminé 
 vültüs. 
 
 Rétéxo, is, xüi, xtüm, éré. To unravel. Syn.—Résolvó, dissüó. 
 Fig.—To commence. Syn.—Répétó, rénóvó, itéró. To relate. 
 Syn.—Evolvó, référó, nàrró, enarró. 
 
 Réticéd, es, ti, eré. To be silent. Syn.—Siléó. See Sileo. To pass 
 over in silence. Syn.—Silé6, pratermittó, pratéréó, tácéó. 
 Rétinacülüm, i. n. Check, bridle, rein. Syn.—Lorüm, hábená. An- 
 
 chor. Syn.—Anchórá. 
 
 Rétinéó, és, tii, téentüm, éré. To hold back. Ti támén et firmis 
 quamvis rétínebéré vinclis. O. Syn.—Ténéó, contínéó, cóhíbéó, 
 cóercéó. To delay. Syn.—Tàrdó, rétardó, mórór, rémórór. 
 To reserve, to hold. Syn.—Ténéo, servó. 
 
 Rétorquéó, es, si, tim, eré. To turn back. Avérsds totiés cürrüs 
 Jatirna rétorsit. V. Syn.—Flectó, réflectó, deflectó, avertó. 
 
 
 
9251 REVIREO 
 
 
 
 Phr.—Cápüt in süá térgá rétorsit. Férocis Colla rétorsit équi. 
 To repel. Syn.—Répelló. 
 
 Rétráctó, às, avi, atüm, àré. To draw back. Syn.—Rétráhó. To re- 
 volve in one's mind. Syn.—Révolvó, volvó, rélégó, répétó, 
 révócó. 
 
 Rétrihó, is, traxi, tráctüm, éré. To draw back. Syn.—Rédücó, 
 rétract6, révócó, abstráhó, avérto. 
 
 Rétro. adv. Back, backwards. Syn.—Rétrorsüm, rétrorsüs, poné, 
 a tergo. 
 
 Rétrogrédiór, érís, grésstis süm, grédi. To go backwards. Syn.— 
 Récédó, cédó, abscedó, discedó, réfügió, référór. Phr.—Pédem, 
 gréssüm référó, avértó. Me référó. Cürsüm torquéó. 
 
 Rétrorsüs, Rétrorsüm. adv. Backwards. Syn.—Rétro. 
 
 Réüs, réd. m. f. Guilty, accused, defendant. Phr.—Actüs criminis 
 réüs. Criminé iniquo délatüs. Sordídà müstüs toga. Spréta- 
 rümque ágitür légiim réüs. Falsi criminis acta réa est. Aspéra 
 confesso vérba rémitté réo. j 
 
 Révaléé, és, iti, itüm, éré. To recover one's health. Syn.—Réváléscó, 
 conválescó, réficiér, récréór. Phr.—Virés récipió, résümó. 
 
 Révéhó, is, vexi, vectüm, éré. To carry back, to lead back. Syn.— 
 Référó, rédücó, réportó. 
 
 Révelló, is, vell: & viilsi, vülsüm, éré. To tear away, to snatch. 
 Arrípit ipsim Péndéntem ét magna müri cüm parté révellit. 
 V. Syn.—Avelló, abstráhó, éripíó, aüféró, tolló. Phr.—Denté - 
 révéllit hümüm. 
 
 Réveló, as, avi, atüàm, aré. To unveil, to uncover. Mentitáqué sacra 
 révelát Aédlis. O. Syn.—Apérió, détégé, récliidé, réséró, 
 pàndó, explicó, mánifestó, pátéfáció, prodó.- 
 
 Révérentiá, c.f. Reverence, respect. Magna füit quondam capitis 
 révéréntia cani. O. Syn.—Obsérvantia, vénératió, cültüs, hónór, 
 cürá. Phr—Maxima débétir püéro révérentiá. Modesty. Syn. 
 —Püdór, módüs. 
 
 Révéréór, éris, itis sim, eri To respect. Syn.—CÓló, hónoró, 
 Observó. See Veneror. 
 
 Révertó, is, ti, sim, éré. (Pass. also used as a deponent). To return. 
 Syn.—Rédé6, réméó. To fall back upon. Syn.—Récidó, révol- 
 vór, rélabór. 
 
 Révinció, is, vinxi, vinctüm, iré. To bind, to attach. Syn.—Vinció, 
 lig6, réligó. 
 
 Réviréó, es, eré, & Révirescó, is, éré. To be rejuvenated. | Arté 
 süüm parili révirescéré silvas, O. Syn.—]Jüvénéscó, rénóvór, 
 réviviscó, réviréscó. 
 
REVISO 352 
 
 
 
 Révis6, is, 1, im, éré. To revisit. Progéniém parvam dülcesqué ré- 
 viséré natos. V. Syn.—Révisitó. Phr.—Ítérüm, rürsüs visÓ, 
 invisó, ádéó. Arcémqué révisó. Indé rédit rabiés eidem et 
 fürór illé révisit. ' 
 
 Révócó, as, avi, atüm, aré. To recall, to summon back. Verum übí 
 réct6rés ácíe révócabéris ambo. V. Syn.—Rédücó, abdücó, 
 avócó, rétràhó, abstrahé, àmóvéó, rémóvéó, avertó. To turn 
 from. | Syn.—Avócó, àvértó, amóvéó, deterréó. Fig.— To re- 
 vive a law, or custom. | Syn.—Rédücó, référó, rénóvó. 
 
 Révolvó, is, volvi, vólütüm, éré. To roll. Syn.—VWolvó. To fall 
 back. Syn.—Rélabór, récídó, révertór, rédéó. 
 
 Rex, régis. m. King, sovereign. An néscis longàs regibüs essé 
 
 . mánüs. O. Syn.—Régnatér, réctór, princeps, impératór, düc- 
 tór, dómínüs, tyrànnüs. Phr.—Popili rectór. Pótens rerüm. 
 Scéptrá, régna ténens. Regali jüré pótens, Regis frontem dia- 
 démà coronat. Scéptrim déxtra gérit. Fülgenti dat jürà 
 thróno. Quibüs in pópülos pérmissa pótestàs. 
 
 Rhéda, e. f. Chariot, any four-wheeled vehicle. Séd dim tota do- 
 mis rhéda cOmponittir ana. J. Syn.—Essédüm, cárpentüm, 
 cárrücá, cürrüs, cóvinüs. 
 
 Rhódódaphne, es. f. The oleander, rose-bay. (See Appendix under 
 list of Trees, etc.) 
 
 Rhódódendrón, i. n. The oleander. (See Appendix under list of 
 Trees, etc.) 
 
 Rhonctis, i. m. Snort, snore. Syn.—Proflatüs. Sneer, scoff. Syn.— 
 Sanna, cáchinnüs, risüs. 
 
 Ridéó, es, si, stim, eré. To laugh.  Syn.—Cáchinnó, cáchinnór. 
 Phr.—In risüm, in risüs, in cachinnés sdlvér. Risüm edó. Risü 
 concütiór, rümpó. Mülto non síné risü. To smile upon someone. 
 Syn.—Arridéó. To joke. Syn.—Lüdó, jócór. To smile brightly. 
 Syn.—Rénidéó, nitéó, floréó. To mock at. Syn—Déridéo, 
 irridéó, 1illüdó. 
 
 Ridicüle. adv. Jokingly, pleasantly. | Syn.—Lépide, fácete, j5cdsé. 
 
 Ridicülüs, 4, im. Witty, jocose.  Syn.—]ócülàris, jócosüs, fácétüs. 
 Ridiculous. Syn.—Ridéndis, irridendüs, déridendüs, 
 
 Rigéó, és, ti, eré. To grow hard. Syn.—Diuréscé, indüréscó, ob- 
 düréscó, indürór, rigéscé6. To become stiff with the cold. Syn.— 
 Dürescó, algéó, frigéó. Phr—Glacié rigét horrídá barba. Prata 
 rigent. To shudder.  Syn.—Horréó, horrésco, sto. 
 
 Rigide. adv. Rigidly, severely. Syn.—Diré. sévere, 
 
 Rigidüs, 4, am. Hard. Syn —Dirts. That which stands stiff, rigid. 
 Syn.—Stans, rigéns, rectüs, érécttis. Frozen. Syn.—Gélidis. 
 Severe. Syn.—Sévérüs. Hardy. Syn.—Diris, pátiens, 
 
 
 
 
 
205 RIXOR 
 
 
 
 Rígó, às, avi, atüm, aré. To water, to moisten. Disjicit, et spàrso 
 late rigat àrvá crüoré. V. Syn.—lIrrigó, hümeéctó, mádéfáció, 
 imbüó, tingó, spargé, aspergó, respergó, roró, irróró. Phr.— 
 Aquis spárgó, aquas mittó in. Rorem late dispergéré. Spar- 
 géré semén aqua. Flüviosqué ministrat. ij 
 
 Rigór, Oris. m. Hardness, roughness. Syn.—Diritiés, aspéritàs, 
 féritas. Coldness. Syn.—Frigüs. Severity. Syn.—Aüsteritàs, 
 gravitas. 
 
 Riígüüs, 4, im. Watered, irrigated. Ipsé pótes rigüis plantam dis- 
 ponére in hortis. O. Syn.—Irrigüüs, hümidüs, mádidüs, madé- 
 factüs, üdüs. | 
 
 Rima, à. f. Rift, cleft, opening. Accipíünt inimicum imbrém, rimis- 
 qué fátiscant. V. Syn.—Híatüs, fissürá, fénéstra, fóramén, Os. 
 
 Rimór, aris, atts stim, ari. To open, to pierce. Aegre rastris terram 
 rimantür. V. Syn.—Findó, infind6, fódió, mfódió. To search 
 for, to scrutinize. Syn.—Scrütór, quero. 
 
 Rimosis, 4, im. Full of holes, leaky. Syn—Apértis, hians, hiül- 
 cüs, déhiscéns, fatiscéns Phr.—Ténti rimà fissüs. 
 
 Ripa, x. f. Bank, border. Ripartimqueé tóros ét prata récentia rivis. 
 V. Syn.—Ora, màrgó, aggér. Phr—Rip# margé, ora, aggér. 
 Crépitantibtts ündis garrtla. Viridissima graminé ripa. Mollis 
 déclivi tramité ripa. Ad ripàs lené sdnantis aque. 
 
 Risüs, is. m. Smile, laughter. Incipé, parvé püér, risü cOgndscéré 
 matrem. V. Syn.—Cáchinnüs. Phr—Bland6 pratexéré risü. 
 Risüm móvéó, éxcütió, elíció, prabéó. Derision. Syn.—De- 
 risüs, jÓcüs, cáchinnüs, sanna. 
 
 Rite. adv. According to rite, form, custom. Phr.—Dé moré, éx 
 moré, sólito de moré, üt fit. Well. Syn.—Béné, próbe, recte. 
 
 Ritüs, is. m. Rite, ceremony. Hinc pópüli ritüs edidicéré nóvos, O. 
 Syn.—Sacra, cültüs, relligió. Phr.—Morém ritüsqué sácrorüm. 
 Mágico lüstrabéré ritü. Ritibtis instrüitür. 
 
 Ritü. adv. After the manner of, like. Syn.—Moré, módo, instar, 
 vélüt, vélüti, sicüt. 
 
 Rivüs, i. m. Stream. Aspicé labéntés jücündo mürmüré rivos. O. 
 Syn.—Rivülüs, flüviüs, flümén, ainda, lympha, aqua, fons. 
 Phr.—Léné flüéns ét gürgité püro Conspícüüs. Arida prata 
 fovet lymphis. Labéntis mürmürá rivi. Rivüs cüm mürmiüré 
 labens. 
 
 Rixa, x. f. Quarrel, dispute. Türpiís in arcana sónüit cüm rixá 
 taberna. Prop. Syn.—Jürgíüm, dissidium, lis, cértamén. Phr.— 
 Linguié conténtiS, prGelià. Amare prülíá linguze. 
 
 Rix6r, aris, atts süm, ari. To dispute, to quarrel. Syn.—Altércór, 
 jürgór, contendó, litigó, disceptó, pügnó, céertó. Phr.—Dissidiis 
 
ROBOREUS 354 
 
 
 
 
 
 contendó. Linguam in jürgiá solvó. Rixas éxcito. Linguz 
 amare proelia iniré. 
 
 Robóréüs, 4, im. Of oak. Syn.—Queérnüs, quernéüs, ilignüs. 
 
 ROobóró, às, avi, atüm, àré. To strengthen. Syn.—Corrobóró, firmó, 
 confirmó. Phr.—Robáür, vim, virés do, addó, suppéditó, minis- 
 tró. Virés aügéó, süggéró. 
 
 Robür, Gris. n. Oak. See Appendix. Fig.—Strength, force. 
 Syn.—Vis, virés, vigor, nérvi, lacérti. Strength of character. 
 Syn.—Animi vis, virtüs, constantia. Phr.—Robür pectóris Znéi. 
 Sólídaz jüvénili in pectóré vires. 
 
 Robüstüs, 4, im. Of oak. Syn.—Robóréüs, quernüs. Strong, ro- 
 bust. Syn.—Vàléns, válídüs, fortis, végétüs, lácertosüs, nérvo- 
 süs. Phr.—Robóré, viríbüs pr&stans, insignis, fidens, süperbüs. 
 Vir firmó péctoré. Cui córpüs robüstüm. Cui intégér ivi San? 
 guis inést. 
 
 Rodó, is, si, sim, éré. To gnaw, to nibble. Syn.—Arroódó, corrodó, 
 circümródó, circümcidó. Phr.—Vivos et rodérét üngues. To 
 wear away anything. Syn.—Exédó, mordéó, pérédó. Fig.— 
 To criticize. Syn.—Càrpó, mordéó, obtréctó, impéto. 
 
 R6g6, às, avi, àtàm, àré. To question, to ask. Occidis sepé rógàando. 
 H. Syn.—Rogit6, intérrógó, quaàró, sciscitór. To beg, beseech. 
 Syn.—Oró, óbsécró, obtestór, flagitó, efflagitó. Phr.—Süpplicé 
 vocé rogant. Sübmissà vocé rógavit ópem. Nam me rógit et 
 précé cogit. 
 
 Rógüs, i m. Funeral pyre. Tér circum àccénsos, cincti fülgentibüs 
 armis Décürreré rógos. V. Syn.—Pyra, büstüm. Phr.—Lign6- 
 rim strües, congéries. Ligná fünérls. Ara sépülcri. Erécta ad 
 ignes fünébris strües. Fig.—Destruction. Syn.—Mors, Libitina, 
 fünüs, támülüs, sépülcrüm. 
 
 Roró, às, avi, atam, aré. To bedew, to sprinkle. Sparsi rorabànt 
 sanguiné véprés. V. Syn.—Roreéscó, stilló, mand, flüó. Phr.— 
 Roré stilló. Rorem emittó. Lacrimis spargünt rorántibüs Ori. 
 
 Ros, roris. m. Dew. Cüm ros in ténéra pécóri gratissimüs hérba 
 est. V. Phr.—Rorls aqua. Roscidüs, màtütinüs hümór. Noctís 
 lentüs hümór. Roris imbér. Mané cádens. Arva rigans. Lzetàs 
 fáciens ségétes. Sparsa mádet tellus. Coelesti roré mádescit 
 hümüs. 
 
 Rosa, sx. f. The rose. (See Appendix under list of Trees, eic.) 
 
 Roscídüs, 4, im. Moistened with dew, dewy. Syn.—Roràatüs. Phr. 
 —Roré mádéns, sparstis, hümiídüs, idtis, hümens. That which 
 sprinkles the dew. Syn.—Rorífér, roràns, stillàns, mànàns, 
 hümens. 
 
 
 
 En ETE AT ICE 
 
 A2) 
 
 
 
 : 
 (d 
 "d 
 V 
 
 3 
 # 
 
 
 
355 RUDIS 
 
 
 
 Róséüs, 4, im. Rosy, rose-colored. Dixit, ét àvertens róséà cérvice 
 réfülsit V. Syn.—Rübens, rübicündüs, pürpüréüs. Phr.— 
 Róséis Aürorá quádrigis. Et rdséas laniata génas, 
 
 Réstrim, i. n. Beak of a bird. Rostrüm látéri défigit ácütüm. O. 
 Syn.—Os. Phr.—Rostri ácümén. Spicüláque exácüünt rostris. 
 The prow of a ship. Syn.—Prorá. 
 
 Rota, 3e. f. Wheel. Haec érít admissà méta térénda rota. O. Syn.— 
 Orbis, Orbita, axis. Phr.—Rótz Orbis, cürvàmén, cürvatüràá. 
 Férratiis Orbis. Citatd axé vólübilis. Rotarim lapsüs. Rotarim 
 strépitus. Volat vi fervídüs axis. Fig—Turn, revolution, cir- 
 cuit. Syn.—Orbis, gyrüs, cürsüs. à 
 
 R6t6, as, àvi, atüm, aré. To move in a circle. Ac rótát ensem Fuül- 
 minéum. V. Syn.—Torquéó, vertó, vérs6, circüimágó, circüm- 
 volvó. Phr.—In orbem, in gyrüm dücó, ágó. Moré rótat fündi. 
 
 Rótündüs, 4, im. Round, circular. Syn.—Glóbosüs, térés. Phr.— 
 In orbém àctüs. Orbis in figüràm vérsüs. 
 
 Rubécula, x. f. The robin redbreast. (See Appendix under list of 
 Birds.) 
 
 Aübéfáció, is, feci, factüm, éré. To redden. Phr.—Rüboré tingó, 
 imbüó, infiíció, cóloró. Rüborem addó, infündó. 
 
 Rubéo, es, ti, éré. To become red. Syn.—Rübéscó. Phr.—Rüboré 
 tingór, infícór. Rüborem tráhó. Véntd sémpér rübét aüréá 
 Phoebe. Sanguiné terrà rübét. 
 
 Rübér, rübri, rübrüm. Red. Flavaqué de rübroó proméré melli 
 cádo. M. Syn.—Rübéns, rübicündüs, ritbéscéns, róséüs, püni- 
 céüs, pürpüréüs, sanguinéüs, rütílüs. Phr.—Coóloré rübro, pür- 
 püréo tinctüs. 'lyrios incdcta rübores Velléra. 
 
 Rübigó, inis. f. Rust. Non scábie et salsa lzedet rübiginé ferrüm. V. 
 Syn.—Aérügó, ferrügó, sitüs. Phr.—Scábrz morsüs rübiginis. 
 Férrim rübigó inficit Nigre rübiginé fàlces. Pleni rübi- 
 ginis enses. Fig.—lnertia. Syn.—Sitüs, vétérnüm, torpór, tor- 
 pedo. 
 
 Rübüs, i. m. Bramble, thorn. At rübüs ét sentes tantiimmddd 1x- 
 déré natz. O. Syn.—Sentis, véprés, spina. 
 
 Rüdens, tis. m. Cable, cord, rope. Inséquitür clamorqué virüm 
 stridorqué rüdentüm. V. Syn.—Fünis, rétinacüli, vincülá, càn- 
 nabis. Phr.—Excüssosqué jübét laxaré rüdentes. Vélis immitté 
 rüdentes. Düros tractaré rüdentes. 
 
 Rüdimentüm, i. n. Apprenticeship, beginning. Syn.—Primitizx, 
 tirociníüm. 
 
 Rüdis, is, é. Rude, unfashioned. Syn.—Aspér. Uncultivated. Syn. 
 —Inciltts. Fig.—Neglected. Syn.—Incdmptiis, inconcinnüs. 
 
RUGA 356 
 
 
 
 Open, sincere. Syn.—Sincérüs, candidtis, ipertüs, simpléx, in- 
 génüüs. Barbarous, uncivilized. Syn.—lncültüs, férüs, aspér, 
 agréstis, bàrbárüs. Ignorant. Syn.—Indoctüs, inscitüs, impéri- 
 tüs. Ineaxperienced. Syn.—lgnàárüs, inéxpérttis, inscitis, nescíüs, 
 insdléns, tró, nóviciüs. Unripe. Syn.—Immatürüs, viridis, 
 ácerbüs. | 
 
 Ruga, x. f. Wrinkle, fold. Jam véniént rige quie tibi corpüs arent. 
 O. Phr.—R ügosà frons, faciés. Génariim, frontis sülci. Aspéra 
 sülcát Riga cütém. Té rügze türpant. Düm tarda sénéctüs. In- 
 dücat rügas. Laxanttir corpora rügis. 
 
 Rüiná, x. f. Ruin, downfall. Hc lócá vi quondam ét vasta con- 
 vülsá rüimà. V. Syn.—Lapsiis, cásüs, excidíüm. Phr.—Fatali 
 quassa rüinà Cünctá lábent. Horrifiícis jaxta tónát Aétna rüinis. 
 Quà jacéant pércülsi rüina. Fig.—Misfortune. Syn.—Cladés, 
 pérníciés. 
 
 Rüinosüs, 4, um. Ready to fall. Syn.—Rüéns, cádücüs, labans, rüp- 
 tis. Ju ruins. Syn.—Jacéns, évérsiis, dirütüs, stratüs, lapsüs, 
 collapsüs. 
 
 Rümór, oris. m. Rumor, report. Vinitimas in bella féram rümoribüs 
 ürbes. V. Syn.—Fama, nüntiüs, sérmó, fabüli. Phr.—Auürá 
 rümorlis. It rümór ad ürbes. Totà rümór in ürbé sónát. Rümór 
 ín ambigtio est. Fáctüm rümor dissipat. Reputation. Syn.— 
 Fama. 
 
 Rümpó, Is, rüpi, rüptüm, éré. To break, to shatter. Rümpéré claüs- 
 tra manu, sOcidsque immittéré portis. V. Syn.—Disrümpó, per- 
 rümpó, frangó, effringó, réfringó. To separate violently. Syn.— 
 Disrümpó, scindó, discindó, dissdlvé, Apérió, divelló, révelló, 
 divídó, findó, diffindó. To break, to violate. Syn.—Fràngó, 
 réscindó, abrümpó, solvó, dissolvó, révelló, víóló. T'o interrupt. 
 Syn.—Abrümpó, türbó, pelló, excátió. To break down under a 
 weight. Syn.—Fátiscó, süccümbó, prémór, grávór, opprímór, 
 considó. 
 
 Rid, is, rii, éré. To drive ahead. Spümàs sálís &ré rüébànt. V. 
 Syn.—Prorüó, ágó, pelló, propelló. To push violently, to over- 
 turn.  Syn.—Sternó, prostérnd, déjicié, evertó, affligó. To fall 
 violently. Syn.—Corrüó, prórüó, cádó, concídó, décidé, labór, 
 delabór, prolabór, priciípitó, prócümbó. Phr.—Ad térràm làbór. 
 Prcéps ágór. Scópüli ingéntém traxéré rüinàm. Rüinàm cüm 
 sónitü trahit. Rüit alto a cülmíné Trojà. To rush on headlong. 
 Syn.—Férór, irrüó, irrümpó, prosiílió, prócürró, próvóló. To 
 rush forth from. Syn.—Erümpó, éxsilidé, prorümpó. 
 
 Rüpes, is. f. Rock, cliff. 1lé vélüt péligi rüpes immota résistit, V. 
 Syn.—Caiités, saxüm, scópülüs, silex. Phr.—]ügüm sáxósüm, 
 
 
 
 
 
 
 
954 . SACERDOS 
 
 ————— = : n A E 
 
 
 
 scópülosüm. Sáxüm praeceps. Saxéa moles. Saxis ardüà caütes. 
 Scópülis pendentibüs antrüm. 
 
 Ruricdla, &. m. Farmer, tiller of the soil. Lanigérimqué pécüs 
 rüricólaqué bóves. O. Syn.—Agricdla. One who lives in the 
 country. Syn.—Ristictis, ágrestis, agricdla. 
 
 Rürsüs (Rürsüm). adv. Again. Syn.—Denüo, itérim, ab intégro. 
 
 Ris, rürls. n. Fields, country. Site digna mànet divini gloria rüris, 
 V. Syn.—Campi, agri. Phr.—Rürís dpés, délici&, otíá, gaüdiá, 
 sécessüs. Picti viridaria campi. Feécündi rürá béata sóli. In- 
 nócüi rüris lábór. Pér floréá rürá. Territory, country. Syn.— 
 Régió, terrá, tellüs, campi. 
 
 Rüsticitas, atis. f£. Rudeness, roughness. Syn.—Aspéritas, féritas. 
 Phr.—Incilti móres. Rüdis aspér cültüs. 
 
 Rüsticór, aris, atüs stim, ari. T7'o spend the time in the country. 
 Phr.—Rüré mórór, hábító, dégó, vivó. Rürá hábitó. Rürís 6tia 
 séquór. 
 
 Rüstícüs, 4, am. Rustic, rural. Syn.—Rüralis, agréstis.  Fig.— 
 Rough, coarse. Syn.—Iniirbanis, incültás, rüdís, horrídüs, às- 
 pér, rüstícülüs, ágrestis. 
 
 Ristictis, i. m. Farmer, villager. Syn.—Rüricólá, agrícólá, cólonüs, 
 villícüs. 
 
 Ruta, #. f. The herb rue. (See Appendix under list of Trees, etc.) 
 
 Rütiló, as, avi, àtüm, aré. To sparkle, to shine. | Syn.—Córüscó, 
 mícó, fülgéó, splendéó. See Fulgeo, Splendeo. 
 
 Rütílüs, à, üm. Yellow, golden.  Syn.—lgnéüs, flavüs, aüréüs. 
 Brilliant. Syn.—Splendidüs. See Splendidus. 
 
 S 
 
 Sáccó, às, àvi, àtüm, àré. To strain through a bag. Syn.—Líquó, 
 pércoló, coló. 
 
 Sacctis, i. m. Sack, pouch. Syn.—Sacctlts, péra, crümená, lócült. 
 
 Sácellüm, i. n. Chapel. Syn.—Aedicülá, ecclestá. 
 
 Sacér, sacra, sácrüm. Sacred, holy. Contràctos artis sácér ignis 
 édébát.  Syn.—Sanctüs, rélligidstis, sacratiis, pits, atigisttis, 
 vérendüs, vénérandüs. Consecrated to, under the protection of. 
 Syn.—Sácrátüs, cónsécratüs, dicatis, dictüs. Phr.—Déo dica- 
 tüs. Est lücüs late sácér. Sácér ignis. 
 
 V. Syn.—Pontiféx, antistés, ministér, sácrifícüs. Phr.—Vir 
 sacér. Sácrorüm pr&sés. Sácris Ópératüs. Cui cüri sácrórum 
 est. Lócüm daté sacra férenti. Priestess. Syn—Antistita. 
 ( Eccles.) Priest. Syn.—Présbytér. : 
 
SACRAMENTUM : 358 
 
 Sácràmentüm, i. n. Oath. Syn.—]üs jarandim, jiraméntim, fides. 
 Military oath, service. Phr.—Férré arma, castra séquór. Sti- 
 péndia méréó. (Eccles.) Sacrament. 
 
 SÁcrariüm, ii. n. Vestry, sacristy, chapel. Syn.—Sácellüm, déli- 
 brim, templüm, pénétralé. Fig—Holy place, sanctuary. Syn.— 
 Adytim, pénétralé, pénétralia. 
 
 Sacrificiim, ii. n. Sacrifice. Sacrifici génüs 6st, sic institüeré prio- 
 res. O. Syn.—Sacrum, libamén, píacülüm, solemniá, victima, 
 hostiá, hónores. Phr.—Rés sacra, divina. Sacra miinéra. 
 Cólendá déi mystéria. 'Templorüm honds. Sacris addita 
 flammis. 
 
 Sácrificó, às, Avi, atüm, aré. To offer sacrifice. Admónét et forti 
 sacrificaré Dé. O. Syn.—Libé, fáció, ópérór. Phr.—Sácrüm, 
 sacra fáció. Sacris Opérór. Aris hónorés, dona, münérá im- 
 pond. Sácris déüm, nümén ad6éré. Ad templi münérá féró. 
 Sacra rité féró. Victimam, votivam pécüdem jügüló, cadó. 
 Méritos aris mactavit hónores. Att àris süpplex imponit 
 
  hónorem. Pia sacra parabant. 
 
 Sacrilégtis, 4, im. Sacrilegious. Syn.—Impiis, néfandis. 
 
 Sácró, às, avi, atüm, aré. To consecrate, to dedicate. Silvano fama 
 est vétérés sacrassé Pélasgos. V. Syn.—Consécró, dícó, dedicó, 
 déstin6, réservó. 
 
 Sácrüm, 1. n. Sacrifice. Syn. —Sácrificíüm. Phr.—Sácrá fácit dé. 
 Cástis àccédéré sacris.. Sacred ceremony. Syn.—Ritüs, cültüs. 
 
 Sepé. adv. Often. Syn—Fréquéntér, crébro, pérsxpé, assidüe, 
 contínüó, pléramqué.. Phr.—Haüd, non raro. Non sémél 
 Itérüm àtqué itérüm. Etiam atque étiam. 
 
 S&vió, is, fi, itüm, iré. To rage, to be furious. Syn.—lràscór, füró, 
 bàcchór. 
 
 Sevitia, ze. f. Cruelty. Da brévé szvitia spatiim pélágiqué tüzequé. 
 O. Syn.—Barbariés, cridélitas, féritas, immanitas. Rage, anger. 
 Syn.—tIra, fürór, rabiés. 
 
 S&vts, 4, im. Raging. Syn.—iratis. See Iratus. Cruel, inhuman. 
 Syn.—Barbárüs, crüdelis, férüs, éfféris, immitis. Formidable. 
 Syn.—Métiéndis, atrox. 
 
 igà, #@. f. Sorceress. Syn—Maga, incantatrix, vénéfica. 
 
 igacitér. adv. Wisely, prudently. Syn.—Aciité, argiité, scite, cal- 
 lidé. 
 
 Ságàx, acis. adj. That which has a penetrating odor. Syn.—Odorüs. 
 
 Fig.—Subtle, penetrating, keen. Syn.—Pérspicàx, acér, ácütiüs, 
 
 *  cüllidüs, provídüs, prüdens, solers, péritüs. 
 
 Sá 
 Sá 
 
 
 
359 ! SALTUS 
 
 
 
 Sagitta, z. f. Arrow. Non sécüs ac nérvo pér nübem impülsá 
 sagitta. V. Syn.—Ariindé, calamts, jácülüm, telüm, spicülum, 
 cüspis, féerrüm, missilé, pénná. Phr.—Ságittz ácümén. Péné- 
 trabilé telüm. Téla vénéno imbütá. Fügíens stridoré pér atiras. 
 Herét latéri létalis áründó. Férroqué micantia tela. 
 
 Sagittaritis, fi. m. Archer, bowman. Syn.—Jacilatér. Phr.—Arcüm 
 tendéré, ságittàm vibraré doctüs, péritüs. Sagittis àrmàtüs. 
 Telá sónant hüméris. Télis métüendüs ét àarcü.  Missilibüs 
 mélidr sagittis. The constellation. Syn.—Arciténéns, Ságittifér, 
 Sagittipéténs, Centaürüs, Chiron. 
 
 Ságüm, i. n. Military cloak. Syn.—Ságülüm. General's cloak. 
 Syn.—Piálüdaméntüm. Phr.—Insigné décüs ságüli, sági. 
 
 Sal, sális. m. & n. (pl. m.) Salt. Aüt pàrco sálé contingünt. V. 
 Phr.—Sálíbüs vitiantar ámàris. Grana salis. Piri candida mica 
 sális. Ciborüm condiménttiim. Sea-water. See Mare. 
 
 Salés, iam. m. Wit, jokes, humor. Plaütinos ét nüméros et Lauda- 
 veré sáles. H. Syn.—Joci, dictéria, àrgütíz, fácetíic. Phr— 
 Dictá salé tinctá. Dictorüm lépór. Sáles intra pomoóeriíà nati. 
 Non sólíti lüseré sáles. Sálíbüs tingét. 
 
 Sali6, is, ti & ii, saltüm, iré. To leap, to jump. Mollibüs in pratis 
 
 |  ünctós saliéré pér ütrés. V. Syn.— Saltó, exsilió, exsültó, emicó. 
 Phr.—Saàltü corpüs tolló. Saltü férór. Agili saltü vóló. To 
 jump down. Syn.—Exsilió, desilió, pracipitó. Phr—Sé coór- 
 pore ad ündàs misit. Finíbüs omnes Prosilüéré süis. To palpi- 
 tate, to tremble. Syn.—Sübsilió, sübsültó, palpitó, micó, trémó, 
 trépídó. To leap forth. Syn.—Prosilió, exsilió, sürgó, éxéé, 
 efférór. 
 
 Saliva, ze. f. Saliva. Syn.—Spütüm. Taste, savor. Syn.—Gistis, 
 sapor. 
 
 Salix, icis. f. A willow. (See Appendix under list of Trees, etc.) 
 
 Salsé. adv. Wittily, smartly. Syn.—Lépidé, argüte, ácüte, facété. 
 Phr.—Lépid6s spargit ab oré salés. 
 
 Salsüs, 4, im. Salted. Syn.—Amarüs. Fig.—Witty, piquant. Syn. 
 —Argitiis, facéttis, lépídüs, ácerbüs, ámàrüs. 
 
 Saltem. adv. At least, Syn.—Certe, módó, tàntüm. Phr.—At certe. 
 At saltem. 
 
 Saltó, as, avi, atüm, aré. To dance. Brachia saltantis, vocem miraré 
 canéntis. O. Syn.—Móvéór. Phr.—Chóros, chóréas igó, dücó, 
 célébró. Choris, chóréis indülgéó. Do motüs compósitos. Ad 
 nümérüm lüdó. Altérnd pédé terram pülsó, quatid. Leto sé 
 tolléré saltüà. Motüs dócéri gaüdét Yoníicos. 
 
 Salttis, üs. m. Leap, bound. Dance. Syn.—Saltatis, saltatíó. 
 
SALTUS 360 
 
 
 
 Saltüs, is. m. Woods, grove. Saltibiis in vácüis pascant, ét pléna 
 sécündüm Flimina. V. Syn.—Silva, némüs. See Silva. 
 
 Sálübér (Salibris), sálübris, salabré. Healthful. Né€c pótüit cüràs 
 sanaré sálübribüs herbis. (Tib. Syn.—Sáàlütaris, sálütifér, ütilis, 
 praesens, sanis. 
 
 Salis, itis. f. Safety. Una sálüs victis nüllàm spéraré sálütem. V. 
 Syn.—Incdlimitas, ( sometimes) vita, portüs, effügiüm, pér- 
 fügiüm. Phr.—Una sálüs ambobüs érít. EA visa sálüs móriénti- 
 bis üná. Spondet fortüná silütem. — Fortüná salütis Monstrat 
 itér. Health. Syn.—Sanitas, vigór. 
 
 Sálütó, as, avi, atüm, aré. To salute. Sxpé sálütatüs, nümquaàm 
 prior ipsé sálütas. M. Syn.—Salutém do, dicó, nüntió, afféro. 
 Phr.—Salvéré jübéó. Ave féró. Sálütatüm vénió. Sálütandi 
 münüs féró. Salvüs sis. Vadé sálütatüm pro me. To salute 
 by name. | Syn.—Appelló. 
 
 Salvia, &. f. The herb sage. (See Appendix under list of Trees, 
 elc.) 
 
 Sálvüs, 4, im. Sound, healthy. Syn.—Santis, valéns. Safe, pre- 
 served. Syn.—incdlimis, sérvatis, illisüs, intégér, sospés, tü- 
 tis. Protected from. Syn.—Incólümis, intactis, illzesüs. 
 
 Sanció, is, xi, ctüm, iré. To ordain, to establish. Syn.—Décérné, 
 definió, státüó, constitüó. To sanction, to confirm. Syn.— 
 Firmó, confirmó. 
 
 Sancte. adv. Holily. Syn—Casté, pié. 
 
 Sanctüs, 4, im. Holy, sacred. Ingrédidr, sanctds aüsüs reclüdéré 
 fontes. V. Syn.—Sacér, sácratüs, vérendüs, vénérandis, invió- 
 labilis, intéméràndüs.  Phr.—Et sanctam vidlaré fidem. Sànc- 
 tarum inscitia legüm. Pure, chaste. Syn.—Pitis, réligíosüs, 
 insóns, intégér, cástüs, innócens. Phr.—Anté diém déo plenüs. 
 Addendüs süpéris. The saints. Syn.—Coelites, calicOla, divi, 
 süpéri, béati. Phr.—Béàáti prócérés. Immortales áníma. Nü- 
 mina divüm. Géns élécta. Fortinata piorüm Agmina. Quos 
 virtüs addidit astris. 
 
 Sane, adv. Wisely. Syn.—Sapiéntér. Surely, without doubt. Syn. 
 — Certe, nie, prófécto, quidém. Phr.—Siné dübío, prócül dübió. 
 
 Sanguinéis, 4, im. Bloody. Syn.—Crüéntüs. See Cruentus. Red, 
 the color of blood. Syn.—Pürpüréüs, rübéüs. Cruel. Syn.— 
 Crüentüs, crüdelis. 
 
 Sanguindléntis, 4, im. Bloody. Péctora jàctantém sanguinólentà 
 viram. O. Syn.—Saànguinéüs, crüéntüs, criiéntatts. Phr.— 
 Sanguiné sparstis, aspérstis, imbütüs, madéns, infectüs, türpís, 
 mànàns, pinguis. Stétit imbré crüénto Informis faciés. Ensem- 
 que crüoré Spimantém. Mülto rübéfactá crüoré. 
 
 
 
 
 
361 SATELLES 
 
 
 
 Sanguis, inis. m. Blood. Gélidüs concrévit frigóré sanguis. V. 
 Syn.—Crüór. Phr.—Sanguinéis imbér. Atr6 sanguiné gitte. 
 Sanguiné térram rigat. Toto corpóré sanguis manat. Iniindant 
 sanguiné fossx. Nostro séquitiir de vülnéré sanguis. Manat 
 pénétralia tàbo. Race, lineage. Syn.—Gens, Ortis, drig6, stirps, 
 proles, própagó, progénies. See Genus. 
 
 Saniés, ei. f. Pus, matter, decomposed blood. Syn.—Crtor, tàbes. 
 Phr.—Stillantis tabi saniés. Vülnéré manans, Tabo flüens. Pin- 
 gui concretos sanguíné crinés. Poison of animals and serpents. 
 Syn.—Virüs, tabim, vénenüm. i 
 
 Sànó, às, avi, atiim, àré. To cure. Corpórá vix quaedam férro sanan- 
 tir. O. Syn.—Médéór, médicér, cüró. Phr—Salitem do, 
 réddó. Firmàs réstitüó vires. Morbüm pelló, depelló, expelló. 
 Aégrüm réfíció. Sanat médécina dólores. Pass. To be cured. 
 Syn.—Conváléó, récréór, réficiór. Phr.—Ad vitàm rédéo. 
 Virés récipió. Nov rédiére in pristiná virés. 
 
 Santis, 4, im. Sound, healthy. Si mé vivéré vis sànüm réctequé 
 valéntém. H. Syn.—Viléns, vigéns, intégér, incólümis, sospés. 
 Phr.—Firm6 córpóré sanüs. Salvtis ac válens. Sdspés ét in- 
 tégér. Sand, válido corpóré. Firmis viríbüs. 
 
 Sápiens, éntis. adj. Wise, prudent. Syn.—Prüdens, doctüs, péritüs. 
 Phr.—Cui sápiéntià mentem Imbüit. A wise man. Syn.— 
 Sóphüs. Phr.—Vir jüstüs. Ünüs dé grégé Socrático. 
 
 Sapiéntér. adv. Wisely, prudently. Syn.—Prüdentér, scite, cordate, 
 saníüs. ] 
 
 Sapientia, x. f. Wisdom, science. Nünquam álíüd nàtüra, áliud 
 
 sapientia dicit. J. Syn.—Priidéntia, rátíó, consilíüm, sénsüs, — 
 
 jüdicíüm.  Phr.—Vérá, récta, rátió. Sana mens.  Princéps 
 virtutum. 
 
 Sapor, Oris. m. Taste, savour. Syn.—Güstüs. Phr.—Aspér in oré 
 sápór. Dürüm domitira saporém. Fed6 pértorquent óorá 
 saporé. 
 
 Sarcina, x. f. Baggage. Syn.—Onüs, poóndüs, sarcinilz, fascis. 
 Embarrassment, burden. Syn.—Angór, cürá. See Angor. 
 Sárció, is, sarsi, sartüm, iré. To repair. Incümbünt généris lapsi 
 sarciré rüinàs. V. Syn.—Résárció, répáró, pénsó, compensó. 
 
 See Reparo. 
 
 Sata, orüm. n. Fields that are sown. Et plüvía ingenti sata lxtá 
 bóümqué lábores Dilüit. V. Syn.—Ségés, cültá, ágér. Phr.— 
 Ánímos tollünt sata. 
 
 Sátellés, itis. m. Guard, companion. Syn.—Cüstós, milés. Phr.— 
 Milítüm, cüstódüm cóhors, cüstodii, tüteli. Strictó cüstodiíi 
 
SATIS 362 
 
 
 
 ferro. Guardian, protector. Syn.—Cüstos, ministér, défénsor, 
 münimén, tütelá. 
 
 Satis. adv. Enough. Syn.—Sát, àbünde. Phr.—Sátís süpérqué. 
 Jam satis 4c nímiüm. Satis est, saffícit. 
 
 Sátisfáció, is, feci, factüm, éré. To satisfy. Syn.—Plácéó. Phr.— 
 Satis igéré. Débitiim solvó, éxsolvó, persolvó. 
 
 Satitis. adv. Better. Syn.—Potitis, mélits. 
 
 Satér, Gris. m. Sower. Syn.—Séminans. Fig.—Creator, author. 
 Syn.—Conditór créatér, aüctór. Phr.—Hóminüm sátór atqué 
 déorüm. See Auctor. 
 
 Sátür, Gra, ürüm. Satisfied. Düx áríes sátüras ipsé rédüxit Oves. 
 Prop. Syn.—Satiratiis, sátiíatüs, réfectüs, répletüs, plenüs 
 Phr.—Cibis répletüs. Pilsa, depülsa fáme. Sit mihi verna 
 sátür. Fig.—Fertile. Syn.—Fertilis. See Fertilis. Saturated, 
 imbued with. Syn.—Sátüratüs, imbütüs. 
 
 Sátüró, às, avi, atüm, aré. To satisfy, to satiate. Syn.—Sátió, ex- 
 sátüró, expléó, répléó. Pass. To be satisfied. Syn.—Satior, ex- 
 satiér, expléór. Phr.—Sátür f16. Cibis famém pelló, depelló, 
 exstinguó, comprímó, placó, expléó. Inglüviém expléó. Post- 
 quam exemptá famés. 
 
 Saücíüs, à, im. Wounded. Péné mánüs télé saticia facta tio ést. 
 O. Syn.—Lzsüs, vilnérattis, offensüs, icttis, pérciisstis, con- 
 fossüs, confixüs. Phr.—Gravi vülnéré saüciüs. 
 
 Saxdésts, i, tim. Rocky. Nàscüntür stérilés saxdsis montibüs Orni. 
 V. Syn.—Lapidéstis, pétrosüs, scrüpéüs, sálébrosüs, scópülo- 
 süs, scábér. Phr.—Saxis, scópülis aspér, crebér, plenüs, référ- 
 tüs, horrens. Silvis horréntia saxa frágosis. Pracipités caütés. 
 Aspéritas iniqua léci. 
 
 Saxiim, i. n. Rock, cliff. Eccé pétünt rüpés pr&rüptiqué saxa 
 capélla. O. Syn.—Siléx, caütes, riipés, scópülüs. Phr.—Saxá 
 frémünt. Clàmorém cava saxa dédéré. Roscidá rivis Saxa 
 cólant. Circümlíti müsco. 
 
 Scábellüm, i. n. Little bench. Syn.—Scamniim, sédilé, sedes. See 
 Sedes. 
 
 Scábér, scábrá, scábrüm. Rough. Exésa invéniét scábrà rübiginé 
 pila. V. Syn.—Aspér, rigidtis, rüdis. Phr.—Scàbri rübiginé 
 dentes. Filthy. Syn.—Sordidüs, spürcüs, immündüs, squalidüs, 
 squaléns, scabidstis. 
 
 Scábies, ei f. Itch, mange. Syn.—Scábrities, prürigó. Phr.— 
 Scábie infécta. Scabiéi aspéritas. Cütem scabiés rodit. Türpis 
 óvés tentat scabiés. Et mala quém scabiés ürgét. Fig.—Conta- 
 gion. . Syn.— Pestis, lüés, contagíá (pl.). 
 
 
 
363 SCIO 
 
 
 
 Scalp6, is, psi, ptüm, éré. To scrape, to scratch. Syn.—Scabé, fricó, 
 radó. To engrave. Syn.—Scülpó. See Sculpo. 
 
 Scáphá, à. f. Skiff, boat. 'Tünc me, birémis przsidio scaphe, Aürá 
 férét. H. Syn.—Cymbá, lémbis, lintér, navis, ratis. See Navis. 
 
 Scátéó, és, ti, eré. To burst forth, to flow forth. | Syn.—Erümpó, 
 exéó, effló, salió, prosilió, exsilió. 
 
 Scélérattis, 4, im. Wicked, criminal. Syn.—Scéléstts, néfáriüs, 
 néfandüs, mmpróbüs, flagitíosüs, néquam, pérditüs, malts, pér- 
 vérsüs, ndcéns, sons, mmpíüs. Phr.—Scéléris, criminis artiféx. 
 Scélérüm séctatór. Prónüs ád Gmné néfas. Pràvi cui cdnscia 
 méns est. Atidax in aüsüs. Dissuasor honésti. Scélére ante 
 álios immaniér omnes. Majüs ádorsá néfas. 
 
 Scélestüs, 4, im. Wicked, criminal. See Sceleratus. 
 
 Scélüs, éris. n. Crime. Quéd énim scélüs érrér habébat? O. Syn. — 
 Facinis, flagitiüm, néfas, crimén, pidctilim, delictüm, cülpá, 
 péccatüm. Phr.—Scéléstim, néfandiim fácinüs, factüm. Impii 
 facti. Calp crimén átrox. Scélérüm labes. Mens agit in fáci- 
 nus. Nitimür in vétitüm. Cértat in 6mné scélüs. 
 
 Sceptrüm, 1. n. Sceptre. Aüréà cür dextra sceptrá déderé méx? O. 
 Phr.—Régis, régíüm insigné. Virga nobilis. Sceptri décüs. 
 Sceptri gravitas. Aüro gemmisqué décorüm. 
 
 Schólá, z. f. School. Si schólá dàmnatür, fora litibtis omníà fer- 
 vent. M. Syn.—Gymnásiüm, pal&stra, ladüs. Phr.—Müsarüm 
 sédés, lócüs. Qui rhétóríca descendit áb ümbra. 
 
 Sciéntia, &. f. Knowledge, science. Jamjam éfficaci dé manis sci- 
 éntiz. H. Syn.—Doctriná, disciplina, ars, stüdiüm. Phr.— 
 Casta Palladis artes. 
 
 Scilicét. adv. To be sure, forsooth.  Syn.—Crédó, némpé, vidélicét, 
 prófecto, nimirüm. Jn other words. Syn.—Videlícét, nempé, 
 quippé. uh 
 
 Scilla, à&. f. A sea-onion. (See Appendix under list of Trees, etc.) 
 
 Scind6, is, scidi, scissüm, éré. To cleave, to cut, to split. Nam primi 
 cünéis scindébant fissilé lignüm. V. Syn.—Abscindé, discindó, 
 próscindó, réscindó, dividó, didücó, sécó, exsécó, résécó, dis- 
 séc6, éxcidd, incidó, récidó, àmpütó, trüncó, mütiló, lácéró, 
 cxdó.  Phr.—Feérro, falcé, sécüri férió, discindó. In früstá 
 sécÓ. Abstülít ensé féro. Findit in ambas. 
 
 Scintill6, às, avi, atüm, aré. To sparkle. Scintillare óléüm tésta 
 cüm àrdenté víderent. V. Phr.—Scintillas, mittó, ágó, do, 
 jáció. To send forth light. Syn.—Fülgüró, micó, ardéó. 
 
 Sció, is, scivi, scitüm, iré. To know. Scis éténim jüstüm gémina süs- 
 péndéré làncé. Pers. Syn.—Nscó, cognoscó, calléó, intellégó, 
 
SCIRPUS 364 
 
 ténéó. Phr.—Non ignoró. Non néscié. Non süm ignarts. Non 
 mé látét, fügit, pretérit. Mihi liquét. 
 
 Scirpüs & Sirpüs, 1. m. A reed, bulrush. (See Appendix under list 
 of Trees, etc.) 
 
 Sciscitér (Scitór), aris, àtüs sum, ari. To demand, to seek. Syn.— 
 Pércontór, quiró, inquiré, pdscd, postüló, rógó, rógitó, intér- 
 rógó. Phr.—Scitaris digna rélatü. Véniéndi pdscéré caiisas. 
 Scitari et quieréré catisas. 
 
 Seite. adv. Learnedly. Syn.—Docté, périté, callidé. 
 
 Scópülüs, i. m. Rock, cliff. Didüxit scópülos, ét montém rüpit 
 áceto. J. Syn.—Sàxüm, caütes, silex, rüpes. Phr.—Scopili, 
 scópülorüm, saxorüm caités, mínz, fraüdes. Saxá làtentíà. 
 Scópülüs brévís émínét alté. Scópülis péndéntibiis antrim. 
 Géminiqué mínantür In coelüm scópüli. See Rupes, Saxum. 
 
 Scópüs, i.m. End proposed. Syn.—Metá, finis, propósiítum. Phr.— 
 In scopüm inténdéré. Scópüm, métam tangéré. 
 
 Scorptüs, fi. m. Scorpion. Scorpiíüs exibit, caüdaqué minabitür üncà. 
 O. Phr.—Ácüto üngué, caüda üncà. Dird vénénd. Métüendüs 
 ácüminé caüda. Vidlénta cüspídé sivüs. Oui caüdà dirigit 
 ictum. The constellation. Syn.—Népá. 
 
 Scribó, Is, psi, ptüm, éré. To trace lines. Syn.—AXró, éxaré, péráró, 
 sülcó, inscribó. T'o write. Syn.—Conscribó, inscribó, perscribó, 
 exáró, iró, péráró. Phr.—Stylo, cálámo tábellas exáró. Chartis, 
 ceris vérba nótó, committó. Chartis illinó. Signaré tabéllas. To 
 compose. Syn.—Conscribó, componó, éd6. To set forth. Syn.— 
 Déscribó, pingó. 
 
 Scrinfüm, fi. n. Casket, desk. Syn.—Capsa, arca, arcülà. Tablet. 
 Syn.—Tabéllz. 
 
 Scriptér, Gris. m. Writer, copyist. Syn.—Librarits, scriba. Author. 
 Syn.—Aüctór, conditór. 
 
 Seriptüm, i. n. Work, writing. Scripta férünt annos, scriptis Aga- 
 mémn6na nosti. O. Syn.—Opis, libér, libéllus, charta, vólü- 
 mén. 
 
 Scrüpéüs, 4, im. Rocky. Scrüpéà tüti lácü nigro némórümqué 
 latébris (spelunca). V. Syn.—Lápídosüs, sálébrosüs, saxoósüs, 
 scábér, àspér, horrens. 
 
 Scrüpülüs, 1i. m. Small stone. Syn.—Lapillts, cálcülüs. Fig.— 
 Scruple. Syn.—Dübtüm. 
 
 Scrütór, aris, atüs stim, ari. To seek, to investigate. Syn.—Perscrü- 
 tor, qurd, inquiró, exquiró, investigó, indagó, exploró. 
 
 Scülpó, is, psi, ptüm, éré. To cut, to chisel, to carve. Níivéüm mira 
 félicitér arté Scülpsit ébür. O. Syn.—Scalpó, cieló, 1ncidó, in- 
 
 
 
365 SECULUM 
 
 scülpó. Phr.—Scàlpro, calo marmér, às, ébür, aürüm effingó, 
 cüdó, incidó. Ténéroós é marmoré dücéré vültüs. 
 
 Scülptór, Gris. m. Sculptor, engraver. Syn.—Statiaritis, calatór. 
 Phr.—Artis Phidiácz doctüs, périttis. Doctüs spirantés ánímaré 
 figüras. Cilandi péritüs. 
 
 Scülptürá, a. f. Sculpture, engraving. Syn.—Státüaríá, calatürà. 
 Phidíácz àrtes. Pólycleti ars, lábór, ópüs. Mentórlis, Mentó- 
 réz artes. 
 
 Scüticá, à. f. Scourge. Syn.—Lorüm, hábená, flagélliim. 
 
 Scütüm. i. n. Shield. Scütis protecti corpórá longis. V. Syn.— 
 Clypéüs, ümbó, parma. See Clypeus. 
 
 Scyphüs, i. m. Cup. Faginüs adstabat cüm scyphüs anté dápes. 
 Tib. Syn.—Cratér, cálix, pocülüm. Et sácér implevit dextram 
 scyphüs. Natis in üsüm lxtitiz scyphis. 
 
 Sécéd6, is, céssi, céssüm, éré. To withdraw from. Quos habuit 
 vácüós sécédére in hortos. O. Syn.—Abscédó, décedó, récedó. 
 Phr.—Sécésstim pétó. 
 
 Sécernó, is, crévi, crétiim, éré. To separate, to put aside. Piblica 
 privatis sécérnéré, sacra prófanis. H. Syn.—Seéponó, selígó, 
 discérnó, dividó, ségrégd, seépáró. To distinguish. Syn.—Dis- 
 cernó, distinguó. 
 
 Sécésstis, tis. m. Retreat, hidden place. Carmina secéssüm scribentis 
 ét otiá quarünt. O. Syn.—Récessüs, látébra, pénétralé, sécréta, 
 siléntia. Phr.—Lócüs sécretüs. Est in sécéssü longo lócüs. Et 
 gratiim littüs ámüni Sécésstis. 
 
 Séclüdó, is, si, sim, éré. To separate from, to shut off. Syn.— 
 Sépáró, claüdó. To banish. Syn.—Rémóvéó, pelló, propelló, 
 mittó. ' 
 
 Sécó, às, ti, sectüm, àré. To cut. Ah! tibi ne ténéras glaciés sécét 
 aspéra plantas. V. Syn.—Findó, lácéró, divídó, caedó. 
 
 Sécretüm, i. n. Secret place. Aenéz sedem ac sécréta pétebant. 
 V. Syn.—Sécéssüs, récéssüs. Secret. Syn.—Rés Occültà, ab- 
 dita, técta. 
 
 Séctá, x. f. Sect, party, band. Syn.—lInstitittim, scita, placita, 
 doctrina, türbá, agmén, grex. 
 
 Séctér, aris, àtüs süm, ari. To pursue. Si dim ti séctaris ápros, 
 égó rétia ‘sérv6. V. Syn.—!nséquór, pérséquór, ürgéó, instó. 
 To follow after eagerly, to seek after. Syn.—Asseéctór, séquór, 
 pérséquór, pétó, appétó, captó, aücüpór, venór. 
 
 Sécülüm (séclüm), i. n. Century. Syn.—Aétàs. Generation, age. 
 Syn.—Aetàs, #viim. Posterity. Syn.—Postéri. 
 
SECUNDO 366 
 
 
 
 ( 
 
 Sécündó, às, avi, àtüm, àré. To favor, to second. Rité sécündarent 
 visüs, omeénqué lévarént. V. Syn.—Adjüvó, fávéó, prospéró, 
 aspir6, adsüm. Phr.—Di nostra inccepta sécündent. Aura sécün- 
 dét itér. 
 
 Sécündüm. adv. & prep. Near. Syn.—]üxtà, própé, proptér, ad. 
 After. Syn.—Post. According to. Syn.—Pro. 
 
 Sécündüs, 4, im. Second. Syn.—Altér. Inferior. Syn.—Infériór,. 
 minór. Favorable. Syn.—Félix, faüstüs, fortünatüs, prospér, 
 fávens, pr&séns. Phr.—Fortüná sécündá, Ait adversi cadat. 
 Iré sécündis 6minibis. 
 
 Sécuris, is. f. Axe, hatchet. Sónát ictá sécüribüs ilex. V. Syn.— 
 Ascia, bipennis, ferrüm. Phr.—Feérrüm bipénné. Séciris ictüs. 
 Sécüri cápüt ampütó. Düris éxcisa sécüribüs ilex. Crébrisqué 
 bipennibüs instant erüéré. Incértam éxciissit cérvicé sécürim. 
 Plural, the Fasces. Syn.—Fascés. 
 
 Sécürüs, 4, im. Free from fear. Mollia sécürz péragébant otíá 
 gentes. O. Syn.—Titts, quiéttis, tranquillüs, plácídüs. Phr.— 
 Cüris libér, vacdns, vácüüs, sólütüs. Secüros rümpéré somnos. 
 
 Sécüs. adv. Otherwise. Syn.—Alitér, nón sécüs. Phr.—Haüd sécüs 
 ac jüssi facitint. Non séciüs. None the less. Syn.—NoOn minis, 
 níhílomínüs. Prep. Near to. Syn.—]üxtà, própé, sécündüm. 
 
 Séd. conj. But. Syn.—Ast, at, vérüm, sédénim, véró, aütem. 
 
 Sédamén, inis. n. Solace. Syn.—Sólàmén, solátiüm, lévàmén. 
 
 Sédéó, és, sédi, sessüm, eré. To sit down. Sédét zternümqué sédé- 
 
 bit Infelix Théseiis. V. Syn.—Sidó, considéó, assidéd, résidéd, 
 considó. Phr.—Sédilé prémó, in sédé lócór. Sdlidque alte 
 stibnixa résédit. Solid consedit ávito. To stop, to delay. Syn.— 
 Sto, mánéó, h#réd, consistó, céssÓ. To remain fixed. Syn.— 
 Sto, haréó, mánéó. To be situated. Syn.—Sübjácéó, jácéó. 
 To settle into, to penetrate into. Syn—Déscéndé, démittór, 
 pénétró, stibéd. 
 
 Sédés, is. f. Seat. Qui postquàm nivéds flexérünt sédibüs àrtüs. 
 Cat. Syn.—Sédilé, scamnüm, sélla, scábellüm, sitbséllia, cáthé- 
 dra, sólíüm. Dwelling, sojourn. Syn.—Démis, lócüs, státió, 
 pénatés. 
 
 Sédilé, is. n. Seat. See Sedes. 
 
 Seditíó, onis. f. Sedition, rebellion. Créscitqué fávoré Türbidá sé- 
 ditíó. O. Syn.—Dissidiüm, discordiá, türbz, motüs, tümültüs. 
 Phr.—Pronübá belli. Séditidstis rümór.  Pópülaris motüs. 
 Civilia bélla. Furéns vülgi motüs. Ferventé tümültü. In mü- 
 tüá vülnérá cives armanttr. Plebs vésana seditíoné fürlt. 
 
 
 
367 SELLA 
 
 Séditidsts, 4, tim. Seditious, rebellious. Phr—Séditidnis ámàns, 
 aüctór, cápüt, órigó. Séditidné fiiréns, pdténs. Gens inimica 
 pacis, quiétis. 
 
 Sedó, às, avi, atüm, aré. T'o appease, to soothe. Dümqué sitim sé- 
 daré cüpit, sitis altérá crevit. O. Syn.—Lénié, mitígó, placé. 
 Phr.—Carné férz sédant jejüníá. Métüm sedat dies. Sédaré 
 léonibüs iram. Sedare incéndia tentes. See Placo. 
 
 Sedücó, is, düxi, düctüm, éré. To lead apart. Syn.—Sévócó, abdücó. 
 To separate. See Separo. To deceive. Syn.—Decipió. See 
 Decipio. 
 
 Sédiilitas, atis. f. Care, diligence. Et non séntitir sédilitaté labor. 
 O. Syn.—Ciara, stüdíüm, indüstríá, ópérá, lábór. 
 
 Sedülüs, á, tim. Careful, diligent. Non Apis indé tülit colléctàs 
 sedülá flores. O. Syn.— Dilígens, impigér, assidüüs, vigil, acér, 
 attentüs, gnàvüs, indüstriüs. Officious. Syn.—Officidstis, Obsé- 
 quiósüs. 
 
 Sédüm, i.n. House-leek. (See Appendix under list of Trees, etc.) 
 
 Ségés, étis. f. Land for sowing. Syn—Agér. Sown field, harvest. 
 Syn.—Sata, früges, áristz, spicae, frümentüm, tritícüm, Cérés. 
 Phr.—Céréris, tellüris, térre Ópés, münérá. Céréàliá doni. 
 Ségétüm mints. Iiümàno cültá láboré ségés. Imbríbüs aüctá 
 bénignis. Canis flavens áristis. Viridis arva ségés tégit. Pin- 
 guis flavéscit campüs áristis. Gravidis procümbit áristis. Primis 
 ségétes móriíüntür in herbis. Nondüm sürgentíbüs altam In 
 ségétém cülmis. Ségéti prattendéré sépém. Obdücünt herbz 
 ségétem. 
 
 segnis, is, é. Lazy, slothful. Néc Türnüs segniór instát. V. Syn.— 
 Tardüs, ignavis, pigér, lentás, iners. Phr.—Ségnés rümpé mó- 
 ras. Haüd segnis strat6 sürgit. 
 
 Ségnitér. adv. Slowly, tardily. Syn.—Ségniüs, ignavé, lente, pigré, 
 tàrde, gélíde. 
 
 Ségnities, er (Ségnitia, à). f. Laziness, sloth. Syn.—lgnàvià, de- 
 sidia, socordiá, pigritia. 
 
 Ségrégó, as, avi, atüm, aré. To separate. Syn.—Sépáró, sejüngó, 
 .sémóvéó, sépónó. 
 
 Ségréx, égis. adj. Separated, solitary. Syn.—Rémotüs, séjinctiis, 
 séclüsüs. 
 
 Seligó, is, legi, lectüm, éré. To choose, to set aside. Quidquid éris, 
 méá sempér éris, ti séligé tantüm. O. Syn.—Légó, deligó, 
 eligó. See Eligo. 
 
 Sellá, &. f. Seat, chair, throne. Et sellàm regni trábéamque insignia 
 nostri. V. Syn.— Sedes, sédilé, sóliüm. Portable chair. Syn.— 
 Léctica. Curule chair. Syn.—Cürülis. 
 
SEMEN 368 
 
 
 
 Semén, inis, n. Seed, grain. Prima Cérés dócüit türgescéré semén 
 in àgris. O. Syn.—Séminis herbá. Plant# incréménta fütürz. 
 Vivàci nütrità sólo. Hümo data seminá. Young plant. Syn.— 
 Virgültüm, sarcilts, gérmén. Source, origin. | Syn.—Génüs, 
 órigó. Source, cause. Syn.—Origé, princípiüm, fons, caüsi. 
 Principles, elements. Syn.—Eléménta, primordia, principia. 
 
 Semifér, à, im. Half-man, half-beast. Syn.—Sémivir, semihómó, 
 biformis. Centaur. Syn.—Centaürüs. Wild, barbarous. Syn.— 
 Barbarts, horrídüs, agréstis. 
 
 Seminó, às, avi, attiim, aré. To sow. Frondé viréré nova, quod non 
 süá séminat àrbór. V. Syn.—Séró, cónséró, inséró, insémino. 
 Phr.—Sémén spargd, mittó. Térr& sémina do, mando, com- 
 mittó. 
 
 Sémitá, x. f. Path. Syn—Callis, itér, tràmés. Fig.—T'race. Syn.— 
 Sülcüs, tràmés, tractüs. 
 
 Semiüstüs, i, am. Half-burned. Sémiüstüm fülminé córpüs. V. 
 Syn.—Sémiambistis, sémicrématiis, semicrémüs. 
 
 Sémivir, iri. m. Eunuch. Syn.—Eünüchüs, spádó, semimàs. Half- 
 man, half-animal. Syn.—Sémifér, biformis, centaürüs. Effe- 
 minate. Syn.—Mollís, imbellis, gnavüs, feminéüs. 
 
 Sémpér. adv. Always. Syn.—Üsqué, pérpétüo, zternüm, cóntinüo, 
 àssidüe. Phr.—Omni tempóré. Niinquam non. Siné finé. 
 Nüllo finé. Noctésqué diésqué. Omnés pér annos. Témptis in 
 omné. In ómne vim. Fülgebant dim sidéra codo. Dim sol 
 lüstrabit Ólympüm. Néc alla réquiés. Néc mora nec réquiés. 
 
 Sénàtór, dris. m. Senator. Pascébatqué süàs ipsé senator Óves. O. 
 Syn.—Patrés conscripti. Phr.—Consilío pótens. Ingénio mag- 
 nits. Jüdicii déxtéritaté gravis. Tógati prócéres. 
 
 Sénátüs, iis. m. Senate. Syn.—Ciuria, pátrés conscripti, sénatorés. 
 Phr.—Pátrüm, sénatorüm cótüs, ordó. Vérendi patrés. Sanc- 
 tüm concilüm patrim.  Lécti prócéres. Sénatorüm aula. 
 Amplissímüs 6rdé. Amplissima sedes. 
 
 Sénécta, @ & Sénectüs, ütis. f. Old age. Discité véntüràm jam 
 nünc sentiré sénectam. Pr. Syn.—Séníüm, canities, càni, 
 rügz. Phr—Sénéct#® itàs, témpora. Gravis #tas. Grandé 
 &vüm. Pars viti detériór. Longzvi témporis tas. Ultima 
 tempóràá vite. Obrépit non intéllécta sénéctüs. Proxima léto. 
 Viribüs egra. Tard6o cürvá sénécta pédé. Tarda sénéctüs. 
 
 Sénescó, is, sénti, éré. To grow old. Témpórá labüntür, tácitisqué 
 sénescímüs ànnis. O. Syn.—Consénéscó. Phr.—Sénéx, séníór 
 fió. Vergentíbüs annis in séníüm. Jam vires sénéctüs débilitat. 
 
 
 
 
 
369 SEPELIO 
 
 
 
 
 
 Cani nigros lxséré cápillos. Sérpit per mémbra sénectüs. To 
 become feeble. Syn.—Tàbéscó. Phr.—Formá sénéscit. Sénéscit 
 amor, 
 
 Sénex, sénis. m. Old man. Fortünaté sénéx, érgd tia riira mané- 
 bünt. V. Syn.—Séniór, vétülüs. See Senectus. Phr—Annis, 
 &vo, staté gravis, conféctüs, lànguidüs. Longis cónsümptüs 
 ab ànnis. Aévo maciéqué sénéscéns. Matüriór ànnis. Próveéc- 
 tidr ànnis. Canis aspérsüs. Cui rügis cOntràcti cütis. Sénio 
 transcendit Nestóris ànnos. 
 
 Sénsim. adv. Little by little. Syn.—Paülatim, pédétentim. 
 
 Sénstis, üs. m. Sense of feeling, sensation. Phr.—Vitalém deperdéré 
 sensüm. Atténitd céssériint péctóré sensus. Sentiment, affec- 
 tion, feeling. Syn.—Péctüs, ánímüs, cór, afféctüs, ámór. Rea- 
 son. Syn.—Rátió, mens, consiliam, jüdíciüm. Taste. Syn.— 
 Sápór, güstüs. 
 
 Sententíá, x. f. Opinion, feeling. Hoc placét et dübiàm vicit sén- 
 téntia méntém. O. Syn.—Mens, àánímüs, consiliüm, sénstis, 
 ópinió. Phr.—Animi sénsa. Prüdéns animi sénténtia. Mélior 
 sententíá menti. Néqué te sententíá fallit. Sic stat sénténtia. 
 Meaning. Syn.—Sénsüs. Sentence, judgment. Syn.—]üdiciüm, 
 suffragiim. 
 
 Séntés, séntitim. m. & f. Bushes, thorns. Dénsi complerünt ündiqué 
 sentes. V. Syn.—Rübi, véprés, dümüs, spin&. Phr.—Séntés 
 crürá nótant. Hamatis pr&cordia sentíbüs implét. 
 
 Sentió, is, sensi, sensum, iré. To feel, perceive. Quin porro vários 
 rerüm sentmmüs ódores. Lr. Syn.—Pércipió, ódorór, güstó. 
 To judge. Syn.—Aütümó, àrbitrór, cénséó, existimó, jüdicó, 
 Opinór, pütó, réór. Phr—Hé&c mihi mens est. Hac ánímo 
 sénténtia sédét. Fixüm est. Mens omnibüs üna est. To know. 
 Syn.—Noscó, expéríór. To recognize. Syn.—Agnóscó, cóm- 
 périó, advertó, vidéó. 
 
 Séparo, às, àvi, atüm, aré. To separate. Syn.—Divídó, disjüngó, 
 sejüngó, sécérnd, ségrégó, séponó, rémóvéó, sémóvéó, dissolvó, 
 dissóció, abscindó, discindó, dírimó, distráhó, divelló, distinguó, 
 dispértiér. Phr.—Exigüa próhíbemür aqua. Abjünctis dissó- 
 clamür áquis. Et térris abscidit ündas. 
 
 Sépélió, is, sépélivi & sépélii, sépültüm, iré. To bury. Syn.—H itmó, 
 tümüló, condó, coómponó. Phr.—Térr&, sólo inféró, mandó. 
 Sépülcro, tümülo do, reddó, condó, tégó. Ossá contégó. Finis, 
 cadavér ingésta hümo sépélíó. Décóràré sépülcro. Exséquíàs 
 facié, célébró. Fiinéréds hónores référó. Córpüsque éxsangué 
 
SEPES 370 
 
 sépülcro Reddidit. Daré corpüs inané rógo. To ruin. Syn.— 
 Evertó, del&ó. 
 
 Sepes, is. f. Hedge. Téxénd& sepes étíam, et pécüs ómné ténendum 
 est. V. Syn.—Séptiim, vallim.  Phr.—Spinis, séntibiis hor- 
 rens. Enclosure. Syn.—Claüstrà, septá (orüm). 
 
 Sepíó, is, psi, ptüm, iré. To enclose with hedges. Syn.—Obsepió, 
 valló. Phr.—Sépibis, spinis, dümeétis àmbió, cingó, córonó, 
 claüdó, münió. Ségéti prxténdéré sepém. Pretéxit sépibiis 
 hortos. Circümdáré sepíbüs agros. (In general) To surround. 
 Syn.—Claüdó, circümdó, cingó. See Cingo. 
 
 Seponó, is, pósüi, pósitüm, éré. To set aside. Dé millé ságittis 
 Unam sepósüit. O. Syn.—Sémb6vé6, sécernó, segrégó, sépard, 
 réservó. To banish. Syn.—Séclidé, rémóvéó, pelló. See Pello. 
 To distinguish. Syn.—Distinguó, secérnó, discernó. 
 
 Septüm, 1. n. Enclosure. Syn.—Claüstrüm, conseptüm, sepes. Shee p- 
 fold. Syn.—Ovilé. 
 
 Sépülcralís, is, €. Sepulchral, funereal. Syn.—Fünéréüs, feralis, 
 fünébris. 
 
 Sépülcrüm, i. n. Tomb, sepulchre. Grandiaque effossis mirabitur 
 Ossá sépüleris. V. Syn.—Büstüm, mónümentüm, tümülüs, ag- 
 gér. Phr.—Sépüleri, tümüli sedes, urna. Marméréi mólés 
 ópérosá sépülcri. Tümüli quiés. Marmoréa ürná. Dómüs ül- 
 tímá. Térréno ex àggéré büstüm. 
 
 Séquàx, acis. adj. That which follows constantly. Oré fóve, fümos- 
 qué mani pr&téndé séquacés. V. Syn.—Séquens. Flexible. 
 Syn.—Dictilis, fléxilis, lentüs. 
 
 Séquór, Eris, sécütüs stim, séqui. To follow. Néc potis Iónios flüc- 
 tüs Hquaré séquéndd. V. Syn.—Sübséquór, séctor, cómitór. 
 Phr.—Póné séquór, éó, sübéó. Véstigia sérvó. Térga séquór. 
 Addó me sócíüm. Passibüs instó. Séquüntür 4 tergo. To pur- 
 sue. Syn.—Inséquór, pérséquór, prémó, ürgéó, instó. To seek 
 after. | Syn.—Séctór, appétó, àmpléctór, qua&ró. To imitate. 
 Syn.—Imitér. To follow from, to depend upon. Syn.—Péndéó, 
 inhzréó. 
 
 Sérá, x. f. Bar, bolt, barrier. 'Tempórá noctís éünt, excüté posté 
 séràm. O. Syn.—Claüstrüm, Óbéx, vectis, pessülüs, répagila, 
 claüstrá. Phr.—Sérz Mab edes qus Claüsz miinimina porte. 
 Poné séràm. 
 
 Sérénitas, atis. f. Clear sky, clear weather. Syn—Séréniim, südüm. 
 Phr.—Sérénüs, pürüs, candidtis, clarüs dies, aer, pólüs, sol. 
 Diés inniibis. Séréna lax. Placidi coeli indilgéntia, cléméntia. 
 Libér nübibüs zther. Ridens püro lüminé c&liim. Favét innü- 
 
 ? 
 
 
 
371 SERPENS 
 
 
 
 bis clementíá coeli. Clara dies. Sol tristi dépéllit nübílà calo. 
 Nébiülas récedéré jüssit. 
 
 Sérén6, às, avi, atüm, aré. To make clear, to clear up. NVültü quo 
 codlüm témpéstatésqué sérénat. V. Syn.—Trànquilló, sédé, 
 plàcó. Phr.—Pürum aérá reddit. Détérsa rémovit Nabila. 
 
 Sérénüs, 4, tim. Serene, clear. Muültà fórent coelo qu mox própér- 
 anda sérénó. V. Syn.—Sérénàtüs, innübilüs, innübis, pürüs, 
 clàrüs, lücídüs, càndidüs, líquídüs, pürgatüs, detersüs. Phr.— 
 Non nübilüs, non türbidüs. Siné nübé. Siné nübibüs. Nübíbüs 
 cárens. Nüllà nübé témératis. Nüllis nimbis cónditüs, dénsüs, 
 Obsitüs. Plüvía véntisqué cárens. Hiémés oraté sérenas. Coli 
 dé parté séréna. Fig.—Calm, tranquil. Syn.—Plácidüs, quiétis, 
 tranquillüs, latiis, mitis, lénis, bénigniis. 
 
 Sérescó, is, éré. To dry up.  Syn.—Siccór, arésco. 
 
 Sericüm, i. n. Silk. Quid rélévant váríis sérica textilibüs? Prop. 
 Syn.—Bombyx, sérica, bombycina (pl). Phr—Sérictim sta- 
 mén, vellás. Sérica fila. Vellérá Sérüm. 
 
 Sériés, ei. f. Order, course, proceedings. Débilitat séríes imménsa 
 laborim. O. Syn.—Ordó. Phr.—Séries longissímá rérim. 
 Sériémque évolvéré fati. 
 
 Sérm6, Onis. m. Discourse, talk.  Amissos longo sócíós sermoné ré- 
 quirünt. V. Syn.—Collóquiüm, verbá, dicta. Phr.—Haàc vjcé 
 sermónüm.  Detinüit sermoóné diém. Varid süpéri sermoné 
 frémébant. H6m6 sérmonis ámari. Vário ndctém sermoné tra- 
 hebát. Report, rumor. Syn.—Rümór, fama. Language. Syn.— 
 Lingua. 
 
 Séró, is, üi, rtüm, éré. To weave. Syn.—Néct6, texó, conséró. 
 Séró, is, sevi, sátüm, éré. To sow. Et dübitànt hómines sérére atque 
 
 impéndéré cüram! V. Syn.—Semínó, conséró. Phr.—Sémina 
 jüssit Spargére hümo. Sérite hordéi campis. Mota spargéré 
 sémén hümo. 
 
 Sér6. adv. Late. Syn.—Tardé, séríüs, tardiis. Phr.—Seríüs égrédi- 
 tir. Séro est. 
 
 Sérpéns, entis. m. Serpent. Cinctamqué gérit serpentibüs hydram. 
 V. Syn.—Anguis, drácó, cólübér, cólübrá, hydrüs, hydrá, aspis, 
 vipérá. Phr.—Squaméa türbá.  Vipéréüm, reptilé génüs. 
 Sérpéntis Orbés, vólümíná, nodi, tractis. Sintdsa vólü- 
 mina torquens. Sínüoso flexu élabittir anguis. Sintiat véstigia 
 serpens. Torto córpóré vérrit hümüm. Sínüans imméns4 vólü- 
 míné térga. Sépténa tráhens vólümiínà, Horténdá sibilá dans. 
 Horréndiim sibilat oré. Véneno tüméns. Armatüs ét ira Tér- 
 ribilis. Oré minàx linguaqué trísuülca. Linguis micat Oré. 
 
SERPO 372 
 
 
 
 Ardens ócülos. Attollens iras. Carülá collà tümens. Mácülis 
 insignis ét aüró. Arréctis horréns squamis. Aürato nitídüs 
 fülgore. 
 
 Sérpé, is, psi, éré. To crawl along the ground. Vipéra serpit hümi. 
 O. Syn.—Repó, reptó, àdreptó, proserpó. Phr.—Hümi sérpó, 
 corpüs tráhó. To glide along slowly. Syn.—lnserpó, répé, 
 adrép6, obrepó, irrépo, insinüó, spàrgór, éó. 
 
 Sertüm, 1. n. Bouquet, crown, garland. Sérta procul tanttim capiti 
 delapsa jácebant. V. Syn.—Corona, cordlla, flores. Phr.— 
 Sérti décüs, hónór, ódór, gratia. Flores intéxéré sertis. Flori- 
 bis e variis sértim. Cordllam néctéré. Varids in sérta flores 
 jüngó, stringó, lígó, colligó. Sertis ornó. Sértis Óódoris récén- 
 tíbüs halant. Myrtéa sérta gérit. 
 
 Sériis, a, im. Late, tardy. Syn.—Taàrdüs, lentüs, segnis. That which 
 comes last. Syn.—Ultimiis, nóvissímüs, extrémüs, stiprémis. 
 Nocturnal, by night. Syn.—Noctürnüs, vespértinüs. Of ad- 
 vanced (age). Syn.—Provéctts, tardüs, tardiór. 
 
 Sérva, #. f. Maid-servant. Syn.—Ancillá, fámülá, ministra. 
 
 Sérvatér, Gris. m. Saviour, protector. Syn.—Cüstos, tütór, défén- 
 sor, assértér, tütelà. One who observes faithfully. Syn— 
 Sérvans, observans, cültór, ténàx. 
 
 Sérvilis, is, é. Servile, pertaining to a slave. Syn.—Fámülaris, 
 fámülüs. Low, humble. Syn.—Abjéctis, vilis. 
 
 Sérvi6, is, ivi & ii, itüm, iré. To serve, to be a slave. Sérviérat 
 quidam, quantolibét ordíné dignüs. O. Syn.—Fámülór. Phr.— 
 Süm ministér, servüs, fámülüs, mancipiim. Sérvi impleré vices. 
 Néqué sérvitid me éxiré licébat. To become a slave. Syn.— 
 Paréó, fámülór, sübjíciór. Phr.—]ügüm accipió, sübéó, féró, 
 pátiór. Sérvitié prémór. Jügo collá dáré. Serviré récüsát. 
 
 Servitíüm, fi. n. Slavery. Néqué servitio me éxiré licébat. V. Syn. 
 —Famulatis, ministériam. Phr.—Sérvilis labér. Familare 
 opus. Hérilé jügüm. Íniquüm jügi póndüs. Subjugation of the 
 conquered. Syn.—Fámülatüs, jügüm, vincülá, vincla. Phr.— 
 Sérvitii jügüm, nts, pondüs. - | 
 
 Sérvó, às, avi, atüm, aré. To serve, to keep, to guard. Si, dim tà 
 séctaris ápros, égó rétia servó. V. Syn.—Assérv6, cüstodió, 
 invigil6, conservó, rétinéó. To defend, to save. Syn.—Tü&ór, 
 tütór, protégó. To observe faithfully. Syn.—Cüstodió, cóló, 
 observó, fóvéó. To preside over. Syn.—Ttéér, cüstodió, pro- 
 tégó. To dwell in a place. Syn.—CÓóló, incóló, sédéó. 
 
 Servüs, 1. m. Slave, man-servant. | Syn.—Mancipiíüm, fámülüs, 
 ministér, vérna, püér. Phr.—Familaris, fámülórüm gréx, órdó. 
 
 <a 
 
 
 
73 SIDEREUS 
 
 
 
 Türbáqué vérnariim. Ad jüssá dómíni parattis, promptüs, 
 álácér, facilis. Nütüs hérilés observans. Pati jügüm indócilis. 
 
 Sérvüs, à, tim. Pertaining to a slave. Syn.—Sérvilis, fámülaris, 
 fámülüs. 
 
 Seü. conj. Whether, or. Syn.—Sivé, aüt, vél, án. 
 
 Sévéritas, atis. f. Severity, harshness. Syn.—Süpercilium, aisteri- 
 tas, Aspéritas, tétricitas, morositas, gravitas, dürities, düritíà, 
 incléméntia. —— 
 
 Séverüs, 4, im. Austere, severe.. Syn—Aistérts, rigidis, tétricüs, 
 morosis, gravis, dürüs, incléméns, àspér, tristis. Phr.—Fronté 
 sévérà, contracta. Sévérz frontis. Stpércilii matroná sévéri. 
 Cruel. Syn.—Duürüs, férüs, agréstis. Bitter (in speaking of 
 wine). Syn.—Acér, àspér, aüsterüs. Sombre, sad. Syn.—Atér, 
 sevtis, horrendüs, métüendüs, infestüs, tristis. 
 
 Sév6co, às, avi, atüm, aré. To call apart. Sevócát hünc génitor, nec 
 catisam fasstis ámoris. O. Syn.—Avócó, abdiicé, sedücó. 
 Sexüs, üs. m. Sex. Phr.—Séxüs virilis, màscülüs; miliébris, 
 
 féminétis ; ambigüüs. 
 
 Si. conj. Jf. Syn.—Si quand, si forté, si fors, quod si, si inquam. 
 When. Syn.—Cüm, quàndó, übi, postquàm. 
 
 Sibil6, às, avi, atüm, aré. To hiss. Dirigitére Ócülis, tot Érinnys 
 sibilat hydris. V. Syn.—Sibila do, édó, fündó, tolló, vibró. 
 
 Sic. adv. Thus. Syn.—ltá. Phr.—Háàc ratidné, hoc páctó, hóccé 
 módo, ad hünc mérém. So, likewise. Syn.—lIta, paritér, zque. 
 Phr.—Haid sécüs, haüd álítér. Haüd minis. 
 
 Sica, zx. f. Dagger, poniard. Syn.—Ensis, gládiüs, pügió, machzra. 
 
 Siccitas, atis. f. Dryness. Syn—Ariditas, sitis, zstüs, Canis, Siríüs, 
 Cánicülá. Phr.—Aéstivi témpórá sicci Canis. Et deserti siti 
 régid. | 
 
 Siccó, às, avi, atiim, aré. To dry. Injéctds hüméris siccant e solé 
 cápillos. O. Syn.—Exsiccó. Phr.—AÀquàs, hümórém cálór ex- 
 trahit, sorbét. Düm rétia littóré siccát. Ariés nünc vellérá sic- 
 
 
 
 
 
 
 
 cát. Lácrímàs siccavérat ardór. To exhaust. Syn.—Exhaürió, 
 absorbéó. To burn up, to become withered. Syn—Exsiccé, 
 
 coqué, urd, ádüró, pérüró, exüró, éxhaürió. 
 
 Siccüs, 4, im. Dry, withered. Pédibiis siccis süpér zquórá cürrit. 
 O. Syn.—Aridüs, aréns, àréscens, siccátüs, éxsiccattis, sitiéns, 
 üstüs, pérüstüs. Phr—Himoris égéns. Ard6ré déhiscéns. 
 Exhausted. Syn.—Exhaistts, siccattis, vácüüs. 
 
 Sicüt. conj. As, just as. Syn.—Sicüti, üt, iti, vélüt, véliti. 
 
 Sidéréüs, à, im. Starry. Syn.—C@eléstis. Heavenly. Syn —C&lés- 
 tis, &éthéréüs, süpérüs. Divine. Syn.—Divinüs, ccelestis. 
 
 & 
 
SIDO 374 
 
 
 
 Sidó, is, sedi, éré. To sit down. Syn.—Sédéd, cdnsidd, considéó. 
 To become feeble, collapse. Syn—Stbsid6, desidó, cónsidó, 
 fátiscó. ; 
 
 Sidüs, érís. n. Star. Miséros falléntia naütàs Sidéra. V. Syn.— 
 Astrüm, stellá. Phr.—Sidéris ignés. Ardüá téstór Sidérá. Düm 
 sidéra pascét. Tacitd volvüntür sidérá lapsu. Tótiídem siné 
 sidéré noctés. Season. Syn.—Témpéstas, témptis, hora. Fig.— 
 Glory, ornament. Syn.—Décis. 
 
 Signific6, 4s, avi, atüm, aré. To indicate. Signifícatqué manu, et 
 màgno símül incipit oré. V. Syn.—Indicó, innüó. To make 
 known.  Syn.—lndicó, ápérió, explícó. To show, to testify. 
 Syn.—Exprímó, éxhibéé, nüdó, monstrór, testór. 
 
 Signó, às, àvi, atüm, aré. To mark, to trace. Quin étiam coli ré- 
 gionem in córtícé signant. V. Syn.—Imprímó, scribó, inscribó, 
 nótó. To ingrave. Syn.—Scribó, inscribó, scalpó, inscülpó. To 
 remark, to note. Syn.—NOtó, deprendó, advertó. To adorn, to 
 decorate. Syn.—Ornó, décóró, commeéndó, insigníó. To seal. 
 Syn.—Obsignó, sigilló. 
 
 Signüm, 1. n. Mark, trace. Quarentéem nülla àd spelüncàm signa 
 férebànt. V. Syn.—NoOtá, vestigiüm. Indication, proof. Syn.— 
 Insigné, spécimén, àrgümeéntüm, véstigiam. Sign, symptom. 
 Syn.—Indiciim. Nod. Syn.—Gestüs, nütüs. Statue. Syn.— 
 Státüá. Seal. Syn.—Gémmiá, sigillum. Standard. Syn.—Vex- 
 illam, aquila. 
 
 Silentiüm, ii. n. Silence. Si sérmoné placét, tácítürná siléntia vitét. 
 Peace, quiet. Syn.—Otitim, quiés, pax. 
 
 Silé6, és, ti, éré. To remain silent, to keep quiet. Mita silet virgo, 
 térramque immotá tüetür. V. Syn.—Silescó, tácéó, cdnticéd, 
 rétícéó, óbmütescó. Phr.—Siléntia przstó, sérvó, ténéd. Silens, 
 mütüs süm, stó, mánéó. Vdcém ténéó. Silént arréctisque aüri- 
 bis adstant. V6cém ténüéré sórores. Contícüére omnes. Vox 
 vOcibüs hzsit. Lingua déficit. Aspéctu obmütüit àmens. Ténü- 
 éré siléntia cüncti. Vócés compéscé mólestas. To be calm. See 
 Quiesco. To pass over in silence. Syn.—Tácéó, ómittó, celó, 
 tégó, prémó. 
 
 Silér, éris. n. The brook-willow. Phr.—Mollé silér, lént&qué génistz. 
 
 Siléx, icis. m. & f. Rock, stone. Syn.—Lápis, sàaxüm, caütés, riipés. 
 
 Siligó, Ínis. f. A fine kind of wheat. Syn.—Far, simila, símilagó, 
 tritícüm. 
 
 Silva, z.. f. Woods, forest. Silva vétüs stabat nülla vidlata sécüri. 
 O. Syn.—Némiüs, saltüs, lücüs.  Phr.—Silvarüm, némórüm 
 sáltüs, récessüs, ümbrae. Ümbrosi némóris látébri. Jügá fron- 
 déá silvis. Férarüm désérta. Frondíférz áviüm dómüs. Ar- 
 
 
 
 
 
375 SIMULATOR 
 
 bóríbüs lócá consítá. Dénsiim trábíbüs némüs. Silva robóré 
 dénsá. Horridá dümis. Opacis ümbrósá ramis. Sóli impérvíá, 
 Némüs vénatibiis aptüm. Caligàns nigra formidiné lücüs. 
 
 Silvéstris, is, é. Woody. Syn.—Silvatícüs, silvosüs, némórosüs. 
 Wild, savage. Syn.—Inciltis, férüs. Rustic. Syn.—Risticus, 
 agréstis. Fierce, savage (in speaking of men). Syn.—Incültüs, 
 férüs, agréstis, aspér, semífér. 
 
 Similis, is, & Similar, like. Syn.—Consímilis, parilis, €qualis, àequüs, 
 idém, proximiis, par. Phr.—Haüd impar. Oré, cóloré álíquem 
 similans. Oré pátrem référéns. Os déo similis. Plürímà vültü 
 Matér inést. 
 
 Similitér. adv. Similarly, likewise. Syn.—Aéqué, &qualitér, paritér. 
 Phr.—Simili módo. 
 
 Simiíüs, fi. m. Monkey, ape. Syn.—Simiá, cércops, cércópíthecüs. 
 Phr.—Orís hümàni símülatór. Hümani simiis oris. 
 
 Simplex, icis. adj. Single, one. Syn.—Ünüs, ünicüs. Unadorned, 
 simple. Syn.—Incomptüs, indrnatiis, incültüs. Sincere, open. 
 Syn.—Candidis, sincérüs, 4pértiis, ingénüüs, innócüüs. Phr.— 
 Non falléré doctás. Véra simplicitaté bónüs. Simple, credulous. 
 Syn.—Crédülüs. Phr.—Qui dictis facilém sé prabét. 
 
 Simplicitas, atis. f. Simplicity, lack of parts. Syn—Unicitas. Lack 
 of art, refinement. Syn.—Risticitas, mddéstia. Simplicity, sin- 
 cerity. Syn.—Candór, sincéritas. Phr—Néscia fratidis. Cred- 
 ulity.. Syn.—Crédulitas. 
 
 Simplicitér. adv. Artlessly. Syn.—Téméré. Phr.—Siné arté. Can- 
 ‘didly. Syn.—Ingénüe, ápérte, candide, véré, sincere. 
 
 Simil. adv. At the same time, together. Syn.—Insímül ünà, páritér. 
 
 Símül, Símül ac, Símül atqué. conj. As soon as. Syn.—Cüm, üt, 
 übi, postquam. 
 
 Simülàcrüm, t. n. Image, likeness, statue. Syn.— Effigies, fígüri, 
 
 " signüm, Ímàgó, státüá. Phr.—Formá déi. Similacraqué céréa 
 fingit. Appearance. Syn.—Imagé, spéciés, éffigiés, símülaámén. 
 Spectre. Syn.—lmàgó, spéciés, larva, fígürá, ümbrá. Phr.— 
 Nota major ímàgó. Forma déi vültü. Símülàcri àpparüit 
 ümbrá. | 
 
 Símülatió, onis. f. Imitation. Syn.—Fictió, imitatió, similamén. 
 Pretence. Syn.—Fallacia, méndàcíüm. Phr.—Ficta, símülàntiá 
 vérba. 
 
 Simülatór, Gris. m. One who imitates. Syn.—lmitàtór, símülàns. 
 Dissembler. Syn.—Dissimülatór, fallax, méndax, falstis. Phr.— 
 Cui símülàns ánímüs. Símülatá méns. Similatd péctóré fallax. 
 Fandi fictór. 
 
SIMULO 376 
 
 
 
 
 
 
 
 Simüló, às, avi, atüm, aré. To counterfeit, to imitate. Non imitabilé 
 fülmén Aere ét córnípédüm pülsü similarat équorüm. V. 
 Syn.—Imitór. To represent. Syu.—lmitór, àssimüló, fingó, 
 effingó, référó, pingó, dépingó, cüdó, caló. To feign. Syn.— 
 Fingó, méntiór. 
 
 Simültas, atis. f. Resentment, anger. Syn.—lrá, ódíüm, inimicitia, 
 
 Sinàpi. n. indecl. & Sinapis, is. f. Mustard seed or tree. (See Ap- 
 pendix under list of Trees, etc.) 
 
 Sincéré. adv. Sincerely. Syn.—Véré, candidé, ingénüe, simplicitér. 
 Phr.—Bónà, sincera fíde. Sincero córdé, pectóré. 
 
 Sincéritas, atis. f. Sincerity. Syn.—Candór, próbiítàs, simplicitas. 
 Phr.—Animi càndór. Fraüdis nésciá. Sincérüs inímüs. 
 Sincéerüs, 4, im. Pure, unadulterated. Syn.—Pürüs, intégér, in- 
 corrüptüs. Intact. Syn.—lIntégér, saniis, intactiis, illisüs, in- 
 cólümis. Sincere. Syn.—Càndidüs, simpléx, apértis. Phr— 
 Falléré néscits. Non falléré dóctüs. Non falsa lóqui doctüs. 
 
 Expérs dóli. Siné fraüdé. Cui péctórá néscia falsi. 
 
 Siné. prep. Without. Syn.—Absqué, extra. Phr.—Ré démpta, süb- 
 lata, rémotà, pdsita. Poscit spe proelii nulla. Navís excüssá 
 magistro. 
 
 singillatim. adv. Singly, one by one. Syn.—Séorsim, seorsim, 
 seórsüs, sejünctüm, sigillatim. 
 
 Singülàris, is, é. Single, alone. Syn.—Solüs. Remarkable, singwlar. 
 Syn.—Eximiis, éxcélléns, insignis, simmis, rarüs, infréquéns, 
 insolitis. 
 
 Singüli, à, à. One by one. Syn.—Quisqué, ünüsquisqué, omnés, 
 cuncti. 
 
 Singültó, 4s, Avi, àtüm, aré, (Singültió, is, ivi & ii, iré). To palpi- 
 tate. Syn.—Palpitó, émicó. To sob. Phr.—Singültüs émitto, 
 cié6. Singültü, singültibüs pécttis, péctórá quátió, concütió. 
 
 Sinistér, tra, trim. Left. Sxpé sinistra cava praedixit ab ilicé cor- 
 nix. V. Syn.—Lzvüs. Fig.—Contrary, ill-omened. Syn.— 
 Levis, inimictis, infaüstüs, noxiüs, mmportüniüs. 
 
 Sin6, Is, sivi, sitim, éré. To permit, to allow. Néc sinit aüdiri vocem 
 frágór zquóris üllam. O. Syn.—Concédó, pérmittó, pátiór. 
 Phr.—Nüllà sínímür cónsistéré terrà. Néc longiüs iré sinébat. 
 To suffer, to leave. Syn.—Pátiór, rélinquó, Iinquó, pérmitto. 
 
 Siínüó, às, avi, àtüm, aré. To bend, to curve. Impésitis calamis 
 pátülos sínüavérát àrcüs. O. Syn.—Cürvó, incürvó, flécto. 
 Phr.—Sérpéns sínüatür In àrcüs. 
 
 
 
 
 
 ey ee 
 
 LUE MEE Rees 
 
 Feiss ees 
 
 aa 
 
 
 
Out SOCIETAS 
 
 
 
 Sinüosüs, à, im. Curved, crooked, with windings. Syn.—Cuirvis, 
 cürvatüs, inflexüs, flexüs, révólütüs. Phr.—Sérpéns sintidsa 
 vólümíná vérsát. Siínüosàá véstis. 
 
 Sinüs, üs. m. Recess, cavity. Syn.—Récessüs, anfractis, látébrz, 
 intima, intériora, abdita. The breast, the lap. Syn.—Gremtüm, 
 péctüs, ülnz, complexüs. Gulf. Syn.—Récessüs. 
 
 Siquidém. conj. For, since. Syn.—Quóniam, quid, nam, énim, 
 éténim. 
 
 Sist6, is, stiti, státüm, éré. To stop. Syn.—Detinéó, distinéó, cdn- 
 tínéó, rétínéó, süstinéó, cóhíbéó, mórór. Phr.—Sistére áquàm 
 fliviis. Sistéré bellüm. Immensos sisté laborés. Sisté grádüm. 
 To sustain. Syn.—Süstinéó, fülció. To hold back. Syn.—As- 
 tringó, cóhibéó. To place, to establish. Syn.—Státüó, pond, 
 deponó, collócó. 
 
 Sisymbriüm, ft. n. Spearmint, thyme. (See Appendix under list of 
 Trees, etc.) 
 
 Sitíó, 1s, ivi & fi, iré. To be thirsty. Quo plüs sünt potze, plüs siti- 
 üntür aque. O. Phr.—Siti àrdéó, láboró, prémór, ürgéór, ürór, 
 incendór, torquéór, péréó. Faüces, güttür, ora sitis ürgét, 
 prémit, torquét. Sicca híant péndülà labra siti. Rábido quos 
 sitis ürgét in sti. Sitis exhaüsérát artüs. Sicco torret sitis ora 
 pálato. To desire ardently. Syn.—Ardéé, inhid, appété, cüpió, 
 pércüpió. 
 
 Sitis, is. f. Thirst. Qui potüs dübíum est sistit alatvé sítim. O. 
 
 . Phr.—Pottis cüpidó, désidériim. Bibéndi ardór. Sitis rabiés. 
 Addüxeré sítim Témpora. Sitim éexstinguó. Fonté sitim lévaré. 
 Sitim pelló. Drought. Syn.—Siccitas, zestüs, #stas média. De- 
 sire. Syn.—Cüpidó, desidértüm. 
 
 Sittis, as. m. Situation. Néc révécaré sitüs, aüt jüngéré carmina 
 carat. V. Syn.—PóÓsitüs, lócüs. Mould, dirt. Syn.—Squalór, 
 sordes, illávíes, paedór. Apathy, sloth.  Syn.—Otiüm, désidia, 
 torpór, sópór, véternüm. Disorder. Syn.—Squalér, sordes. 
 
 Smilax, ácis. f. Smilax. (See Appendix under list of Trees, etc.) 
 
 Sóbóles, is. f. Race, progeny. Cara déüm sdbdlés. V. Syn.—Prdlés, 
 progénies, génüs, própagó, nati. See Proles. 
 
 Sobriétas, atis. f. Sobriety, self-restraint. Syn—Témpérantia, ab- 
 stinéntia.  ' 
 
 Sobritis, à, im. One who abstains from wine. Syn.—Abstémits. 
 Moderate, temperate. Syn.—Témpérans, frügi, pàrcüs, mó- 
 déstüs. 
 
 Sdciétas, atis. f. Society, alliance. Syn.—Cómmeérciüm, f&dtis, cón- 
 cordia. 
 
SOCIO 378 
 
 
 
 
 
 S6cid, as, Avi, àtüm, àré. To join, to associate with. Syn—Assécié, 
 consóció, jüngó, adjüngó, conjüngó. Phr.—Sdcitim do, addé, 
 adjüngó, accipíó. Carmina nervis sÓcíaré. 
 
 Soécitis, 4, im. Joined to, associated with. | Syn.—Sóciàatüs, jünctüs, 
 conjiinctis. 
 
 Sóciüs, fi. m. (Sóclá, x. f.). Associate, companion. Mene igitir 
 sóciüm sümmis adjüngéré rébüs, Nisé, fügis? V. Syn.—Comés, 
 sódàlis, ámicüs, consors, particéps, adjütór ,aüxiliatór. Phr.— 
 Láborüm, ópérüm cómés, consors. Jiincti fraterno moré só- 
 dales. Sdcia agmina. Foedéré jüncti. 
 
 Sédalis, is. m. Companion. Syn.—Sécits, cómés, ámicüs. See 
 Socius. 
 
 Sédés (sync. for Si audes). Please, I beg of you. Syn.—Quisó, 
 Or, vélim., | 
 
 Sol, solis. m. Sun. Orbém Per diddéna régit mündi sol auréüs astra. 
 V. Syn.—Apolló, Deliüs, Titan, Hypérion, Phosbüs, dies, jübár. 
 Phr—Solís jübár. Phcebéi radii, ignes. Ph&bi lücídüs Orbis. 
 Caelésté jübár. Rota férvida solis. Lix, lümínís aüctór. Vivo 
 ctincta cáloré fóvens. Nitidissima solís imagé. Pürpüréo qui 
 móvét àxé diem. Pürpüréo temoné sédens. Qui longüm meti- 
 tür ànnüm. Qui tempérát orbem. Rádíis Omnia lüstrát. Cürrü 
 nitído diem promit et celát.. Oriéntia solis lamina. Sol vitréis 
 procedit 4b ündis. Sol révócabát équos. Süpremo solé. Sol 
 cádít órbém süb imüm. Eméns6 décédit Ólympo. Radids cón- 
 dit. Descendit in ündas.  Titàn jam pronüs in ündas ibat. 
 Médio sol lücét. Alma lücé illüstráns. Ignipédes flectit équos. 
 Sümmoó Phebiis réspléndét Olympo. Lücé sérena sol micat. 
 Incérti c&ca caliginé soles. (By extension) Heat. Syn.—Cálór, 
 &stüs, ardór, fervór. Climate. Syn.—Cé&lim, sidüs. 
 
 Solatiüm, ii. n. Consolation. | Syn.—Solamén, lenimén, lévamén. 
 Phr.—Lévamén dülcé liborüm, làboris. Cüraàrüm médécini. 
 Sénéct# gratiim sdlamén, lenimén.  Maüstz, sollícitze solatíá 
 mentis, Leniíà dicta. Avés, solatia rürís. Amici, blandi admóni- 
 tüs. Cürz casüsqué lévamén. 
 
 Solemnis & Solennis, is, é. That which is done or happens each 
 year. Syn.—Féstüs, ànnüüs, célébér. Phr.—Solemniá reddéré 
 vota. Solémnés taürüm maàctabát ad aras. Solemn. Syn.— 
 Sücér, sácratüs. Customary. Syn.—SOlitis, assuétüs, suétüs. 
 Phr.—Mos est. 
 
 S6lé6, es, itüs süm, éré. To be accustomed to. Ütqué solébamis 
 consüméré lóngá lóquendo Témpora. O. Syn.—Assóléó, con- 
 suévi, suévi, àssuévi. Phr.—Coónsuétüm hábéó. Sólítüs, cón- 
 
 
 
 
 
379 SOLLICITUS 
 
 
 
 
 
 
 
 suétüs stim. Mos ést mihi. Est crébér üsüs. Spé, fréquentér 
 ago. Quo moré sólent. Mos plácét mihi. 
 
 Solérs, értis. adj. Skilful, industrious. Pécüdüm cüstodii solers. 
 V. Syn.—indüstriüs, péritüs, ingénidstis, prüdéns, ságàx, 
 scitüs, cátüs, callidás, àcér. Phr.—Maüsá lyra solers. Solérs 
 ctinctandi. 
 
 Solertér. adv. Skilfully. Syn.—Périte, scité, docte, callide. 
 
 Solértia, à. f. Skill. Grandé dóloris Ingénium est, mísérisqué vénit 
 solértíá rébüs. O. Syn.—Indistria, déxtéritas, péritiá, prü- 
 déntia, ingéníüm, ácümén. Phr.—Vivax ánimi solertíá. Mentis 
 ácütze déxtéritas. Artes párit solértia. 
 
 Solid6, às, avi, atüm, aré. To strengthen, to make firm. Et vertendá 
 manu ét creta sdlidanda ténàci. V. Syn.—Firmó, stabilio. To 
 harden, to make compact. .Syn.—Firmó, düró, astringó. To 
 sustain. Syn.—Firmó, fülció, stábilió. 
 
 Solidus, a, im. Solid, firm. Sólido sónát üngülá corna. V. Syn.— 
 Dürüs, firmüs. Fig.—PFirm, immovable. Syn.—Firmüs, im- 
 motüs, inconcüssüs. Entire. Syn.—Totis, intégér. 
 
 Sélitarits, à, im. Solitary, isolated, one who lives alone. Syn.— 
 Solis, solivágüs. Phr.—Lócá sola cólens. Cav6 récéssü vivens. 
 Horrendá intér lüstrá àabditüs. Tímídüs videri. Monk, reli- 
 gious. Syn.—MO6nachis. 
 
 Solitüdó, inis. f. Solitude. Syn.—Récéssüs, secéssüs, désérta (pl.). 
 Phr.—Loca sola, desertá. Desertz, ignotae silvae, látébrze. Lócüs 
 ab Omni testé rémotüs. 
 
 Sólium, ii. n. Elevated seat, throne. Pr&fatüs divos, solid rex 
 infít ab alto. V. Syn.—Sedes, sédilé, sellá, thrónüs. Phr.— 
 Regalis, regüm sédés. Régalé tribinal. Solid fültüs ébürno. 
 Sólío médiüs consedit ávito. 
 
 Sollícitó, 4s, avi, atam, àré. To shake violently. Syn.—Móvéó. To 
 pursue. Syn.—Agé, ágitó, prémó, pérséquór, ürgéó, instó. To 
 solicit, to beg. Syn.—Précór, ürgéó, fátigó. To render restless, 
 to torment. Syn.—Véx6, torquéó, crüció, prémó. To attempt 
 to seduce. Syn.—Tént6, expériór. To invite. Syn.—Invitó, 
 tentó, allíció. 
 
 Sollícitudó, inis. f. Solicitude, anxiety. Syn.—Cürà, aAnxiétas. 
 Phr.—Inquiéti péctóris zstüs. 
 
 Sollícitüs, 4, im. Agitated, disturbed. Ut máré sollicitàm stridet 
 réfluéntibtis ündis. V. Syn.—Commotüs, ágitatüs, tirbidis, 
 inquiétts, irréquietüs. Anxious, restless. Syn—Anxiis, ancéps, 
 dübíüs, süspensüs, türbatüs, tímens,'pávens, pividüs, trépidis. 
 
 2 
 
SOLOR 380 
 
 
 
 Solór, aris, àtüs sim, ari. To console. Et telà cüras solabor 
 Anilés. V. Syn.—Consolór. Phr.—Solatíá do, féró, przbéó, 
 mínistró. Cüràás, lüctüm, dólorém lévó, lenió, mitígó. Moestüm 
 ánímüm léníó, mülcéó. Aspéra fatá solàndo lévó. Dülcíbüs 
 verbis solór. Réddéré confüsa menti solatia. Ti pótés insanos 
 Animi cOmpéscéré lüctüs. Fig.—To appease the hunger. Syn.— 
 Sédó, placó, lenió, pelló, dépelló. 
 
 Sólüm, i. n. Base, foundation. Syn.—Findaméntim, fündamén. 
 Soil, ground. Syn.—Himis, térra, tellüs. Imprint of the foot. 
 Syn.—Pés, planta, véstigiüm. 
 
 Solüm. adv. Only. Syn.—Tàntüm, tàntümmódó, düntàxát, modo. 
 
 Solüs, 4, im. Alone, only. Syn.—üÜnüs, ünícüs. Unaccompanied. 
 Syn.—Incómitatüs, síné cómité. Phr.—Nüllo cómitànté. Soli- 
 tary, deserted. Syn.—Désértiis, vácüüs, vastts. 
 
 Solvó, is, solvi & sólüi, sólütüm, éré. To disunite, to part, to break. 
 Syn.—Frang6, rümpó, abrümpó, distürbó. To dissolve. Syn.— - 
 Exsolvó, résolvó, mollió, rélaxó, líquéfáció. To free, to deliver. 
 Syn.—Exsolvó, exímó, libéró, expédió. To unbind. Syn.— 
 Résolvó, rélaxó, làxó. To enervate, to enfeeble. Syn.—Résolvó, 
 vincó, fràngó. To pay. Syn.—Exsolvó, pérsolvó, péndó, ré- 
 pendó. To free from debt. Syn.—Absolvó, éxímó. 
 
 Somnifér, érá, érüm. Sleep-bringing, soporific. Syn.—Soómnificüs, 
 soporifér, sóporüs. 
 
 Somnió, às, àvi, atüm, aré. To dream. Phr.—Pér sómnüm, in 
 somnis vídéó. Méntém somnii lüdünt. Sdpitds delüdünt 
 somnia sénstis. Quize mé stispénsam insómniá terrent. To fancy, 
 to vainly imagine. Syn.—Deliró, Inéptió, fingó. 
 
 somniüm, fi. n. Dream.  Somníá, qui véràs Xquant imitaminé 
 formas. O. Syn.—Insoómniüm. Phr.—Soómni, noctis, imaginés, 
 imag6, spécíes. Somni terrór inanis. Falsa sÓporís Lüdibrià. 
 Falsi visüs. Símülacrique inania somni. Tibi tristi somnii 
 portans. Somnia vérds narrantia casts. Post médiam nóctem 
 cüm soOmnia verá. Fig. Syn.—Deliríum, vana, deliriá (pl.). 
 
 Soómnüs, i. m. Sleep. Venit tácítüs nigris circümdátüs alis. Tib. 
 Syn.—Morpheüs, sópór, quies, réquiés.  Phr.—Menti déüs 
 ütills gre. Consanguinétis leti sópór. Gélídz mortis frater 
 languidüs. Sómni quiés. Donà sóporiférz noctis. Dülcis ét 
 alta quíes. Péctora mülcens. Mortis imago. Véris miscens 
 falsá. Ocülis indülgéré sóporém. Soómnüm spargd. Sómno 
 solvó. Lümiíná somno vincíó. Sómno éxcütió. Mihi gélidüs 
 horrór sómnüm expellit. Dream. Syn.—Sómníüm. Jnertia. 
 Syn.—Sópór, ignavia, inértia, torpor. 
 
 
 
381 SOROR 
 
 
 
 Sónítüs, üs. m. Sound, noise. Düm flammas Jóvis ét sónitüs imi- 
 tatür Ólympi. V. Syn.—SÓnüs, sónór, strépitüs, clàmór, mür- - 
 mur, frágór, stridor, tümültüs. Phr.—Fit frágór. Sónitüs éx- 
 órítür. Quatit astra frágór. Sóniítümqué pédüm vocémqué tré- 
 miscó. Dant sónítüm galé&. Reddit chordá sónüm. Fragér 
 intónát ingens. 
 
 S6n6, às, tii, ítüm, àré. To sound, to resound.  Scütá sdnant, pül- 
 süqué pédüm trémit excitá tellüs. V. Syn.—Résónó, insónó, 
 strépó, pérstrépó, frémó, infrémó, mügíó, crépó, stridéó, mür- 
 müró, clàmó. Phr.—Sónitüm do, reddó. Muürmürái miscéó. 
 Auras mürmüré compléó, mmpléó. Strépitüs ingémitó. Mür- 
 müré caeco intüs saxa sÓónant. To speak. Syn.—Lóquór. 
 
 Sónorüs, 4, im. Sonorous, resounding. Lüctantes ventos témpés- 
 tatésqué sónoràs. V. Phr.—Sóno, sdniti sxvüs, hórréndüs. 
 Raücá sónans amnis. Céntum 6ra sónàntíá linguis. 
 
 Sónüs, i. m. Sound. See Sonitus. Voice, word.  Syn.—V ces, 
 
 : verbá. 
 
 SOpió, is, ivi & ii, itüm, iré. To sleep. Syn.—Sóporó. Phr.—Soóm- 
 nüm indücó. In somnos solvó. Cüstódém somno sópistis. 
 
 Sópór, Oris. m. Sleep. Syn.—Soómnüs, quies, réquiés. 
 
 Sóporifér, érá, érüm. Narcotic, that which puts to sleep. Syn.— 
 Somnifér, somnifictis, sóporüs. 
 
 Soporis, a, im. Causing sleep. See Soporifer. 
 
 SOrbéó, es, tii, ptiim, éré. To absorb. Syn.—Absorbéó, haürió, de- 
 glütíó, vóró. To engulf. Syn.—Haürió, àbsorbéó, tráhó, dücó, 
 voro. 
 
 Sordé6, és, éré. To become sordid, dirty.  Syn.—Sordéscó, squaléo. 
 Phr.—Soórdibüs Aaspérgér. Süm deformis, Sbsc&ntis, Obsitüs. 
 Sita squaléó. Fig—To be despised. Syn.—Contémnór, tém- 
 nor, déspiciér, néglégér, spérnér, abjíciór. Phr—Habéér vilis. 
 
 Sordes, fim. f. Dirt, filth. Syn.—Squalér, imminditiz, collüvies, 
 illüvíés, spürcities, padór, lütüm. Phr.—Sordida collüvies, 
 squalér. Soórdídüs immündo córpóré squalér. Squalens sítüs. 
 Fig.—Avarice. See Avaritia. Stain, dishonest action. Syn.— 
 Labés, mácülà. 
 
 Sordidüs, 4, im. Dirty, filthy. | Syn.—Sordéns, squalens, foedatüs, 
 f&diis, immindis, türpís, spürcüs, óbsccenüs. Phr.—Squaldris 
 plénüs. Plénüs sordibüs. 
 
 Sórór, Oris. f. Sister. Ast égó que divum incédo régina, Jóvisqué 
 Et sórór ét conjüx. V. Syn.—Geérmàná, cónsors, sórórcülà. 
 Phr.—Gérmana jJóviís. Proles fratérna.  Poenítéat scéléris 
 Dánáüm szvasqué sórores. 
 
SORS 382 
 
 
 
 Sors, sortis. f. Chance, lot. Arma, Casibtis incértis et cca sorté 
 párarent. L. Syn.—Aléa, casüs, fors. Phr—Atidacém sdrsqué 
 Vénüsqué jüvant. Quóniam sors Omniá vérsat. Destiny, lot. 
 Syn.—Fatim. Result, issue. Syn—Evéntis, éxitüs, fatüm. 
 Lots. Syn.—Tábellá, sortitüs. Phr.—Stat düctis sdrtibtis 
 ürná. Cristasqué cémantés Excipiünt sorti. Condition, state. 
 Syn.—Conditió, státüs. Principal, sum. Syn—Stmma, cápüt. 
 
 Sortiór, iris, itüs sim, iri. To allot, to cast lots. Nec régna vini sor- 
 tiéré talis. H. Phr.—Sortés dücó, mittó. Sorté dari. Légid 
 sortitá périclüm. Et pred& dücéré sortem. Loca sorté légünt. 
 Sortiti rémds. To assign by lot. Syn.—Divídó, partior, dis- 
 tribüó. Phr.—Sorté dividó. To obtain by chance. Syn.—Ob- 
 tínéó, àsséquór, cónséquór, nànciscór.  Phr.—Mihí contingit. 
 Sorté háb&ó. ; 
 
 Sortito. adv. By chance. Syn.—Sorté, fato. 
 
 Sospés, itis. adj. Safe, sound, healthy. | Syn.—Sàlvüs, incólümis, 
 intégér, süpérstés, servatüs, illaesüs. Phr—Ndavis sospés ab 
 ignibüs. Post prülíá sdspés. 
 
 Spárgó, is, si, süm, éré. To scatter, to spread here and there. Jam 
 cornü pétát ét pédibüs qui spargit árénàm. V. Syn.—Dispergó, 
 fündó, diffündó, effündó, séró, mittó, jáctó, dissemínó, prdjicio. 
 Phr.—Séminá spargit hümo. To divide. Syn.—Dispérgó, dis- 
 jicié, dissípó. Fig.—T'o spread a rwmor. Syn.—Vülgó, pér- 
 vülgó, séró, disséminé, diffündó. To water. Syn.—Aspérgé, 
 conspérgó. To strew, to cover. Syn.—Stérnó, tégó, véstio. 
 
 Spátíosüs, á, im. Spacious, wide. Métàm spatiosd circüít Orbé. 
 O. Syn.—Amplüs, vàstüs, cápàx, ingens, làtüs, imménsüs, 
 ápértüs, pátülüs. Phr.—Late pátens. Paténtém in circüm éx- 
 tensüs. Ingéntis türbz: cápax lócüs. Great. Syn.—Ingéns, pró- 
 cérüs, altüs, màgnüs. Long. Syn.—Longüs, dittirnis. 
 
 Spátiüm, fi. n. Space, interval. Invida me spátio natürá cóercüit 
 arcto. O. Syn.—Intérvallim, discrimén. Phr.—Spatii dis- 
 crimina.  Porréctüs spatii lócüs. Ocilis spátium éménsiis. 
 Great extent, size. Syn.—Moles, procéritas. Space of time. 
 Syn.—Mórá, témpüs, intérvallim. Place for promenading. 
 Syn.—Ambülàcrüm, portícüs. 
 
 Spéciés, ei. f. Sight, aspect. Syn.—Visüs, aspécttis, spectacülüm. 
 Appearance. Syn.—Formá, figira, imagé. Decorum. Syn.— 
 Décór. Pretence, form, pretext. Syn.—Cólór, ümbrá, imagé, 
 nomén. Beauty. Syn.—Pülchritüdó, forma. Spectre, shade. 
 Syn.—Spéctrim, larva, símülacrüm. 
 
 
 
383 SPERNO 
 
 ASSUME PORE PLE AS EES SUE Eee See ee — ds ——————— 
 
 
 
 Spécimén, inis. n. Mark, proof, model. Syn—Exémplim, indiciüm, 
 nota, signüm, àrgümentüm. Ornament. Syn.—Insigné. 
 
 Spéciósé. adv. Elegantly. Syn.—Pülchre, vénüste, béné. 
 
 Spécidsiis, 4, im. Beautiful. Syn.—Pülchér, conspícüüs, spécta- 
 bilis, insignis. 
 
 Spéctabilis, is, €. Worthy of being seen. Ipsé süper cürrüm plácido 
 spéctabilis oré. O. Syn.—Spéctandiis, cónspícüüs, insignis, 
 conspiciendüs, spécidstis. Phr.—Mülto spéctabilis aüro. Püér 
 facié spectabilis. Spéctabilis héros. 
 
 Spéctácülüm, i. n. Sight, spectacle. Syn.—Visüs, àspéctüs, spéciés. 
 
 Spéctactila, orüm. n. Public games. Syn.—Lüdi. Phr.—Scénz 
 spectàcülá. Soólemnes pompz, lüdi. Nov mirácülá pompa. 
 Amphitheatre. Syn.—Amphithéatrüm, théatrüm. 
 
 Spéctat6r, Gris. m. Spectator. Syn.—Spéctans, testis, arbítér, sessór. 
 
 Spéct6, as, avi, atüm, aré. To look at. Spéctatüm véniiint, véníünt 
 spéctentür üt ipsae. O. Syn.—Aspectó, àspíció, considéró, cón- 
 templór, intü&ór, tü&ór, contüéór, observó, cérnó, vidéd. Phr.— 
 Ócülis spéctàré prótervis. Quidquid spéctatiir in circo. To turn 
 towards. Syn.—Véertór, convertór, obvertór, vergó. To prove. 
 Syn.—Próbó, expériór, zistímó, inspició, jüdicó, noscó, exploró. 
 
 Spéctrim, i. n. Spectre, shadow, phantom. Syn.—Símülacrüm, 
 lémüres, manés, imbr&, larvae. Phr.—Noctürnz, Ínànes imbrz. 
 Umbré nocté vólàntes. Nigra somniá. Cava süb imaginé formze. 
 
 Spéctla, à. f. Place of observation, top of a hill. Pr&céps aérii 
 spécülà de mentís in ündas Déférar. V. Syn.—Cülmén, àrx, 
 cácümén. : 
 
 Spécülór, àrís, atüs süm, ari. To observe, to consider. Abdita 
 frondé lévi densa spécülatür áb ülmo. O. Syn.—Spéctó, in- 
 tüéór, Observó, exploró, considéró, contémplór. Phr.—Tarri 
 spécülatür áb alta. Omném Accéssiim listrans. Tácitis dciilis 
 pérerrans. Hzc süpér é vallo prospectànt. Fig—To spy upon. 
 Syn.—Inspéctó, éxploró, observó. 
 
 Spécülüm, 1. n. Mirror. Elígát ét spécülüm consülát ànté süüm. 
 O. Phr.—Spécüli vitrüm, quér, splendór, nitér. Spécüli niti- 
 dissímüs Orbis. Crystallíná lamina. Nitido spléndóré córüscàns. 
 Formas reddens. In spécüló sólét Apparéré fígürá. 
 
 Spécüs, tis. m. f. & n. Deep cavern, trench. Syn.—Spélüncá, spé- 
 lzüm, antriini, cáverná. Phr.—Spelüncz récésstis, láítébrz, 
 cávüm, àmbitüs. 
 
 Spérnax, acis. adj. One who despises. Syn.—Contémptór, sprétór. 
 
 Spérnó, is, sprévi, sprétüm, éré. To despise. Syn.—Aspérnér, cón- 
 temnó, réjicid. | 
 
SPERO 384 
 
 Spéró, às, avi, atüm, àré. To hope. Grata süpérvéniet, qui nón 
 sperabitür hora. H. Syn.—Confidó, exspéctó. Phr.—Spém 
 cápió, cóncipió, hábéó. Spé dücór. Anímüm spés éxcitat. 
 Crédula méntém spés hábét. Spés mihi magna ést. In spém 
 vénió. Fallaci spém ponit in aüro. Spém fronté sérenát. Tam 
 spes àrrectae jüvénüm. To foresee, to expect. Syn.—Pravidéó, 
 tíméó, primétüó. 
 
 Spes, & f. Hope. Cura facit dübiüm, vel spes incertá fátigát. M. 
 Syn.—Exspéctatid, fidüciá, votá. Phr.—Fidücíá rerüm. ' Spes 
 incérta fütüri. Spés àltrix et cómes jüventz. Tolléns tedia 
 vitz. Inctisat spes &gra moras. Spémqué métümque inter dübii. 
 Alternànt spésqué timdrqué fidém. Spes àdditá éxcitat iràs. 
 Spés méa mixta métü. Spem do, àddó, àccendó, óstendó. Spe 
 impléo. Spém vanam, inaném cápió, fóvéó. Spe décipiór. Ani- 
 mum spés inànís hábét. Spé méndaci, inani dücór. Inànlá votá 
 fóvens. Spes abit, me désérit. Spés mihi vànà cádit, flüit. 
 Spem ádímó. 
 
 Spicülüm, i. n. Point. Hastarim trémülo quatiébat spicülá moti. 
 O. Syn.—Aciés, cüspís, mücró, ácümén. Dart, Syn.—Acüléüs, 
 cispis, áründó, jácülüm, ságittá, telüm. | Phr.— Tinctá véneno. 
 Lavàto lücídá ferro.  Adhüc sordéntia tabo.  Spicüli castris 
 Dénsa cádünt médiis. Spicülá dextra Torta vólant. 
 
 Spina, x. f. Thorn. Et rigét amissa spina rélictá rósà. O. Syn.— 
 Rübüs, séntés, vépres. 
 
 Spinetüm, i. n. Place where thorns or briars grow. Nine virides 
 étíam Occtltant spinéta lácertos. V. Syn.—Dtmétiim, rttbéttim. 
 Phr.—Spinosüs, dümosüs, spinis consítüs lócüs, ágér, camptis. 
 
 Spinostis, a, im. Thorny. Spinosi roscídá térga jügi. Prop. Syn.— 
 Spinifér, spinéüs, dümosüs.  Fig.—Irritating. Syn.—Aspér, 
 darts, ácütüs, szvüs. 
 
 Spira, &. f. Spiral line. Syn.—Gyrüs, sints, Orbis, nodüs, fléxts, 
 
 
 
 volamén. 
 
 Spiractilim, i. n. Breathing-place, vent. Syn.—Os, faticés, hiatus, 
 spiramentüm. , 
 
 Spiramén, inís. n. Opening. Syn.—Spiractlim, 6s, faüces, hiatus, 
 fóramén. 
 
 Spirítüs, ts. m. Breath. Syn.—Hialítüs, inhelítüs, flamén, flatus, 
 afflatás, aürá, Anima, spiramén, respiramén, spiramentüm. Phr. 
 Oris spirítüs. Vitalis aürá. Puri &théris haüstüs. Spirit of life. 
 Syn.—Anima, vita, ánímüs. Fig.—Soul. Syn.—Animá, mens, 
 ánímüs. Pride, haughtiness. Syn—Sipérbia, fastts. /nspira- 
 Hon. Syn.—Flatts, afflatüs. 
 
 
 
7 . 989 SPONTE 
 
 
 
 Spiro, às, avi, atüm, àré. To breathe. Syn.—&Aspiró, vivó. To 
 come forth (from the mouth or nose). Syn.—Exéé, erümpó, 
 ejíició. To exhale an odor. Syn.—Rédóléó, frágró. To favor. 
 See Faveo. 
 
 Spissó, às, avi, atüm, àré. To thicken. Syn.—Dénsó, cóndénsó, 
 cogó, agglóméró. 
 
 Spissus, 4, im. Thick, condensed. Né spiss& risüm tollànt impüné 
 córonz. H. Syn.—Spissatts, densüs, densatüs. Phr.—Spissó 
 viminé quali. Spissa ramis latréa. 
 
 Splendéó, és, ti, eré. Yo shine brightly, to be resplendent.  Syn.— 
 Respléndéó, lücéó, collücéó, rélücéó, nitéó, fülgéó, effülgéó, 
 rénidéó, fülgüró, scintilló. Phr.—Licém córüscam, fülgorem 
 do, émitt6, rádió. Splendoré, radiis rénidéó.  Rádíis ardéscd 
 lücís ét auro. Nova lax Ócülis effülsit. 
 
 Splendídüs, à, am. Brilliant, shining. At dómüs intérior regali 
 splendidá luxü. V. Syn.—Splendens, fülgens, filgidts, nitidts, 
 lücidüs, córüscüs, rütilüs, rütilàns, micans, ardens, nitens, ra- 
 díans. Phr.—Nitida lücé, nitido splendoré córüscans. Córüscoó 
 splendoré àrdens. Cortiscim lacém vibrans. Splendidüs ostro 
 crinis. Celebrated, famous. Syn.—Célébér, clarüs, praclarus, 
 illstris. Magnificent. Syn—Magnificts, süperbüs. 
 
 Splendór, oris. m. Splendor, brilliancy. Syn.—Lüx, nitdr, lümén, 
 fülgór, jübár, flamma, ignis, radii. Phr.—Spléndida lax. Splén- 
 didüs nitór. Licida flamma. Córüscüs splendór ápparét. Hünc 
 cápit argenti splendór. 
 
 Spólió, às, avi, àtüm, aré. To despoil, to rob. Addit équos et telà 
 quibüs spoliavérat hostem. V. Syn.—Exspólió, nado, denüdó, 
 exüó, diripió, rápió, predér. Phr.— Pars spóliant aras. 1llüm 
 vita spóliàvit Achilles. Pópülis spólíavérát ürbes.  Victüm 
 spoliaré parabat. Spoliatur lüminé terra. 
 
 Spolia, dram. n. Spoils. Syn.—Exüviz. Phr—Vict6 ex hosté ré- 
 late éexüvie. Béllorim exüvix. Spólíà ex hosté parta. Priedà 
 spoliisqué pótiti. Türnüs óvàt spólio. Spoliis aüctüs, ornàtis, 
 insignis. 
 
 Spondéó, és, spópondi, sponsüm, eré. To promise with assurance. 
 Spondéó digna tüis ingéntibis omniá coeptis. V. Syn.—Polli- 
 
 ' céór, prómittó. Phr.—Spondet fortüná sáluütem. 
 
 Sponsá, à. f. Spouse, affianced. Flebili sponse jüvénemqué raptüm 
 Plorát. H. Syn.—Deésponsà. Phr.—Déspónsá püellá. Nova 
 nüptá. Pacta virgo. 
 
 Sponsüs, i. m. Husband, affianced. Syn.—Vir, máritüs, conjüx. 
 
 Spónté (abl. of Spons, obsolete). f. Of one's own accord. Sponté sia 
 sandyx pascéntés véstiét agnos. V. Syn.—Ultro, libéntér, libens, 
 
SPRETOR 386 
 
 
 
 vólens, ipsé. Phr.—Própria sponté. Aequo, libenti animo. Non 
 invitüs, non cóàctüs. Vólens facilisqué. Nüllo cogenté créati. 
 Pér se dabat omnia tellüs. 
 
 Sprétér, Oris. m. One who despises. Syn.—Contémptór, spérnax. 
 
 Spümá, x. f. Foam. Phr.—Spüméüs liquér, hümór. _Spimans 
 aqua, ündá. Nivéüs salis liquér. Spümie salis. Maris aspérgo, 
 canitíes. 
 
 Spüméüs, 4, im. Foamy. Syn.—Spimans, spümífér, spümosüs. 
 Phr.—Spümis plénüs, albéns, pérfüsüs, spársüs, oblítüs. 
 
 Spümó, às, avi, àtüm, aré. To foam. Objéctz salsa spimant asper- 
 gíné caütes. V.  Syn.—Spümescó.  Phr.—Spümas  réjíció, 
 fündó, effündó, spargé, émittó, astüó. Spümá flüit. Spümàs 
 agit oré crüentas. Spümant frétá vérsa lácertis. Spümas salis 
 seré rüebànt. 
 
 Spüó, is, ti, ütüm, éré. To expectorate. Syn.—Exspüó, despüó, 
 scré6, éxscréo. 
 
 Spürcó, às, avi, atiim, aré. To defile. Syn.—Füdó, mácüló, vitió, 
 contàmínó, pollüó. 
 
 Spürcüs, 4, im. Defiled, unclean. Syn.—Immiindis, impürüs, ob- 
 sccenüs, fo&düs, squaléns, squalidiis, sordidüs. 1 
 
 Squaléo, es, ti, eré. To be roughened, to have scales. Syn.— 
 Intégór, contégór, ópériór. To be neglected, to be untilled. 
 Syn.—Sordéó, sórdéscó. Phr.—Süm incültüs, incomptüs. 
 
 Squalidis, a, aim. Neglected, dirty. Syn—Squaléns, sdrdidis. 
 Phr.—Squàloré sdrdidtis, fcedtis, atér. Sordida lüctü matér. 
 Squalida mors. Asi 
 
 Squalér, orís. m. Roughness. Syn.—Aspéritas. Neglect, disorder. 
 Syn.—Pédér, sordes, sítüs.  Phr.—Terribili squaloré jacét. 
 Darkness. Syn.—Horrór, ümbrá, caligó. 
 
 Squama, zx. Scale. Arréctis horret squamis ét sibilat oré. V. Phr.— 
 Squàmósüm tégmén. Squamdsa pellís. Pellis düritíes. Squa- 
 martim néxilis ordó, séries. 
 
 Squaméüs, 4, im. Covered with scales. Squaméá convolvéns süb- 
 lato péctoré tergá. V. Syn.—Squàmosüs, squamifér, squalens. 
 Phr.—Squamis vélantíbüs artis. That which has a rough skin. 
 Syn.—Scábér, scábiosüs, aspér. í 
 
 Stábilió, is, ivi, itüm, iré. To establish, to make firm. Syn.—Firmó, 
 confirmó, fülció, corrobóró, státüó, constitüó. 
 
 Stabilis, is, é. Firm. Qua mánéat stábili, cüm fügit illà pédé. O. 
 Syn.—Constans, firmüs, firmattis, sólídüs, immitabilis, immo- 
 bilis, immotüs, cértüs. 
 
 
 
387 STATUO 
 
 
 
 Stabilim, i. n. Stable. Cogéré jüssit Svés stábülis nümérümqué 
 réferri. O. Syn.—Séptüm, prasepé, (for horses) équilé, (for 
 cattle) bübilé, (for goats) hzdilé, (for sheep) ovilé, caula, 
 (for pigs) suilé, hárá, vólütabrüm. Phr—Stabili claüstrá, 
 septa, sépés,.téctá, hdspitiim. Pécórüm dómüs. Stábülis qualis 
 léó s¥vit Ópimis. Quis rapiat stábülis armentá réclisis. Stábülis 
 expelléré vàccas. In stábülá cogéré taüros. Claüsá ténént stá- 
 bülis armentá. The herd. Syn.—Armeéntüm, pécüs. ' 
 
 Stádíüm, ft. n. Stadium.  Syn.—Cürricülüm, spátíá. Phr.—Alphéüs 
 stádío notüs Olympíco. 
 
 Stagn6, as, avi, atüm, aré. To overflow. Syn.—Exünudó, effündó, 
 süperfündór, exspátiór, excürró. To be inundated. Syn.— 
 Ínündó, nàtó, mádéó. 
 
 Stagnüm, i. n. Marsh, stagnant water. Syn.—Lácüs, pálüs. Phr.— 
 Stagnans aqua. Stans ainda. Stagna pálüdis. Stagna jacéntis 
 aque. Stagna pétit pátülósqué lactis. Innabilis ündá. Himida 
 circüm stagna sdnant. 
 
 Stamén, inis.n. Thread of flax. Syn.—Filüm. Warp. Syn.—Filüm, 
 licia, sübtemén. 
 
 Státerá, x. f. Roman balance, scales. Syn.—Ljibri, triitina, lànx. 
 
 Státim. adv. Immediately. Syn.—Actitim, brévi, cité, cénféstim, 
 contíniüo, extemplo, ilicét, illíco, jamjam, m6x, Ocíüs, protiniis, 
 répénté, sübíto, própére, màátüre, mdméntd. Phr.—Néc mora. 
 Nulla, parva móra est. Néc longüm.  Haüd mórá. Dicto 
 cititis. Néc mültá móratüs. Vix 64 fatüs érát. Státim ac. As 
 soon as. Syn.—Simtil 4c, símül atqué, üt, übí. Phr.—UÜt pri- 
 müm fari pótüit. Vix édidérat cüm protinüs. 
 
 Státíó, onis. f. Delay. Syn.—Mórà. Military post. Syn.—Cüsto- 
 dia, excübíz. Harbor. Syn.—Portüs. 
 
 Státüi, x. f. Statue. Insanit vétérés státüàs Dámásippüs éméndo. 
 H. Syn.— Effigies, símülacrüm, signüm, spéciés, imagd. Phr.— 
 Aürüm, argentüm, lignüm scilptilé, scülptüm, spirans. Forma- 
 tum é mármóré signüm. Vivis cértàntiá vültíbüs xrá. Vivi dé 
 marm6ré vültüs. Effigies sax6 expressi. Vita ciréns. Stat 
 Jüpítér aüréüs. 
 
 Státüó, is, ür, ütümi, éré. To establish, to place. Ürbém pr&clàràm 
 státüi. V. Syn.—Ponó, lócó, cóllócó, constitüó, erígó, fündó, 
 &dificó. To stop. Syn.—Sistó. To establish, to prescribe. 
 Syn.—Ponó, impónó, constítüó, do, przscribó. To arrange. 
 Syn.—Dirímó, dijüdicó, componó. To determine. Syn.—De- 
 cérn6, constittd. 
 
STATUS 388 
 
 
 
 
 
 Státüs, tis. m. Position, attitude. Syn.— Pósitürá, pósitás, habitis. 
 State, condition,  Syn.—Conditió, fortüná, sors.  Phr.—Quo 
 res summa 16c6? 
 
 Stélla, x. f. Star. Nam néqué tünc stéllis ácies Sbtiisa vídetür. V. 
 Syn.—Astrüm, sidis. Phr.—Fixá pólo flamma. Spàrsá micant 
 stellarum lamina coelo. Clim volvit rápida vertiginé stellas. 
 
 Stemmá, átís. n. Garland or wreath placed upon the busts of ances- 
 tors, therefore title of nobility. Syn.—Nobilitas. Phr.—Gén- 
 tilé signüm. Prisc& maj6rim imaginés. Nobilé victricis stém- 
 má dómüs. Stémmaté materno felix. 
 
 Stercóró, às, avi, àtüm, aré. To fertilize. Phr.—Sáàtà fimo, stér- 
 córé tégó, Obdücó, ópérió, spared, répléó. Féciindat stercóré 
 terram. 
 
 Stérilis, is, €. Sterile, barren. Infelix lólíum ét stériles dómiínàn- 
 tür áveni. V. Syn.—Infécündüs, aridüs, aréndstis, difficilis, 
 tristis, iners, segnis, maltis, málignüs, mendax, fallax, jejünüs. 
 Phr.—Non fécündüs. Malé fecündüs. Invisüs ágér. "Tristé 
 sólüm, cültoré cárens. Stériles ad seminá térr&. Aégra sóló 
 maciés. Nüllas terrá früges párit. Campi cültoré cáréntes. 
 Sapé féfellít igér. '"Türpis síné graminé campüs. Primis ségé- 
 tes móríüntür in herbis. Fig.—Sterile, useless, vain. Syn.— 
 Vanis, inanis, cassüs, irritüs. 
 
 Stérnó, is, stravi, stratim, éré. To strex upon the ground. Mollit 
 hümüm fólíis natasqué süb zquóré virgas Sternit. V. Syn.— 
 Sübsternó, instérnd, extendó. To cover. See Tego. To over- 
 whelm. Syn.—Prosternó, affligó, dejíció, evertó, detürbó, pra- 
 cipitó, prorüó, éxcütió. Phr.—Hümi fündó. Pronüm stérnó. 
 Sólo effündó. Stravit hümi pronàm. 
 
 Stigma, átis. n. Mark, brand upon the forehead. Syn.—N6ta, sig- 
 nam. Phr.—Ínüstüm fronti. Signans vültüm. Frontém pérü- 
 rens. Rígido notatam, signatam stigmaté frontem. 
 
 Stlló, às, avi, atüm, aré. To trickle down, to distil. Flavaqué dé 
 viridi stillabant 1lícé mellà. V. Syn.—F 106, efflud, distill, sado. 
 Phr.—Gittatim cádó, flüó. Stillas mitts. Sanguinéis stillavit 
 roríbüs arbor. Stillabat Tyrio cómá roré. Fig. —See Insinuo. 
 
 Stimtil6, às, avi, atüm, àré. To urge, to spur on, to excite. Syn.— 
 Exstímüló, instímüló, fódiícó, lancinó, püngó, concitó, éxcitó. 
 Phr.—Stimülüm ádhibéó, addó, adjició. Urgét stímülis aürigá 
 crüentis. Parcé, püer, stimiilis, et fortitis ütéré loris. Acres 
 stímülos süb péctóré vertit. ' 
 
 Stimtilis, i. m. Goad, spur. Phr.—Stímüli ciispis, ácümén. Whip. 
 See Flagellum. Fig.—Encouragement. Syn.—Calcàár. Suffer- 
 ing, torment. Syn.—Criciatis, dólór, angór, vülnüs, ciira. 
 
 
 
389 : STRATUM 
 
 
 
 Stipés, itis. m. Trunk, and by extention tree. Consternünt terràm 
 concüssO stipité frondes. V. Syn.—Trüncüs, arbór. Phr.—No- 
 dis grávidüs. Propéranti falcé dólatüs. Sedücto stipité flamma 
 périt. Stick, club. Syn.—Südes, füstis. Fig—A fool. Syn.— 
 Stültüs, asints. 
 
 Stipó, às, avi, atüm, àré. To condense. Att cüm liquéntia mella 
 Stipant. V. See Denseo. To heap together. Syn.—Cümüló, 
 àccümüló, congéró. To surround. Syn.—Ambió, cingó, cir- 
 cümdó, circümstó, cómitór, séquór. 
 
 Stipülá, 2. f. Straw. Atqué lévém stiptlam crépitantibüs üréré 
 flammis. V. Syn.—Cülmüs, cálámüs, páléá, stramén. Phr.— 
 Stipüla crépitavit inani Ignis inérs. 
 
 Stirpitüs. adv. Down to the roots. Syn.—Radicitüs, pénitts. Phr.— 
 A stirpé, à radicé. Cüm stirpíbüs imis. 
 
 Stirps, irpís. m. & f. Root. Immo de stirpé récisum. V. Syn.— 
 Radix. Phr.—A stirpé, à stirpíbüs. Race. Syn.—Génüs. 
 
 Sto, stàs, stéti, státam, aré. To stand. Et cornü düctüs stabat sácér 
 hircüs ad aram. V. Syn.—Sistó. To exist. Syn.—Manéo, per- 
 mánéó, düró, vigéó, vivo. To stop. Syn.—Sistó, sübsistó, 
 résistó, cOnsist6, mánéó, mórór, commórór. Phr.—Quz finis 
 standi? Aciés stétit ordiné certo. Stat vi térrá sáa. To be calm, 
 immovable. Syn.—Quíescó, torpéó, siléó. To stand firmly. 
 Syn.—Obsist6, résistó, cónsistó. 
 
 Stragés, is. f. Ruin, disaster. Dabit illé rüinam Arbóribüs strà- 
 gemqué satis. V. Syn.—Riüiná, casts, excídíüm, éxiliim. De- 
 feat. Syn.—Clàdes. Slaughter. Syn.—Cédés, Occisió. 
 
 Stragülüm, i. n. Coverlet, counterpane. Syn.—Gaüsápé, péristroma, 
 vestis, palliiim, vélamén. 
 
 Stramén, inis. n. Bed of straw, or leaves. Hic jüvénem agresti 
 süblimem in stramíné ponünt. V. Syn.—Stiptla, paléa, folia, 
 frondes, hérb#. Phr.—Mixtá cüm fólíis prebuit herbá tórüm. 
 Stratis porrexít in herbis. Páléa porrectüs in horna. 
 
 Strangüló, as, avi, atüm, aré. To choke, to throttle. Et tia sic Sty- 
 gitis strangülét Gra líquór. O. Syn.—Süffocó, prafocó, elidó. 
 Phr.—Faücés, collüm, güttür, prémó, constringó. Animam 
 láquéo claüudó, süffocó, obstrüó. Collo láquéüm àptó. Güttürá 
 elisá prémó. Aptabat pallénti vincülá collo. Fig—To press. 
 Syn.—Arctó, cónstringó. 
 
 Stratüm, i. n. Bed. Syn.—Léctüs, cübilé, thálámüs. Covering. 
 Syn.—Stragülüm. (Im the plural) Street. Syn.—vVia, itér. 
 Phr.—Stratim itér. Via strata, münitá, saxéA. 
 

 
 STRENUUS 390 
 
 
 
 Strenüüs, 4, im. Strenuous, active. Syn.—Gnavis, impigér, àcér, 
 ülácér, promptis, cítüs, diligens, indüstríüs. 
 
 Strépitó, às, Avi, atüm, àr&. To resound. Syn.—Obstrépó, mürmüró, 
 sond, résónó. Phr.—Mürmürá miscéré. Raücüm dáré mürmür. 
 Téctá frémünt. Raüco strépüérünt cornüá càntü. Tot paribis 
 strépéret clypéis. 
 
 Strépítüs, iis. m. Noise, tumult. Fit strépitis téctis, vocemqué pér 
 ampli vólütànt Atria. V. Syn.—Muürmür, sónüs, sónitüs, 
 tümültüs, stridór. Phr.—Horrisónos Bóréz strépitüs. Néc 
 vànos horrét strépitis. Magno pülsá domis strépitü. 
 
 Strictim. adv. Briefly, in passing. Syn.—Brévitér, Óbitér, süm- 
 matim. 
 
 Stridéó, és, i, eré. To make a sharp noise. Syn.—Strépó, strépító, 
 crépitó, frémó. Phr.—Stridorém do, ciéd, tolló, attolló. Stri- 
 dent hastilibüs aurae. Füsüm stridét in igné mérüm. Préssdque 
 diü stridéré mólari. Stridet süb pectóré vülnüs. 
 
 Stridór, oris. m. Piercing, sharp noise. Ecce inimicis, átrox, màgno 
 stridoré pér aüràs Inséquitür. V. Syn.—Strépitüs, sónitüs, 
 mürmür, sibílüs, sibilà. Phr.—Frémit ündiqué stridór Horri- 
 bilis. Tüm válidas stridoré fóres. Magnis ácüünt stridoribüs 
 iras. 
 
 Stridülüs, 4, im. That which makes a creaking or sharp sound. 
 Stridülá Saürómátes plaistra bübülcüs agit. O. Syn —Stridéns, 
 crépitans, sónórüs, argütüs. Phr.—Tráhünt stridéntia plaüstrá. 
 Fax lácrimoso stridülá fimo. 
 
 Stringó, is, strinxi, strictum, éré. To bind, to press together. Syn.— 
 Constringó, àstringó, lígó, vincíó, prémó, comprimó, cóarctó. 
 To draw forth. Syn.—Distringó, edücó, nüdó. To wound 
 slightly. Syn.—Peérstringó, ladó, tangó. To gather. Syn.— 
 Caàrpó, décerpó, légó, collígó. 
 
 Strix, igis. f. The owl. (See Appendix under list of Birds.) 
 
 Stróphá, x. f. Part of the chorus. Syn.—Stróphe. Ruse, deceit. 
 Syn.—Artés, dólüs, fallacia, méndàciíüm. 
 
 Strües, is. f. Heap, pile. Syn—Congériés, cümülüs, aggér, ácervüs. 
 
 Strüó, Is, üxi, üctüm, éré. To heap together, to pile up, to accumu- 
 late. Altáqué congéstós strüxisse ad sidérá montés. O. Syn.— 
 Exstrüó, congéró, ácérvó, cümüló, aggéró. To construct. Syn.— 
 Constrüó, exstrüó, zdificó.. To prepare. Syn.—Páró, appáró, 
 instrüó. To meditate. Syn.—Instrüó, páró, méditór, compáró, 
 moliór. 
 
 Stüdéó, es, ti, eré. To desire, to be inclined towards. Qui stüdét 
 optàtàm cürsü céntingéré metam. H. Syn.—Pétó, appétó, cü- 
 
 
 
391 SUADEO 
 
 ——— P 
 
 
 
 pid, ardéó, incümbó, exposcó, Exdptd. To study. Syn.—Discó. 
 Phr.—Stidiis, àrtibüs vácó, indülgéó, incümbó. Misis sérvió. 
 Stüdiá, artes cóló, discó. Mentem sttidiis cóló. Piériis invigi- 
 laré chóris. Detínéo stüdíis animim. Stidiis fréna rémittéré. 
 
 Stüdiose. adv. Carefully, zealously.  Syn.—Stüdio, gnavitér, dili- 
 gentér, stréntié, attente, àccüràáte, sollícite, àssidüe, Acritér, 
 enixe, sedülo, ctipidé, ámantér. 
 
 Stüdiosüs, 4, im. Desirous. Syn.—Amans, cüpidüs. Favorable. 
 Syn.—Fávens. Studious. Phr.—Stüdíis addictüs,  déditüs. 
 Stüdiorüm, artíüm, artis cültór, ámàns. Florens stüdiis. 
 
 Stüdiüm, ii. n. Desire, inclination. Syn.—Cüpidó, vólüntàs. Work. 
 Syn.—Lábór. Passion. Syn.—Amór. Zeal. Syn.—Sedülitas, 
 cura. Care. Syn.—Cuürá. 
 
 Stulté. adv. Foolishly. Syn.—Inépté, stdlidé, fátüe, insipientér. 
 
 Staltitia, x. f. Folly. Syn.—Insania, améntia, déméntia, vécdrdia, 
 vésania. Phr.—Mens stültá, stólídá. Stültà pectórá. Mala mens 
 fürorqué vécórs. 
 
 Stültüs, a, im. Foolish. Syn.—Stólidüs, inéptiis, insipiens, insülsüs, 
 stüpidüs, fátüüs, amens, déméns, délirüs, insanüs, málésanüs, 
 bardts, plümbéüs, hébés. Phr.—Méntis, rátionis, consilii indps, 
 caréns. Obtüsüm ingéníüm. Non sanz mentis. Hébéti péctóré, 
 Delira ménté. Cui dbtiisa pectórá. Qu mentem insania mütát? 
 
 Stüpéfió, is, factüs süm, fiéri. To be astonished.  Syn.—Stüpéó, 
 stüpescó, obstüpescó. 
 
 .Stüpéó, es, ui, éré. To be immovable. Syn.—Sto, torpéó. To be 
 amazed, to wonder at. Syn.—Obstüpescó, obstüpéfió, mirór, 
 admirór, híó. Phr.—Stüpéfactüs, attónítüs mánéó, haréó.: Stü- 
 pét inscia türbá. Prodiígiüm mirata nóvüm. Hic stüpét attoni- 
 tüs rostris. Obstüpüeré siléntés. 
 
 Stüpidüs, 4, im. Astonished, amazed. Syn.—Stüpéfactüs, stüpens. 
 Stupid. Syn.—Bardis, hébés, stólídüs. 
 
 Stüpór, oris. m. Languor, torpor. Syn.—Tlorpór. Amazement, 
 fright. Syn.—Térrór, pávór, formidó, métüs. Stupidity. Syn.— 
 Stültitiá. 
 
 Stürnüs, i. m. 4 starling. (See Appendix under list of Birds.) 
 
 Stylüs, i. m. Point. Syn.—Acümén, cispis. Stylus, instrument for 
 writing. Syn.—Gráphíüm, cálámüs, íründó, penná. Fig.— 
 Manner of writing, style. Syn—Dicéndi, scribendi génüs, 
 cólór, forma, módüs, rátió. 
 
 Suadéó, es, si, sum, eré, To counsel, to advise. Nox ét Amor vinüm- 
 qué nihil.mddérabilé suadent. O. Syn.—Hortór, indücó, incító, 
 impelló, invitó. -Phr.—A üctór süm. Quid fáciam suade?^ An 
 
SUASOR 392 
 
 
 
 méliüs quid habés suadéré. Néfas suasit égéstas. SOmnGds nox 
 hümiídá suadét. 
 
 Suasor, orls. m. One who counsels, an adviser. Syn.—Aüctór, hor- 
 tàtór, impülsór. 
 
 Suavis, is, 6. Sweet to the taste. Syn—Dilcis. Sweet-smelling. 
 Syn.—Dilcis, fragrans, ódorüs. Fig. —Sweet, agreeable. Syn.— 
 Dülcis, blandis, ámünüs, gratis, àcceptüs, jücündüs, litüs, 
 bénignis. . 
 
 Suavitér. adv. Sweetly. Syn.—Suavé, dülcé. 
 
 Süb. prep. Under. Syn.—Sübtér. Within. Syn.—Sübtér, in, intra. 
 In the neighborhood of. Syn.—Circà, circitér. 
 
 Sübdó, is, didi, dítüm, éré. To place under. Syn.—Sübjició, süp- 
 pond. To substitute. Syn.—Süffició, süpponó, sübstitüó. 
 
 Sübdólüs, 4, im. Deceitful. Syn.—Astütüs, dólosüs, callidüs, fal- 
 làx, váfér. 
 
 Sübdücó, is, düxi, düctüm, éré. To draw out. Syn.—Sübtráhó, 
 aüféró, tolló, rémóvéó. To get rid of. Syn.—Sübtráhó, éripio, 
 démó, ádimó, tolló. | 
 
 'Sübéó, is, ivi & ii, itam, iré. To go underneath. Syn.—Sübjiciór, 
 süccédó. To enter. Syn.—Ingrédiór, intró, pénétró, pérméo, 
 pérvàdó. To approach. Syn.—Adéó, àccedó, própinquó. To 
 creep on one unawares, to approach insensibly. Syn.—Obrépo, 
 àdrepó, insinüó. To undertake. Syn.—Aggrédiór, Óbéó, süs- 
 cipió. To suffer. Syn.—Féró, tóléró, pátiór. 
 
 Sübigó, is, égi, àctüm, éré. To push forward, to direct. Ipsé rátem 
 conto sübigit. V. Syn.—Agó, impelló. To turn the soil, to 
 labor. Syn.—Vertó, invértó, vérsó, éxércéd. To subdue. 
 Syn.—Vincó, dómó, sübjíció. To force. Syn.—Cogó. 
 
 Sübito. adv. Suddenly. Syn.—Státim, répénté, brévi. See Statum, 
 Brevi. i | 
 
 Sübjició, Is, jéci, jéctüm, éré. To place beneath. Raméa costis Süb- 
 jiciint fragménta. V. Syn.—Sübdó, süpponó, sübstérnó, 
 sübíció. Fig.—T'o subdue. Syn.—Sübdó, sübigó, dómó, frénó, 
 sübmittó, debelló. To present. Syn.—Objició, exponó. To fur- 
 nish, to suggest. Syn.—Süggéró, afféró, prabéó. 
 
 Süblévó, 4s, Avi, atüm, àré. To raise up. Ciinctantés sdcids, ét 
 terrà süblévát ipsüm. V. Syn.—Lévó, erigó. Fig.—To help. 
 Syn.—]üvó, adjüvó. 
 
 Süblimé. adv. On high. Syn.—Alte, sürsüm. Phr.—In süblimé, in 
 altam. 
 
 Süblimis, is, é. High, elevated. ipsa Páphon süblimis ibit. V. 
 Syn.—Altüs, excélsüs, érectüs. Fig—Sublime, lofty, noble. 
 Syn.—Altüs, éxcélsiis, sümmüs, grandis, elatüs. 
 
 
 
 siii ilo o cn 
 
393 SUBTERLABOR 
 
 
 
 Sübmérgó, is, si, sim, éré. To submerge. lpsos pótüit sibmérgéré 
 ponto. V. Syn.—Mergó, démérgó, immérgd. See Mergo. 
 Sübmissé. adv. Submissively, humbly. Syn.—Süpplícitér, démissé. 
 Sübmittó, is, misi, missum, éré. To place beneath. Syn.—Sübdó, 
 sübjíció, süpponó. To lower. Syn.—Deémittó. To furnish. 
 Syn.—Ministró, süffíció, fündó, prabéó. Fig—To submit. 
 
 Syn.—Sübjíció, sübdó. 
 
 Sübmóvéó, es, móvi, motüm, eré. To drive away. Atdiit, et si 
 quem téllis éxtréma réfüso Sübmóvét Océáno. V. Syn.— 
 Rémóvéó, amóvéó, dépelló, arcéó. 
 
 Sübornó, às, avi, atam, àré. To deceive by flattery. Syn.—Instrüó, 
 páró. To swear falsely. Syn.—Corrümpó, sollicitó. 
 
 Sübrépó, is, si, tim, éré. To drag oneself along, to creep along 
 stealthily. Jam sübrépiít inérs tas néc amaré décébit. Tib. 
 Syn.—Irrépé, obrepó, süblabór, 1llabór, insinüó. 
 
 Sübridéó, es, si, süm, éré. To smile upon. Syn.—Arridéó, ridéó. 
 Phr.—Limis sübrisít ócellis. Sübrisit mollé püellá. Sübrisi 
 módice léviqué nütü. 
 
 Subripi6, is, ti, éptüm, éré. To make away with, to bear away. 
 Syn.—Rápió, fürór, sübdücó. To conceal. Syn.—Tégó. 
 Sübscribó, is, psi, ptüm, éré. To sign, to subscribe. Syn.—Süb- 
 signó. To favor. Syn.—Annüó, concédó, Asséntidr, próbó, 
 
 compróbó, appróbó. 
 
 Sübsidiüm. fi. n. Aid, assistance. Sübsidio Trojz ter denis navibts 
 ibat. V. Syn.—Aüxilíüm, jüvamén, süppétía. Reserve corps. 
 Syn.—Przsídíüm. 
 
 Sübsidó, is, sedi, sessüm, éré. To subside. Syn.—Désidó, considó, 
 
 . Sidó. Fig.—T'o grow calm. Syn.—Quiésc6, pond. 
 
 Sübsistó, is, titi, titim, éré. To stop, to halt. Tácita réflüens ita 
 substitit ünda Tibris. V. Syn.—Sist6, consistó, résistó, std. 
 Sübstérnó, is, stravi, stratüm, éré. To extend, to place beneath. 
 
 * | Syn.—Süpponó, sübjíció, stérnd. 
 
 Sübstítüó, is, ai, itiim, éré. To place under. Syn.—Sübjíció, ob- 
 jíció, sapponó. To substitute. Syn.—Sübdó, süpponó, süffíció. 
 
 Sübsüm, és, füi, essi. To be near, to be present. Syn.—Adsüm, 
 süccürró, Obvérsor. 
 
 Sübterfügió, is, fügi, Itüm, éré. To avoid. Syn.—Vitó, evitó, de- 
 clinó, détréctó, fügió, effügió. 
 
 Sübterlabór, éris, pstis sim, i. To flow under. Syn.—Süblabór, 
 sübterflüó, sübterméó. 
 
SUBTEXO 394 
 
 
 
 Sübtexó, is, ti, xtüm, éré. To weave. Syn.—Intéx6, sübnéctó, 
 innectó, jüngó. To cover. Syn.—Ópérió, tégó, obdücó, veló, 
 condo, àbscondó. To place before. Syn.—Obdücó, indücó. 
 
 subtilis, is, é. Subtile, delicate, minute. | Syn.—Ténüis, gracilis, 
 minütüs. Fine, ingenious. Syn.—Acér, ácütüs, sagax, callídüs, 
 solers. 
 
 Sabtilitér. adv. Skilfully, ingeniously. Syn.—Acuté, solertér, cal- 
 lide. 
 
 Sübtráhó, is, traxi, tractüm, éré. To take away from.  Sübtráhitür 
 présso mollis aréna pédé. Syn.—Sübdücó, sübripió, rapid, 
 eripió, aüféró. 
 
 Sübürbanüs, a, im. Close to a city, suburban. Phr.—Urbi vicinüs, 
 propior. Dweller in the suburbs. Syn.—Sümmüniànüs. Phr.— 
 Sübürbàni dans mihi münüs idém. 
 
 Süccedó, is, cessi, cessüm, éré. To go under, to enter. Nostris süc- 
 cédé pénàtibüs, hospés. V. Syn.—Sübéó, ingrédiór. To ap- 
 proach. Syn.—Accédé, sübéó. To succeed, to take the place of. 
 Syn.—Excipió, sübéó, süffíciór, sübstitüór. 
 
 Süccéssüs, tis. m. Success. Syn.—Exitüs, événtiis, eventá (n. pl.). 
 Phr.—Faüstá, prospéra sórs, fortüná. Sécündüs, fortünatüs 
 castis, exitüs. Faüstá rerüm événtá. Süccéssüque acridr ipso. 
 Süccessü cadis Ovans. 
 
 Süccídüüs, 4, iam. That which falls easily. Syn.—Labans, titibans, 
 cadéns. 
 
 Siccrésc6, is, crevi, cretüm, éré. T'o increase. Syn.—Créscé, aü- 
 géór. 
 
 Süccümbó, is, ctibiti, cübitüm, éré. To fall beneath. Victa potest 
 flexo süccübüissé génü. O. Syn.—Siiccidd, cádó, procídó. To 
 yield to. Syn.—Cedó, vincór, frangór. Phr.—Süccümbéré nés- 
 cia sómno Lüminà. Virtütém tirbe süccümbéré vidit. Siic- 
 cümbéré fatis. 
 
 Süccütió, is, cüssi, cüssüm, éré. To shake. Syn.—Coóncütió, quàtió, 
 
 EM 
 quass6. v 
 
 Stidés, is. f. Stake, sharpened piece of wood. Syn.—Trincis, 
 palüs, stipés. 
 
 Südó, às, avi, atüm, àré. To sweat. Multa tülit fecitqué püer, süda- 
 vit ét alsit. H. Phr.—Südorém fündó, mittó. Südoré mànó, 
 mádéó, flüó. Südór it, manat, fluit. Südór flüit per mémbra, 
 pér àrtüs, corpóré toto. Salszqué flüünt de cdrporé güttz. 
 Gélidüs toto manabat corpóré suüdór. Flüit toto dé corpóré 
 südór. Püer südavit in armis. Fig.—7' o0 be moist. Syn.— 
 
 
 
395 SUM 
 
 
 
 Stilló, mand, mádéó. To distil from.  Syn.—Stlló, fündó. To. 
 bear a heavy burden, labor. Syn.—Désüdó, éxsüdó, pérféró, 
 tóléró. 
 
 Südór, oris. m. Sweat. Phr.—Südoris hümór, güttz, ros, látex. 
 Sudattis hümór. Flüens dé corpóré toto. Vidét Exhaiistds sü- 
 doríbüs artüs. Fig—Work. Syn.—LáAbór, ópüs. 
 
 Süfféró, fers, ferré. To sustain, to bear. Cüstodes süfferré valént. 
 V. Syn.—Süstinéó, féró, perféró, pátiór. 
 
 Süffíció, is, feci, fectüm, éré. To be able. Syn.—Valéd, póssüm. 
 Phr.—Sátis stim. Sát est. Abünde est. To present oneself, to 
 offer oneself. Syn.—Süccürró, oóccürró, süppétó. To furnish. 
 Syn.—Prbé6, süppéditó, ministró, süggéró, afféró. To sub- 
 stitute.  Syn.—Sübstitüó. 
 
 Süffocó, às, avi, atüm, aré. To suffocate, to stifle. Süffocent ani- 
 mam dirá véneni stam. O. Syn.—Prifocó, elidó, strangüló, 
 angó. Phr.—Animam  intérclüdó. Préssis elidéré  faticibis. 
 Silva prémit faücés. 
 
 Süffragiüm, fi. n. Vote, suffrage. Non égó véntdse plebis süffragiá 
 venór. H. Phr.—Süffragiüm férré, agéré. Inire in campüm. 
 Süffündó, is, füdi, füsüm, éré. To spread out. Et tépido süffündit 
 lamina roré. O. Syn.—Infündó, péerfündó, inspérgé, spàrgó, 
 
 aspérgó, irroró. To cover. Syn.—Tégó, dpérid, abscondó. 
 
 Süggéró, is, gessi, gestüm, éré. To carry, place beneath. Syn— 
 Sübjícíó, süpponó, sübdó. To furnish. Syn.—Prabéó, minis- 
 tró, süppéditó, süffíció. To substitute.  Syn.—Sübjíció, süb- 
 stítüó. 
 
 Süggestüm, i. n. Elevation, height, mound. Syn.—Apéx, fastigiüm. 
 
 Sülcó, às, avi, atüm, aré. To plow. Préssó voméré sülcát hümüm. 
 O. Syn.—Proóscindó. Phr.—Sülcos infindó, imprímó, infigó, 
 inscribó. ‘Télliirém ténüi siispéndéré sülco. Sülcum imprésso 
 pátéfecít áratro. Fig.—Sülcat maria alta carina. Sülcaré cütem 
 rügis. 
 
 Sülcüs, i.m. Furrow. Hérbaqué que látüit céréalibtis obrütá sulcis. 
 O. Syn. Phr.—Sülcei cülminá, aggéres. Vóméré düctás. Cüm 
 sülcós aéquànt sata. Plantàs depósüit sülcis. Lócüm cónclü- 
 déré sülco. Scar. Syn.—Cicátrix. 
 
 Sülphür, tris. n. Sulphur. Phr.—Sülphüriís ignis, ódór, aurá. Sül- 
 phüréá vis. Carüléi püro de sülphüré fami. Match. Syn.— 
 Sülphüratüm. 
 
 Sam, és, für, éssé. To be. Quo pülchriór altér Non füit Aenéádüm. 
 V. Syn.—Exsistó, éxstó, vivó. To dwell. Syn.—Hábitó, degó, 
 mánéó, mórór, vérsór. 
 
SUMMATIM 396 
 
 
 
 
 
 Sümmatim. adv. On the whole, to be brief. Syn.—Lévitér, óbitér, 
 strictim. 
 
 Sümmiüs, 4, am. The highest, the top. Hi sümmo in flüctü pendent. 
 V. Syn.—Altissímüs, süblimis, süprémüs. Phr.—Imis pérmis- 
 cét summa. Sümmé déüm réctór. The last. Syn.—UÜltimüs, 
 postrémtis, novissimtis. Great, glorious. Syn.—Nobilis, incly- 
 tis, égrégitis, décorüs, pülchér, clarüs. 
 
 Sümó, is, sumpsi, sümptüm, éré. To take. Sümérét agrestem pósito 
 diadématé falcem. J. Syn.—Assümó, cápió, préhénd6, accipié. 
 Phr.—Sümére áquam e flüvío. Paülatim süméré formam. To 
 assume, to don. Syn.—Cápió, assümó, indüó. To use, to em- 
 ploy. Syn.—Insümó, impendó, ádhibéó. To undertake. Syn.— 
 Süscipió, ingrédiór, in&ó. 
 
 Sümptüose. adv. Magnificently, sumptuously. Syn.—Laüte, mag- 
 nificé, spléndidé, süperbe. 
 
 Sümptüosüs, 4, im. Sumptuous, splendid. Syn.—Prétiosüs, divés, 
 mágnifícüs, spléndidis, süpérbüs. 
 
 Sümptüs, is. m. Expense. Syn.—Impénsá, impéndiim. Phr.—Ex 
 ré sumptüs prabetür ávita. Sümptüm instiméré, facéré. Sümp- 
 tüm éxércéré. 
 
 Süpér. prep. Above, upon. Syn.— Süpra, in. In regard to. Syn.— 
 De. Because of. Syn.—Proóptér, ób. Beyond (with acc.). 
 Syn.—Ultra. 
 
 Süpératór, Gris. m. Conqueror. Syn.—Dómitór, victór, debellatór. 
 
 Stpérbé. adv. Proudly, haughtily. Syn.—Elate, arrógantér. Luxu- 
 riously. Syn.—Laüte, splendide, magnificé. 
 
 Stipérbia, z. f. Pride. Non éá vis ánimo, néc tanta siipérbia victis. 
 V. Syn.—Fàstüs, inimi (Orüm), spiritts, fidüciá, arrógantiá, 
 fastidia (Gram). Phr.—Süpérbüs, véentosüs tümór. Vésania 
 fastüs. Mentis elatze tümór. Timid fastidia mentis. Fréni, 
 veri impátiens. Dominz fastidíá Rome. Spiritüs magnos fügé. 
 
 Süpérbió, is, ivi & ii, iré. To be proud. Ut nostris timéfacta süpér- 
 biat Umbria libris. Prop. Syn.—Efférór, gloriór, insóléscó, 
 tüméó, intiméd, türgéó. Phr—Anim6, ánimis efférór. Fastü 
 péctórá, cordá tüment. Dotés dsténtaré stias. Eximiüm jactaré 
 génüs. Verbis immódicis, süpérbis sé éxtdlléré. Cipüt cls 
 effert, erigit. Vana tümentes. 
 
 Süpérbüs, 4, im. Proud, haughty. Achillé& fàstüs jüvéneémqué 
 süpéerbüm (tulimus). "V.  Syn.—ÀArrógàns, élattis, férdx, 
 tümens, insdléns, fastosüs, süblimís. Phr.—Inani fastü timéns. 
 Vàno tümídüs precdrdia fastü. Animis elatüs süpérbis. Quem 
 stipérbia déméns inflát. Türgidá cordí géréns. Elata fronté 
 
 
 
 
 
 
 
397 SUPERVACUUS 
 
 
 
 
 
 -supérbiis. Fasti türgidüs alts. Nímiüm gaidéns pópülàribüs 
 aüris. Fortüna dülci ebriíüs. Disdainful. Syn.—Fastidiosüs, 
 contemptór, spérnax. Cruel, tyrannical. Syn.—Crüdelis, ini- 
 quis, tyrannüs. Glorious. Syn.—Pilchér, gléridstis, nobilis, 
 décorüs, egrégiüs, clarüs. Rich, magnificent. Syn.—Spléndidis, 
 magnificis, laütüs, divés, ópülentüs, régalis. 
 
 Süperciliam, ii. n. Eye-brow. Fig—Severity, .gravity. Syn.— 
 Séveritas, tétricitas, gravitas, aspéritas, tristitia, dürities. Phr.— 
 Vültüs séverüs, gravis. Rigidi vültüs. Düris torvá süpérciliis. 
 Démé süpércilio nübem. Will, authority. Syn.—Nütüs, impé- 
 riüm, vólüntas. 
 
 Süpéréminéó, es, ii, eré. To surpass, to be above. Victorqué viros 
 süpéréminét omnés. V. Syn.—Süpéró, éexsüpéró. Phr.—Cápüt 
 tolló, attolló. Sed cünctis altiór ibát. Nitét süpér altiór omnes. 
 
 Süpéri, orüm. m. Gods, dwellers of heaven. Syn.—Dii, Di, divi, 
 cclicóla, ccelités, nümíná. Phr.—Réx süpérorüm. Par süpéris. 
 Süpéros précari. Plébs süpérüm. 
 
 Süpérimponó, is, dstii, Ósítüm, éré. To place above. Syn.—Süper- 
 pono, süpérinjició, süperjáció, süpéringéró. 
 
 Süpérnüs, á, im. Celestial, divine. Syn.—Süpérüs, divinüs, c&léstis. 
 
 Süpéró, às, avi, àtüm, àré. To pass over. Syn—Transcéndé, trà- 
 
 . Jíció, süpergrédiór, praitervéhór. To surpass. Syn.—Exsüpéró, 
 prastó, vincó, excelló, przecelló, praé&ó, prievertó, pragrédiór, 
 antécéll6. Phr.—Süm prastántiór. To conquer. Syn.—Vincó. 
 To abound in. Syn.—Abündó, rédündó, lüxürió. To survive. 
 Syn.—Süpérsüm, existó. 
 
 Süpérsédéó, es, sedi, eré. To desist, to cease. "Syn.— Céssó, désisté, 
 abstínéó, Omittd, przctéréó. 
 
 Süperstés, itis. adj. Safe, sound, surviving. Syn.—Saàlvüs, sospés, 
 incólümis. 
 
 Supérstitio, onls. f. Superstition. Phr.—Vàná, inanis, falsá rél- 
 lígió. Vani ritüs. Stültz relligionis ámór. Credülà cordà fáti- 
 gans. Sibi qui variis finxit simülacrá figüris. 
 
 Süpérsüm, és, süperfüi, éssé. To come forth from. Syn—Exsté, 
 éxsist6, emínéó. To remain. Syn.—Süpéró, réstó, éxstó, mánéó. 
 Phr.—Süm rélíquüs. Namqué süper tibi érünt. To survive. 
 -Syn.—Süpéró. To be in abundance. Syn.—Abündó, süpéró, 
 lüxürió, afflüó. 
 
 Süpérüs, 4, im. From on high. Syn.—Süpérnüs. Heavenly. Syn.— 
 Aéthéréts, calestis. 
 
 Süpérvácüüs, 4, im. Superfluous, redundant. Syn.—Süpérvácanéüs, 
 vànüs, inanis, Inütilís. 
 
 
 
SUPINUS 398 
 
 Siipinis, à, aim. Turned over, prostrate.  Syn.—Süpinàtüs, réstipi- 
 nus, réstipinatts, stratüs, prostratüs, réciimbéns. Bent over. 
 Syn.—Pronis. Sloping. Syn.—Declivis, proclivis, acclivis, cli- 
 vosiis. Indolent. Syn.—Mollís, ségnis, ignavüs, iners. Back- 
 wards, going back. Syn.—Réflüüs, réflüens, récürrens. 
 
 Süppéditó, às, avi, atüm, aré. To furnish. Syn—Ministré, prabéó, 
 süffició, suggéró, do. To be sufficient, to be in abundance. 
 Syn.—Süffició, süppétó. 
 
 Süppétó, is, éré. To be present. Syn.—Adsüm. To suffice. Syn.— 
 Süffíció, süppéditó, siüpérsüm. Phr.—Sátís stim. Süppétit mihi 
 lücrüm. 
 
 Suppléó, es, evi, etüm, eré. To complete. Syn—Adimpléé, cóm- 
 pléó. To repare. Syn.—Répáró, résarció. 
 
 Süpplex, icis. adj. Suppliant. llle hümilis süpplexque ócülos déx- 
 tramqué précantém Protendens. V. Syn.—Sübmissüs, abjectüs, 
 prostrattis, jácens, orans, rogans. Phr.—Similis précanti, Tü 
 mtinéra siippléx Téndé, péténs pacém. 
 
 Süpplicitér. adv. Suppliantly. Syn.—Abjécté, démisse. Phr.—Süp- 
 plicé vocé, süpplicíbüs vócíbüs. Aram süpplíciter vénérans. 
 sSüpplicíüm, ii. n. Prayer. Syn.—Préces. Punishment. Syn.— 
 Crücíatüs, poená, torméntim.  Phr.—Génüs misérabilé piená. 
 Scélérüm vindex. P&nariim génüs omné. Sivi crücíatüs hor- 
 ror. Ad süppliciüm dédéré, Scéléris sipplicium exercent cir. 
 
 Süpplicó, às, avi, atüm, àré. To beg, to beseech. Arida néc plüvio 
 sapplicat hérba Jóvi. Tib. Syn.—Obsécró, oró, obtestór, précór. 
 Phr.—Süpplex àccédó. Süpplicitér rógó. Supplicé vdcé rógát. 
 
 Süpponó, is, pósüi, itüm, éré. To place above, upon. Néque ànté 
 Falcém maàtüris quisquam süpponát 4ristis. V. Syn.—Süb- 
 jicié, sübmittó. Phr.—Colla jügo taüri süpponünt. Lasso süp- 
 ponéré brachia mento. Süpponünt alii cültros. To substitute. 
 Syn.—Sübstitüó. To submit. Syn.—Sübmtittó. 
 
 Süppriímó, is, pressi, pressüm, éré. To repress, to hold back. Süp- 
 primit extemplo vocém. O. Syn.—Cóhíbéó, cóercéó, rétinéó, 
 contínéó. 
 
 Süprà. prep. Above. Syn.—Süpér. Beyond. Syn.—Ültrà. (As am 
 adverb) Above, beyond. Syn.—Süpér, insüpér, désüpér. 
 
 Süpremá, Grim. n. The last rites. Syn.—Fünérá, éxséquia. 
 
 Süpremüs, 4, im. Last. Syn.—Extrémüs, nóvissimüs, ültímüs. 
 Fig.—Greatest, extreme.  Syn.—Maxímüs, ingens. 
 
 Sürcülüs, i. m. Shoot, scion, sprig. Nec sürcülüs idém Crüstümíis 
 Syriisqué pyris. V. Syn.—Virgültüm, palmés, frütex. 
 
 Sürdüs, 4, im. Deaf.. Syn.—Non sentiens, aüdiens. Fig.—Insensi- 
 ble, inexorable. Syn.—1Immitis, incléméns, 'insensibilis. - Phr.— 
 
 
 
399 SUSPIRIUM 
 
 
 
 Sürdos in tüá votá déos. Néscid mansuéscéré córdá. Un- 
 known, obscure. Syn.—lgnotüs, Obscürüs, ingloriüs. 
 
 Sürgó, is, réxi, rectüm, éré. To arise, to get up. Exciisséré métüs 
 sómnüm contérrítà sürgit. V. Syn.—Exsürgó. Phr.—Léctis, 
 stratis sürgó, exsürgó, exsilió. Léctiim, cübilé linquó, rélinquó. 
 Corripi6 e stratis corpüs. Molli fürtim decedéré lécto. Crócéum 
 linquéns Aürorà cübilé. Tér sese attollens cübítoque innixa 
 lévàvit. To stand up. Syn.—Assürgó, cónsürgó, insürgó. 
 Phr.—Me, córpüs tolló, lévó. Hümo mémbra lévar&, Sürgit 
 hümó pigre. To rise (speaking of the stars).. Syn.—Ori6r, 
 nascér. To be raised, to be elevated.  Syn.—Assürgó, consürgó, 
 exsürgó, tollór, attollór, érígór, créscó. 
 
 Süs, süís. m. Hog, boar, pig. lmmündi méminéré sités jactare 
 mániplós. V. Syn.—Pórcüs, pórcülüs, porcellüs. Phr.—Fiét 
 énim sübíto sis horridüs. Glandé sües laeti rédéünt. 
 
 Süscipió, is, cépi, ceptüm, éré. To hold, to gather together. Süsci- 
 pitint fámüla collapsaque mémbra Marmóréo référünt thálámo. 
 V. Syn.—Süstinéó, accipio. To undertake, to enter upon. 
 Syn.—incipió, iné6, aggrédiór, ádóríór, ordiór. Phr.—Nobilé 
 ópüs moliri. Nóvos assürgére in aüsüs. Nóvo téntat moliminé 
 virés. Münérá Martis Süscipéré. To take, to gather. Syn.— 
 Excípió, récipié, accipió, colligó. To admit, to receive. Syn.— 
 Concipió, pércipió, contráhó. 
 
 Süscitó, às, àvi, atüm, àré. To raise, to arouse. Syn.—Excitó, at- 
 tolló, érigó. To awaken. Syn.—Expérgefáció. To excite. Syn. 
 —Excit6, àccendó. 
 
 Süspendó, is, di, sim, éré. To suspend. Ensém collo süspendit 
 ébürno. V. Phr.—Fuüné in àltüm tolló, efféró, erigó. Hüméris 
 stispéndérat arcüm. Tignis nidüm süspendát híründó. Vólü- 
 crém malo süspendit ab alto. Haàamo süspendéré piscem. To 
 labor. Phr.—VOméré, áratro süspénso lévitér proscindéré. 
 
 Süspició, is, péxi, pectüm, éré. To look up at. Süspícíens haüsit 
 celim méntémqué récépit. V. Syn.—Süspéctó. Phr.—Ociilis 
 stispéctans sidéra. Sürsüm Aspicié. Ocülos, lamina tolló, at- 
 tolló. Ad cólüm, sidéra érigd liimina. Fastigia siispicit ürbis. 
 Ócülos àd sidérá l&tiis Extilit. Oráque in ccelum érigat. 
 
 Süspicór, aris, àtüs süm, ari. To suspect, to doubt. Syn. —Aügürór, 
 conjícíó, arbitrór, Opinór. 
 
 Süspiriüm, ii. n. Breathing. Syn.—Spiritüs. Sigh, groan. Syn.— 
 Gémíitüs, singültüs, lüctüs, liméntim. Phr.—Sispiria lüctüs 
 Presaga, Pér nülli tráham siispiria somnos. 
 
SUSPIRO 400 
 
 
 
 Süspiró, às, avi, àtüm, àré. To sigh, to groan. Süspiràns, altoqué 
 trahéns dé péctóré vocem. V. Syn.—Gémó. Phr.—Sispiria 
 do, édó, dücó, effündó, gémind. Longis singültibüs iia pülsát. 
 Süspiriá péctore 4b imo Ciara dólorqué tráhit. Assidüo rénó- 
 vans suspiria planctü. Tacitd siispiria pectoóré. To long for. 
 Syn.—Désidéró. Yo complain. . Syn.—Quérór. To breathe 
 forth. Syn.—Spiró, éxspir6, effló, exhaló. 
 
 Süstentó, às, Avi, atüm, aré. To support, to sustain. Syn.—Süstinéó. 
 To stop, to hold back. Syn.—Cohibé6. To support, to nourish. 
 Syn.—Al6, nütrió. 
 
 Süstinéó, és, tii, entüm, éré. To sustain. Süstinéàs üt Ónüs, niten- 
 dum est vérticé récto. O. Syn.—Féró, géró, süsténtó, fülció. 
 To bear, to have, to hold. Syn.—Hábéó, ténéó, féró. To check, 
 to stop. Syn.—Contínéó, prémó, réprímó, sistó, cóhibéó. Fig.— 
 To sustain. Syn.—Féró, sübéó. To protect, to defend. Syn.— 
 Defendó, tücór, propügnó. To support, to nourish. Syn.—Aló. 
 To resist. Syn.—Féró, pátiór, tóléró. To console, to strengthen. 
 Syn.—Firmo, érigó, solór. To be able. Syn.—Possüm, quéó, 
 váléó. 
 
 Süsürró, às, avi, atüm, aré. To murmur, to whisper. Tim sónüs 
 aüditür grávior, tractimqué süsürrant. V. Syn.—Mürmüró, 
 immürmüró, strépó, strépitó, stridéó. Phr.—Süsürrüm do, édó, 
 ciéó. Plácídis immmürmürát ündá süsürris. Sóporiféros ténüi 
 stridoré süsürrós Unda ciét. Strépitant àrgütó mürmüré rivi. 
 Sibilat molli silva süsürro. To speak secretly. Syn.—Mürmüró, 
 immürmüró. Phr.—Tacitas aüribüs cOmmittéré vócés. Occiiltd 
 crimen mandaré süsürro. Pars quid vélit Gré süsürrát. Fürtim 
 lingua títübanté lócütüs. 
 
 Süsürrüs, 1. m. Murmur, whisper, light sound. Saepé lévi somnüm 
 suadebit iniré süsürro. V. Syn.—Maürmür, strépitüs, sÓnüs, 
 sónítüs, bombüs. Phr.—Argütüs rivi strépitüs. Tücitz: voces. 
 Fürtivie mürmürá vocis. Dübioque aüctoré süsürri. 
 
 Sütilis, is, é. Sewed, joined. Syn.—Sütüs, consütüs. Phr.—Cymbà 
 sütilis. 
 
 Süüs, 4, tim. His, their, one's own. Syn.—Própriüs. Just, legiti- 
 mate. Syn.—]üstüs, débitis. 
 
 Symphonia, ze. f. Symphony, harmony. Ut gratas inter ménsas 
 symphonia discors. H. Syn.—Concénttis, chórüs. See Musica. 
 
 Syrma, atis. n. Trailing robe. Syn.—Cyclás. Phr.—Aüró .décorüm 
 syrma bàrbáricüm tráhit. Longo syrmaté vérrit hümüm. Pict® 
 Sarrana féréntém Ex hüméris ail toge. Fig—Tragedy. See 
 Tragoedia. 
 
 
 
401 VEDA 
 
 
 
 T 
 
 Tabéfacio, is, feci, factum, éré. To dry up, to rot away. Syn.— 
 Éxtibéfáció. Phr.—Tabé cónfició, éxédé, pérédó, atténtio, de- 
 formó. 
 
 Tabeo, és, ti, eré. 7o melt. Syn.—Tabésc6. .To dissolve. Syn.— 
 ‘Céntabé6, cdntabéscé, sdlvér, corrümpó, pütrescó. Fig.—To be 
 b rue. Syn.—Contàabéó, cdntabéscé, éxtabéscó, absümór, 
 
 .consümór, éxédér, pérédór, languéó. Phr.—Tabé pérédór. 
 Aétérnd tabéscéré lüctü. Assidttis cüris animiis tabéscit. 
 
 Taberna, x. f. Tavern. Türpis in arcana sónüit cüm rixá tabérna. 
 Prop. Syn.—Catipona, pdopina. 
 
 Tabés, is. £. Putrid matter, gore. 'Tinctáqué mortiféra tabé sagitta 
 mádét. O. Syn.—Tabiim, sánies. Phr.—Füneésta tabé vénéni. 
 Nigra distillans tabé. Fig.— Consumption, wasting away. Syn 
 —Languór, péstis, mórbüs, liés, vénenüm. Phr.—Pallida tabes. 
 Cixcà líquéfactzé tabé médülla. Néc livida tabés Invidiz. 
 
 Tabidts, 4, im. Corrupting. Syn.—Taàbifícüs, péstifér, vénénifér. 
 Corrupted. Syn.—Tabéns, tabéscéns, liquéfactits, liquéscéns, 
 résólütüs, corrüptüs. Dried up, wasted away. Syn.—Tabéns, 
 tabéscéns, lànguidüs. 
 
 Tabifictis, 4, tm. That which wastes away, or corrupts. Syn.— 
 Tabidis, péstifér, ee édàx. 
 
 Tabula, a. f. Plank.  Syn.—Assér, tábellà. Picture. Syn—Ta- 
 bellá, imàgó, effigies. 
 
 Tabüm (used only in the ablative). n. Pus, putrid matter. Ord 
 vírüm tristi pendébànt pallida tabo. V. Syn.—Tabés, sánies. 
 Phr.—Stillantis tabi saniés. Vülnéré manans, flüens. Sanié 
 taboqué flüentes. Tabo oblità. 
 
 'Tácéó, es, citi, cittim, éré. To be silent. Véré priüs vólücres tácéànt 
 &státé cicade. V. Syn.—Conticescó, rétícéó, siléó, obmütescó. 
 Phr.—V6cém préméré. Commissa celaré. Nec tácüi déméns. 
 To pass over in silence. Syn.—Praetéréó, omitt6, prietermittó. 
 
 Tácitürnüs, 4, am. Silent. Qui sérmoóné placét, tacitiirna silentii 
 vitét. O. Syn.—Mütüs, tacéns, siléns, tácitüs. Phr—Ultré qui 
 siléat. Ràro ét pérpaücá léquéntis. Loquéndi parctis. Calm, 
 peaceful. Syn.—Placidis, tranquillis, quiétüs, silens, mütüs. 
 
 Tda, x. f. Pine-wood, Syn.—Abiés, pints. Torch. Syn.—Fax, 
 fanalé. Phr.—Indüto cératz sülphüré ted. Picéiim fert fü- 
 mida lümén Tada. Castis ádólet dum altaria taedis. Tzedas silva 
 alta ministrat. (By extension) Marriage. Syn.—Conjigitim. 
 Phr.—Felices tade. Témpora tadis aptá. Tdas célébràré 
 jügales. Tadas exosá jügales. 
 
TADET 402 
 
 
 
 Tedét. impers. Jt disgusts. Syn.—Pértxsüm ést, pígét. Phr.— 
 Tadid, fastidio afficiór. Txdida, fastidii ánímüm ténént. Ut 
 longi tzedià belli Longa féram. Tz det némórüm. 
 
 Tadiam, fi. n. Disgust, weariness,  Syn.—Fastidiíüru, sátiétàs, 
 
 Tenia, a. f. Long ribbon, fillet. Syn.—Vittá, tznioli, fascidla. 
 Phr.—Fit longi tania vitta. 
 
 Taléà, a. f. Branch, slip, a stock to set in the ground. Syn. —S5ür- 
 cülüs, ràmüs, ràmülüs, virgültüm, frütéx. 
 
 Talis, is, €. Sue. Talis érat Dido, tàlém sé lta férébat. V. Syn.— 
 Hic, is, hüjüsmódi. Phr—Talia vocé référt. 
 
 Támén. conj. Nevertheless, however. Syn.—Attamén, verüm, vér- 
 ümtámén, níhilominüs. Phr.—Nihilo seciüs, nón minüs. 
 
 Tandém. adv. Finally. Syn.—Démüm, enaue, postremo. Phr.— 
 Ad éxtrémiim. 
 
 Tango, is, tétigi, tacttim, éré. To touch. Tangére énim et tangi nisi 
 corpüs, nulla pótést rés. Lr. Syn.—Attingó, contingó, tráctó, 
 attréctó. To attain. Syn.—Attingó, àsséquór, pérvénió 4d. 
 Phr.—Tangéré portüs. Thracia noctürno tangéré castra dólo. 
 To strike. Syn.—Férió, pércütió, verbéró. To move. Syn.— 
 Móvéó. Phr.—Méntém mortalia tàngünt. Té si quà paréntis 
 Tangéré cürá pótest. Nec tàngitür ira. 
 
 Tanquam. conj. As. Syn.—Vélüt, üt, vélüti, sictit, quasi, ceü, in- 
 star, moré, módo, ritü. Phr.—In morem, in módüm, in spéciém. 
 Moré módoqu&. Just as. Syn.—Ceü, quasi, vélüt, vélüti. 
 
 Tantim. adv. So. Syn.—Sic, ádéo. Only. Syn.—Solüm. 
 
 Tápetüm, i. n. Tapestry, carpet. Phr—Tapétés mültiplici coloré 
 distincti. Mira arté, dóctà mani picti, láboráti, contexti. Act 
 Barbarica láboráti. Gráves aüro. Váriis spirantés figüris. At- 
 talica spirantes arté tápetas. 
 
 Tardé, itis. adv. Slowly. Syn.—Lénté, sero, pigré, ségnitér, cünc- 
 tantér. 
 
 Tardéscé, is, éré. To become slow, tardy. Syn.—Tardór, impédiór, 
 torpéscó, mórór. 
 
 Tarditas, atis. f. Slowness. Syn.—Segnitiá, ségnitiés, inértia, mora, 
 pigritia. 
 
 Tard6, às, avi, atüm, aré. To delay, to retard. Tardatir, caroque 
 ónéri timét ómníá sécüm. V. Syn.—Rétard6, mórór, rémórór, 
 rétínéó, impédió. Phr.—Móràm àfféró. Nos tardat inértia. 
 Gélídüs tardanté sénécte Sanguis hébét. 
 
 Tardis, 4, im. Tardy, slow. Tardis vel que mora nóctibüs obstét. 
 V. Syn.—Léntüs, pigér, ignàvüs, segnis, rémissüs. Phr.— 
 Tardoque incédéré pàssü. Vülnéré tardtis Ulyssei. Stupid. 
 Syn.—Hébés, stüpidüs. 
 
 
 
403 {ELUM 
 
 
 
 'Tauréá, za. f. Whip made from a bull’s hide. Syn.—Scüticá, lorüm. 
 
 Taürüs, i. m. Bull. Eheü! quàm pingui mácér est mihi taürüs in 
 àrvo. V. Syn.—]J]üvéncüs, bos. Phr.—Armeénti dix, düctór. 
 Fronté mínans. Frons taüri métüendá mínàcis. Iratd rápídüs 
 cornü. Cornibüs pótens. Malta pallens ferrüginé. Muügitü hor- 
 rifícans celam. Düro fimat sib voméré taürüs. Pingué sólum 
 invértant taüri. Fortià taürorüm corpórá. Prastanti corporé 
 taürüs. Taürüs qui spargit árenam. 
 
 Taxts, i. f. The yew-tree. (See Appendix under list of Trees, etc.) 
 
  Técte. adv. Secretly. Syn.—Arcàno, fürtim, clam. 
 
 Téctüm, i. n. Roof. Ter flamma ad sümmüm tecti sübjectá rélüxit. ' 
 V. Syn.—Tégmén. Phr.—Técti ápéx, cülmén, fástigiüm, vér- 
 tex. Angüsti sübter fastigia tecti. Rara dónorüm tectá vident. 
 Sümmiqué férit laquéaria tecti. (In general) House, dwelling. 
 Syn.—Dómüs. Phr.—Téctaqué digna déo. Nigro déformia 
 fümo. Laürüs érà: técti médio. 
 
 Tegmén, inis. n. Covering. Syn.—Tégüméntüm. Skin. Syn.— 
 Pellis, cortex. Vestment. Syn.—Tégümeéntüm, vélamén, véla- 
 mentüm, vestis, ámictüs, invólücrüm. Roof, house. Syn.—Téc- 
 tüm, dómüs. 
 
 Tégó, is, téxi, tectüm, éré. To cover, to conceal. Sit tibi térra 
 lévis, molliqué tégàris árenaà. M. Syn.—Contégó, Obtégó, 
 ópérió, ádópérió, veló, obdücó, cóndó, Occültó, obnüdó, in- 
 volvé, sépélíó. Phr.—Pià tégé témpórá vittà. Sémén hümo 
 tégéré. Rara tégít àrbütüs ümbra. Corpüs hümo patiaré tégi. 
 To protect. Syn—Protégé, defendó, tüéór. To surround. 
 Syn.—Cingó, stipó, circümdó. Fig.—To conceal, to dissemble. 
 Syn.—Opérió, condó, abscondó, prémó, celó, dissimüló, involvó. 
 
 Tégülàá, x. f. Tile. Syn.—Látér, látércülüs, imbréx, testi. 
 
 Tela, a. f. Web, warp. Lassarét vidüas péndülá telá mánüs. O. 
 Syn.—Stamén, téxtiim, textürà. Phr—Stamina tele. Pércür- 
 réré péctíné telas. Telà jügo jüncta est. 
 
 Tellüs, tris. f. Earth. Syn.—Régió, terrá. See both these words. 
 
 Telüm, i. n. Weapon. Télum immané, mani válida quod forté 
 gérebát. V. Syn.—Missilé, spicülüm, hasta, hastilé, jácülüm, fér- 
 rum, cüspls. Phr.—Téli cüspis. Télüm férro micàns. Sólidüm 
 nodis ét robóré cocto. Férro pr&fixim robür ácüto. Telorüm 
 ségés ferréá. Stridentis sibilá teli. Téla sónant hüméris. Qua 
 téla vidét dénsissima, vadit. Per millé séquéntia telá. Hzsürüm 
 clypéi ciirvaminé telüm. Telüm contorsit in hostem. Sümmà 
 telam librabat ab aüré. Concürrünt ündiqué telis. Telo dat 
 pécttis inérmém. Süccümbéré telis. 
 
TEMERARIUS 401 
 
 
 
 Témérarits, 4, im. Who acts by chance, incautious. Abstülérat 
 totam téméràrlüs institór ürbéem. M. Syn.—Lévis, vànüs, im- 
 prüdéns, inconsültüs, incaütüs, czecüs, pracéps. Rash. Syn.— 
 Aüdàx, c&ctis, priceps. Phr.—Animi pr&céps, fidens. 
 
 Téméré. adv. By chance. Syn.—Passim, fortüito. Phr.—Síné ór- 
 diné, siné légé. Rashly. Syn.—Incaüte, lévitér, inconsülté, 
 stülte, imprüdentér. 
 
 Téméritas atis. f. Rashness. Syn.—Aüdacii, impridéntia. Phr.— 
 Mens inconsültá. Vis consilii expers. Aüsá, cóeptá témérariá, 
 Ópüs malé caüti péctóris. 
 
 'TTéméró, às, avi, àtüm, àré. To soil holy, sacred things. Syn.—vVi6l6, 
 cóinquinó, fcedó, infíció, contaminó. To corrupt. Syn.—Cor- 
 rümpó, infició. 
 
 Temnó, is, témpsi, temptüm, éré. To despise. Discité jastitiam 
 móniti ét non témnéré divos. V. Svn.—Contémnó, déspicis, 
 neglégó, àspernór, réspüó, spérnó. 
 
 Témpérantiá, &. f. Moderation, temperance. | Syn.—Abstinentiá, 
 módératió, mddéstia, sobriétas, tempériés. Phr.—Sobríi méns, 
 cültüs, habittis, victüs. Módicz dapés ét sdbria pocülá. 
 
 Témpéró, às, avi, atüm, aré. To temper, to flavor. |. Syn.—Miscéó. 
 To rule, to govern. Syn.—Régó, módérór, gübernó. Phr.— 
 Témpérat arté dómüm. To regulate, to limit. Syn.—MOdérór, 
 cóércéó, contínéó, frenó. To appease. Syn.—Mollió, lénió, 
 plàcó, mitigó. To abstain. See Abstineo. 
 
 Témpéstas, atis. f. Time, epoch. Syn.—Témpis, &tas, ivüm. See 
 Tempus. Season, Syn.—Témpórá, hore, sidüs. Weather, state 
 of the atmosphere. See Coelum. Phr.—Unde hzc tam clara 
 répénté Témpéstas? Cüm füérit líquidissimá cili Témpéstas. 
 Storm, tempest.  Syn.—Hiéms, nimbüs, türbó, prócellá, imbér. 
 Phr.— Maris. ponti, fréti, zéquórís zstüs. Cali rabiés, fürór, ira. 
 Non tractabilé ccelüm. Vis prócellie. Aequórá türbídá. Maria 
 ventis concita. Neptüni quassa tridénti. Aspéra cali Témpes- 
 tas. Hibérnz mine. Celi rüinà. Unda minax. Témpéstas agéns 
 hiémém. Nimbis et grandiné fervens, Stridéntibtis horridà 
 nimbis. Cóncüssü trémtiéré poli. Vénti volvünt maré. Tots 
 témpéstas Hquoré szvit. Témpéstas sedatür. Jüpitér atra séré- 
 nat Nübili. Maré tranquillam. Fig.—Calamity, disaster. Syn.— 
 Pérniciés, clades, rüiná. Rain, hail. Syn.—Grandé, imbér. 
 
 Témpestivüs, 4, im. Opportune. Véniét narratibts hora 'lTempes- 
 tiva méis. O. Syn.—Cómmódüs, opportünüs. Mature. Syn.— 
 Matürtüis. 
 
 Témplim, i. n. Temple, consecrated place. Hic témplüm Jünoni 
 ingens Siddnia Dido Condébat. V. Syn.—Aedes, delübrüm, 
 
 
 
405 TENEBROSUS 
 fanüm, ádytüm, sácràriüm, sácellüm. Phr.—Témpla déorim. 
 Sacra dómüs. Templi limén. Limina divüm. Sacra técta, lim- 
 ina, loca. Sacre tectá vérendá dómuüs. Térréstré Jovis démi- 
 ciliüm. Sólído dé màrmóré témpla Institüàm. Claro sairgébat 
 marmoré templüm. Témpla nóvo décóraré saxo. Tomb. See 
 Sepulcrum. 
 
 'Tempóriüs. adv. Sooner, earlier. Syn.—Citíüs, matiritis, cits. 
 
 Témpüs, Oris. n. Time, age. Stat sta cuiqué diés; bréve ét irrépa- 
 rabilé tempüs Omnibüs est vite. V. Syn.—Aétas, ievüm, dies, 
 anni. Phr.—Témporis &tas, spátíüm.  Annorüm mora. Litcis 
 nóctisqué vicés. Longa diés. Angüsti términtis vi. Longi 
 tempórüm tracts. Néc longum in médio témpüs. Ex illo 
 tempóré, Témporis exigüum. Témpora tarda flüünt. Vénit 
 sümmá dies ét inéliictabilé témpüs. Témptis vélüt ündá labens. 
 Nihil est velocíüs annis. Clam tàácitüm témpüs abiré sólét. 
 Fügit irréparabilé tempüs. Annórüm vértüntür tempórá. Len- 
 tescünt tempórá cürz. Messisqué diem, tempüsqué sérendi. 
 Nünc tempüs équós, nünc poscéré cürrüs. 
 
 Ténax, acís. adj. Tenacious, clinging, that which holds fast. Denté 
 ténaci Anchórá fündàbat navés. V. Syn.—lHirens, ádhirens. 
 Phr.—Flos àpprimá ténax. Ténacia vinclá. Firm, immovable. 
 Syn.—Constàns, firmüs. Untamable. Syn.—Indécilis, rélüc- 
 tans, réniténs. 
 
 Téndó, is, tétendi, tensüm, & tentüm, éré. To stretch, to extend. 
 Palmas ad sidéra tendünt. V. Syn.—Contendó, intendó, pro- 
 tendó, porrigó. Phr.—Inféstam cüm tendérét hastim.  Ten- 
 déré rétia cervis. Tendünt velá Nóti. To present. Syn.—Por- 
 rigó, protendó, offéró. To prolong. Syn.—Extendó, prodücó, 
 dücó, proféró. To direct one’s steps towards. Syn.—é, adéé, 
 progrédiór. To strive. Syn.—Conór, nitór. 
 
 Ténébre, àrüm. f. Darkness, obscurity, night. Quid faciam? ob- 
 düctis committam méné ténebris? Prop. Syn.—Caligé, nox, 
 ümbrá, nébüli.  Phr.—Spisse  ümbrz. Caliginis  horrór. 
 Opac# nübés. Síné solé diés. Claüszx ténébris ét carcéré c&co. 
 Offüsz ténébrze c&lim, diém erípiünt. Pontó ndx incübát atra. 
 Ténébras indücéré rebüs. Ténébris nigrescünt omnid circüm. 
 Obtenta dénsantir nócté ténébr&.  IÍnhorrüít anda’ ténébris. 
 Caliginé colüm Conditür in ténébras. Cülümque dbtéxitir 
 ümbrà. Densis ádópertis nübíbüs zther. Ténébras discütió, 
 pelló. Fülget ténébris Aürorá fügatis. Dépiilérat gélídas Aü- 
 rorá ténebras. 'Ténébrisqué rémotis. Blindness. See Caecitas. 
 
 Ténébrosüs, a, im. Dark, obscure. Hànc métüens cladém ténébrosà 
 sedé tyrànnüs Exiérat. O. Syn —Obscürüs, caliginéstis, czecüs, 
 
 
 
TENEO i 406 
 
 
 
 Spactis, nübiílüs, atér, nigér, nigrans. Phr.—Ténébris, caliginé 
 Obdüctüs, Spértiis, invólütüs, densüs. Aéquora solibüs orba. 
 Lócüs Ph&bi insciüs. Ciécá ténébris via. Solé cárens. 
 
 Ténéó, és, iti, tentüm, éré. To hold, to sustain. 1llé ténens déxtra 
 bácülüm clavémqué sinistra. O. Syn.—Sistiné6, géró, féró, 
 géstó, portó, hábéó. Phr.—Aversi ténüeré fácem. To retain, to 
 hold back. Syn.—Contínéó, cóércéó, cóhibéó, comprímó, com- 
 péscó. To contain, to shut in. Syn.—Contínéó, ampléctór, com- 
 pléctór. To occupy, to inhabit. Syn.—Occüpó, hábitó, cóló, 
 Obtínéó. To govern. Syn.—Régó, módérór. To guard, to pre- 
 serve. Syn.—Sérvó, rétinéó. To attain. Syn.—Attingó, tàngó, 
 asséquór. To retard. Syn.—Détinéó, mórór, tardó, sistó. To 
 bind. Syn.—Obstring6, obligó, vinció. 
 
 'Ténér, érá, érüm. Tender, soft. Süpérest ténér omnibüs hümór. 
 V. Syn.—Ténellüs, ténellülüs, mollis. Phr.—Ténéras arcebant 
 vincülà palmas. Ténéros ürit loricá lacértos. Young. Syn.— 
 Mollis, ténéllis, rüdís, jüvénis. Phr.—Oviüm ténéros dépélléré 
 fetis. Effeminate. Syn.—Mollis, fractis. Feeble. Syn.—Mol- 
 lis, debilis, infirmüs. 
 
 Téntamén, inis & Téntaméntim, i. n. Experience, proof, trial. 
 Syn.—Périclüm, péricülüm.  Phr.—Vocisqué date téntamina 
 sümpsit. 
 
 Tént6, às, avi, atüm, àré. To attempt, to essay, to try. Tentàmüsqué 
 viam ét vélórüm pàándimüs alas. V. Syn.—Expériór, éxploró, 
 ádéó, aggrédiór, quaeró. Phr.—Nil inténtüm, inéxpértim, Ínaü- 
 süm rélinquó. Cünctá príüs tentandá. Flüvios tentaré mínàces. 
 Fügàm cürsü tentavit équorüm. Sed quid tentaré nócebit? Pol- 
 liciti tentáré fidém. To tempt. Syn.—Xd&ó, aggrédiór, sollícitó. 
 To attack. Syn.—Aggrédiór, lácessó, provócó. 
 
 Téntoríüm, fi. n. Tent. Syn.—Tabérnaciilim, tábérnaclüm. Phr.— 
 Nivéis tentoríá velis. Téntoria ponéré. 
 
 Téntis, Is, é & Tenuis, is, & Delicate, fine, small, tender. Vix hábéo 
 ténüém, qu tégát ossá cütem. O. Syn.—Exilis, gracilis, süb- 
 tilis. Fig—Delicate, fine, subtle. Syn.—Acér, ácütüs, sübtilis, 
 solérs. Small, narrow. Syn.—Pàrvüs, exigüüs, àngüstüs, minü- 
 tüs. Phr.—Ténüis mihi campüs áratür. Gloria non ténülis. 
 Low, humble. See Humilis. Poor. See Pauper. Moderate. 
 Syn.—MÓdícüs, pàrcüs, módératüs. 
 
 Ténüó, às, avi, atüm, àré. To make small, thin or tender. Syn.— 
 Exténüó, mínüó, imminüó, téró, atténüó. Fig—To diminish. 
 See Minuo. 
 
 
 
407 3 TÉRRA 
 
 
 
 'l'épéó, es, ti, eré. To be warm. Sémpérqué récenti Cedé tépébat 
 hümüs. V. Syn.—Tépéfió, tépéscó, cáléó. Phr.—Est übií plüs 
 tépéant híémés? Fig—To be filled with passion. Syn.—Caléo. 
 To become tepid, to cool. Syn.—Defervéó, réfrigérór, frigésco. 
 
 Tépéscó, is, éré. To become warm. See Tepeo. 
 
 Tépidüs, 4, im. Warm, moderately hot. Syn.—Tépéns, tépéfactüs, 
 
 5 tépéscéns, égélídüs, cálíidüs. Cool. Syn.—Gélidüs. 
 
 'lépór, oris. m. Warmth. See Calor. 
 
 ''érébró, as, avi, atüm, aré. To pierce. Syn.—FoOró, perfóró, f£ódió, 
 perfódió. Phr.—Lümen telo térébràmüs ácüto. 
 
 Térgéó, és, eré & Térgó, Is, si, sum, éré. To clean, to rub, to polish. 
 Clypéos et lücídá spicülá térgént Arvinà pingui. Syn.—Abster- 
 go, detergó, polis, mündó, pürgó. Phr—Plénds rübigínis enses 
 Térgéré. To correct. Syn.—Emendó, limó. 
 
 Tergüm, i. n. Back. Ossáqué post tergüm magn jactata párentis. 
 O. Syn.—Dorsüm. Phr.—Miánüs post tergi révinctüm. Vér- 
 béré térga sécát. Horrentià térga bóüm.  Térgüm immané 
 léonis. Térga do, vértó. 
 
 Terminó, às, avi, atüm, aré. To end, to limit. Syn.—Distérminó, 
 finio, definió, circümscribó, claüdó, inclüdó, sepáró, dividó, 
 sécérno, discrimínó. Phr.—Métas, fines, limités pónó, figó, 
 constitüó. Limítibüs dividó. Cértis spatiis inclüdó. Immoto 
 divisit limíté mündüm. | 
 
 Terminüs, i. m. End, limit. Syn.—Finis, limés, métá, Phr.—An- 
 gusti terminüs Zvi. 
 
 Tér6, is, trivi, tritüm, éré. To press. Tostas sti térit àréá frigés. 
 V. Syn.—Attéró, contéró, móló, tündó, comminüó. To rub, to 
 polish. Syn.—Fricé, radó, pólíó. To rub away, to consume. 
 Syn.—Contéró, detéró, consümó, édó, exédó, mínüó, commínüó. 
 Fig—To waste (time). Syn.—Insümó, cónsümó, cóntéró, 
 pérdó. 
 
 Térrá, x. f. Land, earth. Térraqué c&léstés àrídá sorbét Aquas. O. 
 Syn.—Tellüs, hümüs, sólüm, campüs, ágér, arvüm. Phr.—Ter- 
 re sinus, grémíüm. Frügüm alma, magna páréns, matér. Op- 
 tima matrüm. Fécind# tellürís ópes. Dülci liginé lieti. Ex 
 imbríbüs hümidá tellus. Non omnis fert Omnia tellàs. Néc 
 tellas éádem párít omníá.  Tellüs viridantés partirit hérbas. 
 Per se dábát Omnia tellüs. Flaimina circüm Findit hümüs 
 flores. The world. Syn.—Orbis, mündüs. Phr.—Orbis térra- 
 rim. Déspiciéns maré velívólüm térrasqué jacéntés. Region, 
 country. . Syn.—Régió, natid. Phr.—Sdcids ignota linquéré 
 terrà. Quibiis térrartim militét Gris. 
 
TERRENUS 408 
 
 
 
 Térrénts, 4, im. Earthen, made of earth. "Terreno éx aggéré büs- 
 tim. V. Syn.—Terréüs. Phr.—E térra cóàctüs, fictüs, cón- 
 flatüs. 
 
 Térréó, és, ti, itm, éré. To frighten. Aétérniim làtráns éxsangués 
 terréát ümbras. V. Syn.—Térritó, térrificó, conterréó, exter- 
 réó, türbó, contürbó, tréméfáció. Phr—Térrdrém, tímórem, 
 métüm, horrorem afféró, incütió, immittó.  Formidiné, terroré 
 móvéó, infíció, impléó.  Ánímos térroré cóncütió. Qui terret 
 plüs ipsé timét. Aüdaci ti timór éssé pótés, "Tàntüm trahit 
 illé timoris. 
 
 Téerréór, eris, itis süm, eri. To be frightened. | Syn.—Exteérréór, 
 contérré6r, türbór, contürbór, pávéó, expávescó, pávitó, trémó, 
 trépídó, éxhGrréscé, hoórréó, pérhorréó, formidó. Phr.— 
 Timoré, térroré 1mpléór, cóncütiór, pércellór, exsternór. Hor- 
 roré quátiór. Térrér mémbra quatit, Occüpát artus. Pallet ter- 
 roré puélla. Implétir terroré vágo. 
 
 Terribilis, is, é. Terrible, frightful. Füríis àccensüs ét ira Térri- 
 bilis. V. Syn.—Teérriíficüs, tíméndüs, métüendüs, formidabilis, 
 formidandüs, stápendüs, horridüs, horribilis, horrendüs, horrifi- 
 cus, trémendüs, gravis, sxvüs, atrox. Phr.—Térribiles visti 
 forma. Adérat terroré minaci. 
 
 Térrigéna, za. m. & f. Earth-born. Syn.—Térreénis, terrestris. 
 Phr.—Térra, tellaré génitüs, satis, ortüs. Térrz filitis. 
 
 Tésta, ze. f. Earthenware vessel. Syn.—Amphórá, caddis. Cup. 
 Syn.—Pócülüm. Urn. Syn—Urna. Lamp. Liicérna. Tile. 
 Syn.—Latér, tegülà. 
 
 Téstaméntim, i. n. Testament, last will. Syn.—Tábülze, tabéllz. 
 Phr.—Téstat#, siiprémz tabtlz. Stipréma vólüntas. Ultimz 
 vocés. Süprémz cerae, Ndvissima scripta. 
 
 Téstim6niim, ii. n. Testimony, proof. Ovis damnata falso tésti- 
 monio. Phaed. Syn.—Indicitim, signüm. 
 
 Téstis, is. m. & f. Witness. Véndünt perjüriá testes. O. Syn. 
 
 
 
 Ar- 
 
 bitér. Phr.—Téstis abést sómno. Quis hdc credat, nisi sit pro 
 
 testé vétiistas? Spectator, eye-witness. Syn.—Arbitér, spécta- 
 tór. Phr.—Prócül est, ait, àrbitér Omnis. Fors mé sermoni 
 testem dédit. Illé dólet véré qui siné testé dólét. 
 
 Téstór, aris, àtüs süm, ari. To show, to testify. Longum Andró- 
 mácheés tésténtiir ámoórem. V. Syn.—Declàró, ostendó, àrgüó, 
 signifícó, indicó. Phr—Téstantia mores Carmina.  Téstor 
 gaiidia dictis. To call to witness. Syn.—]üró, attestór, vócó, 
 appelló. 
 
 Testüdó, inis. f. Tortoise. Phr.—Mánens dürz süb tegminé téste. 
 Lento répéns. Lyre. Syn—Cithara, lyra. Phr—Résonaré 
 
 
 
409 THORAX 
 
 
 
 septem callida nervis. Lésbid primüm módülatà civi. Décis 
 
 . Phebi. Grata dápíbüs süprémi Jóvis. Láborüm dülcé lévamén. 
 Cava testüdíné flevit ámorem. Talé fácis carmen docta téstii- 
 diné. See Cithara. A military maneuvre. Syn.—Cratés. Vault. 
 See Fornix. 
 
 'Uetér, tra, trim. Sombre, black. Syn.—Atér, Obscürüs, nigér, 
 füscüs. Dirty. Syn.—Foedüs, türpis, sordidüs, squalidüs, im- 
 mündüs, spürcüs, obsccnüs. Fig—Horrible, terrible, cruel. 
 Syn.—Dirüs, férüs, s#viis, impiüs, néfandüs, horrídüs, hor- 
 rendüs. : 
 
 Tétricitas, atis. f. Harsh appearance, gravity, ill-humor. Leta sed 
 tétricitaté décorüm. O. Syn.—Gravitas, séverítàs, aspéritas, 
 süpercilíam. Phr.—Frontis nübeés. 
 
 'Tétricüs, 4, im. Austere, severe. At quam non tétrícüs, quàm 
 nulla nübíbüs ira. M. Syn.—Adüsterüs, sévérüs, tristis, rigidüs. 
 Sad, funereal. Syn.—S&vis, tristis, dirüs, lüctifícüs, horrendüs, 
 feralis. 
 
 Téx6, is, ti, tim, éré. To interweave. Nünc facilis rübéà texatür 
 fiscina virga. V. Syn.—Contéxó, intéx6, inséró, insértó, néctó, 
 innéct6, cónnectó. Phr.—Léntze texünt ümbràcülá vites. Téx- 
 éré florés. To weave a tissue. Syn.—Intexó, contéx6, n&ó. 
 
 Téxtilis, is, &. Woven. Syn.—Téxtis, intextüs. Téxtilé, is. iC a 
 n. Web, fabric. Syn —Téxtim. 
 
 Textum, i. n. Tissue, anything woven. Pürpürá namqué tibi prétío- 
 sáqué téxta dabanttir. O. Syn.—Teéxtilé, textürá, textüs, téla. 
 Phr.—Palládía artis Ópüs. Pictis intextüm vestibüs aürüm. 
 
 Thalamts, 1. m. Sleeping-room. Syn.—Cübilé. Couch, bed. Syn.— 
 Tórüs, léctüs, cübilé. Fig.—Marriage. Syn.—Conjügiüm. See 
 Conjugium. Dwelling, retreat. Syn.—Sédés, cübilé. 
 
 'Théatrüm, i. n. Theatre. Civícá ndbilibis plebs ést immixtá théatris. 
 J. Syn.—Cavéa, circüs, spéctactilim, scená, pülpítá (pl). Phr. 
 —Théatri lüdi. Clàmosi türbá théatri. Théatri circüs érát. 
 Consessum ingentem cávéx. Magnis Circensíbüs actis. Scenis 
 ágitatüs Orestes. 
 
 Thésaürüs, 1 m. Treasure. Vétérésqué réclüdit Thésaiirés, ignotum 
 argenti pondüs ét aüri. V. Syn.—Gaza, ópes, divitíiz, péciinia. 
 Phr.—Opiim ácérvüs, congériés, cümülüs. Collecti pondérís 
 aüri. | 
 
 Thorax, acis. m. Breast, chest. Syn.—Péctis. Breastplate. Syn.— 
 Loricá, crates. Phr.—Grávem sübéünt thoraca lacérti. Thoraca 
 simul cüm pectóré rüpit. Néctilis emissa pénétratür áründiné 
 thorax. 
 
THUS 410 
 
 
 
 
 
 This (Tis), aris. n. Incense. Aspicit ara précés votiváqué thürá 
 piorüm. O. Phr.—Thiréa mica. Thiris arén&, globili, lacrimz. 
 Thiréa dona. Türís ódores. Odorata ségés. Oddrat® áristz. 
 Sabxtis ódór. Arabim gaze. Mittünt molles süá thürá Sabi. 
 'Thüs idóléó, crémó. This àaltaríbüs addó. Tiiris hónores féró. 
 Thüris hónóoré dignór. Fümosis addéré thürá fócis. Ubi thüré 
 piavéris aras. Altaria fümant fésta Jóvis. 
 
 Thymüm, i. n. Thyme. Phr—Apibis gratim. Suavi floré, ódoré 
 fragrans, halans. Dümqué thymo pàscentür apés. 
 
 ‘Tiara, a. f. Crown, tiara. Témpora pürpüréis tentat velaré tiaras. 
 O. Syn.—Tiaras (a), mitra , córoná. Phr.—Phrygia vestitür 
 büccá tiara. 
 
 Tibia, x. f. Flute. Incipé Mzenálios mécüm, méa tibia versus. V. 
 Syn.—Fistülá, calamts, áründó, büxüs, ébür. Phr.—Phrygiá 
 lotos. Adünco tibia cornü. Tibia düctá sónát. Bifóris det 
 tibia cantüm. Tibia büxo tibi mültifóra Solemné cánit. 
 
 Tignüm, i. n. Beam. Módicis instravit pülpitá tignis. H. Syn.— 
 Trabs, lignüm. Phr.—Hic tignüm cápiti incütit. 
 
 Tigris, is (idis). f. Tiger. Utqué fér® tigrés nünquàm pósüeré 
 fürorem. L. Phr.—Férá Caspia. Hyrcana féra. Czdis anhé- 
 lans. Sitiéns, üt tigris acérba, crüorém. Tigridis exüvíz pér 
 dorsum à vérticé pnédént. 
 
 dh, a. f. The linden-tree. (See Appendix under list of Trees, 
 etc.) 
 
 Timé6, es, i, éré. To fear. Minis gaüdent qui tímüeré nihil, M. 
 Syn.—Extiméscé, pértíméscó, métüó, véréór, formidó, réfor- 
 midó, pávéó, trépídó, horréó, horréscó, pérhorrescó, exhor- 
 rescó. Phr.—Tímoré, métü pércellór, tàrbór. 'Timór àrtüs dc- 
 cüpát. Métüs mentem prémit. Attónitis hzsére ánimis. Sübit 
 horrida méntém formidó. Torpüérat lingua réténta métü. Quid 
 tuta tímes? 
 
 Timidé. adv. Fearfully, timidly.. Syn.—Cünctantér. Phr.—Timidé 
 gélidéqué ministrat. 
 
 Timidis, 4, im. Fearful, timid. Aéqui cültor tímidüsqué déórüm. 
 O. Syn.—Véritüs, timéns, métüens. Phr.—Timidisqué pró- 
 celle. Péricülá, vülnérá formidàns. Frightened. Syn—Timéns. 
 pávídüs, trépídüs, ignàvüs, imbéllis. Phr.—Métü éxsanguis. 
 Formidiné càptüs. Mentis indps. Térroré pavéns. 
 
 'Tímór, orís. m. Fear. Vota métü düplícant matrés, própíüsqué pér- 
 iclo It tímór. V. Syn.—Formidó, pávór, métüs, terrór, trémór, 
 horrér. Phr.—Gélidüs torpór. Sémpér ànxíüs. Expérs qui- 
 étis. Péctüs constringéns. Parcüs sti. Malis interpres rérüm 
 
 
 
411 TOLERO 
 
 
 
 métüs. Atdacém fécérat ipsé tímór. "Ventüri tímór ipsé mall. 
 Sdllicitam tímór anxitis ürgét. Res est impériosá tímór. Mens 
 trépido palpitat gra métü. Trépidi formidiné portas Explorant. 
 Sübitüs trémór Occüpát artis. Parcé métü. Solvé métüs. Sol- 
 vité cordé métüm. "Tímorem léniit. Pavor ossá réliquit. Métiüis 
 hinc absit. Solvé métüs ánímo. 
 
 Tingó, is, xi, ctüm, éré. To moisten. Sparsa tingéré corpüs aqua. 
 O. Syn.—Mádéfáció, hüméctó, mergó, immérgé, imbüó, spargó, 
 aspergó, rigó, irrigó, üngó, perfündó, irroró. Phr.—Céléres nec 
 tingérét zquoré plantas. Tingére in amné cémas. To tint. 
 Syn.—Imbiti6, fücó, cóloró, lind, 1llínó, médicó, sátüró. Phr.— 
 Lanam, vélléra cóloré, füco, véneno tingéré. Crócéo mitabit 
 vellérá lüto. Tyriim qui pürpürá sénsit áhenüm. i; 
 
 Tinni6, is, ii, itüm, iré. To ring, to sound, to tinkle. Syn.—Tinnitó, 
 tintinnó, stridéó, stridó, crépó, crépitó, strépó. Phr.—Tinnitüm 
 edó. Tinnitü aérà pülsó. 
 
 Tinnülüs, 4, am. That which renders a clear sound. Syn. 
 tis, résOnans, sónórüs, stridens. 
 
 Tints, i. f. A kind of bay-tree. (See Appendix under list of Trees, 
 etc.) 
 
 Tiró, ónfs. m. New recruit, soldier just enrolled. Syn.—Tirüncülüs. 
 Phr.—Arté rüdis, impéritüs, ignarüs. Rüdis àrmorüm. 
 
 Titilló, 4s, avi, atüm, aré. To tickle, to allure pleasantly. Syn.— 
 Mülcéó, demülció, permülcéó, allicié, delinió, oblectó. 
 
 Titübó, às, avi, atüm, aré. To hesitate, to falter. 1llé méro som- 
 noqué gravis títübaré videtür. O. Syn.—Lbó, lábascó, nütó, 
 vácilló, hi:sitó. Phr.—Dutbii stantqué lábantqué pédés. 
 
 Titülüs, i. m. Title, inscription. Syn—Nomén, épigramma. Phr.— 
 Titülo signéttir imagó. Title of honor. Syn.—Nomén, hónór, 
 laüs, décüs, stemmá. Phr.—Tittilis insignis ávorüm. Pretext. 
 Syn.—Caüsá, nomén, spéciés. 
 
 Tógà, za. f. Toga, Roman robe. Effluit effüso cui tógá laxá sini. 
 Tib. Phr.—Risticifis tonso toga deflüit. See Vestis. Fig.— 
 Roman. Syn.—Romants. Client. Syn.—Togati, clientes. 
 Peace. - Syn.— Pax. 
 
 Tógatüs, à, im. Clothed in the toga, Romands rérim dominds 
 gentemqué togatam. V. Phr.—Toga indütüs. Roman. Syn.— 
 Romànüs. Clients. Syn.—Toga, clientes. 
 
 Tóléró, as, àvi, àtüm, aré. To bear, to sustain. Quà nünc àrté grá- 
 vis tólérabis inütilis ànnos. M. Syn.—Féró, pátiór, pérféró, 
 pérpétiór, süstínéó. ,Casibüs éxércéér. Forti, constanti péctóré 
 férré málüm. .Sivos.tólérabimüs imbres. 
 
 Argü- 
 
 
 
 DM 
 

 
 TOLLO 412. 
 
 
 
 TOll6, is, siisttli, süblatüm, éré. To raise. Ac sé tollére hümo, réc- 
 toque Assistéré triincd. O. Syn.—Attolló, éExtdll6, éfférd, 
 érig6, évéhó, lévó, süblévó.  Phr.—Flüctüs ad sidéra tollit. 
 Clàmor sé tollit 4d aüràs. To animate, to give courage. Syn.— 
 Erigó. To nourish. Syn.—Aló, edücó, nütríó. To take, to re- 
 ceive.  Syn.—Sümó, àssümó. To take away, to bear away. 
 Syn.—Abdücó, aüféró, démó, ádimó, rémóvéó, mittó. Phr.— 
 Has artes tollé. Tollé, püer, cálíces. Tollé móràs. To put an 
 end to. Syn.—Mittó, Ómittó. To kill. Syn.—Occidó, intérimó, 
 caedó, nécó. 
 
 'Tondéó, és, tótondi, tonsüm, éré. To shave. Syn.—Attondéó, de- 
 tondéó, tonsitó, sécó, résécó, métó, radó, abradó, abscindo. 
 Phr.—Barbam férr6 sécó. Collüm tonsdri committó. To cut 
 the hair. Syn.—Détondéó, sécó, résécó, mínüó, süccidó, cürtó. 
 Phr.—Criné süüm spólíát. To reap. Syn.—Métó. To graze. 
 Syn.—Pascór, dépascor, carpo. 
 
 Tónitrüs, üs. m. & Tónitrü. (indecl. in sing.) n. Thunder. Fülgorem 
 cérnímüs ànté Quam tóniítrum àccípimüs. O. Syn.—Fülmén. 
 Phr.—Aéthéritis fragér, tümültüs, strépitüs. Icti zthéris sdni- 
 tis, sónüs. Aéthériam mürmür. Fracto displosá tónitrüà coelo. 
 Fractzqué tónitrüá nübis. 
 
 'lónó, as, üi, itam, aré. To thunder. Porta tónat coli, et scópülis 
 ilisá réclamant Aequórá. V.  Syn.—Intónó. Phr.—Coelüm 
 tónát omné frágoré, tümültü. Ingéns frágór Xthéra complét. 
 Magno miscetür mürmüré colüm. Toto résonant tónitrüá 
 codo. Riüit ignéüs ztther Cam tóniítrü. Concüssi trémüeré poli. 
 Tónát alti regíá coli. Pátér oómnipótens tonat. Fülminá vibrat. 
 Tréméndo Jüpitér ipsé rüit tümültü. Cceliqué séréna Concitiéns 
 tónitrü. Fig—To resound. Syn.—lntónó, sónó, résónó, strépó, 
 pérstrépó, mügiíó, rébóó, clamó. 
 
 Tortméntüm, 1. n. Cord, bond, chain. Syn.—Vincülüm, caténa. 
 Engine of war. Syn.—Balista, machina. Cannon (modern). 
 Phr.—Sülphüratis fceta tónitribüs. Aéréa fülmini. Machina 
 fülminis emtla. Fünérá spargens. Sónitüm concüssi imitattr 
 Ólympi. Ingéntém lato vomit oré favillam. Torment, torture. 
 Syn.—Crücíatüs, poená, stppliciim. Fig—Anguish, pain. 
 Syn.—Dólór, crüciatüs, angór, #riimna, cürá. 
 
 Tórosüs, à, am. Strong, muscular. Syn.—Lácértosüs, nérvosis 
 robüstüs. Phr.—Toris lüxürians. | i 
 
 Torpéó, és, ti, eré To become heavy, languid, immovable. Néc 
 torpéré grávi pássüs süá régna véterno. V. Syn.—Stüpéó, 
 stüpéscó, obtorpescó, lànguéó, languéscé, h#ré6, adstringór, 
 
 
 
 
 
413 TORVUS 
 
 
 
 constringór. *Phr.—Immobilis, immotüs, torpéns haeréó. Mém- 
 bra torpor hábét. Mémbra nóvüs solvit forniidiné torpór. Ani- 
 moque ét corpóré torpét. Torpént ad praliá virés. 
 
 Torpór, Oris. m. Languor, stupor. Syn.—Torpédé, stüpór, lànguór, 
 inértia, sitüs. | 
 
 Torquéó, és, torsi, tortüm, eré. To twist. Et stamina pollicé tor- 
 quent. O. Syn.—Intorquéó, flectó, infléctó, volvó, vért6, in- 
 vért6, versó. To roll. Syn.—Volvó, ágó, abripió, vérsó. To 
 turn, to direct. Syn.—Vertó, téndd, flectó, detorquéó, avertó, 
 defléctó. To carry. Syn.—Géró, portó, féró, süstinéó. To hurl. 
 Syn.—Intórquéó, contorquéó, libró, jácülór, vibró. To torture. 
 Syn.—Crüció, pünió. To torment. Syn —Véxé, àngó, crüció. 
 
 Torréns, tis. m. Torrent. Qua saxá rotantia late Intülérat torréns 
 arbüstáqué dirüti ripis. V. Syn.—Rivüs, amnis. Phr.—Ündza 
 rápaces. Orto vorticé torrens. Rüens de montibüs amnis. 
 Ripis cápacibüs effüsüs. Mülto tüméfàactüs 4b imbré. Hibérna 
 nivé nütritüs. Rapax cádit  Tümidüs cüm vorticé tórréns 
 Saxa rótát. Spátiosas explicát ündàs. Monté décürrens vélüt 
 amnis. 
 
 'TOrréó, és, üi, tostum, éeré. To burn, to dry up. Syn.—Üró, exüró, 
 ádüró, pérüró. Phr.—Torréns sitiens Siriüs Indos. Torrentür 
 febríbüs artis. To burn. Syn.—Inceéndó, üró, combüró, crémó. 
 To cook. Syn.—Cóquó, àssó. 
 
 Torrídüs, 4, im. Burnt, dried up. Sémpér sdlé rübéns et torrídá 
 sempér ab igné. V. Syn.—tUsttis, éxüstüs, pérüstüs, aréns, 
 àrídüs, siccüs, sitiens. Burning. Syn.—Torréns, flagrans, fér- 
 vidüs. | 
 
 Tortilis, is, & Twisting, spinning, spiral. Syn.—ToOrtüs, intortüs, 
 flexüs, inflexüs. 
 
 Tortüs, is. m. Fold. Syn.—Spirá, nexüs, nodüs, vólümén. 
 
 Tórüs, 1. m. Muscle. Lüxüriatqué tóris ánímosüm péctüs. V. Syn. 
 —Moüscülüs. Phr—Movét arma léo, gaüdétqué cómantes Excü- 
 tiéns cérvicé tóros. Bed. Syn.—Lectüs, cübilé. Phr.—Signis 
 tórüs aspér ébürnis. Stratiqué ciibilia lecti. Nuptial couch. 
 Syn.—Thalamts. Marriage. Syn.—Conjügiüm. 
 
 Torva, torvé, torvüm. adv. Crosswise, severely. Syn.—Obliqué, 
 mínacitér. 
 
 Torvüs, 4, im. Grim, stern. Syn.—Trüx, Átrox, minax, horrídüs, 
 hórréndüs, térribilis, szviis, dürüs, àspér, sévériis, tétrícüs, 
 férüs. 
 
 D, d 
 
TOTUS 414 
 
 
 
 Totüs, i, im. Whole, entire. Syn.—Omnis, üníversüs, plénis, 
 solidtis, intégér. Phr.—Toto divisos Grbé Britannos. Habés 
 tota quod menté pétisti. 
 
 Trabs, trábis. f. Beam, heavy piece of timber. Aüràátàsqué trabés, 
 vétérüm décóra alta párentüm. V. Syn.—Tignüm, tigillüm, 
 
 ; robür. Phr.—Néxz zré trabés. Aüro nitidi. 
 
 Tractabilis, is, é. T'ractable, easily handled. Syn.—Fácilís. Fig.— 
 Sweet, pleasant. Syn.—Facilis, mitis, lenfs, mansuétis, affa- 
 bilis. Flexible. Syn.—Fléxibilis, céréüs, mollis, ténér. 
 
 Tractim. adv. Uninterruptedly. Syn.—Jagitér, continüo. 
 
 Tráctó, às, avi, atiim, àré. To drag. Syn.—Tráhó, rapid, raptd. To 
 touch. Syn.—Attrécté, contréctó, tàngó, pérténtd, vérsd, vó- 
 lato. Fig.— To treat, to conduct. Syn.—Régó, géró, cüró, 
 hábéó. To discuss. Syn.—Agité, disséró. To pass over in one's 
 mind. Syn.—Vérs6,volv6, ágitó. 
 
 Tràáctüs, is. m. Course, march. Syn.—Cürsüs, itér. Trail, path of 
 fire. Syn.—Sülcüs, tramés, sémita. Space, extent. Syn— 
 Spatiim, plágá. Country, region. Syn.—Régió, orá, lócüs. 
 
 Trad6, is, idi, itam, éré. To deliver up, to entrust. "Tradit équüm 
 cómiti paribisque assistit in armis. V. Syn.—D6, przbé6, cóm- 
 mittó, mando, tríbüó. To submit. Syn.—Dedó, sübmittó, süb- 
 jíció, sübdó. To betray. Syn.—Proódó. To relate. Syn.—Mém- 
 Óró, référó, nàrró. 
 
 Tradiicé, is, xi, ctüm, éré. To lead across. Atqué satas álió vidi 
 tradücéré méssés. V. Syn.—Transféré, trànsvéhó, transmittó, 
 transportó, trajicid. To pass the time. Syn.—Ágó, dücó, dégó, 
 transig6. 
 
 Trágicüs, à, im. Tragic, pertaining to tragedy. Syn.—Cóthürna- 
 tis, Sóphócleüs. Phr.—Süblimiíbüs àptá cóthürnis Matéria. 
 Non hümili mémoranda cóthürno. Versibüs trágicis. 
 
 Trágicüs, 1. m. Tragic poet. Phr.—Grandé sonant tragici. Cóthür- 
 nattis vatés. Màagnüm spirans. 
 
 'Trágcdiá, x. f. Tragedy. Omné génüs scripti gravitaté trageédia 
 vincit. O. Syn.—Cóthürnüs, cóthürni. Phr.—Trágícüm car- 
 mén, Cécrópíüs, Aeschyléüs cóthürnüs. Grandés cóthürni. 
 Componéré vérba cóthürno. Sévér& Misa trag&diz. Tragica 
 müsá. 
 
 Trágüdüs, i.m. Tragic actor. Phr.—Qui alte grádítür màajoré cóth- 
 ürno. Miroós aüdiré trag&dés. Aüditürá tragcedés. 
 
 Tráhó, is, traxi, tractiim, éré. To drag.  Eccé tráhebatür passis 
 Priaméia virgó Crinibüs. V. Syn.—Attráhó, protráhó, rapio, 
 raptó, dücó, àbdücó, tractó. '"Tráhéretür ariindiné przdàá. Tra- 
 
 
 
415 TRANSEO 
 
 
 
 hüntür pér silvàm. To draw out from.  Syn.—Extráhó, édiicé, 
 éripié, evelló. To contract, to fold. Syn.—Contráhó, addücó. 
 To take, to contract. Syn.—Dücó, sümó, àccipió, concipió, in- 
 düó. To attract, to allure, Syn—Attrahé, allíció, dücó, rápió. 
 To protract. Syn.—Proódücó, protráhó, dücó, proféró. Phr.— 
 Sic ánímüm témpüsqué tráhó. Dátüm trahérént per talia tém- 
 pis. To pass, to spend. Syn.—Dicé, ágó, degó, transigó, con- 
 sümó. 
 
 'Trajíció, is, jéci, jectüm, éré. To transport. Trajicit alterno qui 
 lévé póndüs équo. V. Syn.—Trànsdücó, trànsféró, trànsmittó, 
 transvéhó, trànsportó. To pass. Syn.—Transé6, transgrédiór, 
 süpéró, praetéréó, trànó, trànsméó, praetervóló. 
 
 Tramés, itis. m. Path, track. Eccé süpercilio clivosi tramitis indam 
 Elicit. V. Syn.—Sémita, callis, via. Phr.—Fácili té tramité sis- 
 tam. Cito décürrit tramité virgó. p 
 
 Tran6, as, avi, atüm, aré. To swim through. Sipérant montes et 
 flümíná tranànt. V. Syn.—Transné, trànsnátó, transjició, trans- 
 mittó. Phr—Nando, natati trajicid. To traverse the air. 
 Syn.—Transé6, transmé6, trajíció, transv6l6, trànscürró. To 
 escape. See Evado. 
 
 Tranquillé. adv. Peacefully, quietly. Syn.—Placidé, quiété, lenitér, 
 lené. Phr.—Cüm pacé. Tranquilla riéns. 
 
 Tranquilló, às, avi, atüm, aré. To calm. Syn.—Pacé, sédé, lénid, 
 tempéró. 
 
 Tranquilliis, à,üm. Peaceful, quiet, calm. Syn.—Plácidüs, quiétis, 
 mitis, pàcatüs, sécürüs, sérenüs. Speaking of persons. Syn.— 
 Placidis, quiétiis, sérénüs, sécürüs. Phr.—Cüris vácans. Cürà- 
 rüm expers. 
 
 Trans. prep. Across. Syn.—Ultra. On the other side. Syn.—Coón- 
 tra, ültra. 
 
 Trànsádigó, is, adégi, ádactüm, éré. To pierce through. Syn.— 
 Transfigé, transfódió, transvérbéré. 
 
 Transcéndé, is, di, sum, éré. To pass beyond, over. Syn.—Süpéró, 
 transgrédiór. 
 
 Transcribé, is, psi, ptüm, éré. To transcribe. Syn.—Scribó, éx- 
 scribó. Fig.—To transport. Syn.—Transféré, tránsmittó, 
 'Trànscürró, is, ri, cürsüm, éré. To traverse, to run beyond. Syn.— 
 Trajicié, transgrédiér, praetervéhór, trànsvóló, praetervóló. 
 Transé6, is, ivi & íi, itüm, iré. To pass over, to cross. Et máris 
 Iónii transiéritis áquàs. O. Syn.—Transgrédiér, pratéréó, 
 tránsméó, transmigró, transcéndé, trànsilió, trajicié, transmitté, 
 pérméó, pénétró, pr&térvéhdr, transvéhór, süpéró, translabór. 
 
TRANSFERO 416 
 
 
 
 To pass, to go by. Syn.—Abéó6, fluid, efflüó. To pass over in 
 silence. Syn.—Mittó, Smittd, transilid, pratéréd, pratérmitto. 
 
 Transfér6, fers, tüli, latim, férré. To transport, to carry. Rég- 
 nümque à sédé Lavini Transférét. V. Syn.—Transporto, tràns- 
 mittó, trànsvéhó, tràdücó, véertó, trajicid. 
 
 Transfig6, is, fixi, fixüm, éré. To pierce through. Syn.—Transa- 
 dígó, trànsfOdió, confódió, transvérbéró, trajicid, transábéó, 
 tránsfóró.  Phr.—Corpüs, péctüs, viscéra ferro figd, fódió. 
 Férrüm pér viscéra ágó. Ensém péctóré condó. Latiis mücróné 
 résolvó. Transfigéns ünguibüs anguem. 
 
 Transfli6, is, flixi, flüxüm, éré. To flow by. Syn.—Flüó, éfflto, 
 transé6, àbéó. 
 
 Transf6di6, is, fodi, fossiim, éré. To pierce through and through. 
 Gémino trànsfodit vülnéré pectüs. O. Syn.—Confodio, trans- 
 ádigó, transfigó, transverbéró. Phr.—Crüdüm pér costas exigit 
 ensem. Huic gládio látüs haurit ápértüm. 
 
 Tránsfórmó, às, avi, àtüm, aré. To change. Omnia transformat 
 sese in miractila rerüm. V. Syn.—Maütó, immütó, váríó. Phr.— 
 Vétéres mütàré fígüras. Vérsàmqué vénenis Fécit ávém. Figi- 
 ras Süméré quas vellét. 
 
 Transgrédiór, éris, grésstis stim, 1. 
 transabéd, transcénd6, süpéró. 
 
 Transigó, is, egi, actüm, éré. To pierce through. Transégit pectórá 
 mücró. Syn.—Trajicid. To pass the time. Syn.—Agé, dücó, 
 traditc6, exigó, degó. To execute, to finish. Syn.—Pérágó, cón- 
 fíció, absdlv6. 
 
 Trànsilió, is, ti & fi, ültam, iré. To leap over, to jump. Stridéns et 
 céléres incognitá transilit ümbras. V. Syn.—Trànséó, pr&- 
 téréó, trànscendó, trànsgrédiór, süpéró, transultó. Phr.—Saltü 
 süpéró. Non tàngendá rátes transiliunt vada. To pass over in 
 silence. Syn.—Trànséó, prztéréó, Smittd. 
 
 Trànslücé6, es, xi, éré. To shine through, to be transparent. Syn.— 
 Pérlücéó. To reflect light. Syn.—Réfléctór, rédé6, rémittór. 
 
 Transmitt6, is, misi, missüm, éré. To carry over, to transport. 
 Syn.—Transfér6, tràjíció, transvéhó, trànsportó. To bury. 
 Syn.—Trajici6, immittd, injíció. 
 
 Transportó, às, avi, atum, aré. To carry. See Transmitto, Transveho. 
 
 Trànsvéhó, is, exi, ectüm, éré. To carry over. Syn.—Tràjició, trans- 
 porto, transmittó, pratérvéhd, transféró. 
 
 Trànsvóló, às, avi, àtüm, aré. To fly over, to traverse. Syn.— 
 Pratervóló, praetéréó, transéó, trànscürró. To omit. Syn.— 
 Pritermittó, ómittó, przetéréó, trànséó, transilió, neglégó. 
 
 To pass beyond. Syn.—Transéé, 
 
 
 
417 TRIBUTUM 
 
 
 
 Trémébündüs, 4, tm. Trembling, palpitating. Syn—Trépidus, 
 trémülüs. Frightened. Syn.—Tréméfàactüs, tréméns, pávídüs, 
 territüs. 
 
 'Tréméfáció, is, feci, factüm, éré. To make tremble. Annüit et totüm 
 nütü tréméfécit Olympüm. V. Syn.—Quátió, concütió, quasso, 
 móvéó. 
 
 Trémó, is, di, ér&. To tremble with fear. Tarda trémenti Génua 
 labant. V. Syn.—Trémiscó, | contrémiscó, trépídó, horréó. 
 Phr.—Tottis trémo, horréoqué. Et corde ét génibüs trémit. Cor 
 attónitüm salit. Trémór occüpát artis. Gélídüsqué cücürrit 
 Ima pér ssa trémór. Poplité süccidüo génüa intrémüeré. Oré 
 trémenté lóqui. To tremble, to agitate. Pülsüqué pédüm trémit 
 excita tellus. V. Syn.—Trémiscó, intrémó, contrémó, contré- 
 miscó, trépidd, ágitór, móvéór, commóvéór, vibrór, cóncütiór, 
 quatior, nütó, vácilló. 
 
 Trémór, Gris. m. Trembling. Syn.—Motüs. Fear. Syn.—Trépi- 
 datio, horrór, pávór, timér. 
 
 Trémülüs, a, im. Trembling. Grádü trémülo vénit gra sénectüs. 
 Prop. Syn.— Trémébündüs, trémens, trémiscens, trépidans, mo- 
 tüs, Agitattis, crispüs, micans, vibrans. Phr.—Hiéms trémülo 
 vénit horrídá passu. Ocüli trémülo fülgoré micantés. Spléndét 
 trémülo süb lüminé pontüs. Fearful, timid. Syn.—Tréméns, 
 trémébündüs, tréméfactüs, trépidans, pavidiis, timidtis, térritüs, 
 pertérritüs. 
 
 'Trépidó, as, avi, atüm, aré. To be agitated. Syn.—Concürsó, cür- 
 sito. To hasten, Syn.—Festinó, cürró. To tremble. Syn.— 
 Térré6r, tíméó, métüó. 
 
 Trépidüs, 4, im. Trembling, agitated.  Syn.—Trémülüs. E-vcited, 
 rushing. Syn.—Trépídüs, festinüs, festinàns, ánhelüs. An-vious. 
 Syn.—Sollicitüs, anxitis, türbatüs. 
 
 Tribunal, alis. n. Tribunal. Quod faciat magnas türpé tribinal 
 ópés. O. Syn.—Sóliüm. Phr.—]Jüdicis, jürídícüm sóliüm, sé- 
 dilé. Fórénsis sedes. Stat jüdicis anté tribünàl. 
 
 Tribünüs, i.m. Tribune, Roman magistrate. Süméré dépositim cla- 
 vam fiériqué tribunum. H. Phr.—Tribinitia plebeiüs signifér 
 arcé. Cüm cónsülibüs Türbantes jürá tribüni. 
 
 'Tríbüó, is, di, ütüm, éré. To grant, to give. Hc bona nón prime 
 tribüit natürà jüventa. O. Syn.—D6, prabéó, tràdó, largiór, 
 impértiór, déféró, concédó, prasstó, condonó, permittó. To at- 
 tribute. Syn.—Attríbüó, assignó. 
 
 Tribütüm, i. n. Tribute. Syn.—Aeérá, vectigál. Phr—Ex omni 
 centé tribütá pétit. Tibi portitór zerá récepit. 
 
TRIDENS 418 
 
 
 
 Tridens, éntis. adj. That which has three teeth or points. Cónvül- 
 sum remis rostrisqué tridentíbüs zquór. V. Syn.—Triciispis, 
 trifidüs. Phr.—Trisiilca cüspis, hasta. Füscini dénté mínàx. 
 
 Trifídüs, 4, am. Three-pointed.  Syn.—Tricüspls, trísülcüs, tripléx, 
 tridens. 
 
 Triplex, icis. adj. Triple. Syn—Térgéminis, ternüs, triplüs. 
 
 Trípüdió, às, avi, atiim, aré. To dance. Syn.—Saltó, exsültó. Phr.— 
 Gaüdét invisim pépülissé fossór Tér pédé térram. See Chorea. 
 
 Tristis, is, &. Sad, mournful. 'Tristiór ét lácrímis dcitlés süffüsá 
 nitentes, V. Syn.—Mocerens, müstüs, dólens, afflictás, ànxiüs, 
 sollícitüs. Phr.—M Groré, tristitia présstis, sollicitás. Cui frons 
 nübílá. Mésta jácet tünditqué génàs. Et tristes siné solé dó- 
 mos. Severe, grave. Syn.—Grávis, tétricüs, séverüs, horrídüs. 
 Fatal, deplorable. Syn.—Finéstis, fatalis, dirüs, àspér, infaüs- 
 tüs, lüctífícüs, criidélis, misér, déploràndüs. Horrible, menacing. 
 Syn.—Horrendüs, horrifícüs, dirüs, atér, f&diis, minax, térri- 
 bilis. 
 
 Tristitia, 2. f. Sadness. Simque égó tristitiae caüsá módüsqué tüze. 
 O. Syn.—Maürór, mostiítíá, dólór, angér, squalór, lüctüs, 
 &rümni, anxiétas. Phr.—Viltiis, frontís tristitia. Tristitiz 
 ónüs. Dürilábores áními. Cure tristes. Frons tristis. Tristis 
 sollícitadó. Contract nibila frontís. Mcéréntia péctora. 
 
 Tristór, aris, àtüs stim, ari. T'o be sad. Syn.—Mé&ré6, contristór, 
 lügéó, gémó. Phr.—D6l6ré, m&roré prémór, opprímór. 
 
 Triísülcüs, 4, im. Three-pointed. Syn.—Trícüspis, trídens, trifidis, 
 triplex. Phr.—Linguis micat oré trísülcis. 
 
 Triticim, i. n. Wheat. Syn.—Faàr, früméntüm. See Frumentum, 
 Seges. 
 
 Triümphó, às, avi, atüm, aré. To triumph. Victor ab hosté rédit, 
 letaqué tríümphát in ürbé, Prop. Syn.—OÓvó. Phr.—Tríümphüm 
 Ag6, dücó. Triümpho invéhór. Cürrü süblimis é6. Ad témpla 
 déorüm triíümphos dücó.  Tríümphi décüs.  Tríümphali dé- 
 vinctüs tempórá laürós. Victricés géréré laüros. Latrigérés 
 transcendéré cürrüs. Victor agét cürrüm,.  Prazmíá belli. 
 
 Triamphis, i. m. Triumph. Ergo übí przaclaros poscent tia fata 
 triümphos. Tib. Phr.—Tríümphi pompá, décüs, hónór. Tri- 
 ümphalís pompa, cürrüs. Tritmphalés équi. Victor cürrüs 
 corénatis düctüs équis. Aétérni tríümphi pompá solemnis. Cür- 
 rüs victór, laürigér. Fig.—Victory. Syn.—Victoriá, trópzeum, 
 palma. 
 
 Trópzüm, i. n. Trophy, monument of victory. Et did rapta mana 
 divérso ex hósté trópzá. V. Syn.—Exüvix, spólíá. Phr.— 
 Victi hdstis méntiménta, signa. Clari mónümentá tropa. Tri- 
 
 
 
419 TUMEO 
 
 
 
 
 
 ümphati hostis éxüviz.  Victricis pignórá déxtre. Spdliati 
 gloríá Parthi. Fig.—Victory. Syn.—Tríümphüs,  victoríà, 
 palma, laürüs. ] 
 
 Triicid6, às, avi, atüm, aré. To kill Fit via vi, rümpünt Aditis, 
 primosqué trücidant. V. Syn.—Czxd6, occidó, intérficio, inté- 
 rímó, jügüló, nécó, obtrüncó. See Occido. 
 
 Trücülentüs, 4, im. Fierce, threatening. Spectat trücülentá lóquen- 
 tem. O. Syn.—Trüx, torvüs, àspér, átrox, minax, terribilis, 
 dürüs, horrídüs, horréndis. Cruel, barbarous. Syn.—Barbaris, 
 éffértis, inhimants, immitis, criidélis, szevüs, immanis. 
 
 Trüdó, is, si, stm, éré. To push violently. Syn.—Adigó, ágó, pro- 
 pelló, impelló, pelló, compelló. Phr.—In pralíá tridit inérmém. 
 Trüditür dies die. 
 
 Trüncüs, 4, im. Cut, mutilated. 'Trüncá mánüm pinüs régit, ét 
 véstigia firmát. V. Syn.—Trüncatüs, obtrüncatüs, ampütatüs, 
 mütilüs, lacér, scissüs, àabscissüs, rescissüs, sectüs, déséctis. 
 Phr.—Trüncas inhonést6 vilnéré nares. Trüncá témpora. 
 
 Trüncüs, i m. Trunk of a tree. Génsqué vírüm trüncis ét düro 
 robóré nata. V. Syn.—Stipés, caiidéx, arbór. Phr.—Triinci 
 robür. Célébs síné palmité trüncüs. Trunk of a body. Syn.— 
 Corpüs. 
 
 Tritina, x. f. The upper part of a scales, scales in general. Syn.— 
 Lanx, bilanx, libra, státerá, examén. 
 
 Trix, trücis. adj. Frightful, severe. See Truculentus. 
 
 Luba, z. f. Trumpet. Exóritür clamorqué vírüm clangorqué tüba- 
 rum, V. Syn.—Classícüm, córnü, bücciíná, lítüüs, zs. Phr.— 
 Aés, cornü cávüm, sónórüm. Cornü tiba fléxilis ünco. Tub 
 signa, sónitüs. Martia classici. Dans bello signüm. Quz féra 
 belláà cánit. Térrificd stridens clangoré. Immiti mürmüré szvze 
 Inter bélla tub. Tübas frémitüs tritcés. Non xrá' sónànt. Quos 
 &ré récürvo Stridéntés ácüeré tübae. Nüllas tübá verbérét aüres. 
 Dat signüm pügna. Clara dédit sónítüm tiba. 
 
 Tüéór, Eris, tüítüs süm, eri. To look at. Expléri méntém néquit 
 àrdéscitqué tüéndo. V. Syn.—Intüéór, aspicid, spéctó. Phr.— 
 Ócülisqué tüéns immitibiis. To guard. Syn.—Cistddid, sérvó. 
 To defend, to protect. Syn.—Tütór, defendó, tégó, protégó, 
 sérvó, àssérvó. 
 
 Tüm. adv. Then. Syn.—Tünc. Next, besides. Syn.—Insüpér, 
 deindé, prtéréa. 
 
 Tüméó, és, di, eré. To swell up. Et tia jam fletü lümíná fessá 
 tümént. Tib. Syn.—Intüméó, inflór, türgéó, türgescó. To rise 
 
TUMIDUS 420 
 
 
 
 up. Syn.—Sürgó, créscéd. To be filled with pride. Syn.— 
 Süpéerbió. See Superbio. 
 
 Tümidüs, 4, im. Swollen. Tümidaque in vitíibüs tive. O. Syn.— 
 Tiiméns, tüméfactüs, tirgéns, tirgéscéns, distentüs. Phr— 
 Sibilà cóllá tümens. Qua tümidüs rígát arvá Nilüs. Fig.— 
 Proud. Syn.—Inflatüs, tiiméfactis, támens, türgídüs, süperbüs, 
 elàtüs. Phr.—Süccéssü tümídüs. Tuümidüs génitoris imaginé 
 falsi. Fülgentem àrmis ac vàná tümentem. Angry. Syn.— 
 Iratüs. 
 
 Tümültüór, aris, àtüs stim, ari. To cause a tumult. Syn.—Trépidó, 
 agitor. 
 
 Tümültüosüs, i, im. Noisy, tumultous. Tümültüosum sollicitat 
 maré. H. Syn.—Türbàtüs, türbidüs, tüàrbülentüs, séditidsts. 
 
 Tumiltis, ais. m. Tumult, noise. At dómüs intéridr gémitü misé- 
 roqué tümültüà Miscétür. V. Syn.—Strépitüs, frágór, murmur. 
 Phr.—Cólüm tónát omné tümuültü. Sedition, revolt. Syn.— 
 'Türbá, mótüs, seditió. Phr—Séditidstis rümór. Civiles türba. 
 Mistóque ingens exortá tümültu Letitia. Tarba cóéunté. Quar- 
 rel. Syn.—Rixá, jürgiüm. Trouble of the mind. Syn.—Anxié- 
 tas, cura. 
 
 Tünc. adv. Then. Syn.—Tüm. Phr.—Tünc tempóris. Hoc tém- 
 pore. 
 
 'Tündó, is, tütüdi, tünsüm, éré. To beat, to strike. Gens éffréna 
 virtm Riphao tündítür Eüro. V. Syn.—Contündó, czedó, férió, 
 pülsó, plangó, verbéró. To break, to knock down. Syn.—Téró, 
 contéró, frang6, confringó, commínüó. 
 
 Tünicà, x. f. Tunic, worn under the toga. Et tünicam molli mater 
 quàm nevérát aüro. V. Syn—Véstis. See Vestis. Covering 
 (in general). Syn.—Membraná, tégümentüm, tegmén, cortex. 
 Coat-of-mail. Syn.—Follícülüs, lorica. 
 
 Turba, x. f. Trouble, confusion. Syn.—Tümültüs. Trouble of 
 mind. Syn.—Cürá, anxiétas. Crowd, multitude. Syn.—Agmén, 
 catérva, cóhórs, céettis, cónció, mantis, mültitüdó, fréquéntia, 
 globus, nümérüs, copia, vis. Phr.—Tirbe glóbüs. Vis hómi- 
 num. Plirima türbá vírüm. Dénsum hüméris vülgüs. Rüit 
 omnis in ünüm Türbàá fürens. Magna jüvénüm stipanté catérva. 
 Tanto complérint àgminé ripas. 
 
 Türbidüs, i, im. Agitated. Syn.—Agitatts, tümens, tümültüosüs, 
 irátüs, motüs, commotüs, sOllicittis, fervidüs, z:stüans. Threat- 
 ening, obscure (in speaking of the sky). Syn.—Atér, nigér, ob- 
 scürüs, pícéüs, prócellosüs. Fig.—( Speaking of the mind). 
 Syn.—Agitàtüs, commoótüs, pertürbátüs, exsternatüs, améns. 
 
 
 
 
 
421 TURTUR 
 
 
 
 Turbo, às, avi, àtüm, aré. To disturb, to trouble. Evérsx türbant 
 cónvivià mensa. O. Syn. —Contürbó, péertürbó, miscéó, pér- 
 miscéó, confündó, vérsd, igitó. Phr—Hine siné mé türbàré 
 lócüm. Usque adé6 türbatür agris. To put in disorder. Syn.— 
 Protürbó, ágitó, exágitó, ag, inséquór, insectór. 
 
 Turbo, inís. m. Wind, whirlwind. Venti, Qua data porta, rüünt et 
 terras turbiné perflant. V. Syn.—Véntüs, témpéstas. Phr.— 
 Vis sivi tirbinis. Nigér intorto ceü türbíné nimbüs. Intdr- 
 quens nigranti türbíné nübem. Vólát atri türbínis instar. Agéns 
 hiémém ritit. Ouos z:equóré türbó Dispülérát. Any rotary move- 
 ment. Syn.—Gyrüs, vertigó. Violence. Syn.—Vis, impétüs. 
 
 Türbülentüs, 4, im. Troubled, disturbed. Syn.—'Türbídüs, türba- 
 tüs. One who causes trouble. Syn.—Séditidstis, inimicis. 
 
 Türdüs, 1. m. A thrush. (See Appendix under list of Birds.) 
 
 Türgídüs, à, im. Swollen. Syn.—Tüméns, tümídüs, timéfactis, 
 inflatüs. Fig.—Filled with pride. Syn.—Süperbüs. 
 
 Tirma, à. f. Squadron. Syn.—Catérva, ala, cóhors. Phr.—Fortés 
 ad proelia tirmz. Alipédés rapit ad cértamina türmàs. Crowd. 
 See Turba. 
 
 Türmàtim. adv. Jn troops, in bands. Syn.—Cóngrégatim, ina, 
 simul, 
 
 Türpis, is, é. [ll-shaped, deformed. Namque aliz tirpés horrent. V. 
 Syn.—Déformis, informis, tétér, foedtis, horridüs, pràvüs. Dirty. 
 See Sordidus. Base, disgraceful. Syn.—Abjéctis, vilis, indé- 
 cortis, inhonéstts, fiediis, infamis, indignüs, sdrdidtis, próbro- 
 süs, püdendüs. Jinmodest, licentious. Syn.—Flagitidstis füedüs, 
 impürüs, óbscanüs, spürcüs. - 
 
 Türpiítér. adv. Basely. Syn.—Fde, próbrose, türpé, püdendüm. 
 Indecently. Syn.—Obscane, prótérve, lascive. 
 
 Türpitüdó, inis. f. Deformity. Syn.—Deéformitas. Shame, dis- 
 honor. Syn.—Dédécis, flagitiam, infamiá, nota, vitium. 
 
 Türpó, às, avi, atüm, aré. To deform, to disfigure. Syn—Détirpé, 
 foed6, defórmó, corrümpó. To soil.  Syn.—Polláó. To dis- 
 honor. Syn.—Déedécóró. i 
 
 Türrifér, érá, érüm. Crowned with towers.  Syn.—Türritüs, türri- 
 gér. Phr.—Türribüs cinctüs, münitüs, instrüctüs. 
 
 Türris, is. f. Tower. Armatiqué cávis éxspéctant türribüs hostem. 
 
 Syn.—Arx, cástrüm, castélliim, spécülá, miinimén, própüg- 
 nàcülüm. Phr—Turris münimén. 'Türritüm propügnácülüm. 
 Válidze bello türres. Stat férréa türrís 4d aüras. Célse gra- 
 vioré casu Decidünt. Stat türris münitá lóco. 
 
 Türtür, ürls. m. A turtle-dove. (See Appendix under list of Birds.) 
 
TUSSIO 422 
 
 
 
 Tüssió, is, ivi, iré, To cough. Phr.—Tissis pülmóném, péctüs quas- 
 sát, concütit. Aspérá pülmoném tüssis quatit. Raücà cénspér- 
 gérét Omnia tüsst. Tüssim pati. 
 
 Tüssis, is. f. Cough. Syn.—Tüssédó. Phr.—Mala péctóris hospés. 
 
 'Tütàmén, inís. n. Defense. Syn.—M ünimén, titéla. 
 
 Tutela, z. f. Protection. Rérim tütelà méarüm. H. Syn.—Tüta- 
 .mén, tütàmentüm, patrdciniim, prisidiüm. 
 
 Tütór, aris, atüs stim, ari. To defend, to protect. Tütàtür favor 
 Eüryálüm lacrimzqué décorz. V. Syn.—Tüéór, defendó, pro- 
 tégó. Phr—Hanc primüm tütaré dómüm. 
 
 Tütór, Gris. m. Defender, protector. Syn.—Cuüstos, defensór, pá- 
 tronüs, prxsidiim, tütelà. 
 
 Tütüs, 4, im. Safe, free from harm. Sérpit hümi tütüs nimiim 
 tímiídüsqué prócella. H. Syn.—Secürüs. Phr.—Métü vácàns, 
 vácüüs. Tütüs 4b insidiis. Omnia tita vidés. Via tütá fré- 
 quénsqué. 
 
 Tyrannictis, 4, üm. T'yrannical, cruel.  Syn.—Crüdelis, impóténs, 
 süpérbüs. 
 
 Tyrannis, ídís. f. Tyranny.  Phr.—Íniquüm, crüdelé, grávé im- 
 péríüm. Impii tyranni sérvilé jügüm.  Régni sxvüs fürór. 
 Ódioqué tyrannidis exsül. 
 
 Tyrànnüs, i. m. Absolute ruler. Syn.—Rex, princeps. Tyrant. 
 Phr.—Réx, réctór, princeps, déminatér Íniquüs, crüdelis, süper- 
 büs. Flécti néscitis. Pópüli Sppréssér. Eréptór libertatis. Im- 
 pátiens fréni ét siné legé tyrànnüs. Pátríam tyrannidé prémens. 
 Régná süpérbá géréns. Géntém réx deindé süperbo Império 
 ténüit. 
 
 U 
 
 Übér, éris. adj. Abundant, fertile. Donaqué promissis übériorá 
 férant. O. Syn.—Abündàns, fecündüs, férax, fertilis. Phr.— 
 Übéribüs fécündüs áquis. Morüs nivéis überrímá pomis. Fig.— 
 See Abundans. 
 
 Ubértas, atis. f. Fertility. Syn—Ubér (as a noun), fertilitas, ibün- 
 dantia, copia. Fig. Syn.—Faciindia. 
 
 Ubértim. adv. Abundantly. Syn.—Abünde, affliéntér, copidsé. 
 
 Ubi. conj. When. Syn.—Cüm, quàndó, üt, postquam. Where. 
 Syn.—Ubinam, quo. Phr.—Quo lóco, quà parté, quà régioné? 
 Quà vos régioné réquiram? 
 
 Übicünqué. adv. Wherever. Syn.—Qudciinqué. 
 
 Ubiqué. adv. Everywhere. Syn.—Passim, übicümqué, übívis. Phr.— 
 Pér totüm orbem. Orbé toto. Qua térrá pátét. Pér máré, pér 
 
 
 
/ A283 ULULO 
 
 
 
 
 
 terrás. Omnibts ümbrá lócis ádéró. Toto sürgét géns aüréá 
 mundo. Totüm vülgatá pér orbém. Qua sol habitabilés illüs- 
 trat Gras. 
 
 Ubivis. adv. In any place whatsoever. Syn.—Ubilibét, übicünqué. 
 
 Udis, 4, im. Moist, damp. Nigra stibést üdo tantiim cui lingua 
 palato. V. Syn.—Hümiídüs, himéns, madéns mádiídüs, mádé- 
 factüs, üvidüs. Fig—Drunk, one who had imbibed too much. 
 Syn.—Potis, ébritis, mádens. 
 
 Ulciscér, éris, ültüás sim, i. To punish. Ültüs és Offénsas, üt décét, 
 ipsé tüàs. O. Syn.—Pünió, perséquór. Phr.—Me ülciscór, 
 vindicó. Ponàs éxigó, siimd, répétó. Ulcisci státüit. To take 
 revenge. Syn.—Vindiícó. Phr.—üÜlcisci fünérá géntís. Czsds 
 ülciscéré fratres. 
 
 Ulmis, i. f. The elm-tree. (See Appendix under list of Trees, etc.) 
 
 Ulna, &. f. Forearm. Syn.—Bráchiüm, lácértüs. Phr.— Cüpidis 
 ampléctitür ülnis. — 
 
 Ultimiis, 4, im. Farthest. Syn.—Extrémüs, longinqutis, rémotüs. 
 Last. Syn.—Postremüs extremüs, nóvissímüs, süprémüs, süm- 
 mus. Phr.—Mors ültímá linéá rérum ést. Pars ültímá vitz. 
 
 . Extremo süb finé láborüm. Vénit sümmá dies. Least. Syn.— 
 Minimis. 
 
 Ult6r, Oris. m. & Ultrix, icis. f. Avenger. Proómisi ültorem ét verbis 
 Odia aspérá movi. V. Syn.—Vindex, pünitór. Phr.—Póinàrüm 
 exáctór. Ultricém pronüs ád iram. Imménsis Accéssit cladibtis 
 ültór. 
 
 Ultra. adv. Beyond. Syn.—Longiüs. More, later, further (in point 
 of time). Syn.—Ampliüs, ültériüs, longiüs, magis. Prep. Syn.— 
 Süpér. 
 
 Ultro. adv. Of one's own accord. Syn.—Sponté, libéntér, libéns, 
 volens, ipsé. Phr.—Nüllo cogenté. Nüllis cogentibüs. Ipsé 
 vólens. Sta sponte. 
 
 Ülülá, ae. f. A screech-owl. (See Appendix under list of Birds.) 
 
 Ululatis, üs. m. Howl, shout, cry. Implévit sacrim quérülis ülülati- 
 bis Idam. O. Syn.—Clamér, quéstüs, gémitüs, làmentüm, 
 plàngór. Phr.—Meéeest# lügübres. Ülülatüs flebilis atirés Im- 
 pulit. 
 
 Ülüló, às, avi, atim, aré. To shout, to cry out, to complain. Pér 
 noctem résónàré, lüpis ülülantibüs, irbés. V. Syn.—Exülüló, 
 vociférér, clamó. Phr.—Ululati, quérélis, questíbüs, claméré 
 celim,.atiras, zithérá compléó, impléó, miscéó. Ulilatiim mittó. 
 
 w1v1-,v4 « 
 
UMBO 424 
 
 
 
 
 
 To groan, to howl mournfully. Syn.—Mügió, rébóó, résónó, 
 gémó. 
 
 Ümbó, Onis. m. Boss of a shield, and by extension the shield. 
 Syn.—Clypéüs, scütüm. An eminence. Syn.—Aggér, tümülüs, 
 tümór. 
 
 Umbra, x. f. Shade, shadow. Et sol décédéns crescentes düplicát 
 ümbras. V. Syn.—Ténébrz, nox, caligó. Phr.—Agnovitqué 
 pér ümbram Obsciiram. Ciis sé condidit ümbris. Noctürnàs 
 volitaré pér ümbràs. Nox ümbras terris imdücit. Nox àtrá 
 silentibüs imbris. Ràmorüm ümbrz. Lócüs ümbrósüs. Némóràá 
 soli invíá. Opaci frigoris ümbra. Tégmén àrbórís. Pécóri 
 jam gratiór ümbra est. Nócent ét frügíbüs ümbrz.  Vétéris 
 süb nócté ctipréssi. Frigórá dant rami. Ümbrosam éxquiréré 
 vallem. Süb tégminé fagi. Shade, ghost. .Syn.—Manes, símül- 
 acrum. Phr.—Cétisqué silentüm. Déscéndit ád imbras. Um- 
 bre nocté vólantes. Dé€fiinctaqué corpéra vite. Appearance, 
 pretext. Syn.—Spécies, imagé, ndmén. 
 
 Ümbrácülüm, i. n. Shady place. Et lentz téxünt imbraciila vites. 
 V. Syn.—Ümbrá. Phr.—Lócüs némórosüs, silvestris, Spactis. 
 Sacris tendens ümbracülà sertis, ; 
 
 Ümbró, às, avi, àtüm, àré. To give shade. Syn.—Inümbró, óbüm- 
 bró, Ópàcó, tégó. Phr—OUmbra tégó. Ümbras indücó. Ramis 
 tégó. Grandis ópacát Arbór áquas. Viridi fontes indücérét 
 ümbra. Obténti frondis ínümbrànt. Montés ümbràntür Ópàci. 
 
 Ümbrosüs, 4, im. Shady. Tantum inter densàs ümbrósá cácüminá 
 fàgós Assidüe véniébat. V. Syn.—Ümbrifér, ümbratilis, opa- 
 cüs, dénsüs. Phr.—Lztissímüs ümbrà. Insciüs Phoebi. Pérvia 
 nüllis silva solibis. Crines ümbrosá tégébat áründó. 
 
 Una. adv. Together. Syn.—Simiil, paritér. 
 
 Üncüs, à, im. Curved, bent. Uncd non alligat Aanchéra morsü. V. 
 Syn.—Adüncüs, óbüncüs, rédüncüs, cürvüs, incürvüs, récürvüs, 
 réflexüs. Phr.—'Tellüs cam dénté réclüditür ünco. 
 
 Unda, x. f. Wave. Cürvàta in montis faciém circümstétít ündà. V. 
 Syn.—Flüctüs. Phr.—Férvéntés xstibüs ind, Undaque im- 
 pellitüir ainda. Incürsu ündarüm s6nat ündá. Sea. See Mare. 
 Water. Syn.—Aquá, lympha, látex, fons, rivüs, amnis, flümén, 
 flüviüs. Phr.—Fülminéi látices. * Undarüm cürsüs. Cápüt fon- 
 tana spargitür unda. 
 
 Undiqué. adv. From everywhere. Syn.—Übiqué. Phr.—Ex omni 
 parte. 
 
 Ündó, às, Avi, àtüm, àr&. To boil, to rise up in waves. Syn—Ex- 
 ündó, zstüó, exastüó, inündó, flüctüó. To undulate. Syn.— 
 Flüctüó. 
 
 
 
A25... URGEO 
 
 
 
 Undosüs, Á, im. Agitated, stormy, seething. Syn—Undans, flüc- 
 tüàns, zstüosüs, Agitattis, prócellosüs. Phr.—Undis tirgidus, 
 tüméns, sónorüs. 
 
 Üngó, is, xi, ctüm, éré. To anoint, to smear. Ungéré téla mánü,. 
 ferrümque armaré vénéno. V. Syn.—Ínüngó, pérüngó, liné, il- 
 lind, óblínó, perlínó, circümlínó, imbüó, tingó, pérdücó, mádé- 
 fáció To perfume. Syn.—Tingó, pérfündó, ódoró, lind, illind, 
 oóbdücó. Phr.—üÜngór ólivo. Nàrés myrrhéüs üngát onyx. 
 
 Ünguentüm, i. n. Ointment, essence, perfume. lllíüs e nitid6 spi- 
 rant ünguentàá cápillo. Tib. Syn.—DBàlsámüm, ópóbàalsámüm, 
 imómüm, Ódorés, myrrha, nardis. Phr.—Ros Tyríüs. Myr- 
 rhéi güttà. Assyriüm óléüm. Assyriz lacrimz. Liquidi ódores. 
 Syrid münéré plénüs ónyx. Peéerfüsüs ódoré spirantís àmomi. 
 
 Unguis, is, m. Finger-nail, claw. Flos modo décérptüs ténüi püéri- 
 litér üngué. Prop. Syn.—Ünguicülüs. Phr.—üÜngues cültello 
 pürgaré. Pravé sécttis ünguls. Et sint síné sordibüs üngues. 
 Hand. Syn.—Dígitüs, polléx, mánüs. Fig—Ad ünguém. Per- 
 fectly, to the minutest detail. Syn.—Adámüssim. Phr.—Hómó 
 factüs ad ünguém. 
 
 Üngülàá, à. f. Hoof. Quadriipédanté pütrem sónítü quatit üngülá 
 càmpüm. V. Syn.—Ünguis. Phr.—Pédüm córnü. Pédes ünci. 
 Sólído gráviter sónát üngüli cornü. In quinos üngues dilapsa. 
 
 Unictis, à, üm. Only, sole. Syn.—Solüs, ünüs. Unique, remark- 
 able. Syn.—Ràrüs, éximitis, przstáàns, pülcherrímüs. 
 
 Ünió, onis. m. Pearl. Syn.—Margiárità, baccá, gémma. Phr.— 
 Lapis Gangétictis. Bacc# conchá. Indi müris dona. Lapis Eda 
 lectüs in anda. 
 
 Unis, 4, im. One, alone. Units érat toto natürz vültüs in orbé&, O. 
 Syn.—Ünicüs, sdliis. Phr.—Ünüs mültorüm. Una é miltis. 
 Units ét altér. 
 
  Ürbanüs, 4, im. Belonging to the city. Syn.—Ürbicüs. Polite, re- 
 fined. Syn.—Mitis, comis, bénignüs, affabilis, lépidüs, fácetüs. 
 Phr.—Mores nón satis ürbís habés. 
 
 Urbs, ürbis. f. City. Urbs antiqua füit mültos déminata pér ànnos. 
 V. Syn.—Arx, àrces, oppidüm, müniá, civitas. Phr.—Siti 
 ampla, clara. Excéls6 stans in vérticé montis. PóOsítü defensà. 
 Türribüs ardüá. Célébri hospità portü. Pópülosá viris. Divitíis 
 feta. Divés ópüm. Urbs aügüstá, poténs. Stüdiis asperrímá 
 belli. Pacé floréns. Ürbíüm décüs. Vidüàntür civibüs ürbes. 
 
 Ürgéó, és, si, eré. To press hard, to push, to pursue. Urgét énim 
 dóminüs mentem non lenis. H. Syn.—Prémó, impelló, instó, 
 inséct6r, inséquór. Phr.—In brévia et syrtes ürgét. Urgét diém 
 nox. To hurry. Syn.—Festinó, própéró, céléró, accéléró, 1nstó. 
 
URNA 426 
 
 L 
 
 To impel, to excite. Syn.—Impelló, excító. To overwhelm. 
 Syn.—Prémó, opprimó, ónéró, obrüó. To torment. Syn.— 
 Prémó, ágitó, crüció, vexó, inséctor. 
 
 - Urna, à. f. Urn, case, vessel. Syn.—Ürnülá, ürcéüs, hydria, aqualis, 
 amphora. Vessel in which they placed the lots or the votes. 
 Syn.—Sittla, sitellà, séria. Phr.—Stat düctis sortibüs urna. 
 Quésit6r Minds ürnàm móvét. Omné capax móvét ürná nomen. 
 
 Ur6, is, üssi, üstüm, éré. To burn. Atqué lévem stípülam crépitan- 
 tibüs üréré flammis. V.: Syn.— Ádüró, combüró, éxüró, pérüró, 
 crémó, cóncrémó, tórréó, incéndó, süccendó, inflammó, con- 
 sümó. Phr.—Flammis, igné délé6, àábóléó, consümó, éxtro. 
 Igném, flammas sübjíció, admóvéó. In cinérém, fávillas vérto. 
 Vülcàno màndó. Sübjectis üréré flammis. Dat siiccénse mém- 
 bra crémanda pyre. Üré fóco càncros. Ràmos ürenté camino. 
 Ignis süpponitür herbis. To light, to set on fire. Syn.—Incéndó, 
 inflammó, crémó, combüró. Phr.—Facibis incendó. Flammas 
 jáció. Totis Vülcanüm spargéré tectis. To make suffer. Syn.— 
 Lidó, crüció, angó, ürgéó. To irritate. Syn.—Accendó, püngó, 
 crüció, angó, torquéd, vexó, cóquó. 
 
 Üsürpó, às, avi, atüm, àré. To use, to employ. See Utor. To seize, 
 to appropriate. Syn.—Cápió, àccipíó, pércipid. 
 
 Üsüs, tis. m. Use. Syn.—Üsürá, fácültas. Practice, experience. 
 Syn.—Expériéntia, péritia, sciéntia. Custom. Syn.—Mos, cón- 
 
 . suétüdó. Utility. Syn.—UÜtilitas. 
 
 Ut. conj. In order that. Syn.—Uti, quo. Although. Syn.—Quàm- 
 vis, étsi, licét, cüm, quamquam. As. Syn.—Cüm, quàndó, übt. 
 
 Utéris, i. m. Womb. Syn.—Ventér, àlvüs, viscéra, 1líá. 
 
 Utilis is, &. Useful. Omné tülit pünctüm, qui miscüiít ütílé dülci. 
 H. Syn.—Cómmódüs, àccómmódüs, opportünüs, aptüs, idonéüs, 
 bónüs, proficiens, sálütaris. Phr—Bis pomis itilis àrbos. Cibüs 
 ütilís zegro. 
 
 Utilitas, atís. f. Usefulness, profit. Syn.—Commóditas, commódüm, 
 Opportiinitas, üsüs, früctüs, lücrüm, quaestüs, emólümentüm. 
 Phr.—Utilitatis ópés. WVülgüs imicitias ütilitaté próbát. 
 
 Utinam. interj. Would that! Syn.—Üti, üt, si. Phr.—O ütínàm! 
 O si! Quam vellem! Di faciant! Di, précór, hoc jübéant! Fata 
 sinant! Di tibi dent! Faxit Déüs! 
 
 Utér, éris, üsüs sim, 1. To use. Sérviét xeternüm, qui parvd nésciét 
 ati. H. Syn.—Üsürpó, ádhibéó, früór. Phr.—Ütéré sorté tüa. 
 An nünquam ütáré paratis? Vérbis mollíbüs üti.  Viribüs 
 ütendum ést. 
 
 
 
 
 
427 VADO 
 
 A MÀ—— ee 
 
 
 
 Uva, à. f. Grape. Dücérét àpricis in collibüs üvàá cólorém. V. 
 Syn.—Rácemüs, (for the vine) vitis, vinéá, vindémia, vinüm. 
 Phr.—Vitis früctüs, miinéra. Baccheá dona. Cértans üvá pür- 
 pürz. Aüro similis. 
 
 Üvens, tis & Üvidüs, 4, iim. adj. Moist, wet. Syn.—Üdüs, midéns, 
 mádídüs. Phr.—üÜvídülam à fléti. Intoxicated. Syn.—Poótüs, 
 ébríüs, madéns. 
 
 Üxór, Gris. f. Wife. Syn.—Sponsa, conjüx, nüptá, marita, üxor- 
 cülà. Phr.—]Jünctá coónnübio. Vinclo sóciíatá jügali. Püdoris 
 amans. Socid fidi viro, márito. Nipta sórorqué Jóvis. Facé 
 nuptiali digni. 
 
 V 
 
 Vacca, x. f. Cow. Ubéra vàcc& Làctéá demittünt. V. Syn—Vac- 
 cülá, bos, bücülá, jüvéncá, jüvencülá, vítülá. Phr.—Bis cür- 
 vans jam cornüá fronté. Übéribüs lac géréns. Laàctis áliméntá 
 ministrans.  Nivéüm fündit ex übéré néctár. Reddidit find 
 bóüm vocem. Raticds édéns mügitüs. Optima torve Forma 
 bovis. 
 
 Vàcciniüm, ii. n. The blueberry. (See Appendix under list of 
 Trees, etc.) 
 
 Vácilló, às, avi, atüm, àré. To totter, to tremble. Syn.—Lábó, lá- 
 bàscó, nütó, títübó, trémó, trémiscó. Fig.—To hesitate, Syn.— 
 Hesito, títübó. 
 
 Vaco, às, avi, àtüm, àré. To be free, to be empty. Phr.—Süm 
 vácüüs. Longe saltüs làtequé vacantés. To lack. Syn.—Cáréó. 
 Phr.—Criminé fama vacat. Lité vacént aüres. Vácát insülá 
 cültü. To be free from care or anxiety. Syn.—Otiór, cessó, 
 quíéscó. To give oneself up to. Syn.—Incümbó, insüdó, in- 
 vigiló, stüdéó. Phr.—Animiim inténdd, ópéràm do. 
 
 Vácüó, às, àvi, àtüm, aré. To empty. Syn.—Evácüó, exhaürió, in- 
 anio. 
 
 Vácüüs, 4, im. Empty. Perqué dómos Ditis vácüas ét inania réena. 
 V. Syn.—Vacans, vácüatüs, inanis, libér, ápertüs, amplüs, vas- 
 tüs, pátens. Phr.—Aéra per vácüüm férri. Free from, exempt. 
 Syn.—Immiinis, éxpérs, cárens, vácans, libér, sólütüs. Vita 
 láboríbüs vácüá.  Criminé nox vácüá.  Vácüàs czxdis habété 
 mantis. ‘ 
 
 Vadé, is, éré. To go forward. Vadimis immixti Danais, haüd nü- 
 miné nostro. V. Syn.—E6, pérgó, grádió, festinó. Phr.—Vad- 
 imüs haüd dübíam in mértém. Vadé sálütatüm pro me. 
 
VADUM 428 
 
 
 
 Vadim, i. n. Shoals. Syn.—Bréviá. Phr.—In vada ca&ca tülit. Il- 
 liditqué vadis. Flümínéis vix tata vadis. 
 
 Ve. interj. Woe to! Phr.—Vz tíbí! At te Di perdant! Di mala 
 mültà dent clienti! 
 
 Vafér, váfrá, váfrüm. Shrewd, cunning. Qua váfér elüdi posset rá- 
 tioné máritüs. O. Syn.—Astütüs, cállidüs, caütüs, dólosüs, 
 péllax, versütüs. 
 
 Vagina, #. f£. Sheath, scabbard. Vaginaqué cava fülgentém déripit 
 ensem. V. Phr.—Ensis tégmén. Vácüüm, cávüm ébür. Latéri 
 affixa, Habilém vagina aptarat ébürna. Vaginaque éripé fér- 
 rim. Vagina dücéré férrim. Vagina libérát ensem. Ensis 
 vagina téctiis. Claüsüsque et conditüs ensis. 
 
 Vagio, is, ivi & ii, itüm, iré. To cry as a child or an infant. Vagiérant 
 ambo, paritér sentiré pütares. O. Syn.—F1é6, ploró. Phr.— 
 Vaàagitüs, plànctüm éd6, do, émittó. Vagitü, vagitíbüs atrds 
 impléó. Infantimque ániímz flentes. 
 
 Vagitüs, is. m. Weeping, cries of children. Syn.—Ploràatüs, fletüs. 
 Phr.—Püérilis fletüs, ploratüs. Aüditz vóces, vagitüs ét ingens. 
 
 Vago6r, aris, àtüs sim, ari. To wander. Stelle sponté sia jüssané 
 vügentür ét érrént. H. Syn.—Erró, óbérró, deérró, discürró, 
 palér. Phr.—Viía inscíüs. Incertüs érró. Hiic illic férór. In- 
 cértó cürsü férór. Vagantem incértum érrór agit. Totaqué 
 vágatür Urbé fürens. 
 
 Vàigüs, a, um. Wandering. Jam vaga prosiliet frénis natürá ré- 
 motis. H. Syn.—Vágans, vágabündüs, errans, érratictis, érra- 
 bündüs. Phr.—Erroré àctüs. Excüssüs vía. Pér dévia lüstrá 
 vágantes. Overflowing, inundating. Syn.—lnündaàns, éffüsüs, 
 exündàns, exspátíatüs. Inconstant, light, fickle. Syn.—Incón- 
 stans, lévis. 
 
 Valde. adv. Very, much.  Syn.—M ültüm, plirimim. 
 
 Valé, Vàáleté&. Farewell, good-bye. Syn.—Váléas, vivé. Phr.—Vivé 
 válequé. 
 
 Valédic6, is, xi, ctüm, éré. To say farewell. Idqué quód ignoti 
 fáciünt, válédicéré saltém. O. Phr.—Extrémüm affari  Sü- 
 premüm válédicéré. Vivité silv#. Dictoqué valé, vale, inquit 
 ét Echo. Aétérniimqué valé. Nünquàm dixissé vile. 
 
 Valéo, es, ti, ittim, eré. To be strong, robust. Si támén ipsa viles, 
 álíqua nos pàrté válemüs. O. Syn.—Vigéó. Phr.—Süm sanis, 
 incólümis. Valéré stómácho.  Méns sana in córpóré sano, 
 Fig.—To be able. Syn.—Possüm, polléó, 
 
 Váletüdó, inis. f. Health. Syn.—Sanitas. Good-health. | Syn.— 
 Sanitas, sálüs, vigór. Bad-health. Syn—Aégritidd. See 
 Aeger, Morbus. 
 
 
 
 
 
429 VARIO 
 
 Validis, 4, im. Strong, robust. Séd quid ménté minis validis 
 quam córpóré toto. H. Syn.—Váilens, firmüs, fortis, robüstüs. 
 Phr.—Válidas réscindéré leges. Violent.  Syn.—Vióolentüs, 
 acér, ingens, magnits. Powerful. Syn.—Válens, pr&séns, pó- 
 tens, ütilis. 
 
 Vallés (is), is. f. Valley. Rürá mihi et rígüis placéant in vallibüs 
 àmnés. V. Syn.—Convallés, Témpe. Phr.— Vallis irriguz lócá. 
 Vallis látébrz. Ündiqué sépta jügis. In vallé rédücta. Claü- 
 déré vallées insidiis. Vallis sónát amné própinquo. Vallis dén- 
 sis látét abdita silvis. Vallis in àmplexü némórüm. 
 
 Valló, às, avi, atüm, aré. To fortify. Considünt castris ét moenia 
 vallant. V. Syn.—Obvaàlló, münió. Phr.—Vallüm dücó. Vallo 
 cingó, circümdó. Dücto vallo firmo. Nülli vallarant oppida 
 müri. Parvimqué lévi strüít aggéré vallum. (Jn general) To 
 surround. Syn.—Cingó, córonó. 
 
 Vallüm, i. n. Palisade, wall, fortification. Syn.—Aggér, münimén, 
 propügnacülüm. Phr.—Médii fidücíá belli. Non éxsüpérabilé 
 vallüm. Claüso fidéré bello. 
 
 Vanéscó, Is, ti, éré. To vanish. Carmíné lesa Cérés stérilés vanéscit 
 in hérbas. O. Syn.—Evanésc6é. Phr.—Abéo in aiiras. Ténües 
 vanéscit in atiras. Vanéscitque àbsens. 
 
 Vanitas, atis. f. Vanity, uselessness. Syn.—Inanitas, lévitas, fallacia, 
 méndaciim. Vain glory. Syn.—Ambitió, jactantia, stipérbia. 
 Phr.—Cádücárüm símülàcrá rérüm. Rérum imbr® méndacés. 
 
 Vànüs, 4, im. Vain, unreal. Séd illos Exspéctata ségés vanis élisit 
 ávenis. V. Syn.—Vácüüs, inanis, cássüs, irrítüs. Useless, friv- 
 olous, without effect.  Syn.—lrrítüs, initilis, fallax, inànis, 
 frivólüs, fütilis, lévis, cádücüs, fügàx. Proud. See Superbus. 
 
 Vàipór, oris. m. Vapor. Néc jam sé capit ainda, vólat vapor atér 
 ad aüràs. V. Phr.—Qui téntiés vanéscit in atiras. Smoke. See 
 Fumus. Heat, steam. Syn.—Cálór. 
 
 Vapor6, às, avi, àtüm, aré. To give forth vapor, or odors. Phr.— 
 Vaporés exhaló, spiró, emittó. To fill with vapor, steam or 
 smoke. Phr.—Váporé, váporibüs, fümo impléó, répléó, spargó, 
 miscéó. To warm. Syn.—Cáléfáció. 
 
 Vapüló, às, avi, atüm, àré. To be beaten. Si rixa est, übí ti pülsas, 
 égó vapüló tàntüm. J. Syn.—Vérbérór, pércütiór, czedór, fériór. 
 Phr.—Teérgo flectór. Térga, látüs vérbéribis, flagéllis do, prz- 
 béó, sübjíció. Hic frangit férülas, rübét illé flágellis. 
 
 Várió, às, avi, atüm, àré. To stain. llle übí nascentem mácülis 
 variavérit ortüm. V. Syn.—Dristinguó, pingó, mácüló. To vary. 
 
VARIUS 430 
 
 
 
 Syn.—Mütó. To vary, to be changeable. Syn.—Váriór, mütór, 
 immütór. Phr.—Süm mobilis, váríüs, divérsüs. 
 
 Váriüs, 4, am. Stained, spotted. Syn.—Váriátüs, distinctüs, pictüs. 
 Diversified, varied. Syn.—Divérsüs, dissimilis, dispar, mültüs, 
 mültíplex. Phr.—Arbóribüs varia est nàtürá créandis. Divés 
 Spam variariim. Vário distinctá léporé Omnia. Noctem vário 
 sermoné trahébant. Changeable, inconstant. Syn.—Lévis, in- 
 cónstàns, instábilis, mütabilis. 
 
 Vas, vasis. n. Vase, vessel. Sincérum est nisi vas, quodctinque 
 infündis, icéscit. H. Syn.—VéAsciiliim, ürcéüs, hydria, áqualis, 
 ürná, seríá, sitülàá, sitélla, olla, testá, cànthárüs, cyáthüs, pocü- 
 lam, àmphórá, cálix, cratér, scyphüs. Phr.—Aüro rigens. 
 Signis aspérüm. Mira, docta àrté láboratüm, scülptüm. Per- 
 féctüm àrgento. 
 
 Vasa, orüm. n. Baggage, utensils. Syn.—Süpellex, instrüméntà, 
 arma. 
 
 Vastatér, oris. m. One who devastates. Syn.—Pópülatór, évérsor. 
 Phr.—Trój& vastator Achillés. Férarüm Vastatorem Ámycüm. 
 
 Vastitas, atis. f. Immensity. Syn.—Desertüm, solítadó. Ravage, 
 ruin. Syn.—Vastatid, populatid, rüiná, caedes, stragés. 
 
 Vast6, às, avi, atüm, àré. To ravage. Düm bello Argólici vastabant 
 Pérgámá reges. V. Syn.—Pópülór, pópüló, depópülór, dirüó, 
 evertó, expiló. Phr.—Incültüm, vastüm desertüm fáció. Fün- 
 ditüs evertéré. Omnia nam làté vàstant. Vastànt cültoríbüs 
 agros. Vastavit düctoris itér. 
 
 Vastüs, 4, im. Devastated, deserted. Syn.—VAstatis, dévastatis, 
 desertüs, désdlattis, solatüs, solüs. Vast, spacious. Syn.—Im- 
 mensis, ingens, latiis, àmplüs, spatidsiis, éffüsüs, paténs. Phr.— 
 Vàstüm máris zquór arandim. Vastoque immanis híatü spé- 
 lüncá. Great, colossal. Syn.—Magniüs, ingens, immanis, gravis. 
 
 Vates, is. m. & f. Soothsayer. Délíüs inspirat vatés, ápéritqué 
 fütürà. V. Syn.—Vaticinatór, sácérdos, divinüs, aügür, sibylla. 
 Phr.—Fütüri, ivi véntiri pranüntiíüs, provídüs, baüd insciüs, 
 haüd ignàrüs. Intérprés déorüm. Fata cánens. Evéntira 
 videns. Plenüs Phoebo. Poet. See Poeta. 
 
 Vaticinór, aris, atüs stim, ari. To predict, to prophesy. Dicta tibi 
 vaticinanté nota. O. Syn.—Przdicó. Phr.—Véntüráqué bella 
 Expédiét. Cürsüm mihi prospérá dixit Rélligié. Iratds fibra 
 lócatá déds. Crüdelé canébant Artificis scélüs. Cécinériint 
 dmina vatés. Hos mihi pradixit lüctüs. 
 
 -Vé. conj. Or. Syn.—Vél, aüt, sivé, sea. 
 
 
 
431 VELLUS 
 
 — 
 
 
 
 Vecordíá, a. f£. Madness, delirium. Syn.—Amentíá, fürór, insania. 
 Cowardice. Syn.—Ignaviá. 
 
 Vécórs, cordis. adj. Mad, insane. Syn.—Amens, fürens, ftridsis, 
 insanüs, vésants. j 
 
 Véctigal, alis. n. Tribute. Syn.—Tribütüm, portoriüm. Rent, reve- 
 nue. Syn.—Réditüs. 
 
 Végétüs, 4, im. Full of strength, vigor. Syn.—Válens, válídüs, 
 vividüs, àcér, stréntitis, fortis, firmüs, robüstüs. Entire, intact. 
 Syn.—Incólümis, intégér. 
 
 Véhéméns, entis. adj. Violent, vehement. Syn.—Vióléns, viólentüs, 
 acér, válídüs, gravis, immódératüs, éffrénis, immódicüs, priecéps. 
 Fig. Syn.—Acér, vividüs. Biting, keen. Syn.—Acér, mordàx, 
 ácerbüs, aspér. Irritated, furious, terrible. Syn.—Acér, iratis, 
 rábidüs, fürens, füriosüs, terribilis. 
 
 Véhémentér (Vémentér). adv. Violently, vehemently, | Syn.—Acri- 
 tér, grávitér, vidléntér, fortíitér. Very, much.  Syn.—Valde, 
 mültüm. 
 
 Véhó, is, vexi, véctiim, éré. To carry, to bear, to transport. Nàvem 
 que Lycids fidümqué véhebát Orontém. V. Syn.—Vécté, de- 
 véhó, invéhó, sübvéhó, transvéhó, féró, géró, gestó, portó, 
 transport6, dücó, tráhó. Phr.—Detférré cürrü, équo, navi. To 
 roll. Syn.—VOlvó, tráhó, féró. To carry away. Syn.—Ai- 
 féró, abdücó, rápió, abripió. 
 
 Vél conj Or. Syn:—Ait, sivé, set, -vé. Even. Syn.—Etiam, 
 quóqué, ipsé. At least. Syn.—Saltém. 
 
 Vélamén, inis. n. Veil, covering, vesture. Et circümtextüm crócéo 
 vélamén ácantho. V. Syn.—Tegmén, ámictüs, tégümentüm, 
 velamentüm. Fillet. Syn.—Vittz. 
 
 Velífícó, às, àvi, atüm, aré. To make sail, to sail. Syn.—Velá do, 
 fáció. Phr.—Pé€nitiisqué prófündo Velà dabit. Véntis intén-, 
 déré velá sécündis. Daré fatis velá jübebát. Velorüm pandi- 
 müs alas. Aüràs véla vócant. Solvité véla. 
 
 Velló, is, vélli, & vülsi, vülsum, ér& To snatch. Nam qui prima 
 sólo rüptis radicibiis arbos Vellítür. V. Syn.—Avelló, révelló, 
 convelló, abstráhó, érüó, exstirpó, aüféró. Phr.—Albos à stirpé 
 cápillos Vélléré. Déntibiis hérbas Velléns. A cardiné postes 
 Velléré. To separate. Syn.—Avelló, divelló, abstráhó. To tor- 
 ment. Syn.—Crüció, püngó, lácéró, torquéó, vexó. 
 
 Véllüs, érís. n. Wool. Syn—Lana. Phr.—Vellérá lànz. Müténtür 
 vellérá. Vellás aüréüm. Ovis, ariés vélléré divés. Pellis dvis. 
 (In general) Sheep-skin. Syn.—Péllis, spóliüm, éxüvíx, tég- 
 mén, | 1 
 
VELO 4892 
 
 
 
 Vél6, às, avi, atüm, àré. To veil, to cover. Pürpüréo vélaré cómàs 
 üdópertüs ámictü. V. Syn.—Obvél6, ámició, obdücó, óccültó, 
 ópérió, tégó. Phr.—Vélariint flamméa vültüs. Velàviít árànéá 
 fanüm. To vest. Syn.—Tégó, véstid. To adorn. Syn.—Ornó. 
 To crown. Syn.—Cing6, circümdó, rédimió. 
 
 Velócitàs, atis. f. Quickness, speed.  Syn.—Céléritas, lévitas, im- 
 pétiis. i 
 
 Velociítér. adv. Quickly. Syn.—Citó, ociüs, sübito, répenté. 
 
 Velox, ocis. adj. Quick, prompt. Vélocés Sparta cátülos acremqué 
 Mólossüm. V. Syn.—Cittis, concitüs, célér, lévis, pérnix, pra- 
 céps, prapés, promptüs, própérüs, rápídüs, vólàns, vólücris, 
 aligér, alipés. Phr.—Pédibüs célér ét pernicíbüs alis. Fülminé 
 pérniciér. Nihil est vélocitis annis. Velocíá crürá. Ócülo veloci 
 preciirréré. Pilá velox. Velox ad facinis. 
 
 Velüm, i. n. Covering, tapestry. Syn.—Aülxá, vélamén, tegmén, 
 ámictüs, vélariam. Veil for the head. Syn—Flamméa, réticü- 
 lam, vélamén. Sail. Syn.—Carbasa, lintéa, lina, sínüs. Phr.— 
 Vélorim sinüs. Anténnis péndéntia véla. Annéxa malo. Pr&- 
 cipiti carbasa ténsa Nóto. Sécündis inflata Nótis véla. Pandéré 
 velà. Médio stant veli ttiméntia ponto. Véntis concávà véla 
 ténét. Vélorim pàndiímüs alas. Vélis flécté viam. Classém 
 procedéré velis. Jübét uti navita velis. 
 
 Vélüt, vélüti. conj. As, just as. Syn.—Üti, üt, sicüt, sicüti, tan- 
 quàm. Phr.—Non sécüs àc. Haiid álitér. ; 
 
 Vena, &. f. Vein. Aüt quid tentàret sálíentis témpora venz. O. 
 Phr.—Trépidzqué sine alla Pellé micant vénz. Sáliünt téntate 
 pollícé véne. Pallént amisso sánguíné vén&. Plénis tümüerünt 
 güttürá venis. Ignéá vénis Omnibts Acta sitis. Vein of metal. 
 Syn.—Fódinà. Source of a river. Syn.—Fons, rivüs. Poetic 
 vein, poetic genius. Syn.—Ingéniim, Mínervá. Phr.—Véna 
 ingénii bénigná. 
 
 Venaliá, tum. n. Merchandise, goods for sale. Phr.—Parabilis aüro. 
 Vénalés áními. Vénalis lingua.  Vénàlisqué fides. Omnia 
 Romz Cüm prétío. Plürimüs aüro Vénit hónos. 
 
 Venàális, is, €. Exposed for sale. Syn.—Vénàlitiüs, expósitüs. 
 
 Venàátór, oris. m. Hunter. Vénatdr ténére cónjügis immémór. H. 
 Syn.—Vénàns. Phr.—Férarüm séctatér. Vénatii, Dianz stü- 
 diis, némórüm cültór, stüdíosüs. Agitans in saltibüs apros. 
 Manéns süb Jóvé frigído. Féras sÓlitüs térréré fiigacés. 
 
 Véndó, is, didi, dítüm, éré. To sell. Exánímümque aüró córpüs 
 vendebát Achilles. V. Syn.—Vénümdó, venümtràdó, véndité. 
 Phr.—Si véndas 6mnia pliris. Milésià màgno Vellérá müténtür. 
 
 
 
 
 
433 VENIO 
 
 
 
 
 
 Vénéfícá, x. f. Magician, sorceress. Syn—Maga, saga, incantatrix. 
 Phr.—Theéssális pótens vénenis. Vénéni artifex. 
 
 Véneficiüm, fi. n. Sorcery, witchcraft. Démé vénefícíis carminibus- 
 qué fidem. O. Syn.—Caàrmén, cantüs. Phr.—Vénéficii ars 
 impia. Théssala, magica vénená. Noxia, véneficá vérba. 
 
 Vénéfictis, i. m. Magician, poisoner. Syn—Magus, incantator. 
 
 Vénenó, às, àré. To saturate, to tinge. Syn—Meédicé, tingó, imbüó. 
 To poison. Syn.—Infició, corrümpó, vitió. 
 
 Vénénüm, i. n. Poison. Perfüsüs sanié vittàs atroqué vénéno. V. 
 Syn.—Virüs, toxicüm, tabim, acdnita. Phr.—Vénéni tàbés. 
 Vipéréüs crüór, sanguls. Vénénifér&, mortiférz, letales herbae. 
 Hérba nocéns. Fünestá, mala gramina.  Sérpéntüm saniés. 
 Néssi crüór. Tritis ácónitá cícütis. Nigra pocülá. Pocülà Cir- 
 ces. Tabés fünestá vénéni. Tabificam exspirát saniém. Tela, 
 sagittas véneno tingó, ünguó. Cálámos armáré véneno. [lita 
 tela dólis. Vénénüm do. Véneno tolléré. Velocitisvé miscüissé 
 toxicum.  Letales componéré siiccds. Corpüs tümét omné 
 véneno. Infündàs ácónità palam. Vénénüm bibó. Atrüm cér- 
 poré cOmbibéré vénénüm. Fig.—Poison of calumny. Syn.— 
 Fél, virüs, tabes, tabim. Phr.—Atrá vénéno Inviídix. Lingua 
 est süffüsi véneno. Drug. Syn.—Médicàmén. 
 
 Véné6, is, ivi & ii, itüm, iré. To be sold. Syn.—Véndor, vénümdór, 
 venüméó. 
 
 Vénérabilis, is, é. Venerable, worthy of respect. lllüd ámicitía 
 sanctum ac vénérabilé nomén. O. Syn.—Vénérandis, véren- 
 dus, révérendüs, cólendüs, ádorandüs, aügüstüs, sancttis, sácér. 
 Phr.—Majéstàté vérendüs. Décüs vénérabilé mórüm Exém- 
 plüm. Vénérabilior Láré Divés. 
 
 Vénératió, onis. f. Veneration, respect. Syn.—Cuültüs, hónór, hónos, 
 Observàntià, révéréntia. 
 
 Vénérór, aris, àtüs süm, ari. To venerate, to respect. Placatum 
 Eürydicen vitila vénérabéré cxsa. V. Syn.—Véréór, révéréór, 
 cóló, ad6r6, hónoóró, obsérvó, plàcó. Phr.—Votisqué déds véné- 
 rabéré seris. Süpplex pléna vénérattr ácerrà. 
 
 Vénià, &. f. Grace, pardon. Matériam vénix sors tibi nostrá dédit. 
 O. Syn.—Pàx, indülgentíá. Phr.—Vénia cárét et ciíthirodüs. 
 Tu módó poscé Délos véníam. Véniam do. Noxàm rémittó. 
 Haüd aspérnata précantés Proséquitür véníà. Permission, 
 favor. Syn.—Copiá, licéntia, fácültàs, libertas. Phr.—Pacé tii. 
 
 Vénió, is, veni, véntüm, iré. To come, to arrive. Fac vénias ócülis 
 ümbrá bénigni méis. Prop. Syn.—Advénió, advéntd, dévénió, 
 pérvénió, àccédó, süccedó, própinquó, férór, afférór, deférór, 
 
VENOR |». 484 
 
 
 
 adsüm, àdvóló, adéé, pétó, tangó, attingó, contingó. Phr.—Hüc 
 flécté grádüm. Hüc ádés. Sédém véniémüs in ünàm. En süp- 
 pléx vénió. Missüs in hànc ürbém vénió. Ventum érat ad ripas. 
 Véniéns ad littórá classis. Véniéndi pdscéré caüsás. Vénit ad 
 aüres. Vénit in méntém. Véniénté dié. Arbóribüs miséranda 
 lüés venit. Véntum ést in finém. : 
 
 Vénor, aris, àtüs stim, ari. To hunt. Et cánibüs lépórém, cáníbüs 
 venabéré damas. V. Phr.—Vénatiim é&ó. Féràs séctór, ex- 
 Agito. Féris instÓ, insidias molíór. Féras in rétia ágÓ. Silvas, 
 némora canibus, plagis claüdó. Férariim látébras türbó. Vé- 
 nando pér jügá. Trépidos agitare in rétia cervos. Aüt acrés 
 vénabor ápros. Spelüncas cánibüs rimatür. Nec rétia cérvis 
 Ulla dólüm méditantir. Latébras intraré féràárüm. Fig.—To 
 pursue, to search for. Syn.—Càptó, aücüpór. 
 
 Ventér, tris. m. Belly, womb. Quidquid quxsiérat ventri donabat 
 ávàro. H. Syn.—Alvis, ütérüs, iia, viscéra, stómáchüs. Phr.— 
 Pénétralià ventris. Aégriim sollicitat stómáchüm mala copia. 
 Fig.—A ppetite. Syn.—Fámes, inglüvies. Phr—Placat jejü- 
 nia ventris. Ventris vácüi fürór. Véntri bellum indicéré, Lüx- 
 uriz ventriqué vacaré. 
 
 Véntil6, às, avi, atüm, aré. To breathe, to blow. | Syn.—Flo, affló, 
 àspiró. Phr.—Igném quátió, cóncütió. Follés éxánímó. In- 
 cendiíà flatüs Véntilat. To agitate, to whirl around. | Syn.— 
 Rótó, córüscó, vibró, torquéó. To handle often. Syn.—Veérsó, 
 tract6, móvéó, ágitó. n 
 
 Véntis, i. m. Wind. Qua cüncta aérii discerpünt irrita venti. Cat. 
 
 . Syn—Aürá, spiritüs, flamén, flatüs, flabrüm; (also) Africüs, 
 Aüstér, Nótüs, AÁquiló, Bóréas, Eürüs, Zéphyrüs, Fávoniüs. 
 Phr.—Véntorüm flammá. Venti vis, vires, minz, rabiés, ira. 
 Aéolii frátres. Aédlii carcéris agminá. Véniéntis sibilüs Aüstri. 
 Véntósi mürmüris aürz. Faciéntés frigórá venti. Véntds pér- 
 péssüs ét imbrés. Dim nübili véntüs 4gébat. Animz veris 
 cómites. Léni crépitabat bractéa vento. Leni récréaré vento. 
 Aspirant aürae in noctem. Vénti türbó. Vénti virés válída. 
 Prócellie stridór. Caco türbiné venti. Vénti, quaqué rüünt, 
 sternünt. Maria omníá cio miscült. Svitqué minaci mür- 
 müré pontüs. Insónüit vento némüs. Véntts üt amittit vires. 
 Cam férá ponit hiéms. 
 
 Vénüstaàs, atis. f. Beauty, grace. Syn.—Vénüs, forma, décor, 
 hónór, gratia, lépór. 
 
 Vépres, is. m. Thorn. Syn.—Rübüs, spina, dümüs, sentes. Phr.— 
 Hirsüti sécüerünt corpora vepres. Sparsi roràbànt sanguiné 
 véprés. Ácütis Aspéri véprés ritbis. 
 
 
 

 
 435 VEREOR 
 
 Vér, véris. n. Spring. Hic vér àssídüum àtque álíénis ménsibits 
 &stas. V. Phr.—Vérnüm témpüs. Vérni díes. Vérna témpés- 
 tas. Témpora veris. Nova tempóris atas. Véris hónos. Pars 
 anni méliór. Véris amcena dies. Blandisqué sálübré Ver 
 Zéphyris. Ridéntia floribüs ànni Témpora. Vérnd tempóré&. 
 Véré nóvo. Ver floribüs arvá nóvis décórát. Ver zthérá mül- 
 cét. Vérni ridént díes. Cüm l&tis décérantir floribüs arva. 
 Fig.—Youth. See Juventus. 
 
 Veratrüm, 1. Hellebore. (See Appendix under list of Trees, etc.) 
 
 Vérax, acis. adj. True, sincere. Erat vérax vaticinata sórór. O. 
 Syn.—Verüs, sincérüs, verídicüs. Phr.—Vir lingua et péctóré 
 vérüs. 
 
 Vérbenà, x. f. The herb vervain. (See Appendix under list of 
 Trees, etc.) 
 
 Verbér, éris. n. Wand, whip, scourge. Concitsséré jügis, pronique 
 in vérbéra pendent. V. Syn.—Flagéllim, flágrüm, scttica, 
 virga, habéna, lorüm.  Phr.—Veérbérá insónüit. Illi instant 
 verbéré torto. Vérbéris ictü Incrépült. Verbéríbüs praberé 
 mánüs. Vérbéra seva sónant. Blow. See Ictus. Flapping of 
 wings. Syn.—Plaisis. 
 
 Verbéró, às, avi, atüm, àré. To beat, to lash. Syn.—Divérbéré, 
 czedó, tündó, férió, pércütió, pulsó, cástigó, mülctó. Phr.—Vér- 
 bérá, ictüs do, infligó. Mani percütió. Térga, látüs scindéré. 
 Intorto vérbéré térga sécát. Véhéménti pércülit ictü. Fig.— 
 To beat the air.  Syn.—Férió, quátió, percütíó, pulsó, plangó. 
 Símül xthérá vérbérát alis. Et calcibtis aüràs Verbérát. Cen- 
 tenaque arbóré flüctüm Vérbérat. 
 
 Vérbüm, i. n. Word. Syn.—Dictió, dictüm, vox, vocabülüm. Dis- 
 course, language. Syn.—Dicta, voces, sermó, lóquelà. 
 
 Vérécündé. adv. Modestly. Syn.—Püdice, caste, ptidéntér, in- 
 génüe, à 
 
 Vérécündór, aris, atis sim, ari. To have shame, to be modest. Syn. 
 —Püdét me, érübéscó. 
 
 Vérécündüs, 4, tim. Modest. 1llé vérecündo vix tollens lüminá 
 vültü. O. Syn.—Püdens, püdicüs, püdíbündüs, módéstüs. Hon- 
 est, virtuous.  Syn.—Castüs, próbüs. 
 
 Vérendüs, 4, im. Venerated.  Syn.—Vénérabilis. To be feared. 
 Syn.—Métüendüs, formidandis, térribilis. 
 
 Véré&ór, eris, itis siim, eri. To reverence, to respect. Syn.—CÓló, 
 révéréór, vénérór. To fear. Syn.—Timé6, révéréór, métüó. To 
 hesitate about, to scruple. Syn.—Tíméó, dübitó. Phr.—Non 
 aüdéó. 
 
“VERGO 436 
 
 
 
 Vérgó, is, éré. To be turned towards, to be bent towards. Syn.— 
 Vérgór, fléctór, vértór, spéctó, tendó, inclino, pendéó, propén- 
 déó, incümbó, imminéd. Phr.—Quo vérgat pondéré létüm. 
 Vérgenté die. Vérgéntibtis ànnis In séniüm. 
 
 Véridicis, à, im. True, truly spoken. Syn.—Vérüs, vérax, sin- 
 cérüs. 
 
 Véritas, atís. f. Truth. Syn.—Verüm. Phr.—Nescíá fraüdüm. 
 Néscia falléré virtus. Véri fídes. Vérax dictüm. Non fügiens 
 lücém. Inscia füci. Ridéntém dicéré verüm Quid vétát? Vero 
 distinguéré falsüm. Absit révérentíá vero. Veri providüs 
 aügür. Me ignorantia veri Décipit. 
 
 Vérmis, is. m. Worm. Syn.—Vermíicülüs, lümbrícüs. Phr.—Fed6 
 se in pülvéré volvens. 
 
 Vérná, z. m. & f. Slave born in the house, bondsman. Syn.—Vér- 
 nàcülüs, fámülüs, servüs, màancipiüm. 
 
 Vernàcülüs, 4, im. Belonging to a country, proper to a country. 
 Syn.—Dómsesticüs, própriüs. Phr—Vérnacila lingua, vox. 
 Vérd. adv. Truly. Syn.—Sané, révéra, quidém, immo vero. But. 
 
 Syn.—Vériim, at, séd. 
 
 "Jerró, is, ri, stm, éré. To drag along the ground. Syn—Trahé. 
 To sweep. Syn.—Adverró, converró. Phr.—Caüda vérrüntür 
 árenz. Quidquid de Libycis verrítür aréis. To push before. 
 Syn.—Agé, impelló, rapid, abripió. 
 
 Vérsicdlér, Gris. adj. Of varied hue, color. Astür équo fidens et 
 versicóloribüs armis. V. Syn.—Discólór, mülticólór, váriüs. 
 Phr.—Vari6 cóloré distinctás. Variis cóloribüs nitens, fülgens, 
 insignis. Cültü versícóloré décens. 
 
 Vérsipéllis, is, &. That which can be changed in form, variable. 
 Syn.—Varitis, miitabilis. Fig—Deceiver. Syn.—Astütüs, cal- 
 lidis, dólosüs, símülàtór, vafér. 
 
 Vérs6, às, avi, atim, àré. To turn often. Hic illic. vinclorum 
 immensá vólüminá vérsat. V. Syn.—V6lv6, vértd, vólütó, tor- 
 quéó, circümágó.  Phr.—Veérsantqué ténaci forcipé ferrüm. 
 Bóumqué lábores Vérsàndo terram experti. Versavit in ómniá 
 vültüs. Sors Omnia versát. Fig—To ponder over. Syn.— 
 Vólütó, volvó, ágitó, méditór. To put to use. Syn.—Exércéó, 
 ágitó. To agitate. Syn.—Agité, jàctó, volvó, exercéó. To put 
 in confusion, to overwhelm. Syn.—Miscé6, türbó. (In the 
 passive) To remain, to dwell in. Syn.—Mánéó, mórór, hábitó, 
 sum, háréó. 
 
 
 

 
 437 VESPERTINUS 
 
 
 
 
 
 Vérsüs, üs. m. Rank, order. Syn.—Ordó, sériés. Verse. Syn.— 
 Carmén, módi, vérsictilis. Phr.—Effütiré léves vérstis. Lüctor 
 dédücéré versüm. Vérba fidibts módülandá. 
 
 Vérsüte. adv. Cunningly. Syn.—Dólose, astüte, fallacitér. 
 
 Vérsütüs, 4, im. Cunning, skilful. Alípédis de stirpé déi versütá 
 própàgó. V. Syn.—Astütüs, callídüs, dólosüs, váfér, fallax. 
 
 Vértéx, icis. m. Vortex. Syn.—Vortex. Axis, pole. Syn.—Pólüs. 
 The top of the head. Syn.—Córoná, cápüt, ápex. Top, summit. 
 Syn.—Apéx, cácümén, cülmén, fastigíüum. Phr.—Celso vérticé 
 quercüs. Vérticé celso Cànüs ápex. Celsà nimbosi vérticis arcé. 
 
 Vertó, is, ti, stim, éré. To turn. Gorgóná déséctd vértentém lüminá 
 collo. O. Syn.—VóÓlütó, volvó, vérsó, torquéó, fléctó. Phr.— 
 Vértittr intéréa celim. To turn towards. Syn.—Convértd, 
 advertó, torquéó, dirígó. To turn over. Syn.—Evértó. To 
 change. Syn.—Mütó. (As an intransitive verb) To be changed. 
 Syn.—Mütór, cdnvértor. 
 
 Vérüm. conj. But. Syn.—Séd, Ast, at, vérd, vérümtámén. 
 
 Vérüs, à, im. True. Syn.—Sincérüs, ingénüüs, véeràx, véridiciis, 
 candídüs. Phr.—Véris immiscéns fàlsi. Obscüris involvens 
 véra. Jere véritis. 
 
 Vésania, &. f. Folly. Syn—Améntia, dementíá, fürór, insania. 
 
 Vésants, i im. foolish, stupid. Syn.—Insantis, stültüs, améns. 
 Mad. Syn. —Insaniis, füriosüs, fiiréns. 
 
 Véscór, Eris, 1. To eat, to nourish oneself. Syn.—Dévéscór, pascér, 
 alor, nitridr, süstentór, vivó, édó. Phr.—Victü pasciintiir sim- 
 plicis hérbe. Quicümqué térr& münéré vescímür. 
 
 Véscüs, a, im. Eatable. Vérbénasqué préméns vésciimqué papavér. 
 V. Phr.—Bt véscás silicüm frondes. Dry, feeble. Syn—Par- 
 vus, gracilis, exigüüs, ténüfs. 
 
 Véspá, à. f. Wasp. Syn.—Fücüs, crabré. Phr.—Invisá cicadis. 
 
 Vespér, éris & Vespérüs, i. m. Vesper, the evening star. llic será rü- 
 bens accendit lamina vespér. Syn.—Noctifér, Héspérüs. Phr.— 
 Sérüm Vénéris sidüs. Sér# nüntíüs hor®. Primàs référéns 
 ténébras. Evening. Syn.—Véspérá, crépüscülüm. 
 
 Véspéri & Véspéré. adv. In the evening. Syn—Sérd. Phr.—Dfe 
 vergenté, occídüo, labenté, prono. Solé fügienté. Solé süb dcci- 
 duo. Süb noctem. Prima nócté. In nóctém vérgénté díe. Vés- 
 pértinis süb horis. Noctém dücentiíbüs astris. Cüm sol ri- 
 dios a&quóré condit. Cüm sol Océáno sübést. Nox érát in- 
 cipiens. Jamqué diés éxacttis érat. Ascendit vespér Ólympüm. 
 Jam nox jüngit équos. Décédénté die. 
 
 Véspértints, à, im. Evening, nocturnal. Syn.—Sérüs, sérótinüs. 
 
VESTALIS 438 
 
 
 
 Vestalis, is. f. Vestal virgin. Que sérvat cast pénétralíá Vestae. 
 Prop. Phr.—Véstalis virgó, püellá, sácerdos. Véstz sacrata. 
 Véstze ministrans. Virginéd lécta ministra fóco. 
 
 Véstibülum, i. n. Vestibule, porch.  Syn.—Atríüm, atria (pl), 
 limén, pórticüs, áditüs. 
 
 Véstigiüm, fi. n. Trace, track.  Vestigiá rétro Obsérvata séquór per 
 noctem et lüminé lüstró. V. Syn.—Signá, indicia, nét%. Phr.— 
 Pédüm impréssüm indícíüm. Signate pédüm not. Viz signa. 
 Simms véstigia pülvéré signent. Step. Syn.—QGréssüs, grá- 
 düs, passts. March. Syn.—Itér, via. Fig.—Debris, remains. 
 Syn.—Réliquiz, fragmén, fragménta. 
 
 Véstigó, as, avi, atüm, aré. To search diligently. Ergo alté véstiga 
 ócülis. V. Syn.—Invéstig6, inquiró, scrütór. 
 
 Véstió, is, ivi & ii, itüm, iré. To clothe. Atque ünàm véstiré tribim 
 tua velléra possünt. M. Syn.—indud, véld, tégó, contégé, 
 ópérió, indücó, obdücór, ámició, circümdó, cingó. Phr.—Vésté 
 tégó, ámició. Amicti, tégminé véstíó. Coórpüs spólíis véstiré 
 férarüm.  Cipüt glaüco contexit ámictü. In longis véstibiis 
 iré. (In general) To cover. Syn.—Indüó, tégó, contégó, ópérió, 
 obdücó. 
 
 Véstis, is. f. Vestment, garment, habit. Aüréá pürpüréàm sübnectit 
 fibtla véstém. V. Syn.—Vestiméntüm, véstitüs, tégmén, tógá, 
 tunica, pallíüm, vélamén, vélamentüm, càárbásüs, linüm, stólá, 
 sínüs. Phr.—Arté textá. Ostró, miricé tinctá. Aird rigéns, 
 aspéra. Gémmis Ónüstá. Artis dpis rare. Longe tégminé 
 palle. Pédes vestis déflixit 4d imos. Véstém pretéxiit ostro. 
 Squalentes pülvéré vestes. Cinctasqué sdlvité vestes. Cover- 
 ing in general. Syn.—Stragülüm. Cloth. Syn. —Téxta. 
 
 Véternüs, i. m. Languor, weakness.  Syn.—Torpór, lànguór, sítüs, 
 inertíá, ignavia. 
 
 Vétitüm, i. n. That which is forbidden. Syn—Néfas, illícítüm, 
 scélüs. Phr.—Qudd nón licét. Hzc in vétitis nümérànt. 
 
 Veto, às, ui, ítüm, aré. To forbid. Süppósüit tümülo, régé vétànté, 
 sórór. O. Syn.—Prohibé6, abstérréó. Phr.—No6n sind, non 
 pérmittó, jübéó ne. Tali vétüit mé vocé Quirinüs. To prevent, 
 to oppose. Syn.—Prohibéd, Obstó, obsüm. Phr.—Primaqué 
 vétant consistéré terra. To turn away, to turn off. Syn.— 
 Arcéó, próhibéó, abstérré6, àvertór. 
 
 Vétülüs, 4, im. Quite old. Syn.—Annosüs, vétüs, vétüstüs. 
 
 Vétüs, éris. adj. Old, ancient. N6n mihi respondent vétérés in 
 carminé virés. O. Syn.—Antiquiis, priscüs, vétüstüs, vétülüs, 
 pristínüs, praetérítüs, ànnosüs, longzviis, sénex. (Im the plural) 
 
 
 
439 VICIA 
 
 
 
 
 
 The elders. Syn.—Majores, avi, proavi, prisci, àntiqui, primi, 
 priores. 
 
 Vétüstas, atis. f. Antiquity. Syn—Antiquitas, témpora priscá. 
 Phr.—Prisci tempórís #tas. Vétistum xtatis spatiam. Mémó- 
 randa cánens. Latidat6r témpóris acti, se püéro. Time. Syn.— 
 Aétàs, vim, tempüs, anni, díes. Phr.—Témpórís xtàs. Longi 
 fügá mobilis a&vi. Férünt scripta vétüstaàtem. Old age. Syn.— 
 Sénéctüs, sénécta, séníüm. 
 
 Vexatid, onis. f. Persecution, torment. Syn.—Moléstia, crüciatüs, 
 &rümná, angór. 
 
 Vexilüm, i. n. Standard, ensign. Syn—Signiim, décüs, aquila. 
 Phr.—Adveérsis concürréré signis. Castris àvülsá móveri signa 
 jübét. Signá séquantür. 
 
 Véxó, às, Avi, àtüm, àré. To shake, to agitate. Syn.—Jacté, ágitó, 
 exágitó, quátió, concütió, quàssó. To vex, to torment, Syn.— 
 Angó, àffligó, afflictó, crüció, discrüció, torquéó, lácéró, ldo, 
 prémó, opprímó. Phr.—Pénis, crücíatibüs afficio. Véxat cor- 
 pora fessá cálór. Me insomnia véxant. To trouble. Syn.— 
 Agitó, exágitó, türbó. 
 
 Via, &. f. Route, street, way. Jàmqué propinquabam portis, omnem- 
 qué vidébar Evasissé viam. V. Syn.—Itér, callís, tramés, se- 
 
 miti, Áditüs, méatüs. Phr.—Tritüm spátíüm. Sémita callis. 
 Strata víarüm. Partes übií sé via findit in ambas. Millé fugit 
 réfügitqué vías. Viarüm Aambagés. Aditümqué pér avia quzrit. 
 Pér ópàcá vidrim. Longàs iré vías. Méta viarüm. Viam car- 
 péré. Viz sé cOmmittéré. Hc ingressi víam. Pér tütas am- 
 bülát illé vías. Négata téntat iter vía. Quo lati dücünt áditüs. 
 Igndrdsqué vie. Matré déà monstranté viam. Si qua vía est. 
 Via fallit éüntes. Fit via vi, rümpünt ádítüs. Via facta pér 
 hostes. March, journey. Syn.—lItér, cürsüs, grádüs, grésstis. 
 Conduit, canal. Syn.—Aditüs, itér, méatüs, éxitiis, foramén. 
 Fig.—Method. Syn.—Mddis, rátió. 
 
 Viator, oris. m. Voyager. Cam vénit ét terràm sicco spüit Oré 
 viatér Arídüs. V. Syn.—Pérégrinüs, advéna. Phr.—Qui carpit 
 itér. Féréns tzdiá longa viz. Expósitüs millé périclis. Caütüs 
 pracingiítür ensé viator. 
 
 Vibró, às, avi, atüm, aré. To shake, to agitate. Advérsàs vibrabant 
 flamina véstés. O. Syn.—Quátió, ágitó, jactó, móvéó, torquéó, 
 rótó, córüscó. To hurl, to send forward. Syn.—]áció, conjíció, 
 jácülór, mittó, torquéó, contorquéó. (Intransitively) To be agi- 
 tated, vibrated. Syn.—Vibrór, córüscó, micó, trémó. 
 
 Vicia, ze. f. Vetch, tare. (See Appendix under list of Trees, ctc.) 
 
VICINIA 440 
 
 
 
 Vicinia, &. f. Vicinity, proximity. Syn.—Vicinitàs, proximitas. 
 Phr.—Vicinia Pérsidis. Sicülx vicinia terra. Vicinia damno 
 est. 
 
 Vicints, 4, um. Nearby, close, neighboring. Het! Quam vicina ést 
 altima térra mihi. O. Syn.—Propinquis, própiór, proxímüs, 
 conterminüs, confinis, cóntigüüs, finitimis. Phr.—Contigias 
 habuéré dómos. Própiüsqué málum est. Impending, imminent. 
 Syn.—Própiór, proximüs, própinquüs, instans, imminens. 
 
 Vicis. f. Change, turn. (Used only in the forms, vicem, vícé, vices, 
 vicibis.) Solvítür acris hiems grata vicé veris et Fávoni. H. 
 Phr.—Süccedünt servantqué vices. Discürrünt, variantqué vicés. 
 OÓpérümqué vicés disponéré. Vicém nón péragit. Altérnaré 
 vicés. Armorüm vicibüs. Compensation, return. Syn.—Minis, 
 mércés, poenà. Phr.—Par référó. Réddé vicém méritis. Chance, 
 peril. Syn.—Péricülá, discrimén, castis. Phr.—Pér gravés belli 
 vices. 
 
 Vicissim. adv. By turns. Phr.—Pér vices. In vicém, altérna vicé, 
 alternis vicibüs. 
 
 Victimá, z. f. Victim for the sacrifice. Et cádét ante aras infelix 
 victímá taürüs. O. Syn.—Hostiá, piacülüm; (sometimes) taü- 
 rus, jüvencüs, bos, óvis, etc. Phr.—Taürorüm sanguis. Votivüs 
 sanguis. Votivi caedis hónór. Altaris hónores. Réddéré victi- 
 mas. Maxima taüris Victima. Ante àràás sistó. Taürüm cZdó. 
 Victima czeditür. Placaré déds vitüli sanguiné debito. Taürüm 
 stérnéré. Méritos aris mactabat hónóres. Albáqué profüsà vic- 
 tima fronté cadat. 
 
 Victór, Gris. m. Victor, conqueror. Cyprüm victor ditioné ténebát. 
 V. Syn.—Triümphatór, dómitór, süpératór, debellàtór, dóma- 
 tor. Phr.—Dómitór hóstiüm. Spdliis hostilibüs insignis. Spdliis 
 décorüs, Ornattis. Pàalmàm victo hosté référens. Victó hosté 
 süpérbüs. Mülto süblimis hónoré. Victorqué viros süpéreminét 
 omnés. Victór áget cürrüm. Victórésque Ostentát équos. 
 
 Victór, oris, m. & Victrix, icis, f. adj. Victorious. Syn.—Triim- 
 phàns, óvàns, triimphalis. 
 
 Victoria, s. f. Victory. Ardüá sollicitis victoria quaritür armis. 
 O. Syn.—Triümphüs, palma, trópiiüm. Phr.—Victorís hónos. 
 Palmz décüs. Victrices laüri. Maülto sanguiné parti. Milto 
 südoré párati. Amat victoria cüram. Ditbias zquat victoria 
 sortes. 
 
 Victüs, is. m. Living, food, nourishment. Syn.—Aliméntim, cibüs, 
 esci, épülze, nütrimentüm, pabülüm, dapés. Phr.—Victu alittr 
 
 
 
441 VIGILANTIA 
 
 córpüs. Victüm ségés gra négabat. Quérna pelléré glandé 
 famém. 
 
 Vidélicét. adv. Namely. Syn.—Scilicét, némpé, nimirüm. 
 
 Vidéo, és, vidi, visüm, éré. To see, to perceive. Ait vidét aut 
 vidissé pütat pér nübilà lanam. V. Syn.—Aspicié, conspició, 
 cérnó, tiédr, intüéór. Phr.—Ócülis, lüminibüs aspicié, Vist, 
 lumíné pércipíó. Spectát Ínexpleto lüminé. Néquéünt expleri 
 corda tüendo. Cérnit vanéscéré montes. Quod vidéànt ócüli. 
 To comprehend. Syn.—Intellégó, cápíó, séntid, agnoscó, novi. 
 To guard, to watch. Syn.—Cavéd, consüló, àttendó. (In the 
 passive) To be seen, to seem, to appear. Syn.—Hábéór, dücór. 
 Phr.—Spéciém géró. Mérüit formdsa videri. Ipsé vidérétir 
 sibi nequiór. Mihi vidétir. 
 
 Viídüà, x. f. Widow. Vidüàs venatür avaras. H. Phr.—Orba, or- 
 bata, vidüatá, spoliata viro, conjügé, márito. Parté sii mélíoré 
 cárens. Vivéns siné conjügé calebs. Viídüo fündit süspiriá 
 lécto. 
 
 Vidüitas, atis. f. Widowhood. Syn.—Vidüüs lectüs, vita caelebs, 
 calíbes anni. Phr.— Vidüo vivéré lecto. Vidüàs éxigéré noctes. 
 
 Vidüó, às, Avi, àtüm, aré. To render a widow. Phr.—Spoliaré viro. 
 To despoil. Syn.—Orbó, spólió, nüdó, éxüó. Phr—Et fólíts 
 vidüantür 6rni. Quin ensé vidtias dextéram. 
 
 Vidüüs, 4, im. Widowed. In vidüo jácéo solüs ét ipsé tóro. O. 
 Phr.—Conjügé, üxoré Orbüs, orbatüs, vidüatüs. Quo sé rapta 
 bis conjügé ferrét? (In general) Despoiled, deprived. Syn.— 
 Vidüatüs, orbatüs, orbüs, spoliattis, cárens, expérs, exsors. 
 Phr.—Vídüüs phárétra. 
 
 Vietüs, 4, tim. Languishing, lifeless. | Syn.—Flàccídüs, marcéns, 
 marcidis, vétüs, vétüstüs, dbsdlétis. 
 
 VigéO, es, üt, eré. To have strength, vigor. Syn.—Váléó. Fig.—To 
 be flourishing. | Syn.—Vigéscó, váléó, polléó, víréó, flor&éó, 
 florescó. Phr.—Viríbüs polléó. . Végéto sim corpóré. Vigoré 
 plénis sim. Assidüo vigéat cértaminé milés. Fama Mobilitaté 
 vigét. Sümmoque in hónoré vigeré. 
 
 Vigil, ilis. adj. One who guards, on guard. Dümqué vigil Phrygios 
 sérvat cüstodià mürós. O. Syn.—Pérvigil, vigilàns, insomnis, 
 insoópitüs, pernox. Phr.—Indps sómni. Et vigilans stértis. 
 Sleepless. Syn.—Vigilatüs, insomnis. Vigilant. Syn.—Vigi- 
 làns, àcér, impigér, attentüs, diligens, arréctis. 
 
 Vigilantia, x. f. Vigilance. At si quós haüd üllá viros vigilanti 
 fügit. V. Syn.—Stüdiüm, cürá, sedülítas.  Phr.—Cürá vigil. 
 Vigilés inimi. Vigilantia cordà. 
 

 
 VIGILES 442 
 
 Vigilés, im. m. Guards, sentinels.  Syn.—Cüstodés, cüstodíá, éx- 
 cubis. Phr.—Vígilüm excübíxc.  Portàrüm vigiles. — 
 
 Vigiló, as, avi, atüm, aré. To watch. Séd vigilo, vigilantqué méi 
 siné finé dólorés. O. Syn.—Pérvigild, evígiló, excübó. Phr.— 
 Insomném, vígilém nóctém dücó. Noctém vigiló. Nülli sómno 
 süccümbó. Noctes vigilaré sérénas. Nec dülci declinant lüm- 
 ina somno. Noctes vigilabat ad ipsüm Mané. Exanimém vigi- 
 laré métü. To go on watch. Syn.—Excübó. Phr.—Excübías 
 ágó. Noctémqué vigil diicébat in armis. Vigil sérvat cüstodiá 
 mürós. To awake. Syn.—Evigiló, expérgiscór. Phr.—Excüti 
 somno. To be on one's guard. Syn.—Cavéé, prospíció. 
 
 Vigór, Orls. m. Strength, vigor, force. Debilitat vires ánimi mitat- 
 qué vígorem. V. Syn.—Vis, vires, roóbür. Phr.—Atque habilis. 
 membris venit vigór. Gràtüs in oré vigór. Mémbris constat 
 vigór. Ignéüs est ollis vigór. 
 
 Vilis, is, €. Cheap. Vilibüs ait ónérat pomis. V. Syn.—Vülgaris, 
 nihili; Phr.—Quadranté lávari. Ti poscis vilia réerüm. Fig.— 
 Cheap, contemptible. Syn.—Abjéctüs, contémptüs, contemnen- 
 dts, spérnéndüs, àspérnandüs, dedignàndüs, déspéctis, neg- 
 lectüs, hiimilis, sordídüs. Phr.—Prétiüm non vilé láboris. Pro- 
 jéctà viliór alga. Vilisqué stipélléx. Vestis vilisqué vétüsqué. 
 Aqua rérüm vilissima. 
 
 Villa, az. f. Villa, country-house. Syn.—Preditim, fündüs, ris. 
 Phr.—Domis riistica.  Sécessü villa béato. Longe strépitü. 
 Pópülaribüs ündis àmotà. 
 
 Villictis, i. m. Farmer, rustic, countryman. Syn.—Cólonüs, agri- 
 cola, rüstícüs, cóloná, rüsticá. 
 
 Villosüs, 4, im. Hairy, shaggy. Pracípüümqué toro et villosi pellé 
 léonfs. H. Syn.—Pildstis, sétosüs, hirsütüs. Phr—Villis có- 
 mans.  Villósüm sétis péctüs.  Cómantes Excütiens cérvicé 
 tórós. Corpüs villosa vesté tégebát. Villosá cólübris Péctora. 
 
 Vimén, inis. n. Osier, twig. Mollé férétrim Arbitéis texü virgis 
 ét viminé quérnd. V. Syn.—Virgá, virgültüm, frütex. Phr.— 
 Viminéa virgi. Viminéi frütíces. Aspéra rüsci Vimíná. Molli 
 détéxéré jünco. Basket. Syn.—Fisciná, fiscellá. — 
 
 Vinció, is, xi, ctüm, iré. To bind, to attach. Pürpüréas alte suras 
 vinciré cóthürno. V. Syn.—Dévinció, évinció, révinció, ligd, 
 alligó, colligó, réligó, stringó, adstringó, cóonstringó, obstringó, 
 néctó, innéctó, coónnéctó, nodó, cóércéó, cóhíbéó, impédió, arctó, 
 cóàrctó, cingó, incingó, rétinéó, illáquéó, irrétid, prémó, rédimió. 
 Phr.—Nodo, néxü cóércéó. Ard vinciré lácertos. Vinciré 
 cómas vitta. Vinclis cóercéó, cóhibéó. Vincülá, vincla, cátenas 
 
 
 
448 VINEA 
 
 
 
 
 
 do, impónó. Arctd nexü vincloqué ténaci Adstringó. Vincülá 
 nécté. Contendé ténacia vincla. Injícé vincla mihi. Hiinc ti 
 cOmpéscé cátena, Collo sónüeré cátenx. Méntém vinciré Lyzo. 
 Üncoó non alligát ànchórá morsü. 
 
 Vincó, is, vici, victüm, éré. To conquer. Aspicit et dübitat süpéràri 
 an vincéré malit. O. Syn.—Deévincó, débelló, dómó, sübigó, 
 sübjíció, süpéró, expügnó, fündó, sternó, frangó, contündOó. 
 Phr.—Bello, cértaminé, pügnà vincó. Armis debelló. Frango 
 victricibüs armis. Palmam, victoris premia, décüs féró. E cér- 
 tàminé' victór mültà cüm laüdé rédéó. Rédit süpérato victé ab 
 hosté. Mcenia victor corrípült. Caüsa qui vincit, vincát ét 
 armis. To persuade. See Persuadeo. To prove, to show. Syn.— 
 Convincó, próbó, ostendó. 
 
 Vincülüm & Vinclüm, i. n. Bond, attachment. Téxtaqué compósitis 
 jüncéà vinclá rosa. O. Syn.—Néxüs, nddis, ligamén, rétina- 
 cülüm, réstis, fünls, fascia, lorüm. Chains, bonds, prison. 
 Syn.—Cátená, nodi, manic&®, cOmpagés, compédes. Phr.—Vin- 
 clorum aràti nódi, nexüs, compagés. Trito vincülá collo. Si 
 vincülá s&va rémittis. Vincla omníá rüpi. Vinclis ét carcéré 
 frénat. Nodos ét linéá vincülá rüpit. Püppés àbrümpünt vin- 
 cülà ripis. Fig.—Attachment, connection. Syn.—Cáténá, néxis. 
 Phr.—Vincüla ámicitiz. Connwbialia vincla. 
 
 Vindémia, &. f. Vintage. Phr.—Üvàs carpé, calcd, prémó. 
 
 Vindex icis. m. & f£. One who protects. Syn.—Défénsér, assértór. 
 Guardian. Syn.—Cistos. Avenger. Syn.—Ültór, ültrix. 
 
 Vindicó, às, avi, atüm, aré. To assert for oneself, to take for one- 
 self. Syn.—Adscrib6, àrrógó, àsséró, assümó, attribüó. To set 
 free. Syn.—Libéró, asséró. To protect. Syn.—Próhibéó, tüéór, 
 defendó, protégó. To avenge. Syn.—UÜlciscór, pünió. 
 
 Vindictá, à. f. Rod placed on the head of a slave when he was set 
 free, therefore liberty, freedom. Syn.—Libértàs. Protection, 
 defense.  Syn.—Cuüstodiá, tütelá, pátrociníüm. Vengeance. 
 . Syn.—Ultió. 
 
 Vinéa, x. f. Vine, vineyard. Non rastrés patiétiir hümüs, nón 
 vinéa faleem. V. Syn.—Vinetüm, vitis, palmés. Phr.—Pàm- 
 pinéüm, vitiférüm némis. Amicti palmité colles. Vitíféri cdllis 
 amanda predia. Làrgo pübescens vinéá fata. Pampinéis picta 
 arva jügis. Vitibüs consiti colles. Arva félicíá Bacchi. Üvis, 
 rácemis pictá, distinctá vinéa. Sheds, or coverings used in war. 
 Phr.—Vinéaque indüctüm longó tégébat ópüs. Médiis sübrép- 
 sit vinéa müris. Vinéz sib tégminé tüto. 
 
VINETUM 444 
 
 
 
 
 
 
 
 Vinétüm, i. n. Vineyard. Névé tibi ad solem vérgant vinéta cáden- 
 tém. V. Syn.—Vinéá, vitis, palmés. Phr.—Lócá cénsita viti- 
 bits. Pampinéi, üniféri colles. Jügá félicia Bacchi. Campts 
 fertilis tive. Nitidas frügés vinétaqué lxta. Optima vinétis | 
 státíó. Apértds Bacchtis ámàt colles. Quo virét iva jügo. 
 
 Vindsts, a, im. Given to wine. Syn.—Bibax, potór, potàtór, 
 ébridstis. Phr.—Vinó déditüs. Cliéns Bacchi. Vino dévótüs. 
 
 Vinüm, i. n. Wine. Et passim rivis cürréntià viná répréssit. V. 
 Syn.—Mérüm, müstüm, üvà, vitis néctár; Baàcchüs, Lyxts, 
 Falérntim, Massicim, Cacübüm, pocülá, scyphi. Phr.—Bacchi, 
 Lyai hümór, látex, liquór. Minéra Bacchi. Münérà vitis. 
 Vitéá pocülà. Uv sücci. MAssictis hümór. Exhilarans animés. 
 Cüràs pellens. Opérta réclidéns. Létitiz dátór. Pátéra fü- 
 mantia viná capaci. Cüràm dülci Lyao solvéré. Miinéra vitis 
 ámát. Vilé potàbis módicis Sábinüm Cantháris. Vinüm póonó, 
 d6, przbéó. Et vind réponité mensis. Trémülà dant vind rübén- 
 tia dextrà. Implevit méro pátéram. Chio solvité vinclá cádo. 
 Néctáré miscét aquas. Néc bibéris dilütá. Poócülài haürló. Vino 
 indülgéó. Ad vini rédit lettis. Una vina jócosá cólünt. Mádé- 
 ant généróso poctila Báccho. Vinoqué lévant cürásqué sitimqué. 
 Vinüm dissipat cüràs. Tristitiam vitzqué láborés molli finiré 
 méró. Dülci málá vino lávéré. Vind córrümpitür Rtas. Et diti 
 non apto tempóré viná nócent. 
 
 Viola, ae. f. The violet. (See Appendix under list of Trees, etc.) 
 
 Vióléns, entis. adj. Violent. Vidléntaqué péctórá Türni. V. Syn.— 
 Iracündüs, férox, aspér, acér, véhéméns, Átróx, effrénüs, im- 
 poténs, aüdàx, pracéps, témérariüs. Terrible, Syn—Térri- 
 bilis. 
 
 Viólentér. adv. With violence. Syn.—Vi, impété, véhéméntér, 
 validé. Phr.—Vi magna. Rapido impété. Impété magnd. 
 Violéntia, 2. f. Violence. Syn.—Vis, impétüs. Phr.—Vi irrüó, ir- 
 rümpó. Vim fáció. Fit via vi, rümpünt áditüs. Nec te ülliüs 
 
 vidléntia vincat. 
 
 Vidl6, às, àvi, àtüm, aré. To use violence towards.  Quicünqué 
 sácrüm viólarit vülnéré corpis. V. Syn.—Offendó, lzdó, ag- 
 grédiór, invadó, incessó, vülnéró, saüció. To profane, to violate. 
 Syn.—Téméró, polláó, conscéléró, prófanó. To dirty, to con- 
 taminate. | Syn.—Coóntàminó, f&dd, mácüló, spürcó, téméró, 
 infició, corrümpó. To violate or infringe wpon a law. Syn.— 
 Rümpó, abrümpó, rescindó, révelló. 
 
 Vipérá, x. f. Snake, serpent. Syn.—Seérpens, cólübér. 
 
 
 
445 VIRIDIS 
 
 
 
 Vir, víri. m. Man. Syn—Mas. Husband. See Conjux. Male 
 (among animals). Syn.—Maàs, máritüs. Hero. Syn.—Héros. 
 Man (in general). Syn.—Hómó, hominés, mortàlés, civés. 
 
 Viréó, es, ti, éré. To be green. Phillydis àdventü ndstre némüs 
 omné virébit. V. Syn.—Vérn6, viréscé, frondescó. Phr.— 
 Frondé viréré nova. Péctórá fellé virént. Fig—To be vigor- 
 ous, strong. Syn.—Valéé, floréó, polléó. X Phr.—Lüxüriant 
 áními, corpóráque ipsa virent. 
 
 Vires, iim. f. pl. Force, vigor. Par vígór ést mémbris, prómptieque 
 ad forti vires. V. Syn.—Vis, vígór, robür, nervi. Phr.—Inter 
 sé conténdiint viribüs. Vires tempérát illé sáüás. Armoórüm 
 viribtis ists. Tim victü révécant virés. Vires acquirit éündo. 
 Nov rédiére in pristina vires. Viribüs audax. Prdiris viri- 
 bis. Nünc illas promité virés. TOtas effündité vires. Frigént 
 éffcetae in córpOré vires. Torpént infractae ad prcelia vires. 
 (By extension) Power, resources. Syn.—Vis, pótentíá, Ópes, 
 impériüm. 
 
 Viréscó, is, éré. To become green. lnjüssá virescünt gramina. V. 
 Syn.—Virídór, víréó, réviréscó, frondéscó. Fig—To become 
 strong. Syn.—Inváléó, vigescó. 
 
 Virétüm, i. n. Meadow, prairie. Syn.—Viridaria, pratüm. 
 
 Virgá, &. f. Branch. Tim levés cálámos et rasae hastilia virga. V. 
 Syn.—Vimén, virgültüm, ramülüs. Wand of mercury. Syn.— 
 Cadücéüs. Whip. Syn.—Flágellüm, vérbér. 
 
 Virginitas, atis. £. Virginity. Syn.—Castitas, püdór, püdicitíá, inté- 
 grítàs. Phr.—Virgínéi flos püdoris. Püdoris hónos. Intactiim 
 corpüs. Virginéi flos intémérattis honoris. 
 
 Virgó, inis. f. Virgin. Syn.—PüeMàá, c#lébs. Phr.—Innitba virgo. 
 Innüpti püellá.  Perpétüa virginitaté früens. Virginitatis 
 ámàns, stüdiosi. Latidém quia castz virginitatis hábét. Vir- 
 ginís 6s habitiimqué gérens. Püdibündáqué célat ámictü Ora. 
 Vestal virgin. Syn.—Vestalis. The constellation. | Syn.—As- 
 
 . tra, Erigóne. 
 
 Virgültüm, i. n. Shrub, bush, twigs. Avia tim résónant ávibüs vir- 
 gültá cánoris. V. Syn.—Arbüstüm, frütex. Phr.—Magnoqué 
 cádünt virgültá frágoré. Virgültá sonantia silvis. Branch, shoot, 
 twig. Syn.—Frütex, ràmüs, ramülüs, ràmüscülüs, sürcülüs, 
 vimén, virgá, palmés. Young plant, quick-set. Syn.—Sürcülüs, 
 palmés, planta, virgá, gérmén, mallédlts. 
 
 Viridis, is, é. Green, verdant. Perpétüos viridis semper géré fron- 
 dis hónores. O. Syn.—Viridàns, viréns, viréscéns, frondéns, 
 vérnàns. Phr.— Et stügná vírentíá müsco. Cültorqué viréntis 
 
VIRILIS 446 
 
 
 
 agélli. Viridi tégit arbütüs ümbra. Viridi projectüs in àntro. 
 Viridanté tóro. Fig.—Strong, vigorous. Syn.—Virens, vigens, 
 firmüs, robüstüs, validis. Phr—Aévi floré virens. 
 
 Virilis, is, é. Pertaining to man, manly. Syn.—Maàscülüs, mas. 
 Fig.—Strong. Syn.—Robüstüs, válídüs. 
 
 Virilitér. adv. Courageously, manly. | Syn.—Ánimose, aüdàctér, for- 
 títér, générose. 
 
 Virtüs, itis. f. Valor, courage. Prestantés virtüté légit. V. Syn.— 
 Animüs, fortitüdó.  Phr.—Süpérat virtüté dólorém.  Virtüs 
 belli. N6cét téméraria virtüs. Force, power. Syn.—Vis, robür, 
 poténtia. Virtue. Syn—Piétas, próbitas, zxquitàs, intégritàs, 
 
 . sanctitas, càstitàs, fídes, jüstitiá, equim, bónüm, réctiim. Phr.— 
 Bóniz artes. Virtütís hónos, décüs. Magn robür mentis. Déo 
 gratissima. Hoc virtütís Opts. Virtüs est vitium fügéeré. Vir- 
 tis Omnia vincit. 
 
 Virts, i. n. (No pl). Secretion, pus. Syn—Sicctis, vénenüm. 
 Poison. Syn.—Vénenüm. See Venenwm. | Fig.—Bitterness, 
 rancor. Syn.—Vis, &stüs, vidléntia. 
 
 Vis, is. f. Force, vigor. Magna vi flexá dómàtür Ulmts. V. Syn.— 
 Robür, vigór, virtüs. Phr.—Vis jüvénilis érát. Vis anime. 
 Violence. Syn.—Viólentià. See Violentia. Phr—Apérit si 
 nüllá víam vis. Vis horriídá leti. Aüro vi pótitür. Ad vimqué 
 páratüs. Nature, essence. Syn.—Natira,  virtüs. Power, 
 strength. Syn.—P6téntia, pótestas, nümén. Virtue, efficacity. 
 Syn.—Virtüs, virés, pótentiá, potestas, effectüs. Worth, force 
 of a word. Syn.—Sénsus, sénténtia. 
 
 Viscosüs, 4, im. Sticky. Syn.—Glitinéts, viscatüs, pícéatüs. Phr.— 
 Visco illitis, médicatüs, circümlitüs. 
 
 Viscüs, éris & Viscérá, érüm. n. Vitals, entrails. Viscéribüs miséro- 
 rum ét sanguiné véscitiir àtro. V. Syn.—Extá, iliá, intestiná, 
 fibrx, przecordíá. Phr—Jigtlant péctidés, ét viscérá vivis 
 Eripiünt. Longis singültíbüs iia pülsànt. Trajécit viscérá ferro. 
 Viscéra ntidant. ; 
 
 Vis6, is, i, im, éré. To visit. Arva rélégatiim jüssisti viséré Ponti. 
 O. Syn.—Invisó, visitó, Adé6, convénió. Phr.—Pérégrinum üt 
 visérét orbém. Viséntém régna sóroris. Viséndi stüdio. 
 
 Visüm, i. n. Sight, spectacle. Syn.—Spéctacülüm. Vision, appari- 
 tion. Syn.—Visüs, símülacrüm, faciés, spéciés. Phr.—Talibüs 
 attónítüs visis. Térrébant símülacrá mili. ' 
 
 Visüs, is. m. Sight, vision. Mortalés visüs médid sérmoné réliquit. 
 V. Syn.—Aspécttis, intititis, lüminá, ócüli. Phr—Mortalés 
 hébétat visüs tibi. Sight, spectacle. Syn—Visiim, àspéctüs, 
 
 
 
447 VITO 
 
 
 
 
 
 
 
 spectacülüm. Vision, apparition. | Syn.—Visüm, similacrim, 
 porténtim, mónstrüm. Phr.—l1mmündo somníá vist. Horribili 
 visü porténta séquüntür. 
 
 Vita, z. f. Life. O mihi tam longa manéat pars altima vitx. V. 
 Syn.—Lix, spirítüs, Anima, vim, anni, díes, atas. Phr.—Vitze 
 témpüs, tempora, spátíüm. Münérá lücís. Vitalés aürz. Lücis 
 üsüri. IL,ücis dülcé minis.  Vitalé lümén. Viti mortalis 
 hónós. Brévís cürsüs xvi. Solatíá vite dülciá. WVariis jactata 
 prócéllis. Tristibiis ànxíá cüris. Si liminá vitz Attigérint. 
 Ipsoque in liminé vitx. In ventos vita récéssit. Ad manes cón- 
 céssit vita pér aüràs. Vitamque àmisít in ündis. Exàcto con- 
 tentüs témporé vitii, Vitam dispérgit in aüras. Vitam mülto 
 
 « cam sanguiné füdit. Artis viti rélinquit. Angiisti termínüs 
 &vi. Pülvis ét ümbri lévis. Exigüi brévé donüm tempóris. 
 Rota przecipitis vertítür anni. Conduct, manner of living. Syn.— 
 Mores, acta, facta. 
 
 Vitió, às, avi, atüm, aré. To corrupt, to soil. Ista décéns faciés 
 longis vitiabitir ànnis. O. Syn.—Corrümpó, víóló, depràvó, 
 polláó. Phr.—Vitíantür ódoríbüs aürz. 
 
 Vitíosüs, á, um. Corrupted, spoiled. Corticibusqué cavis, vitidszque 
 ilicis alvo. V. Syn.—Pütris, pütrídüs, vitíatüs, infectüs, cor- 
 rüptüs. Fig—Vicious, corrupt. Syn.—Corrüptüs, flagitidsis, 
 málüs, impróbüs, pérditiis, nequam. Phr.—Vitiis addictüs. 
 Affinis vitío. Vitiis süppressá lévabó Péctora. 
 
 Vitis, is. f. Vine. Vitis üt arboribus décóri est, üt vitibtis five. V. 
 Syn.—Vinéa, üvá, palmés, pampinis, Bacchüs. Phr.—Adilta 
 vitiim propàgó. Compléxa ténacitér ülmüm. Fértilis üvis. 
 Racémis gravida, tümens. Gravidds früctüs prabens. Latis 
 intexéré vitibüs ülmos. Paàrvàs ülmis attolléré vites. Pampinéa 
 dülcis látét üvá süb ümbra. 
 
 Vitiüm, fi. n. Corruption. Arét áger, vítio móriens sitit aérís hérba. 
 V. Syn.—Ljbes, lües, péstis, morbüs, málüm. Defect. Syn.— 
 Mala, incommódá. Vice, vicious habit. Syn.—Mala (pl.), 
 crimén, cülpi, scélüs, flagitiim. Phr—vVitii labés, macula. 
 Vitiorüm sordes. Corrüpti mores. Mentis, áními vítíüm türpis. 
 Prava líbidó. Pürüm vitío cór. Vitio rémotüs áb omni. Vitiis 
 téneri. Cérétis in vitíüm flecti. Sérvüm vitiis péctüs habéré. 
 Fault in a work. Syn.—Méndüm, cülpá, errór. 
 
 Vitó, às, avi, àtüm, aré. To avoid. Vitavi déniqué cülpàm, Non 
 laiidém mérüi. H. Syn.—Devitó, évit6, fügió, effügió, déclinó, 
 cívéó, discedó, récedó. Phr.—Mé sübdücó. Me avértó. Quiz 
 prima péricülá vitét. Vitat süb frondíbüs stim. Insídiías vitaré 
 
VITREUS 448 
 
 
 
 dólümqué. Télis élapsiis Achivüm. Casiis évasérat ómnés. 
 Sápiens vitati. Vitavissé vices Dánáüm. Cané pejüs ét àngué 
 Vitabit. ; 
 
 Vitrétis, 4, im. Of glass, crystal. Syn—Crystallints. Phr.—Ex 
 vitro. (By extension) Clear, transparent. Syn.—Claris, nítídüs, 
 limpidis, lücidás, péllicidis. Phr.—Vitroqué magis pellücidüs 
 amnis. Fons spléndidiér vitro. Fragile. Syn.—Cádücüs. 
 
 Vittà, &. f. Fillet, band, garland. Lanéa dim nivéa circümdátür in- 
 fila vitta. V.. Syn —Tnia, fascia, infülá. Phr.—Crinalis 
 fascia. Capitis tania. Témpora cingéns. Crinés, capillés astrin- 
 géns, cdércéns. Fit long tenia vittz. Féralés süméré vittàs. 
 Molli cinge hic altaria vittà. Stringit vitta cOmas. Crinalés 
 solvéré vittàs. 
 
 Vitülá, z. f. Calf, heifer. Syn.—]üvencá, vacca, vitülüs. 
 
 Vitülüs, i.m. Calf. Tim vitülüs bimà cürvans jam cornüá fronté. 
 V. Syn.—Jüvencüs. Phr.—Magni pàrvüs arménti cómés. Néc- 
 dim firmatis cornibüs audax. Qui lüdit prato libér apérto. 
 Témplis matirts. Intacta vitiiliis cérvicé. 
 
 Vitüpéró, às, avi, atam, àré. To blame. Syn.—Argüó, cülpó, damné, 
 impróbó. Phr.—Dictis ámàris, vérbis sévéris castigaré, incré- 
 paré. Acérbis vérbis àrgüéré. 
 
 Vivax, acis. adj. Long-lived. Syn.—Longzvüs, ànnósüs, pérénnis. 
 Lively. Syn.—Acér, animdstis, validis. See Vividus. 
 
 Vivídüs, à, am. Living. Syn—Spirans. Fig—Lively, vigorous. 
 Syn.—Acér, ánímósüs, vigens, vivax, fortis, válídüs, végétüs, 
 robisttis. 
 
 Viv6, is, xi, victüm, éré. To live. Nünc vivo néc Adhiic hdminés 
 lücémqué rélinquó. V. Syn.—Spiró, réspir6. Phr.—Vita, lücé 
 früór. Vitalés aürás cárpó. Aéthéréa lücé früór. Lümen vitalé 
 vidéo. Diem, lümén àspició. Vésci vitàlibüs aüris. Düm vita 
 mánébit. Invisüs c#léstibiis aüràs Cárpis. Inütilis ànnos De- 
 mórór. Vivé mémor nOstri. Si véscitür aürà. Vitam proférd. 
 Longa manét seit vita. Prodücéré vitam. Vitam, ànnós Agé, 
 traho. Niallo Vivéré consilío. Omnés técum éxigit ànnos. 
 Aevüm transégit in arvis. To nourish oneself. Syn.—Véscér, 
 alor, nütrió, victitó. To endure, to last. Syn.—Al6r, fóvéór, 
 
 ie 
 manéé. 
 
 Vivüs, 4, im. Alive, living. En qué vivi pérvénimis. V. Syn.— 
 Vivéns, spirans, stipérstés, incdlimis. Phr.—Vivüsqué pér orá 
 férétür. Viventi péctoré fibras Eripiant. Altíüs ad vivüm pér- 
 sedit. Viva stia plàntàrià terrà. Animated. Syn.— Vivens, 
 
 
 
 
 
449 VOLO 
 
 
 
 spirans. Lively, animated, vigorous. Syn.—Vividüs, vivax, 
 acer. 
 
 Vix. adv. Hardly, scarcely. Syn.—Vixdüm. Phr.—Vix béné desi- 
 érát. Vix adéo agnovi. Vix mé continéd. With difficulty. 
 Syn.—Aegre. 
 
 Vócabülüm, i. n. Word. Spécidsa vócabülà rérüm. H. Syn.—Vox, 
 dictüm, verbüm. Name. Syn.—Nomén. 
 
 Vocàlls, is, é. Re-echoing, clear. Syn.—Sónàns, sónorüs, àrgütüs. 
 Phr.—V6cali càrmíné clarüs. Türris vocalibtis additi müris. 
 Vociféror, aris, atüs sim, ari. To cry out, to shout out. Talia vocifé- 
 rans gémitü téctum omné réplebát. V. Syn.—Claàmó, éxclamé, 
 conclamó. Phr.—Vocé, vócibüs aüràs impléó. Armáàtüs solis 
 
 clamoribüs hostis. 
 
 V6c6, às, Avi, atüm, àré. To call. Dicàmüs légés, sóciosque in régna 
 vocémts. V. Syn.—Advócó, appéllé, compeélló (às), àrcéssó, 
 ciéd, clamó, inclàmó, nóminó. Phr.—NoOminé vócó, clàmó. Oré, 
 clamoré, vécé magna nómiínó. Nomén vócó. Nóminé quémqué 
 vocat. Ingéminans itérümque itérümqué vócavi. To summon. 
 Syn.—Convócó, àdvócó. To implore. Syn.—Oró, imploró, 
 rógó, pétó, pdscd, réposcó. To claim. Syn.—Poscó, répóscó, 
 réquiró. To invite to dine. Syn.—Invitó. To name. Syn.— 
 Nominó, dicó, nüncüpó. To invoke. Syn.—Invócó, précór. 
 
 Volatilis, is, & Winged. Télisqué volatilé férrim Spargitir. V. 
 Syn.—Vólàns, vólücris, alés, alatüs, alígér. 
 
 Vólatüs, is. m. Flight of birds. Sic céléri misso pricéps pér inàné 
 volatü. O. Syn.—Lüàpsüs, cürsüs, fügá, méatüs, impétüs, ali, 
 penná, ala, penna. Phr.—Aériüs, vólücrís cürsüs. Célér pér 
 aéra lapsüs. Cürsüs avis. Remigiüm alarm.  Fig.— Rapid 
 course, flight. Syn.—Cürsüs, impétüs, fügà. 
 
 VOl6, às, avi, atüm, aré. To fly. Ipsa vólàns ténües se süstülit alés 
 in auras. V. Syn.—VÓólító. Phr.—Aéra, aüràás, ztthérá, nübilá 
 alis, pénnis, remigio alarüm sécó, scindó, pétó, vérbéró, tranó. 
 Pénnas, alas pér aérá quátió, móvéó, impélld. Voólàtü, pennis 
 pér inané férór, labér. Ad c@liim pénnis àssürgó. Vólàns in 
 altüm férór. Itér liquidiim tentó. Vólàtüs exercéó. Alis nitór. 
 Et tarbida tranat Nübilà. '"Trépido pétit arva vólatü.  Aérios 
 aüdet téntaré vólatüs. Movéré pér aüras pénnas. Ardüá pén- 
 nis Astra séqui. Altam siipra vólát ardéa nübem.  Célériqué 
 fügà sib sidéra lapse,  Nocté vólat coeli médio. Ardtitis in 
 nübes abiit. Spérnit hümüm fügienté penna. Nitbés sib pédi- 
 büs vidét. Atqué vólàns déspéctat hümüm. To run, to go 
 quickly. Syn.—VOlit6, férór, própéró, festinó, cürró. Phr.— 
 
 
 
VOLO 450 
 
 
 
 Volat vi fervídüs axis. Equdés inhibéré vólàntes. Passa volit 
 alité virgo. Ignes ad téctá vólaré. Fama vólát. 
 
 V6l6, vis, vólüi, vellé. To wish, Me si c@licdl& vóolüissent dücéré 
 vitam. V. Syn.—Cüpió, optó, ávéó, plácét, jüvét, jübéó, im- 
 péró. Phr.—Fért ánímüs. Méns, animiis est. Sic fért cordé 
 volantas. Méns omnibüs ind séquéndi. Vólüntàs ést mihi. To 
 permit. Syn—Sin6, pérmittó, pátiór. To pretend. Syn.—Con- 
 tendó, àsséró. 
 
 Volubilis, is, &. Revolving. Syn.—Volvens. Fig—Fickle, incon- 
 stant. Syn.—Lévis, mütàbilis, inconstans, instabilis, vérsatilis, 
 mobilis, lubricis. 
 
 Vólücris (Vólücér), cris, cré. Winged, flying. Syn.—Alés, alatüs, 
 aligér, pennatüs, vólàns, volatilis. Quick, light, nimble. Syn.— 
 Volans, alacér, cittis, concitüs, célér, pérnix, velox. 
 
 Volucris, is. f. Bird. See Avis. 
 
 Vólümén, inis. n. Fold, coil. Syn.—Gyrüs, spira, orbis, sínüs, gló- 
 méramén, rótatüs. Phr.—Sínüatque immensá vólüminé térga. 
 Tantdsqué trahit sínüs ültímüs orbes. Sintiatque altérna vólüm- 
 ina crürüm. Volume, book. Syn.—Libér, líbellüs, codex, 
 charta., 
 
 Voluntas, atis. f. Will, desire. Tia si mihi cérta volintas. V. 
 Syn.—Animiis, méns, àarbítriüm, plícítüm, propósitüm, cón- 
 siliam, votüm, Ooptatüm, stüdíüm, cüpidó. Phr.—Süá cuiqué 
 vólüntas. Méns immotá mánét. Nünc quóqué mens éídem 
 pérstat. Divérsá vólüntas Est mihi. Affection, good will. Syn.— 
 Stiidiim, fávór. Phr.—Erit dfficidsa vólüntas. Cclicdliim no- 
 bis propénsá vólüntas. Süpéris aversi vólüntàs. Avérsa dé 
 mens. 
 
 Vólüptas, atís. f. Pleasure. Est in aqua dülci non invididsa vólüp- 
 tas. O. Syn.—Latítiá, gaüdiüm, gaüdiá, delície. Phr—Cira- 
 rim ignari. Caré püér, méá sola vólüptas. Trahit sia quem- 
 qué vólüptàs. Urbi malé nota vólüptas.  Nülla est sincéra 
 vOlüptàs. Sensual pleasure. Syn.—Lascivia, líbidó, lüxüs, lüx- 
 üríá, lüxüries, delícía. Phr—Tirpés délici#. Mala mentis 
 gaüdii. Enérvans vires. Esca málorüm.  Virtüti inímicá 
 volüptàs. 
 
 Volvó, is, volvi, vólütüm, éré. To roll, to cause to roll. Volvitür 
 Ixion, ét sé séquitürqué fügitqué. O. Syn.—VóÓlütó, vérto, 
 vérsó, ágitó, convolvó, torquéó, contorquéó, circümágó, rótó. 
 Phr.—In gyrüm, in orbem tórquéó, vérsó. Volvendo dücéré. 
 Mániíbüs sübvolvéré sàxá.  Vastos volvünt ad littórá flüctüs. 
 Volvéns ócülos. Aéstiis incendii volvünt. Volvítür in pracéps. 
 Praceps pér dévia volvitür amnis. Volvitür in cápüt. Tot 
 
 "Lo lite siete RM 
 
 E 
 
 
 
 
 
 
 
451 | VOVEO 
 
 
 
 volvéré cists. To run through a book. Syn.—Devolvó, vérso, 
 légó. To think over in one's mind. See Meditor. (In the 
 passive) To fall. Syn.—Cádó, decídó, labor. To fall prostrate. 
 Syn.—Advolvór, provolvér, cádó, procumbó. 
 
 Vomér, éris. m. Plow-share. Syn—V6mis. Phr.—Aratri, vóméris 
 dens, ferrüm. Dens üncüs. Térram scindéns. Niullo sülcàn- 
 tir voméré campi. Saücíá voméribüs. Patiéns voméris inci. 
 Rigidi vérsatiir vOméris ictü. Düro fümans süb voméré taürüs. 
 Rütülos exercent voméré campos. 
 
 Vómó, is, üi, itàm, éré. To eject, to vomit. Syn.—Evómó, révómó, 
 érüctó, ejíció, ejéctó, emittó, reddó, exspüó. Phr.—Pürpüréam 
 vomit ille 4nim§m. Vómens cálídüm de pectóré flümén. 
 
 Vóragó, ínis. f. Whirlpool. 'Türbidüs hic coeno vastaqué vóraginé 
 gürgés Aéstüát. V. Syn.—Gürgés, vortex. Phr.—Intorto vor- 
 tícé gürgés. Opening in the ground, chasm. Syn.—Hiíatüs, 
 báráthrüm. Phr.—Spécüs ingens. Cac# voraginé faticés. 
 
 Vóràx, acis. adj. Voracious. Syn.—Gülosüs. Eager, greedy. Syn.— 
 Avarüs, àvidüs. Consuming. Syn.—Edax, exitiosüs. 
 
 V6r6, às, avi, atüm, aré. To devour. Syn.—Deévóró, sorbéó, absor- 
 bé6, glütíó, édó, cómédó, pascór, depascór, hellüór, absumó, con- 
 sümó, lánió. Phr.—Avído, vóraci dénté diripió. Miséros morsü 
 dépascittir artüs. Viscéré pascét avés. To engulf. Syn.—Haü- 
 rid, sorbéó, mérgó, démérgé, obrüó. To consume. Syn.—Ed6, 
 exédó, pérédó, absümó, cdnficid, dévóró. 
 
 Vortex, icis. m. Whirlpool. Vorticibisqué fréquens érát atque 
 impérvitis àmnis. O. Syn.—Girgés, vóragó, xstüs. Phr.—Ima 
 exastüát ündá. Vortiícibüs rápidis. Fürit finda sÓnoris Vorti- 
 cibüs. Minores volvéré vortices. Whirlwind. See Turbo. 
 
 Votivüs, 4, im. Votive, that which is vowed. Syn.—Votüs, sácér, 
 debitüs. Phr.—Aras votivo sanguiné tingit. 
 
 Votüm, i. n. Vow, votive offering. Dis Italis votum immortalé 
 sacrabat. V. Syn.—Promissüm, donaria (pl). Phr—Débita 
 votá. Votivüm minis. Voti münüs. Votive précés. Dona 
 votiva. Pénsilé votüm. Votüm pro réditi símülant. Votüm 
 solvó. Pia vota répéndént. Vota transcéndi méa. 
 
 Vovéo, és, vovi, votüm, éré. To vow, to promise. Hanc Marti pro 
 dücé vovit avem. M. Syn.—Proómittó, dévóvéó, consécró, dicd 
 (as). Phr.—Votüm coóncipió, fáció, nüncüpó, dicó, vóvéó. Voto 
 mé Obstringó. Voti sim réüs. Votis cápüt obligó. Vota métü 
 düplicant matres. Tácito süspendit votá lábello. Quid prodest 
 cclüm votis impléssé? To ask for, to desire. Syn.—Opté, 
 exoptó, rógó, pdscd, cüpió, vóló. 
 
VOX 452 
 
 
 
 
 
 Vox, vocis. f. Voice, the sound of the voice. Hxc quia dülcé cánit, 
 fléctitqué facillima vocem. O. Syn.—Sónüs, lóquelá, lingua, 
 vérba (pl). Phr.—Vocis sónüs, sonitis, mürmür, mürmüri. 
 Vocis, linguz üsüs. Vocalls sónüs. Vox édita in aüras. Sparsa 
 pér aüràs. Consónà menti. Canora vocé lóqui. Vox férttir ad 
 aüres. Quae vox pénétravit ad aüres. Vox érát in cürsü. Vox 
 féssa lóquendo. Viscéra vocé réplét. Imoqué tráhens à péctoré 
 vocém. Vócé vócát. Néc vóx hómíném sénat. Talia vocé ré- 
 fert. Vox faücibüs haüsit. Parv#® mürmürá vocis. Sümmissà 
 vócé rógàvit ópém. Magna proclamat vócé. Anhélam éxpro- 
 méré vocem. Word. Syn.—Vérbüm, vócaàbülüm. Phr.—Neéscit 
 vox missa réverti. Profüdit péctoré voces. Tali fügientem est 
 vocé sécütüs. Spargéré voces. Tales effündit ad &théra voces. 
 Blàndisqué móratür Vociíbüs. Language. Syn.—Lingua, sermó. 
 
 Vülgaris, is, €. Cheap, common. ]Jejünüs ràro stómáchüs vülgarià 
 témnit. H. Syn.—Plébéitis, commünis, tritüs, vilis. Phr.— 
 Coetüsqué vulgares. 
 
 Vülgó, às, avi, atüm, àré. To divulge, to make known. Hinc totam 
 infelix vülgatür fama pér orbém. V. Syn.—Divülgó, evülgó, 
 pérvülgó, spargé, diffündó, dissemínó. Phr.—Pér (or) in vil- 
 güs, pér pópiülos éd6, spàárgó. 
 
 Vülgo. adv. On all sides. Syn.—Pàssim, übiqué. Commonly, ordi- 
 narily, often. Syn.—Szxpé, sepitis, crebro, plerumqué, fréquen- 
 tér, áperte. 
 
 Vülgüs, i. n. People, the crowd. Mobilé mütatür sempér cüm prin- 
 cipé vülgüs. Syn.—Tiarba, plébs, pópülüs, plebecülá, pópellüs. 
 Phr.—No6n tractabilé vülgüs. Anim# vilés. Vülgàris cé&ttis. 
 Mialtam siné nominé plébém. Miséri pars maxima vilgi. Spré- 
 tim siné nominé vülgüs. Varium ét mütabilé vülgüs. Nünc 
 hüc, nünc fléctitür illic. Clàmósi mürmürà vülgi. Ardescit vül- 
 gus in irás. Vülgüs inérs. Ancipitis pügnàt sénténtia vülgi. 
 Scindittir in contraria vülgüs. S&vitque animis igndbilé vilgts. 
 Expérs ét rüdé vülgüs érat. 
 
 Vülnéró, às, avi, atüm, aré. To wound. Nine latérim costas falcato 
 vülnérát énsé. O. Syn.—Laedó, saüció, violó. Phr.—Ensé, 
 ferro, telo, gladid cadó. Vülnüs do, incütió, infligó. Ensé, 
 ferro péctüs, látüs ápérió, réclüdó. Ensém in pectüs cóndó. 
 Daré cüspidé vülnüs. Gladid pérstringéré pectüs. Ferrüm süb 
 pectóré condit. Látüs haüsít ipertüm. Fecit mánüs impia vül- 
 nis. In vülnére ensem àbscondit. Tim latébras anim pectüs 
 mücroné réclüdit. 
 
 
 
453 ZEPHYRUS 
 
 
 
 Vülnüs, éris. n. Wound. Affix venis, animasque in vülnéré ponünt. 
 V. Syn—Plaga, ictüs. Phr.—Vülnérís ictüs, dolor, aspéritas. 
 Létalé málüm.  Vülnérís Os, híátüs, cícàtrix. Via facta ferro. 
 Malta vi prélia miscent Vülnéríbüs. Stétít immo vülnéré sàn- 
 guis. Himérds àd vülnérá dürát. Niidans in péctóré vülnüs. 
 Nótàm síné vülnéré fecít. Nil letalé dátüm.  Vülnüs 1étalé. 
 Exhàlàns crüdéli vülnéré vitàm. Páténs in péctdré vülnüs Cüs- 
 pidis. Exstinctüs misérand6 vülnéré. Notisqué décorüm Vil- 
 néribüs. Cálido dé vülnéré telüàm Extrahit. Foménta lévantia 
 vülnüs. Et vülnérá crüdá rétractant. Fig. Syn.—Ictüs, málüm, 
 dólór. Phr.—Tácítüm vivit sib péctóré vülnüs. Parvo cór 
 vülnéré lesiim.  Aeternüm sérvans sib péctóré vülnüs. WVül- 
 nérá mentis. 
 
 Vültür, tris & Vültüriüs, fi. m. A vulture. (See Appendix under 
 list of Birds.) 
 
 Vültüs, is. m. Face, countenance. Huic sé forma déi vültü rédéün- 
 tis éoódem Obtilit. V. Syn.—Faciés, 6s, Gra (pl.), frons, aspéc- 
 tis. Phr.—Viltis, frontis, Gris décór, vénüstàs, déctis, módes- 
 tia. Plénis gravitaté. In vültu ést révéréntia tanta vénüsto. 
 Consílíüm vültü tégit. Spém vültü similat. Véniéntiim dis- 
 céré vültüs. Acér vültüs in hostem.  Vültü long#va décoro. 
 Egrégio décüs enítét or&. Divini signi décorís. Spéctabilis 
 oré. Vültüm servat fortüná bénignüm. "Türbàto proditá vültü 
 Ira. Contràct& séria frontis. Masto defixüs lüminá vültü. Et 
 vültüs mélidris érís. Déjéctds in hümüm vültüs. Vültü mütà- 
 bilis. Nivéos infecit pürpürá vültüs. Sight, aspect. Syn.— 
 Aspéctüs, faciés, visüs. 
 
 X 
 
 Xéniüm, ii. n. Guest-present. Syn.—Münüs, münüscülüm, donüm. 
 
 Xystüm (Xystüs. m.), 1. n. Porch, portico under which athletes ex- 
 
 . ercised in the winter-time, Syn.—Portictis, ümbrácülüm, àm- 
 bülàcrüm. 
 
 vA 
 
 Zelüs, i. m. Jealousy. Syn—Invidia. Rivalry. Syn.—Invidia, stü- 
 diim. Zeal. Syn.—Stiditim, indtstria. 
 
 Zéphyrüs, i. m. West wind. Zéphyris cüm lxtá vócàntíbüs Xstas. 
 V. Syn.—Fiávoníüs. Phr—Favoni aürá, flatüs. Zéphyri plá- 
 cid aürz, flatts. Véris pátér. Tépentibüs aüris milcéns àrvá. 
 Aürá verno cómés. Mollíór aürá Spirát. Zéphyrds aüdis spi- 
 raré sécündos. Véris prgnüntíüs. Zéphyris agitata "Tempe. 
 
ZIZANIA 454 
 
 Zizania, orüm. n. Cockle. (See Appendix under list of Trees, etc.) 
 Zona, z. f£. Cincture, girdle. Dat térétém zónàm quà módó cincta 
 fit. O. Syn.—Cingülüm, cinctüs, baltéis, limbüs, zonila. 
 Zone c&léstés. (pl.). f. The zones. Syn.—Cceli fascia. Phr.—Quin- 
 qué poli, cceli plágze. Quot c&lim stringünt cingülá. The torrid 
 zone. Phr.—Vittá ardens. Exüstá mündi. Qua parté débàc- 
 chentür ignes. Tritá zona flamméa Phosbi rota. The frigid 
 zone. Syn.—Arctós, ürsá. Phr.—Axis nivalis, glácialis. Qua 
 nébulz plüviiqué rorés. Níviümqué riget sib pondéré tellüs. 
 Zythüm, i. n. Beer, ale. Syn.—Cérvisia, cérévisia. Phr—Céréalé 
 poctilim.  Céréalís potüs. Céréalis pócülá zythi. Bacchum 
 imitata Céres. Coctá Cérés símülàt spümantis pocülá Bacchi. 
 
 
 
APPENDIX: 
 
 PAGES 
 I. A list of Proper Names, Ancient and 
 Modern, common to Poetry..... 457 to 498 
 
 II. Alist of Trees, Plants, Flowers and 
 SILBER o x roe Vs exte e e MED 499 to 509 
 
 Ill. Alistof Birds knowntothe Ancients 510 to 516 
 

 
LIST OF PROPER NAMES, ANCIENT AND 
 MODERN, COMMON TO POETRY. 
 
 Aáron, onis. m. Aaron, the brother of Moses. Syn.—Amrámídes. 
 Phr.—Mosis fratér. Amrámo sátüs. SÁcrorüm àntistés, praesül. 
 
 .  Virgà clarüs. Sacris accincttis. Eloquid przstàans. 
 
 Abel, élis & Abelüs, i. m. Abel, son of Adam, killed by his brother 
 Cain. Phr.—Caini fratér. Adami sóÓbóles. Scélérati victima 
 
 .  fratris. Fratérno telo cxsüs, mactatis. i 
 
 Ábrihàm, Abram. indec. Abrihimis, Abrimiis, i. & Abras, &. m. 
 Abraham, the father of the Jewish nation. Syn.—Thàrides, 
 Thariadés. Phr.—Thàrà génitüs. Sar conjüx. Isááci pátér, 
 génitór. D&o fidissimüs Abram. Hebrzm stirpis órigó. 
 
 Absalón, onís. m. Absalom, the son of David. Syn.—Absaló, Absa- 
 lómüs, Ábéssalón, Maáchides. Phr.—]üvénis Dàvidícüs. Pén- 
 sili notüs cómà. Incésta c#dé crüentüs. Mácülatüs sanguiné 
 fratris. Persolvit in àrbóré poenas. 
 
 Acádemià, x. f. The Academe, a grove near Athens, where Plato 
 taught philosophy. Inque AÁcádémia ümbriféra nitiddqué 
 Lyc#6. Cic. Syn.—Gymnisiüm, Lyc#iim. Phr.—Académiz 
 spatia. Doctorüm alamna virorüm. Schólà Académi nómíné 
 dicta. Académiz dóctüm némüs, doctz silvg. Doctzx nütrix 
 Académia türba. 
 
 Achéron, 6ntis. m. The Acheron, one of the rivers of the lower 
 world. Hinc via Tartaréi que fért Achérontis ad ündas.. V. 
 Phr.—ÁAchérontícüs àmnis. Achérontis ainda, flümén, lactis, 
 pálüs, vortex. Inférna pálüs. Tàrtár&e stagna pálüdis. Téné- 
 brosá pálüs Áchéronté réfüso. 
 
 Achilles, is, ér & ei. m. Achilles, son of Peleus, hero of the Trojan 
 war. Exitiüm Troja nostrique orbatór Achilles. O. Syn.— 
 Aéacidés, Pelides. Phr.—Théssaltis heros. Düx Pellzüs. Thé- 
 tídis proles, filiüs, natüs. Génüs Aéaci. Dánáüm fortissimis. 
 Priami régnorum évérsór. Fatalis Príámo. Expérs terroris. 
 Bello criiéntidr ipso. Cédéré néscitis. Gravis Pelida stómáchüs. 
 Pópülatór Achilles. Tàntorüm victor Achillés. Insüpérabilé 
 bello. 
 
 Achivi, orüm. m. Greeks in general. Syn—Achxi, Argivi, Dandi, 
 Graii, Graci, Pélasgi. 
 
ADAM f 458 
 
 
 
 Adam. indecl. or with gen. Adz & Adamis, i. m. Adam, the father 
 of all mankind. Phr.—Primüs hómó. Primávüs pátér. Primus 
 érbis incólá. Hümaànz géntis órigó. Primüs in Orbé paréns 
 hóminüm. Hümaàni généris princeps. Aüctor cünctorüm. 
 
 Adonis, is & idis. m. Adonis, son of the king of Cyprus, supposed to 
 have been changed at his death into the flower anemone. Et 
 formósüs Óves àd flümíná pavit Adonis. V. Phr.— Cyníreiüs 
 héerós, jüvénis. Myrrhz filiüs, natüs. Filminéo pércüssüs ab 
 apro. à 
 
 Adria, x. £. The Adriatic sea. Nón égó nünc Adriz véréor máré 
 nóscéré técüm. Prop. Phr. —Adrias anda, Maré Adriaticim, 
 IHlyricüm. Ádríx sínüs. Véntdsi tümór Ádríx. Frétis acriér 
 Adria. 
 
 Aéactis, i. m. Aeacus, one of the judges of the lower world. Aeácüs 
 in pends ingénidsts érít O. Syn.—Asdpiadés. Phr.—]Jüdeéx, 
 arbitér Orci. Réddit qui jira silentibüs ümbris. Ürnam Tar- 
 
 | taréis móvét Aéeácüs ümbris. Jüdex sédét Aeácüs. 
 
 Aegisthüs, i. m. Aegisthus, son of Thyestes. Syn.—Thyestzüs, 
 Thyéstiadés, Thyéstz natts, proles. 
 
 Aegyptüs, i. f. Egypt. Et viridem Aégyptim nigra fecündát aréna. 
 V. Syn.—Cánópüs, Mémphis. Phr.—Tellüs Aégyptia. Agri 
 tractus Pharii. Arva Maréotica. Nilo fécündá régió. Matér 
 artium. Dédrim prodigiosá párens. 
 
 Aeneas, &. m. Aeneas, son of Anchises. Sim pitis Aeneas fama 
 süpér &théra notüs. V. Syn.—Anchisiadés, Dardanidés. Phr.— 
 Dax lliácüs. Natüs Déa. Anchisé génératüs. Teücrorüm, 
 Trojànorüm dix, pátér. Trojano à sanguiné düctüs. Piétate 
 insignis ét armis.  Divüm cértissima proles.  Trojànz dix 
 inclyté gentis. Nec piétaté néc armis Majór. Quo jüstiór alter 
 nec piétaté füit. 
 
 Aeólüs, i. m. Aeolus, the god of the winds. Hic vàsto rex Aeólüs 
 antro lüctàntes ventos...prémit. V. Syn.—Hippótádes. Phr.— 
 Aeólíüs tyrannüs. Rex tempéstátüm. Véntdriim réx. Cui vénti 
 parent. Ventos carcéré ténéns, frénans. Qui ventis vim incütit. 
 Et mülcéeré dédit flüctüs et tolléré ventos. Mollitque ánimos et 
 tempérát iras. 
 
 Aescülapiüs, fi. m. Aesculapius, a famous physician deified at his 
 death. Placét sácrátüs anguis Aescülapio. Prop. Syn.—Asclé- 
 pits, Phebigéna, Épídaüriüs. Phr.—Médicinz répertór. Clarüs 
 arté médéndi. 
 
 
 
493 AMPHION 
 
 
 
 
 
 Aetná, a. f. Aetna, a volcano in Italy. Fürit ignibüs impétüs Aetna. 
 L. Phr.—Mons Trinácriüs, Sícülüs. Sícülüs ápex. Rüpes Tri- 
 nacria. Flammis ündàntibüs Aétna. Dépasti flammis scópüli. 
 Immigiit Aétna cavérnis. Longe favillam differt. Crassa vol- 
 vens caliginé fümüm. Sülphüréis ardet fornacibiis Aétna. 
 
 Agámemnon, dnis. m. Agamemnon, king of Mycene, one of the 
 leaders in the Trojan war. Syn.—Agámémnó, Taàntilides, 
 Atrides. Phr.—Tyndaréi génitór. Dix Mycenaüs. Düctor 
 Danaim. Tellüris décüs Argélice. Düctór Áchivüm. 
 
 Ajax, acis. m. 1. Ajax, the son of Telamon, one of the heroes of 
 the Trojan war. Néc quisquam Ajàcém possit süpéraré nisi 
 Ajax. O. Syn.— Télémoniádés. Phr.—Télémoniüs heros. Télé- 
 monii prolés. Aémülüs Ülyssis. Marté férox et viribüs Ajax. 
 Clypéo interrítüs. Heros ab Achillé sécündüs. 
 
 Ajax, àcis. m. 2. Ajax, son of Oileus, noted for his bravery in the 
 Trojan war. Unitis ob noxam ét fürias Ajacis Oilei. V. Syn.— 
 Oilidés. Phr.—Contémptor süpérüm. Fülmíné pércüssüs, éxüs- 
 tüs. Non aüdét Oiléós Ajax. 
 
 Alba, x. f. Alba, a city in Latium. Ascániüs clàri condét cognominis 
 Albàm. V. Phr.—Alba Longá. Albana m@nia. Alba pótens. 
 Albz süís óminé nàti. Longàm mültà vi maniét Albam. 
 
 Alceüs, i. m. Alceus, a Greek lyric poet. Alc®is sénans aüréo 
 pléctro. H. Phr.—Lesbíüs póetá, vatés, civis. Exactdsqué 
 canis, pügnax Alc#é, tyrannos. Alcxi minacés Cam&n&, 
 
 Aléxandér, dri. m. Alexander, son of Philip, king of Macedon. 
 Gratis Álexandro régi màgno füit illé. H. Phr—Prdlés in- 
 victa Philippi. Pellaüs jitvénis, düx, heros. Düx Macédo. 
 Asiz dómitór. Insüpérabilis armis. Cui fortis dextérá. Totlüs 
 mündi trémór. Cápüt insüpérabilé bello. Fülmeén belli. Bellà- 
 tor mündi. 
 
 Alpes, iam. f. The Alps. Arcés Alpibüs impósitz. H. Phr.—Alpini 
 montes. Ripés, arces Alpinz. Alpini aggérés. Aüstró éxpósitz. 
 Ardüá montis Alpini fácies. Alpis nübiférz colles. Quót in 
 Alpé férz. 
 
 Alpheüs, i. m. Alpheus, a famous hunter, according to mythology, 
 changed into a stream. Phr.—Miractila fontis ét àmnís. Elidis 
 amnis. Alphéa flümini Pisx. Transfiiga Pisie. 
 
 AÁmaàzónés, iim. f. The Amazons, race of female warriors. Phr.— 
 Turma, cóhórs, catérva Thérmddontiaca. Scythice püellz. 
 Hóminibüs parés, similes. 
 
 Amphion, Onis. m. Amphion, founder of Thebes. Phr.—Natiis 
 Jové. Qui lapidés movissé, flexissé cánendo Dicitür. Cánoró 
 
ANCHISES 460 
 
 
 
 módülatü saxa trahéns. Dücéns düras téstidiné caütes. Animas 
 téstiidiné saxa. Thébanz conditór ürbis. 
 
 Anchises, ®. m. Anchises, father of Aeneas. At pátér Anchises 
 ócülos ad sidérá lzetüs Extülit. V. Phr.—Aéné pátér, paréns, 
 génítór. Phryx sénéx, sarcina nati. Vétérem Anchisén agnoscit 
 ámicüm. 
 
 Andrómáche, es. f. Andromache, wife of Hector. Libabat cinéri 
 Andrémaché, manésqué vócabát. V. Phr.—Héctóris cónjüx, 
 üxór. 
 
 Andréméda, x. f. Andromeda, wife of Perseus, placed among the 
 stars after death. Phr.—Andrómédam invócat naütá. Pérséia 
 conjüx. Pérséi nobilis üxór. Pátrix füscá cóloré sti. Claris- 
 sima stellà. 
 
 Anglia, x. f. (modern) England. Syn.—Albion, Britannia. Phr.— 
 Clara ópibüs, divitis übéré campi. Divés agri, 6viim, pécórüm. 
 Circumflüá ponto. 
 
 Antzüs, 1. m. Anteus, a giant who wrestled with Hercules. Hércilis 
 Antzüm prócül 4 tellàré ténéntis. J. Phr—Castigatiim Libyca 
 céroma pálzstrz. Hérciiléis pressüm sic fama lacértis Térri- 
 génàm südassé Libyn. 
 
 Antenór, óris. m. Antenor, Trojan prince, founder of Padua. Syn. 
 —Mavortíüs, Phrygíüs prófügüs. Fündàator Padiz. 
 
 Antícyrá, à. f£. Anticyra, an island in the Aegean. Tribüs Anticyris 
 cápüt insanabilé. H. Phr—Pürgàntes péctora sücci. Navigét 
 Anticyram. 
 
 Aphróditá, we. f. See Venus. 
 
 Apolló, inis. m. Apollo, the god of poetry, music, divination and 
 prophecy. Sancti cüstos Sdractis Ápolló. V. Syn.—Phabüs, 
 Sol, Titan, Sminthéus, Cynthiis, Délitis, Pythíüs, Latoniüs. 
 Phr.—Phóbüs Apollé. Latonià prolés. Müsárüm  przsés. 
 Vàtüm pátér. Carminis aüctór. Crinibüs insignis. Médicinz 
 inventór. Troje münitór. Cithárx pülsatór. Nübé candéntés 
 hüméros ámictüs. Arcü fülgénté décórüs. Accéptüsqué nóvem 
 Caméénis. Doctor argütze fídicen Tháliz. Qui nérvis témpérat 
 arcim. Flavüs Apollo. 
 
 Apéstoli, orüm. m. The Twelve Apostles of our Lord. Syn.— 
 Discipuli. Phr.—Bis seni cómités Christi. Bis sení vírüm vis. 
 Düódénà tirba. Christi cómitesqué vie. Téstésqué liborüm 
 Christi. Nüméro ex omni delegit ámicos Bis sénds. Qui fünéré 
 spreto térras Christum insónüeré pér omnes. 
 
 Appia, x. f. The Appian Way. Et Appiam mànnis térit. H. Phr.— 
 Appia trita rótis. Aüsóníze maxima fama vix. 
 
 
 
 
 
461 ARGONAUTJE 
 
 
 
 Apulia, x. f. Apulia, a province of Italy. Altricis extra limen 
 Apüliz. H. Syn—Datnia. Phr. —Jugérá Daüniz. 
 
 Aquariis, fi. m. Aquarius, one of the signs of the Zodiac. Invérsüm 
 contristàt Áquariüs amnem. H. Syn.—Hydróchóüs. Phr.— 
 Sidüs Aquari. Ündécim signüm. Füsór iquix. Jüvénis géstator 
 
 _ aqua. Signa ténéntis aquas. Gélídos portendít Aquaritis imbres. 
 
 Arabés, im. m. Arabians. Syn.—Nábáthzi, Sabi. Phr.—Mitra 
 velati. Palmiférdsque Árábes, Panchzaqué rürá rélinquit. 
 
 Arabia, x. f. Arabia. Et dómüs intact te trémit Arabiz. Prop. 
 Syn. —Panchaia. Phr.—Pànchàii, Panchaici téllüs. Arábüm 
 régió. Sabzi divés odoris. Arva Sábzá. Odorüm térra férax. 
 Régió tiris ábündans. Fox dómüs Áribüm. : 
 
 Arachné, es. f. Arachne, a most skilful spinner, turned into a spider 
 by Pallas. Mzónizque ánimüm fatis inténdit Arachnés. O. 
 Phr.—Virgó Mzonia. Palladis emtla. Radio percüssá Minerva. 
 
 Archilóchüs, i. m. Archilochus, inventor of the iambic metre. Archi- 
 lóchüm proprio rabiés armavit fambo. H. Phr.—Fàmosi car- 
 minis aüctór. Répértór pügnacis iambi. Müsis ámicüs. 
 
 Archimédés, is. m. Archimedes, a famous geometrician. Phr.— 
 Amans pátría. Qui Syracisii traxit cértamina belli. 
 
 Arctós, i & Arcti, orüm. f. The constellations of the Great Bear and 
 Little Bear. Altáqué czrüléüm dim Néréa nésciét Arctós. V. 
 Syn.—Ürsá, Parrhasis, Hélicé, Plaüstrüm, Arctürüs. Phr.— 
 Parrhásides stella. Gélidd proxima signa pólo. Plaüstri pra- 
 bentià formam Sidéra. Plaüstrüm glácíalé stb ürsà. 
 
 Arctürüs, i. m. Arcturus, a star in the constellation of the Bear. 
 Syn.—Arctóphylax. Phr.—Sa&vüs Arctüri cídéntís Impétüs. 
 Süb ipsüm Arctürüm. 
 
 Aréópágüs, i. m. The Areopagus, a famous hill in Athens. Phr.— 
 Martisqué fórensé tribunal. Cecrópía Mavortís in arcé. Curia 
 Martis. 
 
 Aréthüsá, x. f. Arethusa, a nymph changed into a fountain. Ore, 
 Aréthiisa, tid Sicülis confünditür ündis. V. Phr.—Arcadia 
 virgó. Fons Aréthüsíüs. Aréthüsidés ündz, Áréthüszi lítices. 
 
 Argo. f. indecl. Argo, the boat of the Argonauts. Phr.—Argoó sàxá 
 pávens postquám Scyllaiá legit. Piippis, rátis, navis, carina 
 Théssalia, Argoá, Íàsónià. Argo suéta lóqui. Pélias Arbor. 
 Divina Palladis àrté Striicta ratis. 
 
 Argónaütz, àrüm. m. The Argonauts, who went.in search of the 
 Golden Fleece. Phr.—Héroés jiivénés. Naütz, hérdés Argivi. 
 Argo légió ratis. Argivi robórá püppls. Aürícómam Héróés 
 conati àvelléré pellem. 
 
i 
 
 ARGOS 469 — 
 
 
 
 
 
 —— 
 
 Argós. n. (Used only in the nom., acc., voc. sing.) & Argi, orüm, m. 
 (for the plural). Argos, a part of the Peloponnesus. Syn.— 
 Urbs, patria, Ináchià. Phr.—Ináchidés 6rz. Argos nobilíbüs 
 nobilé civíbüs. Omina ni répétant Argis. 
 
 Argüs, i. m. Argus, a monster with a hundred eyes. Syn.—Ares- 
 tórides. Phr.—Paàstór Aémonitis. Cüstos Jünoníüs. Ciistds 
 Virginis Argüs. Cénténd lümíné cinctüs. 
 
 Ariadné, és. f. Ariadne, daughter of Minos, king of Crete. Syn.— 
 Syn.—Minois, Gnossis. Phr.—Virgó, püellá Cressá. Gnéssia, 
 Minoiíà virgó. Digna viro mélíoré. Ignoto solá rélictá mari. 
 
 Ariés, Ariétis & Ariétis. m. The Ram, one of the signs of the Zodiac. 
 Syn.—Lanigér, Agniis. Phr.—Signériim princéps. Phryxzim 
 signüm. Portiítór Helles. Nobilé Lanigéri sidás. Doctorque ét 
 janitor anni. Aürato, aüréo villo insignis. Tortiis in cornüá. 
 
 Arion, ónls. m. Arion, a famous lyric poet and musician of Lesbos. 
 Quod máré non novit, que néscit Árióná téllis? O. Phr.— 
 Lésbits, Méthymnétis vates. Cántü insignis Árion. Aequóréó 
 portavit Áriónà dorso. 
 
 Aristieüs, i. Son of Apollo, the first to make oil and honey. Pàstór 
 Aristzüs figiéns Pénéia Tempe. V. Phr.—Arcádiüs mágistér. 
 Rénóvatór àpüm. 
 
 Aristarchüs, i. m. Aristarchus, a famous Greek critic. Magnis 
 Aristarcho major Hómérüs érát. O. Phr.—Fiét Áristàrchüs. 
 Acri jüdicio limatis. Vir nàrls emünctze. 
 
 Aristides, is. m. Aristides, a Greek noted for his justice. Pülsüs 
 Aristides patria Lácédxmóná fügit. O. Phr.—Jisti spéctàtór 
 ét zqui. Jüstissímüs hómó. 
 
 Aristóphánes, is. m. Aristophanes, a Greek. comic poet. KEüpólis 
 àtqué Crátinüs Áristóphánésqué póétz. H. Phr.—Aristóphánts 
 ingens micat solertià, 
 
 Aristótéles, is. m. Aristotle, a famous Greek philosopher. Si quis 
 Arist6télém símilém vel Pittácón émit. J. Syn.—Stagyrités, 
 Stügyraüs. Phr.—Aristétélés divinüs, solers, sübtilis, dóctüs, 
 péritüs, célébér. Monstratér veri. Nàtürae ac veri non sordídüs 
 aüctór. Suàsór hónesti. 
 
 Arius, fi. m. Arius, a famous heretic. Phr.—Nóvitàtis ámàns. 
 Hostis fidéi. Novis rebüs stüdens. Légés abdléré párentüm 
 antiquas cüpit. Hzeréséós letali afflatüs cülpa. 
 
 Arméniüs, ii. m. An Armenian. Phr.—Hinc criné décoroó Arméniis. 
 Arménias cürrü sübjüngéré tigres. 
 
 Ascáníüs, ii. m. Ascanius, son of Aeneas. At püér Ascániüs cui 
 nünc cógnomén lülo. V. Syn.—Ilüs, Talis, Aénéádes. Phr.— 
 
 
 
463 ATTILA 
 
 
 
 
 
 Dàrdáníüs püér. Conditór Albx. Magni spes altéra Romi. 
 | Omnis in Ascánio cari stat cürá paréntis. 
 
 Asia, x. f. Asia. Té dücé magnificas Asiz pérrexímüs ürbes. O. 
 Phr.—Asié tellüs. Asiaticá téllis. Hitman cünàabülá gentis. 
 Quà nüllá béatiór orá. Rés Ásix. Quondàm clarissima tellüs. 
 Asiz victór. 
 
 Astyanax, actis. m. Astyanax, the son of Hector: O mihi sola méi 
 süpér Astyanactis ímagó. V. Syn.—Héctóridés. Phr.—Spés 
 Troja misér&qué párentis. Heéctóréüs püér. Et ávo püérum 
 Astyánactá tráhebát. 
 
 Athena, àrüm. f. Athens, city of Attica. Quid Pandidnizx réstant 
 nisi nomén Áthénz? O. Phr.—Urbs Cécrópiá, Palladis. Müsà- 
 rim ürbs, nütrix Müsarüm, doctrinarüm invéntrix, dómüs. 
 Altérá Roma. Urbs stüdíis clàrissímá. Cécrópis térra. Urbs 
 addictá Minerva. Dictz a Palládé terrae. 
 
 Athenienses, iim. m. Athenians. Syn. —Cécropide, Cécrópii, Eréch- 
 thid, Attici. 
 
 Athó (Athon), onis & thos. m. Athos, a mountain dividing Mace- 
 donia and Thrace. Aut Atho ait Rhódópén aüt alta Céraüniá 
 telo Déjicit. V. Phr.—Quot lépórés in Atho. Veélifícatüs Athos. 
 Glácíalis Atho. Mons süblimís. 
 
 Atlas, antis. m. Atlas, who was said to have supported the heavens 
 on his shoulders. Ubi stellífér Atlas Axem hüméro torquet 
 stellis àrdentibüs aptüm. V. Syn.—lápétiónídes. Phr—Tan- 
 gens vérticé c&lim. Cápüt inter nübili condens. Himéris qui 
 celiim süstinét. Astrorüm pondéré préssüs. Aethéréos hüméro 
 qui süstínét orbes. Qui fert cérvicibiis àxem. Hüméris ardén- 
 tem stistinét àxem. 
 
 Átreüs, és, &i & ei. m. Atreus, father of Agamemnon and Mene- 
 laus. Aüt himana palam cóquát éxta néfaritis Atreüs. H. Syn. 
 —Tantalidés. Phr—Pélépéia proles. Atreüs átrox, immanis. 
 
 Atrópós, i. f. Atropos, one of the fates. Atrópós ét Lachésis jünge- 
 bant stamina dictis. Phr.—Nesciá flecti, non exoràbilis, ignara 
 movéri. Rümpit vitz fatalia stamina. Et semper de tríbüs ina 
 sécat. 
 
 Attic’, x. f. Attica. Syn.—Atthis. Phr.—Attica tellüs, térra. Acta 
 Cécrépia. Cécrópii fines. 
 
 Attila & Atila, x. m. Attila, king of the Huns. Phr.—Teérrificis 
 diffüdérát Attila türmis. Rex dirüs, férox. Fax Orbis. Flágel- 
 liam Domini. 
 
AUGUS STINUS. 46+ 
 
 
 
 Aügüstinüs, i. m. Saint Augustine, doctor of the Church. Phr.— 
 Hipponís przsül, antistés, Pélagii terrór. Patritio satus, géné- 
 ratus. Décüs immortalé Tágaste. Doctorüm apéx. 
 
 Aügüstüs, i. m. Octavian Augustus, the first Roman emperor. 
 Cüpérát Aügüstüs décéptae igndscéré cülpz. O. Syn.—Czsár, 
 Octàviüs. Phr.—Aügüstüs César, divüm génüs. Ortüs ab 
 Aeneà. Hic ámés dici pátér atqué princeps. Pátér dde 
 simtis Orbis. Pàcem dédit orbi. 
 
 Aügüstüs, i m. August, the eighth month of the year. Phr.— 
 Aügüstüm ménsém Lé6 férvidüs igné pérürit. Mensis séxtilis. 
 Quo rápidis sol térga Léonis Urit équis. Mensis nominé Czsa- 
 réo gaudens. Ab Aügüsto dücens süá nOmina mensis. Aüguüsti 
 münéré früges. 
 
 Aülis, idis. f. Aulis, a port in Boeotia whence the Greeks sailed 
 against Troy. Booticá tellas Aülídé piscosa püppes ténüissét 
 íturás. O. Phr.—Aülídis portüs. Prima rátes Dánáas Hécateia 
 congrégat Aülis. 
 
 Aurora, x. f. Aurora, goddess of the dawn. Océánum intéréa sür- 
 géns Aürorá rélinquit. V. Syn.—Eos, Pallantis, Tithónis, 
 Tithonia, Thaümantis. Phr.—Tithoni fülgidá cónjüx. Litcis 
 nüntíà. Clàri pranüntíá solis. Astra fiigans. Crócéo velaminé 
 filgéns. Aürorz lamina. Diémque Aürórá rédicit. Spargé- 
 bant lümíné térras. Aurora rübebát. Roséis Aürorá quadrigis. 
 Roséis Atirora capillis. Tithoni roscidá cénjix. Atiréra ingré- 
 diens. Exóriéns Aürorà. 
 
 Aüsónés, im. m. /talians. Syn.—Aüsóníi, Látini. See Romani. 
 
 Aüsónii, x. f. Jtaly. Syn—Italia, Latiam. Phr.—Aüsónfi finés. 
 tala tells. Saturnia régna. See Italia. 
 
 Avernüs, i. m. & Avérna, dram. n. Avernus, a lake in Campania, 
 supposed to be the entrance to the Lower World. Divinosqué 
 lácüs ét Avérna sónàntiá silvis. V. Syn.—iInférnüs, Inféri, 
 Orcüs, Tartaris, Érébüs, Styx, Achéron. Phr.—Tàrtáréx sedes. 
 Régna Plütoníà. Avérna pálüs. Ávérnz valles. Orci Aditis. 
 Ditis janüá. Faticés gravedléntis Averni. Cóotüsqué siléntis 
 Averni. Fácilis déscensüs Averni. 
 
 B 
 
 Babylon, onis. f. Babylon, city of Chaldea and Assyria. Cümqué 
 supérba fóret Babylon spdlianda trépzis. L. Phr.—Babylonia 
 ménia. Urbs Babylonis. Sémiramidis arcés. Circümdátá müris. 
 
 Divés ópüm. Opibiis stipérba. Capit Assyriz gentis. Assyrii 
 
 palatia celsá tyranni. 
 
 
 
 | 
 
465 BRIAREUS 
 
 
 
 Baccha, &. f. A Bacchante, a devotee of Bacchus. Qualis 4b Ogygio 
 concita Baccha déo. O. Syn.—Bacché, Bacchís, Thyás, Minás, 
 Bassaris. Phr.—Matrés Caàdmez, Thébanz. Bacchi cdmités. 
 Bàccho afflate. Célébrantés Orgia Bacchi. Féminéi chóri. 
 Füríis accéns# péctora matres. 
 
 Bacchanal, is (Bacchanalia, iam). n. The Bacchanalia, feast of 
 Bacchus. Phr.—Bàccho fésta. Bacchi sacra. Sacra Baccho 
 témpora. Orgia Bacchi. | 
 
 Bàcchüs, i. m. Bacchus, god of wine. Syn.—lacchüs, Lyzüs, Libér, 
 Lenzüs, Evan, Bassaretis, Evíüs. Phr—Sémeéléia proles. 
 Thébanz Sémélés püér. Bis génitüs. Déüs vitisátór. Vini 
 répertór. Jücündz conditór tive. Letitia dátór. Aüréo cornü 
 décórüs. 
 
 Bàie, arum. f. Baie, city in Campania, a famous watering-place. 
 Nüllüs in órbé sinüs Batis pralücét amcenis. H. Phr.—Eübóri- 
 cüm Daiarüm littts. Littórá Baiarim. Himida Dàiàrüm stagna. 
 
 Belléróphon, ontis. m. Bellerophon, who overcame the Chimera. 
 Phr.—Chímzri dómitór. Glaüci castissímá proles. Cui preda 
 Chimera. 
 
 Bellona, à. f. Bellona, the goddess of war. Quam cüm sanguinéd 
 séquitür Béllona flágello. V. Syn.—EÉnyo. Phr.—Bellorüm déa. 
 Mavortia Diva. Digna Martis sórór. Bellona implacabilé nü- 
 mén. Sànguiné sdrdida vestem. Bellona fürens. 
 
 Béthléhém & Béthlém. indecl, Béthléhéma & Béthléma, zx. f. Beth- 
 lehem, where our Lord was born. Phr.—Indé pétit Béthlém. 
 Dax Béthlém. Urbs Béthlémica. Sacra m&nia Béthlém. Christi 
 incinabula. 
 
 Boeotia, «2. f. Boeotia, province of Greece. Phr.—Bcodtaqué tellüs. 
 Hyanthia, Aonis, Cadméia térra. 
 
 Bodtés, &. m. Bootes, the constellation. Haüd obscürà cadéns mittit 
 tibi signa Bóotes. V. Syn.—Arctürüs, Arctóphylàx. Phr.— 
 Cüstos Erymanthidés ürsz. Sidüs Hyperbóréüm. Plaüstriqué 
 própinquüs Parrhasii. Savis frigóríbüs rigéns. A tergo nitét 
 Arctophylax. 
 
 Bosphórüs, Bosporus, i m. & Bosphórá, Grim. n. The straits of 
 Bosporus. Phr.—Scythicas astringéns Bóspórüs ündas. Eüxini 
 ostiá Ponti. Quà Bospórüs zstüát ündàs. 
 
 Briáreüs, é6s, 61 & ei. m. Briareus, a giant who had a hundred hands. 
 Et céntümgémínüs Briáreüs ét bellüá Lernz. V. Syn.—Aégeon. 
 Phr.—Gigàs céntimanis, céntimgéminis. Sib Aétna géméns. 
 Impósità quém Aétna prémit. : 
 
BRITANNI 466 
 
 
 
 ea DLL AN LM Ua P. 
 
 Britanni, Grim. m. The people of Britain. Syn.—Britónés. Phr.— 
 Hospitibüs féri. Minima nocté contenti. 
 
 Britannia, x. f. Britain. Syn.—Britannis, Anglia. Phr.—Nostro 
 didüctá Britannia mündo. Pictoqué Britannia cirri. 
 
 Drütüs, i. m. (1) Marcus Brutus, one of the conspirators against 
 Cesar. Phr.—Décüs impérii. Spés ültímá Roma. Extrémim 
 clari généris nómén. (2) Lucius Brutus, the first Roman consul. 
 Phr.—Anima stipérba Ültoris Brüti. Ánímo süá nomini fallit. 
 
 Byzàntiüm, ft. n. Byzantium, the modern Constantinople. Syn.— 
 Constantinópólis. Phr.—Byzànti àrces. Byzàntíá moníá, ht- 
 tora. Altérá Romá. Ndva Roma. Urbs Constàntini dé nominé 
 dicta. 
 
 C 
 
 Cadmiis, i. m. Cadmus, the founder of Thebes. Cadmiis in Aóníà 
 constitit exsül hümo. O. Syn.—Agénéridés. Phr.—Agenóré 
 nàtüs. Sidóniüs hospés. Tyria dé génté próféctüs. Jüvénis 
 Hyantitis. Primüs Theébàna conditór ürbís. Tyríis qui pülsüs 
 ab oris. B&otia moeníá condit. 
 
 Cadücéüs, i. m. & Càdücéüm, i. n. The Caduceus, the wand of 
 Mercury. Syn.—Virgá. Phr.—Léthaüm vimén. Qua somnos 
 dücit ét arcét. Aüréá qui torto virgá dráconé nitét. 
 
 Cxsar, aris. m. Julius Cesar. Nàscétür pülchra Trojanüs Óriginé 
 Cxsár. V. Phr.—Düx Latiiis, Aüsóníüs. Illüstri stirpé créatüs. 
 De sanguiné natüs lüli. Marté tógaqué Pracipüüs. Héspérii 
 fortüná dücis. 
 
 Cain, indecl. & Cáinüs, i. m. Cain, the brother of Abel. Phr.—Coelo 
 invisüs. Edaci ànxiüs invidía. Vésaná timéns praecordia. 
 Fraterno czdé crüentüs. Fraterno terram qui sanguiné tinxit. 
 Cognàto mácülavit sanguiné dextram. 
 
 Cáligülá, za. m. Caligula, Roman emperor. Syn.—Caiüs, Caiüs. 
 Phr.—Düx impíüs, scélestüs, néfandüs. 
 
 Calliópe, es & Callíópeá, z. f. Calliope, the muse of epic poetry. 
 Calliópe quérülas prxténtat pdllicé chordas. V. Phr.—Müsá 
 eallida. Réquies hominim divümqué vólüptas. Prima sii 
 'chóri. Immistos hédéra colléctá cápillos. See Musa. 
 
 Cálypso, us. f. Calypso, the nymph who befriended Ulysses. An 
 grávé séx ànnis pilchram fovissé Calypso? O. Phr.—Aéxa 
 puélla. Atlantis filiá. Incomptis mésta cápillis. 
 
 Camcénz, artim. f. The Muses. See Muse. 
 
 
 
 es Were Lr pa MEL Lo 
 
 
 
467 CASTALIA 
 
 
 
 
 
 
 
 Cancér, cri & éris. m. Cancer, one of the signs of the Zodiac. Can- 
 cri cüm signa ritbésciint. O. Phr—Cancri torrídüs ignis. 
 Cancér sólé pérüstüs. Brachia cürvans. Clàro collücens lümíné. 
 Octipédis sérpéntia brachia Cancri. 
 
 COHEN Stills Phe, "A Buil Canis stellá. Iciriüm sid Siria 
 àrdór. Aéstifér Canis. Málésáni Cánicülà. Atrox hórá Cáni- 
 cüla. Cánicülá tàrdét. 
 
 Cannas, arüm. f. Canne, a town in Apulia, nóted for the defeat of 
 the Romans by Hannibal. Phr.—Insignés Rómàno sanguiné 
 Cànnz. Et Trébiam savo géminassént fünéré Cann. Libyca 
 süccensz lampadé. Cannas célébrés Vàrroné fügato. 
 
 Capitoliim, fi. n. The Capitol of Rome. Stabat pro templo et Capi- 
 tolia celsá ténébat. V. Phr.—Arx, sédés Tarpéia. Julia, tarpéia 
 templá. Aédés sacra Jovi. Tarpéii templá Tónàntís. Cápítoli 
 immobilé saxüm. 
 
 Càpricornüs, i. m. Capricorn, one of the signs of the Zodiac. Hzc 
 übi transiérint, Cápricorno, Ph&bé, rélicto. O. Syn.—Aégo- 
 céros, Cápér. Phr.—Cipricorni sidüs. Aéthéris hircüs. Cor- 
 nifér hircüs. Córnüá Capri. Portítór Helles. Corníbüs arma- 
 tus. Caüda cornüqué minax. Tyrannis Héspériz Cápricornüs 
 ünda. Gélidüm de pectóré frigüs anhélans. Corpóré semiféro 
 Cápricornüs. 
 
 Capua, à. f. Capua, a city of Campania. Talém divés árat Capita et 
 vicina Vésevo Ora jügo. V. Phr.—Altérá R6ma. M&nia Dar- 
 danii Campana cél6ni. 
 
 Carthaginiensés, iim. m. The Carthaginians. Hostém qui fériet, 
 mihi érit Carthaginiénsés. Enn. Syn.—Péni, Pünici, Sidónii, 
 Tyrii, Agenóréi Agenórida. Phr.—Carthaginé nati. Tyrii 
 cóloni. Géns Pünicá. 
 
 Carthagó, inis. f. Carthage, city in Africa. Sürgéntemqué nove 
 Carthaginis arcém. V. Syn.—Byrsá. Phr.—Ürbs Agénóris, 
 Pünicá, Tyria. Tyriz arces. Tyriis hábitatá cólonis. Aémila 
 Rome. Turrita celsá figura. Divés ópüm. 
 
 Cassandra, 2. f. Cassandra, daughter of Priam. Sola mihi tales 
 casts Cassandra canébat. V. Syn.—Phüobás. Phr.—Priaméia 
 virgo, vatés. Antistítá Ph@&bi. Fatis apérit Cassandra fütüris. 
 Non ünquam crédita. 
 
 Castalia, xe. f. Castalia, a famous fountain. Poctila Castalia pléna 
 ministrat aqua. O.  Phr.—Castálís aqua. Aqui Castaliz. 
 Fontis docti lymphá. Castalii fons Aóniüs. 
 
CASTOR 458 
 
 
 
 Castór, Oris. m. Castor, the brother of Pollux. Castor gaüdét équis, 
 OÓvO prognatis éodem. H. Syn.—Tyndiárides. Phr.—Ledzx 
 génüs. Leda sátüs. Pollüx altér. 
 
 Càtó, onís. m. Cato, a celebrated Roman. Macté Virtüte esto, inquit, 
 sénténtia dia Catonis. H. Phr—Major Carthaginis hostis. 
 Verbá sévéra Cátonis. 
 
 Caücásüs, i. m. The Caucasus mountains. Düris génüit té caütíbüs 
 horréns Caücásüs. H. Phr.—Caücáséi montes, fastigia montis. 
 Caücásíz rüpés. Caücásíüs vertex. Jiga Caücásià. 
 
 Céntatri, orüm. m. The Centaurs. Céntaüri in fóribüs stábülant, 
 Scyllequé bif6rmés. V. Syn.—Ixiónidze, nübigénz, bimém- 
 bres. Phr.—Ixióné nati. 
 
 Cerbérüs & Cerbérós, i. m. Cerberus, the dog who guarded the gate 
 of the Lower World. Ténüitque inhians tríá Cerbérüs ora. 
 V. Phr.—Canis Médüszüs, Stygitis, Tartáréüs, térgéminis. 
 Béllua cénticéps. Cüstos Tàrtáréüs. Immanis janitor aulae. 
 Regnüm canis inquiéti. Janitor Orci. 
 
 Cérés, éris. f. Ceres, the goddess of agriculture. Flava Cérés alto 
 nequicquam spéctat Ólympo. V. Phr.—Matér Éleüsinàá, Éleüsis. 
 Déà frügiférá. Frügüm génitrix. Frügüm mitissima matér. 
 Alma paréns. Diva poténs frügüm. Flava cémas. Nütrit rürá 
 Ceres, 
 
 Charités, im. f. The Graces. Protínüs àrripiünt Chárites, néctünt- 
 qué coronas. O. Syn.—Gráàtíe. Phr.—Sórores Idaliz. Chari- 
 tim chórüs. Triplici nexü jügata. Vénéris cómites. 
 
 Char6n, onis. m. Charon, the ferryman of the Lower World. Por- 
 titor illé Cháron; hi quós véhit ündà sépülti. V. Syn.—Porth- 
 mets. Phr.—Portitér Orci, imbrarim. Stygíüs sénex. Infernx 
 navita turpis aque. Stygiz rémigator ünda. 
 
 Charybdis, is. f. Charybdis, a famous whirlpool off Sicily. Incidit 
 in Scyllam cüpiens vitaré Chárybdin. O. Phr.—Scjlle àd- 
 versá. Rátiíbüs Ínímicá. Vóragó Charybdis. 
 
 Chimera, x. f. The Chimera, a fabulous monster. Prima léo, 
 postrémà draco, média ipsa Chímzrá. Lr. Phr.—Monstrüm 
 flammivómüm. Flammis armat. Flammas 6ré vóméns. Flam- 
 mam spirantes oré Chimarz. Catidam sérpéntis habebat. 
 
 Chis, fi. f. Chios, an island in the Aegean. Romi laidatir Sámós 
 et Chids et Rhódós àbsens. H. Phr.—Et quas Chids aspérat 
 ündàs. Doctz psalléré Chix. Chio solvité vincla cádo. 
 
 Chiron, Onis. m. Chiron, one of the Centaurs. Syn.—Phillyridés. 
 Phr.—Sénex bíformis. Artis médic& péritüs. Armaàtüs àrcü. 
 Achillis déctér. 
 
 
 
 
 
469 CRCESUS 
 
 
 
 Christiani, órüm. m. Christians. Syn.—Christíáde, Christicdle. 
 Phr.—Christi cültorés. Génüs électüm. Gens Christo sacra. 
 Dilectá Déo. Dédita Christo. Dícatá Christo pectórá. Christi 
 precépta sécüti. Gens à Christo qua dücé nomén hábét. Christi 
 dé nómíné dicti. Agmina pidriim. 
 
 Christüs, i. m. Jesus Christ, the Son of God. Syn.—Verbüm, Ré- 
 démptór, Jéstis, Salvatór, Démints, Déüs. Phr.—Christé pótens 
 rérüm rédéüntis conditór vi. Verbüm inénarrabilé. Aeterni 
 Sapiéntia Patris. Vox summi Déi. Véra Déi sóbóles. Virginis 
 intact# proles. Spés cértissima terra. 
 
 Cicéró, Onis. m. Cicero, the great Roman orator. Roma patrém 
 patriz, Cicéronem libéra dixit. J. Syn.—Tuüllíüs. Phr.—Ro- 
 manz gloria lingux. Romani fori gloria, lax, lümén, splendór. 
 Romani fama décüsqué fori. Elóquio pollens. Eloquii fülmén. 
 Latiz facündiá lingua. Disértissimts Romüli népotüm. Te 
 Catilina minantém Fugit hians. 
 
 Circe, és. f. Circe, a famous sorceress. Carminibüs Circe sócios 
 mütavit Ulyssis. V. Syn.—Circá, Titanis. Phr.—Filíá Pérsés. 
 Aeeá püellá. Aptá herbis. 
 
 Cléopatra, &. f. Cleopatra, a famous queen of Egypt. Expügnaré 
 sénem pótüit Cléópatrá vénenis. L. Phr.—Aégyptia conjüx. 
 Pharia conjüx. Blanda reginá. 
 
 Clytémnéstra, x. f.. Clytemnestra, the wife of Agamemnon. Clytem- 
 néstram nüllüs non vicüs hábebit. J. Syn.—Tyndáris. Phr.— 
 Seva Ágámémnónis üxór. Léda sata. 
 
 Constàntinópólis, is. f. Constantinople. Syn.—Byzàntíüm. Phr.— 
 Urbs Constàntini dé ndminé dicta. Altéra Roma. Byzantia lit- 
 tora. Byzanti arcés. 
 
 Córinthüs & 6s, 1. f. Corinth, city of Greece. Non cuivis homini 
 contingít adiré Córinthüm. H. Syn.—Ephyré. Phr.—Arcés 
 Éphyrez, Cérinthiace. Ephyréa m&nia. Nobilis ré Córinthüs. 
 Isthmüs Corinthits. 
 
 Crassus, i. m. Crassus, triumvir with Cesar and Pompey. Phr.— 
 Tradit ópes Crassi divitis àrcá pótens. Divitiis poténs. Cxsaris 
 &mülüs. Umbraque érrarét Crasstis Ínülta. 
 
 Créta, x. f. Crete, an island im the Mediterranean. Créta Jóvis 
 magni médio jácét insülá ponto. V. Phr.—Mindia tellüs. Arvá 
 Minoia, Gnossíá. Centüm nobilis ürbibüs. Ubérrima regni. 
 Troja cünàbüli gentis. Cretá pótens Ópibüs. 
 
 Creestis, 1. m. Croesus, celebrated for his riches. Phr.—Divitis. 
 opuléntia Crassi. Magni pátrímonii Crési. Quid Crüsi régia 
 Sardis. 
 
CYBELE 470 
 
 
 
 
 
 Cybéle, és. f. Cybele, mother of the gods. Vérticé türrigéro jaxta 
 déa Magna Cybélé. Prop. Syn.—Ops, Rhéa, Vésta, Dindy- 
 méne, Matér. Phr.—Matér Bérécynthia. Déim  génitrix. 
 Magna matér. Türrigéra cápüt éxornata cordna. 
 
 Cycladés, im. f. Cyclades, islands in the Aegean. Hinc adit Aégéim 
 quo Cycladas aspicit omnes. O. Phr.—Sparsasqué pér zquór 
 Cycladas. Frangiint ibi saxa prócellz. Intérfüsá niténtés Vités 
 
 _ &quórá Cycladas. 
 
 Cyclopés, im. m. Cyclops. lmmémóres sdcii vàsto Cyclopis in 
 
 antro Désértiéré. V. Phr.—Aétnéi fratrés. Vülcani cómités. 
 . Colo capita alta féréntes. Vasto Cyclopés in àntro. 
 
 Cyprüs & Cyprós, i. £. Cyprus, an island in the Aegean. O qui 
 béatam Diva ténés Cyprüm. H. Phr.—Aequóréis ündis cir- 
 cümflüá Cyprüs. Sacra Vénéri. Vénéris tellas pülcherrímá. 
 
  Cyrüs, i. m. Cyrus, king of the Persians. Phr.—Asiz dómitór. 
 
 Pérsàrüm décüs, robür. 
 
 D 
 
 Dedalis, i m. Daedalus, a famous artisan. Dedalis ipsé dolos 
 técti ambàgesqué résolvit. V. Phr.—Gortyniüs aligér. Laby- 
 rinthi cónditór. Aédis conditór. Expertüs vácáüm Dazdálüs 
 aéra Pénnis non hómíni dátis. Vélorim pandidit alis. Fábrüm- 
 qué vólàntem. 
 
 Damon, ónis. m. Devil, the Evil Spirit. Syn.—DZmóniüm, cácó- 
 daemon, Satan, Sátánas, diábólüs. Phr.—Tyrànnüs inférnüs. 
 Tartaréts hostis. Inventor scélérüm.  Hortator scélérüm. 
 Hümaàni nomínís hostis. Mísérz decéptor sübdólüs Eva. Hés- 
 tis noctípótens. 
 
 Dánáe, es. f. Danae, mother of Perseus. Dicítür ürbém Acrísioneis 
 Danaé fündassé cólonis. V. Syn.—Acrisione. Phr.—Pérsei 
 génitrix, matér, párens. Facié conspicüá. Aüro delüsá. Fuülvi 
 décépta cüpidiné nimbi. 
 
 Danaidés, im. f£. The Danae, daughters of Danaus. Syn.—Bélidés, 
 Belíádés. Phr.—Danai proles. Scélést# sÓórores. Crüentá türbá 
 sórorüm. | 
 
 Dániel, élis. m. Daniel, the great Hebrew prophet. Phr.—Fatídicüs 
 jüvénis. Hébraümqué décüs. Fati consciüs arcani. Objécto 
 impasti parséré léones. 
 
 Dànübíüs, ii. m. River Danube. Syn.—Istér. Phr.—Opacis vitíbüs. 
 Tacitas praterméàt ingens, Dantbias ripas. Magnas allüit 
 ürbes. 
 
 
 
471 DODONA 
 
 
 
 Daphne, és. f. Daphne. Syn.—Filíá Pene (or) Pénéds. Phr.— 
 . Peneiá nymphá. Ph&béia virgó. | 
 
 Daphnis, idis. m. Daphnis, inventor of bucolic poetry. Daphni, quid 
 antiquos signorüm réspicis ortüs? V. Phr—Méa carmina 
 dücité Daphnim. Quém nymphi péllicis irá Contülit in saxüm. - 
 
 David, idis. m. David, king of Judea. Syn.—Jéssidés, Jéssiadés. 
 Phr.—Rex àtqué prophéta. Jésseíá proles. Isáciüs vates. Rex 
 vatésqué símül. Citharaqué décorüs. 
 
 Deiphóbe, es. f. Deiphobe, priestess of Apollo. Déiphdbé Glaüci, 
 fatur qua talia regi. V. Phr.—Váàtes Cümaá. Phoebi longeva | 
 sácerdos. Filia Glaüci. Cama Sibylla. Aénéz doctá cómes. 
 
 Delós, i. (Delüs) f£. Delos, an island in the Aegean. Syn.—Ortygia. 
 Phr.—Et géntibiis hospitá Délés. Clárío Délés amata déo. 
 Quam vix érratica Delós. 
 
 Delphi, orüm. m. Delphi, celebrated for the oracle of Apollo. Vel 
 Bàccho Thebàs vél Ápolliné Delphos Insignés. H. Phr.—Urbs 
 Ápollínéà, Délphicd tellüs, sédés. Oracülá Phübi. Délphica 
 Pheebi pénétralia. 
 
 Démosthénes, is. m. Demosthenes, the Athenian orator. Pérséquar 
 aut stüdiüm lingua, Démosthénis arma. Prop. Phr.—Démos- 
 thénis Gra diserti. Elóquio póténs. Grandi vocé tónàns. Gràix 
 faciindia lingua. Terror cladésqué Philippi. 
 
 Deücálíon, onfs. m. Deucalion, son of Prometheus. Et post antiquas 
 Deücálionís áquas. Prop. Syn.—Préméthidés. Phr.—lipéti 
 népos. Hümàni généris réparatér. Amantidr zqui. 
 
 Diana, #. f. Diana, the goddess of the chase. Quiqué cólünt Scy- 
 thícié stàágnüm némóralé Diane. O. Syn.—Latoís, Latonigéná, 
 Latonia, Lina, Lüciná, Délia, Cynthia. Phr.—Phübi sórór. 
 Latonia virgó, püellá. Virgó póténs némórüm. Némórüm cül- 
 trix. Nymphariim cómitàtá chord. Venàtrix déá. Virgó pháré- 
 trata. Astroórüm décüs. Casta Diana. 
 
 Did6, onís & iis. f. Dido, queen of Carthage. Ipsa sáà Didó concidit 
 fisa mani. O. Syn.—Elisa, Phosnissá. Phr.—Sichixiá cónjüx. 
 Sidónii reginá. Tyriàm quá cóndidít ürbém. Phrygio, málé 
 nüptá viro. Infelix Dido. 
 
 Diógénes, is. m. Diogenes. Syn.—Cyniciis. Phr.—Anímo fixüs sed 
 mobilís adé. 
 
 Diómedes, i. m. Diomede. Vénüs ddérit 6mnés Sib Diíómédé víros. 
 O. Syn.—Oenides, Tydides. Phr.—Cálydoníüs düx, réx, héros. 
 Cómes fallacis Ülyssei. Tydidén Süpéris párém. 
 
 Dodoná, x. (Dodone, es). f£. Dodona, city in Epirus, famous for its 
 oracles. Phr.—Victüm Dodoná négarét. Silvaqué Dodones. 
 
DRYADES 4729 
 
 
 
 
 
 Dryádés, im. f£. Dryads, nymphs of the woods. intéréa Dryádüm 
 silvas saltüsqué séquamür. V. Syn.—Hámádryádés, Napxx. 
 Phr.—Dryadés püelle. Némórüm déx. Nympha silvicólix. 
 
 E 
 
 Echo, iis. f. Echo, a nymph. Néc priór ipsa lóqui didicit résónabilis 
 Echo. O. Phr.—Vocalís nympha. Qui Diva cávos cólit ré- 
 
 || ,Cessüs. 
 
 Elias, &. m. Elias, the prophet. Phr.—Nüminé plénis Elias. Qui 
 vivit ádhüc. Quém córvi quóndàm pavéré mínistri. Flammiféro 
 invéctüs cürrü. Transvéctiis 4d #théra. Türbíné raptüs. 
 
 Blysiüm, ii. n. & Elysii, orüm. m. The Elysian fields. Ta cólís Ely- 
 sids némórisque hábitàtór 4mcéni. M. Phr.—Elysii campi, lüci. 
 Domis placid. Elysia sedes, vallis. Elysitis ágér. Discrete 
 píorüm sedes. Leta némóris. Elysii lócá. Sédésqué béatz. 
 Campoqué píorüm. 
 
 Endymion, Onis. m. Endymion, shepherd in Thessaly. Phr.—Lat- 
 mitis heros. Latmíüs vénatér. 
 
 Enniüs, ii. m. Ennius, first Roman epic poet. Ütqué sid Martém 
 cécinit gravis Ennitis oré. O. Phr.—Quém Ridiz géniéré. 
 Arté cáréns. Ingénió maximiis, arté rüdis. Enniits ipsé patér. 
 
 Énóch & Énos, indecl. & Énóchüs, i. m. Enoch, one of the Patriarchs 
 of Israel. Syn.—Jaridés. Phr.—Jarédica proles. Ad zthéréas 
 raptüs sedes. Polléns virtütibüs Enoch. 
 
 Épícürüs, i. m. Epicurus, the philosopher. Quém rideré vóles 
 Epicüri dé grégé porcüm. H. Phr.—Gargétictis sénior. Cécró- 
 pitis sénéx. Épícüri sómniíá, mündos. 
 
 Érébüs, i m. Erebus, the Infernal regions. Syn.—Avérnis, Orcüs, 
 
 . Styx, Tartírüs. Phr.—lImaàs Erébi descendit 4d imbras. 
 
 Eridánüs, i. m. The river Eridanus, now the Po. Plürimüs Erídáni 
 pér silvam volvítür àmnis. V. Syn.—Pádüs. Phr.—Flüviorüm 
 rex, princeps. Patér ipsé stipérbus áquarüm Aüsónídüm. In- 
 sàno contorquéns vorticé silvas. 
 
 Erinys, yós. f. Ermnys, one of the Furies. Horrificamque ócülis 
 ánímoque Objécit Érinym. O. Phr.—Sata, édita nocté. Téné- 
 brarüm incólà. Férá régnat Érinys. 
 
 Eriphyla, &. f. Eriphyle, who betrayed her husband. Müstàmque 
 Ériphylen Crüdélis nati monstrantém vülnérá cernit. V. Phr.— 
 Perfídá conjüx. Quid donis Ériphyla invénit ámaàris. 
 
 Étrüríá, &. f. Etruria, a province of Italy. Ergo Omnis füríis sür- 
 rexit Étrüríi jüstis. V. Syn.—Tüscíá. Phr.—Infénsa Etrürii 
 Türno. Mcóntidüm tellüs. 
 
 _ 
 
 
 
 
 
* ATS FAUNI 
 
 
 
 Eübcá, à. f. Euboea, an island near Greece. Syn.—Abantis. Phr.— 
 Tellüs Eübóis. 
 
 Euménidés, im. f. The Furies. Férreique Eüménidüm thalami. V. 
 Syn.—Dira, Füríx. Phr.—lmpíá donéc Eüménis éx óÓcülis 
 fügit. See Furiz. 
 
 Euphrates, is. m. The river Euphrates. Hinc móvét Eüphrates, 
 illinc Gérmania bellam. V. Phr.—Sécàns léni agmíné rürá. 
 Agrós übéribüs féecündát áquis. Capit rápido tollit cürsü. 
 
 Europa, a. f. Europa, daughter of Agenor. Syn.—Ageénóris, 
 Sidonís. Phr.—Ageénóré nata. Cadmi sórór. Assyria püellà. 
 
 Europa, x. f. Europe. Eüropae atque Asízx fatis concürrérit Orbis. 
 V. Phr.—Régna Etropea. Eüropzsz ore. Máàgnórüm génitrix 
 Eüropá vir6rim. Frügum àltrix, viniqué férax, féctinda viro- 
 rüm. 
 
 Eürüs, i. m. Eurus, the East wind (deified). Eürüs ad Aüroràm 
 Nábáthzáqué régna récessit O. Phr.—Lztüs Edis Eürüs 
 équis. Insibilat Eürüs.  Minatür flüctibás Eürüs.  Nübifér 
 Eürüs. Naüfrágiüm spargens. Vólücriqué citatiór Eüro. Véris 
 comités. Quae máré tempérant. 
 
 Iurydice, es. f. Eurydice, wife of Orpheus. Eürydicen toto référé- 
 bant flaminé rip. V. Phr.—Orphei cónjüx. Quam Orpheüs 
 révócàávit ab Orco. 
 
 Eva, x. f. Eve, the first woman. Phr.—Crédülá conjüx. Quam 
 serpens prodidit. Matér décépta. Captá vénenis. Muliér málé 
 crédula. 
 
 Evandér, dri. m. Evander, king of Palanteum. Exsül 4b Arcadia 
 Látios Evandér in agros Vénérat. Phr.—Düx Arcaditis. Pal- 
 lantitis heros. Romanz conditór àrcís. 
 
 F 
 
 Fabits, ii. m. Quintus Fabius Maximus, a great Roman general. 
 Phr.—Solers cünctàndi Ctinctatorqué sénéx. Invictüsqué 
 mora. Fábix laüs, Maximé, gentis. Ünüs qui nobis ciinctandé 
 restítüis rem. 
 
 Fabricitis, fi. m. Fabricius, the conqueror of Pyrrhus. Phr.—Péc- 
 tora Fabricii donis invicta. Parvoqué poténtém Fabriciüm. 
 Paüpéris imbra Fabricii. 
 
 Faüntr orüm. m. The Fauns. Syn.—Panés, Sátyri, Silvàni. Phr.— 
 Silvestriá nümíná. Plebs süpérüm. Rüricólz, silvàrüm nümíná, 
 Faüni. 
 
FEBRUARIUS 474 
 
 
 
 Fébriarits, ii. m. The month of February. Syn.—Fébrüüs. Phr.— 
 Ménsis Nümze. Férali ménsé. Mensis fáciünt an fébrüá nomén. 
 
 Flora, x. f. Flora, the goddess of flowers. Syn.—Chloris, Zéphy- 
 ritis. Phr.—Zéphyri pülcherrímá cónjüx. Impériüm qu Déa 
 floris hábét. Cui Zéphyri dotales tradidit hortos. Floríbüs arva 
 córonans. Lüdis célébrata jócosis. Viridi résidéns in graminé. 
 Cinctá floríbüs. Vültü vérsícóloré décens. 
 
 Fortüná, 2. f. The goddess Fortune. Nos te, Nos EUN Fortüná, 
 déàm. J. Syn.—Sors, fátüm. Phr.—Déá Rhàmnüsíà, Pranes- 
 tina. Déa cxcá, immitis, mobilis. Fortünz nümén, arbitríüm. 
 Certo staré lóco néscia. Fortiina saevo leta négotio. Trans- 
 mütát incertos hónores. Fortüná nünc mihi nünc alii bénigna. 
 Ut casis Fortüná rótát. Casibüs omníá ponünt. O Fortüná 
 poténs, quàm variabilis! Passibts ambígüis érrat. 
 
 Füriz, àrüm. f. The Furies. Néscia se Fürlüis àccübüissé novis. 
 Prop. Syn.—Dirz, Eüménídés, Érinyés. Phr.—Nocté sate. 
 Noctis álümni. Sórores infernz. Dira ültrices. Ultrices scélé- 
 rum Déze. Ditisqué Ministre.  Türbá séverá Eüménidüm. 
 Agmén Inférnüm, anguíbüs horrendüm. Dirá Füriarüm cóhors. 
 Agmina szvá sÓrorüm. |Queis dátüm scéléra ülcisci. Facta 
 vírüm mülctant vindicé poena. Sontés fünesto süpplició crü- 
 cíant. Tristes sümünt de crimíné poenas. Flamméa torquens 
 lumina. Cognominé Dira. 
 
 G 
 
 Gabriél, elis. m. The Archangel Gabriel. Phr.—Déscendit nüntiüs 
 alto Gabriel Pátris ex sólio. Angélüs àligér. Angélüs himanz 
 sálütis nüntíüs. Nüntiüs virginéi partis. Fidüs süpremi cón- 
 silii ministér. See Angelus. 
 
 Gadeés, itm. f. Cadiz, town in Spain. Phr.—Gaditana insülà. Gadi- 
 tanz Ore. Térrariim fines. 
 
 Galatéa, x. f. Galatea, a nymph. Candididr fólío níivéi, Galatea, 
 
 lígüstri. O^ Syn.—Néréis, Nériné. Phr.—Cui pátér est Néreüs. 
 Candídior cycnis. Hédéra formosiór alba. Pávoné süpérbiór. 
 
 Gàlilzá, a. f. Galilee. Phr.—Galilxa tellüs, régió, orá. Gálílai finés, 
 agri. Gálileam in régioném.  Gálfl&á pér arvá. Per terras 
 Gàlilzez. 
 
 Galli, dram. m. Gauls. Cincta prémébàntür trücibus Cápitoliá Gallis. 
 O. Syn.—Celtz, Franci, Francigéne. Phr.—Féroces Gàllorüm 
 populi. Gallorüm invicta gens. In gyrüm flexis gens optima 
 frenis. 
 
 
 
 
 
 pod 
 
 
 
475 GRJECI 
 
 
 
 Gallia, x. .f. Gaul, France. Phr.—Gallica tellüs, régíó. Féctinda 
 vivorum. Frügum 4ltrix viniqué férax. Divés ópüm stüdíisque 
 aspérrima belli. Inclytá fama. 
 
 Gangés, is & étis. m. The river Ganges. Gangétisqué réplét pópülos 
 atque Indica régna. V. Phr.—Gangétidés ünda.  Gangetis 
 flüminà. Littórá Gangis. Quem bibit India. Lato spatians 
 flaminé. Cingitür India Gànge. Tépídüs Ganges. 
 
 Ganymédés, is. m. Ganymede, who became cup-bearer to Jupiter. 
 Et rapti Ganymédis hónores. V. Syn.—llíádes. Phr.—Puér, 
 jüvénis Tros, Phrygitis. Püér regiíüs Ida. Qui pocülá températ 
 tónanti. Raptüsqué Jovi Ganymédés. Undé püer raptiis ccelo. 
 Stat Jóvís ad cyáthüm. Invitaqué Jovi néctar Jünoné ministrat. 
 
 Gàrganüs, i m. Garganus, a mountain in Apulia. Phr.—Mons 
 Apülüs. Gargani cülminá, juga. Apüli jügá. Aquilonibüs 
 Quércéta Gargani laborant. | 
 
 Gémini, orüm. m. Gemini, one of the signs of the Zodiac. In gémi- 
 nos ex quo tempóré Phcebis adit. O. Phr.—Cüm Castoré 
 Polüx. Leda Sóbóles. Tyndáridz jüvénes. Clara, Gémini, 
 signa. Naütis sidüs ámicüm. Fratres Hélénz, lücidá sidéra. 
 
 Gérmani, Grim. m. Germans. Syn.—Alémaànni, Teütóni, Teütónés, 
 Sicambri. 
 
 Gérmania, e. f. Germany. Phr.—Gérmanica tellüs. Germànz ore. 
 Gérmania quondam Ila férox pópülis. 
 
 Geryon, ónis. m. Geryon, a Spanish king. Térgémini nécé Geryónis 
 spolfisqué süperbüs. V. Phr.—Tér àmplüs. Forma tricorpóris 
 ümbra. Pastorís Iberi forma triplex. Pastór triformis littoris 
 Tartéssi. 
 
 Gigantés, im. m. The Giants or Titans. Syn.—Anguipédés, Térri- 
 génx, Titanés. Phr.—Titania proles. Gigantiim cóhors. Térri- 
 génz fratrés. Tellüris jüvénés. Impia türbá Gigantim. Clo 
 rida brachiis. Ingentes hümérós. Aggréssi réscindéré cceliim, 
 süpérisque Jóvem détridéré regnis. 
 
 Golias, zx. m. Goliath, the giant whom David overthrew. CE. 
 Gigantes. 
 
 Gorgon, Onis. f. Medusa, one of the Gorgons. Syn—Médisa, 
 Phorcis, Phorcynis. Jn the plural, the Gorgons. Phr.—Phorci 
 terná própagó. Saxificz# sórores. Anguifére Phorci nate. 
 Serpentigéri crüdelíá lamina monstri. 
 
 Graci, orüm. m. The Greeks. Qua rüdis et Gr&cis intacti carminis 
 auctor. H. Syn.—Graii Gráàjügénz, Achzi, Argivi, Dandi, 
 Pélasgi. Phr.—Gràiüm, Graiorüm pópüli. Gens Dániüm, At- 
 
GRACIA 476 
 
 
 
 
 
 tica, Argiva, Pélasgá. Gens instrüctá dólis. Fácündüm génüs. 
 Géns Optima morüm, clara ingéniis. 
 
 Grecia, x. f. Greece. Et quidquid Grecia méndax Aüdét in his- 
 toria. J. Syn.—Hellás, Achaia, Achàis. Phr. —Graid, Achiva, 
 Achaica, Dórícá, Pélasga télliis. Graiorüm régié. Argive jügérà 
 térr&. Argólíci campi. Littüs Ináchiüm. 
 
 H 
 
 Halys, ys. m. Halys, a river in Asia Minor. Phr.—Crüeso fatalis 
 Hàlys. Crüsüs Hilyn pénétràns magnam pervéertit ópüm vim. 
 Crébro vortícé tortüs. Türbídüs Aégéa nivé. 
 
 Hàrpyie, àrüm. f. The Harpies, a fabled class of monsters. At 
 sübitae horrifíco làpsü dé montibüs àdsünt Hàrpyix. V. Phr.— 
 Feeda ávíüm monstrá. Türbá sónàns. Pollüít oré dapés. Con- 
 tàctüque Omnia füdant. Pallida sémpér Ora fáme. 
 
 Hebe, es. f. Hebe, the goddess of youth and cup-bearer to Jove. 
 Hoc illi dédérat Jünoníá münériís Hébé. O. Syn.—]üvéntàs, 
 Jüventà. Phr.—Jünonià virgó. Diva jivénte.  Jüventütis 
 prasés. Hérctilis üxór. 
 
 Hébrüs, i. m. Hebrus, a river in Thrace. Phr.—Aüratis tirbidts 
 ündis. Volticrémqué fügà prvértitir Hebrüm. 
 
 Hécaté, es. f. Hecate, the goddess of might, dreams and the 
 Lower World. 'Tergéminamque Hécatén, tríá virginis orá 
 Diane. V. Syn.—Lüná, Diana, Présérpina, Trivia. Phr.—Déa, 
 Diva tríformis. Diana triplex. Déa feralis. Térnis variata 
 figüris. Magicis cénscia captis. 
 
 Héctor, órls. m. Hector, son of Priam. Tér circum Iliacds rapta- 
 vérát Héctora müros. V. Phr.—Troiüs héros. Trojz defensór. 
 Dàánàáüm térrór. Lax Dardaniz. Spés fidissima Trojae. Raptis 
 Aémoniis flébilis Héctor équis. 
 
 Hécuba, x. f. Hecuba, the wife of Priam, king of Troy. Vidi Hécü- 
 bam, céntümqué .nürüs, Priamtimqué. V.  Syn.—Ciss&is, 
 Dymantis. Phr.—Priaméia conjüx, üxór. Matér Hectórís. Tót 
 ila régüm maàtér. 
 
 Heélénàá, à& & Héléne, es. f. Helen, wife of Menelaus. Ledeamque 
 Hélénàm Trojànüs vexit ad arces. V. Syn.—Lácinà, Ledzi, 
 Tyndáris. Phr.—Bis rapta pellex. Párídis ádültérá cónjüx. 
 Trojàni caüsá éxcidii. Trojae et pátríe cómmünis Érinys. 
 Lacena adiltéra. Maàgno Eüropae àtqué Asíx répéténda 
 tümültü. 
 
 
 
 
 
477 HIEROSOLYMA 
 
 Hélénts, i m. Helenus, son of Priam. Priamidén Hélénüm Grdaias 
 régnaré pér ürbes. V. Phr.—Intérprés divüm. Qui nümíná 
 Phoebi sensit. Conjügii Pyrrhi sceptrisqué pótitüs. 
 
 Héliadés, im. f. Heliades, the daughters of the sun. Héliadés 
 lügent et mania morti Münérá dant lácrímas. O. Syn.—Clymé- 
 néidés. Pháéthontidés, Phaéthontiadés. Phr—Clyménéia pro- 
 les. Frondosi sórores. . 
 
 Hélícon, onis. m. Mount Helicon. Phr.—Héliconiüs collis, mons. 
 Hélíconià rüpés. Ümbroósa Hélíconis ora. Hélicdnis silva. 
 Mons sórorüm. Hélíconà viréntém. 
 
 Hellespontüs, i. m. The Hellespont. Qua passim rápido diffünditür 
 Hellesponto. Cat. Phr.—Hellespontíácum máré. Hellespontiácá 
 dra. Pontüs Helles. Abydéna aqua. Pér àngüstaàs málé vecti 
 virginis ündas. 
 
 HIelvétii, orüm. m. The Helvetians, Swiss. Phr.—Férá gens àrmis 
 Helvétiá. Assuéti vivéré parvo. 
 
 Hérciilés, is. m. Hercules. Victorésque Ostentát équos sátüs Hercülé 
 pülchro. V. Syn.—Alcides, Amphitryoniádes, Tirynthíüs. Phr. 
 —Alcménz sátüs, sÓóbóles. Monstrorüm dómitór. Stygii dómi- 
 tor canis. Jóvé natiis. Phárétra armatiis spólüsqué léonis. 
 Heéspéridüm aüréà poma sürripüit. Factá Hercüléá. Non pótüit 
 Jüno vincéré, vincit ámór. 
 
 Heró, iis. f. Hero, beloved by Leander. S&pé pétens Hero jüvénis 
 transnavérat ündas. O. Syn.—Sestiás. Phr.—Sestá püellá. 
 Sédét anxiá türré stipréma Séstias, in spécülis. | 
 
 Herodes, is. m. Herod, son of Antipater, king of Judea. Phr.— 
 Idümzüs rex. Hébree férüs arbitér aülz. Savüs regnatór. 
 Insoóntes püéros ferro impitis haüsit. Christüm, qui métüens 
 püérüm tot milliá leto Corpórá dimisit. Vérmiíbüs ésca fült. 
 
 Hésiddis, i. m. Hesiod, Greek poet. Phr.—Ascr&üs sénéx, póetá, 
 vàtes. Vates Hélíconíüs. Agrícola müsá sénis. Ascrai vétéris 
 pracceptá póetze. 
 
 Hespérüs, i. m. Hesperus, son of Aurora and Atlas, placed among 
 the stars. 1té dómüm sátüra, vénit Hespérüs. V. Phr.—Noctis 
 nüntíüs. Primàs référens ténébras. Módó lotüs ündis. Lücifér 
 idém. Alids prémit Heéspérüs ignes. 
 
 Hibérnia, x. f. Ireland. Syn—Hibérné, Jiivérna, [érné. 
 
 Hiérosolyma, orüm. n. Jerusalem, city in Palestine. Syn.—Hiéri- 
 salém, Jerüsálém, Sólymá (#), Sion. Phr.—Urbs Sólymorüm. 
 Urbs Davidica. Arx Sidnis. Jüdixx décüs. Pinguis Sólymz 
 palmetá. Gratissima tellüs. 
 
HIPPOLYTUS 478 
 
 
 
 Hippolytis, i. m. Hippolytus, son of Theseus. Hic látét Hippolytus 
 loris discérptiis équorüm. O. Syn.—Thésidés. Virbits. Phr.— 
 Théséitis heros. Vir Amazóniüs. Discerptüs équis. Népos 
 Aéthre. Phadrze privignüs. 
 
 Hippoménés, is. m. Hippomenes, who vanquished Atalanta. Phr.— 
 Proles Neptünii. Mégáreiüs heros. Aóniüs jüvénis. 
 
 Hispani, brim. m. Spaniards. Syn.—Héspérii, Ibéri, Betícólze, Beti- 
 génz, Cantabri. Phr—Hispana gens, natié. Gens aspéra bello. 
 Patiéns láborüm. 'Tümido stipérba fasti. Génüs intractabilé 
 bello. 
 
 ilispania, x. f. Spain. Horriídà vitanda est Hispania, Gallícüs axis. 
 J. Syn.—Hespérii, Ibéria. Phr—Hispana, Tartéssia, Iberícá 
 télliis, Gra. Divés agris. Latis aüdàx Hispania terris. Divés 
 équis, frügüm facilis, prétiosá métallis. 
 
 Hómerüs, i. m. Homer, the epic poet. Quandoqué bonis dormitát 
 Hoémérts. H. Syn.—Mzónides. Phr.—Mz6nitis, Smyrn&tis 
 vatés, sénéx. Cxcüs vates. Cólóphonís álümnüs.  Conditór 
 Iliádis. Quo nil Gr&cia majüs habét. 
 
 Horatits, ii. m. Horace, the lyric poet. Satur est, cüm dicit Hórà- 
 tits Evo. J. Syn.—Flàccüs. Phr.—Vates Vénüsinüs. Aü- 
 sóníz lyrz décüs. Romanz fidicén lyrg. Cüjüs Attíco léporé 
 tincti sáles. Düplíci rédimitüs tempórá laüro. 
 
 Hyacinthts, i m. Hyacinth, the youth beloved by Apollo. Néc 
 génüissé püdet Sparten Hyácinthón, hónorqué. O. Syn.— 
 Amyclidés, Oébalidés. Phr.—Oeébáliüs püér, jiivénis. Quem 
 disci percülit érrér. 
 
 Hyadés, am. f. The Hyades, daughters of Atlas, changed into a 
 constellation at their death. Arctürüm, plüviasque Hyadas, 
 géminosqué Tridnés. V. Syn.—Atlantídés, Pléiadés, Pliadés. 
 Phr.—Progénies Atlantis. Nimbosáqué Taürüm Dücát Hyás. 
 
 Hybla, x. f. Hybla, mountain in Sicily famous for honey. Et caréat 
 dülci Trinácris Hyblá thymo. O. Phr.—Thymi férax. Váriis 
 pictá cóloríbüs. Thymo mihi dülciór Hyblz. Quót apés pàs- 
 cüntür in Hybla. 
 
 Hymen, énis. m. Hymen, the god of marriage. Vülgüs Hymen, 
 Hym€nzé vocant, fügit illé vocantés. Prop. Syn—Hyménzis. 
 Phr.—Conjiigii pr&sés. Cui sünt cónnübiá cürz. Qui fácibüs 
 légitimis adést. Nivéd géréns Lütéüm pédé soccüm. Crócéo 
 velatüs ámictü. Hónéstüs Hymen. 
 
 Hymeéttüs, i. m. Hymettus, a mountain in Attica, famous for its 
 honey. Vérticé dé sümmo sémpér florentis Hymetti. O. Phr.— 
 Thymi férax. Marmoré divés. | 
 
 
 
 
 
479 INFERI 
 
 
 
 
 
 Hypsiphile & Hypsipyle, és. f. Hypsipile, queen of Lemnos, a friend 
 of Jason. Syn.—Lémniás, Thoantias. Phr.—Clàro génératá 
 Thóanté. Conjigio fraüdatá. A dücé Aesónio rélicta. 
 
 lason, ónís. m. Jason, who went in search of the Golden Fleece. 
 Quém nisi crüdelém non tangit lasónis xtàs? O. Syn.—Aesó- 
 nídes, Créthides. Phr—Aés6né natüs. Dix Aésóniüs. Prim&- 
 qué rátis, molitór lason. Aüràátz vélléré divés óvis. Prófügam 
 qui Colchídá lüsít. Qui tülít aüratz nobilé vellüs Ovis. 
 
 Icárüs, i. m. Icarus, son of Daedalus. Dim pétit infirmis nímiüm 
 süblimíá pennis Icárüs, Icadriis nominá fecit áquis. O. Phr.— 
 Dedalits püér. Qui sé málé crédidit alis. Exütüsvé püer 
 pennis làbentíbüs. Cératis ópé Dadáléa Nitítür pennis, vítréo 
 dátürüs Nomina ponto. Aéthéris alta péténs, àiquóris ima sübit. 
 Icárüs aüdaci fortiüs àrté volat. Püer téméraritis. 
 
 Ida, x. f. Ida, a mountain in Phrygia. Classém süb Phrygiz moli- 
 mur montíbüs Ida. V. Phr.—Mons Idxüs, Iliacts. Phrygitis. 
 Altrix Ida féràrüm. Idzüm némüs. Célébérrima fontibis Ida. 
 Némüs Cybéles. 
 
 Indi, Grim. m. The people of India. Arma Déüs Casar dites médi- 
 tatür ád Indos. O. Phr.—Indorüm pópülüs. Indi pópüli. 
 Indica gens. Eoi géntés. Extrémi cültorés orbís Edi. Pédsi- 
 tiqué süb ignibiis Indi Sidéréis. Quos Aürorá süis rübrá cdlé- 
 rát áquis. 
 
 India, a. f. India. Décdlér éxtrém6 quà cingítür India Gàngé. O. 
 Phr.—Indá, Indica, Hydasp#a, Mémnonia terri, tellüs, ora. 
 Eois tráctüs. Orbis Edis. Ultima térra. Térra ültímo sübmotá 
 mündo. Diti que Gangé rigatür India. Qui léca fabülosüs 
 Lambit Hydaspés. India mittit ébür. 
 
 Inféri, Grim. m. The Lower World, Hell, Hades. Syn.—inférnüs, 
 Inférni, Inférna, Orcüs, Ávérnüs, Avérna, Tàrtárüs, Tartara, 
 Cocytüs, Styx, Érébüs, Áchéron. Phr.—Inférnz sedes, dómüs, 
 pálüdés, imbré, ténébrz. Plütoníá régná. Tyrànni régia cxcá 
 Dé. Régna inferni Jóvis. Eüménidüm sédés. Diri Füríarüm 
 lócá. Immaànés Erébi híatüs. Im sedes Erébi. Cacá Ostíi 
 Ditis. Tristes síné solé dómüs. Ümbràrüm dómíüs. Siléntés 
 nocté pérpétüa dómüs. Lücé caréntia regná. Aeterna. càligínis 
 ümbrá. Imi régíá mündi Umbrariim carcér. Impiá régió. 
 Faücés gravedléntis Avérni. Vidüatiqué lümíné régna. 
 

 
 Ind, üs. f. Ino, daughter of Cadmus and Hermione. Sit Medea 
 férdx invictáqué, flebilis Ino. H. Syn.—Cadméis, Leticothéa, 
 Matata. Phr.—Nütrix Bacchi. Athamantia conjüx. Séméles 
 
 | SOLOr. 
 
 lo, las. f. Jo, daughter of Inachus. Que tibi caüsá fig? quid, Io, 
 fréta longi pérérras? Prop. Syn.—Isis, Ináchis, Phóronis. 
 Phr.—Ináchíá jüvencá. Ex bóvé facta déa. 
 
 Iphigénia, x. f. Iphigenia, daughter of Agamemnon. Pro qua 
 mactata est Iphigéniad mora. Prop. Syn.—Iphianassa, Mycénis. 
 Phr.—Pélopéia virgó. Ante aràm stétit Iphigénia. 
 
 Iris, idis. f. Iris, messenger of Juno. lrim dé collo misit Saturnia 
 Jünó. V. Syn.—Thaümáàntis, Thaiimantias. Phr.—Jinonia 
 Virgó. Vário décóratá cóloré. Variis distinctá cóloribüs. Nüntíá 
 Janonis. Iri, décüs cli. Süccinctàm nübibüs Irim. Róséo 
 Thaümáàntiás Gré lócüta est. Aüt àctàm nübíbüs Irim. Illa víàm 
 célérans per millé cóloribüs arcüm. 
 
 Isis, idós. f. Isis, an Egyptian deity. Syn. —Íló, Indchis. Phr.— 
 Niliaca, Pharia jüvencá. Meémphitis vacca. Linigéra jüvéncá. 
 
 _  Máréoticáque àrvá Qui cdlis. 
 
 Itàli, óorüm. m. The Italians. 1ngrüit Aeneas Italis et proelia 1 miscét. 
 V. Syn.—Oenótrii, Héspérii, Latii, Latini. Phr.—Gens Ttálüm. 
 Itülüm génüs. Ttülà géns, natid. Satürnià gens. Pótens Itálà 
 virtüté propago. 
 
 Italia, x. f. [taly. Itáliam, fato prófügüs, Laviniaqué venit Littórá. 
 Syn.—Aüsóníi, Oénótriá, Héspéria, Látíüm.  Phr.—Tellüs 
 Itala, Aüsóníá, Héspéria, Satürníá. Aüsónii fines. Satirnia 
 régna.  Aüsónix téllis. Régnüm ltáliz, Romanaqué téllis. 
 Finés Itálüm. Póténs armis atque übéré glebas. Italiam dixissé 
 dücis dé nominé géntém. 
 
 Ixion, Onis. m. [xion, father of the Centaurs. Volvitür Ixién ét sé 
 séquítürqué fügitqué. O. Phr.—Tortosque Ixiónis angués. 
 Rapitir vólücri tórtüs Ixion rótà. Tacéant Ixidnis Orbés. 
 Rapid vinctüs ab orbé rótz. 
 
 J 
 
 Janüs, i. m. Janus, whose temple was open in time of war and 
 closed in time of peace. Tüm sácér ancipiti mirandis imaginé 
 Janis. O. Syn.—Clüsiüs, Pátülciüs, màtütinüs. Phr.—]Jànüs 
 pátér. Bicéps déüs, nümén. Divüm vétérrímüs. Imménsi répa- 
 rator maximtis &vi. Janiqué bifrontis imagd. Cli Janitér. 
 Matütiné pátér. 
 
 Jason. See lason. 
 
 
 
481 JUNO 
 
 
 
 Jérémias & Jérémiàs, x. m. Jeremias, one of the prophets of Israel. 
 Phr.—Carminé lüctifíco quàm défléns Jérémias. Vatés pits, 
 sácér. Próphétà illicrimans, géméns. 
 
 jérusalém. See Hierosolyma. 
 
 Jésts (lésts), ü. m. Jesus Christ. Syn.—Christüs, Dóminüs, Ré- 
 demptór. Phr—Almis hómínüm sátór àtqué Rédémptór. 
 Hümaàni généris répáratór. Cérta sálüs. Aüctor düxqué salitis. 
 Spés miséris. Sálütis órigó. Mindi mélidris órigó. Nostér 
 ámór. Spératiim pér szcülá. Nomén ádorandüm. Qui crimina 
 nostra piavit, elüit affixüs crüci. Rédéüntis condítór avi. Quem 
 totá cánünt oràcülà vatüm. Ventürüs süb càrné Déüs. Quém 
 
 ; sancti cécineré prophéte. 
 
 Jóannes, is. m. John the Baptist. Syn.—Baptista, Zacharides. Phr. 
 —Zachariz& sobdlés. Sóbóles sanctorüm será párentüm. Premia 
 saltatrix poscit fünebrii virgó Joànnis cápüt. Cüjüs in àdventu 
 exsilüit de ventré Jóannes. 
 
 Jóséph. indecl. m. (1) Joseph, son of Jacob. Phr.—Isacid& ‘natus. 
 Fràtribüs invisüs. Casta Jacobi sóbóles. (2) Joseph, spouse of 
 the Blessed Virgin. Phr.—Sponsüs Máríe. Cüstos soci Vir- 
 ginis intégér. Régia progénies. Véniens Davidis óriginé Joseph. 
 Càno criné véréendüm Joseph. Mónitis coelestibüs àctüs. 
 
 Josüá, &. m. Josua, one of the judges of Israel. Syn.—Nünniàádes. 
 Phr.—Própioré nüminé fidéns. Cüjüs ad vocem sol immotüs 
 déclivi tramité sistit Cürrüs. Josüá divinos agitans süb eis 
 sensus. Stattias prostravit Josüá divüm. 
 
 Jaded, &. f. Judea. Et dédita sacris Incerti Jada déi. L. Syn.— 
 Chanaan, Chananza, Idimzea, Paléstina. Phr.—Isácidüm tellüs. 
 Rürá Paléstine. Jüdzi tractüs regni. Jordanis aquis irrigta. 
 
 Judai, orüm. m. The Jews. Pérsuadéré cüpit; credat Jüdaüs Ápellà, 
 
 .. Non égó. H. Syn.—Abrámida, Hébrai, Isácida, Isráélitz, 
 Idümai Phr.—]üdaà, Jüdáíci, Hébr&a gens, própagó. Isaci- 
 dim génüs. Génüs Ortum à sanguiné Jüdia. Géns quondam 
 diléctà Déo. Plebs ingrata. Sortiti métüentem sabbatha patrém. 
 
 Jadas (Iüdas), &. m. Judas Iscariot. Syn.—Iscáríotes. Phr.—Pro- 
 ditér Iscáriotes. Falsi símülatór ámoris. Hortator scélérisque 
 inventór Tüdàs. 
 
 Jind, onis. f. Juno, daughter of Saturn and wife of Jupiter. Con- 
 scíá sit Jind sacris prafectá máritis. O. Syn.—Sattrnia, 
 Lücináà. Phr.—]Jóvis üxór. Jóvis et sórór et conjüx. Siti ger- 
 mana mariti. Nüptá sórorqué Jóvis. Déarüm princeps. Déüm 
 régina. Magna déüm génitrix. | 
 
JUPITER 482 
 
 
 
 lüpitér, Jóvis. m. Jupiter, the god of heaven and earth. Japitér, 
 hospitibus nam te daré jürá lóquüntür. V. Syn.—Satürniüs, 
 Tónans, Díespitér, Pátér, Génitór, déüs. Phr.—Pátér omni- 
 potens. Déüm, déorüm, divüm patér, rex, sátór, mddérator. 
 Olympi régnatór. Divüm pátér atque hómínüm. Torquet qui 
 sidéra mündi. Aéthériüs vindex. Rápidüs qui tonat altüs Bis. 
 Cünctá süpércilíio móvens. Illé patér, rectorque déüm. 
 
 Jüstitiá, ae. f. The goddess Justice. Extréma pér illos Jüstitía éx- 
 cedens terris véstigia fecit. V. Syn.—Astraá, Thémis. Phr.— 
 Facta à&quàto examiné pendit, librát. Jam rédit et virgó. Jüs- 
 títía, invidlata mális, placidissima virgó. 
 
 L 
 
 Lacéd&mon, ónis. f. Lacedemon, famous city in Laconia. Syn.— 
 Sparta, Sparte. Phr.—Tütiüs objecit nüdam  Làcédamóná 
 bellis. Urbs àntiquá, Hércüléá. Inclytá bello. Urbs inclytá. 
 
 Láconés, im. m. Lacedemonians. Syn.—Lácsni, Spartani, Lácé- 
 dzmonii. 
 
 Laómédon, ontis. m. Laomedon, father of Priam. Indé nove pri- 
 mum moliri mcenia Troja: Laómédontá vidét. O. Phr.—Troja 
 conditór. Priami pátér. 
 
 Larés, iam & tim. m. The two protecting deities of Rome. Et vigilant 
 nostra sémpér in ürbé láres. O. Syn.—Pé€natés. Phr.—Pai- 
 péris agri cüstodes. 
 
 Latona, x. f. Latona, the mother of Diana and Apollo. Latona 
 tácitüm pérténtant gaüdíá pectüs. V. Syn.—Titànis, Titania. 
 Phr.—Filíá Cod. Coed génitá Düorüm facta párens divüm. 
 Matér Apdllinis. Dian génitrix. 
 
 Léandér & Léandrts, i. m. Leander, lover of Hero. Phr.—Aüdax 
 jüvénis. Abydénts jüvénis. Phryxéi contemptór éphébis 
 Aéquoris. Nocté natat caeca serüs frétá. Tümidis jam préméré- 
 tür áquis. 
 
 Libér, éri. m. See Bacchus. 
 
 Libya, x. & Libye, es. f. Libya, the northern part of Africa, gen- 
 erally a name for the whole of Africa. lpse ignotüs, égens, 
 Libya désérta péragró. V. Syn.—Aífrícá. Phr.—Pér cálídàs 
 Libyz sitientis árenas. Nímio münitá cáloré. Inféstaqué térra 
 coliibris. Viciná pérüsti Aéthéris. Líbys, qu torrídá sémpér. 
 
 Lücretíá, x. f. Lucretia, wife of Tarquinius Collatinus. Phr.— 
 Générésa viràgó. Animi màtroná virilis. Non hümilis müliér. 
 Püdoris ipsa sti vindex. Ulta püdicítíam. Célatd figit sta péc- 
 tora ferro. Péctoré sübnivéo gladiim móríbündá récondit. 
 
 
 
 
 
483 MARIA 
 
 
 
 
 
 Lana, x. f. The moon, deified. Lünáqué nóoctürnos alta régebat 
 équós. O. Syn.—Deliá, Cynthia, Diana, Latonia, Phoebe. Phr.— 
 Phabi sórór. Sórór ignéá Phebi. Déà noctivágá. Astrorüm 
 réginá. Sidérüm réginá bícornis. Tacit mddératrix Cynthia 
 nOctís. Phübe nóctíbüs impérans. Nivéis invectá bigis. Quie 
 siléntiim régit. Célérem pronos volvéré menses. Lücidüm 
 cili décüs. Métiéns itér ànnüüm. Phoebé médíüm pülsabàt 
 Olympim. Iratds attollat Cynthia vültüs. Astrorüm décüs et 
 némórüm Latonia cüstos. 
 
 M 
 
 Mácédónià, x. f. Macedonia. Syn—Aémathia, Aémonia. Phr.— 
 Regnatáqué térra Philippo. 
 
 Mácédóniüs, á, üm. Macedonian. Syn.—Mácédó, Pellaüs, Aéma- 
 thíüs, Aemóniüs. 
 
 Mecenas, átis. m. Mecenas, Prime Minister of Augustus. Mecenas 
 équés Etrüsco dé sanguiné natis. Prop. Phr.—Doctorüm 
 faütór. Làrgüs ópüm. Fama inclytüs. Atavis édité regíbüs. 
 Müsarüm presidium et dülcé décüs méüm. Grandé décüs cólü- 
 
 : menqué vàatüm. 
 
 Mználá, orum. n. Mount Menalos, a mountain in Arcadia conse- 
 crated to Pan. Intéréa mistis lüstrabo Mnala nymphis. V. 
 Phr.—Mons Arcídiüs. Pani sácér. Mználá Pani sacra. Laté- 
 bris horrénda férarüm. 
 
 Magdaléna, x. f. Mary Magdalen. Syn.—Magdális, Magdala. 
 Phr.—Pécttis inéxplétis Magdalis 1mplét áquis. 
 
 Magi, orüm. m. The Magi. Phr.—Hijis primores nomen ténüéré 
 Mágorüm. Dédque hómíniqué Dona férünt. Sidüsqué, stéllam- 
 qué sécüti. Adorantes sacra àd ciinabila gentes. Aüréá nàs- 
 centi füderünt münérá Regi. 
 
 Mantua, z.. f. Mantua, birthplace of Vergil. Mantüá Vergilio gaüdet 
 Vérona Cátüllo. O. Phr.—Vérgilii natalé sólüm. Divés ávisi 
 Mantiia ve misére nimitim vicina Crémonz. Félix Maroné 
 Mantua. Mantiié müsarüm dómüs. Smyrnàis emila pléctris. 
 
 Maria, x. f. The Blessed Virgin Mary. Phr Jessa virgo. Jessase 
 Bion stirpis. Virgó párens. Casta püérpárá. Excélsi régina 
 poli. Coli dóminá. Virgó, décüs c&li. Térrariim gloria. Stella 
 maris. Virginitatis hónór. Intact% virginitaté párens. Pax 
 hominiim rérümqué sálüs. Rebüs solamén in arctis. Cui millé 
 jüvàndi artes. Innüptá matér ét virgó. Regíá Virgó. Ulta titi 
 généris. Matrüm maxima matér. Filia fili. 
 
MAURI 484 
 
 Mairi, orüm. m. The Moors. Et Mairi célérés et Maüro Obscüriór 
 Indüs. J. Phr.—Maürá, Matrica gens. Maürüs concdlér Indo. 
 Picti táníca Nilotidé Maüri. Nigris prorümpit Maürüs in armis. 
 
 Medeáà, x. f. Medea, the famous sorceress who helped Jason. Sit 
 Medeà férox invictáqué. H. Syn.—Aeeétis, Aéétias, Colchis, 
 Phàsíás. Phr.—Aeézis armata vénénis. Jasónis üxór. Fratérna 
 cedé crüénti.  Colchís névérca. Barbara matér. Réspérsa 
 nàtorüm sanguiné. Fugiéns Médéa máritum. Né ptiérds coram 
 pópülo Médéa trücidét. 
 
 Médüsá, &. f. Medusa, one of the Gorgons. Syn.—Phórcys, Gor- 
 gon, Gorgo. Phr.—Médüsaeüm monstrüm. Saxifície ora Mé- 
 düsz. Saxifici Médis# viltis. Gorgónéüm cápüt. Crinita 
 cólübris. Anguinéis cincta cOmis. Géréns altérnis immistos 
 crinibüs angués. Angué cOmis néxa. Sévissima visi. 
 
 Méléagér & Méléagrüs, i. m. Meleager, king of Aetolia. Inscitis 
 átque absens flamma Méléagris ab illi Üriítür. O. Syn.— 
 Oenides, Thestiádes. 
 
 Ménélàüs & Ménélaós, i. m. Menelaus, husband of Helen and 
 brother of Agamemnon. Ta fóré tam léntüm credis Ménélaón 
 in ira? O. Syn.—-Atridés, Tàntálídes. Phr.—Atridés minor. 
 Fratér majoris Átrida. Hélénz máritüs, conjix. 
 
 Mercüríüs, ii. m. Mercury, the messenger of the gods. Omnia Mér- 
 cürio similis, vócémqué cóloremqué. V. Syn.—Majugena, 
 Atlàntiádes, cádücifér, Hérmés, Cyllénitis.  Phr.—Cyllentüs 
 alés. Intérprés divüm. Maia génitüs, nàtüs, satis. Atlantis 
 népos. Cyllénia proles. Cithárz répertór, invéntér. Curve 
 lyr paréns. Fraüdis fürümqué mágistér. Püríbüs aptts. 
 
 Midas (Midi), à. m. Midas, the king of Phrygia. Qui mavult 
 heres divitís essé Midi. M. Phr.—Auüricülas asini Mida réx 
 hábét. Bérécynthitis heros. Rex Mzóniüs. Dives Phrygim rex. 
 Réx aüritüs. 
 
 Miló, Onis. m. Milo, a famous athlete. Fletqué Milon sénior cüm 
 spéctét inanés....Pendéré lácertos. O. Phr.—Clarüs pügil. 
 Qui périit confisüs viribüs, admirandisqué lácértis. 
 
 Minérva, x. f. Minerva, goddess of wisdom and the arts. Accipé 
 bélligérz crüdüm théraca Minérve. M. Syn.—Pallas, Tritonia, 
 Tritonis. Phr.—Diva ]Jóvis sóbóles. Solo Jóvé nata. Siné 
 matré créatá. Filia nati Jóvé. Magni nata tónantis. Tritonia 
 virgó. Déa, virgó béllica. Diva bellatrix. Béllo méttenda 
 víragó. Tristibüs àspérá bellis. Diva férox. Pülcherqué sévérd 
 Armattr terroré püdór. 
 
 
 
 
 
485 NEPTUNUS 
 
 
 
 Minos, dis. m. Minos, king of Crete. Magnanimum ad Minoa vénit, 
 sédésqué stipérbas. Cat. Phr.—Ageénóréüs, Gnossiüs, Créténsis 
 réx, düx, hérés, jadéx. Arbitér Orci. Minds ürnàm móvét. 
 
 Minótaürüs, i. m. Minotaur, the monster of the Cretan Labyrinth. 
 Phr.—Minoiüs, Minoüs taürüs. Vir sémibds, bos sémivir. 
 Taürüs biformís. Gémina taüri jüvénisqué figira. 
 
 Morpheüs, éós, ér & ei. m. Morpheus, the father of dreams. Cünc- 
 tisque e fratribüs eligit anim Morphéá. O. Phr.—Somni 
 ministér. Pictüs imaginibis formisqué. 
 
 Moyses & Moses, is & éós. m. Moses, the brother of Aaron. Syn.— 
 Amrámides. Phr.—Hébrzorüm, gentis Hébraz légifér, dix, 
 récéptór. Pastór, düx Isacidés. Cornigér héros. Déi sácér in- 
 terprés. Aüxilíis fretüs cclestíbüs heros. 
 
 Mis, àrüm. f. The nine muses. Misa mihi mémora. V. Syn.— 
 Cameénzx, Piéridés, Adnidés, Castalidés, Hélicdniadés, Maóni- 
 dés. Phr.—Castaliz sórorés. Nóvém sórores. Piérii montis 
 alamn&, dóminiz. Phobi, Ápollinís chórüs. Nóvi Phübi có- 
 mites. Virgínéüs Müsarüm chórüs. Misa pótens lyre. Réquies 
 hóminüm divümqué vólüptàs. 
 
 
 
 N 
 
 Naiadés & Naidés, im. f. The Naiads, water-nymphs. Naidés 
 &quórée dürisque in montíbüs ort#. O. Phr.—Naiadiim chó- 
 rus, cóhors, tirba. Flüviorüm, fontiüm, áquaàrüm Déz, nymphis, 
 domine. Flivialia nimina. Nympha décüs flüviorüm. 
 
 Narcisstis, i. m. Narcissus. Ergo tbi Nàrcissüm pér dévia lüstrá 
 vagantém. O. Syn.—Céphisitis. Phr.—Céphisia prolés. Amans 
 sti. Ouondàm püér. Nimitiim qui credidit ündis. 
 
 Nazaréth. indecl. & Nazara, x. f. Nazareth, village of Galilee. 
 Phr.—Nazárá, felix patria. Déi patria. Christi téllis álümná. 
 Natalé sólüm Christi. Altrix terrá Déi. 
 
 Némésis, is. f. Nemesis, the avenger. Syn.—PGná, Adrastéa. 
 Phr.—Déa scélérüm ültrix. Nümén crimínüm vindex. Némé- 
 sisqué fátigát éüntem. 
 
 Néptints, i. m. Neptune, the god of the ocean. Proxima cui c&l6 
 cessit, Neptüné, potéstas. O. Syn.—Portünüs. Phr.—Miárís, 
 &quórls, fréti, ponti déüs, dóminüs, déminatér, réx, réctór. 
 Tridéntifér déüs. Nümén áquarüm. Océáni patér. Carüléüs 
 Jóvis pátér. Déüs márís potens. S&vo tridénté póténs. Titmida 
 equora témpérat. Tümidis qui régnát in ündis. Prospícíens 
 summa flaviim cápüt extülít ünda. 
 
NEREIDES 486 
 
 
 
 Néréidés, im. f. Nereids, nymphs of the sea. Et tibi 6b invidiam 
 Néréidés incrépitarént. Prop. Syn—Nériné. Phr—Nérei, 
 Doridis nàtz.  Océáni, Thétidis püelliij nympha. Undarim 
 déc. Néreii tirba, proles, própagó. Neréidüm chórüs. For- 
 mosa Doridé nate. i 
 
 Néró, onis. m. Nero, emperor of Rome. Het! Néró crüdelis, 
 nüllàque invisiór ümbra. M. Phr.—lmpíüs Aenéádes. Térrza 
 pondis. Monstrüm éxsécrabilé. Quid Néroné pejüs. Süstülit 
 hic matrém. 
 
 Nestór, Órís. m. Nestor, king of Pylos. Peléós et Priámi transit 
 vel Néstórís xtàs. M. Phr.—Néléia proles. Neleíüs, Pyliüs 
 dix, héros, sénex. Illé sénéx, tér aevo fünctüs. Tria qui szcülá 
 vixit. Pylíüs düx, illé disértüs. Larga cui copia fandi. Cui 
 dülcis flüít áb oré sónüs. Consilio clarüs ét elóquio. Facündé 
 sénex. 
 
 Nilüs, i. m. The river Nile. Accólit effüso stagnantém flüminé 
 Nilüm. V. Phr.—Séptémpléx amnis. Séptém, sépténa dstia 
 Nil. Flüviüs Pháriüs. Nili alvéüs. In vada Pélisia flüens. 
 Stagnans effüso fluminé. Sépténo impellit tüméfactüm girgité 
 pontüm. Léné flüit Nilüs. Aégyptiim nigra féciindat árena. 
 Fértilis €stiva Nilüs ábündát aqua. 
 
 Nióbe, es. f. Niobe, wife of Amphion. Eccé vénit cómitüm Nidbés 
 célébérrima türbá. O. Syn.—Tantális Phr.—Tantali filíà, 
 nàtá. Pélópis sórór. Amphiónis üxór. Malta Latonam: prolé 
 lácessens. Flét mostá siléx Nióbe. Magnilóquos lüit impia 
 flatas Tantális. 
 
 Nóe. indecl. & Nóemüs, i. m. Noah. Syn.—Nóáà, Nóácüs, Lamé- 
 chídes. Phr.—Vitiísátór pátér. Vini inventór. Hómiínüm répa- 
 rator. Arcz molitór, fábrícatór ácernz. Tita sérvattis in arca. 
 
 Novémbér, bris. m. November. Phr.—Mensis quo brümá rigét. 
 Quo canént Boréalibiis àrvá prüinis. 
 
 Numa, x. m. Numa Pompilius, second king of Rome. Hic fült 
 antiqui régia parva Num. O. Syn.—Pompilíüs. Phr.—Cuültór 
 déorüm. Légiim servàatór ét qui. 
 
 Nymphz, arüm. f. The Nymphs. Jünctzqué Nymphis Gratiz dé- 
 centes. H. Syn.—Océánitidés, Néréidés, Naidés. Phr.—Nym- 
 phàrüm chórüs, cóhors, türbá, agmén, grex. Nymphi sórores. 
 Et cüm sdlémnia votá Reddemüs Nymphis. | 
 
 
 
 
 
487 OVIDIUS 
 
 
 
 J 
 
 Oedipüs, i. & Oedipüs, ddis. m. Oedipus, son of Jocasta. Syn.— 
 Laiadés, Oediípódes. Phr.—Quiqué nec mos est féris, Fratres 
 sibi ipsé génüit. Ipsé párens fratrüm, conjüxqué párentis. 
 Expendit própríis fatorüm criminá poenis. 
 
 Olympis, i. m. Olympus, a mountain in Thessaly. Ossáqué cüm 
 Pindó majérque àmbóbüs Olympüs. O. Phr.—Astris, c&l6 
 vicinüs. Olympi ápex, jügá, cülmén. Nübés excedit Olympis. 
 Altüs Ólympi vértéx. Celsíór exsürgit plüviis. 
 
 Ops, Opis. f. Ops, the wife of Saturn. Idx cürrüs illé séquatür 
 Opis. Tib. Syn.—Cybélé, Rhéa, Matér, Tellüs. 
 
 Oréadés, im. f. The mountain nymphs. Hinc atque hinc glómé- 
 ràntür OÓreádés. V. Phr.—Montiüm dézx. Montànz, monti- 
 cole Nympha. Montana nüminá. Qu vágàntür in altis Mon- 
 tíbüs. 
 
 Orestes, &. m. Orestes, son of Agamemnon and Clytemnestra. Et. 
 
 - vindex in morté pátris, málüs ültór Orestes. O. Syn.—Aga- 
 mémnónídes, Tantalidés. Phr—Agamémnonis inclytá proles. 
 Agamémnoné nàtüs. Pélópeüs Orestes. Matris intérféctér. 
 Fidüs Pyládis cómés, sóciüs. Scélérüm ftriis igitatüs. Dübiüm 
 píüs an scélératüs. Sed mixtüm piétaté néfas sibi. 
 
 Orion, ónfs. m. Orion, a famous hunter, after death placed among 
 the constellations. Phr.—Tésté tülit coelo victi décüs Orionis 
 Scorpíüs. Válído proles Hyraa lácerto. Virginéa dómítüs 
 sagitta.  Maàgnüs Orion. The Constellation. Phr—Oridnis 
 astrüm, sidüs, stélla. Naütis infestüs Orion. Ferro, énsé mínàx. 
 Assürgéns flüctü nimbosüs Orion. Insánüs dim nübilí dénsat 
 Orion. 
 
 Orpheüs, é6s, €i & ei. m. Orpheus, a famous poet and musician. 
 Saxa férasqué lyra ténüit Rhódópeiüs Orpheüs. O. Phr.— 
 Thracíüs, Thrax, Rhódópeiüs vatés, sácerdos, cithirodüs. 
 Nérvis citharaqué potens. Blàndüs testüdíné. Callíópz génüs. 
 Saxa càntü muülcét. Silvis cémitattis ét amniíbüs Orpheüs. 
 Thréicia fretüs cithara fídibüsqué cánóris. Intérprésqué déo- 
 rum. Léniré tigrés rábídosqué léones. Cüjüs ad chordas módü- 
 lanté plectro Réstitit torrens. 
 
 Ovidits, fi. m. Ovid, a famous Roman poet. Syn.—Nàsó. Phr— 
 
 .  Pélignüs vatés. Pélign® gloria gentis. Pàrnàssi décüs immor- 
 talé Látini. Làátinorüm vàtes ópérósé dierüm. Quém stia Müsá 
 fügavit. 
 
PALLADIUM 488 
 
 
 
 P 
 
 Palladium, ii. n. The Palladium, the famous statue of Pallas in 
 Troy. Syn.—Pallás. Phr—Palladis, Mínérva, Palladia effi- 
 giés, símülàcrüm. Signiim fatalé Minerva. Phrygi# signüm 
 pénétralé Mínervz: 
 
 Pallas, adis. f. Pallas. See Minerva. 
 
 Pan, ands. m. Pan, the god of shepherds. Pan dvitim cüstos. V. 
 Phr.—Déüs Arcadi&, silvariim, pécórüm. Silvéstris déüs. Cül- 
 tor némórüm. Némórüm belliqué pótens. Cürát óvés óviüm- 
 qué mágistros. Primüs cálámoós non pàssüs inertes. Pan pri- 
 müs cálámos céra conjüngéré plüres Institüit. Cérata módüla- 
 tir áründiné carmén. 
 
 Papá, x. m. The Pope, successor of St. Peter and Bishop of Rome. 
 Phr.—Simmis Pontífex. Christi vicdriis. Déi, Christi sácér 
 interprés. Triplici cápüt diadématé cinctüs. Triplicém gérit, 
 géstat qui froénté córonaàm. Cui sümmá potéstas Térràrüm 
 cceliqué data est. Scéptra vicésqué Déi géréns. Térgéminüm- 
 qué cingit cui diadéma cápüt. 
 
 Paradisiis, i. m. Paradise, where God placed Adam and Eve. Syn.— 
 Eden. Phr.—Béatz sedes. Elysii campi. Leta arva. Régna 
 invia vivis. Sémpér siné nübibüs aer Limpidis. 
 
 Parc, arüm. f. The Fates, Clotho, Lachesis and Atropos. Syn.— 
 Fata, fatüm, Libitina. Phr—Stygiz, fatidicz sóÓrores. Nésciá 
 flécti nümíná. Fila sórorüm. Quas nüllà movént fata précesqué. 
 Dam sóroórüm Fili tríüm pátíüntür atri. 'Témpórá Paàrcx 
 Débita. 
 
 Paris, idis. m. Paris, son of Priam and Hecuba. Jüdiciüm Paridis, 
 spréteque injürlà formi. V.  Syn.—Alexàndér, Priamidés. 
 Phr.—Phrygits pastér, [dts pastór. Lac&nz fámosüs hóspés. 
 Intérféctér Achillis. Pastor perfidüs. 
 
 Parnassts, i. m. Parnassus, a famous mountain in Phocis. Sed me 
 Parnassi désérta pér ardüá dülcis Raptát amor. V. Syn.—Cas- 
 talis, Aganippé. Phr.—Parnassia, Párnàssis rüpes. Parnassia 
 juga. Adnitis vertex. Mons Piériüs. Mons Phóbo Müsisqué 
 sácér. Gémina Pàrnàssi àrx. Loca Misis cültá. Ubi fons 
 manat Belléróphontis équi. Siipératqué cácüminé nübes. 
 
 Parthi, orüm. m. Parthians. Fidéntémqué füga Parthüm vérsisqué 
 sagittis. V. Syn.—Medi, Perse.  Phr.—Tergá fallacis métü- 
 endá Parthi. Vérsis ánímosüs équis Parthüs. Non ficta trépi- 
 daré füga. Possit Roma férox daré jurá Medis. Martia géns 
 Parthi. Télis àrcüqué poténtés. 
 
 
 
489 PHILOCTETES 
 
 
 
 Paülüs, i. m. Saint Paul, the Apostle. Syn.—Saülüs, Tarsidés. 
 Phr.—Déi intérprés léctissímüs. | 
 
 Pégásüs, i. m. Pegasus, the winged horse. Ante alids quantüm 
 Pégásüs ibát équós. O. Phr.—Alàtüs équüs. Colo vólans. 
 Alata própagó Médias. Sónipes Parnassitis. Et Pegásüs hü- 
 
 jus órigo est. Pénnisqué fiigacém Pegásón. 
 
 Pélops, opis. m. Pelops, son of Tantalus. Syn—Tantalidés. Phr.— 
 Tyndaréi génis. Trüncatüsqué Pélops. Phrygiüs Hippodamiz 
 máritüs. i 
 
 Pénatés, im. m. Penates, the household gods. Hés tibi sacra süos 
 
 
 
 comméndat Trojá Pénàtes. V. Syn.—Láres. Phr.—Dfi, Di, 
 
 divi pénates. Di patrii, indigétés. 
 
 Penélópe, és. f. Penelope, wife of Ulysses. Hanc tüá Penélópe lento 
 tibi mittit, Ülyssé. O. Syn.—Icáris, Icáriotís. Phr.—Casta 
 sempér Ülyssís Conjüx. Absénti fidà márito. Mültis ina pétitá 
 prócis. Illüsos décta fügaré prócos. Difficilis prócis. Pénélópén 
 solérs absens torquébat Ülysses. 
 
 Périllás, i. m. Perillus, a famous artist. Et gémére in taüro, sxvé 
 Périllé, tüo. Prop. Phr.—Taüri fabricator ahéni. Qui périt 
 arté sáà. Claüsüs bóvé mügit áhéno Infelix fábér. 
 
 Perseüs, é6s, é1 & ei. m. Perseus, conqueror of Medusa. Candida 
 si nón stm, plácüit Céphéeia Pérseo. O. Syn—Abantiadés, 
 Inachidés, Acrisiéniadés. Phr.—]Jóvé nàtüs. Médüsz victór. 
 Danaéa própagó. Danaéia proles. Aligér heros. Filíüs aüri- 
 géna. Qui Gorgona vicit. Tela horréntià quassans. Gorgónis 
 anguicOmz Pérsetis süpératór. 
 
 Pétrüs, i. m. Saint Peter. Syn.—Cephás. Phr.—Apostólici c&tis 
 princeps, cápüt. Bethsaídós acér álümnüs. Bethsaídé natüs. 
 Ceeliim qui clàvé réclüdit. Géminzqué micant in péctóré claves. 
 
 Pháéton, ontís. m. Phaeton, son of Apollo. P&nam, Pháéton, pró 
 münéré poscis. O. Phr.—Clyméneéiüs, Clyménés püér. Clymé- 
 néia proles. Solé natüs. Fülminé percülsüs, combüstüs. Patriis 
 excidit àctüs équis. Flammigéros oOptàvit tàngéré cürrüs. 
 Pháéton témérarits. 
 
 Pháráó & Pháráon, onis. m. Pharaoh. Phr.—Pháríüs, Aégyptitis 
 réx, tyrannüs. Aquis, ündis sübmérsüs, Obrütüs. Sépültüs in 
 zequore, 
 
 Phárós & Phárüs, i. f. Pharos, an island off Alexandria, Egypt. 
 Phr.—Ptdlémez littora Phari. Flüctibüs ambita. Péllzis 
 proxima müris. Claüstrüm pélagi. 
 
 Philoctetes, &. m. Philoctetes, companion of Hercules. Tarda Phi- 
 loctét# sanavit crürá Máchàon. Prop. Syn.—Pceantiadés, 
 
ae 
 
 PHLEGETHON 490 
 
 
 
 
 
 
 
 Poeantíüs. Phr.—Pcantitis héros, Poeantia prolés. Püánté 
 nattis, sátüs. Génüs Poàntíüm. Alcidz cómés. Hérciilis hérés. 
 
 Phlégéthon, ontís. m. Phlegethon, one of the rivers of the Lower 
 World. Et Cháós, et Phlégéthon, lócá nocté siléntia late. V. 
 Phr.—Tartáréüs lactis. Ignéüs amnís. Füréns àrdéntibüs ündis. 
 Atrá vádis incéndia volvens. Nigris volvens incendii ripis. 
 Nocéntés ignéd cingens vádo. 
 
 Phabüs, i. m. Phoebus Apollo. Que Phoebo pátér Smnipoténs, 
 mihi Phübüs ÁApolló Pradtxit. V. Syn.—Apolló, Cynthíüs, 
 Délitis. See Apollo. 
 
 Pheenicés, im. m. Phenicians. Syn—Agénorid&, Sidénii, Tyrii. 
 Phr.—Pheenissa, Sidóniá, Sidónis géns, propagé. 
 
 Phryxüs, i m. Phryxus, son of Athamas. Phr.—Deélapsz portitór 
 Helles. Aeólíüs jüvénis. Aürato velléré divés. 
 
 Pindárüs, i. m. Pindar, the famous Theban poet. Pindárüm quis- 
 quis stüdét zmülàri. H. Phr.—Dircaüs cycnüs.  Pindáiriícx 
 fidicen lyra. Thébana aquila. Rüit prófündo Pindárüs ore. 
 
 Piríthóüs, 1. m. Pirithous, son of Irion. Non Léthzá valét Théseüs 
 abrümpéré car6 Vincüli Pirith6o. H. Phr.—Aüdaci Ixióné 
 nàtüs. Ixidnis proles. 
 
 Plátó & Pláton, onis. m. Plato, the Greek philosopher. Quorsüm 
 pertinüit stiparé Platona Ménandro? H. Phr.—Hómó ságàx, 
 insignis. Ingénio clarüs. 
 
 Pleíádés, Pleiadés & Pliadés, im. f. The Pleiades. Non hzc Pléia- 
 des facitnt, néc aquostis Orion. Prop. ‘Syn. —Vérgiliz, Atlan- 
 tidés. Phr.—Atlantis nate. Atlanté® sdrorés. Plefidüm grex, 
 chórüs, sidéra, signa. Stellàe ratibiis tíméndz. Séptém rádi- 
 antia stellis Sidéra. 
 
 Plütó & Plüton, onis. m. Pluto, the god of the Lower World. Syn. — 
 Dis, Orcüs. Phr.—Tartáréüs, Stygiüs, nígér Jüpitér, tyrànnüs. 
 Réx Orci. Silens dómínüs. Dómínatór Avérni. Noctis arbitér, 
 ümbràrümqué poténs. Ínámüná ténéns régna. Nigri régia cxcá 
 Déi. Dóminümqué regni tristis. Umbrariim déminiis. O sxvis- 
 simé fratrüm. 
 
 Pollüx, ücis. m. Pollux, the brother of Castor. Talis Amycli dó- 
 mitts Pollücís hábenis. V. Syn—Léd&ts, Tyndaridés, Oéba- 
 lidés. Phr.—Cizestibüs prstans, aptiór. Ovo prégnattis éodem. 
 Qui fratrem altérna morté rédémit. 
 
 Pólyphémüs, i. m. Polyphemus, one of the Cyclops. Nam qualis 
 quantüsqué cávo Pólyphémüs ín àntro. V. Phr.—Aétnzüs 
 Cyclops. Pastér Aétnzüs. Lüminé fraüdàtüs Cyclops. Ipsis 
 horréndüs silvis. Visüs 4b hdspité nüllo Impüné. Magni cüm 
 
 
 
491 PYGM/EUS 
 
 
 
 
 
 dis contémptór Olympi. Monstrum horréndum, informe, in- 
 gens cui lümén àdémptüm. 
 
 Pólyxéná, €. f. Polyxena, daughter of Priam and Hecuba. Placét 
 Achilléds mactata Pólyxéná manés. O. Phr.—Priaméia virgó. 
 Paridis sórór. Jassa mori. Plüsquam f&mina virgó. Scissaqué 
 Pólyxéná palla. 
 
 Priamus, i. m. Priam, king of Troy. Forsitan et Priami füérint 
 qu fata réquiras. V. Syn.—Laómédontiádes. Phr.—Dardánüs, 
 Laómédontiüs réx, rectór, heros, sénex. Hc finis Priami 
 fatorüm. Süpérbüm régnàtorem Ásix. 
 
 Priapüs, i m. Priapus, the god of gardens. Cum falcé saligna 
 Helléspontíáci servet tütelà Priapi. V.  Syn.—Lampsácides. 
 Phr.—Déüs Lampsácíüs, Hellespontiácüs.  Hortorüm  déüs, 
 cüstos. Rüris cüstos. Bacchi rüstíci proles. Cüstos vitís ét 
 horti. j 
 
 Progne, es. f. Procne, daughter of King Pandion. Dissimiularé 
 néquit cradélia gatidia Progne. O. Syn.—Daiilias, Daülís, Pan- 
 diónis, Atthys. Phr.—Rhdddpéia conjüx.  Pandióné nata. 
 Téréós üxór, marita. Ulta mani thálámos. Plorát Ítyn vólücris 
 pia, màtér acérba. : 
 
 Prómetheüs, éós, éi & ei. m. Prometheus, son of Iapetus. Caücáséas- 
 qué référt vólücres fürtümqué Prómethei V. Syn.—Iápétió- 
 nidés, Japétides. Phr.—Sátüs lápéto. Génüs audax. Qui fürto 
 géntibiis Intülít igném. Caücásía sib rüpé ligatüs. Cui Aquila 
 rodit üngué jécür. Diriqué Prómethéós artés. Mortalibis 
 intülit ignem. 
 
 Próserpínà, z. f. Proserpina, daughter of Ceres. Fürvz régna 
 Prosérpine. H. Syn.—Pérséphoné, Hécáte, Brimo. Phr.— 
 Nata Céréris. Ditis conjüx. Elysii sponsá tyranni. Nigri Jóvis 
 üxór. Jina infernà. Régina Erébi. Orci Divá triformis. 
 Hécáte coeloque Éréboqué póténs. 
 
 Proteüs, éós, &1 & ei. m. Proteus, the guardian of the seals of Nep- 
 tune. Qualis in üumbroso Proteüs mirabilis antro. M. Phr.— 
 Aéquóréüs, ambigüüs vates. Carpathitis sénex. Néptiini pastor. 
 Carpathiis qui régnat aquis. Vários mutans vültüs. Düm sollí- 
 citis non vült apériré fütürá Spümát áper, flüít ündà, frémit 
 1&6, sibilat anguis. 
 
 Pygmeis, i. & Pygmai, Grim. m. The Pygmies. Pygmiüs parvis 
 cürrit bellatór in armis. J. Phr.—Pisilla gens, própagó. Inérs 
 plébecüli. Gens cübito, pédé non altíór ind. Gens grüibüs 
 inimicá. Pygmzaá propago. 
 
PYRRHUS 492 
 
 
 
 Pyrrhüs, i. m. Pyrrhus, son of Achilles. Pyrrhüs Achillidés, ánímo- 
 sus imaginé patris. O. Syn.—Néoptólémüs, Achillidés, Pelides, 
 Aéacidés. Phr.—Hérés Aéacidés. Scyriüs jüvénls, heros. 
 
 Pythágóras, &. m. Pythagoras, the famous philosopher of Samos. 
 Néc te Pythágórz fallant arcana rénati. H. Phr.—Samiis vir, 
 sénéx, sóphüs. Sami tellürís dlümnüs. Qui cünctis animalibis 
 abstínüít. Véri non sordidis aüctór. 
 
 Q 
 
 Quirites, im. m. Romans. Mínimüm de plebé Quiritém. O. Syn.— 
 Romani, Romülídza. Phr.—Mobiliam türbá Ouíritíüm. Pris- 
 ciqué Quirites. 
 
 R 
 
 Regülüs, i. m. Regulus, Roman consul, killed by the Carthaginians. 
 Patriae inflammàtüs ámoré Regülüs, in médiis servavit sacra 
 fidémqué. V. Phr.—Amans pátrix. Vit, lücis contemptór, 
 prodigüs. 
 
 Rhadamanthts, i. m. Rhadamanthus, king of Lycia and one of the 
 judges of the Lower World. Syn.—Agenórides. Phr.—Néc 
 münéribüs, précibüs nec fléctittir üllis. Castigatque aitiditque 
 dólos. Jüdex s&vissimits Orci. 
 
 Rhénis, i m. The river Rhine. Phr—Imménsi vada cxrülá Rhéni. 
 Cürsü vidléntts ét unda. Flexo sínüosüs gürgité. Rhénümqué 
 minacém. 
 
 Rhodants, i. m. The river Rhone. Phr.—Rhodani ündà, flüéntà. 
 Qua Rhódánüs raptim vélocibiis ündis In maré fert Ararim. 
 Rhódánüs lato flüit agminé praeceps. 
 
 Rhódüs & RhódÓs, i. f. The island of Rhodes. Phr.—1nsülà solis. 
 Littóré clara sto. Fértilís auro. Pélági poténs. 
 
 Roma, z. f. Rome. Roma, táüm nómen terris fatalé régendis. Tib. 
 Phr.—Urbs Romana, Romüli. Altzié maníá Romi. Urbs alta 
 
 Quirini. Terrarüm cápüt, démina, régina, victrix. Orbis triüm- 
 phati cápüt. Inclyta bellis Rérüm pülchérríimá. Roma pótens 
 Ópibüs. Prima ürbes intér, aüréá Roma. 
 
 Romani, órüm. m. Romans. llic res [talas Rómànorümqué tríüm- 
 phos Fécérát. V. Syn.—Romitilid&, Quirites, Aénéade, Aüsó- 
 niída. Phr.—Roómaná, Roómülà gens, própagó, stirps. Pópülüs 
 Romants. Martii tirba. Géns togata. Popülüs late rex bello- 
 qué süperbüs. Trojana própagó. Romands rérüm dóminos 
 gentemqué togatam. 
 
 
 
493 SEPTEMBER 
 
 
 
 Romülüs, i. m. Romulus, founder of Rome. Romülüs Assáráci 
 quém sanguinis [lia matér Edüxit. V. Syn.—Quirinüs, Ilíádes. 
 Phr.—Marté sátüs. Martia proles Rémi fratér. Romaànz 
 ürbis pátér. Romanüs princeps. Rom conditór. Mavortia 
 condet Mcenia. 
 
 be 
 
 Sábzi, Grim. m. The people of Arabia Felix, Sabeans. india mittit 
 ébür, mollés sia tara Sabai. V. Phr.—Türiféri félicia rürá 
 Sábxi. Pinguia rüri Sábaorüm. Solis est türéà virga Sabzis. 
 
 Sagittaritis, ii. m. The constellation, Sagittarius. Syn.—Arciténens, 
 sidüs, àstrüm. Jácülis àrmàtüs ét arcü. Sémivir arcipoténs. 
 AémO6nii arcüs. 
 
 Sálómon (Sdlém6n), onis. m. Solomon, son of David. Phr.— 
 Davidica sóbóles. Davidis inclytá proles. Rex sapiéns.. Aürato 
 spéctabilis ostro. Pacifictis rectór Idümeés. Mentis ópümqué 
 pótens. 
 
 Sappho, tis. f. Sappho, the poetess of Lesbos. Grata lyràm pósüit 
 tibi, Phcébé, poéetria Sappho. O. Phr.—Lésbia vatés. Lésbi, 
 Aéolia püellá. Piériis sórór addita Müsis. Misis Lésbis amica 
 sácris. Aéoliz Lésbis amica lyra. Sapphica Misa. 
 
 Satürnüs, i. m. Saturn, father of the gods. Satirnis regnis ab Jóvé 
 pülsüs érat. O. Phr.—Falcifér, falciténens, falcé pótens Déüs. 
 Satürnüs pátér. Aurei rex arbitér àevi. Progénitor divüm cür- 
 vata falcé minans. Arma Jóvis fügiens. 
 
 Satyri, Grim. m. The satyrs. Syn.—Faüni, Silvani, Panés, corni- 
 pédes. Phr.—Déi ágréstes, silvestres. Silvarüm, rüris déi. 
 Rustica nimina. Sátyrorüm türbà, cóhors. Aürés capripédüm 
 Sátyrorum ácütàs. 
 
 Scyllá, 2. f. Scylla, a sea-monster dwelling near Charybdis. Scylla- 
 qué virginéam cánibüs süccinctá fígüram. Tib. Phr.—Scylléts 
 scópülüs. Scylléia sàxá. Térribilés qu pandit híatüs. Naütis 
 infésta. Virginis Ora géréns. Attractàns lacérans navés. 
 
 Scythe, arim. m. The Scythians. Syn.—Scythés (sing.), Sarmata, 
 Saürómátz, Massagét#, Gétz, Géloni. Phr.—Scythiz béllacis 
 álümni. Errantés Scythiz pópüli. Scythicá gens. Gens Hyper- 
 béréa. Gens Riphza. Riphii pópüli. 
 
 Séptémbér, brís. m. The month of September. Phr.—Ménsis pómi- 
 fér, racémifér. Mensis quo fito dé palmité pomá nítent. Qué 
 présso sptimat vindémia Bacchd. Quo plénis spümàt vindémia 
 labris. Quo Libra diés cüm noctibüs zxquát. 
 
SIBYLLA 494 
 
 
 
 
 
 Sibylla, a. f. One of the Sibyls, a famous set of prophetesses, of which 
 there were ten, the most famous being the Cumaan Sibyl. Hor- 
 rénd&qué prócül sécretá Sibylle, Antrum immané pétit. V. 
 Syn.—Vatés, sácerdos. Phr—Antis, virgo, vatés fémina. 
 Phebi lóngzvá magna sácérdos. Véntiri intérprés. Déi afflata 
 niminé. Hospité pléna déo. Phoebi patiéns. 
 
 Sicilia, x. f. Sicily. Syn.—Sicania, Trinacris, Trinacria. Phr.— 
 Sicanitis, Sícánüs, Trinacris térra, ora, insula, tellus. Erycis 
 finés. Gigantüm, Cyclopüm tellüs, ora. Sícülüm littüs. Arva- 
 qué frügiférz pinguia sicániz. 
 
 Sina, x & Sinai. indecl f. Mount Sinai. Syn.—Horeb. Phr.— 
 Sinzüs mons. Sinzi montís apéx. Sinzi cülminá montis. In 
 quo màrmóréis data lex inscripta tabellis. 
 
 Sión. indecl. f. Mount Sion in Jerusalem. Phr.—Exsilta filia Sion. 
 Templo vénéranda Sion. Sdélymz qui mons süpéreminét ürbi. 
 
 Sirénés, im. f. The Sirens. Jàmque ádéo scópülos Sirénum ad- 
 véctá sübibát. V. Syn.—Achéloídés, Achéloiadés. Phr.—Aché- 
 loiz, Sicüli, Tyrrheni virgines, püella, pestes. Sícüli monstrá 
 maris. Blanda périclà máris. Fraüdes cantü párát improba 
 Siren. Tres vólücres, tres semidéz, tres semípüellz. Hilarém 
 navigantium poenàm. Quas némo quondam désérébat aüditas. 
 
 Sisyphüs, i. m. Sisyphus, son of Aeolus. Att pétis aut ürges 
 rüitürüm, Sisyphé, saxüm. O. Syn.—Aeólídes. Phr.—Aeóli 
 nàtüs infelix. Sàxüm volvéensqué pétensqué. Sénis pérénnis 
 Aéolii labér. Immensüsqué lapis defessüm Sisyphón ürgét. 
 
 Socrátes, is. m. Socrates, the Athenian philosopher. Si Romana 
 fórent hzc Sdcratis ora. M. Phr.—Cécrópiüs sénéx. Sdrbitio 
 tollit quem dirá cícütz. Anyti réüs. Illé sénéx dictüs sapiéns 
 ab Ápolliné. Dülciqué sénéx vicinüs Hymétto. 
 
 Sphinx, ngis & gos. f. The Sphinx. Phr.—Thébàrüm dirá lües. 
 Semiféro nécténs oré dólos. Involvens c&cis abdita vérba 
 módis. Infécta crüoré. Sphinx, vólücris pennis, pédibüs féra, 
 fronté püellà. 
 
 Styx, Stygis. f. The river Styx of the Lower World. Promissi 
 
 : Styx mihi testis érit. O. Phr.—Stygiüs amnis, lactis, vortex. 
 Stygia pálüs. Stygis alta. pálüs. Dis jürandá pálüs. Stygix 
 stagna pálüdis. Stygis irréméabilis ündá. Stygia nümén aqu&. 
 Ignava lüridá aqua. 
 
 Syractise, arüm. f. Syracuse, a city in Sicily. Utqué Syraciisas 
 Aréthüsidás abstülít armis Claüdiüs. O. Phr.—Urbs Syraciisia. 
 Arcés Syractsi#. Ménia Ephyréa. 
 
 
 
 a — t Re: 
 
 
 
e 
 
 495 TIBERIS 
 
 
 
 Tàntàlüs, i. m. Tantalus, condemned in the Lower World to stand 
 in water which retreated at his touch. Tibi, Tantalé, nulla 
 Dépréndüntür aque ; quisque imminét, effügít arbor. O. Phr.— 
 Pélópís paréns, pátér. Phrygiüs sénex. Phrygitis nati laniator 
 átrox. Süpérüm criidélis, barbárüs hospés. Ramos früstrà qui 
 captat ét ündàs. In média garrülüs arét áqua. In médio Tan- 
 tálüs amné sitit. 
 
 Táréntüm, i. n. Tarentum, city in Italy. Syn.—Tárentüs, Taras, 
 Oebálíá. Phr.—Mallet tia mitis Ora Taras. Neptünoqué sacri 
 cüstodé Tarénti. 
 
 Tartaris, i. m. & Tartara, orüm. n. The Lower World, Hell. Syn.— 
 Inférni. Phr.—Licis égénüs. Non hüc üt 6paca viderem, Tàr- 
 tara descendi. Süb inania corpüs Tartara detrüsüm. 
 
 Témpé. indecl. n. (pl.). Tempe, vale in Thessaly. Pastór Arist&is, 
 fugiens Pénéia Tempe. V. Phr—Théssala Témpe. Témpe 
 némórosá. Némüs Aémóniíz. Frigidi Témpé. Témpé Zéphyris 
 agitata. 
 
 Términts, i. m. Terminus, the god of boundaries. Ti quóqué sacro- 
 rim, Términé, finis éras. O. Phr.—Tütór finiam. Arbitér 
 fiindi, lapis. Séparat indicio qui déüs arva süo. 
 
 Théseiis, éós, é1 & ei. m. Theseus, king of Athens. Jamque adérat 
 Thésetis prolés ignará párentis. O. Syn—Aégidés. Phr.— 
 Tr@zénitis herós. Victór Minotairi. Assérta Máráthoné süpér- 
 büs. Pirithói cómés. 
 
 Thétis, idis. f. Thetis, mother of Achilles. Jüpitér zequóréze Thétidis | 
 connübíá fügit. O. Syn.—Nerine. Phr.—Filíá Nerei. Matér 
 Achillis. Aédcidz% matér, génitrix. Prd nàto cxrülá matér 
 Ambitiosá füit. 
 
 Thracés, im. m. The Thracians. Syn.—Sithónii, Thréicii, Edoni, 
 Bistónés, Bistóníi, Ismarii, Odrysii. 
 
 Thraca, Thracia, ;:i & Thrace, es. f. Thrace. Rhódonqué nobilem, 
 horridamqué Thraciam. Tib. Syn.—Sithóniá, Bistóníá, Bis- 
 tonés. Phr.—Tellüs, terrá Bistóníá, Bistónls, Sithóniá. Nivé 
 candida. Furidsa bello. 
 
 Tibéris, is & Tibris, is & idis. m. The river Tiber. Vicinaqué Tibridis 
 arva. V. Syn —Albila. Phr—Tisciis, Tibérinis àmnis. 
 Tibridis inda. Hespéridüm flüvíüs régnatór áquarüm. Tibérina 
 flüentá. Btrüscis manat qu fontibüs ündá. Aspérque immàni 
 corpóré Tibris. Leni flüít àgmíné Tibris. 
 
TIBUR 496 
 
 
 
 
 
 Tibür, tris. n. Tibur or Tivoli, a village near Rome. Rome Tibür 
 ámém véntdsiis, Tibüré Romàm. EH. Phr.—Argeo pósitüm 
 cólonó. Argéi regnüm cóloni. 
 
 Tigris, is & idís. m. The river Tigris. Phr.—Tigridis ündá, àmnis, 
 flüentá. 
 
 Tisiphóne, es. f. Tisiphone, one of the Furies. Tisiphonés àtro si 
 fürit angué cápüt. Prop. Phr.—No6ctis álümná. Ciedis vindex, 
 ültrix. Hydris crinita. Impéxa féros pro crinibüs àngues. 
 Accinctà flágello. 
 
 Tityüs & és, yi. m. Tityus the giant, son of Jupiter. Viscérá praebe- 
 bat Tityüs lanianda, nóvémqué Jügéribüs distractüs érat. O. 
 Phr.—Aétérnas vólücri prabens dápes. Incdntinéntis Tityi. 
 Térrae ómnípárentis álümnüs. Sempér rénascéns. 
 
 Troas, ádis. f. The Troad. Syn.—Daàrdániá, Teticria. Used as an 
 adjective, Trojan. Syn.—1líás, Dardanis, Trdjana. 
 
 Trojà, x. f. Troy. Trdjaqué nünc starés, Priàmique àrx lta, 
 máneres. V. Syn.—llíüm, ilión, llíós, Pérgámüm, Pérgama. 
 Phr.—Alta& mécenia Troja. 'Trojanà ürbs, tellas. Pérgamé& 
 arces. Phabi, Neptüni moeníá. Néptüni fabricata mani. Apdl- 
 linis arcés. Priami dim régna mánébünt. Düm res stétit [lia 
 regno. Danais invisá püellis Trojá jácét. Et campos übi Troja 
 füit. Quis Trojz nésciat ürbém ? 
 
 Trojani, orüm. m. The Trojans. Sin ét Trojanis cüm mülto gloria 
 venit Sànguiné. V. Syn.—Trojügéni, Trdés, Dardanidz, 
 Teücri, Laómédontiáde, Héctoride, Aenéádz, Phrygii, Phry- 
 gés. Phr.—Dardani, Dardanii viri, cóloni, sdcii. Trdjana géns, 
 stirps. Trojànüs pópülüs. Assáráci gens. Génüs alto à sanguiné 
 divüm. 
 
 Türnüs,i m. Turnus, king of the Rutulians, vanquished by Aeneas. 
 Prastanti corpóré Türnüs Vértitür arma ténens. V. Phr.— 
 Daüniüs héros. Rütülüs heros, dix, düctór. Pàctà fürens pro 
 conjügé. 
 
 Typhoeüs, 6é6s, oéi & oei. m. Typhoeus, one of the giants destroyed 
 by Jupiter. Non térrüit ipsé Typhoeüs Ardüüs, arma ténéns. 
 V. Syn —Typhon. Phr.—Séviis ét ingens. Térribilém quón- 
 dam fügiens Typhoná Dione. Jóvém türbànté Typhoeo. 
 
 Tyros & Tyrüs, i. f. Tyre, city in Phenicia. Primá rátém véntis 
 crédéré docta Tyros. Tib. Syn.—Sidón. Phr.—Régnà Tyri. 
 Tyrie àrces. Tyrii pósüeré cólóni. 
 
 
 
497 VULCANUS | 
 
 
 
 U 
 
 i 
 Ulyssés & Ulyxés, is, Gi, ei & 1. m. Ulysses, king of Ithaca. Car- 
 minibüs Circé sdciés mütàvit Ulyssés. Syn.—Ithactis, Laér- 
 tiadés, Aeólides, Sisyphídes. Phr.—Dilichitis, Laértitis héros, 
 düx, réctór, Laértid proles. Laérté satis. Aémülüs Ajacis. 
 Fürtis aptás. Casiis tardé réméantis Ulyssis. Mores hóminum 
 
 inspéxit. : 
 
 V 
 
 Vénétíz, arüm. f. Venice. Phr.—Ürbs Vénéta. Urbs Vénétorüm. 
 Vénéti, Eügánéi lactis. Adriaci régina maris. Médio in pélago 
 “moliminé mülto Exstrüctà. Aemülà Rome. 
 
 Vénáüs, érís. f. Venus, the goddess of beauty. Sic Vénüs; at Vénéris 
 contra sic filiüs orsüs. V. Syn.—Cythéréa, Cythéréia, Cythé- 
 reis, C¥pris, Aphrodite, Éryciná, Dione. Phr.—Déàá Paphia, 
 Idálià. Diva Paphi. Paphia matér. Nata fréto. Orta mari. 
 Cypria virgó. Diva pótens Cypri. Concho vécta. 
 
 Vérgilits, ii. m. Vergil, the Roman epic poet. Véergiliim latdat, 
 péritürae igndscit Eliss®. J. Syn.—Máró. Phr.—Romüléüs 
 poeta, vatés. Latialis Hómeérüs. Altér Homériis. Aénéidds 
 simmiis vatés, cónditór, aüctór. Sdbdlés cértissima  Phübi. 
 Stidiis florens ignobilis oti. Qui Phobum zquàvit hónoré. 
 Décüs Itáliz, lax O clarissima vatiim. 
 
 Vésevüs, 1. m. Mount Vesuvius near Naples.  Syn.—Vésüviüs, 
 Vésvitis, Vesbiüs. Phr.—Vésévi jügüm. Vésviniis apéx, mons. 
 Vésvinüs sipé ériictans In astra favillas. Lócüs Hercüléo 
 nominé clarüs. Vésvitis Aüsóníis fürit Oris, Aétna Sicanis. 
 Prorumpit ad «thera fümüm. Voméns picéa cáligíné nimbos. 
 
 Vesta, à. f. Vesta, goddess of the hearth. Phr.—Quzque ignés 
 Troica sérvat. Ciesáréos intér sacrata pénatés. Vesti vigiles 
 exstinguéré flammas. Foci véstalés. 
 
 Véstalis, is. f. A Vestal, virgin. Car módó Véstalis tzedàs invitór 
 ad ullas? O. Phr.—Véstalis virgó, puélla, sácerdos. Véstie 
 ministri. Vést# sacra. Vésti: vénéranda sacérdés. Qui cástie 
 servàt pénétralia Vestae. Iliace tüteli faville. Aeternüm sér- 
 vans adytis pénétràlibüs ignem. 
 
 Vülcanüs, t. m. Vulcan, the god of fire. Vülcanüs ardéns ürit offí- 
 cinas. H. Syn.—Ignipéténs, Mülcibér. Phr.—Lémnitis déüs. 
 Ignis déüs. Déüs ignipótens. Opiféx trisiilci falminis déüs. 
 Fürít immissis Vülcánüs habénis. 
 

 
 XERXES 498 
 
 
 
 X 
 
 Xérxés, is. m. Xerxes, son of Darius and king of Persia. Xérxis | 
 ét impérío bina cóissé vada. Prop. Phr.—Düx, düctór Persi- | 
 cüs, Medüs. Dario génitüs. 
 
 Z 
 
 Zéphyrüs, i. m. Zephyrus, the west wind (deified). Confligünt 
 Zéphyrüsqué, Nótüsque et léttis Edis Eürüs équis. V. Syn.— 
 Fávoníüs. Phr.—Fávoni, Zéphyri aürá, ánímá, flatüs. Zéphyri 
 placid#, tépentes, lénes atir&, mollis afflatüs, lévé flamén. Vérni 
 clémentíór aürá Fávoni. Véntorüm placidissimts. Flàtü, aürà 
 réfrigérans. Zéphyri nova flaminá. VérnzE spirant aire. A 
 Zéphyris mitíór ara vénit. Molliór aürá vénit. Zéphyro nix 
 victa tépénti. Zéphyris agitata Tempe. Quérülo per rürá 
 süsürro Mürmürát. Nivé qua Zéphyro victá tépénté flüit. » | 
 
 Zodiácüs, i. m. The Zodiac. Syn.—Signifér, Baltéüs. Phr.—Astri- . 
 fér, signifér, stellatüs codi limés, àrcüs, circülüs. Solis itér. 
 Circülüs astrá, signa bisséna géréns. Signa póli diddéna géréns. 
 
 Fen See ae 
 mae eee ena ea: 
 
 re 
 
 ESS qr 
 
 eee 
 
 di 
 
LIST OF TREES, PLANTS, FLOWERS AND 
 SHRUBS MENTIONED IN POETRY. 
 
 Abiés, abiétis & abiétis. f. Spruce, fir or hemlock. Popülüs in 
 flüviis, abiés in montibüs altis. V. Phr.—Süpér zthérà siirgéns. 
 Apta frétis. Ütilis.arbór áquis. Casts visuri márinos. Hinc 
 aüdax abiés. Ad calüm ramos abiés extendit. 
 
 Absinthíüm, fi. n. Wormwood. Cana príus gélído desint absinthia 
 Ponto. O. Phr.—Ponto crescens, natüm. Pérpotét ámarüm 
 Absinthi látícem. Páríünt absinthia campi. 
 
 Acacia, x. f. Acacia. Phr.—Spinis armata, horrens, métüendi. 
 Sawis mista rübis. Cui métüendá latént spinz per brachia. 
 Acanthis, i. m. The acanthus or bears-foot. Mistáqué ridénti cóló- 
 casia fündét ácantho. V. Phr.—Flos acanthinis. Infléxi vimén 
 acanthi. Fléxi vimén áücànthi Baccas semper frondéntis 
 
 ácanthi. 
 
 Ácér, éris. n. A maple tree. At nüper vilé füistis ácér. O. Phr.— 
 Est ácér in silvis. Arbór ácérná. Ácérnà frondis hónos. Acér- 
 qué cóloribüs impar. Ligno bícóloré notatim. Tiliz forma 
 fOliiqué cóloré Non mültum absímílis. Rigidi sed corticis arbór. 
 Horrida rügis. 
 
 Acónitüm & Ácónitón, i. n. Aconite, wolfsbane, monksbane. Lüridà 
 terríbiles miscent ácónitá nóverca. O. Phr.—Letalé vénenüm. 
 Dictas nascéntia sàxis. Scythicis ácónitón ab Oris. 
 
 Adiantüm, i. n. The herb maidenhair. Syn.—Cápilli Vénérís. Phr. 
 —Roris expers. Testatüm Vénéris nigranti criné dólorém. 
 
 AÁdoniüm, fi. n. The anemone. See Anemone. 
 
 Alfüm, ii. n. Garlic, leeks, onion. Alia serpyllümque, hérbàs cón- 
 tundit ólentes. V. Syn.—Bülbüs, cepé. Phr.—Gravitér rédó- 
 lens. Gravém spirans ódorém. Ter mané cápüt güstavéris ali. 
 Pistillo fragrantia mollit Alia. 
 
 Alnüs, i. f. An alder tree. Florididr pratd; longa procéridr alno. 
 O. Phr.—Alnüs amica frétis. Apta mari, ündis. Flüctibüs 
 aptior alnüs. Atqué sólo précéras érigit alnos. 
 
 Aldé, és. f. The herb aloe. Plüs álóés quàm méllis habét. J. 
 
 Amaracis, i. m. & Ámàrácüm, i. n. Sweet-marjoram.. Sic übi 6d6- 
 ratas prattexit ámárácüs imbras. Syn.—Sàampsüchüm, samp- 
 süchüs. Phr.—Mollís ámarácüs. Géníalis ámàarácüs. 
 
AMARANTHUS 500 
 
 
 
 AÁmárànthüs, i. m. Everlasting, a flower that never fades. Ut cüm 
 contexünt amaranthis alba püellà Serta. Tib. Phr.—Marcescéré 
 néscitis. Nümquam miarcéscéns. Nésciéns mortis. Cui flos 
 pérpétüüs. Nümquam amittit floris hónórem. Süstinét üreéntes 
 zstüs nec frigóré lastis Brümali morittr. 
 
 Amygdala, a. f. An almond tree. Phr.—Phyllídis arbór frondosáà, 
 pátülà. Phyllida quin étíam grandi mitescéré früctü Instítüens, 
 dürz dat sta mémbra cüti. Amygdalintim óléüm. 
 
 Anémoné, és & Ánémoná, x. f. The anemone. Syn.—Adoniim. 
 Phr.—Namque ét amat Zéphyros ánémone. Flos brévis isi. 
 Véris hónórés. Nimia lévitaté cadticts. Hiémis vüultüm hor- 
 réntém sud solabitür ostro. Crispo récréat müricé campos. 
 Hortorüm décüs. Formosi gloria rüris. Témpóré digna ilio. 
 Non üllüs florüm nüméro tibi cértét ab omni. 
 
 Anéthüm, i. n. The herb anise. Et florém jüngit béne ólentís Anéthi. 
 V. Phr.—Anethi flos, gramén. 
 
 Arbütüs, i. f. Wild strawberry or cherry-tree. Dülcé satis humor 
 dépülsis arbütüs hedis. V. Phr—Pomoque Onérata rübent. 
 Tégit arbütüs umbra. 
 
 Aründó, inís. f. Reed or cane. Hic viridés ténéra pratexit áründiné 
 ripas. V. Syn.—Avéna, calamtis, canna. Phr.—Parve longa 
 sub artindiné cannie. Gracilis vibratür áründó. Flüvíalis àründó. 
 
 Aürantiá, orüm. n. Oranges. Phr—Est étiam pómüm cui primum | 
 Aüràntíá nomén Urbs antiqui dédit. Aüréi mala, poma. Mala 
 Hespéridüm. Magis übéré rorida sücco. 
 
 Avéna, x. f. Oats, oaten straw. 1lllós éxspéctata ségés vanis elüsit 
 avénis. V. Syn.—Cülmüs. Phr.—Et lévis obsesso stabat avéna 
 sólo. Stérilés dómínàntür ávenz. 
 
 Baccar, aris. n. Lady's glove, or perhaps digitalis. Errantés hédéras 
 passim cüm baccaré tellas. V. Syn.—Baccaris (f.). Phr.— 
 Baccaré frontém cingite. 
 
 Balsamtm, i. n. The balsam tree. Quis tibi ódorato référam 
 sudantia lignd Bálsámá? V. Syn.—Ópóbàalsámüm. Phr.—Bal- 
 sáméüs ódór. Syríüm münüs. Eotis liquér. Lztos spirat 
 Odorés. Balsama mé cápíünt; hac stint ünguentá virorüm. 
 Tàardáqué südànti prorépünt balsama sücco. Balsamtim médica 
 arbór. 
 
 Bellís, idis. f. The marguerite. Syn.—Beéllüs (m.). Phr.—Tüo 
 florebünt béllidés horto. Gloria campi. Flos formédsa. 
 
 Bülbüs, i. m. Onion. Daüníüs an Libycis bülbüs tibi missüs Ab Gris. 
 O. Syn.—Alitim, cxpé. Phr.—Génitalíà sémina bülbi. 
 
 
 
 
 
 
 
501 CICHOREUM 
 
 
 
 BUM 
 
 Büxüs, i. f. & Büxüm, 1. n. The box-tree. Et densüm foliis buxum, 
 frigilésqué myrice. O. Phr.—Flüctüát hic dénsd crispata 
 cácüminé büxüs. Tornd rasilé büxüm.  Pérpétüoqué virens 
 büxüs. Né lübricà büxüs Anticipet sedem. Flavaqué pérpetuo 
 büxüs hónoré virét. Dat thálámos éádém molliqué sédilia 
 frondé. Ténérds longo flécténs cürvàminé ramos. Exhibét 
 zstivis impérvia solibüs antra. 
 
 Calamis, i. m. Reed or cane. Corporé pro Nymphae calamos ténü- 
 issé pálüstrés. O.  Syn.—Áründó, canna. Phr.—Calamus 
 üáromáticüs. Ti cálámos inflaré léves. Cálámos nón pàssüs 
 inértés. 
 
 Caltha, à. f. The marigold. Mollia latédla pingit vaccinia caltha. 
 V. Phr.—Pallénti flavéntés lümíné calthe. 
 
 Canna, x. f. Reed, or cane. Ara vétüs stabat trémülüs circümdátá 
 cannis. O. Syn.—Aründó, cálámüs, jüncüs. Phr—Prtéxéns 
 virides ripas. Pigram vélébat canna pálüdem. Longa parva 
 stb áründiné cannz;. Dómüs jünco cannaque intéxta palistri. 
 
 Carpínüs, i. f. A kind of plane-tree, maple or yoke-tree. Phr.— 
 Amica carpinüs ümbrà. ré pér Omnés Obséquidsa módos. 
 Molles tendens ramos. Prabebit virídem diverso e marginé 
 scenam. 
 
 Castanéa, zx. f. Chestnut-tree. Phr.—Stànt et jiinipéri et castánéz 
 hirsütz. Avibis frondósá prebéns hospiti: Früctibüs itilis. 
 Exténdéns laté süá brachii. Ramis diffüsi. Tolléns se vérticé 
 ad atiras. 
 
 Cédrüs, i. f. The Cedar tree. Urit Sddratam nóctürna in lüminé 
 cedrüm. V. Phr.—Aeéternüm viréns. Long sénécte. Non 
 métüens cariém. Carie impénétrabilis arbos. Ardiia cédrits 
 
 habét. Cédrüs odorata. 
 
 Cérásüs, i. f. The cherry-tree. Hic dilcés cérásós, hic aütümnalià 
 poma. Prop. Phr.—Früctiférá arbór. Dilcis arbér. 
 
 Chéréphyliim, i. n. The herb chervil. Jam brévé ch&réphylum ét 
 torpenti grata pálato Intübá. Syn.—Charéphyllon, chzróphyl- 
 lum, czeréfólíüm. 
 
 Chrysanthémüm, i. n. Chrysanthemum or crowfoot. Syn.—Chry- 
 santhémon. Phr.—Agnato florens chrysànthémón aüro. 
 
 Cicér, Eris. n. Chick peas. Néque illé Sépésiti cícéris, néc longae 
 invidit avene. H. Phr.—Tellürís édàx. .Cicér ariétinüm. 
 Cicéris módii trés. 
 
 Cichóreüm, i. n. Chicory or succory. Mé pàscünt ólivie, Me cíchóreá 
 lévesqué malve. H. Syn.—Intübüs, intybüm. Phr.—Làctücz- 
 qué grávés somnis cíchóreáqué renüm Pürgatrix. 
 
CICUTA 502 
 
 
 
 Cicütá, x. f. Hemlock. Sed mala tollét ánüm vitiàto mellé cictta. 
 H. See Venenum. Phr.—Mista ácónitá cícütis. Pinguéscéré 
 ‘sepé cicütà barbigéras pécüdes. 
 
 Cinnamon, i. n. The Cinnamon tree. Syn.—Cinnámüm, cinnamo- 
 mim. Phr.—Adólebünt cinnámá flàmmz. O. Maültümqué 
 mádenti Infüdéré cómz cinnámón. Pànchzáqué sürgünt Cin- 
 nama. Raàrá süó miscentür cinnama nàrdo. See Odor. 
 
 Citrüs, i. f. A citron-tree. Sed citri contentà cómis vivébat ét imbra. 
 L. Phr.—Séctos Atlàntídé silva Impdstiére orbes. Maüraque 
 Atlantica silvae Progénies. Ramisque éxsiltat Ádoniás arbos. 
 Citréa robórá. Atlantica münérá. Citros nécát hümidá tellüs. 
 Intér ódoratas, félicíá gérmina, citros. Illesüm rétinét citriis 
 aüréá frondis hónorém. Libyssa citrüs. 
 
 Cornüs, i. f. The cornel-tree. Phr.—Térés arbór. Bona bello. tala 
 cOrnüs. Armatá ferro coórnüs. 
 
 Córylüs, i. f. The hazel-tree. Phyllis amat córylos; illas dim Phyllis 
 amabat. V. Phr.—Néc myrtüs vincet córylos, nec laüréá Pheebi. 
 Plantis édürz córyli nàscüntür. 
 
 Crócüs, i. m. The saffron. 1llé crócüm similat, crócéo velatüs 
 ámictü. O. Phr.—Crócéi flores. Spica Cilissá, Cilicüm méssis, 
 flores. Vobis pictá cróco. Spirantésqué crócos, ét in ürnà 
 perpétüüm ver. Corycizqué cómz. 
 
 Ciprésstis, i & tis. f. A cypress-tree. Are Carüléis m&stis vittis 
 atraqué cüprésso. V. Syn.—Cypárissüs. Phr.—Lüctüs téstata. 
 Brüma illasá. Tümülos téctürá. Tondéri dócilis. Per se patiéns 
 in quaslibét iré fígüras. In cclüm cóno porréctá. Dénsa cü- 
 préssü. Férali cinctá cüpréssü. Invidlata cüpréssüs. Commóda 
 rüri. Téndit inzqualés ràmós cristamqué cOmantém. Véntis 
 agitata cüpressüs. 
 
 Daphne, es. f. A laurel-tree. Hic némórosàá virént Daphné lócá. 
 See Laurus. 
 
 Brvüm, i.n. A kind of pulse like the vetch. Phr.—Me silva cávüs- 
 qué Tütüs ab insidiis, ténüi solabitür ervo. Néc érvi Ópérosá 
 cüra est. 
 
 Fagüs, i. f. A beech-tree. Sab tégminé fagi. V. Phr—Tantum 
 inter densas, imbrosa cactmina, fagos. V. Rügoso corticé 
 fagüs. Aspéra ràmos àlté spargens. Laté ramés ànnosáqué 
 brachia pandens. Rüdibüs fagis texüntür ét Ornis. 
 
 Fraga, orum. n. Strawberries. Silvestri nata süb ümbra Mollia 
 fraga léges. O. Phr.—Et hümi nascéntia fraga. Parvis vülsá 
 dimétis. Facilés cibi. Pünicá fràgorüm pürpüra sérpit hümi. 
 
503 t LAURUS 
 
 
 
 
 
 Fraxinüs, i. f. An ash-tree. Fraxints in silvis pilchérrima. V. 
 Syn.—Ornüs. Phr.—Fraxintis ütilis hastis. Fraxínüs ámiüciór 
 ündis. Fraxínüs bello. Frangi pátiens sed néscia flecti. Sonat 
 alta bipénni Fraxints. 
 
 Füngüs, i. m. Mushroom. Vilibis ancipités füngi ponéntur amicis. 
 J. Syn.—Bolétüs. Phr.—Praténsibtis optima füngis Natüra 
 est. Corpora plüvialibüs edítá füngis. Irritaménta gil. 
 Füngórüm Órigó ex pituita arbórüm. 
 
 Génistá, &. f. Broom-plant. Mollé silér, lentzequé génistz. V. Syn.— 
 Spartim. Phr.—Génistá hümilis. Génista spinosá, silvestris. 
 
 Hédéra, &. f. Ivy. Utqué sólent hédérz longos intexéré trüncos. 
 O. Phr.—Frondentes bàccis hédérze.  Córymbis virescens. 
 Frondé séquaci robórá lígàns, amplectens. Gratissima Baccho. 
 Insignia Bacchi. Bacchia serti. Doctárüm pramíá frontiüm. 
 Nobilis córóná vàtüm. Lascivis hédéris ambitidsior. Hédéra 
 formosiór alba. Hédéra crines réligatá fülges. Hédéra tempora 
 vinctá féras. Hédéra procera astringitir ilex. Procedit Iacchüs 
 Crinali florens hédéra. Vültüs hédérarüm frondibüs abdit. 
 
 Hyácinthüs & Hyácinthós, i. m. The hyacinth. Suavé rübens hyá- 
 cinthüs. V. Phr.—Te quóqué flebilibis mcréns Hyácinthé 
 figüris. Flos Ámyclaüs, Oébalitis, Spartans, Tanáríüs, Thé- 
 rapnets. Natis Amyclis. Milta férrüginé lücens. Nomina 
 régiim Inscriptiis fólíis. Et ai, ai Flos habét inscriptüm. 
 
 Hyssopüs, i m. The herb hyssop. Phr.—In vino príüs hyssopüm, 
 validam quóqué rütàm. Médicos hyssopüs in isis. 
 
 llex, icis. f. A kind of oak-tree. Cortícibüsqué cávis viítioszque 
 ilicis alvo. V. Syn.—Queércüs. Phr.—llignüm, ilícéüm robór. 
 llex pléná fávis. Cürvatáqué glàndibüs ilex. Diris üt ilex 
 tonsa bipénnibts. Süb argüta consedérát ilicé Daphne. 
 
 Iris, idis. f. The iris. lllyricà que vénit Iris hümo. O. Phr.— 
 Qué dicitür Iris 4b àrcü. Flores váríatá cóloribüs àrcüs. 
 
 Jancis, i. m. A bulrush. Limédsdqué pálüs obdücát pàscüáá jünco. 
 V. Syn.—Áründó, scirpüs. Phr.—]ünci vimén. Néc ácütà 
 cüspidé jünci. 
 
 Jünipérüs, i. f. The juniper-tree. Jüniípéri gravis ümbrá, nócent et 
 frügibüs ümbra. V. 
 
 Lactiica, x. f. Lettuce. Claüdéré quis c&nas lactücá sólebát ávorüm. 
 M. Syn.—Làctücülá. Phr—Grata nobiliüm réquiés ciborüm. 
 Làctücá cóchléàs imitata. Lactiica pléxis frondibüs. Làctücá 
 déntatas crispata cOmas. Sálütari làctücá sáporé.. 
 
 Laürüs,i & üs. f. The laurel or bay-tree. Ité tríümphàles circüm 
 méà tempórá laüri. O. Syn.—Laüréà. Phr.—Laüri frondes. 
 
~ 
 
 LENS : 504 
 
 
 
 Arbor Phabi, Phcebéa, Parnassia, Parnassis. Phübi décüs. 
 Lauri pérpétüüm décüs. Phüobo sacra, dicata. Sacra cómàns. 
 Amans carmina. Laird dévinctiis 4grésti. Casta rédimitüs 
 tempórá laird. Deponé sib laürü méa. Viret semper laürüs 
 nec frondé cádüca Càrpitür. Ornari laüro sécünda. 
 
 Lens, lentís. f. Lentils. Néc Pélisiac® cüram aspérnabéré lentis. 
 V. Syn.—Lenticülà. Phr.—Pélisia, Pélüsiácá münéràá. Lens 
 amat sólüm ténüé. 
 
 Leücóión & Leücóiüm, i. n. The white violet. Phr—Candida 
 leücóía, et flaventià limina calthz.  Fólio variata rübenti 
 Leticdia. 
 
 Ligüstrüm, i. n. Privet. Alba lígüstrá cádünt, vaccinia nigra légün- 
 tur. V. Phr.—Candidior fólio nivéi, Galatéa, ligiistri. Candidior 
 puella nivé, lilio, ligistri. 
 
 Lilíüm, íi. n. The lily. Szpé tulit blandis argéntéa lilia nymphis. 
 Prop. Phr.—Lilia lütéólis intérlicéntia sertis. Micant püris 
 lilia mixta rósis. Roscida lilia campis. Virídi se lilia caüdice 
 tollant. Brévé liliam. Candida lilia. Lilia hiantia. Lilíüm rosie 
 nobilitaté proximim est. 
 
 Linüm, i. n. Flax. Urit énim campiim lini ségés, ürit 4véna. V. 
 Phr.—Qui lina madéntia dücünt. 
 
 Lóltüm, fi. n. Cockle. Infélix lolium, et stérilés dóminantür avénz. 
 V. Syn.—Zizánii. Phr.—Arvis, ségéti inimiciim. Céréris lües, 
 pestis. Cáréant agri lóliis. Agrícólis inimicim. 
 
 Lüpinüs, i m. A kind of pulse, called lupins, Aüt ténüis fcetüs 
 viciz, tristisqué lüpini. V. Syn.—Lüpinüm.  Phr.—Tristís 
 lupini fragilés calami. 
 
 Malus, i. f. An apple-tree Et stérilés platani malos gésséré valéntés. 
 V. Phr.—Nitét in àrvo. Poma micant. Früctibüs ütilis. Malis 
 biféra. Cüjüs rédoléntia mala. Früctüque et floré siipérba. 
 . Implébit térétes Arbor spe divité ràmos. à 
 
 Malvi, z. f. The herb mallows. Ütéré làctücis et mollibüs ütéré 
 malvis. M. Phr.—Salabris grávi corpori. 
 
 Marisca, &. f. A large inferior kind of fig. Phr.—Vilesqué mariscz. 
 Fatt márisci. Fici marisc®. Pingués márisca. 
 
 Marrübíüm, ii. n. Hore-hound. Phr.—Maáàrrübíüm nigrüm. Profüit 
 et plàntis laticés infündére ámaros Marrübii. 
 
 Mélisphyllüm, i. n. The balm-gentle, apiastrum. Trita mélisphylla 
 et cérinthae ignóbílé gràmén. V. Syn.—Mélissá, mélissophyllón. 
 Phr.—Hiumili de c¥spité, rüfo Floré micans. Ténüémqué mélis- 
 sam. 
 
 
 
 
 
505 PAPAVER 
 
 
 
 Ménta (Menthá), a. f. Mint. Hc tibi que tortà venerünt con- 
 dita ménta. M. Phr.—Suàvém qu spirát ódorem. Mentà 
 ructatrix, sérpéns. Rüta ét ménta, récte ütrümqué. 
 
 Miliüm, ii. n. Millet. Milio vénit annüà cürà. V. Phr.—Liba de 
 milío. 
 
 Moris, i. f. A mulberry-tree. Ardáá morüs éràt gélído cOntérmina - 
 fonti. O. Phr.—Arbos Sérica, Thisbzà. Arbórüm sápientis- 
 sima morüs. Nivéis übérrimá pomis. 
 
 Myrica, &. f. The tamarisk. Non omnes arbista jüvànt, hümilesqué 
 myrice. V. Phr.—Et rara frondé myrica. 
 
 Myrrha (Marra), e. f. Myrrh-tree. Nondüm pértülérat lacrimatis 
 corticé myrrhas. O. Phr.—Stillataqué cortícé Myrrha Nomén 
 hérilé ténét. Myrrhz lacrime, güttz, arbór, cortex. Myrrhéá 
 gutta. Ódorato stillata, stillans cortícé myrrha. Pingui de cor- 
 tícé mànàns, cadéns. Dona férünt Püéro myrrhéque et türis 
 ét atiri. 
 
 Nàrcissüs, i. m. The daffodil. Pro molli vidla, pro pürpüréo nàr- 
 cisso. V. Phr.—Suavé rübens. Sérá comans. Dé corpore 
 florém. Süblimi attollit jünco, fólíoqué cómanti. 
 
 Nardüs, 1. f. & Nàrdüm, i. n. Nard. Nardi lénis aristas, Quassáqué 
 cüm fülva sübstravit cinnámá myrrha. O. Phr.—Sértas nàrdo 
 florénté córonas. Nardi gérmén. Nàrdüs Gallicts. 
 
 Nastirtiim, ii. n. A kind of cress. Phr.—Czcis nastürtíá dirá 
 cólübris. 
 
 Oléa, z. f. Olive-tree. Séd trüncis 6lé& mélits propaginé vites 
 Réspondént. V. Syn.—Ólivi. Phr—Palladis arbor, rami. 
 Arbór Palladia. Olé&, ólivie rami. Radix dléagina. Pacis arbor. | 
 Frons Minérve. Tardé crescens. Aétérntim viréns. Aétérnds 
 gérens frondis hónores. Ràmümqué ténens pópülaris Olive. 
 Fronti preponére dlivam. 
 
 Oléastér, tri. m. The wild olive. Indicio est tráctü sirgéns dléastér 
 &odem. V. Phr.—Süpérat foliis oléastér amaris. Silvéstris 
 ólivi Sürcülüs. 
 
 Ornüs, i. f. Wild ash. Nàscüntür stérilés saxdsis montibüs orni. 
 V. Syn.—Fraxints. Phr.—Ingéntés advóolvünt montibüs ornos. 
 Ornüsque incantit albo Floré pyri. Antiqua in moóntibüs ornüs. 
 
 Pápavér, éris. n. Poppy. Crébra sóporiférüm graná papavér habét. 
 O. Phr.—Cápüt gravans. Somnüm indücens. Gratüm Céréri 
 plénümqué sóporé. Léthao roré médicatüm. Làssové papavéra 
 collo Démiséré cápüt. Léth#6 perfüsá pápavérá somno. Caüsz- 
 qué papavéra somni. Crispatos imitata papavéra cirros. Lilia 
 
~ 
 
 PAPYRUS 506 
 
 
 
 pürpüréis mixta pápavéríbüs. Céréalé papaver. Médicos adhi- 
 bentür in üsüs. 
 
 Pápyrüs, i. f. & Pápyrüm, i. n. Papyrus. Perdité Niliácas, Mise, 
 méa damná, pápyros. M. Syn.—Biblüs. Phr.—Créscit mültá 
 papyro Pagina. 
 
 Pérsicis, i. f. Peach-tree. Phr.—Pérsicim malim, pomüm. Missüm 
 a Persídé malüm. Quod Pérsis génüit. Quod pürpürá tinxit. 
 Pürpüréo süffüsüm cóloré. Una süper früctüs longe laüudatiór 
 omnes. 
 
 Picéá, x. f. The pitch-pine. Syn.—Pinüs, picéastér. Phr.—Vallís 
 érat pícéis ét acuta dénsa cüpressü. Lücüs nigranti picéa 
 Obscürüs. Pinüs silvestris. 
 
 Pints, 1 & ts. f. A pine-tree. Et süccinctà cómas hirsütáqué vérticé 
 pinüs. O. Syn.—Picéa, picéastér. Phr.—Evertünt actas ad 
 sidérá pinüs. Pontici pints. Südanti cortícé. Ódoro vilnéré 
 pinüs. Arcádio pinüs amata dé6. Grata déüm matri. Silva 
 filíá nobilis. Comans silvarüm gloria. Littüs ámans. Littóríbüs 
 gaüdens. Perpétüoqué virens et semper florida pints. Se 1até 
 partes profündit in omnes. Téres trünco passisque amplissima 
 ramis. Frondis hónorem sérvat. Silvam dómínàtür. Véntds 
 amat et montes. 
 
 Piírüs, i. f. A pear-tree. Inséré nünc, Méliboé, píros. V. Phr.— 
 Quem pírüs invito stipité mala tülit. Insitiva decerpens pira. 
 Syríisqué piris pléna. 
 
 Plátánüs, 1. f. A plane-tree. Jamqué ministrantém platanim potàn- 
 tibiis imbram. V. Phr.—Hic vérnó plataniis fólio virét. Nobi- 
 líor pómis, plátáno conspectiór alta. Stérilés platani. Explicat 
 hic frondes plátánüs génialis ópàcas. Plátinüs pátülis diffüsá 
 ramis. Sub plitáno ümbriféra. Plátinüs czlébs. 
 
 Popülüs, i. f. A poplar-tree. Popülüs in flüvíis, ábíés in montibüs 
 altis. V. Phr.—Arbór Hercüléi. Alcidi gratissímá. Fliviis 
 ámicá. Fliminibis gaüdens. Unda nütrità. Hercüléz arbos 
 umbrosa córonz. Alba cómàs.  Prztexens viridés indas. 
 Phaétontis sórór. Clyménéüm gérmén. Hic candida popülüs 
 antro Imminét. Popülüs flüviíali consitá ripa. 
 
 Prints, i. f. A plum-tree. Et prünis lápídosá rübéscéré corná. V. 
 Phr.—Früctíbüs itilis. Prints silvestris. Dilcésqué féréntés 
 früctüs. : 
 
 Pyrüs, i. f. A pear-tree. Néc sürcülüs idem Crüstümíis, Syriisqué 
 pyris, gravibiisqué vólemis. V. See Pirus. 
 
 Quérciis, iis. f. An oak-tree. Concüssaqué fámem in silvis solabéré 
 quércü:-V. Syn.—Aéscülüs, ilex, roóbür. Phr.—Arbos Dodonis. 
 
507 SCILLA 
 
 
 
 
 
 
 
 Jóvi ámicá. Düris Snista glandibis ilex. Süibüs gratissima. 
 Làte brachii tendens. Süblimi vértícé nütans. Infixis alté 
 radicibiis haerens. Attollens intonsa cácüminá colo. Frondibüs 
 &scülüs altis. Antiquo robóré quercüs. Longa cáriosá sénécta. 
 Innàtiqué rüpibüs altis Robórá. Sónát ictá sécüribüs ilex. In 
 quércü melli répérta cava. Nüdáqué ramosa téndébant brachia 
 quércüs. Téndébat ad atthérá ramos. Ingentem nam late àm- 
 plectítüir ümbram. Némüs facit ina. Consürgünt géminz quér- 
 cüs. Quércüs glandiféra. Magna Jóvis quercüs. Queércüs ét 
 ilex Malta frügé pécüs jivat. Düríór annosà quércü. 
 
 Ráphánüs, i.m. A radish. Pércürrent ráphániqué mügílesqué. Cat. 
 Syn.—Rapa, rapüm, radix. 
 
 Rhódódaphne, és. f. The oleander, rose-bay. Syn.—Rhódódendrón, 
 rhódódéndrós, nériim, nérién. Phr.—Laürüs ítem Phoebi sür- 
 gens décüs, hic rhódódàphne. V. 
 
 Rhódódendron, i. n. The Oleander. See Rhododaphne. 
 
 Rosa, x. f. The rose. Qualé rose fülgent intér sta lilíá mixta. 
 O. Phr.—Flos 1dálíüs, Vénéris, Vénéri sácér, gratissimüs. 
 Véris hónór. Florüm régina. Hamatis vallata spinis. Sàn- 
 guinéo fülgoré micans. Gloríá riris. Nativis fülgét ámictá 
 cómis. Nimíüm brévés flores amcenz ferré jübe ros. Spina- 
 rim tütz sub státioné come. Hortorüm régina. 
 
 Rübüs, i. m. A bramble, blackberry bush. At rübüs ét sentes tantüm- 
 modo lxdéré nàta. O. Syn.—Sentis, véprés, spina. Phr.— 
 Horrentésqué rübos ét amantés àrdüá dümos. Hirsütis brachii 
 sécta rübis. Seü virides rübüm dimovéré lácertz. Horrentes 
 rubi. 
 
 Rita, à. f. The herb rue. Indé cómaàs ápii gráciles rütàmqué virén- 
 tem. V. Phr.—Actiéntés lamina rite. Ait si quid ólentiüs 
 illis. Quzqué mantis indddrat rita légéntés. Mémbris agit 
 atrium rita vénenüm. 
 
 Salix, icis. f. A willow-tree. Mécum inter sálices lénta süb vité 
 jácerét. V. Syn.—Sálictüm. Phr.—SiAlicis, sálicti florés, frón- 
 des. Sáligna frondes, imbrz. Irrigüi fontis Amica sálix. Fli- 
 mina, litt6ra amans. Gaüdent flüminibüs salicés. Viminibüs 
 salicés féciindz, frondibüs ülmi. 
 
 Salvia, a. f. The herb sage. Phr.—Crassis salvia ramis. Cui salvia 
 crescit in horto? 
 
 Scilla, #2. f. A sea-onion. Scillamque hellébórosqué gravés nigrüm- 
 qué bítümén. V. Phr.—Scillá maritima. Scillaqué léntiscó 
 similis. Tria tempórà monstrát arandi. 
 
SCIRPUS 508 
 
 
 
 Scirpiis (Sirpüs), i. m. A reed, bulrush. Syn.—]üncüs. Phr.— 
 Nodüm in scirpó quaréré. ABE scirpos algasqué lévés dedücéré 
 mos est. 
 
 Sédüm, i. n. House-leek. Syn.—Digitellum. Phr.—Mültoqué sédi 
 contingéré sücco. 
 
 Sinapi. n. indecl. & Sinapis, is. f. Mustard-seed. Phr.—Séqué 
 
 lacéssénti fletüm factiira síinàpis. Sémén dléns. Minimd séminé 
 natis. 
 
 Sisymbriam, ii. n. Spearmint. Cümqué sia dómínz data grata 
 sisymbria myrto. O. Phr.—Pér irrigüas cuereata sisymbria 
 valles Crescünt. Cam myrto nata. 
 
 Smilax, ácís. f. Smilax. Phr.—Aspérá smilax. (Also) The yew- 
 tree. See Taxus. 
 
 Tàxüs, i. f. The yew-tree. Est via déclivis, fünestà nibila tàxo. 
 O. Phr.—Si fiigiant éxamíná taxds. Siiccd métüendá. Aman- 
 tes frigórá taxi. Tàxüs In irrígüis crescet formosiór hortis. 
 Aethéríos imitatir fléxilis arcüs Vel solis rádíos. Alt pyrá- 
 midis ritü. 
 
 Thymüm, i. n. Thyme. Rédólentqué thymo fragrantia mellà. V. 
 Phr.—Apibis gratim. Suavi floré. Ódoré fragrans, halans. 
 Dümqué thymo pascentür ápes. 
 
 Tilia, 2. f. The linden-tree. Nec tiliz laeves, et torno rasilé büxüm. 
 V. Phr.—Tilia levis czeditür. Stómáchüm tiliz solantür ónüs- 
 tum, Marcentemqué cibis. 
 
 Tints, i. f. A kind of bay-tree. Et bicolor myrtits, et baccis certla 
 tints. O. See Laurus. 
 
 Ulmis, i. f. The elm-tree. Pàmpinéz vites ét Amictz vitibüs ülmi. 
 O. Phr.—Vitibts àrbór ámicá. Néc inhdspita vitíbüs ülmüs. 
 Ràmos ànnosáqué brachia: pandéns. Spéciosá nítentibüs üvis. 
 Fécündia frondibüs ülmi. Vités ülmis adjüngéré, Conjüncta 
 ülmo márito. Ülmi vídüz. 
 
 Vacciniim, ii. n. The blueberry. Alba ligüstrá cádünt, vaccinia 
 nigra légüntür. V. 
 
 Vératrim, i. n. Hellebore. Prxtéréa nobis vératrum Bap acré véne- 
 nim. L. Syn.—Hellébórüs. Phr.—ilíás Acci Ebria vératro. 
 Vérbená, x. f. The herb vervain. Vérbénàs ádóle pingues ét màs- 
 cülà. türàá. V. Syn—Vérbénaca. Phr. —Vérbéna témpora 
 
 vincti. Ex ara süme hinc vérbenas tibi. 
 
 Vicia, &. f. Vetch, tare. Phr.—Et ténües vícize foetüs. Floré sémel 
 l&s6, péréünt viciequé fábaqué. 
 
 
 
509 VIOLA 
 
 
 
 Vidla, à. f. The violet. Palléntés vidlas et summá papavéra càrpens. 
 V. Phr.—Florens veré nóvo. Que pallét hümi.. Quz frondens 
 pürpürát aüro. Obscüra inficiéns férriginé vültüm. Primülá 
 prátorüm sóbóles ét praviá veris. Non longüm célabit ddérés. 
 Hümili dé c&spité sürgit. Térrz prétidsim mints ágrestis. 
 Pürpüréüm pingünt vidlaria campüm. 
 
 Vitis, is. f. Vine, grape-vine. Vitis üt arbóríbüs décóri est, üt vitibüs 
 tive. V. Syn.—Vinéa, üvà, palmés, pampínüs, Bacchüs. Phr.— 
 Adültà vitíüm propagó. Compléxa ténacitér ülmüm.  Fértilís 
 üvis. Rácemis gravida, tümens, pictá, distinctá. Ténéro dans 
 palmité früctüm. Grávidos früctüs, foétüs, leta münérá prz- 
 bens. Gratissima vitis laccho. Amicta vitibüs ülmi. Pampínéis 
 Onératum vitibüs ülmüm.  Ténéris jüngüntür vitibüs ülmi. 
 Pampinéis ónératüm vitibüs ülmüm. Ténéris jüngüntür vitíbüs 
 ülmi. Appósitis vincitür vitibüs ülmüs. L&tis intexéré vitíbüs 
 ülmos. Ulmis, palis adjüngéré vites. Parvas ülmis attolléré 
 vites. Palmés vídüàs desidérát ülmos. Plénaqué pürpüréo süb- 
 rübét iva méro. Ülmüs 4mat vitim, vitis non désérit ülmüm. 
 
 Zizania, orüm. n. Cockle. Syn.—Lólíüm, zgilops, #ra. Phr.—Spinis 
 fültá sübit ségés horridá zizániorüm. 
 
LIST OF BIRDS MENTIONED IN CLASSICAL 
 PORTER Y: 
 
 Acanthis & Acdalanthis, idis. f. Goldfinch or linnet. Litóráque 
 Alcyónem résónant, ácálanthidá dümi. V. Syn.—Cardiélis. 
 Phr.—Vincit ácanthis canti. Argütàt réliquas intér acanthis 
 avés. Fringillá cardüelis. 
 
 Accipitér, tris. m. Hawk. Et nünc àccipiter, nülli satis &quüs, in 
 omnés Savit áves. O. Syn.—Astür. Phr.—Accipitrüm mores. 
 Pradatrix, pradator ales. Acér pénnis ét cürvis ünguibüs alés. 
 Infestüs cólümbis. Chàaónízx türbz inímicá vólücris. Rostro 
 inmanis óbünco. Acér séquiítür pér inané cólümbàm. Vólücris 
 rapto que vivit ét omnes Térrét ayés. Désiipér Accipitrés 
 exsültàveré rápinis. Délapsiis colo celsa de sedé cólümbam 
 Süstülit. Ut solét accipiter trépídas ürgeré cólümbaàs. 
 
 Alaüdá, x. f. A lark. Syn.—Cassita, galérita. Phr—Galéata cápüt. 
 Alta pétens. Linquéns térras ét sidéra vócé séquéns. Dülces 
 itérans quérélas. Trémülo findéns dé güttüré càntüs. Vários 
 qua dücit in aéré gyros. Nüntiá veris Leta laboriféri. Gaiidéns 
 Opéris rürís ádessé cómés. Galéaque insignis álaüdá. Cantat ét 
 ascendit. Se lévát in nübés. Sidérá carminé mülcét. 
 
 Alcedó (Halcedó), inis. f. The kingfisher, halcyon. Syn.—Alcyón, 
 alcyóne. Phr.—Dilécte Thétídi alcyónes. Phr.—Céycis Avis. 
 Ales misérabilis. Fotis nido títübanté fóvens. Excliidéns in 
 &quóré püllos. Pénnàs in littóré pàndünt. Incübát Alcyéné 
 pendentibüs zquóré nidis. Céycis avés répétünt in littóré qués- 
 tüs. Céycis cónjüx. 
 
 Altilis, is. m. & f. Capon. Syn.—Püllüs. Altilís avis, gallina. 
 
 Anas, átís. f. Duck. Syn.—Géns ánátini. Phr.—Anaàs fliviatilis. 
 , Gregés ánátüm. Carülá pennis. Crüré rubra pünico. Depicta 
 cérvicis ánàs. Stagniim süper pédé remigát add. Nünc éxstat 
 áquis, nünc mergitür. Latipédémque ánátem. 
 
 Ansér, érís. m. Goose. Unictis ànsér érat, minim cüstodiíá villz. 
 O. Syn.—Ansércülüs. Phr.—Ansér áquis gaüdéns. Cáníbüs 
 ságaciór ànsér. Strépit impróbüs ansér. Garrülüs ànsér nün- 
 tiat. Romülidarum àrcis servatór. Tarpéiz felix cüstodiíá rüpis. 
 Digna séd àrgütos inter strépére ansér ólores. 
 
 
 
b11 CORNIX 
 
 
 
 
 
 Aquila, x. f. An eagle. Sic aquilam fügíünt penna trépidanté co- 
 lümba. O. Phr.—]óvis àrmigér alés. Régia alés. Flammiger 
 alés. Cüstos fülminís Famila Jovis. Alés sacra Jovi. Fida 
 mínistrá Jóvis. Minister filminis alés. Vector fülmínis ardéns. 
 Alítüüm régina. Régnàtor vólücrüm. Ardüüs aspectü. Ipsa 
 ingens àlés. Süpra hómiínüm técta ac montes süpraqué vólücres 
 Fertür. Cürsü pétit obvià nübes. Vágas spatiata pér atiras. 
 Limina solis Süspícit. 
 
 Ardéa, z. f. Heron. lpsá süis deplangitür ardéá pennis. O. Syn.— 
 Ardéólá, áves Diómedex. Phr.—Plümá tégit gráciles àrtüs. 
 Nüllüs in extento rostro módüs. Notasqué pálüdes desérit. 
 Ardéà palistris. 
 
 Astür, üris. m. Hawk. See Accipiter. 
 
 Attágen, enis. m. Grouse, heath-cock or hazel-hen. Non Afra avis 
 .....N6n àttágen lonicüs jücündiór. H.  Syn.—Attágená, 
 lágois. Phr.—lonícarüm güstüs attágenarüm. 
 
 Bübó, onis. m. (rarely feminine). An owl. Ignavis bübo, dirüm 
 mortalibtis 6mén. O. Syn.—Noctüá, lula, strix. Phr.—Noctis 
 avis. Palladis avis. Tristé cánéns. Lüctüs pranüntíüs àlés. 
 Vólücris prenüntiá fati. Damna canéns féralia. Tristia fata 
 cánens. Longas in flétüm dücéré voces. Nocté sédéns tétrim 
 cánit. Fünéréoqué sónos édidit oré gravés. Tér 6mén Fünéréüs 
 bübo letali carminé fecit. 
 
 Cardüelis, is. f. A goldfinch, thistlefinch. Syn.—Acanthis, ácálan- 
 this. Phr.—Fringilla cardüelís. See Acanthis. 
 
 Ciconiá, a. f. Stork. Tütüs érat rhombüs, tütoqué ciconiá nido. 
 H. Phr.—Candida pénnis cíconíá. Nintia veris. Insignis pié- 
 taté. Invisá cólübris. Crépitanté ciconià rostro. 
 
 Columba, a. f. Dove, pigeon. Ut fügiünt áquilas, tímidissimá türbá, 
 cólümba. O. Syn.—Pálümbés.  Phr.—Alés, Avis, vólücris 
 Chàóníá, Chàónis, Cypria. Vénéris cürá. Accipitrém métüens. 
 Trépidantíbüs alis. Siné labé cólümbis. Aspicis üt véniant ad 
 candida técta cólümbae. Amicàm blandá rógàntes Oscülá circü- 
 méünt. 
 
 Cornicüli, 2. f. Jackdaw, or little crow. Syn.—M6nédila, cornix. 
 Phr.—M6véat cornicülá risüm. See Cornix. 
 
 Cornix, icis. f. A crow. Tüm cornix plena plüviam vócát impróbá 
 vocé. V. Phr.—Invisá Minérv&. Séciila passa nóvem. Séclis 
 vix móritürá nóvem. Plüvíe vates. Plüvioszx niintia lücls. 
 Imbríüm divina avis imminéntiim. Aügür aque,  Prasàgo 
 clangoré loquax. Gaàrrülà cornix. Saepé sínistrá cava praedixit 
 ab ilicé cornix. Raücàá sOnans. 
 
CORVUS 512 
 
 
 
 
 
 Corvüs, i. m. A raven. Intér áves albas vétüit consistéré cOrvim. 
 O. Phr.—Phübeiüs alés. Apollinis alés. Phébi sacér nüntiüs 
 imbris. Tristé mínàns. Ovantés güttüré corvi. Hiantém corvim 
 delüdéré. Corvé lóquax. Corvüs ridetür Ledzos intér ólores. 
 Corvorum incrépüit densis éxércitts alis. 
 
 Cótürnix, icis. f. A quail. Sedülá per stípülas ténéra cüm prolé 
 cótürnix Paàsciítür. O. Phr—Quéritir pérégrina cótürnix. 
 Regtm gratissima mensis. Matertérá Pheebi. Magno quóndam 
 dilectà Tonanti. 
 
 Cücülüs (Cücüllüs), 1. m. A cuckoo. Syn.—Coccyx. 
 
 Cyenüs (Cygnüs), i. m. Swan. Dant sónitüm raüci pér stagna 
 léquacia cycni. V. Syn.—Olér. Phr.—Cáystriüs alés. Mieandri 
 incólá. Flümiíná cycnüs ámàns. Albüm mütór in alítém. Càn- 
 tàtor cycnüs fünéris ipsé süi. Carmina jam móriens cánit. 
 Defleré....Dicitür oré süàm déficiénté nécém.  Cycnüs in 
 aügüríis naütis grátissíimüs alés. Pascéntés nivéds hérboso 
 flüminé cycnós. Quid cóntendát híründo cycnis? Certànt cycnis 
 ülülae. 
 
 Daülíás (alés), ádis. f. A nightingale. Concinit Ismáriüm Daüliás 
 alés Ityn. O. Syn.—Phílómelà, liscinia. See Philomela. 
 
 Falco, ónis. m. A falcon, or sparrow-hawk. Syn.—Accipitér. Phr.— 
 Falcatis ünguibüs alés. Pénnis et cürvis ünguibüs acér. Liqui- 
 dim sécát aérá falcó. Tinnülà per vácüüm quatiéns crépitacülá 
 falcó. Avidüsqué vóràx. 
 
 Ficédülà, à. f. A fig-pecker, becafico. Phr.—Céréa que pátülo lücet 
 ficedülà limbo. Eodém ;jüré natantés Mergéré ficédülàs 
 didicit. 
 
 Fringillà (Frigillà & Fringuilla), z. f. Chaffinch. Nünc stürnos 
 inópes, fringillarümqué quérelas Aüdit. M. Phr.—Hilari ré- 
 créans ávíariá càntü. Aüroram incrépitans canta fringilla 
 morantém. 
 
 Fülícá, x. f. A coot. Nünc célébrés mérgis fülicisqué pálüstribüs 
 inde. O. Syn.—Fülix, phálácrócóràx. Phr.—Corvüs aquati- 
 cus. Imbris, plüviz pr&nintia. Cümqué márinz In siccó 
 lüdünt fülícz. Fügiens à gürgité ponti, Nüntiíát horribiles cla- 
 mans instaré prodcéllas. 
 
 Galgülüs, i. m. & Galbülá, a. f. Witwall or thrush. Gàlbülà décipitir 
 calamis ét rétíbüs alés, Türgét ádhüc viridi cüm rüdis iva 
 méro. M. For thrush, see Turdus. 
 
 Gallina, x. f. A hen. Néc gallina málo respondet dara palato. H. 
 Phr.—Püllorüm fidissima cüstos. Cristati fémina galli. Cén- 
 
 
 

 
 qe iiscaenee 
 
 Di MEROPS 
 
 
 
 jax cristati feta máüriti. Qu f&tis stididsa fóvét. Tégens 
 alarüm tégminé pullos. Püllis tumidas alas éxpandens. 
 
 Gallis, i. m. Cock, rooster. Nóndüm cristati rüperé siléntia galli. 
 M. Phr.—Cristatüs alés. Liminis aüctór avis. Phobeiüs alés. 
 Titanitis alés. Persiícüs alés. Alés sidérüm consciüs. Nüntiíüs 
 licis àlés.  Aürorz przcó vigil -Avis cristata.  Admónitór 
 ópérüm. Crista spectabilis alta. Aüroràm vócát oré mórantém. 
 Sub galli càntüm. Jam dédérat càntüm lücis pramnüntiüs alés. 
 Vigili provócàt oré diém. Signa cánens dat gallüs Edi. Crista- 
 tzqué sónant ündiqué lücís avés. Vocé siléntia rumpit. Mané 
 cánora Voce diem citát, ét sómnos abrümpit inertes. 
 
 Gris & Grits, Is. f. A crane. Tim grüibüs pédicàs et rétia tendéré 
 cervis. V. Phr—Palamédis áves. Thréicia vólücris. Raücá 
 agmini grüüm. Qu Pygmio sanguíné gaüdét avis. Gris 
 ordiné longo Cüm clamoré volat. Rédéüntqué grües, ét seminà 
 sülcis Jacta légünt. Cinxéré grités longo ordiné celim. Atditir 
 gravis intér nubila clàngór. Aéthéra tranant Cüm sónitü. 
 Fügiüntqué Notos clamoré sécündo. Décedtint agmina Nilo 
 Cam férá ponit hiems. Ingenti clàngoré grües &stiva rélinquünt 
 Thracia. 
 
 ,Hiründó, inis. f. Swallow. Att argita lactis circümvólitàvit 
 híründó. V. Syn.—Progné, avis Pandióniá. Phr.—Pandiónis, 
 Cécrópii, Daülis alés, avis, vólücris. Avis Attica. Véris nüntià, 
 prenintia. Amissüm qua gémit alés Ityn. Impia diri fürtá 
 mariti deflens. Tignis nidum sispéndit híründó. Sab lücém 
 módülos itérat, méditatür, fündit. Niddsqué révérsa lütabit 
 híründó. Nidüm ponit. Infélix avis. Garrüli limosás sedes 
 molitür híründó. Pabula parva légens. Circüm stagna sónaànt. 
 
 Ibis, idis. f. The ibis. Piscé Vénüs látüit, Cylleniüs Ibidis lis. 
 O. Phr.—Aégyptiaca avis, vólücris. Aegyptiis sacra. 
 
 Liscinia, x. f. Nightingale. Lüsciníz tümülüm si Thélésina dédit. 
 M. Syn—Philoméla, liscinitis, lüscíniólà. Phr.—Sirén némó- 
 ram. Pennatiz gloria gentis. Liscinias sdliti impénso prandéré 
 cóemptas. Vox luscinii. See Philomela. 
 
 Méléagris, idis. f. Turkey, or guinea-hen. Syn.—Afra Avis, mélica. 
 
 Mérgis, i. m. A comorant, sea-gull, or sea-coot. Cam médio 
 célérés révólant ex z:equóré mergi. V. Syn.—Mérgiliis, alcyón. 
 Phr.—Incéla mérgüs aque. llümilis vólát quora jüxtà. Nanti 
 similis similisqué vólanti. Aéquor amans. Noménqué manét 
 quia mergitür illo. 
 
 Mérops, Opis. m. The bee-eater. Pinguibüs à stibülis, álizqué voli- 
 cres. V. Syn.—Apiastra. 
 
MERULA 514 
 
 
 
 Mérülà, x. f. Blackbird. Si vélüti mérülis intentüs decidit aüceps 
 In pütéüm. H. 
 
 Milüüs (Milvüs), i. m. A kite. Phr.—Hinc própé sümmá rapax 
 milvüs in astrá vólát. Vólücris rapidissima. See Accipiter. 
 Monédila, x. f. Jackdaw. Nigra pédés, nigris velatá mónedülà 
 
 pennis. O. Syn.—Cornicila. 
 
 Noctüá, à. f. Owl. Sérds éxércét nóctüá cantüs. V. Syn.—Ülülàá, 
 bübó, strix. Phr.—Palladis, Cécrópiá vólücris. Noctis, nocti- 
 vágá avis, alés, vólücris. Fünestá gémens tectis. Prznintia 
 fati. Carmen tristé canéns. Noctürnaà vólücris fiinésta quérela. 
 
 Ólór, Oris. m. Swan. Argütos intér strépére ansér ólórées. V. Syn.— 
 Cyenüs. Phr.—Carmina müsti canéns. Résónàns móribündo 
 güttüré dülcé mélós. See Cycnus. 
 
 Palimbés, is. f. & Pálümbüs, i. m. A wood-pigeon, ring-dove. 
 Nótàvi Ipsé lócum aériz quo congresseré pálümbes. V. Syn.— 
 Cólümbá.  Phr.—Gémit hinc pálümbes, indé ceréüs türtür. 
 Raiice, tüá cürá, palambés. Frondé nova püérüm pálümbes 
 texere. ; 
 
 Passér, éris.m. A sparrow. Argüto passéré vérnat agér. M. Syn. — 
 Passérctiltis. Phr.—Vérnos cantabát ámores. 
 
 Pavó, onis. m. A peacock. Ingréditür liquidim pàvonibüs aérá 
 pictis. O. Syn.—Pava. Phr.—]Jünoníüs alés. Vólücris Janonia. 
 Stellantem pàndens caüdam. Qui caüdà sidérá portát. Gemmis 
 caüdam stellantíbüs implét. Stellatz pandit spéctacülá cauda. 
 Caüdz spéciosá, gémmatá vólüminá vérsat. Consciá forma 
 Colla tüment. Stellantibüs alis se rótát in gyros. Pénnarüm 
 fülgent ócüli. Si tácitüs spectes, illé récondit ópes. Gémmantés 
 explicat alas. Pürpüréo fülget radiata cóloré. Se miratür éün- 
 tem. Cristaqué süperbüs. Váriosqué trahéns à solé colorés. 
 
 Perdix, icis. m. & f. A partridge. Et pictá pérdix, nümidiczqué 
 
 guttatze. M. Phr.—Quiqué référt jüngens itérata vócabülá per- . 
 
 dix. Jóvi sacra. Latonzqué vólücris. Longüm tibi, Dedalé, 
 crimén. Implimés pérdix vídét anxii püllos. Avólát irridens 
 hostes, nidosqué révisit. 
 
 Phàsíanüs, i. m. A pheasant. Phr.—Phasidis àlés. Scythicá, Colchá 
 volicris. Phasíácá gallina. A Scythíco missx Phaside Avés. 
 Jam Phasidis ündá Orbata ést ávibüs. Nec Libye mittit, néc 
 tibi Phasis áves. 
 
 Philomela, sx. f. A nightingale. Dülces váríat Philoméla quérelas. 
 Syn.—Lüsciniá, Áedon, Attis, Daülíás avis. Phr—Avis Pàn- 
 dióníá. Cécrópls avis. Péndét sümmo stridülá ràmo. Natümqué 
 sonat flebilis Attis. Aémülá divini suavissima carminis alés. 
 
 
 
 
 
 d 
 (i 
 * 
 1 
 4 
 » 
 3 
 *» 
 E 
 
515 TURDUS 
 
 
 
 Qui viridés ümbràs ét lócá sacra ténét. Millé potés varios ipsa 
 référré sénds. Suàávé cánit résóno módülamiíné carmén. Dénsis 
 rámórüm cóncínít ümbris. Popüléa morens philéméla süb 
 ümbrà Amissos quérítür f&tiis. Ràmoqué sédéns misérabilé 
 carmén Intégrat. Lócá quéstibiis implet. 
 
 Ph&nic6ptéris, i. m. A flamingo. Et Scythica volticrés, et Phéni- 
 coptérüs ingens. J. 
 
 Phanix, icis. m. The phoenix, a mythical bird of Arabia. Et vivax 
 Pheenix, üníci sémpér Avis. O. Phr.—Solís avis. Vólücris 
 Gàngetícá. Álümnüs Phebi. Sola sti généris, sibi solá süper- 
 stés. Edis rénóvatá büstis. Assyrios rénóvànt incéndia nidos. 
 Una décém quótíés sécülá vixit Avis. Qui sponté crématir Ut 
 rédéat, gaüdétqué móri féstinüs in ortüm. Sexü solá cárét. 
 Ipsá sibi proles, sittis Est pátér, ét süüs heres. Nütrix ipsa sti. 
 Ut possit nàsci, appétit ànté mori. 
 
 Picüs, i. m. A woodpecker. Martia picüs avis. O. Phr—Téqué 
 néc l&vüs vétét iré picüs. Pictis in aüsplcíis avis Observatà 
 Látinis. Picüs rostró pradürá lácessens Robórá, sécüros médía 
 cávát àrbóré nidos. 
 
 Progne, és. f. A swallow. Syn.—Hiründó, avis Pàndióníà. See 
 Hirundo. 
 
 Psittácüs, i. m. A parrot. Psittácüs, Edis ales mihi missüs ab ündis. 
 O. Syn.—Sittácüs. Phr.—Indá, Indica Avis, alés, vólücris. 
 Hümanzs vocis, linguz ímitatór, símülatór, a&mülüs alés. Ló- 
 quax himanz vocis íÍmagó. Avis doctá lóqui. Extrémo mints 
 ab orbé dátüm. Himanas dépréméns vocé quérelàs. Hümànz 
 référens imitamina lingux. Hitman solers imitator, psittacé, 
 lingua. Plima virét. 
 
 Riibéciila, &. f. The robin redbreast. Phr.—Qu capit à rübro 
 péctoré nomén avis. Rübícündi péctóris alés. Tincta crüoré 
 Crücis. 
 
 Strix, igis. f. The owl. Quod trépidüs bübo, quod strix noctürná 
 quérüntür. L. Syn.—Bübó, noctüá, ülülá. Phr—Grandé cápüt, 
 stantes Ociili, rostra aptá rápinz. Nocté volat. Nominis hüjüs 
 Caüsá, quód horrenda stridéré nocté solent. See Bubo. 
 
 Stürnüs, i. m. A starling. Nünc stürnós indpés, fringillàrümqué 
 quérelàs. M. Syn.—Stürnellá. Phr.—Stürnüs vilgaris. 
 
 Türdüs, i. m. A thrush. Obéso Nil mélíüs türdo. H. Phr—Dé 
 türdis facta córoná plácét. Néc ténües solers türdárüm nossé 
 salivas. Intér áves türdüs primos tibi jactat hónorés. 
 
TURTUR 516 
 
 Türtür, tris. m. A turtle-dove. Néc gémére aéríà cessabit türtür 
 ab ülmo. V. Syn.—Cólümbá, pálümbés. Phr.—Amissà cóm- 
 paré moestüs Cui cantiis gémére est. Raiica gémit, dülcesqué 
 misér süspirát amorés. See Columba. 
 
 ÜUlülá, 2. f. A screech-owl. Cértént ét cycnis wile. V. Syn.— 
 Bübó, strix, noctüá.  Phr.—Tristé gémens.  Praànüntíá fati, 
 cladis, mortis. See Bubo. 
 
 Vültür, tris, & Vültüriüs, íi. m. A vulture. Att üt édax vültür 
 corpüs circümspicit O. Phr.—Avis Caücáséá.  Rostroque 
 immanis vültür ádünco. Ünguíbüs Óbüncis mínàx. Sivit prz- 
 datór ádüncis Ünguibüs, ét düro discérpit viscérá rostro. Et 
 qui vültüribüs servabat viscérá Dacis. 
 
 FINIS 
 
 
 
Ds ME 
 A 
 
 3 
 
 is) 
 m 
 
 
 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

 
 
 

 

 

 

 
 
 
 
 
pom 
 . Date Due | 
 
 
 
 Tw he 
 
 vA a 
 IET; Pp MDa 
 ha 
 
 
 
 ® | 
 
 
 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 50 9 | 
 
 4 un | 
 
 131303 
 
 
 
 BOSTON COLLEGE LIBRARY 
 
 UNIVERSITY HEIGHTS 
 *CHESTNUT HILL, MASS. 
 
 Books may be kept for two weeks and may be 
 renewed for the same period, unless reserved. 
 
 Two cents a day is charged for each book kept: 
 overtime. 
 
 If you cannot find what you want, ask the 
 Librarian who will be glad to help you. 
 
 The borrower is responsible for books drawn 
 on his card and for all fines accruing on the same. 
 
 bs 
 
E nei 
 
 ot 
 i 
 ii 
 
 H 
 1 
 
 bi 
 i 
 
 T 
 Ts 
 n 
 
 i 
 
 i 
 dn 
 ii 
 
 ts 
 ht 
 ji 
 
 Trl 
 ii 
 sith 
 feit 
 M 
 
 t 
 M "m 
 Tt 
 
 " 
 
 1 
 Hi 
 
 in 
 ntt 
 inn 
 to 
 "t 1 
 
 f 
 
 ti 
 
 frt 
 tet 
 t 
 
 i 
 Hi 
 
 i i 
 
 i 
 1t 
 "nr 
 
 m 
 
 Hh 
 
 1 
 i 
 
 T 
 n 
 
 E PE 
 ADI Aa 
 
 n 
 
 Wate Ste tet At 
 Ry 
 
 set: 
 
 IN 
 
 eesbessreneyey 
 
 ETE na Tones tee 
 
 Ah 
 
 f; 
 T: 
 
 PE PEPERIT 
 
 bubs} AAT 
 
 SS 
 
 SEs 
 
 ie 
 bi 
 t 
 
 inan 
 
 PenIGUE E. 
 
 T 
 
 ii 
 
 iim 
 
 mu 
 
 in 
 T. 
 ttr 
 
 i There 
 inr 
 dunt 
 Tn iint 
 t Tt 
 
 it 
 i 
 
 inan 
 
 i To tete 
 
 i aig! in 
 fe 
 
 ipt 
 "m 
 : iin 
 
 HI TI 
 Tacit Ht 
 Fabet ehtete tates 
 ! RH 
 
 tt 
 Tft 
 is 
 
 + 
 Wi 
 iiti "a 
 itt Ts 
 "THEE 
 
 IT 
 i si 
 
 t 
 
 n 
 
 H 
 
 un 
 tibi 
 iis H 
 
 Inr 
 " 
 
 diit 
 ; 
 
 Ht 
 
 nt 
 
 i 
 
 DER 
 a 
 T, 
 
 din 
 n 
 
 t 
 iun 
 
 t 
 "t. 
 Tn 
 
 T Tis 
 dna 
 b 
 bugs : 
 RAE 
 
 1 
 
 t; 
 
 n 
 
 tH + 
 
 ui 
 
 n 
 
 t 
 m 
 t 
 
 r Hints 
 ur 
 
 i 
 a? 
 ir 
 
 H 
 T 
 
 t 
 un 
 
 t: 
 i" 
 
 Yt 
 Bi 
 
 Ter 
 
 ir 
 
 tele 
 bake 
 
 i 
 
 f, 
 
 TWIHM 
 
 i 
 
 5 
 i 
 
 Hu 4 TERAT an" Metritulst tton : Misbinut 
 f: Dn Mint dat ibn ns LU 
 f TER MERI i 
 ( if 
 
 n 
 
 rh 
 asta tet 
 ttt i i 
 AE 
 
 sehe 
 HAHB 
 
 " ft. 
 SURE 
 
 dm 
 Bt